Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
ra, hogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők több mint 40 százalékának — évente csaknem kilencezer pályázónak —, akik orvosnak, gyógyszerésznek, állatorvosnak, agrármérnöknek, erdő- mérnöknek, testnevelő tanárnak készülnek —, a biológiából, mint egyik főtantárgyból kell felvételi vizsgát tenniük. Kiss István Cf-ilrn anuüú röíuieA A „Kvarc-3*’ új szovjet 'ilmfelvevő transzfo- kátoros (gumi- objektíves), ennek révén gyújtótávolsága 9-36 milliméterre változtatható. Ugyanez a lencse nagy látószögű, normál- és te- Ieobjektívként Is használható, mialatt fényereje 1:2.4 marad. Ugyanarról a helyről tetszés szerint készíthetünk felvételeket a téma egész kiterjedéséről, ▼agy annak egy kisebb részletéről nagyban, mintha közelítenénk a tárgyakat A filmfelvevő 2x8-as filmmel dolgozik. A felvevő- sebességek a szokásosak: 12, 16, 24, 48 kép másodpercenként valamennyien mérsékeltek az evésben. Sem falánk, sem lusta ember nem akadt közöttük. Többségük sovány, szikár. A testesebb, vagy különösen a kövér ember ritka kivétel közöttük. A matuzsálemek nem voltak sem erős dohányosok, sem részegesek. Az Ukrán SZSZK- ban nyilvántartásba vett és megvizsgált, hosszú életűnek számító férfiak fele például soha nem dohányzott, negyede pedig soha nem ivott. Más köztársaságokban nagyjából hasonló eredménnyel jártak a vizsgálatok. A matuzsálemek nem éltek üvegházi körülmények között. Sokaknak éhezés és más nélkülözés is osztályrészül jutott. Van egy olyan vélemény, hogy az átlagon felülien hosz- szú életkor örökletes hajlam. Amikor a kérdést megvizsgáltuk, kitűnt, hogy a nyilvántartásba vett matuzsálemek családjában nem mindenütt fordultak elő hosszú életű emberek. Megvizsgáltuk a matuzsálemek egészségi állapotát. Megállapítottuk, hogy sokuk jól érzi magát, meglehetősen mozgékony; megőrizték szellemi frissességüket, illetve, ha van is fogyatékosság ezen a téren, az nem jelentős. P endkívül magas koruk * ellenére a matuzsálemek erejükhöz mérten részt vesznek a különböző házi munkákban. Ez a mozgás-te- vékerység jótékonyan hat vissza rájuk, elősegíti szerveik normális működését, hátráltatja szerevezetük elaggását. N. Szacsuk szovjet orvostudőd Érdekes adatok tanulságai csaknem mindenütt több a hosszú életű, mint a férfiak körében. A matuzsálemek nemze- ** tiség szerinti megoszlása rendkívül változatos. Feltűnő az is, hogy néhány köztársaságban a városi lakosság körében csaknem ugyanannyi a hosszú életű ember, mint a falvakban. Megdől tehát az a hiedelem is, hogy csak a falusi lakosok élnek sokáig. A 90 éves és ennél idősebb lakosok számarányát tekintve a Szovjetunióban a Karabak Autonom Terület és a Nahi- cseváni Autonom Köztársaság vezet Azerbajdzsánban, a Dél- osszét Autonóm Terület, az Abház és az Adzsar Autonom Köztársaság Grúziában, valamint a Dagesztáni Autonom Köztársaság és Észak-Kauká- zus még néhány más vidéke. Bizonyos mértékig váratlan eredmény, hogy a matuzsálemek számarányát tekintve a rendkívül zord éghajlatú Jakutföld szinte semmivel sem marad le az említett országrészek mögött. Szibéria más vidékein is elég sok a hosszú életű ember. A legnagyobb érdeklődés természetesen az igen-igen hosszú életű emberek felé fordul, akik már századik életévüket is elérték, vagy még annál is többet. A Szovjetunióban az 1959-es népszámláláskor 21 708 olyan embert vettek nyilvántartásba, aki akkor 100 éven felüli volt. A hosszú élet az életkörülmények függvénye is, tehát attól is függ, milyen körülmények között dolgoznak és pihennek, hogyan táplálkoznak, hogyan töltik szabad idejüket, milyen viszonyban vannak embertársaikkal az emberek. A hosszú élet titkának megfejtése elősegíti, hogy jobban megtervezzék azokat az állami és társadalmi teendőket, amelyek célja elérni, hogy az egész lakosság életkorát meghosszabbíthassuk. A matuzsálemek kivétel nélkül munkás életet éltek. Többségük fizikai munkát végzett, mégpedig 61 százalékuk a mezőgazdaságban, 16 százalékuk az iparban. A nyilvántartásba veiteknek csupán 4 százaléka volt szellemi dolgozó. Valamennyien fiatalon kezdtek dolgozni, és késő öregségükig aktívan tevékenykedtek. A munka számúkra életszükséglet volt. Hogyan táplálkoztak a matuzsálemek? Vallomásaikból kiderül, hogy 90 százalékuk a lehető legváltozatosabban. Csupán 9,5 százalék volt közülük vegetáriánus. Viszont csaknem ti ogvan és hol élnek a u matuzsálemek? S vajon milyen az életformájuk: | olyan-e, mint a többi emberé? Sdkan teszik fed ezeket a kérdéseket. A Szovjet Orvostudományi Akadémia gerontológiai intézetében, ahol a hosszú élet titkát kutatják, összegezték a legutóbbi szovjet népszámlálás adatait. Ennek alapján meghatározták, hogy egy-egy köz- igazgatási egységben milyen szinten van a magas életkor; ez úgy történt, hogy kiszámították, hány 80 éves és ennél idősebb lakos jut ezer főre az illető köztársaságban, területen, járásban. Az adatokat térképre vezették, amelynek elemzése alapján levonhatunk néhány érdekes tanulságot. Először is: a matuzsálemek földrajzi megoszlása egyenetlen, ezer idős emberre — a helytől függően — 55—160 nyolcvan éves és annál idősebb lakos jut. Másodszor pedig megállapíthat- juk, hogy nemcsak ott találunk viszonylag sok matuzsálemet, ahol azt a közhiedelem szerint várnánk, például a Kaukázuson túl, hanem más országrészekben, így pédául a Baltikumban is. Érdekes tény: a nők között Olyan új magyar gépet mutatunk be ezúttal olvasóinknak, amely — úgy gondoljuk — mind külföldön, mind belföldön joggal felkelti majd a szakemberek érdeklődését. Konstrukciójukon túl figyelemre méltó az új gép kitűnő kezelhetősége, tetszetős formája és a jelzőberendezések könnyű áttekinthetősége, ami formatervező művészeink jó foimkájának eredménye. A képünkön látható radio- cirkulográfot a Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium munkatársai fejlesztették ki a keringési megbetegedések vizsgálatára. Egy egységben három izotópos mérőhellyel és elektrokardiográf- fal, továbbá a műszerek látható leolvasásán kívül a mérési eredmények hangszalagos rögzítésével működik. A gyógyászat kitűnő új segédeszközének formatervezője Dániel József. /J AíXMZaí Törő Imre akadémikus, a budapesti orvosi egyetem professzora a biológiai tudományok egyre növekvő szerepét, segítségét a szocialista ember nevelésében, az új társadalom kiépítéséért folytatott oktatómunkában a következőket világította meg: — Napjainkban — mondotta — amikor a tudomány egyre jobban termelő erővé válik, a biológia is mind közvetlenebbül kapcsolódik a társadalom életszínvonalán ak emeléséhez. A technikai forradalom nyomán végbemenő viharos ütemé Átalakulás állandó alkalmazkodást követel a megváltozott viszonyokhoz. A műszaki tudományok nagyfokú elő- rehaladása megváltoztatja az ember életmódját, azt a környezetet, amelyben él és merőben új életfeltételeket is teremt Elég talán a gépesítés üokxxaódását, a közlekedés meggyorsulását, a hangnál sebesebb repülőgépeket említeni. Ezért is elengedhetetlen, hogy a biológia, megfelelő ütemben kövesse a műszaki tudomá- mgos fejlődést. Produkciós biológia —— Azt sem téveszthetjük {■Dem elől, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásától Agg. Ebben jelentős a szerepe a produkciós biológiának. 33 néven foglaljuk össze mindazokat a biológiai ismereteket, amelyeknek alkalmazása előbbre viszi a táplálkozási igények jobb kielégítését és az ipar ellátását szerves alapanyagokkal. A biológiai, genetikai, sejttani ismeretek nagymértékből segítik az állattenyésztés iés a növénynemesítés szakem-... bérelnék munkáját Ennék révén sikerül egyre több ál lates növényfajt kialakítani. Például a tehenek tejelőképességiét, a baromfiak hús- és tojáshoza- roát, a sertések takarmányértékesítését, a gabona és más növények terméshozamát növelni. A talaj termelékenységének növelésében, a talajerő Visszapótlásában is növekszik • biológia jelentősége. A biológia térhódítása természetesen a társadalomra is kihat. A növényvédelemben is használt szelektív kémiai szerek például nemcsak a biztonságos termelést, a terméseredmények fokozását segítik elő, hanem munkaerő-megtakari- tást is jelentenek, és ezzel befolyásolják a gazdaságok szervezetét is. Széles körű és napjainkban talán fel sem mérhető társadalmi hatásai vannak a kibernetikának, ennek a fiatal tudománynak, amelynek alapelvei és megoldásai sok hasonlóságot mutatnak a biológiának az emberi agyban végbemenő folyamatokra vonatkozó megállapításaival. Biológiai szükségszerűségek Törő Imre hangsúlyozta, hogy a biológia fejlődése befolyásolja a társadalmi szokásokat is. Az emberiség munka- megosztása, táplálkozási, tisztálkodási, stb. szokásai sem véletlenül, értelem nélkül, hanem biológiai szükségszerűségek hatására alakulnak ki. Ezeknek a törvényszerűségeknek felismerése sokszor a társadalom életét szabályozó rendelkezésekben is megnyilvánul. A biológia világnézeti jelentőségével kapcsolatban rámutatott: az élő világ egységének felismerése materialista világszemléletünk egyik alapvető tényezője. Ezért az összes tudomány közül talán a biológia adja a legtöbb segítséget « szocialista emberneveléshez, az új társadalom kiépítését segítő: oktató- és nevelőmunkához. Ennek jelentőségét hazánkban először az 1919-es Tanácsköztársaság ismerte fel, s oktatási tervében rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a biológia' tanításának, amely a reakciós Horthy-időszákban erősen háttérbe szorult. Az 1950-es évi közép- és általános iskolai tantervekben végre elfoglalhatta méltó helyét ez a tudomány. A biológia az oktatásban — Rendkívül fontos — hangoztatta —, hogy az iskolareform megvalósításával is jelentőségének megfelelő helyet kap a biológia a középfokú oktatásban. Jellemző a súlyáA biológia és a társadalmi fejlődés tett versenyben 560 kilogrammos eredménnyel győzött. Ismét felvetődött hát a kérdés: van-e és ha van, hol van az emberi teljesítőképesség határa? Lehetséges-e egyáltalán valami prognózist adni a jövendő világrekordokra? A Grúz Tudományos Akadémia kibernetikai intézetének munkatársai, a Grúz Testnevelési Intézet kutatóival karöltve, nekilátták, hogy megkeresnék a választ. A kibernetikához fordultak segítségért és a kibernetika egyértelmű válasz adott: a rekordoknak nincs felső határuk, de születésüket bizonyos törvényszerűségek szabályozzák. L. Georgadze és K. Dzsapa- lidze először arra vállalkozott, hogy megvizsgálja: vajon az idén a tíz legjobb grúz rövidtávfutónak jobb lesz-e az eredménye száz' méteren, mint az elmúlt években. A matematikai elemzés azután kimutatta, merre tart ez a sportág Grúziában, amiből az edzők értékes gyakorlati következtetéseket vonhattak le. Az elektomikus agy kimutatta, hogy az idén a legjobb tíz grúz rövidtávfutó százméteres síkfutásban elért átlagos eredménye gyengébb lesz, mint az utóbbi négy esztendőben. Míg 1960-ban 10,63, 1961-ben 10,66, 1962-ben 10,62, 1963-ban 10,63 volt az átlag addig az idén csak 10,70 lesz. A SPORTEREDMÉNYEK matematikai előrejelzésének módszerével az edzők számára lehetővé válik, hogy tisztázzák, milyen fejlődésire lehet számítani egy-egy adott sportágban — a sportolók felkészítését, edzéstervét azutáni éhhez igazíthatják. De vajon nem tévedhet-e az elektronikus gép? Próbaképpen bonyolult feladattal vizsgáztatták az elektronikus agyat: a korábbi évek sporteredményei alapján meg kellett jósolnia az 1960-as rekordot. A gép kiállta a próbát: prognózisa azonos volt az 1960-as rekord-eredménnyel. A kibernetikának van egy Hol as emberi teljesítőképesség határa ? '3$^ ^ REKORDJÓSOLÓ SZÁMÍTÓGÉPEK AZ 1963-AS EV sportidénye több ragyogó sikert hozott Valerij Brumel 288 centiméterre javította a magasugrás világrekordját, míg az amerikai John Pennel 5 méter 20 centiméteres eredményt ért el magasugrásban. Nemrég újabb, rendkívüli rékordteljesftmény született: Leonyid Zsabatyin- szkij súlyemelésben az összeágazata, amelyet a hadászatban és a tervezésben is has2>* nosíthatnak. Ez az úgyneve* zett matematikai játékelmélet. Célja, hogy bonyolult helyzetekben mindig a legjobb megoldást válassza ki. A sport játéknak ugyancsak egymással szembenálló felek összeütközésére, összecsapása* ra épülnek; ezért a matematikai elmélet által kidolgozott és ajánlott győzelemre törési módszerek a sport számára is értékesek lehetnek. Tegyük fel például, hogy a futballpályán egy csatár és egy középhátvéd áll egymással szemben. A labda a csatárnál van. Most az a dolga, hogy a lehetséges megoldások közül. a legszerencsésebbet válassza. A variációk a következők: kapura lőni, cselezni, átadni a labdát, stb. A hátvéd ugyancsak többféle megoldás között választhat. Ilyen helyzet számos akad játék közben. Csak az eredmény nem mindig egyforma. Két másik grúz kutató, Csitasvili és Gukaszjan hasonló esetekre matematikai modellt dolgozóit ki. A modell révén lehetővé vált annak az optimális stratégiának a kialakítása, amelyet követve a játékos a legjobb eredményt éri el ellenfelével szemben. A módszer természetesen nem garantálhatja egy-egy mérkőzés kimenetelét, de megkönnyítheti a győzelmet. A KUTATÓK türelmetlenül várják a tokiói olimpiát mér csak azért is, hogy a négy legutóbbi olimpia eredményei alapján megjósolhassák az 1968-as olimpia várható rekordjait .. Érdekes torvény A dél-franciaországi Murac- ban ma is érvényben van egy 1824-ben hozott nikotdnellenes törvény, amely kimondja, hogy a vásárokon tilos a dohányzás, de az év többi napján sem dohányozhat senki nyilvánosság előtt dél és éjfél között. Szépség a technikában
