Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-09 / 211. szám

Csak rajtuk áll, hogy milyen lesz életük PÁLYAKEZDŐ SZAKMUNKÁSOK Fiataiok, néhány hete sza­badultak mesterségükben, munkahelyeiken most váltak felnőttekké, most kezdik a szakmát... — A bátyámat követtem, aki Vácoít öntő. Egyszer meglá­togattam a kemence mellett, ott kaptam a kedvet. Hatvan­ban éppen akkoriban indult új szakma az iparitanuló-intézet- ben. Kapóra jött, jelentkeztem is amikor hallottam róla — meséli egy csillogó szemű, ala­csony legényke, Bede István, az aptn ötvözetgyárban. — Kiválóan megfelelt minősítés­sel végeztem, egyike vagyok annak a tucatnyi Zagyva-parti . úriak, akik Hatvanban elő- rzör kaptak kohássz szakmun­kás-bizonyítványt! — fűzi hoz­zá nem kevés büszkeséggel. — A munkát egyébként nem •ennek képzeltem el, olyas- élének inkább, mint aminő­nek Diósgyőrött láttam egy iskolai kiránduláson. Szeretni azonban így is szeretem; ami­kor benézek a kemencébe, lá­tom a vörösen izzó kalcium- szil ícium-ötvö ze tét, amikor ka­rózok, csapolok, csak azt mon­dom én, hogy nincs szebb szakma az enyémnél...! Álmokat szövünk gépeinken — Nemi hinném, hogy túlzás, de álmokat szövünk mi gépe­inken, a hevesi emberek szá­zados, színes, jellegzetes mo­• tívumaibam. Mindig csodáltam ezt a munkát, órák hosszat el tudtam leselkedni a szomszé­dók szövőszéke mellett, azután, hogy sikerült valamit megta­nulnom a tudományból, segí­tettem is néha-néha a magam módján... — vall magáról He szónk Piroska, a Hevesi Háziipari Szövetkezet műhe­lyében. — Három esztendeje Felkészült az ős: a sarudi tak; ötheti csendes pihenő után az elmúlt napokban ismét fel­zúgtak a gépek, a darálói, őrlő és keverő berendezések a sa­rud! takarmánykeverő üzem­ben. Ismét megélénkült az üzem környékén a vontató- és teherautó-forgalom, hozzák a terményt, viszik a megyébe szerteszét az itt elkészített ta- karmán y tápot. A csendes pihenő csak a ter­melés szempontjából volt szü­net — mondja Madarász Béla, az üzem vezetője — ugyanis ekkor került sor a gépek ren­des évi nagy karbantartására. A próbaüzem, vagy ahogyan itt mondják, a „beforgatás”, kitűnően sikerült, s a munka azóta is folyamatos. A továb­biakban az* is megtudjuk, hogy a sarudi takarmánykeverőnek évről évre fokozottabb terv­feladatot kell megoldania, s jelenleg is a két műszakban dolgozó üzem naponként 378 mázsa takarmánytápot állít elő és bocsát a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. A nagyobb feladatok na­gyobb beruházást is igényel­nek., s ha széjjelnézünk az üzem környékén, sok újdonsá­got láthatunk. A régi 20 vago- nos tét ménytároló mellett most épül egy hatalmas szabadtéri tórolószin. A szín vasszerkeze­tének és betonzatának szerelé­sét a Dunaújvárosi Vasmű dol­gozói készítették el, tetőzetét pedig Jugoszláviából importált palából állították össze. Nem veri már ezentúl az őszi és téli eső, csapadék az itt tárolt kukoricát, hisz az új szín alatt mintegy 6C—70 vagon termény tárolását lehet majd biztosíta­ni. Másik újdonság a nagy ku­koricamorzsoló szín elkészíté­se, ahol már dolgozik egy nagy teljesítményű morzsológép. Óránként, 40 mázsa csöves ku­koricát képes, lemorzsolni ez a berendezés és megkönnyíti az itt dolozók munkáját. Szintén felújítva és korszerű berende­zéssel ellátva dolgozik egy másik üzemegység, a szárító­üzem. Az új berendezésekből, be-J ruházósokból látható, hogy az üzem jól felkészült az őszi, téli hónapok megnövekedett igé­Magyar geológusok űiszerű vizsgálata Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem földlani tanszé­kén dr. Vadász Elemér, Kos- suth-díjas professzor kezde­ményezésére megkezdték a légi római kori .téglák anya­gának pontos meghatározá­sát. A korszerű anyagvizsgá­lati módszerekkel folytatott munkában már meg is szü­lettek az első megállapítások. Az aquincumi téglákban például ugyanazt a ..kiscelli agyagot” ismerték fel, ami­lyennel ma az Óbudai Tégla­gyár dolgozik. A római tég­lákban ugyanolyan ősi élő­lény-maradványokat találtak, mint amilyenek ma is jellem­zik a kiscelli. agyagot. E kutatások közben a szak­emberek sok mindent tudnak kiolvasni a legapróbb jelek­ből is. Egy Váctól nem mesz- sze talált római kori téglán például erősen bemélyedt ku­tya-lábnyomot, a dunaújvá­rosi téglákon pedig madár­nyomokat találtak. Ebből meg tudták állapítani, hogy a tég­lagyártás „technológiájában” a formálás után már a római korban is a szabadban való előszárítás következett, hiszen csak e közben hagyhatták ott nyomaikat az arra járkáló ál­latok a még lágy agyagban. * ♦ « A Korea nagy nemzeti ünnepe 1948. szeptember 9-én Phenjanban a Legfelsőbb Nép-: gyűlés ünnepélyesen kikiáltotta a Koreai Népi Demokrat tikus Köztársaságot. Most, amikor a KNDK népe az évfor­dulón a nagy napra emlékezik, tanulságos visszapillantani ez útra, amelyet a népi Korea azóta megtett. Alig két év­vel a népi demokratikus köztársaság kikiáltása után az amerikai-liszinmanista agresszió szörnyű háborút kény* szeritett a koreai népre. A napalmos bombázások nyomát egymillió ember halála; több százezer hektárnyi szántóföld, több mint félmillió lakóház, majd kilencezer üzemépület pusztulása jelezte. Ám a demokratikus Korea népe, amely a megpróbáltatások nehéz napjaiban maga mellett érezte az egész szocialista tábor szolidaritását, megvédte hazáját a betolakodóktól. Azóta begyógyította sebeit, s olyan ütem­ben építi az országot, hogy a fejlődés — nem utolsósorban az ipari fejlődés — eredményei a térség más országaihoz képest igen előkelő helyet biztosítanak számára. Egészen más képet mutat a kettéosztott, mesterségesen kettészakított Korea déli fele. Amikor idén tavasszal, majd nyár elején elkeseredett tüntetéssorozatban robbant ki a. dél-koreai tömegek elégedetlensége, még nyugati kommen­tátorok is a korrupt, amerikabarát rezsim válságáról írtak. Ennek a válságnak a magvait azonban magra az Egyesült Államok vetette el, amikor a második világháborút köve­tően, hogy konzerválja Korea megosztottságát, 1948 augusztusában mesterségesen életrehívta a dél-koreai különállamot. Erre válaszolt tizenhat esztendeje, szeptember 9-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával az ország északi felének népe. S miközben a dél-koreai re­zsim. uralkodó klikkje mindent elkövet, hogy az ország­részt még jobban a washingtoni hatalmi politika szekeré­hez láncolja, s ezzel tartósítsa Korea kettéosztottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe azon mun­kálkodik. hogy kivívja hazája békés és demokratikus ala­pon történő egyesítését. Nem kétséges, hogy ez a törekvés felel meg az egész koreai nép érdekeinek. A magyar nép, amely már sokszor tanújelét adta a koreai nép iránti ro- konszenvének, támogatja a koreai nép igazságos harcát ha­zája békés egyesítéséért, és szívvel-lélekkel köszönti e szép távol-keleti szocialista ország dolgozó fiait és leányait nagy nemzeti ünnepükön ... Serény • *;• •> •> <■ %• v ■;* •> o •> •> *> •> •> <• •;* •> o •> o o •> •;* o 4 **• •> ooo Felépítették az élet üzemét Húsz éve szabadult fel Bulgária i. ..; Üzemet építünk, óriás üzemet, Erős betonfalai nőnek, Az égbolt milliónyi napját hozzuk le ide fénynek. Ti férfiak, ti asszonyok, te nép... gyermekeinknek épitjüfy fel az élet üzemét! A vers írója, Nikola Vap­^ carov még a sötétség­ben mondotta a látnoki sza­vakat. Hiszen a költő 1942. július 23-án mártírhalált halt. Nem élhette meg a virradást, de szavai mélységesen Igaz­nak bizonyultak. Eljött 1944 szeptembere és lehulltok a bilincsek a bolgár férfiak, asszonyok kezéről. Megkez­dődött az építés." 20 év alatt felépült az élet üzeme. Való­ra vált Georgi Dimitrov ha­gyatéka. Bulgária Öt évszázadon át szenvedett rabigában. Az ősi hódítók, a török elleni . harcokban patakokban folyt a hazafiak vére. 1876-ban volt a nagy felkelés. A láng fellobbant Bulgária északi, déli és nyugati részén. A harc egyenlőtlen, a hazafia­kat hamarosan leverik, s jön a megtorlás. Férfiak. n.k, gyermekek ezreit gyilkolják le, égetik el elevenen. Victor Hugó ekkor így fordult a vi­lág kormányaihoz: „Egy né­pet pusztítanak el. Mikor ér véget e hősies kis nemzet mártíromsága?” Sokáig tartott a mártírom- ság. A török után a német imperializmus jött. Jöttek a fasiszták és Bulgáriában lán­golt az oradourok tüze. A hitleri agresszió másnapján a kommunista párt már felhí­vást intézett a bolgár nép­hez. A felhívás a következő szavakkal zárult: „Egyetlen szem bolgár búzát, egyetlen karéj bolgár kenyeret se a német fasisztáknak!” És négy nappal az agresszió után már fegy­veres katonai egységeket szervezett a párt. Ezzel pár­huzamosan elhangzott a jel­szó: „Egyetlen katonát se a keleti frontra!” A döntő változást a szovjet hadsereg gyors előnyomulása hozta. A har­madik ukrán front közeledett Bulgária határaihoz. 1944. augusztus 26-án a kommu­nista párt felhívta valameny- nyi szervezetét és tagját a fasiszta—régens-uralom fegy­veres megdöntésére. A szov­jet csapatok szeptember 7-én léptek bolgár földre és szep­A névtelen levél Miután Burbulyát úgy utálom, mint alko­holista az Almuskát, s miután Burbulya a cso­portvezetőm, természe­tesnek tűnhet bárki előtt, hogy egy olyan tarthatatlan helyzeten változtatni kell, amely­ben én vagyok a be­osztott és Burbulya a vezető. Hála népi de­mokráciánk nyílt lég­körének, a bírálat le­hetőségének, elhatá­roztam, hogy névtelen levelet írok, amelyben határozott mondatok­kal ecsetelem, kicsoda is ez a Burbulya ... A levelet megírtam, s benne megírtam, hogy ez az izé, akit Burbu- lyának neveztek el, egy tehetségtelen, nagy­képű fráter, aki még azt sem tudja, hogy mennyi a sinus per tangens alfa, nem beszélve a kvantum- mechanika legújabb eredményeiről. Burbu­lya azt hiszi, hogy az ementáli mellett van. szimentáli sajt is, t mind a kettőt Dél-Rho- desiában készítik belga pénzen, hogy megfúr­ják a kongói szabad­ságmozgalmat. Burbu­lya Kelet-imádó, s egész Tiyáron sárkányt eregetett fiával együtt, hogy azt is megnyerje saját maga téveszméi­nek. Nem beszélve ar­ról, hogy mindig meg­fordul a nők után, amelyből nyíltan kivi­láglik, hogy nála a for­ma megelőzi a tartal­mat, s az is, hogy fo­galma sincs a dialekti­kához. Megelégedetten és nyugodtan vártam nyílt és őszinte névtelen le­velem bírálatának eredményét, mert Bur­bulyát utálom, a cso­portvezetői beosztást meg szeretem. Érthető, ha ezek után milyen mélyen megrendült hit­tel, az igazságba vetett bizalmam kénytelen feladásával vettem tu­domásul, hogy Burbu­lyát előléptették. Fő­csoportvezető lett! fel ■ Miért? — tettem a kérdést Kajevác­nak, aki nagyfokú tájé-$ kozoftságával tűnt ki előttem. — Miért? Hát névte­len levelet írtak ellene, azért.., — Nem értem — hü-' ledeztem, mert tényleg nem értettem. — Pedig egyszerű a dolog, fiacskám — ve­regette meg a vállam Kajevác. — Csak az el-i, len írnak névtelen le­velet, aki valaki, vagy valami. A csoportve- zető még nem v ala- m i, de ha ellene leve­let írnak, mégpedig névtelenül, akkor v a-% laki. Ezt a kettőt dia-~ lektikus egységben szemlélve, nyilvánvaló, hogy összhangba kell hozni a valakit, a vala­mivel? Világos? Na ugye. Az értéktelen emberre ki pazarolna ? névtelen levelet. Az$ értékest meg becsülni,> előléptetni kell. Hát\ így történt... — okta-\ tott ki és faképnél ha-> gyott. $ ... Rohantam haza,* Névtelen levelet ími.\ Magam ellen! (egri) tember 9-én összeomlóét a diktatúra. A bolgár nép fegyvert fo­gott és híven az internacio­nalista eszméhez a szovjet hadsereg oldalán küzdött a fasiszták ellen. Vérüket on­tották hazánk földjén is, részt vettek Magyarország felszabadításában. A hősök emlékei minde­nütt figyelmeztetnek, és a súlyos örökség felszámolása sem volt könnyű. Mégis, már néhány számadat is bizonyít­ja: a nép Bulgáriája 20 évvel ezelőtt felszállt az időgépre és évszázadok útját tette meg. Űj iparágak létesültek, az ipari termelés az elmúlt év­ben 18 szorosa volt az 1939. évinek. A Bolgár Népköztár­saság messze túlszárnyalta elektromos energia termelé­sében déli szomszédait: Gö­rögországot és Törökországot. Bulgáriában évenként 45 ezer új lakásba költöznék be, ön­tözőcsatornák hálózata szövi át a földeket. Szélesre tárul­tak mindenki előtt a kultúra kapui. A külföldi ezelőtt úgy in­dult Bugáriába, ogy meglá­togatja az országot, ahol egész völgyeket balzsamos rózsák borítanák, ahol olyan édes dohány t termeszte­nek, mint sehol másutt. A rózsaerdők, az édes illatok azonban nem tudták feledtet­ni a rabság keserűségét. A felszabadult Bolgár Népköz- társaság már nemcsak a ró­zsák országa. A férfiaknak, asszonyoknak „felépítették az élet üzemét.” A mi utunk pedig egy az övékével, inter­nacionalista út ez, amely mind a szocialista építés, mind pedig az alapvetően fontos külpolitikai kérdések­ben közös a miénkkel. És a legteljesebb mértékben közös a nemzetközi munkásmozga­lom helyzetének megítélésé­ben, a tennivalóik ügyében is. rézért az értelem és a szív teljes harmóniá­jában kívánunk bolgár ba­rátainknak további nagy si­kereket. Sümegi Endre XIPOJSAG 3 •rö'pr 9., szerel# 1- indult meg a szakmunkáskép- , zés itt a szövetkezetben;' je- < lentkeztem is. Felvettek. So- i kát nyertem vele, nagy hasz­nát vettem, mert a szövésen a \ minta tervezésen kívül annyi . minden mást is megtanultam, amire máshol alig hiszem, .. hogy lett volna lehetőségem! j — áradozik a hevesi kis szö- . vőlány. — Még kirándulni, ! üdülni is vittek!... a jó tanu­- lásért, — mondja tovább lel­- késén. — A vizsgamunkám egy , uzsonna terítő volt. A legked- . vesebb darabom pedig egy csil- . lagos szőttes... í c i A bátyámnál is többet keresek — Amikor a nyolcadik osz- 1 tály végén megkérdezték, hogy- mi akarok lenni, percig sem- gondolkodtam a válaszadással; p marós, az Egri Hajtóműgyár- 1 ban! — emlékszik vissza Sza- ' lontai József, a tihaméri dom­bok alatt épült üzemben. — ‘ Új gyár volt az akkor, nagyon ' csábító, s mondták, hogy a marós szakmában lehet keres­* ni! Az idősebbek szívesen fog­lalkoztak velem, én meg igye­keztem kihasználni a lehetősé­geket, az időt. Megtanultam úgyszólván minden maró- és fogazógépen dolgozni. A tanu­lóidő utolsó hatodáén már ! teljesítménybéres fogazó vol­tam, megkerestem a havi 700 . at! A motorkerékpáromat ta- i nulópénzből vásároltam ... 1 Amikor a nappalos műszaknak . vége van, — mert én is há- , rom harmadban dolgozom- ám, úgy mint a többi felnőtt,- — sietek haza, kimondhatat- i lan élvezettel pattanok nyereg- 1 be, motorozok a csendesebb i mellékutcákban ... Természe­- tcsen itt akarok maradni a s gyárban. Jól érzem magam a )ZÍ és téli üzemre [armánykeverő 1 nyelnek kielégítésére. A tápok- készítéséhez szükséges 8—9 5 fajta alapanyagot red.szeresen- megkapják az üzem dolgozói, • s ha a szükséglet úgy kívánja, 5 képesek lesznek akár három s műszakiban üzemelve is végez- i ni munkájukat. A termelőszö- ! vetkezetek részéről ezekben' az- időkben főleg a hizlaló sertés- és esi be táp iránt mutatkozik . érdeklődés és azért az üzem . dolgozói a közeljövőben na- , gyobb tételeket állítanak elő, ä főleg Poroszló, Tiszanána, a . sarudi Tiszamenti és a füzes­abonyi Petőfi és a kerecsendi i Aranykalász termelőszövetke- , zetek részére. Az őszi és téli ä üzemre való jó felkészülés ez­- után is záloga lesz a takar- r mánykeverő üzem további : egyenletes, jó munkájának,- helytállásának. 5 CS. I. 1 5 sok fiatal között, szeretnek, segítenek, — bevettek már a brigádba is . .. Most 5,60-as órabérem van, de erre még jön valami pótlék is; mert há­rom gépen dolgozom. Biztat- j nak, így felmegy már az első j keresetem is ezernyolcszáz­ra ... többet keresek mint a bátyám! Herédről az Egyesült Izzóba — A hatvani gimnáziumban érettségiztem, Herédről kerül­tem ide, a pipis-hegyi gyarba.! Mechanikai műszerész vagyok, értek a gyalugéphez, a maró­hoz, meg az esztergához; ami­hez ebben a szakmában érteni is kell .. . Most a gyöngyösi Izzó egyik új gyártmányán dolgozom, az ampullázó gép szerelésén; éppen a felső tok- mány villáit fúrom. A Jávorsz- ky-csoportban kezdtem a pá­lyát, az üzem egyik legjobb brigádjában. Csupa ügyes ke­zű, tapasztalt szakmunkás dol­gozik itt velem, tanít újabb és újabb fogásokra, műveletekre. Jó érzés ilyen kollektívában lenni, izgalmas olyan gyárt­mányon dolgozni, amelyet szin­te a négy világtáj felé expor­tál üzemünk!... ősszel kato­nának megyek — ide szeret­nék visszajönni, ha leszerelek, két év után. Akkor hozzáfogok majd a gépipari technikum­hoz is. Pesten nem sikerült. Remélem Gyöngyösön több szerencsém lesz majd hozzá... — beszél magáról Temesvári István. ★ Négy ember elindult a pá­lyán ... Hová, meddig jutnak el, hogyan alakul sorsuk, mi­lyen lesz életük — egyedül csak rajtuk áll. (gyón!) Felnőttoktatási tájékoztatót adtak ki Az általános és középisko­lák esti, valamint levelező hallgatói részére felnőttokta­tási tájékoztatót adott ki a SZOT és a Művelődésügyi Minisztérium. A csaknem 30 oldalas füzet, egyebek között választ ad az esti és levelező hallgatók beiratkozásával kapcsolatos kérdésekre, s tá­jékoztat a dolgozók gimná­ziuma esti és levelező tago­zatának tantárgyairól és óra­tervéről. Útmutatást ad a ta­nuláshoz és arra is, hogyan készüljenek fel a hallgatók a beszámolókra, a fél évi év vé­gi vizsgákra, az érettségire, illetve képesítőre. Az össze­állítás beszámol a tanulmá­nyi szabadságról és egyéb kedvezményekről, valamint a felsőoktatási intézményekben lehetséges továbbtanulásról. I-

Next

/
Oldalképek
Tartalom