Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
Pásztortáneed Aranyostól—Cannes-ig üj boltok, kisvendéglők Bővül a földművesszövetkezetek szolgáltató tevékenysége Emlékek a Gyöngyösbokrétáról AZ ELKÖVETKEZENDŐ hetekben, hónapokban újabb létesítményekkel gyarapodnak Heves megye földművesszövetkezetei. Több új bolt, kisvendéglő nyitja meg kapuit rövidesen a vásárlók, a vendégek előtt. Egy hónap múlva átadják Felsőtárkányban a modern, mintegy 800 ezer forintos költséggel felépített kisvendéglőt. Az új épület valószínűleg nagy sikert arat majd a turisták körében, hiszen a vendéglő körül ízléses víkendházakat is építettek, amelyekben egyszerre 80 vendég helyezhető el; A tervek szerint a vendéglő körül cam- ping-tábort is létesítenek. Bekölcén már építik az új eszpresszó-falatozót, Kálban pedig a napokban kerül sor a 600 ezer forintos új, korszerű bisztró átadására. Füzesabonyban a földművesszövetkezet cukrászdája új, modernül berendezett termelőüzemmel bővül. Abasáron az elavult cukrászdát teljesen átalakítják, korszerűsítik, az igényeknek megfelelő szórakozóhelyet létesítenek belőle. Nagyfügeden új falatozó, Szarvaskőn kisvendéglő, Kápolnán bisztró, Domoszlón pedig falatozó épül. Mindegyiket még ebben az évben átadják rendeltetésének. De nemcsak új szórakozóhelyek létesülnek, hanem a földművesszövetkezetek bővítik üzlethálózatukat is. Bükkszent- erzsébeten, Kápolnán, Szarvaskőn, Tiszanánán és Domoszlón új boltokat létesítenek a vásárlók jobb és gyorsabb kiszolgálására. Az építkezéseknél a földművesszövetkezeti tagok szép eredményeket étiek el, nagyarányú társadalmi munkájukkal hozzájárultak és hozzájárulnak az építkezések gyorsabb befejezéséhez. TOVÁBB BŐVÜL az év folyamán a földmüvesszövetke- zetek szolgáltató tevékenysége is. A megyében jelenleg 9 községben van úgynevezett szolgáltató bolt, amelynek tevékenysége főleg a háztartási gépek — mosógép, falihenger, padlókefélő és egyebeik — kölcsönzésére és más, különféle szolgáltatások elvégzésére irányul. A megyében a lakosság a földművesszövetkezeti boltokból 23 szaküzletben 51 vegyesboltban, 6 vendéglátóipari egységben és 60 egyéb jellegű boltban kölcsönözhet különféle cikkeket. A javítások elvégzésére a különböző ktsz-eknek 59 földművesszövetkezeti egységben van felvevőhelyük, a háztartási kisgépeket 36 helyen lehet beadni javításra. Az év hátralévő részében a földművesszövetkezetek tovább bővítik javító-szolgáltató tevékenységüket. Az elmúlt évben 891 ezer forint volt azoknak a gépeknek az ára, amelyeket a földművesszövetkezetek a lakosságnak kikölcsönöztek. Ebben az évben a gépek számát jelentősen növelik. A meglévők mellett kikölcsönzésre kerül még újabb 468 ezer forint értékű gépállomány is. A kikölcsönzött gépek számának emelkedése mellett ebben az évben az elrontott gépek javításai gyorsabban és folyamatosabban történnek. A kölcsönzések mellett tovább emelkedik azoknak a boltoknak a száma, amelyek vállalják a különféle javításokat. Az év folyamán a meglévőkön kívül újabb 8 üzlet kapcsolódik be a javításokba, a háztartási kisgépek javítását pedig az eddigi 36 bolt helyett 35 fogja vállalni. PÉTERVÁSÁRÁN még ez évben elkészül egy új 500 ezer forintos költséggel épülő mosoda, Ez már azért is nagyon jelentős, mert Egeren kívül eddig a megyében sehol sem volt ilyen jellegű létesítmény. Az új mosoda valószínűleg enyhít majd a jelenleg meglevő gondokon; A földművesszövetkezetek a fentieken kívül az elkövetkezendő időben több helyen vállalnak harisnyaszem-felszedést mint eddig, új mozgófűrészeket állítanak munkába — a tél beköszöntésével pedig az elmúlt évektől eltérően — nagyon sok helyen vállalnak majd húsfüstölést (kaposi) A hevesaranyosi Űj Élet Tsz irodájában Boros Balázs, bér- számfejtő íróasztalán kimutatások, munkaívek, halomnyi irat, tömött számoszlopokkal. Őszülő, sovány, vékony arcú férfi. Kilenc esztendővel fiatalabb, mint a huszadik század. Élete — dokumentum. Amit a magyar népművelés története a Gyöngyösbokréta címszó alatt feljegyzett, annak tanúja, s részese volt. S nemcsak tanúja, egyszerű részese, de tevékeny mozgatója: 1933- ban, falujában ö alakította meg a Gyöngyösbokréta együttest! Aki kaszál, szánt-vet, arat, az egész nagy világból csali azt látja, ami kaszája elé kerül, csak a földet látja, amelyen jár, amelyet görnyedve dolgoz; ha a derekát egyenesíti, csak akkor emeli pillantását feljebb, a látóhatárig, az ég tiszta kékjére, távoli felhőkre. Boros Balázsnak több maradt, mire emlékezni tud... Sziklához csapódó hullámok a La Manche-on, aranyló homok Cannes-ban, a parti sétányon; halszagú levegő; a kikötő tarka zsongása Hamburgban. És siker, siker, tapsok a valóban világot jelentő deszkákon; Nyugat-Eurö- pa városainak színpadain _ A hevesaranyosi Gyöngyösbokréta együttes tagjai. A felvétel 1934-ben készült Budapesten. nyokat felkutatta, a töredékek- kólába. 40 pengő ment eä kosztból isimét egész, összefüggő ra, szállásra havonta, mert a szökési, vagy témaanyagot áilí- parasztgyerek helyet a „jegy- tott össze, amennyiben ezt hí- ző-intemá tusban” nem kapha- telesem tették” (H. Sas Judit) s tott. 110 pengő tandíjat kellett „Aranyoson van az én lakásom, A babámat hej, de ritkán látom, Pedig annak csinos a járása, Büszkén megyen, hogy mindenki lássa...” Tanya, tanya, szénégető tanya, Ezt a kislányt töri a nyavalya.., Naponta 170 hektoliter folyó és 20 ezer üveg sör Duda, duda, szőrös duda, Az is szőrös, aki fújja! A kánikula beköszöntésével nyári csúcsforgalom előtt 90— Egerben növekedett a sörfo- 100 hektoliter sörnél nem gyaszíás — a nagy melegben szállítottak többet naponta a jól esik egy-egy pohár jégbe palackozóüzemből, hűtött hideg sör. De nemcsak a fogyasztás növekedett meg a meleg napok beköszöntésével, hanem a Magyar Országos Söripari Vállalat egri kirendeltségének munkája is, ahol naponta mintegy 20 ezer üveg sört palackoznak a kőbányai világosból. A palackozóüzem dolgozói másfél műszakban dolgoznak, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Az üzemből nemcsak palackozott, hanem hordós sör is kerül a megye italboltjaiba, üzleteibe — naponta mintegy 160—170 hektoliter. Nem kis mennyiség ez sem, hiszen a AiW. — Doktor úr, nekem az az elképzelésem, hogy valami történt velem!... rosra mázolt padok szegélyeztek. Az utolsó pádon egy nő ült és a térdére fektetett könyvből olvasott. Már csak két-három lépésre lehettem tőle, amikor felemelte a fejét és rám nézett. Erzsi volt, az én egykori ózdi táncpartnerem, akinek annyira tetszettem. Megörültem. — Jó napot, Péter — köszönt előre és huncutul mosolygott. Olyan közvetlen-bizalmasan, mintha tegnap este váltunk volna el. — Jó napot, Erzsiké. — Akaratlanul kihúztam magamat. — Hát magát mi lélte? — Egy kicsit összetörött a lábam. — Istenem... hogyan csinálta? — Rám omlott a szénfal. — Hát miért nem vigyázott? Erre nem tudtam mit mondani. — De most már jobban van? — Igen. — Emlékszik, hogy elintézett engem akkor Ózdon? — tréfásan megfenyegetett. — Hát.: . — Ügy összeharapta a számat — elkomorodott —, de már nem haragszom — nyugtatott meg és ismét mosolygott. Ahogy most néztem, nem érthettem, miért volt nekem olyan idegen ez a kedves, örökké változó kifejezesd, ferdevágású szeme körül néhány alig észrevehető szarkaláb incselkedett az arc minden mozdulására. Valamelyest lefogyott, megsápadt. Vállig érő dús, kékesfekete haja talán még szebb volt, mint azelőtt. Persze az éles nappali fény nem jó az ilyen vizsgálódásra. Egyszerre nagy kedvem támadt, hogy elmondjam minden bajomat. Megittam még fél litert. Este hat óra lehetett. A napnak még ereje volt. Ügy éreztem, a hőségtől szétrobban a fejem. Felvettem a köpenyemet és két mankóra támaszkodva lementem a klinikakertbe. Útközben eszembe jutott: a tanár úr bizonyára nem is gondolta komolyan, hogy én ismét megtanuljak járni. Neki tudnia kell, hogy milyen iszonyú fájdalmat okoz, ha kicsit is ránehezedek a jobb lábamra és mozdítani próbálom. Az lehetetlen. Nem mondta ő azt komolyan. Végigkopogtam a klínikavá- ros széles főutcáján lefelé a konyhák és a kazánházak irányába. Majd letértem egy mellékösvényre, amelyet piA magyar bokrétás-küldöttség Hamburg kikötőjében, 1936-ban. A ritka, dokumen- tális értékű kép eddig még egyetlen újságban sem jelent meg, lapunkban lát először napvilágot. És szállodák; szállodák márványoszlopos, díszes-eirádás hallja, ahol libériás szolga viszi a poggyászokat a lifthez... parfüm, bőrfotelék és feketekávé szaga. Régi, megfakult, barna színű fényképet emel a tenyerébe: — Ez Pesten készült, 34- hen..; Viktor Emánuel, olasz király fogadtatása alkalmából nagy felvonulást rendeztek a fővárosban, s arra meghívták az aranyosi együttest is. Mi álltunk díszsorfalat... Három vagy négy napig tartózkodtunk Pesten. Esténként! a Városi Színházban léptünk fel. Az ellenfon-adalmi Horthy- rendszer legpropagáltabb, a parasztság között végzett népművelési tevékenységének ágát, a Gyöngyösbokrétá-t 1931-ben hozták létre. A 15 éven keresztül, 1948-ig működő néptánc-mozgalomról sokáig csak annyit lehetett tudnunk, hogy káros volt, értéktelen, kútfeje minden irredentizmusnak, nacionalizmusnak és sovinizmusnak; hogy a mozgalmat idegenforgalmi és valutaszerző érdek éltette, s az „ősi magyarkodás” csak arra volt jó, hogy a parasztság szociális problémákkal törődő figyelmét elaltassa s ugyanakkor szórakoztatója legyen eg- zotikumhajhászó külföldieknek, hamis csillogást akaró uraknak, polgároknak. Sokáig csak ennyit tudhattunk a bokréta-mozgalomról; ma már egyetemen is tanítják, hegy mind eme negatív vonásai ellenére pozitív vonásokkal is rendelkezett, „a hagyomá1464. július 16., csütörtök az som mellékes tény, hogy az ország különböző részein kb. 120—140 községben váltak ismertté a helyi néptáncok. Milyen hatása volt a Gyön- gyös bokréta-mozgalomnak Hevesaranyoson? — Táncainkat nemcsak a bemutatókon jártuk. hanem mindenféle ünnepen • •. hét végi táncmulatságokon is. Ilyen alkalom adta az ötletet is a bokrétáis csoport megalakítására. Mikó-Hermann Miklós, a fel- németi jegyző fia, elvetődött Hevesaranyosra s látta, mit tudnak a fiatalok. Szóba elegyedett Boros Balázzsal, $ a 22 éves, táncot tudó és szerető fürge legény, nekilátott csoportot szervezni. A csoport vezetését a jegyzőfiú látta el: de mikor az antiszemitizmus, a zsidóellenes hangulat mind vadabb méreteket öltött, az aranyosiak ulkázt kaptak a Bokréta Szövetségtől, válasszanak keresztény vezetőt Akkor került az együttes élére Stub- nya Árpád, tanító. — Tizennyolc—húsz—huszonöt tagja volt az együttesnek. Az összes fiatal ide tömörült. A bemutatókra csak nyolc pár utazhatott mindig, de nem volt veszekedés. Szépen beosztottuk, mikor ki szerepel. A fővárosi Városi Színház színpadán „Szent István hetében.” — augusztus közepén — évről évre felcsendültek a régi, kedves aranyosi dalok: „Vígan, vígan, víg angyalom, Víg órában termett rajom, Mindig ilyen víg voltam én, Víg órában születtem én... ” Csak a nóta dallama szárnyalt vígan. Boza Nándor, az együttes hajdani tagja, most is keserűen említi, mennyire szeretett volna tanulni. Négy évig járatták az egri Dobó reálisBüszkék a hevesaranyosiák, sok gyűjtő járt már a faluban, hogy a táncokat kísérő nótákat lejegyezze. S ezeket a dalokat lekottázta még Rácz Zsiga is! Két tánc tette híressé az aranyosiakat: a Icampós-tánc (pásztortánc) meg a duda-tánc. E két táncot járta 1935-ben London. 1936-ban Hamburg városában Boros Balázs — a kitűnő képességű legény egyedül képviselte a faluját; 1937- ben Cannes-ba, a francia Riviérára már Ferencz cinege János is eljutott Borossal. — Olaszországba készültünk mindnyájan, utazott volna az egész együttes, mikor kitört a világháború — mondja Boza Nándor. 1948-ban táncolták utoljára nagyapáik táncát a füzesabonyi ünnepi vásáron. Akkor szűnt meg végképp a bofcrétás csoport És tovább? Halottá merevedett volna örökre a régi szokás? Nem! Az öreg sublótokból, kasznik mélyéről előkerültek a színes gyapjúszok- nyák, kötött harisnyák, fehér siingolt ingek és kötények, a sujtásos bársony bőrkék, főkötők, a gombos-pitykés mellények, — magukra öltötték a KISZ-fiatalók. S a régi tánccal, amelyet sikerrel roptak apáik, sikert arattak 91c is a Hámén Kató kulturális szemlén. Pataby Dezső fizetni egy esztendőben — ez akkoriban egy ló ára volt! S hiába akart volna sorsának korlátái közül kitömd Hossó Imre, Ferencz cinege János, Hossó kapocsi János, Tóth Bálint, Boza Miklós is. S a lányok — Boros Vilma, Cseh babó Mária, Ferencz Piroska, Ferencz Anna, Pelle Mária, Sipos panyi Teréz — még álmukban sem mertek gondolni más életre, mint amely nem a föld szárazszorító törvényéhez kötődik. A történelem azóta javított — Boza Nándor lánya gimnazista, amit apjától megtagadtak, neki már megadták. (• •> •> •> <• *;< .; SAL4MŰW PÁL 10. Még a legnagyobb fájdalmak idején is sokkal többet tudtam beszélni Verával, mintákkor délután. Ö beszélt, beszélt, én meg másra gondolva bólogattam. XXX Mikor Vera elment, jó gyorsan megittam egy üveg badacsonyit. Egyáltalán nem köny- nyített rajtam, csak még szomorúbb lettem. Megéreztem, hogy éjjeliszekrényemen a kinevezéssel befejeződött valami és egészen más kezdődik az életemben. Furcsán, idegenül maradtam magammal. Kívülről láttam magamat, amint egy szépen berendezett szobában ülök, hallgatom valaki panaszát és bólogatok. (Folytatjuk.)
