Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

Lehet-e ön „holnap vezető?

Országosan nincs megoldva sem kidolgozva a vezetek képzése. De az már tisztázódott, hogy a mai, korszerű vezetés az ember olyan alkotó jellegű, gyakorlati, társadalmi tevékenysége, amelyek törvényszerűségei és módszerei tudományos alapokon kutathatók és. rendszeres oktatással, neveléssel át is adhatók. A termelőerők rohamos fejlődése, a vállalati összevonások egyre jobban sürgetik az intézményes, terveszerű vezetőképzés megoldását.

Milyen lehetőség kínálkozik itt helyben, megyén belül? Egerben, a TIT-nél most szervezik a vezető beosztású vállalati dolgozók közgazdasági szabadegyetemét. Országos hírű gyakorlati szakemberek előadásokat és konzultációkat tartanak a vezetési gyakorlat egy-egy konkrét problémájáról. Például: a funkcionális és a területi vezetés elvei és gyakorlata, matematikai módszerek felhasználása a gazdasági döntésekben, a munkaerőgazdálkodásról és a munkaszervezésről, a gyártmány- és gyár- tósfejlesztésről.

A kölcsönös vezetői tapasztalatcseréről, a tudás és a gyakorlati ismeretek elérhető forrásáról nem mondhat le egy vezető sem — ezt diktálja jól felfogott egyéni érdek és á köz haszna is. És most nemcsak a mai, hanem a „holnap” vezetőire is gondolunk.

Or. Fazekas László

Elüssék meg a baleseteti

Közlekedési tükröt kérnek a járművezetők ]

az egri Knézich és Balassa utcák sarkéra

t

250 ember szállása

fKiss Béla képes riportja)

Gyöngyösön az új lakótelep építőipari munkásszállója hároméves. Kétszázötven dolgozónak biztosítanak itt teljes ellátást a napi munka után. A korszerű, központi fűtését otthonban, négyágyas szobákban laknak a munkások.

Hajdú István törzslakó a szállón. Hevesről került ide mint kőműves, s teljesen elégedett tiszta otthonával.

Az étkezdében Marosvölgyi Antalné 1100 személy ré* szére készít ebédet.

Vámosgyörk » és a miniszter j

A véletlen sietett a vámos- j györkiek segítségére annak j idején. Bebrits elvtárs köz-!] lekedés- és postaügyi mi-} niszter korában ott jártj Vámosgyörkön az új vasúti j berendezést megtekinteni. J Ekkor személyesen tapasztal- g háttá, milyen leromlott álla-'] pótban van a Gyöngyös—} Vámosgyörk közötti útsza- } kasz. Ennek a személyes ta- t pasztalatnak alapján rendel-« te el a miniszter elvtárs an- « nak idején az út felújítását.!] A Vámosgyörkiek bodogokl voltak. J

Még jobban örültek a mi-« niszteri látogatás követkéz- .t ményeinek, amikor azt ta-| paszta!ták, hogy megkezdték!} az útburkoló kő 'kiszállttá-} sát, és egyre sűrűbben ala-!j kultak ki a kőprizmák az út« két oldalán. Aztán történt} valami. A minisztérium élé-} re új személy került, és az} út építése is elmaradt. Még J a kihordott követ is elszáll!- I tották. 2

Most már csak abban te-} ménykednek a vámosgyörki-1 ek, hogy a vasút ismét új!? berendezéseket létesít majd, és akkor az új miniszter is i személyes tapasztalat alap-« ján elrendeli elődje tervé-} nek megvalósítását. }

(g. mól.—) f

Immár második éve tart Egerben a Széchenyi utca közműhálózatának kiépítése, korszerűsítése. Az átmenő és belvárosi forgalom számára lezárt Széchenyi út helyett így kerülő úton, az eddig kevésbé forgalmas utcákra terelték a járműveket. A Knézich Károly utcát érintő szakasz forgalma most eléri a korábbi Széchenyi utcait, mert kétirányú és az átmenő járművek számára ez a kisebb kitérő,

A nagy forgalmú útszakaszom állandó baleseti lehetőséget rejt magában a Knézich Károly és a Balassa Bálint utcák

találkozásánál levő sarok. Aj Tűzoltó tér és a Knézich Ká-i roly utca felől közlekedő jár-} művek részére nincs ugyanis} biztosítva a kilátás a sarokhoz} miatt. Az egriek óvatosan köz-» lekednek itt, az idegen jármű-} vezetők viszont a derékszögű} kanyarnál csak az utolsó pilla- * natban látják a veszélyt és ez!} gyakran okozott már emberi és* tárgyi veszélyeztetést. }

A beláthatatlan kanyarban a* biztonságos közlekedéshez köz-} lekedési tükrök felállítása a} legcélszerűbb, de addig is sür-f gősen meg keli festeni a terelő}! sávot! *

p. «. i

./Ismerősökhöz jöttem, barátként fogadtak"

Első tapasztalatairól beszél 3 fiatal agronómus

visznekiek kérték, jöjjön haza.»

S ő hazajött. A viszneki tér-} melőszövetkezet kertészetének«' irányítását kapta feladatul. }

— Eleinte furcsának talál-}

tam, hogy olyan embereket!} kell irányítanom, akiket gye-!} rekkorom óta jól ismerek. De} aztán megszoktam, hiszen a} rengeteg munka gyorsan le-» gyűrte bennem ezt a „furcsa-!} ságot”. Eddig sikerült is fel-,} adatainkat elvégezni, a szövet-!} kezet több tízezer forintos be-!} vételre tett szert a kertészet-} bői. Jövőre a bevétel még több!}! lesz — ebben bízom —, hiszen« ekkor már a kertészeti mun-!} kákát elejétől végéig egyma-} gam irányítom, az én elképze-} léseim, tudásom szerint halad!'! majd a munka. ♦

— Szívesen fogadtak szülő-} falumban az emberek és én » igyekszem meghálálni ezt a}! szere tetet. Ügy érzem, meg-«! találtam a helyem ebben a] gazdaságban. Nem bántam} meg, hogy ide jöttem és nem } Csányba. Havonta 56,25 mun-}! kaegységet írnak jóvá javam-» ra, az egy munkaegységre tér-}; vezett ölszeg pedig 40 forint «,

★ t

Három, szakmáját egy-két», hónapja kezdő fiatalember vé-| leményét, tapasztalatát mond-!}! tűk el arról, hogyan fogadták} őket munkahelyeiken, s mi-!} lyen az első benyomásuk be-» osztásukról, örvendetes, hogy} mindhárman úgy érzik: jól vá-» lasztottak, önálló munkát vé-J gezhetnek, és megmutathatják,!}! mire képesek, örvendetes,} hogy valamennyiüket szíve-} sen, barátsággal fogadták. Re-} méljük, ezzel a jövőben sem!} lesz baj, bízunk abban, hogy «, elképzeléseikben, jelenlegi vé-} leménvükben sem csalatkoz-!}! nak. }

EGY ÉV MÚLVA ismét fel-!}' keressük őket, és elmondjuk!}! majd: ki mire vitte ez idő«, alatt... Fazekas István j

seim, falubelijeim között. Amikor júliusban elfoglaltam a beosztásom, mindenki szeretettél fogadott Az aratási időben a kombájnosok voltak beosztva hozzám, velük volt egyszer nézeteltérésem. Nem tetszett .ahogyan az egyik munkát elvégezték mert én nem úgy kértem tőlük. Azt mondták, fiatal vagyok még én ahhoz, hogy ezt meg tudjam különböztetni és szabni. Néhány nap múlva azonban belátták, hogy nekem voltaigazam és bocsánatot leértek. Azóta ilyesmi nem fordul elő. Igaz, én is valamennyi esetben meggondolom, mi a helyesebb. Nern szeretném, ha csalódnának bennem.

— Fizetésem az első hónapban 25 munkaegység volt. A második hónapban már felemelték 30 munkaegységre, jó munkám elismeréseképpen. Negyven forintjával nem rossz ez a kereset.

— Termelőszövetkezetben akarok dolgozni a jövőben is. Természetesen tanulni is szeretnék levelező úton, de majd csak akkor, ha itt, a tsz-ben minden munkát elsajátítottam már. A tsz-vezebőség, különösen a főagronómus, sokat segít

; munkám ellátásában, sok hasz- ■ nos tanácsot ad a szakmai kéri i désekben .. .

i A HUSZONEGY ÉVES, sző: ke, vidám természetű Tóth La- t jóssal a viszneki Béke Termelőszövetkezet szérűjén talál- i koztunk. Felsőfokú végzettségű i mezőgazdász, két hónapja ke- i rült a termelőszövetkezetbe, t Viszneki születésű. Csányba • szeretett volna menni, de a

rátiként fogadtak munkatársaim. Sokat segítenek, 'hogy minél előbb megismerjem tennivalóim csinját-binját. Munkám egyébkén t abból áll, hogy a hozzám beosztott dolgozókkal a kutatók által kitenyésztett növénymagvakat elszapo- ríttassam olyan művelési eljárással, ahogyan azt előírják.

— Míg katonának be nem

vonulok, itt szeretnék dolgozni. Itt szeretném tudásomat tovább gyarapítani. S majd később talán megpróbálkozom az egyetemmel is, de az is lehet, hogy kellő gyakorlat és szaktudás birtokában már vállalkozni merek arra is, hogy termelő- szövetkezetbe menjek dolgozni... .

VARGA BOLDIZSÁRT, a

helybeli Béke Termelőszövetkezet állattenyésztésében leltük meg. Éppen az állatok etetéséhez szükséges takarmány- kimérést irányítottá és ellenőrizte. Mint később megtudtam tőle, Ács János barátjával kerültek ide a nyáron, ahogyan végeztek iskoláikkal. Mindketten helybeliek, Adá- cson születtek, szüleik is ebben a gazdaságban dolgoznak, tsz- tagok.

Mivel közvetlen nem akart egyetemre menni, így kellő időben felvette a szövetkezettel a kapcsolatot. Érdeklődött: ide jöhet-e dolgozni? A válasz igen volt, s már két hónapja munkával tölti napjait.

— Nekem nem volt furcsa az első nap s»m — mondja Varga Boldizsár —. hiszen

' nyári szünetekben mindig itt

• dolgoztam, barátaim, ismerőHÄROM FIATALEMBERT

kerestünk a napokban: Tóth Lajost, Varga Boldizsárt és Bóna Zoltánt. Mindhárman ebben az évben fejezték be tanulmányaikat Gyöngyösön, s most mint, mezőgazdászok dolgoznak munkahelyeiken. Azért kerestük őket, hogy választ kapjunk arra a 'kérdésünkre: hogyan fogadták őket munkahelyeiken az emberek, milyen lehetőséget biztosítanak részükre elképzeléseik megvalósításához és az első hetek után milyen benyomásaik vannak feladataik ellátásával kapcsolatosan?

Elsőnek Bóna Zoltánnal sikerült összetalálkoznunk Üjma- jorban, Heves és Nógrád megye találkozásánál. A két megye határán, a Kertészeti Kutató Intézet kísérleti telepén dolgozik ez a nyúlánk, hirtelenszőke fiú és amikor a mellének szögezzük kérdéseinket, ugyancsak elcsodálkozik.

— Túl sokat még nem tudok mondani — magyarázza egy kis gondolkodás után. — Egy azonban bizonyos, nekem sikerült jó helyre kerülnöm. Itt minden lehetőség biztosítva van tudásom hasznosítására. Persze, kiváncsiak arra is. hogyan kerültem ide?

— Szüleim Petőfibányán élnék. Nincs messze. Egy évvel ezelőtt, a nyári szünetben erre látogattam. Beszéltem az intézet vezetőivel, s ők mondták ha elvégzem iskoláim, ide jöhetek dolgozni. Termelőszövetkezetbe nem akartam menni. Fiatalnak érzem magam, lí éves múltam, a tsz-ben egyszerűen kinevetnének az idősebt emberek, ha egy-egy utasítási adnék a munkák végzésévé! kapcsolatosan.

— Augusztus 4-én álltam munkába. Gyakornok-technikus a beosztásom. 1050 forintot keresek, s most lesz az els< fizetésem. Itt ismerősként, ba

pest a legjobban kihasználja nak, többet, korszerűbbet é gazdaságosabban termeljenek.

Tudás és tekintély

Nyilvánvaló, hogy egy négy ötezer létszámú vállalat irányítása nehezebben, má szervezeti formákat és új ve zetési módszereket igénye mint egy kisüzem. De milyet ismeretekkel és személyi adott Ságokkal rendelkezzék a veze tő, hogy megnövekedett fel adatait megoldhassa? A veze tőnek különböző jellemű éí tudású embereket kell irányi tania, ehhez élettapasztala szükséges. Ez a követeimén; magában foglalja a politika érettség, a személyiség jellem beli, intellektuális adottságai is. De a felelősség a szaktudá és a tekintély a mai helyzet ben rendkívül élesen vetődi! fel.

Érthet-e a vezető az esztergá láshoz, a matematikához, le het-e jó üzemszervező, pénz ügyi szakember és pedagógu; egy személyben? Éppen a tu dományok és a technika roha mos fejlődése tette szükséges sé, hogy az üzemek iríunikájá ba egyre több olyan specialis tákat vonjanak be, akik a ma guk területén a nagyobb egy ségek vezetőinél sokkal alapo sabb szaktudással rendeikez nek. De a vezető feladata é rátermettségének mércéje az hogy a szakemberek munkájú összefogja, a részfeladatoka megszabja, ki tudja jelölni ; távolabbi feladatokat, és prak tikusan szervezze meg a nap feladatok végrehajtását. Vagy is a vezetői szemlélet átfogi jellegű, az adott munkahét1 egészét felölelő

komplex szemlélet legyen.

Heves megyei példákat le hetne felsorolni arra, hogy t korábbi vállalati igazgatói gyáregységvezetőkké váltak Ilyen esetben bővült, vág csökkent a vezetők feladata A külső kapcsolatok térés funkciójúk általában csökken! De az eddiginél sóikkal jobbár a belső, üzemén belüli problé mákra kell összpontosítani ; munkát, vagyis intenzívebb kell fenni a vezetést. Ma mé; helyenként a szakmai felké szültség hiányossága akadá lyozza a termelési, műszak fejlesztési, vagy távlati fejlesz tési kérdésekben való elmé lyülést.

Hazánkban 1962 végén 840 vállalat volt, 1964. január 1-én a minisztériumi vállalatok száma 495-re csökkent. Ez a két adat azt jelenti, hogy az átszervezésnek következtében a vállalatok átlagos nagyságrendje 40 százalékkal emelkedett. Ebből a tényből következik, hogy minőségileg kell változtatnia a vállalatok és a gazdasági egységek vezetésének. A korábban megszokott és többnyire „megérzésen” alapuló vezetési módszerek ma- már elavultak és alkalmatlanná váltak. Ma már és „holnaptól” kezdve egyre inkább a gazdasági élet minden szintjén az eddiginél hatékonyabb, magasabb színvonalú, tudományos alapokon nyugvó vezetésre van szükség.

Megnőtt a felelősség

De bárki felvetheti, hogy a Szerszám- és Készülékgyár korábban- önálló vállalat volt, ma pedig az Egyesült Izzó egyik gyára, a Finomszerel- vénygyárat nem érintette az átszervezés, a Hajtóműgyár egri telepe sem lett önállóbb, sőt kisebb ügyekben is Pestről intézkednek. De Gyöngyösön diódákat, félvezetőket és am- pullázó gépeket gyártanak, korábban nem remélt mennyiségben és évenként egyre növekvő ütemben. Űj profilt kapott a Finomszerelvénygyár és a célkitűzés az, hogy profilgazdává váljék. Vagyis a kijelölt gyártmány műszaki fejlesztése, a vevő igényének felmérése, az értékesítés és egyre inkább az export is a gyártó vállalat feladata. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az adott terméket gyártsák, hanem az a követelmény, hogy a rábízott területen a profilgazda legyen a legjáratosabb, ismerje termékeinek műszaki, gazdasági, kereskedelmi problémáit. Ismerje és törődjék a hazai és a külföldi igény várható alakulásával és a vezető viselje szívén a dolgozók sorsát, igényelje javaslataikat és döntés előtt mérlegelje azokat. A korszerű, szocialista vállalatvezetés alapvető követelményei: a jó kollektíva kialakítása és erősítése, a dolgozók alkotóerejének felkeltése, céltudatos megszervezése. Másrészt a vezetők feladata, hogy minden rendelkezésre álló termelőerőt a lehetőséghez ké-