Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Döntők előtt a XIII. falusi spartakiád m*zné± döntőj éhez közeleg a falusi ^ortolók népszerű tömegversenye, * spartakiád. Ez a nagy sikerű versenyzési forma igazán kiállta az idők próbáját, most már jóval több. mint tíz esztendeje ad alkal­mat a sportkedvelő falusi fiatalok százezreinek erejük, sporttudásuk összemérésére. A Xin. falusi spartakiád eddigi küzdelmei híven megmutatták, hogy a falusi ifjúság életében is egyre nagyobb szerepet kap a sport, s mind kevesebb azoknak a községeknek a száma, ahol elmu­lasztják a falusi spartakiád köz­ségi versenyeinek megrendezését. Az elmúlt évtized alatt sokat színe­sedett, érdekesebbé, változatosabbá vált ez a küzdelemsorozat. Egyre több sportág kap helyet a megyei programokban és a megyei dön­tőkön az idén például nemcsak színvonalas, izgalmas versenyek­nek lehetett tanúja a sajnos, több­nyire igen kis létszámú nézősereg (figyelmeztet ez a falusi spartakiá- dok propagandájának gyengesé­gére), hanem néhány atlétikai számban kitűnő eredmények is születtek. Ügy tűnik, hogy lassan végleg a múlté lesz az a terméketlen vita, amely sokáig megbénította a falusi sport fejlődését, mert a spartakiád küzdelmeiből kizárta a falusiakat csak azért, mert nem végeztek pa­raszti munkát. Ez az irányzat alap­vetően helytelennek bizonyult, mert nem a falusi sport felemelke­déséhez, hanem elzárkózásához vezetett. A sportbeli fejlődés pedig nem képzelhető el kapcsolatok, még­hozzá nagyon széles körű kapcso­latok, verseny nélkül. A falusi spartakiád hivatja ugyancsak az, hogy a falvak ifjúságát lássa el versenyekkel; ezzel egyben előké­szíti a talajt a magasabb szintű bajnokságok előtt. Ezért módosí­tották több alkalommal az erede­tileg meglehetősen merev kiírást és tették lehetővé, hogy az egyes me­gyékben elsősorban azokban a sportágakban rendezzenek verse­nyeket, amelyek iránt hagyomá­nyos érdeklődés nyilvánul meg, illetve amelyek fejlődését különös­képpen elő kívánják segíteni. Az utóbbi évek tapasztalatai arra hívták fel a figyelmet, hogy bár­mennyire népszerű és bevált ver­senyzési forma a falusi spartakiád, önmagában mégsem elégítheti Iá a falusi ifjúság sportolási igényeit. Ez a felismerés vezetett a szerve­zett sportági bajnokságok kiszéle­sítését célzó törekvésekhez, ame­lyek nagy visszhangra találtak az ifjúság körében. A spartakiád küz­delmeire szerveződött és ott meg­edződött községi csapatok egyre- másra jelentkeztek a labdajátékok körzeti, járási bajnokságaiba és ott rövid idő alatt számottevő sze­repet vívtak ki. A körzeti bajnok­ságok rendszeresítése nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult, mert viszonylag kis területeket ölel fel, s ezzel kiküszöböli a falusi sport­körök anyagi egyensúlyát gyakran megrendítő utazási költségeket, ugyanakkor alkalmat ad a falusi csapatok rendszeres foglalkoztatá­sára. Ebben az esztendőben a falusi spartakiád megyei döntőin sok ki­tűnő eredménynek, jó teljesítmény­nek örvendhettek a szakemberek. Figyelmeztető ez a jövőre: észre­vehetően emelkedik a falusi sport színvonala, újabb csapatok, újabb versenyzők értek meg rá, hogy bekapcsolódjanak a magasabb szintű bajnokságok küzdelmeibe. Azt is észre kell azonban venni, hogy az úgynevezett edzésigényes sportágakban és versenyszámok­ban nem mutatkozik kellő arányú fejlődés, mert edzésre a falusi sportkörökben még ma is nagyon kevés időt fordítanak. A sport azonban nemcsak verseny, sőt ahogy felfelé kapaszkodunk a csúcsokhoz vezető létrán, egyre kevésbé verseny, sokkal inkább edzés. S erről nem szabad meg­feledkezni! A rendszeres edzések sokaságán lehet csak jól felkészül­ni a sport vizsgáira, a versenyek­re. A falusi sport fejlődésének út­ján eljutottunk odáig — ezt a XIII. falusi Spartakiád most lezaj­lott megyei döntői is tanúsították —, hogy a haladáshoz tervszerűbb, szervezettebb sportköri, szakosztá­lyi munka, s ami ezzel jár: rend­szeresebb, egyre nagyobb igényű edzések kellenek. $ Heves megye színeit az alábbi falusi versenyzők képviselik. ATLÉTIKA. Férfi számok: 100 m Frommer (Egercsehi), Szabó F. (Ecséd). 400 m: Frommer, Huszár (Pétervására). 800 m: Tábi (Gyön­gyöspata). 1500 m: Tábi, Orosz (Mátrád erecske). Magasugrás: Li­liom (Kerecsend), Benei (Atkár). Távolugrás: Szabó F. (Ecséd). Súlylökés: Szalóki (Ecséd). Gránát­dobás: Benei (Atkár). Női számok: 10O m: Orehoczki (Heves). 400 m: Tábi E. (Gyöngyös­pata), Balogh P. (Egercsehi). Ma­gasugrás: Forgács (Heves). Távol­ugrás: Major (Atkár). Súlylökés: Varga (Boldog). Gránátdobás: Ros- koványi (Gyöngyössolymos), Si­mon E. (Bodony). Atlétáinktól a megyei döntőn el­ért eredmények alapján nem vár­hatunk sikereket. Néhány helye­zést azonban elérhetnek, főleg a vágtázó egercsehi Prommer Béla, a 170 cm-en felüli magasugró, Li­liom János, a középtávfutó. gyön­gyöspatai Tábi Tibor és a mátra- derecskei Orosz Imre. Labdajátékokban, sajnos, egyedül a gyöngyöshalászi női kézilabda-csa­pat szerezte meg az országos dön­tőbe való jutás jogát. A csapat tagjai: Reményi, Rúzsom, Hrabé- czi, Komjátiné, Kiss K., Minich, Győri, Molnár I., Komjáti M., Kom- játi E.t Kádár. Edző: Trabalik István. Meglepetésnek számit, hogy a gyöngyössolymosi férfi együttes, amely az elmúlt években szép he­lyezéseket szerzett a döntőben, — ezúttal „elvérzett” a területi dön­tőn. Röplabdában nem vagyunk ér­dekeltek, mivel sem női, sem pe­dig férfi csapatunk nem tudta ki­harcolni a továbbjutást. Heves megye versenyzői augusz­tus 19-én indulnak Debrecenbe, ahol három napon át képviselik a megye falusi sportját, és igyekez­nek majd tudásuk legjavát adva, becsülettel helytállni. TORVO»<1964 Képek az olimpiák történetéből Egri színkörök a jelenlegi színház helyén BEFEJEZÉSHEZ közeledik Eger új büszkesége: korszerű, pompás színháza. Kevesen tud­ják azonban, hogy az 1904. au­gusztus 20-án megnyílt —, s most átépített — színház he­lyén, már a múlt század má­sodik felében is színház, szín­kör, un. „aréna” állott — és azt nem kisebb ember építtet­te, mint a magyar színészet egyik kimagasló egyénisége: Krecsányi Ignác debreceni színigazgató. A színházhelyiség kérdése már a 19. század második fe­lében egyre égetőbb kérdéssé, sőt problémává vált Egerben. Az 1810 utáni években meg­épült ugyan Spetz pa tikári us uram színházterme — a mai Szakszervezeti Székház előadó, termének megfelelően —, azonban ez 60—70 esztendő múltán már elavulttá vált, nem elégítette ki az igényeket. Bár a színielőadások zömét ekkor még a Spetz-házban tar­tották, de már különböző szükségmegoldásokkal segítet­tek a színigazgatók Eger szín­házproblémáján. így például 1880. júniusában a Széchenyi Kávéház kertjében (a mai Marx K. utcai étterem udva­rán) építtetett saját költségén nyári színkört Miklóssy mis­kolci kerületi színigazgató Megalakult az „Egri Szín­házegyesület és Részvénytár­sulat” is, amely céljául tűzte ki egy állandó színház létesíté­sét, illetve a nemes célra meg­felelő pénzügyi fedezet bizto­sítását, összegyűjtését. Az út­törő mozgalom élén Csiky Sándor, a város baloldali szel­lemi és politikai vezetője, az 1848-as szabadságharc helyi politikai mozgalmának lelkes motorja állott. A városi képviselőtestület, a város tulajdonát képező un. „Hosszúpince” nevű épületét (a mai Dózsa Gy. téren) adta színházépítési célra, azonban ezt a határozatot, noha a me­gye is jóváhagyta, a belügy­miniszter megsemmisítette. Az 1881. július 17-én tartott váro­si képviselőtestületi ülés úgy határozott, hogy „ ... az épí­tendő színház részére a Hu- nyady-féle városi terület (a mai színház helyét!) jelöli ki.” Érdemes idézni, a bizottság ta­láló indokolását is: „Tekintve, hogy ... úgy terjedelme, a belvároshoz való közelsége, mint fekvésénél fogva, a köz­egészségügyi szempontból is a kívánt célnak tökéletesen meg­felel ...” Az állandó színház építését a helyi lapban több­hasábos folytatásokban megje­lent cikkek, tanulmányok sür­gették, noha voltak a jelentős kezdeményezésnek komoly kon­zervatív ellenfelei is A HOSSZAN VAJÚDÓ vitát végre is 1882. nyarán Krecsá­nyi Ignác döntötte el. A szín- igazgatót már jól ismerte a vá­ros színházlátogató közönsége. 1877. tavaszán egy hónapig ját­szott itt társulatával. Olyan műsorral, társulattal és elő­adásokkal szórakoztatta az eg­rieket a Kaszinó (az egykori Spetz-ház) nagytermében, ami- nőben eddig nem volt része vá. rosunk lakosságának soha. Majd ismét járt városunkban és forró sikereket aratott. 1881; márciusában levelet intézett a városi magisztrátus­hoz, amelyben tudatja, hogy saját költségén színielőadásai részére színkört szándékozik építeni. Ebben az évben ugyan nem jöhet el Egerbe, de 1882. elején személyesen utazott ide, hogy megszerezze a városi ta­nács hozzájárulását a színkör építéséhez. Kétségtelenül dicséretre mél­tó és példátlan kezdemé­nyezése sikerrel járt. így ír erről az 1882. április 30-iki „képviselő ülés” jegyzőköny­ve: „Krecsányi Ignác szín­igazgató kérése folytán meg­engedtetett, hogy a nevezett színigazgató által, a városi ta­nács részéről kimutatandó he­lyen felállítandó színkör.. háboríttatlanul állhasson, s ab­ban folyamodó igazgató társu­lata tarthassa az előadáso­kat ...” Ekkor a városi tanács a Hunyady teret, a jelenlegi színház helyét jelölte ki Kre­csányi részére az aréna meg­építése számára. Gyorsan hoz­zá is kezdtek az építkezéshez. Természetesen az épület merő­ben fából készült. Július 15-én azt jelentette a helyi lap, hogy „Krecsányi színköre a Korona vendégfo­gadó (a mai Park Szálló előde) előtti Hunyad téren már ké­szül.” 1882. július 8-án tartot­ta Krecsányi társulata az első egri színkörben a megnyitó előadást. A levéLtári kutatás során si­került tisztázni a színkör mű­szaki adatait: hossza a szín­paddal együtt 16 öl a követ­kező beosztással, a nézőtér 9 öl és 2 láb, a zenekari helyi­ség négy láb, a színpad mély­sége p>edig 6 öl. A nézőtér meg. lehetősen tágas, közepén ket­téválasztott zárt széksorokkal, s 19 „kényelmes páhollyaL” Az emeleti tágas karzatra két feljáró is vezetett. A SZÍNHÁZNYITÓ társulat kiváló erőkből állott. így köz­tük volt Somló Sándor, ak: éppen úgy a Nemzeti Színház tagja, s igazgatója lett, mint Pálffy György, K. Hegyessé Mária, a Népiszínház kedvelt komikája. a Nemzeti Színház későbbi tagja, a koloraturéne- kesnő Vadnay Vilma volt, aki később Somló felesége lett, a szubrettszerepéket a jóhírű Cserváry Ilona alakította, a bonviván és operettbuffó po- dig Latabár Kálmán volt. Sa­ját zenekara is volt a mintegy 50 tagú társulatnak. Krecsányi színköre nyitóelőadásának prológj át maga Somló Sándor írta. „Ez egy felvonásos drá­mai mű, tárgya Eger város történetéből való, midőn az egri hős nők annyira kitűn­tek.” Krecsányi példátlan önzet­lenséggel magáévá tette az eg­riek színházépítési tervének gondolatát és egy szép sikerű előadás tiszta jövedelmének 50 százalékát az állandó színház építését célzó alaptőke javára adományozta! Ebből az alka­lomból így nyilatkozott Kre­csányi: „Eger város minden szépért, nemesért lelkesedő kö­zönsége égető szükségét látja annak, hogy a magyar színmű­vészet számára saját igényei­nek megfelelő épületet emel­jen, melyben szívből szívhez szólva hangozzék édes anya­nyelvűnk, s e célhoz már évek óta járul áldozatkézségével. Az egri közönség iránti rokon- szemvemnek és hálámnak akarom tanújelét adni, midőn a nemes célhoz én is egy por­szemmel hozzájárulok.” Krecsányi kérte, hogy 6 évig hagyja a város állni szín­körét, azonban műszaki okok­ból ez nem volt megengedhető, és az évad végén le Eellett bontani. Két esztendő múltán e he­lyen azután felépül egy 506 fé­rőhelyes maradandóbb jellegű színikor, az egri „aréna”, mely Eennállott egészen az 1904-ben létesített állandó kőszínház fel­építéséig. FORRÓ esték voltak a sze­gényes arénában. Vetélkedve innepélte az egri színházlátoga ;ó közönség a tudásuk legjavát idő művészeket és művésznő­ket, s a dübörgő taps bizony rém ritkán reszkettette meg a gyarló alkotmányt. Valóban il- ő és méltó volt emlékezni e színes, de úttörő színházi múlt- -a — éppen most, amikor je- entős költséggel elkészült rhália papjainak és papnőinek íj csarnoka; Sugár István. FELTÜNT ZÁTOPEK CSILLAGA Londonban tűnt fel Zátopek csil­laga- A csehszlovák futó minden­kire nagy hatást gyakorolt elkín- aott, görcsösnek ható futásával, amely jkiögött a valóságban éppen a verseny iránti teljes odaadás húzódott meg. Az ötezres verseny­ben még vereséget szenvedett a belga Rieff-töl (két év múlva a brüsszeli Európa-bajnokságon visz- szavágott), s bár a tízezren nagy harcot vártak közte és a finn Heine között, ez elmaradt. A firm fiú nem tudott ellenállni Zátopek idő­szakonkénti gyorsításainak és a népszerű E mii nagy fölénnyel győ­zött. Csillaga négy évvel később Helsinkiben ragyogott a legfénye­sebben, ahol mind a két hosszú­távon és a maratónl versenyben is első lett. Ráadásul felesége, Dana, a gerelyvetésben szerzett olimpiai aranyérmet. AZ „ERŐSZAKOS Ünnepük a „Csodálatos Emilt" HALÁL RENDSZERE” Zátopek, a csehszlovákok kiváló atlétaja. Az amerikaiak a hagyományok­hoz híven itt is nagyszerűen szere- válogató versenyeik egyikén azon- peltek. Vitalitásukat az az epizód ban belebotlott az akadályba és húzla alá, amelynek főszereplője visszalépett. Az amerikaiak drasz- Harrison Dillard, a 110 méteres tikusak az Ilyen esetekben. Válo- gátfutáa világcsúcstartója volt. Az gató rendszerüket az „erőszakos olimpia előtt mintegy száz ver- halál rendszerének" nevezik oenyt nyert kedvenc számában. A nem ad lehetőséget ‘ azoknak, akik kiestek. Ez a rend­szer végzetes volt Dillard számára is az olimpia előtt. A néger futó­nak azonban sikerült egy kiskapun visszakerülni a csapatba. (Folytatjuk) BECS ISTVÁN mert javításra cA QLaqiitrdö lontbial alatt Heves megyei „földbirtokosok“ a debreceni termelőszövetkezeti üdülőben Neon is üdülőre, inkább fényűzően berendezett lu­xusszállóra emlékezteti az embert az ország első terme­lőszövetkezeti üdülője Debre­cenben. A modem vonalú épület kívül-belül egyaránt megnyeri a látogatók tetszé­sét Bent a társalgóban, a hálószobákban élénk színű fa­lak, gyönyörű bútorok, puha, süppedős szőnyegek szolgál­ják a kényelmet a pihenést, kint pedig a festőién szép környezet ragad magával mindenkit. Jól is érzik magukat a He­ves megyei termelőszövetke­zeti parasztok a nagyerdei üdülőben. Mert most éppen 90 Heves megyei gazda — ahogy ők mondják humoro­san, „földbirtokos” — vette birtokába tíz napra az épü­letet, hogy a munka után ki­pihenje fáradalmait. S az üdülőben van is erre bőven lehetőség. Majdan Béla bácsi alig győzi felsorolni, hogy a ki­kapcsolódás, pihenés hány­fajta módozatát vette idáig igénybe. — Jólesik már nagyon a pihenés — mondja —, mert nem vagyok már én sem mai gyerek. Meg nem voltam még sohasem üdülni, csak öreg koromra értem meg, hogy eljöhettem Debrecenbe. De nem is bántam meg ezt az üdülést! Pihenek, szóra- kozok. — A többiékkei együtt megnéztük a várost, az egye­temet, a Déry Múzeumot, a református kollégiumot, — láttuk azt a padot is, ahol Kossuth ült —, meg kirán­dultunk Hajdúszoboszlóra. Jó itt lenni — nekem meg különösen. Állatgondozó va­gyok a káli Március 15. Ter­melőszövetkezetben. Szá­momra a hétköznap, vasár­nap egyforma, az állatok gondozását mindig el kell látni. így aztán nem sok idő marad a pihenésre, de külö­nösen nem a szórakozásra. Itt ezt is pótolom. Esténként eljárogatunk néhányan a Vi­gadóba, televíziót nézünk, meg hát néha-néha egy kis ultiparti sem árt meg az em­bernek. — Az üdülőben valóban megvan minden lehetőség a szórakozásra. A klubhelyi­ségben újságok, rádió, lemeze játszó, televízió, 200 kötetes könyvtár, rex, ping-pong, kü­lönféle társasjátékok. — Ezenkívül — mondja Bieliczky Sándomé, az üdü­lő kultúrfelelőse — kirándu­lásokat, városnéző körutakat, filmelőadásokat szervezünk. Gyakran pedig műsoros es­tek vannak — a debreceni Csokonai Színház művészei lépnek fel, népi zenekar ját­szik, vagy éppen szórakoztató játékokra kerül sor. A társalgó egyik asztalá­nál népes csoport foglal he­lyet. Kint borongós, hűvös az idő, senkinek sincs hangu­lata a városban, vagy az er­dőben sétálni. Inkább az ott­honos társalgóban üldögélnek a szövetkezeti gazdák. Sárközi Lajos, a poroszlói Oj Erő Termelőszövetkezet tagja, éppen az üdülésről be­szél. — Csak az idő lenne vala­mivel jobb — mondja — és kutatóan néz ki az ablakon. — Mégiscsak más az, ha süt a nap, egyből jobb kedve van az embernek. De azért így is jó ez az üdülés, végre kipihenhetjük magunkat. Nem kell korán felkelni és napközben is bőven van le­hetőség a pihenésre. — Ha jó idő van, akkor fürödni is eljárunk — kap­csolódik a beszélgetésbe Me­zei Kálmán—, nagyon szép a strand és ráadásul itt van a közelben... De ilyen idő» ben! — legyint egyet. De igaz is, tegnap is zuha­nyoztunk ... csak nem éppen a strandon. Hajdúszoboszlón voltunk kirándulni és olyan zápor kerekedett hirtelen, hogy bőrig eláztunk. — És még fizetni sem kellett érte — szól közbe va­laki nevetve. — Na, azért én inkább ki­hagyom az ilyen fizetés nél­küli fürdőt. Aztán arra terelődik a szó, hogy jól érzik magukat a gazdák. Gondos, figyelmes a kiszolgálás, bőséges, ízletes a koszt, megvan mindenük, nincs hiány semmiben. — Azért valamiben mégis van — veti közbe valaki — a jó borokiban. Mert itt az nincs. Harsány nevetés nyugtázza a közbeszólást és megindul a tréfálkozás. Lassan aztán ebéd felé közeleg az idő. A beszélgetés, a társalgás abbamarad, befe­jeződik a kártyacsata, s az üdülők letelepednek a fehér abrosszal terített asztalokhoz. Megkezdődik az ebéd. Min­denki jó étvággyal eszik, általános a vélemény, hogy ízletesen főznek a szakácsok. Mindenki elégedett a menü- j vei, ami húslevesből, hatal- ( más adag párizsi szeletből és j őszibarackból áll. Közben az idő is meggon­dolta magát Szétszakadoz­tak a felhők és a nap is ki­sütött. A jó időt felhasználva, ebéd után megindulnak a kisébb- nagyobb csoportok a strand, a város felé, vagy éppen pi­henni egyet. a Nagyerdő hűs lombjai alatt. .. .Pihennek, szórakoznak a Heves megyei tsz-tagok, hogy a tíznapos üdülés után, újult erővel kezdhessenek a mun­kához. Kaposi Levente Napoikkal túl vagyunk rajta,- de «ért nein árt ha röviden vissza­tér auk az elmúlt hét végén Eger­ben lebonyolított —-uj /» Ifjúsági kosár­• labda tornára. —^ vi? íí E nagyszabású fcf (1 seregszemle ki­j/’Ä tűnő sportot ho­zott. Az ország fa /\3 különböző részei­■ikb/ (% hői jól felkészült csapatok érkeztek I a meSye székhe­AjHTi /J&Xyére, és vívtak | JAjf pfm egymással három f/ir//Áf napon át színvo­1/ Jn/7 v( Halas, izgalmas 8 S' y küzdelmeket. A * mérkőzések szín­vonalának emel­kedését nagymértékben elősegí­tette, hogy a kiírás szerint csak ac& emberfogás os védekezési rend­szert alkalmazhatták a csapatok, ennek azonban különböző szelle­mes változatait láthatták a nézők. Nagyszerű és zökkenőmentes volt a rendezés is, ami a megyei szö­vetség munkáját dicséri. Elisme­rést érdemelnek az Egri Dózsa női kosárlabdázói, — Mile. Majoros Zs., Oláh. — akik nagymértékben segítették a torna zavartalan le­bonyolítását. Az első helyet a jó átlagmagas­ságú játékosokkal rendelkező Bu­dapest csapata megérdemelten szerezte meg, mögötte az utóbbi időben rendkívül sokat fejlődött Heves megyei válogatott végzett a második helyen. Jelentős előbbre lépésnek számít, hiszen az elmúlt évben lányaink hatodikok voltak! A harmadik helyezett Borsod me­gyeiek jól képzett együttes benyo­mását keltették, csapatmunkájuk azonban időnkint akadozott. A ne­gyedik Baranya megye elsősorban MiPÜJSiG 10 M64. augusztus 16., vasárnap nagy gyorsaságával tűnt ki, ná­luk viszont a befejezéseik nem si­kerültek. Az általunk még nem közölt eredmények: Fejér—Tolna 42:35 Budapest—Heves 51:26, Komárom— Békés 47:43, Borsod—Baranya 29:26 Budapest—Borsod 41:17, Heves— Komárom 39:32, Baranya—Tolna 52:32, Fejér—Békés 47:22, Heves— Borsod 27:18, Budapest—Komárom 25:21, Tolna—Békés 52:15, Baranya —Fejér 43:33. A legtöbb kosarat asz alábbialt szerezték: Magyar (Komárom) 95, Budavári (Tolna) 90. Szarka (He­ves) 78, Füle (Baranya) 72, Hídvégi (Békés) 70, Nyíri (Heves) 69. Itt említjük meg, hogy az orszá­gos ifjúsági női válogatott augusz­tus 20-ig Egerben tartózkodik. Az alkotmány ünnepén — mint erről már hírt adtunk — a Magyaror­szág—NDK férfi válogatott viadal előtt előmérkőzést játszik Heves megye ifjúsági válogatottjával. A vasárnap jelentősebb sporteseményei Vízilabda: Egri Dóasa—BVSC, OB 1-es mérkőzés, Eger, 17,30. Labdarúgás: Egri Honvéd— Nyíregyházi VSC 16, Kreisz. Gyön­gyösi Honvéd—Edéiény 9.30, Nagy S. Egercsehi—Somsály 16.30, Réka- si. Gy. Spartacus—Kartal 17 Ujj. Megyei bajnokság: Heves—Lőrinci 17. H. Kinizsi—Gy. Bányász 17, Bélapátfalva—Honvéd Korvin SE 17, Rózsaszentmárton—E, Sparta- \ cus 16.30, E. Dózsa II.—Recsk ! 10.30, Gyöngyösi VSI>—Apc 10.30, Gyöngyösoroszi—MÁV HAC 17, Fü­zesabony—Szűcsi 17. Kosárlabda: Barátságos mérkő­zések: Egri Dózsa—DVSC (női), 9 óra. E. Helyiipar—DVSC (férfi) 10.15. Modellezés: Az északi terület autómodellező bajnoksága, Eger, Diófakút utca (a lőtér fölött).- • óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom