Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Hruscsov beszéde az ünnepi nagygyűlésen ronyokon hozott szabadság­ról”, hogy elleplezzék a dol­gozó tömegek előtt a szo­cializmus nagy vonzóerejét. Félnek a Szovjetunió, a népi demokratikus országok példá­jának erejétől és ezért azt pró­bálják bebeszélni a szocialista országok dolgozóinak, hogy a néptöimegek nem önként vá­lasztották a szocializmust, ha­nem kívülről kény szeri tették rájuk.% A történelmi igazság azonban világosan megcáfolja ezeket, a népek félrevezetésére irányuló kísérleteket. — Csehszlovákiában, miként a többi népi demokratikus or­szágban is, a szocialista forra­dalmat a néptömegek szívós és önfeláldozó harca hozta létre. E néptömegek a munkásosz­tály és ennek élcsapata, a kommunisták vezetésével fel­használták azt a helyzetet, amely a hitleri hordáknak a szovjet hadsereg által történt szétzúzása következtében ke­letkezett és megdöntötték a tőkés és a földesurak hatalmát és utána határozottan a szocia­lizmus útjára léptek. Most, ami­kor a szlovák felkelés 20. év­fordulóiét ünnepeljük, joggal nevezzük ezt a felkelést dicső­séges oldalnak a csehszlovák nép harcában, amelyet szabad­ságáért és függetlenségéért folytatott Hruscsov ezután rámutatott azokra az eredményekre, ame­lyeket Csehszlovákia az el­múlt húsz év alatt az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi élet minden területén elért. Emlékeztetett arra, hogy Szlo­vákiát régebben Európa egyik legelmaradottabb sarkának te­kintették, most azonban Szlo­vákia testvéri szövetségben a cseh néppel, a cseh nép segít­ségével és támogatásával fej­lett ipari területté vált — Mindez — fűzte hozzá Hruscsov — a szocialista for­radalom eredménye, azoknak a hősi erőfeszítéseknek a gyü­mölcse, amelyet a munkások, a parasztok és az értelmiségiek fejtettek ki a szocialista Cseh­szlovákiában. Ezek a sikerek annak a kipróbált vezetésnek eredményeként jöttek létre, amellyel a Csehszlovák Kom­munista Párt, a nemzetközi kommunista munkásmozgalom harcos csapata irányította Csehszlovákia népét. A Csehszlovák Kommu­nisták Pártja összeforrott bátor kollektíva, amely a nép boldogságáért harcol. Soraiban vannak a legjobbak legjobbjai, azok, akik az élen járnak, nem félnek a nehézsé­gektől, akik annak szentelték magukat, hogy megvalósítják a kommunizmus nagyszerű eszményeit. Csehszlovákia munkásosztálya és valamennyi dolgozója joggal lehet büszke szeretett kommunista pártjára, amely magasan lobogtatja a marxizmus—leninizmus zász­laját, — mondotta Hruscsov. A továbbiakban kijelentette, hogy a Csehszlovák Kommu­nista Párt a szocializmus épí­tésében gazdag tapasztalatokat gyűjtött. Ezek a tapasztalatok — tette hozzá — elsősorban az önök országának sajátos kö­rülményeit tükrözik, de van bennük sok olyan, amit más testvérpártok és országok, köz­tük a Szovjetunió is felhasz­nálhat. Továbbiakban hang­súlyozta, hogy a szocialista világrendszer egyik fontos eredménye a szocialista orszá­gok kölcsönös tapasztalatcse­réje, amely hatalmas tényező a szocialista közösség gyorsabb fejlődése szempontjából, újabb sikerek és vívmányok erőteljes forrása. A prolelár-neinzefközíség ellenségei nak, hogy vitát keltenek párt­jaink között, aláássák a né­pek barátságát. — Ez azonban sohasem fog megtörténni. Nem azért on­tották vérüket népeink a csa­tamezőkön, nem azért ková­csolták ki barátságukat a szo­cializmus győzelméért vívott közös harcban. — Amikor ma lerójuk ke­gyeletünket népeink fiainak emléke előtt, akik elestek a szabadságért vívott harcban, esküszünk, hogy örökre meg­őrizzük és erősítjük szent ba­rátságunkat, erősítjük egysé­günket a jövő szocializmus és kommunizmus világdiadala javára. — Kedves elvtársak! Mi mindig őszinte eszmecseréket folytattunk a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségé­vel és mindig örülünk annak hogy valamennyi kérdésben teljes közöttünk az egyetértés. örömmel látjuk, hogy Csehszlovákia ' kommunis­tái mély gonddal ápolják az ország népében a szov­jet nép, és országunk irán­ti testvéri érzelmeket. Meg lehetnek győződve ar­ról, hogy pártunk is a szovjet embereket a szocialista Cseh­szlovákia népei iránti barátság és testvériség szellemében ne­veli, A nemzeti felkelés kiválóságainak kitüntetése — Különösen jólesik lát­nunk: milyen következetesség­gel harcol az önök kommunis­ta pártja a nemzetközi kom­munista mozgalom egységéért. Mi továbbra is elvi módon, le­nini módon folytatjuk a közös harcot a marxizmus—leniniz­mus tisztaságáért, nagy moz­galmunk sorainak összeforrott- ságáért Mint korábban is, to­vábbra is törhetetlenül hala­dunk előre a kommunizmus győzelme, a marxizmus—leni- nizmusnak az egész világon bekövetkező diadala felé. — Ml helyes úton járunk, hűségesen követjük a lenini irányvonalat. Továbbra Is szi­lárdan megtartjuk ezt a vona­lát és semmiféle erő nem kény­szeríthet rá arra, hogy eltér­jünk tőle! — fejezte be beszé­dét Hruscsov, aki éltette a szo­cializmust építő csehszlovák testvémépet, annák kipróbált vezetőjét, a Csehszlovák Kom­munista Pártot, éltette a szov­jet és a csehszlovák nép test­véri barátságát. Hruscsov beszédét többször szakította meg a taps és éljen­zés, az egybegyűltek hosszan éltették a szónokot. Ezután a szlovák nemzeti felkelés­ben kiváló érdemeket szerzett személyek kitün­tetésére került sor. Az el­ső kitüntetett Nyikita Hruscsov volt, akinek át­adták a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulójá­nak emlékérmét. A kitüntetés átnyúj fásakor Hruscsov meghatottan rövid beszédben köszönte meg a ki­tüntetést. Kijelentette: Büsz­keséggel fogom viselni ezt az érmet és emlékezni fogok a múlt harcokra. A háború ide­jén tagja voltam annak a ka­tonai tanácsnak, amely a Szovjetunióban a csehszlovák zászlóaljat szervezte meg. Köz­vetlenül láttam azokat a cse­heket és szlovákokat, akik élet-halál harcra indultak a fasiszta hódítók, közös ellensé­günk ellen. A továbbiakban Hruscsov szíve mélyéből újból sok sikert kívánt Csehszlovákia dolgozói­nak a szocializmus építésében. Hangsúlyozta: minél erőseb­ben fogjuk építeni a szocializ­must és a kommunizmust, ez lesz a legjobb figyelmeztetés ellenségeink felé. Most a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség mun­kájával épül a béke. Ha nem fogjuk kímélni erőn­ket a kommunizmusért vívott harcban, akkor megmutatjuk, mire képes a munkásosztály, miután megbuktatta országa kapitalistáit, földesurait. Együtt harcolunk, együtt megyünk a kommunizmusba, — mondotta Hruscsov, majd végül ismét megköszönte a kitüntetést. Nyikita Hruscsov kitünteté­sét követően ugyancsak a szlo­vák nemzeti felkelés 20. évfor­dulójának emlékérmét nyúj­totta át Novotny köztársasági elnök Sz. A. Kovpaknak, az ukrán partizánmozgalom egy­kori vezetőjének, a szovjet kül- ‘ döttség tagjának, továbbá Besztercebánya városának, Martin városának és öt köz­ségnek. Ezenkívül kitüntetést kaptak az egykori partizánparancs­nokok és volt harcosok. (Folytatás az 1. oldalról) Ebből merítette erejét a szlo­vák nemzeti felkelés, a mi nemzeti demokratikus forra­dalmunk és a szocialista tár­sadalom felépítése. Ez a for­rása kommunista jövőnknek is. Pártunk teljes mértékben helyesli és támogatja az SZKP XX. és XX1Í. kongresszu­sának lenini elveit, amelyek al­kalmazása saját viszonyaink között határkövet jelentett a szocialista fejlődésben” — mondotta többek között Anto­nin Novotny, majd méltatta a szocialista országok szoros gazdasági együttműködésének jelentőségét. Hatalmas el a hódítc BESZTERCEBÁNYA (MTI): Völgyi Tibor és Nyárádi Ró­bert jelenti Besztercebányáról: Hruscsov beszéde elején ki­jelentette, hogy mély megha­tottsággal vesznek részt a szovjet nép képviselői a besz­tercebányai ünnepségeken, amelyeket a szlovák nemzeti felkelés kitörésének 20. évfor­dulója alkalmából tartanak. Elmondta, hogy nem most elő­ször tartózkodik a baráti Csehszlovákia földjén, de ez a találkozó különösen örömteljes és megható, mert most találkoztak itt a régi harcos bajtársak, akik a háború alatt vállvetve küz­döttek a közös ellenség, a hitleri fasizmus ellen. Találkoztunk itt — tette hozzá — a munka hőseivel is, akik a csehszlovák nép első sorai- ban önfeláldozóan harcolnak a szocializmus felépítéséért A továbbiakban a szovjet nép, a párt, a kormány nevében üd­vözölte a megjelenteket és az egész csehszlovák népet a ju­bileum alkalmából. — A szlovák nemzeti felke­lés 20. évfordulóját Csehszlo­vákia minden őszinte barátja ünnepid — folytatta. — Ez a jelentős évforduló különösen közel áll a Szovjetunió népei, a testvéri szocialista országok népei szívéhez. A továbbiakban rámutatott arra, hogy most egymás után következnek a húszas évfordu­lók, amelyek azt mutatják, hogy megvalósult országaink népeinek a felszabadulásról, az újnak boldog építéséről szőtt évszázados álma. — Izmosodik ég erősödik a nagy szocialista testvériség, amely a szocializmus útjának építésére lépett népek céljai­nak és érdekeinek közösségén alapszik. Egyesít bennünket az egységes marxista—leninista ideológia, a nemzetközi prole­tár szolidaritás, a közös harc a szocializmus és a kommuniz­mus győzelméért. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a szovjet és a csehszlovák nép barátsága a fasiszta hódítók elleni közös harc­ban edződött meg. Megemlékezett a szovjet földön megalakult több ízben kitüntetett csehszlovák zászló­alj, később dandár, majd had­test dicső harcairól. Hangsú­lyozta, hogy a szlovák nemzeti felkelés, amelynek 20. évfor­dulóját ma ünnepük, fontos esemény volt a csehszlovák nép harcában, amelyet- szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott. A szlovákiai nemzeti fel­kelés kitörése a csehszlovákiai nemzeti demokratikus forrada­lom kezdetét jelenti. A szovjet nép feszült figyelemmel kísér­te a szlovák és a cseh hazafi­ak rettenthetetlen hőstetteit. A továbbiakban beszélt arról, hogy a szlovákiai nemzeti fel­kelésiben a szlovákok és a csehek oldalán oroszok, ukrá­nok, bjeloruszok, lengyelek, bolgárok, jugoszlávok, franci­ák, német antifasiszta elvtársak és más népek képviselői is részt vettek. Ez azt mutatja — tette hozzá — hogy a szlovák nemzeti felkelés széles körű internacionalista visszhangot támasztott sok ország népei körében. Ezek a népek látták, hogy a csehszjovák hazafiak hazájuk felszabadításáért har­colva egyúttal a hitleri fasisz­ta hadigépezet szétzúzásának közös feladatához is hozzájá­rulnak. 2 XiPQJSiG 1964- augusztus 30., vasárnap „Meggyőződésünk, hogy a szilárd nemzetközi kommu­nista egység sikeresen eüen- áll minden bomlasztó kísér­letnek és győzelemre vezeti a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó világmé­retű harcot” — mondotta be­széde befejező részében Anto­nin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a százezres tö­meg lelkes ünneplésétől kísér­ve Hruscsov lépett a szónoki emelvényre és mondta el be­szédét. lenáiló erők >!i ellen Hruscsov a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a Szlová­kia földjén húsz étivel ezelőtt lezajlott harcok során meg­mutatkozott, milyen hatalmas ellenálló erőt rejt magában a hódítókkal szemben a néplömegek ereje, Csehszlovákiát a burzsoá kor­mánykörök elárulták. A hitleri hadigépezet leigázta. De még­sem tudták megtörni a népet, a nép szabadságakaratát és arra irányuló elhatározottsá­gát, hogy harcoljon a szabad­ságért. A nép harcra készült az ellenség ellen, és amikor ütött az óra, elszánt harcba indult a fasizmus ellen. — Most a nyugati katonai teoretikusok azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy Hitler abban követett el hibát, hogy nem számolt az úgyneve­zett Schlieffen-doktrinával, amely hangsúlyozta, hogy Né­metország nem folytathat két- frontos háborút Ezek a nyugati katonai teoreti­kusok azonban egy dolgot nem értenek meg: a máso­dik front sokkal hamarabb indult meg, mintsem a nyugati szövetségesek part­ra szálltak Normandiában. Ez a front a népek ellen­állási frontja volt, azoké a népeké, amelyeket a kommunisták és más haladó erők vezettek. Ezt nem szabad elfelejteniük azoknak, akik ma A múltat s nem Jsméte Hrucsov beszédének ezen a helyén emlékeztetett arra, hogy már a prágai csütörtöki nagygyűlésen elmondta, de most megismétü: „Népeink­nek, amelyek magasra emel­ték a szociaüzmus zászlaját, állandóan gondoskodniok kell országaink védelmi képességé­nek fokozásáról, hogy megbíz­ható védelemmel rendelkez­zünk a szociaüzmus vívmá­nyainak megoltalmazására.” — Védelmi képességünket erősítve — tette hozzá Hrus­csov — ugyanakkor állhatato­san és következetesen harco­lunk a békéért. A tartós béké­ért vívott harc valamennyi nép szent kötelessége. — Meg kell mondani, hogy egyes emberek eléggé leegy­szerűsítve állítják maguk elé a háború és a béke problé­máját, és így beszélnek: hát ha kitör egy új világháború, mi van ebben olyan borzal­mas? Hiszen nemcsak az im­perialista államoknak, hanem a szocialista országoknak is van atom- és hidrogénfegyve­rük, rakétájuk. Így, bár a há­ború eredményeként a föld la­kosságának jelentős része megsemmisülne, mindenesetre az emberek egy része megma­radna, és az életben maradot­tak a háború romjain később felépítenék az új, még szebb civilizációt. — Azok az emberek, akik így vélekednek, ezt egy kalap alá akarják venni a szocializ­musért, a haladásért vívott harccal — tette hozzá Hrus­csov és kijelentette: — Nem, mi nem akarunk egyetérteni az ilyen vélemé­nyekkel. Mi kommunisták nem akarjuk az áüamok közötti háború útján létrehozni a szocialista rendszer győzelmét valamely országban. Ml nem ábrándozunk ar­ról, hogy a kommunista társadalmat a civilizáció romjain teremtsék meg. Mi békére törekszünk, mert nekünk, az új társadalom épí­tőinek nincs szükségünk bá­is hódító terveket szőnek. Nem szabad megfeledkezniük arról hogy napjainkban a népek nem hajlandók megbékélni azokkal a kísérletekkel, ame­lyeknek célja, hogy imperia­lista szolgaságba hajtsák őket. — A szlovák * felkelés össz­népi eüenállás volt a hódítók­kal szemben, és ebben a Cseh­szlovák Kommunista Párt ve­zetésével kommunisták, szocia­listák. más demokratikus pár­tok és szervezetek, különböző nézetű és meggyőződésű embe­rek vettek részt. Hasonló, szé­les körű ellenállási mozgalom volt Európa más országaiban is. Ebbcjl következik, hogy a demokratikus erők minden or­szágban egyesülhetnek és kell is, hogy egyesüljenek, akció­egységre törekedhetnek és kell is, hogy törekedjenek még az előtt, mielőtt a lövedékek rob­banni, a bombák hullani kez­denek. Hruscsov itt emlékez­tetett arra, hogy a második vi­lágháború előtt ilyen összefo­gásnak akadálya volt a szociál­demokrata vezetők magatartá­sa Németországban, Francia- országban, Csehszlovákiában és más országokban, és ennek következtében nem jött létre a fasizmus elleni egységfront, de a továbbiakban viszont a kommunistákkal együtt sok szocialista is börtönbe került. — Később — tette hozzá Hruscsov — az illegalitásban és a börtönökben a kommu­nisták, a szocialisták, az összes demokraták közös harcra szö­vetkeztek, egységes ellenállási frontot alakítottak ki a hitle­rista agresszorokkal szemben, amely nélkül nem lehetett volna győzni. Ennélfogva mi ma ezt mondjuk: jobb összefogni korábban, még mielőtt a Hitlerek bi­rodalmi kancellárokká vagy elnökké válnak, még az előtt, hogy az em­bereket az auschwitzi és buchenwaldi táborokhoz hasonló koncentrációs tábo­rokba hurcolják. A reakcióval és a fasizmussal szembenáüó népi ellenáüási frontnak hatal­mas tényezőnek keü lennie a társadalmi haladás szempont­jából, legyőzhetetlen falként keü szembenálinia az imperia­lista reakcióval, a revansiz- mus és a háború lázálmaival szemben.# ioha többé lliciik meg borúra. Ml a békére törek­szünk azért is, mert nem en­gedhetjük meg, hogy az em­beriséget egy pusztító nukle­áris rakétaháború szakadéké­ba taszítsák. A népek élni és dolgozni akarnak a haladás és az alkotás érdekében. — A béke és a szociaüzmus erői annyira megnövekedtek, hogy az imperialisták kényte­lenek számolni a kialakult fel­tételekkel. És nekünk meg­győződésünk, ha a népek te­vékenyen harcolnak a béké­ért, akkor meg lehet akadá­lyozni az új világháborút. — A Szovjetunió most min­den eszközzel rendelkezik, hogy megvédje a maga orszá­gát és helyt álljon barátaiért is. Ezt már többször megmond­tuk és most megismételjük. Ellenségeink már kezden világosabban számolni a nem­zetközi küzdőtéren kialakult tényleges erőviszonyokkal, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország erejével és hatal­mával. — Véssék jól emlékezetükbe az imperialisták, köztük a nyugat-németországi milita­risták is, hogy bármilyen láz­álmokat szőnek is, soha többé nem sikerül megismételniük a múltat, nem tudják megismételni a hitleri hadjáratot, amely­nek során egész Volgog- rádig jutottak el. A Szovjetuniónak, a szocialis­ta országoknak mindenük megvan, ami szükséges ah­hoz, hogy megsemmisítő csa­pást mérjenek bármilyen ag- resszorra. A szocialista orszá­gok határait szilárdan védel­mezi szocialista közösségünk teljes ereje. — Ez nem fenyegetőzés, ha­nem, hogy úgy mondjam, in­telem. Mi nem készülünk há­borúra. Ellenkezőleg, mi békét akarunk, hogy sikeresen épít­hessük a kommunizmust. Ma­gabiztosan nézünk a jövőbe, mert meggyőződésünk, hogy a szociaüzmus diadalmaskodni i fog a kapitalizmussal folyta­, tott, világméretű gazdasági ; versenyben. — Még egy fontos tanulság- ■ ról akarok szólni — folytatta • Hruscsov — amely összefügg a , most ünnepelt eseményekkel. . Arról akarok beszélni, hogy a . népeknek a haladásra, a szo- . ciaüzmusra irányuló törekvése . leküzdhetetlen. A nyugati pro- . pagandák mind a mai napig . azt hajtogatják, hogy a szo- 1 cializmust a szovjet szuronyok , vitték el a keleteuróipei or- , szágokba. Hruscsov itt rámutatott ar­ra, hogy egyesek mind a mai napig Kelet-Európa „leigázásá­ról” beszélnek és folytonosan azt a régi nótát fújják, hogy a szocializmust kívülről kénysze­rítették rá Kelet-Európa orszá­gaira. Az Egyesült Államokban még most is minden évben lejátsszák a „leigázott né­pek hetének” bohózatát. A népi demokratikus rendszer már húsz éves, de az imperia­listáknak még mindig olyan lázálmaik vannak, hogy „fel­szabadítják Kelet-Európa né­peit”. — Felvetődik a kérdés, hogy kitől és mitől kell a népeket fel­szabadítani? — tette hozzá Hruscsov. Hiszen a szociaüsta rendszert ezen országok népei maguk önként választották. — Nem imperiaüsta urak! Nem azért harcoltak a népek az idegen hódítók ellen, saját földesuraik és tőkéseik ellen, hogy ismét nyakukba ültessék a kizsákmányolókat A kelet­európai népek már régen és visszavonhatatlanul maguk döntöttek sorsukról és nem is gondolnak arra, hogy ezt meg­bánják. Mi jól tudjuk, hogy az imperialisták, a revan­sisták azért beszélnek „szu­A prolelár­Minden egyes marxista—le- ; ninista párt tapasztalatainak : hatalmas jelentősége van az ; egész kommunista- és munkás- mozgalomra nézve, ezek a ta- i pasztalatok értékesen előmoz- 1 dítják közös harcunkat a szó- 1 ciaüzmusért és a kommuniz- i musért. ( — Igaz — folytatta Hrus- 1 csov — vannak olyan emberek is — í és itt a Kínai Kommunista 1 Párt vezetőire gondolok — ! akik a testvérpártok közöt- 1 ti tapasztalatcserét úgy te- ' klntik, hogy ezzel egyik ! párt maga alá rendeli a . másikat. Mint látható, Pekingben nem értenek egyet a moszkvai nyi­latkozatoknak azzal a következ­tetésével, hogy a kommunis­táknak fel kell vértezniük ma­gukat mindazokkal a jótapasz­talatokkal, amelyekkel az elv­társak és küzdő társak a szó- , ciaüzmusért és a kommuniz- j musért vívott harcban rendel- t keznek. , — A szovjet kommunisták i tettekkel bdzonyitották be hű- , ségüket a proletár nemzetközi- ] ség elveihez, — hangsúlyozta , a továbbiakban Hruscsov és ( rámutatott: Oroszország kom- s munistái mindig védelmezték , az internacionalizmus állás- ( pontját, felhasználták külföldi f osztálytestvéreik forradalmi j harci tapasztalatait. i — A szocializmusért folyta­tott forradalmi harc során mi i is összegyűjtöttük saját tapasz- j talatainkat. De ezeket nem j rejtjük véka alá. A magunk j részérói tanulmányozzuk és al- c kalmazzuk a testvérpártok ta- j pasztalatait. c Az is, hogy mi ezt önökkel c megértjük, szintén tapaszta- t lat, amelyeket nemcsak a sike- ^ rekből, hanem a balsikerekből r és a hibákból is levontunk, j azokból a balsikerekből és hi- ^ bákból, amelyeket a vak utánzás és a meggondolatlan s másolás szült. Nincs mit ten- ^ ni, számolni kell azzal a tör- << ténelmi igazsággal, hogy nem lehet „kopírozással” történel- rr^t csinálni. — És most, amikor Peki mi­ből „karmesteri pálcáról”, „atyaként parancsoló pártról” és ehhez hasonló szóbeszédeket hallunk, tudjuk, hogy ezt egyáltalán nem a szocializmus érdekeiről való gondoskodás diktálja. Ezeket a mérgezett nyilakat abban a reményben t lövik ki, hogy kételyeket tá- I masztanak, bizalmatlanságot l ébresztenek a szociaüsta or- t szágok között, arra számíta- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom