Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-14 / 163. szám

Thorez elvtársra emlékeznek a testvérpártok Hruscsov Thoresről (Folytatás I. oldalról.) egyéniségének tragikus hirte­lenséggel bekövetkezett halála­iról.. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és egész tagsága, a ma­gyar nép legmélyebb együttér­zését fejezi ki a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának, tagságának és a fran­cia munkásosztálynak. Thorez élvtárs mint fiatal bányász lépett a pártba, annak alapító tagja volt. Kimagasló képességei már fiatal korában a párt élére állították. Neve el­választhatatlanul összeforrott a Francia Kommunista Párt fej­lődésével, a francia munkás- osztály ügyéért folytatott kö­vetkezetes harccal. A Francia Kommunista Párt nemzetközi jelentőségű sikerei a munkás­osztály egységéért, a reakció, a fasizmus elleni harcban; a de­mokratikus megújhodásáért fo­lyó küzdelem eredményei mind összenőttek Maurice Thorez nevével, Thorez elvtárs példás kom­munista életét és munkásságát a törhetetlen elvi szilárdság, a proletár internacionalizmushoz, a nemzetközi kommunista moz­galom egységéhez való hűség jellemezte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, tagsága és a magyar nép ke­gyelettel hajtja meg zászlaját a francia nép nagy fiának ko­porsója előtt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében: Kádár János MOSZKVA (TASZSZ): Nyi­kita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Legfelső Tanács hétfői ülésén mondott beszédében megemlékezett Maurice Thorezról, a Francia Kommunista Párt elhunyt el­nökéről, Hruscsov Thorezt a francia munkásosztály kiemelkedő fiá­nak nevezte, akiben a francia munkásmozgalom legjobb har­ci hagyományai ötlöttek testet. A szovjet nép és az SZKP Köponti Bizottsága mély gász- szal fogadta a szomorú hírt — mondotta Hruscsov, majd meg­emlékezett arról, hogy őt sze­mély szerint szoros barátság fűzte Thorezhez, a emiatt még nagyobb fájdalmat okozott ne­ki a halálhír. Hruscsov kijelentette, ő és Thorez mindig egyetértett a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom minden kér­désében. Meggyőződésünk sze­szint a jövőben is feltétlenül esősíteni kell Franciaország és a Szovjetunió népeinek barát­ságát, — mondotta — mert en­nek a barátságnak nagy jelen­tősége van a világbéke fenn­tartása szempontjából. Végül Hruscsov őszinte részvétét ki­fejezve biztosította a francia kommunistákat arról, hogy a Szovjetunió mindig a francia nép barátja marad. A „nép fia” nincs többé: vasárnapra virradó éjszaka szívroham végzett a nemzet­közi munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakjával, Mau­rice Thorez-zel, a Francia Kommunista Párt elnökével. A szív, amelynek tulajdo­nosát üdülni, pihenni, meg­nyugodni vitte egy szovjet hajó a Fekete-tenger bolgár vizein, minden dobbanásával a munkások, az egész világ és különösen Franciaország tömegeinek szabadságáért és igazán emberi, szocialista lé­téért dobogott. Hiszen Thorez csak 13 esztendős, amikor szénválogató fiú Pás de Ca­lais bányáiban, a francia kommunista mozgalom egyik bölcsőjében, — s jóformán gyerekfejjel részt vett már a A század gyermeke Thorez elvtárs halálára francia munkások nagy sztrájkharcaiban. Az első világháború végén, amikor a háborús katasztrófa nemcsak a legyőzött, hanem a győző országokban is óriási robajjal temette maga alá a munkásmozgalom reformista illúzióit és a szociáldemokra- tizmus politikájának romjain megjelentek az első kommu­nista pártok, a fiatal francia bányászfiú a legelsők között van, akik nyílt szemmel szem­lélik a világot. Megalakulásá­nak pillanata óta tagja a Francia Kommunista Párt­nak. Mindössze 4 esztendős a francia párt, amikor Thorez központi bizottsági, 5 eszten­dős, amikor poiitikai bizott­sági tag... és 10-ik évfordu­lóját ünnepli a párt 1930-ban, amikor főtitkárrá választják. Aligha túlzás azt mondani, hogy Thorez élete: a Francia Kommunista Párt élete is. S ha ez a párt ma egyike a tő­kés világ legnagyobb pártjai­nak, ha a történelem tragi­kus fordulatai közepette, bo­nyolult és nehéz körülmé­nyek között is meg tudta őrizni erejét és egységét — A várnai ravatal mellett áU (balról): .... Rochet, az FKP főtitkára, Jeanette Ver- meersch Thorez özvegye és az FKP Központi Bizottságának több tagja, (jobbról): Zsivko ZsivkovT a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök- h«Ivettes, s más bolgár párt- és állami vezetők, neiycncs, s mas i' /Telelőin - MTI Külföldi Kévszoloálat) ez igen nagy mértékben an­nak a fáradhatatlan, veszély- lyel és kockázatokkal szem­beszálló szívnek köszönhető, amely a hajdani bányászfiú mellében dobogott. Pedig a veszélyek igen na­gyok voltak — erkölcsi és fi­zikai szempontból egyaránt. De Maurice Thorez szilárd és emberi tudott maradni. Az 1036-os népfront bonyolult csatáiban, a második világ­háború első esztendejének gyötrő illegalitásában, — a világháborút követő első két esztendőben a miniszter­elnök-helyettesi székben — és akkor is, amikor az SZKP XX. kongresszusa eszméinek szellemében kellett harcolnia a francia kommunista moz­galom megújhodásáért. A fizikai veszélyek sem voltak kisebbek. Életútját le­tartóztatások és börtönök fe­nyegetése kísérte, — s egy íz­ben, amikor a hidegháború csúcspontján repülőgépét amerikai vadászgépek tá­madták meg. Célpontja volt nyílt gyilkossági kísérletnek is. A hallatlan fizikai és szel­lemi terheknek ez a koncent­rált viselése az utóbbi esz­tendőkben egészségét már megtörte, — szellemének for­radalmi frlssesége azonban éppen olyan elevenen ragyo­gott, szívének minden szen­vedélye éppen olyan hevesen lángolt a szocializmusért, mint annak idején Pás de Calais tárnáiban. 1900-ban született, nemcsak a „nép fia” volt, ahogy köny­vének címe hirdette, hanem a század gyermeke is, aki a szá­zad diadalmas vezérlő esz­méjéért élt és halt: a kom­munizmusért. Elkészült a köztársasági párt választási programja Tömcgm érgezés ATHEN (MTI): Tragikusan végződött a görögországi Pat- rasz környékiének egyik falvá- ban tartott gyászümnepség. Egy közelmúltban elhunyt férfi noz- zátartozói gyászistentiszteleten vettek részt, amelynek során elfogyasztották a cukorral fel­forralt gabonából készült „ko- liva” nevű hagyományos tész­tát. Az özvegy cukor helyett a tésztához véletlenül a hasonló edényben tárolt szintén fehér színű rovarirtósaert használt, s ennek következtében mintegy másfélórával a tészta elfo­gyasztása után a gyászolók nagy részénél mérgezési tüne­tek mutatkoztak. Sajnos az or­vosi segítség sok esetben későn érkezett és eddigi jelentések szerint több ember meghalt, sokan válságos állapotban fek­szenek a Patrasz környéki kór­házban. Különös véletlen, hogy a tésztát készítő özvegy, és két lánya nem szenvedett mérge­zést. SAN FRANCISCO: Vasárnap délelőtt ért véget a köztársa­sági párt programalkotó bizott­ság heves vitája és néhány órával később nyilvánosságra is hozták az elnökjelölő kong­resszus elé terjesztendő párt­program második részét. Scrantonék támadást indí­tottak Goldwater sebezhető pontjai ellen, olyan programot akartak elfogadtatni, amely kétségessé tette volna az ari­zonai „fenegyerek” gyors meg­választását. Szorgalmazták, hogy a program nyilvánítsa alkotmányosnak a nemrég kongresszusilag jóváhagyott polgárjogi törvényt, ítélje el a szélsőséges csoportokat, állást foglaltak amellett, hogy a nuk­leáris atomfegyverek beveze­téséről csak az amerikai elnök dönthessen, katonai vezetőknek ilyen jogot ne biztosítsanak. Scranton híveinek nem sike­rült céljukat érvényesíteniük, mert a programalkotó bizott­ság többsége Goldwater szelle­mében fogant programot hagy­ta jóvá. A polgárjogi törvény kérdésében név szerinti szava­zást tartottak, és ennek ered­ményeként elvetették a „mér­sékeltek” indítványát A prog­ramban egyáltalán nem emlí­tették meg a szélsőjobboldali Megkezdődő egységszervezet mi üléss KAIRÓ (MEN): Hétfőn este az Arab Liga székházában megkezdte munkáját az afri­kai egységszervezet miniszteri tanácsának ülésszaka, amely előkészíteni hivatott az afrikai államfők július 17-én esedékes csúcsértekezletét. szervezeteket, az atomfegyve­rek kérdésében pedig azt az ál­láspontot fogadták el, hogy az „az amerikai nemzetbiztonsá­got” érinti, ezért a párt véle­ményét erről a problémáról titokban tartják. A jóváhagyott program ked­den kerül a köztársasági párt elnökjelölő kongresszusa elé. It az afrikai liszteri tanácsának s aha A miniszteri tanács ülésén először felvetették az egység­szervezet tag j sónak sorába Ma­lawit, a legfiatalabb afrikai államot, majd a küldöttek egy­perces néma felállással adóz­tak stz elesett afrikai szabad­ságharcosok emlékének. Hármas évforduló Három nevezetes évfordulóra emlékezik e napon a ha­ladó emberiség. 175 évvel ezelőtt Párizs nepe elfoglalta es lerombolta a feudális zsarnokság egyik gyűlöletes kínzókam- raját és szimbólumát, a Bastille-t. Ezzel diadalra vitte a nagy francia demokratikus forradalmat, amely hatosában kisu­gárzott az egész akkori világra, s kétségtelenül igen jelentős állomása az emberi haladásért folyó évezredes küzdelemnek. E nap azóta a francia nép nemzeti ünnepe. A Bastille lerombolásának 100-ik évfordulóján, 1889. július 14-én, Párizsban megalakult a II. International. A nemzetközi munkásmozgalom Engels vezette vezérkara tuda­tosan tűzte ki a megalakulás idő pániját erre a napra. Az I, internacionálé már korábban betöltötte történelmi szere­pét. Megadta a programot a nemzetközi munkásosztálynak és elvégezte az első nagy szervező feladatot. (Marx halála után., az európai burzsoázia kegyetlen üldözései elöl az I, internacionálá Amerikába tette át székhelyét: különféle okok következtében a nemzetközi munkásszervezet már nem felelt meg a követelményeknek, lényegében meg is szűnt.) A II. Internacionálé megszervezésében nagy szerepe volt Engeisnek- Korát megcáfoló lendülettel és akaraterővel, óriási munkásmozgalmi tapasztalatainak birtokában, lelke volt az új nemzetközi szervezetnek, amely Engels életében és halála után, az 1890-es évek végéig fő vonásaiban pozitív szerepet töltött be, Hatalmas munkástömegeket mozgósított és nyert meg a szocializmus eszméjének. Erre als időre esik az európai nagy munkás tömegpártok létrejötte. •Morcra — különösen Engels halála után — a II. IntarrMciarwWy&i egyre inkább felülkerekedtek a német és angol mun^s- arlsztokratálc, s a világszervezet fokozatosan az opportuniz­mus mocsarába süllyedt. Az első világháború Idején a II. Internacionálé működése megszűnt. A harmadik nagy eseménye július 14-ének nem kevésbé emlékezetes: a 11. Internacionálé első, 1889-es kongresszusa ezen a napon ült össze, hogy fontos határozatot hozzon a 8 órás munkanap, a gyermekvédelem, a nőmunkások egyenjogúságának biztosítása, a nők éjjeli munkájának eltil­tása és más szociális kérdésekben. Ekkor határozták el, hogy a május elseje a nemzetközi munkásszolídantás ünnepe legyen, s ezen a napon az egész világ szervezett munkássága tüntessen az Internacionálé célkitűzéseinek megvalósításáért. örök hála illeti mindazokat az egyszerű férfiakat és nőket, munkásokat, parasztokat, szellemi foglalkozásúakat, akik a május elsejei nagy demonstrációkon, a lobogó vörös zászlók alatt, előharcosai voltak a szocialista világrend meg­születésének, megerősödésének és győzelmének. Korunkban a munkásszolidaritás nagy ünnepe tartalmában hatalmasan gazdagodva, minden eddiginél átfogóbbá válva, a szocializ­mus végső, nagy győzelmét hirdeti. Az örök béke és az osz­tályok nélkül élő emberiség nagy eszméi lobognak zászlóin — egyre diadalmasabban. (-a -*) Elejtik a kellemetlen királyfit? Titkos tárgyalások Habsburg Ottóról BECS (MTI): Habsburg Ottó, aki az idei több hónapos oszt­rák kormányválságnak, távol­léte ellenére, egyik kulcsalak­ja volt, nemrégen ismét halla­tott magáról. A Furche című bécsi katolikus hetilapban nagy cikket jelentetett meg, amely azonban nem szolgált „patro­nálóinak”, az osztrák néppárt szélsőséges köreinek épülésére. Ott ugyanis nem túl hízelgőén nyilatkozott az osztrák nép­pártról sem és emlékezett rá: „a Klaus—Pittermann kormány ünnepélyesen kötelezte magát a Habsburg-kérdés jogi alapon való megoldására”. A Habsburg-ivadék újólag hangsúlyozta: tevékenységét a jövőben osztrák földön kíván­ja folytatni. Amint a Kurier című bécsi lap hétfőn megírja: „Ottó leg­utóbb Schärf köztársasági el­nökhöz írt személyes levélben is kifejtette visszatérésének „jogi alapjáról” vallott néze­teit, és sürgetően kérte az ál­lamfőt, hogy „érvényesítse a jogállam elvét ebben a külön­leges esetben is”. Ottó újabb mozgolódása két­ségkívül igen kellemetlen a4 osztrák néppárt számára. Ez­zel magyarázható, hogy most — amint az osztrák néppárt­hoz közel álló Kurier megírja — a párt vezetése újabb, ezút­tal titkos tárgyalásokat folytat a nyugat-németországi Pöcking- ben élő királyfival. A meg­beszélések célja, hogy Ottót rábírják: bár az osztrák köz- igazgatási bíróság emlékezetes határozata elvileg lehetővé te­szi, mégse éljen a hazatérés jo­gával mindaddig, amíg a par­lament kétharmados többségé­nek határozata azt meg nem erősíti. Az Ottó bécsi ügyvéd­je és Ausztriában élő nővére útján folytatott tárgyalásokon azonban Ottó a leghatározot­tabb fenntartásait juttatta ki­fejezésre ilyen kötelezettség vállalása tekintetében. A Habsburg Ottó melletti prókátorkodás a tavaszi helyi választásokon tekintélyes sza­vazatveszteséget jelentett az osztrák néppártnak. Amennyi­ben továbbra sem sikerül a kérdést megoldani, az őszi tar­tományi választások ismét a szociáldemokraták előretöré­séhez vezethetnek. Jó tervteljesítéssel ünnepeitek a gyöngyösi vasutasok Méltóképpen készültek fel a vasutasnapi ünnepségre a gyöngyösi vasútállomás dolgo­zói. Első féléves tervük telje­sítésében szép eredményeket értek el. A kocsikihasználás mértéke 101,11 százalékot mu­tat, a kocsi-tartózkodás pedig 97,8 százalékot, míg a menet­rend szerinti közlekedés 100 százalékos teljesítése a hiány­talan pontosságot igazolja. Ezekről az eredményekről, a mögöttük meghúzódó becsüle­tes munkáról is megemlékezett ünnepi beszédében Kánya Ist­ván főintéző kereskedelmi fő­nökhelyettes, amikor a vasutas­nap alkalmából a gyöngyösi vasútállomás dolgozóit köszön­tötte, akik közül jó munkájuk jutalmaként négyen rendkívüli előléptetésben, 17-an pedig pénzjutalomban részesülték. Kiváló vasutas miniszteri ki­tüntetést kapott Budapesten Karbuezky Károly felügyelő ál­lomásfőnök és Éber Endre szib- titkár, árupénztáros. A vasutasnap alkalmából a gyöngyösi vasútállomás dolgo­zói megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom