Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Lapunk naponta közöl tu­dósításokat bírósági tárgyalá­sokról, híreket ítéletekről, most ez alkalommal átfogóbb képet szeretnénk adni a bíróságok munkájáról. Ezért kerestük fel dr. Fülöp Andort, az egri megyei bíróság elnökét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. NÉPÚJSÁG: Elöljáró­ban arra szeretnénk vá­laszt kapni, hogy milyen jogpolitikai elvek érvé­nyesölnek a bíróságok gyakorlatában? ELNÖK: — Az Ítélkezés — a bíróságok sajátos tevékeny­sége — akkor feled meg a kö­vetelményeknek, ha a társa­dalom elé tűzött célokat ma­radéktalanul szolgálja. Egész társadalmunk tudatos tevé­kenységének, a szocializmus tétjéé feliépítésének feladata szab irányt Természetes, hogy a bírói munka is alkotórésze ennek a társadalmi méretek­ben folyó építőmunkónak. A törvényesség következetes biztosítása, a tudatformálás, a társadalmi szabályok, a szoci­alista erkölcsi normák betar­tására való nevelés azok az alapvető követelmények, ame­lyek politikai tartalommal is betöltik a bírói munkát A konkrét ügyek elbírálása alkalmával éppen ezeknek a jogpolitikai elveknek és gya­korlati megvalósítása történik ákkor például, amikor a bűn­ügyeknél kutatjuk az elkövet tés okait és feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek meg­könnyítették, illetve lehetővé tették a bűncselekmények el­követését A jogpolitikai elvek valóra váltását jelenti annak biztosítása is, hogy senki ellen alap nélkül büntetőeljárás ne induljon, vagy hogy a büntető­eljárás során minden, az elbí­ráláshoz szükséges adatot tár­janak fel, legyen az terhelő, vagy mentőbizonyiték. Az egyes jogviszonyok elbí­rálása során a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának a biztosítása útján kell betarta­ni a törvényességet és a jog­politikai elveket a gyakorlatba átültetni; Itt jegyzem meg, hogy a társadalmi érdek biz­tosítása éppen úgy a törvé­nyességhez tartozik, mint a jogos egyéni érdek védelme és a jogos igények kielégítése) NÉPÚJSÁG: Elég gya­koriak a társadalmi tá­laidon sérelmére elkö­vetett bűnügyek. Meg­állapítható-e a tárgyalá­sok során a vállalatok, intézmények felelőssége, hanyagsága, amellyel le­hetővé teszik a különbö- , z6 visszaéléseket? ELNÖK: — Ezen a területen még igen sok a tennivaló. Saj­nos még vannak — és nem is kis számban — társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ezek igen gyakran a felügyelet, az ellen­őrzés, vagy a káder kiválasztás hiányaiból, nemritkán némtek rődömségből, hanyagságból származnak. Ha a társadalmi összefogás jobban és főleg minden emberben élne, akkor sokkal gyorosabban lehetne felszámolni a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett r bűncselekményeket. A társadalmi tulajdon vé- : delmét mi nemcsak szigorúan j Véve igazságügyi eszközökkel j —• az ítélkezés útján — szol- . gáljuk, hanem következetesen < arra törekszünk, hogy a perek < során feltárt körülményeket, : hiányosságokat a felügyeleti j szervek tudomására hozzuk. Ezenkívül még lehetőséget ta- ■ lálunk arra is, hogy a külön­böző felvilágosító munkával 3 szolgáljuk a társadalmi tulaj- 3 dón védelmét. . Hogy a társadalmi tulajdont i érő kár gyakran az ellenőr- ! zés hiényofs ágaiból származik, 3 igazolja a következő eset is. ! Az egyik építőipari vállalatnál : a számviteli bizottság másfél : éven keresztül többször tartott . • ellenőrzést, de ezek sajnost ■ csak formálisak voltak és így í a vállalatnál működő szb-tit- 5 kár és az egyik adminisztrátor : másfél éven keresztül nyugod- ; tan dézsmálhatta a szakszerv e- ! zet pénzét. 1 Az egyik téglagyárban pél­dául az év végi leltározások­■ nál még csak megközelítőleg , sem tartották be a szabályo­kat, s a készletet csupán becs­1 lés útján állapították meg. A ■ hanyag eljárás következménye: 'elentűs kár keletkezett a tég­lagyárban. NÉPÚJSÁG: Előfor­dul, hogy egy-egy bíró­sági tárgyalás után megoszlanak a vélemé­nyek az ítéletről. Véle­ménye szerint a megye lakossága hogyan fogad­ja a bíróság ítéleteit? ELNÖK: Az Ítélkezés termé­szetéiből következik, hogy egy- egy Ítélettel kapcsolatosan el­lentétes vélemények is kelet­keznek. Tapasztalataink sze­rint azonban, bíróságaink él­vezik megyénk lakosságának bizalmát. Ezt meg lelhet álla­pítani abból is, hogy egyre ritkábban fordulnak élő az ítélkezéssel kapcsolatos pana­szok. Hasonlóan vélekednek erről a kérdésről a bírósági ülnökök is, akik a tömegekkel tartott eleven kapcsolataik so­rán, talán a leggyorsabban ér­tesülnek a különböző vélemé­nyeikről. A lakosság bizalmát jelenti az a körülmény is, hogy a bíróságoknál rendszeresített panasznapokon nagyon sokan keresnek fel bennünket, taná­csot kémek ügyes-bajos dol­gaik elintézéséhez, és sokan jönnek olyanok is, akiknek ügye nem tartozik a bíróság hatáskörébe. NÉPÚJSÁG: Ha már a panasznapok szóba ke­rültek, szeretnénk bő­vebben hallani arról is, hogy a bíróság milyen se­gítséget ad a lakosság­nak a panasznapok so­rán? ELNÖK: A megye lakosai a panasznapokon a legkülönbö­zőbb problémákkal fordulnak hozzánk. A bíróságok minden esetiben megadják a szükséges felvilágosítást, útbaigazítást és ha szükséges, akkor jegyző­könyvbe foglaljuk panaszaikat, hogy jogaikat érvényesíthes­sék. A panaszok igen változa­tosak, sokrétűek. Számadatok helyett megemlítem, hogy a becsületsértés és rágalmazás miatti feljelentéseik, a gyer­mektartási, vagy különböző más pénzkövetelések iránti igények túlnyomó többsége a panasznapokon jegyzőkönyvbe mondott keresetek útján kerül a bíróságok elé. A bíróságok a panasznapokon természetesen teljesen díjtalanul állnak a la­kosság rendelkezésére. NÉPÚJSÁG: Térjünk vissza még egyszer az ítéletekhez. Tudjuk, hogy a bíróság az ítéletek meghozatalánál a tanúk vallomására is támaszko­dik. Gyakoriak-e a ha­mis tanúzások és hogyan jár el a bíróság a hamis tanúkkal szemben? ELNÖK: Az utóbbi Időben bizony több ilyen üggyel kel­lett foglalkoznunk. Vannak még olyanok, akik különböző megfontolásokból hamis val­lomást tesznek a bíróságok előtt. Ezeknek a bűncselekmé­nyeknek igen nagy a társa­dalmi veszélyessége — mert eltekintve attól, hogy az igaz­ságszolgáltatásba vetett biza­lom megrendítésére is alkal­masak — meghiúsíthatják a jogos igények érvényesítését és ilyen esetben már csorbát szen­ved a törvényesség is. A bíró­ságok csupán a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra tá­maszkodhatnak, erre alapítják a döntést. Ha ezeket hamisan szolgáltatják, nyilvánvalóan rossz lesz a döntés, igazságta­lan az ítélet. Nagy körülte­kintést cs emberismeretet igé­nyel a tanúvallomások értéke­lése, összevetése más bizonyító adatokkal, amely során tisz­tázódhat, ki mondta él észle­leteit úgy, ahogy tapasztalta és ki vallott hamisan. Előfordult például, hogy a: egri Kacsa vendéglő előtt le­játszódott verekedést a tár. gvalás során a tanúk külön­bözőképpen mesélték el. A vád­lott barátai, — akik menteget­ni igyekeztek öt — nem lát­hatták a verekedést, mert ők ei alatt az italboltban tartózkod­tak, de mégis úgy vallottak — hamisan —, hegy szemtanú: voltak a jelenetnek. Az ered­mény az lett, hogy a bíróság f hamis tanúkat felelősség« vonva, szigorú szabadságvesz­tésre ítélte őket A másik ügy tanúsága sze­rint a vádlott, a bélapátfalvi cementgyárból akart egy szál­lítószalagot kivinni. Fegyelmi eljárást indítottak ellene. A következmények alól úgy akari szabadulni, hogy megkísérel­te hamis tanúzásra bírni a gyári portást. A sikertelen kí­sérletnek az lett az eredménye hogy a felelőtlen ember a fe­gyelmit sem úszta meg és a vádlottak padján felelt a ha­mis tanúzásra Való rábírásért NÉPÚJSÁG: Milyen jellegű bűncselekények vannak túlsúlyban? ELNÖK: A bíróságok által elbírált bűncselekményeket és azok típusait tekintve, arra a megállapításra kell jutnom, hogy a társadalmi tulajdon sé­relmére még mindig igen nagy számiban követnék el bűncse­lekményeket Ezen belül a sik­kasztással elkövetett bűncse­lekmények mutatnak szaporodó tendenciát. Elég nagy százalé­kot jelentenek az élet és testi épség elleni bűnesetek és ezek mellett a közúti közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények is. Az elkövetési ökokat vizs­gálva, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselek­ményéket elsősorban a laza felügyelet, a formális ellen­őrzés, raktározási hiányok és más, hasonló tényezők szülik. Az élet és a testi épség elle­ni cselekmények indító rúgó! között igen jellemző az italo­zás, a hetvenkedés, virtusko­dás, de gyakoriak az alanta­sabb emberi indulatok: gyű­lölet, bosszú, kártevési szándék, a társadalmi szabályok tudatos semmibevétele. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy e bűncse­lekmény-fajtánál milyen nagy szerepe van az italozás­nak. S mindez — nemritkán — nagyobb nyilvánosság jelenlé­tében, igen gyakran az ital­boltvezető ,.segítségével” ölt testet. Előfordult például a gyöngyösi járás területén, hogy az egyik földművesszö­vetkezeti italboltvezető rend­szeresen kiszolgálta a 11 év körüli gyermekeket. Nagy jelentőséget kap ai italozás a gépjárművezetéssel kapcsolatos bűnügyek indító- okai között is. Ha az 1964. el­ső félévi statisztikáját vizsgál­juk, ebben a bűnkategóriában azt állapíthatjuk meg, a gép­járművezetéssel összefüggő és elbírált bűnügyek mintegy 50 —60 százalékánál ki lehet mu­tatni az alkoholos befolyásolt­ságot. Ez már egymagában is jelzi azt a mérhetetlen felelőt­lenséget, amit egyesek azzal tanúsítanak, hogy poharazgatás vagy a féldecik elfogyasztása után merészelnek gépjármű­vet vezetni és így mások éle­tét és testi épségét, de nem utolsósorban a társadalom ja­vait és nyilvánvalóan a maguk életét is veszélyeztetik. Ezen a tűrhetetlen állapoton — a tár­sadalmi összefogás mellett — kétségtelenül azzal is segíteni kell, hogy a bíróságok nagyon szigorúan felelősségre vonják a bűnösöket. Nyilván Ilyen megfontolás is vezette a bíró­ságot akkor, amikor hosszabb tartamú szabadságvesztést al­kalmazott azzal a vádlottal szemben, akinek nem volt elég az első figyelmeztetés. Ez a gépkocsivezető ugyanis alig­hogy kiszabadult a börtönből, esküvői hangulatban idegen gépkocsira ült és nőismerősét autóztatta, miközben a gép­kocsival az árokba fordult. Egy másik ügyben a szinte te­hetetlenségig lerészegedett traktoros, hasonlóan Ittas ba­rátjával, az egri vasútállomás előtti téren parkírozó autóbu­szok egyikét vette „kölcsön” hogy azzal Füzesabonyba utaz­zanak — folytatni az italozást De Gyöngyösön, a vágóhíc előtt kötöttek ki és különös szerencse, hogy sem bennük sem a kölcsonjárműben kái nem keletkezett, ök Is elnyer­ték méltó büntetésüket. NÉPÚJSÁG: Sok vitá­ra adnak okot a külön­böző kisajátítási perek Mi a véleménye a bíró­ság elnökének ezekről ai ügyekről? ELNÖK: Igaz, hogy megyén! területén is sok vitára adoti alkalmat a kisajátítási kárta­lanítási perekben folytatotl ítélkezési gyakorlat. Sietek azonban megemlíteni azt is hogy országosan nézve a kér­dést. hasonló viták merültek fel más területeken is. A vi­ták alapja a jelenlegi jogsza­bályozásban keresendő. Az ál­lamigazgatási szervek ugyani1 kötött irányárakat vesznek alapul a kártalanításoknál. Ter­mészetesen csak abban az eset - ben, ha csereingatlannal nem tudják kártalanítani az illetőt A kisajátítás tulajdonképpen nem más, mint egy kényszer adásvétel. Ebből következik hogy a pereknél a bíróságok az adásvétel tartalmi elemei­ből indulnak ki. A jogszabály azt írja elő, hogy a kisajátított dologért értékének megfeleli: kártalanítás jár. A jelenlegi jogszabály azonban, különböze fogalmakkal operálva, gyakor­lati alkalmazása során bizony igen sok nehézséget okoz még ma is, annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság számos irányt mutató határozata látott már napvilágot ebben a téma­körben. ítélkezésünk a társadalmi tulajdon fokozott védelmének szem előtt tartása mellett (pél­dául azzal, hogy a bíróságok fi­gyelmen kívül hagyják a spe­kuláció által kialakult irreális forgalmi értéket) érvényre kell juttassa azt a követelményt, hogy mindenki megkapja azt az értéket, amit számára a törvény a kisajátított telekért vagy házért (dologért) biztosít. Minden reményünk megvan arra, hogy az e vonatkozásban bennünket ért olykor alapos, de legtöbbször alaptalan bírá­latról már csak múlt időben beszéljünk, mert a jó ítélkezés alapvető, új feltétele, remél­hetőleg minél hamarább testet ölt. Ismeretes ugyanis, hogy új kisajátítási jogszabály alkotá­sát határozta el kormányza­tunk. E tervezet már elkészült, és széles körű szakmai meg­vitatása éppen napjainkban zajlik. Reméljük, hogy a ké­szülő jogszabály tervezete a vita során tisztázásra kerülő kérdések után megjelenő új kisajátítási törvényünk olyan lesz, amely az államigazgatási és bírói szerveknek egyformán megkönnyíti a munkáját és főleg kiküszöböli azt a kettős­séget, ami eddig valóban meg­található az államigazgatást és a bírósági munka között. NÉPÚJSÁG: Gyakran előfordul, hogy egyes polgári eljárások nagyon Sokáig elhúzódnak. Mi ennek az oka? ELNÖK: Valóban előfordul az is, hogy egy-egy polgári per, de esetleg büntetőper is hosszabb Időn áf húzódik. Me­gyénk ítélkezésére azonban nem ez a jellemző. A polgári perek zömét egy hónapon be­lül befejezzük. Csak ritka esetben fordul elő, hogy egy- egy polgári per hat hónapnál hosszabb időn át húzódik, vagy hogy egy éven túli időt venne igénybe befejezése. Számokkal kifejezve: a hely­zet körülbelül úgy néz ki, hogy a polgári perek mintegy 65 százaléka egy hónapon alul, 5-10 százaléka 3-6 hónap alatt, 4-5 százaléka pedig 6-12 hónap alatt nyer befejezést. Ezek a számadatok már egymagában is igazolják, hogy bíróságaink igyekeznek mindent elkövetni időszerű ítélkezésünk érdeké­ben. Természetesen számos oka lehet annak, hogy egy-egy per befejezése elhúzódik. Ép­pen az első fél év folyamán Amikor „Juda Oroszlánjá­nak”, az etióp légitársaság re­pülőgépének ablakából először pillanthattam meg Addis-Abe- bát madártávlatból, inkább üdülőhelynek, kertvárosnak tűnt, mint a 22 milliós Etiópia fővárosának. A meglepetések azután következtek, amikor kiléptünk a gépből: száraz for­róság csapta meg arcunkat, amelyhez hasonlót Afrikában alighanem sehol másutt nem érez a látogató. Addis-Abeba ugyanis 240U méteres tenger- szint feletti magasságban fek­szik, hatalmas kiterjedésű, s nagyrészt terméketlen plató ta repülőgépből inkább óriás ho­mokkő-buckáknak tűnik, kevés kis vályog-faluval) közepén fekszik. A kietlen vidék köze­pén Addis-Äbeba valóban vi­rágnak tűnik, s amikor 1886- ban II. Ménelik császár itt vá­rost alapított, joggal adta ne­ki az „Üj Virág” nevet, am- hara nyelven: Addis Abeba. „Légi átjáréház” A kietlen forróságban már a város látványa, az alacsony hegyekre futó zöldellő fasorok, a kis házikókat árnyékba búj­tató ligetek is felüdülést je­lentenek. Az utas igyekszik is minél előbb bejutni a repülő­tértől elég távol fekvő város­ba. Annál is inkább, mert Ad- dis-Abeba — akárcsak az or­szág északi részében levő As­mara — nemcsak nagy forgal­mú nemzetközi „légi átjáró­ház”, hanem egyben az ameri­kai légihaderő bázisa: „átjáró­ház” is. Etiópia, amely a leg­utóbbi években — nemcsak af­rikai méretekben, hanem a különböző világfórumokom is —, igyekszik aktiv és függet­len politikát folytatni, még sokfelé gazdasági, sőt, politi­kai és katonai szállal kapcso­lódik a nyugati hatalmakhoz, elsősorban az Egyesült Álla­mokhoz. Ez természetesen rá­nyomja bélyegét a félmilliós lakosú főváros, set az egész etióp császárság képére is. Ennek a képnek egyik, s ma még — főleg a fővároson kí­vül — domináló jellegzetessé­ge a szegénység és középkori elmaradottság. Az etiópok, több ezer esztendőn keresztül, szívós munkával művelték a termékeny völgyeket. Egyik kezükben az ekét, a másikban a lándzsát, a fegyvert tartot­ták. Legutóbb 1935-ben tá­madtak rájuk az olasz fasisz­ták, — s egyedül Addis Abe- bábam negyvenötezer etiópiait ölt meg két nap alatt a fekete inges csőcselék. Mussolini a hullahegyek láttán „a nyíló fe­kete rózsa szépségére” emlé­kezett ... Az etiópokat azon­ban nem tudták megfélemlí­teni, s lándzsákkal, fúvócsö­vekkel, öreg mordályokkal vet­ték fel a harcot a partizánok, amíg 1941 végére az utolsó fegyveres olasz fasiszta is ki­takarodott Etiópiából. Oroszlánok a császári palotában Kétségtelen, hogy azóta sok minden megváltozott Afriká­nak ebben a legrégebbi függet­^\\x\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w mértük fel azokat az okokat, amelyek a perek elhúzódásá- íoz vezetnek. Megállapítottuk, íogy a polgári ügyszakban a perek az előkészítési, pervesz- ;ési hiányosságokból és olykor íz eljárásjogi és ügyviteli sza- pályok be nem tartásából ered­lek. Bár, amint fentebb erő­ltettem, ezeknek a pereknek a száma kevés, mégis az a tö­rekvésünk, hogy a lehetőség latárain belül a lehető legrö- /idebb időre szorítsuk le a pe- •ek befejezésének idejét. A já- ■ásbíróságok elnökeivel egyet­értésben ennek érdekében negtettük a szükséges intéz­kedéseket. NÉPÚJSÁG: Befejezé­sül szeretnénk, ha el­mondaná: hogyan érté­keli az ügyvédek munká­ját? ELNÖK: — Azt szokták nondani, hogy az ügyvéd a >er első bírája. Szerintem ez gy megtisztelő megállapítás íz ügyvédi karra, hiszen az igyvéd a hozzá forduló ügy­éllel tanácskozva valóban ké­tes eldönteni, hogy ügyfelének génye törvényszerű-e, vagy em. Ha az ügyvéd az előkészí- ő munka során valóban szak­len országában — mindenek­előtt Addis-Abebában. Igaz, a császár — teljes nevén I. Hailé Szelasszié, Júda törzséből a Hóditó Oroszlán — ma is oroszlánokkal őrizteti palotá­ját, s ez a város egyik legna­gyobb idegenforgalmi látvá­nyossága. A főváros azonban, modern főútvonalaival, hotel­jaival és üzletházaival, a néhány évvel ezelőtt elkészült Africa-Hail (az Afrikai Egy­ségszervezet székháza) impo­záns látványával új arcot öl­tött. Huszonöt esztendővel ez­előtt a Gébiben, a császári pa­lotában volt Etiópia egyetlen fürdőszobája. Fürdőszoba ugyan ma még csupán néhány ezer vezető állami tisztviselő lakásában és a szállodákban található, de az egészségügy terén is jelentősen előrehaladt az ország. A Churchill-Road-on emel­kedik Afrika legnagyobb szín­házterme. Az 1360 személyes ultramodern színházterem elő­csarnokát több mint 2300 lám­pa világítia meg... A gránit- oszlopokra épült pályaudvar­tól a fővároson keresztül ve­zető négy kilométeres főútvo­nalat neoncsövek világítják meg. A Hailé Szelasszié tér pedig a színes fényreklámok­tól ölt esténként nappali fényt Ott látható az amhara-nyelvű villanyújság is. A külső ne­gyedek kunyhóiban azonban i petróleumlámpa is ritkaság. .. Kávé Esténként a Hailé Szelasszié tér körül korzóznak az addiszi fiatalok, arrafelé találhatók a mozik is, akárcsak a terasszo* presszók, kávéházak, amelyek­nek kis asztalainál ezrek szür- csölik az illatos kávét. Egyéb­ként a kávé ma is az ország legfontosabb kiviteli cikk«. A világ sok millió kávéivója nem is tudja, hogy a kávé ős­hazája Etiópia déli részében fekvő Kaffa-tartomány. A le­genda szerint a kecskéket le­geltető pásztorok fedezték fel a zöld kávécserje titkát: a le­gelésző kecskék, miután téptek a kávécserje leveléből és zsen­ge hajtásaiból, egyszer csak ugrándozni, hemperegni kezd­tek a földön — megkergültek. S ez naponta megismétlődött, így figyeltek fel az örökzöld növényre, amelyet a vidékről Kaffáról, — kávénak neveztek el. A város feletti halmon emelkedő aranyozott tetejű Menellk monostortól csak a zöld kertváros látszik, a né­hány magasba emelkedő iroda­házzal és üzletházzal. Két év­tizeddel ezelőtt a magasból Addis-Abeba inkább óriási fa­lunak tűnt. Ojabb két évtized múltán alighanem Afrika egyik legszebb városa lesz. Sebes Tibor mai kritikával értékeli ügyfe­le igényét, és az ehhez szukse- ges, a törvények által- megkí­vánt feltételeket, bizonyítéko­kat is összegyűjti és az előírt formában rendszerezi abban az esetben a bírói munkát — ép­pen a perek gyors befejezése érdekében is — nagymérték­ben megkönnyítheti. Megyénk ügyvédi kara álta­lában rendelkezik azokkal a követelményekkel, amelyek hivatásuk betöltéséhez szüksé­gesek. Egyre határozottabban 'elismerhető tevékenységükben az önmaguk iránti igényesség, Jgyre határozottabban tapasz­talható az a törekvés, hogy az .gazságszolgáltatás segítői kí­vánnak lenni. A bíróság elé kerülő és az ügyvédek által szerkesztett be­adványok, a tárgyaláson ta- íúsított magatartásuk általá­ban kifogástalanok. Az ügyvé­dek betartják azokat a törvé­nyes kereteket, amelyeken be­ül tevékenységüket folytat­hatják és ritka kivételtől elte­kintve maguk is arra törek­izenek, hogy segítséget nyújt­sanak a konkrét tényállás he­lyes megállapításához — fe­lezte be nyilatkozatát dr. Fü- öp Andor, a megyei bíróság ílnöke. Az „Uj Virág” városa A HMÍPOMGr kérdés a megyei bíróság elnöke válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom