Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-09 / 211. szám
Csak rajtuk áll, hogy milyen lesz életük PÁLYAKEZDŐ SZAKMUNKÁSOK Fiataiok, néhány hete szabadultak mesterségükben, munkahelyeiken most váltak felnőttekké, most kezdik a szakmát... — A bátyámat követtem, aki Vácoít öntő. Egyszer meglátogattam a kemence mellett, ott kaptam a kedvet. Hatvanban éppen akkoriban indult új szakma az iparitanuló-intézet- ben. Kapóra jött, jelentkeztem is amikor hallottam róla — meséli egy csillogó szemű, alacsony legényke, Bede István, az aptn ötvözetgyárban. — Kiválóan megfelelt minősítéssel végeztem, egyike vagyok annak a tucatnyi Zagyva-parti . úriak, akik Hatvanban elő- rzör kaptak kohássz szakmunkás-bizonyítványt! — fűzi hozzá nem kevés büszkeséggel. — A munkát egyébként nem •ennek képzeltem el, olyas- élének inkább, mint aminőnek Diósgyőrött láttam egy iskolai kiránduláson. Szeretni azonban így is szeretem; amikor benézek a kemencébe, látom a vörösen izzó kalcium- szil ícium-ötvö ze tét, amikor karózok, csapolok, csak azt mondom én, hogy nincs szebb szakma az enyémnél...! Álmokat szövünk gépeinken — Nemi hinném, hogy túlzás, de álmokat szövünk mi gépeinken, a hevesi emberek százados, színes, jellegzetes mo• tívumaibam. Mindig csodáltam ezt a munkát, órák hosszat el tudtam leselkedni a szomszédók szövőszéke mellett, azután, hogy sikerült valamit megtanulnom a tudományból, segítettem is néha-néha a magam módján... — vall magáról He szónk Piroska, a Hevesi Háziipari Szövetkezet műhelyében. — Három esztendeje Felkészült az ős: a sarudi tak; ötheti csendes pihenő után az elmúlt napokban ismét felzúgtak a gépek, a darálói, őrlő és keverő berendezések a sarud! takarmánykeverő üzemben. Ismét megélénkült az üzem környékén a vontató- és teherautó-forgalom, hozzák a terményt, viszik a megyébe szerteszét az itt elkészített ta- karmán y tápot. A csendes pihenő csak a termelés szempontjából volt szünet — mondja Madarász Béla, az üzem vezetője — ugyanis ekkor került sor a gépek rendes évi nagy karbantartására. A próbaüzem, vagy ahogyan itt mondják, a „beforgatás”, kitűnően sikerült, s a munka azóta is folyamatos. A továbbiakban az* is megtudjuk, hogy a sarudi takarmánykeverőnek évről évre fokozottabb tervfeladatot kell megoldania, s jelenleg is a két műszakban dolgozó üzem naponként 378 mázsa takarmánytápot állít elő és bocsát a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A nagyobb feladatok nagyobb beruházást is igényelnek., s ha széjjelnézünk az üzem környékén, sok újdonságot láthatunk. A régi 20 vago- nos tét ménytároló mellett most épül egy hatalmas szabadtéri tórolószin. A szín vasszerkezetének és betonzatának szerelését a Dunaújvárosi Vasmű dolgozói készítették el, tetőzetét pedig Jugoszláviából importált palából állították össze. Nem veri már ezentúl az őszi és téli eső, csapadék az itt tárolt kukoricát, hisz az új szín alatt mintegy 6C—70 vagon termény tárolását lehet majd biztosítani. Másik újdonság a nagy kukoricamorzsoló szín elkészítése, ahol már dolgozik egy nagy teljesítményű morzsológép. Óránként, 40 mázsa csöves kukoricát képes, lemorzsolni ez a berendezés és megkönnyíti az itt dolozók munkáját. Szintén felújítva és korszerű berendezéssel ellátva dolgozik egy másik üzemegység, a szárítóüzem. Az új berendezésekből, be-J ruházósokból látható, hogy az üzem jól felkészült az őszi, téli hónapok megnövekedett igéMagyar geológusok űiszerű vizsgálata Az Eötvös Loránd Tudományegyetem földlani tanszékén dr. Vadász Elemér, Kos- suth-díjas professzor kezdeményezésére megkezdték a légi római kori .téglák anyagának pontos meghatározását. A korszerű anyagvizsgálati módszerekkel folytatott munkában már meg is születtek az első megállapítások. Az aquincumi téglákban például ugyanazt a ..kiscelli agyagot” ismerték fel, amilyennel ma az Óbudai Téglagyár dolgozik. A római téglákban ugyanolyan ősi élőlény-maradványokat találtak, mint amilyenek ma is jellemzik a kiscelli. agyagot. E kutatások közben a szakemberek sok mindent tudnak kiolvasni a legapróbb jelekből is. Egy Váctól nem mesz- sze talált római kori téglán például erősen bemélyedt kutya-lábnyomot, a dunaújvárosi téglákon pedig madárnyomokat találtak. Ebből meg tudták állapítani, hogy a téglagyártás „technológiájában” a formálás után már a római korban is a szabadban való előszárítás következett, hiszen csak e közben hagyhatták ott nyomaikat az arra járkáló állatok a még lágy agyagban. * ♦ « A Korea nagy nemzeti ünnepe 1948. szeptember 9-én Phenjanban a Legfelsőbb Nép-: gyűlés ünnepélyesen kikiáltotta a Koreai Népi Demokrat tikus Köztársaságot. Most, amikor a KNDK népe az évfordulón a nagy napra emlékezik, tanulságos visszapillantani ez útra, amelyet a népi Korea azóta megtett. Alig két évvel a népi demokratikus köztársaság kikiáltása után az amerikai-liszinmanista agresszió szörnyű háborút kény* szeritett a koreai népre. A napalmos bombázások nyomát egymillió ember halála; több százezer hektárnyi szántóföld, több mint félmillió lakóház, majd kilencezer üzemépület pusztulása jelezte. Ám a demokratikus Korea népe, amely a megpróbáltatások nehéz napjaiban maga mellett érezte az egész szocialista tábor szolidaritását, megvédte hazáját a betolakodóktól. Azóta begyógyította sebeit, s olyan ütemben építi az országot, hogy a fejlődés — nem utolsósorban az ipari fejlődés — eredményei a térség más országaihoz képest igen előkelő helyet biztosítanak számára. Egészen más képet mutat a kettéosztott, mesterségesen kettészakított Korea déli fele. Amikor idén tavasszal, majd nyár elején elkeseredett tüntetéssorozatban robbant ki a. dél-koreai tömegek elégedetlensége, még nyugati kommentátorok is a korrupt, amerikabarát rezsim válságáról írtak. Ennek a válságnak a magvait azonban magra az Egyesült Államok vetette el, amikor a második világháborút követően, hogy konzerválja Korea megosztottságát, 1948 augusztusában mesterségesen életrehívta a dél-koreai különállamot. Erre válaszolt tizenhat esztendeje, szeptember 9-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával az ország északi felének népe. S miközben a dél-koreai rezsim. uralkodó klikkje mindent elkövet, hogy az országrészt még jobban a washingtoni hatalmi politika szekeréhez láncolja, s ezzel tartósítsa Korea kettéosztottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe azon munkálkodik. hogy kivívja hazája békés és demokratikus alapon történő egyesítését. Nem kétséges, hogy ez a törekvés felel meg az egész koreai nép érdekeinek. A magyar nép, amely már sokszor tanújelét adta a koreai nép iránti ro- konszenvének, támogatja a koreai nép igazságos harcát hazája békés egyesítéséért, és szívvel-lélekkel köszönti e szép távol-keleti szocialista ország dolgozó fiait és leányait nagy nemzeti ünnepükön ... Serény • *;• •> •> <■ %• v ■;* •> o •> •> *> •> •> <• •;* •> o •> o o •> •;* o 4 **• •> ooo Felépítették az élet üzemét Húsz éve szabadult fel Bulgária i. ..; Üzemet építünk, óriás üzemet, Erős betonfalai nőnek, Az égbolt milliónyi napját hozzuk le ide fénynek. Ti férfiak, ti asszonyok, te nép... gyermekeinknek épitjüfy fel az élet üzemét! A vers írója, Nikola Vap^ carov még a sötétségben mondotta a látnoki szavakat. Hiszen a költő 1942. július 23-án mártírhalált halt. Nem élhette meg a virradást, de szavai mélységesen Igaznak bizonyultak. Eljött 1944 szeptembere és lehulltok a bilincsek a bolgár férfiak, asszonyok kezéről. Megkezdődött az építés." 20 év alatt felépült az élet üzeme. Valóra vált Georgi Dimitrov hagyatéka. Bulgária Öt évszázadon át szenvedett rabigában. Az ősi hódítók, a török elleni . harcokban patakokban folyt a hazafiak vére. 1876-ban volt a nagy felkelés. A láng fellobbant Bulgária északi, déli és nyugati részén. A harc egyenlőtlen, a hazafiakat hamarosan leverik, s jön a megtorlás. Férfiak. n.k, gyermekek ezreit gyilkolják le, égetik el elevenen. Victor Hugó ekkor így fordult a világ kormányaihoz: „Egy népet pusztítanak el. Mikor ér véget e hősies kis nemzet mártíromsága?” Sokáig tartott a mártírom- ság. A török után a német imperializmus jött. Jöttek a fasiszták és Bulgáriában lángolt az oradourok tüze. A hitleri agresszió másnapján a kommunista párt már felhívást intézett a bolgár néphez. A felhívás a következő szavakkal zárult: „Egyetlen szem bolgár búzát, egyetlen karéj bolgár kenyeret se a német fasisztáknak!” És négy nappal az agresszió után már fegyveres katonai egységeket szervezett a párt. Ezzel párhuzamosan elhangzott a jelszó: „Egyetlen katonát se a keleti frontra!” A döntő változást a szovjet hadsereg gyors előnyomulása hozta. A harmadik ukrán front közeledett Bulgária határaihoz. 1944. augusztus 26-án a kommunista párt felhívta valameny- nyi szervezetét és tagját a fasiszta—régens-uralom fegyveres megdöntésére. A szovjet csapatok szeptember 7-én léptek bolgár földre és szepA névtelen levél Miután Burbulyát úgy utálom, mint alkoholista az Almuskát, s miután Burbulya a csoportvezetőm, természetesnek tűnhet bárki előtt, hogy egy olyan tarthatatlan helyzeten változtatni kell, amelyben én vagyok a beosztott és Burbulya a vezető. Hála népi demokráciánk nyílt légkörének, a bírálat lehetőségének, elhatároztam, hogy névtelen levelet írok, amelyben határozott mondatokkal ecsetelem, kicsoda is ez a Burbulya ... A levelet megírtam, s benne megírtam, hogy ez az izé, akit Burbu- lyának neveztek el, egy tehetségtelen, nagyképű fráter, aki még azt sem tudja, hogy mennyi a sinus per tangens alfa, nem beszélve a kvantum- mechanika legújabb eredményeiről. Burbulya azt hiszi, hogy az ementáli mellett van. szimentáli sajt is, t mind a kettőt Dél-Rho- desiában készítik belga pénzen, hogy megfúrják a kongói szabadságmozgalmat. Burbulya Kelet-imádó, s egész Tiyáron sárkányt eregetett fiával együtt, hogy azt is megnyerje saját maga téveszméinek. Nem beszélve arról, hogy mindig megfordul a nők után, amelyből nyíltan kiviláglik, hogy nála a forma megelőzi a tartalmat, s az is, hogy fogalma sincs a dialektikához. Megelégedetten és nyugodtan vártam nyílt és őszinte névtelen levelem bírálatának eredményét, mert Burbulyát utálom, a csoportvezetői beosztást meg szeretem. Érthető, ha ezek után milyen mélyen megrendült hittel, az igazságba vetett bizalmam kénytelen feladásával vettem tudomásul, hogy Burbulyát előléptették. Főcsoportvezető lett! fel ■ Miért? — tettem a kérdést Kajevácnak, aki nagyfokú tájé-$ kozoftságával tűnt ki előttem. — Miért? Hát névtelen levelet írtak ellene, azért.., — Nem értem — hü-' ledeztem, mert tényleg nem értettem. — Pedig egyszerű a dolog, fiacskám — veregette meg a vállam Kajevác. — Csak az el-i, len írnak névtelen levelet, aki valaki, vagy valami. A csoportve- zető még nem v ala- m i, de ha ellene levelet írnak, mégpedig névtelenül, akkor v a-% laki. Ezt a kettőt dia-~ lektikus egységben szemlélve, nyilvánvaló, hogy összhangba kell hozni a valakit, a valamivel? Világos? Na ugye. Az értéktelen emberre ki pazarolna ? névtelen levelet. Az$ értékest meg becsülni,> előléptetni kell. Hát\ így történt... — okta-\ tott ki és faképnél ha-> gyott. $ ... Rohantam haza,* Névtelen levelet ími.\ Magam ellen! (egri) tember 9-én összeomlóét a diktatúra. A bolgár nép fegyvert fogott és híven az internacionalista eszméhez a szovjet hadsereg oldalán küzdött a fasiszták ellen. Vérüket ontották hazánk földjén is, részt vettek Magyarország felszabadításában. A hősök emlékei mindenütt figyelmeztetnek, és a súlyos örökség felszámolása sem volt könnyű. Mégis, már néhány számadat is bizonyítja: a nép Bulgáriája 20 évvel ezelőtt felszállt az időgépre és évszázadok útját tette meg. Űj iparágak létesültek, az ipari termelés az elmúlt évben 18 szorosa volt az 1939. évinek. A Bolgár Népköztársaság messze túlszárnyalta elektromos energia termelésében déli szomszédait: Görögországot és Törökországot. Bulgáriában évenként 45 ezer új lakásba költöznék be, öntözőcsatornák hálózata szövi át a földeket. Szélesre tárultak mindenki előtt a kultúra kapui. A külföldi ezelőtt úgy indult Bugáriába, ogy meglátogatja az országot, ahol egész völgyeket balzsamos rózsák borítanák, ahol olyan édes dohány t termesztenek, mint sehol másutt. A rózsaerdők, az édes illatok azonban nem tudták feledtetni a rabság keserűségét. A felszabadult Bolgár Népköz- társaság már nemcsak a rózsák országa. A férfiaknak, asszonyoknak „felépítették az élet üzemét.” A mi utunk pedig egy az övékével, internacionalista út ez, amely mind a szocialista építés, mind pedig az alapvetően fontos külpolitikai kérdésekben közös a miénkkel. És a legteljesebb mértékben közös a nemzetközi munkásmozgalom helyzetének megítélésében, a tennivalóik ügyében is. rézért az értelem és a szív teljes harmóniájában kívánunk bolgár barátainknak további nagy sikereket. Sümegi Endre XIPOJSAG 3 •rö'pr 9., szerel# 1- indult meg a szakmunkáskép- , zés itt a szövetkezetben;' je- < lentkeztem is. Felvettek. So- i kát nyertem vele, nagy hasznát vettem, mert a szövésen a \ minta tervezésen kívül annyi . minden mást is megtanultam, amire máshol alig hiszem, .. hogy lett volna lehetőségem! j — áradozik a hevesi kis szö- . vőlány. — Még kirándulni, ! üdülni is vittek!... a jó tanu- lásért, — mondja tovább lel- késén. — A vizsgamunkám egy , uzsonna terítő volt. A legked- . vesebb darabom pedig egy csil- . lagos szőttes... í c i A bátyámnál is többet keresek — Amikor a nyolcadik osz- 1 tály végén megkérdezték, hogy- mi akarok lenni, percig sem- gondolkodtam a válaszadással; p marós, az Egri Hajtóműgyár- 1 ban! — emlékszik vissza Sza- ' lontai József, a tihaméri dombok alatt épült üzemben. — ‘ Új gyár volt az akkor, nagyon ' csábító, s mondták, hogy a marós szakmában lehet keres* ni! Az idősebbek szívesen foglalkoztak velem, én meg igyekeztem kihasználni a lehetőségeket, az időt. Megtanultam úgyszólván minden maró- és fogazógépen dolgozni. A tanulóidő utolsó hatodáén már ! teljesítménybéres fogazó voltam, megkerestem a havi 700 . at! A motorkerékpáromat ta- i nulópénzből vásároltam ... 1 Amikor a nappalos műszaknak . vége van, — mert én is há- , rom harmadban dolgozom- ám, úgy mint a többi felnőtt,- — sietek haza, kimondhatat- i lan élvezettel pattanok nyereg- 1 be, motorozok a csendesebb i mellékutcákban ... Természe- tcsen itt akarok maradni a s gyárban. Jól érzem magam a )ZÍ és téli üzemre [armánykeverő 1 nyelnek kielégítésére. A tápok- készítéséhez szükséges 8—9 5 fajta alapanyagot red.szeresen- megkapják az üzem dolgozói, • s ha a szükséglet úgy kívánja, 5 képesek lesznek akár három s műszakiban üzemelve is végez- i ni munkájukat. A termelőszö- ! vetkezetek részéről ezekben' az- időkben főleg a hizlaló sertés- és esi be táp iránt mutatkozik . érdeklődés és azért az üzem . dolgozói a közeljövőben na- , gyobb tételeket állítanak elő, ä főleg Poroszló, Tiszanána, a . sarudi Tiszamenti és a füzesabonyi Petőfi és a kerecsendi i Aranykalász termelőszövetke- , zetek részére. Az őszi és téli ä üzemre való jó felkészülés ez- után is záloga lesz a takar- r mánykeverő üzem további : egyenletes, jó munkájának,- helytállásának. 5 CS. I. 1 5 sok fiatal között, szeretnek, segítenek, — bevettek már a brigádba is . .. Most 5,60-as órabérem van, de erre még jön valami pótlék is; mert három gépen dolgozom. Biztat- j nak, így felmegy már az első j keresetem is ezernyolcszázra ... többet keresek mint a bátyám! Herédről az Egyesült Izzóba — A hatvani gimnáziumban érettségiztem, Herédről kerültem ide, a pipis-hegyi gyarba.! Mechanikai műszerész vagyok, értek a gyalugéphez, a maróhoz, meg az esztergához; amihez ebben a szakmában érteni is kell .. . Most a gyöngyösi Izzó egyik új gyártmányán dolgozom, az ampullázó gép szerelésén; éppen a felső tok- mány villáit fúrom. A Jávorsz- ky-csoportban kezdtem a pályát, az üzem egyik legjobb brigádjában. Csupa ügyes kezű, tapasztalt szakmunkás dolgozik itt velem, tanít újabb és újabb fogásokra, műveletekre. Jó érzés ilyen kollektívában lenni, izgalmas olyan gyártmányon dolgozni, amelyet szinte a négy világtáj felé exportál üzemünk!... ősszel katonának megyek — ide szeretnék visszajönni, ha leszerelek, két év után. Akkor hozzáfogok majd a gépipari technikumhoz is. Pesten nem sikerült. Remélem Gyöngyösön több szerencsém lesz majd hozzá... — beszél magáról Temesvári István. ★ Négy ember elindult a pályán ... Hová, meddig jutnak el, hogyan alakul sorsuk, milyen lesz életük — egyedül csak rajtuk áll. (gyón!) Felnőttoktatási tájékoztatót adtak ki Az általános és középiskolák esti, valamint levelező hallgatói részére felnőttoktatási tájékoztatót adott ki a SZOT és a Művelődésügyi Minisztérium. A csaknem 30 oldalas füzet, egyebek között választ ad az esti és levelező hallgatók beiratkozásával kapcsolatos kérdésekre, s tájékoztat a dolgozók gimnáziuma esti és levelező tagozatának tantárgyairól és óratervéről. Útmutatást ad a tanuláshoz és arra is, hogyan készüljenek fel a hallgatók a beszámolókra, a fél évi év végi vizsgákra, az érettségire, illetve képesítőre. Az összeállítás beszámol a tanulmányi szabadságról és egyéb kedvezményekről, valamint a felsőoktatási intézményekben lehetséges továbbtanulásról. I-
