Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

MAI (tgi/zd^ünk — Helyénvaló a bírálat, sokszor ha prüszkölve is, de szót értünk azokkal, akik el­mondják, mit látnak helyte­lenül a tsz-ek vezetésében. — Sokat is ér az üyen szó, mert legtöbbször, még ha pillanatnyilag nem is adunk igazat, gondolkodunk a dolgon, s nekilátunk a hi­bák kijavításának — így vé­lekedtek a hatvani járás termelőszövetkezeti elnökei, amikor a bírálat elfogadá­sáról esett nem hivatalos beszélgetésünk. De igen ta­nulságos „kikötésük” is akadt. Egyikük szóvá tette, ő elfogadja a bírálatot, de azzal nem tud egyetérteni, hogy olyan embereket is megtűrnek a közösségben, akik úgymond „a bírálattól nem érnek rá dolgozni”. Pél­dákat is sorolt, olyan 20— 30 munkaegységgel rendel­kező szövetkezeti tagokat; akik reggelenként azon vi­tatkoznak, miért a volt kö­zépparasztok ülnek a kocsin vagy kerültek be a vezető­ségbe és efölötti sértődött­ségükben otthagyják a ka­pát a tsz udvarán, s nem mennek el dolgozni. Az ilyesféle emberekről nagyon találó megjegyzése volt elnöktársának, aki úgy jellemezte az örökbírálók, a meggondolatlanul vádas- kodók, a mindenben rosz- szat keresők típusát, hogy „eszük még a szobában van, de a nyelvük már kint a kiskapuban kerepel”. Példákért sajnos nem kell megyén túl szaladni, hisz hírt adtunk róla, hogy Ap- con is a legnagyobb dolog­idő kezdetével láttak neki a hetekig tartó „bírálatnak”, miközben a sok vitától, cí- vódáistól, vádaskodástól nem tudtak időt szakítani a sür­gős nyári munkák gyors el­végzésére. De találhatunk másfelé is ilyen „eszük a szobában, nyelvük a kiskapuban” em­bereket, akik történetesen Egercsehiben azon vitáznak, miért mennek munkásfele­ségek segíteni a tsz-be, mi­ért veszik el a munkát tő­lük? — mármint a bírálók­tól, . T De tálán ennyi is elég e felsoroláisból, hogy bizonyos­sá váljék tevékenységük ká­ros hatása, és az a régi aranyigazság, hogy a hibák feltárása, ostorozása becsü­letére válik mindenkinek, aki azt jó szándékkal, segí­teni akarással teszi, de amellett azért nem árt időt szakítani a munkára is. K. E. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR A gyászolók tízezrei vonultak el Thorez ravatala előtt Ma érkezik az SZKP küldöttsége Párizsba WRY: Lederer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: Kedden kora reggeltől a késő esti órákig a franciák tízezrei rótták le kegyeletüket Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt elnökének ravatalánál. Az ivryi városháza dísztermében végeláthatatlan sorban vo­nultak el a gyászolók a francia munkásosztály nagy fiának koporsója előtt. A koszorúk, virágcsokrok va­lósággal elborították a terem padlózatát Számos küldöttség érkezett a vidéki városokból a helyi vagy a megyei tanácsok és pártszervezetek képviseleté­ben. Igen sokan keresték fel a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának párizsi székházát és az Humanité há­zát, hogy beírják nevüket a részvét-könyvekbe. Maurice Thorezt nemcsak a francia kommunisták és a nem­zetközi kommunista mozgalom gyászolja, halála mély meg­rendülést keltett az egész fran­cia demokratikus közvéle­ményben. A CGT. Francia- ország valamennyi dolgozójá­hoz intézett felhívásában rá­mutat, hogy Maurice Thorez a munkásosztály egységének és a demokratikus erők összefo­gásának lelkes és bölcs harco­sa volt, halála az egész fran­cia nép súlyos vesztesége. Maurice Thorez érdemeit po­litikai ellenfelei is elismerik. Amint már közöltük, De Gaulle köztársasági el­nök is részvétét fejezte ki az elhunyt kommunista vezető családjának. „Nem felejtem él — írta Jean Thorezhez, Maurice Thores legidősebb fiához intézett le­velében —, hogy Maurice Tho­rez elnök egy Franciaország Thorez holttestét, ahol isme felravatalozzák. Innen indti el csütörtök délután a gyász menet a Perelachaise temető be, ahol a francia munkásmozga­lom nagy harcosai mellett helyezik nyugalomra az FKP elnökét. A temetésen a legtöbb test­vérpárt küldöttséggel képvi­selteti magát. Kedden megérke­zett Párizsiba a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt küldöttsége. Az SZKP Központi Bizottságá­nak delegációja, amelyet Mi­hail Szuszlov, az elnökség tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra vezet, szerdán érkezik a francia fővárosba. Olaszországban tart a politikai válság RÓMA: Gino Pállotta jelenti: A mai nap döntő lehet az olasz kormányválság megoldá­sa szempontjából. Negyven- nyolc órával ezelőtt már úgy látszott, hogy megegyezett egy­mással a koalíciós tárgyaláso­kon részt vevő négy párt, ami tulajdonképpen a Nenni-f "!e szocialisták teljes behódolását jelentette a kereszténydemok­rata követelések előtt. Az Olasz Szocialista Párt ve­zetősége tegnap rendkívül mozgalmas, drámai ülésen tár­gyalta meg ezt a „megegye­zést”. A Lombardi vehette cso­port a, vezetőség ülésén telje­sen elkülönítette magát a jobb- szárnytól, ellenezte a keresz­ténydemokratákkal váló meg­egyezést, amely — mint mon­dotta — a párt „szociáldemok- vatizálódásához” vezetne. Vé­gezetül a párt vezetősége heves •vita után tizenkét szavazattal hat ellenében megszavazott egy dokumentumot, amely a közép- baloldali koalíciós trágyaláso- kem részt vevő szocialista kül- dötséget felhatalmazza a tár­gyalások befejezésére azzal, hogy követeljen bizonyos „fel­világosításokat” a keresztény- demokratáktól. A négy érdekelt nárt képvi­selői újra összeülteit. A köz­társasági elnök mindenesetre jónak látta magához kéretni Merzagorát, a szenátus elnökét, aki „szükségkormány” alakítá­sát javasolja. A szovjet—japán békeszer­ződés kérdéséről szólva Narita kijelentette, hogy a kapcsola­tok javulása megérlelheti a feltételeket a békeszerződés megkötéséhez. Elmondotta to­vábbá, hogy a Moszkva—Tokió közvet­len légijárat megindításá­ról folynak tárgyalások. Az SZKP és a JSZP közötti tárgyalásokat jellemezve To- fflomi Narita elmondotta, hogy bár vannak ideológiai né­zeteltérések a két párt között, a nemzetközi munkásmozga­lom és a békeharc számos fon­tos kérdésében megegyeznek álláspontjaik. A japán szocia­lista vezető bírálta a japán- amerikai „biztonsági szerző­dést”. Állást foglalt Dél-Vietnam, Dél-Korea és Laosz népé­nek nemzeti felszabadító harca mellett. Elítélte az Egyesült Államok beavatkozását Kuba belügyed- be és helyeselte, hogy Japán a Kubával való kereskedelem folytiatása mellett döntött. Pearson az afro-azsiai LONDON (MTI): A nemzetközösségi értekez­let dél-rhodéziai vitájának drá­mai fordulata Lester Pearson kanadai miniszterelnök beszé­de volt, amelyben határozot­tan a dél-rhodesiai többségi uralom megadását sürgető afro-ázsiai tagállamok mel­lé állt. Pearson hangsúlyozta, kész szerencsétlenség volna, ha az értekezlet felosztanék anélkül, hogy alkotmány-reformtárgya- lásókat sürgetne Anglia és Dél- Rhodésia között és nem köve­telné az összes politikai fos­tagállamok mellé állt lyoik azonnal szabadon bocsá­tását. Ezután a kanadai miniszter­elnök felolvasta tervezett nyi­latkozatát a nemzetközösségi fajok egyenlőségéről. Ebben ja­vasolta, jelentsék ki a tagál­lamok miniszterelnökei, hogy politikájuk célja olyan társa­dalmi struktúra építése, amely egyenlő érvényesülési le­hetőséget nyújt minden népnek, tekintet nélkül fajra, színre és vallásra. Pearson továbbá javasolta, hogy az értekezlet adjon ki egy ünnepélyes nyilatkozatot,. mely figyelmezteti a dél-rhodésiad fehér telepeseket, hogy a füg­getlenség egyoldalú kimondása törvényen kívül helyezné a Smith-kormányt és akadályoz­ná az ország felvételét a. nem­zetközösségbe és az ENSZ-be. Pearson beszéde nagy hatást tett az afro-ázsiai küldöttekre, akik azt a kívánságukat fejez­ték ki, hogy az értekezlet fogadja el a tervezett nyilatkozatot. A délutáni ülésen Home mi­niszterelnök előterjesztette ko­rábban ismertetett tervét a tagállamok együttműködéséről a műszaki képzésben és a fel­sőoktatásban, aminek költsé­geihez Anglia hajlandó hozzá­járulni. Heves megyében az aratás felénél tartunk. Az elmúlt napokban az időjárás is kedvezett, így zavartalanul halad a munka. Néhány szövetkezet már a hét végére végez az aratással és élen jár a szalmalehúzásban is. Képünkön a hatvani Lenin Tsz tábláin dolgozik • kombájn és a szalmalehúzó. (Foto: Kiss Béla) Siqueiros szabad Lopez Mateos mexikói elnök hétfőn kiadott rendeletében amnesztiába-i) részesítette Da­vid Alfaro Siqueiros haladó festőművészt. Siqueirost 1960- ban „társadalombomlasztó te­vékenység,, címén nyolcévi börtönre ítélték. A haladó gondolkodású művész ellen, aki most 67 éves, azt a vádat ; emelték, hogy az 1960. augusa- ; tusában lezajlott nagy diák- ; tüntetés egyik értelmi szeráf • je volt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! számára döntő időszakban — bármilyen volt is előző vagy későbbi tevékenysége — felszó­lításomra és kormányom tagja­ként hozzájárult a nemzeti egység fenntartásához.” Ivry város tanácsa rendkí­vüli közgyűlésen emlékezett meg Maurice Thorezről, aki 32 éven át képviselte a várost a francia nemzetgyűlésben. A tanács elhatározta, hogy a nagy párizsi külváros egyik főutcáját Thorezről nevezik el. A Francia Kommunista Párt elnökének temetése, mint je­lentettük, csütörtökön lesz. Szerdán reggel Ivryből Pá­rizsba, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának székházába szállítják Maurice Hruscsov fogadta a Japán Szocialista Párt küldöttségét A japán küldöttség hazánkba is ellátogat II nemzetközösségi értekezlet drámai fordulata MOSZKVA (MTI): Kedden Nyikita Hruscsovnál tett több mint másfél órás lá­togatással befejeződött a Ja­pán Szocialista Párt küldöttsé­gének moszkvai programja. A tíz tagú küldöttség, amelyet Tomomi Narita, a párt főtitká­ra vezet szerdán kelet-európai körútra indul és az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására Magyarországra is el­látogat. A japán szocialista küldött­ség, amely rövid szibériai lá­togatása után július 3-án érke­zett Moszkvába, mintegy száz szovjet és külföldi új­ságíró előtt beszámolt lá­togatásairól és tárgyalá­sairól. Tamomi Marita főtitkár rá­mutatott, hogy a látogatás cél­ja a baráti kapcsolatok erősí­tése, a szocializmus építésével való közvetlen ismerkedés, va­lamint a szovjet—japán vi­szony egyes kérdéseinek meg­vitatása volt „egy ellenzéki párt számára megengedhető keretek között”. A Laosz Hangja rádióállo­más jelentette, hogy két ame­rikai T—28-as típusú vadász­bombázó behatolt Xier.g Khouang tartomány Ban Ban városának körzetébe, több bombát dobott le és géppuskatűzzel árasztotta el a várost. A légitámadásnak több halá­los áldozata van. Még aznap, valamivel később három T—28-as amerikai repülőgép a tartomány Ban Chon-i kerüle­tét támadta meg, A gépek itt is bombákat szórtak, amelyek több személyt megöltek, szá­mos épületet rombadöntöttek. ★ Csen Ji, kínai mmiszterel- nökhelyettes és külügyminisz­ter kedden elítélte az Egyesült Álla­mok laoszi katonai beavat­kozását és azt a tervét, hogy kiszélesíti a Dél-Vietnamban folyó hábo­rút. Azon' a fogadáson, amelyet a pekingi francia nagykövet adott a francia nemzeti ünnep al­kalmából, Csen Ji kijelentette- Kína és .Franciaország, — mint az 1954-es és 1962-es genfi értekezlet részvevői — követelik az 1962-es genfi megállapodásokat aláíró orszá­gok újabb értekezletének ösz- szehívását a laoszi probléma megvitatása végett. ★ A' dél-vietnami szabadság- harcosok rajtaütöttek a kor- mánycsapatdk egyik tizenhat járműből álló teherautó- kon­voján, tizenkilenc katonát meg­öltek, huszonegyet megsebesí­tettek. Az elesettek között van három amerikai „szakértő”, egy őrnagy és két százados. Nguyen Khanh, miniszterel­nök bejelentette, hogy „külön­leges lépéseket tesz a kommu­nista invázió elhárítására”. A saigoni külügyminisztérium kedden közzétett nyilatkozata szerint Dél-Vietnam felkérte „a baráti kormányokat”, hogy növeljék a Dél-V ietnamnak nyújtotta segítséget. Amerikai vadászbombázók légitámadása Laoszban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom