Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

riLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Vasárnapi szórakozás Horton AZ MSZMP HEVES MEGYF! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA ARA 80 FILLER VASÁRNAPI jtgijzetiink Csipkelődésnek indult a beszélgetés. Végül egészen komoly problémához veze­tett el. A fiatal asszony a gyöngyösi Dimitrov Tsz-nek a tagja. — Férje is ott dolgozik? — Nem. ő segédmunkás a TEFU-nál. — Melyikük keresete a több? — Az enyém. — Persze, azt akarja, hogy maga legyen az úr a háznál. — Eszemben sincs. — Azért nem engedi, hogy a férje magával együtt dolgozzon, hogy szabadabb­nak érezze magát? — Ugyan! — Az előbb mondta: ma­ga küldte el a férjét a tsz- ből! — Igaz. Tudja, miért? Mert a tsz-ben, ha lebeteg­szem, harminc napig egy fillért sem kúpok. És nyug­díj sincs. Az a kis öregségi járadék micsoda, mennyit ér? Ennyit a beszélgetésből. Éppen elég ahhoz, hogy né­hány tanulságot levonjunk belőle. Kezdjük azzal: ebből a néhány mondatból talán kitűnik, mit értenek azon ma a fiatalok, hogy a tsz- nek nincs jövője. Azaz: nem biztosít nyugodt öregséget. Mennyivel több nyugdíjat kap a% üzemi munkás, mint amennyi járadékot a tsz-ből kiöregedett ember. Ez a távolabbi jövő bi­zonytalansága. A mának is megvan a gondja: a táppénz. Betegség idején harminc napig pénz nélkül marad­ni... Könnyű követelni, ha a lehetőségeinket nem vesz- szük f igyelembe. De nem akarunk követelni. Csupán két alapvető kérdést emlí­tettünk meg, aminek megol­dása a jövőre vár. De addig is tehetünk valamit. Külö­nösen azok a tsz-ek, ame­lyek már elérték az ötven forintos munkaegység-érté­ket. Ók már önmagükon is tudnának segíteni. Bulgáriá­ból hozhatnák példát a meg­oldást illetően, nem is egyet. Ott sem várták a tsz- ek ezekben a dolgokban az államra. Utóvégre: a betegség nem válogat, és — mindannyian megöregszünk egyszer. A mai segítőkészség tehát már - holnapi önmagunknak is szól. Érdemes ezen elgon­dolkozni. (g. molnár) Az utolsó órák drámai történetes Rómába érkezett Togliatti holtteste Hruscsov volt az első, aki lerótta kegyeletét — Mély gyász: és részvét világszerte — Markov professzor sírt Tízezrek az OKP római központja előtt RÓMA: Luigi Caputo, az MTI tudósi- lója jelenti: Az Unitá szombaton 12 ol­dalas külön kiadásban méltat­ja Palmiro Togliatti harcos éle­tét és munkásságát s ismerteti a világ minden tájáról érke­zett résizvéttáviratok szövegét. Az Avanti és a Paese Sera ugyancsak különkiadást jelen­tetett meg, és részletesen fog­lalkozóik Togliatti munkásságá­val. Az Olasz Szocialista Párt — a kommunista párthoz hason­lóan — úgy rendelkezett, hogy a gyász jeléül a párt vala­mennyi székházán eresz­szék félárbocra a lobogó­kat. Az olasz hatóságok, a minisz­tériumok legnagyobb része részvétét fejezte ki az Olasz Kommunista Pártnak Togliat­ti elhunyta alkalmából. Több távirat méltatja az OKP el­hunyt főtitkára munkásságá­nak nagy jelentőségét Olaszor­szág, sőt az egész világ törté­nelme szempontjából. Részvéttáviratokat intézett az OKP vezetőségéhez az Olasz Szocialista Párt, a Proletár Egység Olasz Szocialista Párt­ja (PSIUP), a Keresztény De­mokrata Párt, a Liberális Párt, a Radikális Párt és a Repub­likánus Párt.' Ezenkívül táv­iratok, levelek és telefonüzene­tek tízezrei érkeztek a Togliatti halálát követő első 12 órában az OKP székházához. A JKSZ Központi Bizottsága egyébként — mint az MTI belgrádi tudósítója jelenti — közölte, hogy Jugoszláviában kétnapos gyászt rendeltek el. Hruscsov szovjet minisz­terelnök volt az első, aki lerótta kegyeletét Togliatti holttesténél. A szovjet kormányfő már na­pokkal ezelőtt tervezte, hogy meglátogatja az OKP súlyosan beteg főtitkárát, sajnos áron­ban Hruscsov — akit az SZKP elnöksége és a szovjet kor­mány több tagja kísért el — néhány perccel Togliatti álla­potának hirtelen rosszabbodá­sa és halála után érkezett az artyeki táborba. Palmiro Togliatti halála — mint már jelentettük — hirte­len következett be. Pénteken reggel még voltak némi remé­nyek a csütörtöki sebészi be­avatkozás folytán, közvetlenül a műtét után javulás volt ta­pasztalható, a beteg nyugodtan töltötte a rákövetkező éjsza­kát. Az orvosok azonban nem ringatták magukat illúziókban. Maga Arutyunov professzor — aki a műtétet végezte — re­ménytelen helyzetben eszkö­zölt kétségbeesett lépésnek ne­vezte azt. Ennek ellenére sen­ki nem várta, hogy ilyen hir­telen rosszabbra fordul Togli­atti állapota. Amikor 13.20 órakor Palmi­ro Togliatti szíve megszűnt do­bogni, a szovjet orvosok még mindig nem voltak meggyő­ződve, hogy csakugyan bekö­vetkezett a vég. Éppen ezért még több mint két órán át a modern or­vostudomány minden esz­közét igyekeztek felhasz­nálni, hogy visszahozzák betegüket a halálból, de minden hiábavaló volt. A klinikai halál bekövetkeztétől számított több mint két óra múlva Markov professzor ki; jött a betegszoba előtt elterülő kis térre és az ott-tarózkodók előtt sírva jelentette be, hogy Togliatti valóban meghalt, többé semmit nem lehet tenni. ★ Szombaton búcsúztatták a Krímben Polmiro Togliatti földi maradványait. Nyikita Hruscsov és az SZKP, a szovjet kormány más vezetői, Togliatti özvegye és leánya, valamint Luigi Longo. Alessandro Natta és Togliatti más harcostársai, akik beteg­sége idején a Krímben tartóz­kodtak, összegyűltek a szdm- feropoli repülőtéren, hogy végső búcsút vegyenek az el­hunyttól. A repülőgép Palmiro Tog­liatti koporsójával a délelőtti órákban elindult Róma felé. A repülőgépen, amely Palmi­ro Togliatti földi maradvá­nyait szállítja Rómába az SZKP Központi Bizott­ságának a temetésre utazó küldöttsége is helyet fog­lalt. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára vezeti; AÍ szimferopoli repülőtéren Nyikita Hruscsov megindult hangon rövid beszédet mon­dott. — Az egész világ kommu­nistáinak, dolgozóinak súlyos vesztesége Palmiro Togliatti halála — mondotta. Amikor ilyen elvtársat veszítünk el, eszünkbe jut, milyen óriási je­lentősége van mindannak, ami­vel hozzájárult a kommunista világmozgalom fejlődéséhez. — Nekem különösen nehéz hozzászoknom Togliatti halálá­nak gondolatához, mivel na­gyon régóta ismerem, még abban az időben ta­lálkoztam vele, amikor Togliatti a III. Intemacio- nálé kiemelkedő vezetője­ként Moszkvában élt és dolgozott. — Togliatti hosszú esztendő­kön át mindig a munkásosztály ügyéért, élvonalában haladt a reakció és a fasizmus ellen ví­vott küzdelemben. Egész életét annak a harcnak szentelte, amely a marxizmus—leniniz­mus eszméinek diadaláért, a • dolgozók ügyéért, a szocializ-' mus és a kommunizmus győ- I zelméért folyik. Nyikita Hruscsov rámutatott, I hogy Togliatti kiemelkedő sze- < repet töltött be az Olasz Kom- ' mun ista Párt és a Szovjetunió1 Kommunista Pártja között ‘ testvéri kapcsolatok megterem- I tésében. Az SZKP Központi Birottsá- I gának első titkára legőszin-1 tébb, legmélyebb részvétét fe-j jezte ki Togliatti özvegyének,] fiának és lányának, Luigi Lon- < gónak, aki Togliattival együtt] tette meg a forradalmi harc 1 nehéz útját, Alessandro Nattá-j nak és az Olasz Kommunistái Párt más vezetőinek. Még több < bátorságot és kitartást kívánt 1 minden olasz kommunistának, I hogy ! győzelemre vihessék azt az ügyet, amelyért Tog­liatti küzdött. — A szovjet kommunisták- ; nak meggyőződése — momdot-; ta Hruscsov — hogy a dicső; Olasz Kommunista Párt: amely ; olyan nagyszerű győzelmeket; aratott a dolgozók érdekeiért; vívott harcban, még szorosabb- ; ra fűzi sorait e súlyos napok- ; ban. Hruscsov kifejezte azt a; meggyőződését, hogy az Olasz; Kommunista Párt magasra; emeli majd Marx-Engels, —; Lenin zászlaját, és új sikereket; vív ki az olasz dolgozók ból-; dogulásáért, a béke, a dernok-; rácia, és a szocializmus ügyé-; ért vívott harcban. I Ezután Luigi Dongó szólt.; Hangsúlyozta, hogy Togliatti; egész tevékenysége állandóan; ható és meghatározó tényező; volt minden olyan harcban,; amelyet a dolgozóik, a demok-; ráták, a néptömegek vívtak az' utolsó húsz esztendőben a ki­zsákmányolás ellen, a szabad­ságért, a békéért, a szocializ­musért. Halála nemcsak az Olasz Kommunista Párt és Olaszország nagy vesztesége. Szombaton délután 16.10 óra­kor Róma Ciampino repülő­terén leszállt az az IL—18 típusú repülőgép, amely a pénteken elhunyt Palmi­ro Togliatti holttestét szál­lította Szimferopolböl az olasz fővá­rosba. A repülőtéren mintegy kétezer főnyi, vörös és fekete lobogók alatt felsorakozó tö­meg fogadta az Olasz Kom­munista Párt elhunyt főtitká­rát. Jelen volt az OKP vezető­ségének, a Központi Bizottság tagjainak többsége. A Rámába vezető út mentén százak sorakoztak fél, míg az OKP római központjában fek­vő székháza előtt tízezrek áll­tak sorba, hogy bejegyezzék ne­vüket a gyászkönyvbe. Perón hazatér? BUENOS AIRES: Az argentin fővárosban szen­zációt keltett az a közlemény, amelyet Madridban adtak ki Juan Perón és kilenc vezető peronista között folytatott ta­nácskozások után. A közle­mény bejelenti: a volt argentin államelnök elhatározta, hogy az idén visszatér Argentínába és a nemzeti egység, valamint a megbékélés javára fog mun­kálkodni. Maga Perón szemé­lyesen nem tett ilyen irányú nyilatkozatéi. ( Tüntetések Saigonban Khanh sürgősen megszakította üdülését Mivel is lehet eltölteni a hosszú vasárnapot HortonJ Akinek kocsija van, az „felruccan" Pestre, vagy Egerbe. Akinek nincs? Az keres magának egyéb szórakozást. Nagy keletje van a kuglinak. Kovács Sándor bácsi 40 éve kezeli a golyót — sikerrel. Ha ő következik, mindjárt megnő az ér­deklődők tábora. Akármilyen is az idő, ez a sport jól kimelegiti részvevőn. Az üres poharak megtelnek, koccintanak a „versenyzők”, a a habzó sör elmossa a krétával írt eredmények különbségét. Torma Dávid és Kovács Vilmos előre iszik a medve bőrére.* (Foto: Kiss Béla) 9 Uj alapokra helyezik az NDK és Bonn közötti kapcsolatokat? BERLIN (MTI* Szombaton valamennyi nyu­gat-berlini lap első oldalon foglalkozik azzal a hírrel, ame­lyet elsőnek a Frankfurter Rundschau közölt: egy magas rangú NDK-beli és egy ugyan­csak magas rangú bonni kor­mánytisztviselő közötti nem-hi­vatalos megbeszélések folytak abból a célból, hogy új ala­pokra helyezzék a két német állam technikai kapcsolatait A nyugat-berlini lapok tudni vé­lik, hogy Erich Mende bonni álkancellár Willi Stoph-fal, az NDK első miniszterelnök-he­lyettesével létesített kapcsola­tokat A közvetítő az NDK részéről Behrendt volt, aki ál­talában a „zónák közötti.” ke­reskedelmi tárgyalásokat veze­ti, Mende megbízásából pedig egy Ruhr-vidéki nagyiparos tárgyalt Cabot Lodge csalódott, de nem akar „kalappal a kezében koldulni" KOPPENHÁGA: Cabot Lod­ge, Johnson elnök különmeg- bízottja koppenhágai látogatá­sának hivatalé® részét befejez­te. A dániai út eredménye fe­lettébb sovány. A dán minisz­terelnökkel és külügyminisz­terrel folytatott megbeszélése sem erkölcsi, sem techni­kai támogatást nem hozott a saigomi kormánynak. A tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja: a dán kormánynak a fejlődésben le­vő országok irányában vállalt korábbi kötelezettségei miatt nem áll módjában — legalább is a jelenlegi költségvetési év­ben —, hogy támogatást nyújt­son Dél-Vietnamnak. Cabot Lodge a tárgyalás után megtartott sajtóértekezleten leplezni próbálta csalódottsá­gát és hangoztatta: nem azért vállalta az európai körutat, hogy „kalappal a kéziben kol­duljon”. Mindamellett újból hangsúlyozta: a „dél-vietnami nép harca sikeréhez iényegbevágóan fontos az Egyesült Államok szövet­ségeseinek erkölcsi támo­gatása”. Cabot Lodge csak hétfőn uta­zik tovább Koppenhágából az NSZK-ba, de újabb tárgyalást nem tervez a dán fővárosban. Dél-Vietnam városaiban to­vább tartanak a buddhista tün­tetések. A Huéban, a volt csá­szári fővárosban mintegy két­ezer ember részvételével tar­tott tiltakozó felvonuláson nyílt kormányellenes jel­szavak hangzottak el. A tüntetés-szervező ifjúsági vezetők bejelentették, akcióju­kat mindaddig folytatják, amíg a katonai kormány uralmon van Déi-Vietnamban. Saigonban ötszáz egyetemi hallgató vonult az elnöki palo­tához. Követelte a katonai kor­mányzat leváltását, a rendkí­vüli törvények visszavonását, a sajtószabadságot, az éjszakai kijárási tilalom beszüntetését, a buddhisták elleni megtorló intézkedések megszüntetését, a múlt vasárnap kihirdetett ideiglenes alkotmány érvény­telenítését A buddhista vezetők szomba­ton felhívásban követelték an­nak a négy vietnami tábornok­nak szabadon bocsátását, akit január 30-a, Khanh ura­lomra jutása óta tartanak házi- őrizetben. Három közülük tag­ja volt a Diem-rezsim megdön­tése után alakult juntának. A Saigonból érkező riasztó hírekre Khanh, a magaválasz­totta elnök, sürgősen félbeszakította tengerparti üdülését és visszatért Saigonba. Az UPI szerint „nagy aggo­dalommal” figyelik dél-vietna­mi amerikai hivatalos körök­ben is a Khanh „egykéz-ural- mával” szemben mind fokozot­tabban megnyilvánuló elége­detlenséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom