Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

i Milyen iskolába Írassuk általános iskolát végzett gyermekeinket? az Altalanos iskolát idén végzett fiataloknak nem minden esetben hozott örömet az évzáró. Soha még ennyien nem jelentkeztek középiskolá­ba, mint az idén. A középisko­lák — gimnáziumok, szakkö­zépiskolák és technikumok — azonban nem minden jelentke­zőt tudnak felvenni; a pályá­zók 84,6 százalékát. Ennek oka nemcsak a férőhelyek hiánya, hanem az is, hogy bi­zonyos iskolákat megrohan­tak, mások iránt viszont — csekély volt az érdeklődés. Az újonnan létesített falusi gim­náziumokba általában kevés volt a jelentkező; akad olyan is, ahol az első osztályba mindössze 15-18-an kérték fel­vételüket, míg a városi közép­iskolák első osztályaiban a lét­szám sokszor a negyvenet is meghaladja. Sokan úgy gon­dolják, hogy inkább vállalják a naponkénti fárasztó vonato­zást a talán nem is olyan kö­zeli városi iskolába, minthogy falusi gimnáziumba járjanak. De elsősorban nem is azokról akarunk beszélni, akik min­denképpen középiskolát akar­nak végezni, de kimaradtak a városi középiskolákból — a pótbeiratásig bizonyára meg­gondolják magukat, s felvéte­lüket kérik a falusi gimná­ziumokba. NAGYOBB gond, hogy igen kevesen jelentkeztek szak­munkás-tanulónak. Jóval ke­vesebben, mint ahány férő­hely van, mint ahány szakem­berre az iparnak és a mező- gazdaságnak szüksége lenne. Idén az úgynevezett „divatos” szakmákban sem volt túlje­lentkezés, de egyes területeken a tervezett férőhelyek 30—50 százaléka betöltetlen maradt. Mintha a szülők és gyer­mekek teljesen megfeledkez­tek volna arról, hogy a szak­emberképzés fő kerete ma is az ipari és a mezőgazdasági tanulóiskola! Középiskolába jelentkeztek még olyanok is, akik hadilábon állnak az el­méleti tudománnyal, de vala­milyen gyakorlati munkában bizonyára jól megállnák a he­lyüket. Elsősorban róluk, ne­kik akarunk szólni. Ügy gon­doljuk, a figyelmeztetés még idejében történik, hiszen a pótbeiratkozásig csaknem hét hónap áll rendelkezésükre Még megfontolhatják, milyen szakma felelne meg legjob­ban a képességeiknek, vá­gyaiknak. Bizonyára arra is van módjuk, hogy volt osz­tályfőnökük, szaktanáraik ta­nácsát kérjék. A helyi (járási) tanácsok munka-, illetve mű­velődésügyi osztályain pedig felvilágosítást kapnak, milyen — érdeklődésüknek megfelelő —területen folytathatnák ta­nulmányaikat, akár a gyáripar­ban, a helyiiparban, vagy a kereskedelemben, akár a me­zőgazdaság bármely ágában óhajtanak szakemberré válni. A szakmunkás-képzés tanul­mányi ideje általában 3 év, egyes szakmákban 1—2 év. szakmától függően részesülnek a tanulók elméleti és gyakor­lati oktatásban. Az arány rendszerint ez: az első két évben 2 nap elmélet, 4 nap gyakorlat, a harmadik évben 1 nap elmélet, 5 nap gyakorlat. A növendékek az első perctől kezdve ösztöndí­jat, illetve órabért kapnak, ennek összege a tanulmányi eredménytől függ, és féléven­ként emelkedik. (Az öntő, a kovács, a kohász, az építő­ipari és a vájártanulók, a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zésben részt vevők ösztöndíja, illetve bére magasabb, mint más szakmában.) Jó eredmé­nyek esetén lehetőség van arra, hogy a tanulmányi idő utolsó harmadában a tanuló már tel­jesítménybért kapjon. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság várja a jövő szakembereit. Népgazdasági érdek, hogy ne maradjanak betöltetlen szakmunkás-állá­A gyermekek és a háziállatok barátkozása Nemrégiben az egyik buda- a gyermekek. Pedig ha arra pesti orvosi rendelőbe viszke- gondolunk, hogy a macska téses panasszal vitte be kisfiát vadász-szenvedélytől hajtva a egy mama. Az orvosi vizsgála- döglött egérrel játszik, majd a tok során kiderült, hogy a kis- kisgyermekhez dörzsolődve fiú galambokkal tart barátsá- hízeleg, nem nehéz elképzelni got, s a madarak napi etetgetése azt sem, hogy egy ilyen barát­közben nemcsak barátokra, hanem a galambokon élősködő, igen kellemetlen viszketegséget okozó atkafajtára is szert tett: Csak alapos bőrgyógyászati kezelés és fertőtlenítés pusztí­totta el a kellemetlen élőskö­dőket s gyógyította meg a kis­fiút Orvosi vizsgálatok szerint minden ötödik házőrző kutya bélférges. Az apró cérna giliszták petéi a kutyák szőréről a ku­tyákkal játszó gyermek kezére, majd a kézmosás nélküli etke­udvarra. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a kisebbektől a kutya, vagy a baromfi elveszi a kenyeret, vagy „megkóstolja” a macska mit eszik a gyermek. A gyermek kis székre ülve édesanyja, vagy nagyobb test­vére jelenlétében fogyassza el uzsonnáját, s ha már nagyobb, értelmesebb, próbáljuk meg­magyarázni, hogy az állatokkal való túlzott barátkozás nem szolgálja az egészséget sok, s egyéni érdek, hogy min­den fiatal megtalálja a helyét — a kedvére való helyet — az életben. Arra is kell gondol­ni : a segédmunkási beosztás lehet, hogy gyors és pillanat­nyilag kedvező megoldást nyújt, de nem ad távolabbi perspektívát. A fejlődő ipar és mezőgazdaság egyre kevés­bé éri be képzetlen emberek­kel. BEIRATKOZÁSTÓL pótbe- íratkozásig még van idő gon­dolkodni és cselekedni. S most még válogatni is lehet. A ta­nácsok művelődési, illetve munkaügyi osztályai minden felvilágosításit megadnak az érdeklődőknek. Zsigmondi Mária m nummi mv kozás, ha a gyermeken kis seb, karcolás van, végzetessé válhat. A példa általában a láthatat­lan kórokozókra hívja fel a figyelmet. De gyakori, hogy a koncot féltő kutya megharapja a mellette elhaladó gyermeket, vagy a macskával kezdeménye­zett barátság csúnya karmolá- sokat, nehezen gyógyuló sebet okoz. Ne engedjük, hogy a kis­gyermek eljusson az esetleges karmolások, vagy a kutyahara­pás kellemetlen, egy életre szóló, félelmet adó élményéig Kis írásunkkal nem akarjuk i u -1 „ j elriasztani az állatkedvelőket, zés során a gyermek belrena- óvatosságra, s a sokféle szerébe kerülnek. A gyérmés veszélyre szeretnénk ilyenkor megsápad, étvágyta- fejhívni a figyelmet, lan, végbélviszketésre panasz- ^ állatokkal játszott a gyer- kodik, s az orvos csak hosszas követeljük meg tőle, hogy kezelés után tudja a gyermeket azonnal szappannal mosson ke- az élősködőktől megszabadi- ze^. Minden étkezés előtt tani. nagyon fontos ez, s há a gyer­Különösen falun gyakori, mek uzsonnázik, zsíros, vajas hogy a macskát babusgatják kenyérrel, ne engedjük ki az Szendvicskrémek adjuk a sajt felét, kevés sót, majd gőzön, állandó keverés­sel sűrűre főzzük. A tűzről le­véve, beledobjuk a vajat, a sajt másik félét és jól kikeverjük. Tojáskrém Hozzávalók: 3 kemény tojás, 10 dikg vaj, fél deci olaj, cit­romlé, só, törött bors, metélő­hagyma. A kemény tojások sárgáját kikaparjuk, és habverővel cseppenként belekeverjük az olajat. A fűszerfélékkel meg- "" ízesítjük, végül hozzáadjuk az . előre habosra kikevert vajat. O /Ai&riSJJwU Utoljára beletesszük az apróra —^-----------------------------vágott tojásfehérjéket és a I3W. július 12., vasárnap hagymát Kisebb kirándulásra. ha például délután kimegyünk a gyermekekkel a zöldbe, csupán uzsonnát kell pakolni, s erre a ;élra legalkalmasabb néhány szendvics. Utána egy pohár gyümölcs- vagy citromlé, s pompás uzsonnát jelent a gyermeknek. Sajtkrém Hozzávaló: 2 tojás, tej, 2,5 dkg liszt, 6 szelt sajt, 5 dkg vaj, só. A tojások sárgáját kikever­jük a tejjel, és liszttel, hozzá­2 deci dkg re­Hogyan csapta be a kakas a rókát (Lett népmese) Élt, éldegélt egyszer egy öreg néni, volt neki egy kakasa. Olyan kötekedő, olyan verekedői volt ez a kakas, hogy párja nem akadt a világon. Mindenkibe belekötött, de ha rászólt valaki, teli torokból visszakic.bált: — Hozzám ne nyúlj! Nem tartozom a te udvarodba! Nem a te kakasod vagyok, hanem a szomszéd nénié! — És menekült vissza a néni udvarába. Már a nénit is nagyon bosszantotta a kakas. Nap nap után szaladtak hozzá a szomszédasszonyok. Az egyik azt ki­abálta: „Verd agyon a gazfickót! Majdnem kivájta a ' kis­macskám szemét!" A másik így jajongott: „A kakasod elker­gette a kottásomat a tojásokról!” Nem tűrhette már a néni, és azt mondta a kakasnak: — Hordd el magad! Menj, ahová akarsz, híred-porod se maradjon az udvaron. Begyeskedett a kakas: — Jól van, elmegyek! Ettől kezdve magányosan élt. Nappal kószált a faluban, magokat szedegetett, éjjel a szénalcazalban aludt. Egyszer aztán, allconyattájt, egy róka kimerészkedett az erdőből, jött zsákmányt keresni. Látja ám, szénakazal áll a mezőn, s a> kazalban egy kakas. Odalopózott, nyakon csípte és vitte az erdő felé, hogy az odújában megegye. A kakas gazdájának', az öreg néninek a szomszédja éppen boronálta a földjét. Látja ám, hogy nem messzire tőle szalad egy róka és ka.kast fog a szájában. Hátha éppen az övé.,. Fogta a botját, és nosza — utána! — Engedd el azt a kakast! — kiabálta. A ravasz kis kakas haragosan ránézett a rókára és azt mondta neki: — Miért tűröd ezt, róka? Az a paraszt a más dolgába üti az orrát. Nem az ö kakasa vagyok, hanem egy nénié. A róka már-már megállt, hogy visszakiabáljon, de aztán meggondolta magát és szaladt tovább. A néni szomszédja nem tágított: — Add ide a kakast, te vörösbundás! Ereszd azonnal! A kakas meg egyre mondta: — Micsoda róka vagy! Szidnak, sértegetnek, te meg hallgatsz! Elfogyott a róka türelme. Elengedte a kakast, odafordult a paraszthoz: — Mit akarsz tőlem? Nem a te kakasod ez! Először nézz a magadé után, aztán kiabálj. Egészen elfeledkezett mindenről, úgy veszekedett. Mire eszébe jutott a kakas — nézhette, hült belijét találta, A mezőről odaszaladtak az emberek, és mindenki nevetve mondogatta: — Nicsak, a kötekedő kakas! Nahát, hogy rászedte a rókát! A róka iszkolt vissza az erdőbe. Megfogadta, hogy soha többé nem beszél emberekkel. A kakast meg visszafogadta a nénike, s ö nem járt többé a szomszédok udvarába. Fordította; BAN ERVIN Nyári divat utcára... Az idei nyári divat olyan rint a ruha anyagából készül, egyszerű, hogy szinte fel sem vagy egészen keskeny, sima, tűnik változás. De felhívjuk angolos. Idén az öv mindig a olvasóink figyelmét azokra az derékra kerül, öv helyett a apróságokra, amelyek 1964 di- gallér lett a ruha hangsúlyo- vatjának lényegét adják. zott része. Figyelem! Formájuk A ruhaforma: derékban teljesen megváltozott. A hosz- enyhén karcsúsított trapéz szú, keskeny csúcsban végző­inem divat többé a bő szók- dő gallérok divatosak (emlé- nya!) A ruhák gyakran készül- keztetnek az 1930-as évek di­nek ujjatlanul, kicsit vállra vatjára). Gyakran készülnek a szaladó karkivágással — eset- ruhától elütő színből, de min- leg kiskabát egészíti ki az dig sötétebből (ez is újdonság), ilyen ruhát. A nyári kosztü- Régi ruha felfrissítéséhez mdk csinos újdonsága a bélés- ajánljuk ezt az ötletet, sőt sei és gallérborítással azonos megkötés öv és zsebek Is kő­anyag ú mintás selyemblúz. Az szülhetnek a gallérral azonos idén divatos paszpól — gyak- anyagból. ran 2-3 szint is tesznek egy- A divatos szoknya: már nem más mellé — olcsón és gyof- szűk, nem rövid. Fedi a térdet san újjá teszi a régebbi kár- és enyhén trapézvonalú. A’; tonruhákat. twiszt-szoknya két öldalhajtá­jl. sa helyett elöl van fél vagy _ szembehól a szoknyán, melyet Azöv és a gallér: fontos rész- gyakran hangsúlyoznak tűzés­letek az új vonalú ruhán. A sei, paszpolozással. Fiatalok- derék nincs kihangsúlyozva (a nak csinos a keskenykantáros, ruhák nagyobb része derékban gloknis kartonszoknya, nincs elvágva). Az öv rendsze- Soltész Nagy Anna STRANDON Az idei strandot a végletes fürdőruhák uralják: vagy egy­beszabott lastexbe préselik magukat a lányok, vagy a bi­kini néven szereplő kétrészes fürdőruhát hordják. Mindkét formában találunk kivetni­valót. Az egyre zsugorodó, a szabályszerű bikininél jóval kisebb, kétrészes napozók már ízléstelenek. Legfeljebb az egé­szen fejletlen kislányok hord­hatják, de rajtuk sem szívesen látjuk. A teltkarcsú, de külö­nösen a telt és húsz éven felüli nőkön már gusztustalanok. Né­melyik bikinit viselő nőn a olyan fürdőruhák, amelyeknek tartópántja a vállon halad át. A legcsinosabbak, legízléseseb­bek és egyben legpraktikusab­bak, s nem utolsósorban a leg­olcsóbbak a karton fürdő­ruhák, amelyek szintén alkal­mazkodnak a divathoz. Az idei típusú fürdőruhák­hoz végképp nem stílusos a ro- mánosan kötött kendő. Nem szépek a vízben az átlátszó sapkák sem, s bár a hagyomá­nyos úszósapkák eléggé ormót­lanok, még mindig csinosabbak és praktikusabbak. Tanácsunk az, hogy válasz­legnagyobb „ruhadarab” a nap­szemüveg és az új módin kötött fej kendő. Az egybeszabott fürdőruhák viszont majdhogynem alkal­matlanok a napozásra, annyira kis bőrfelületet hagynak fe­detlenül. Akár a trikó, akár az NDK lastex vagy hazai gumíro­zott fürdőruhák, a kényelmet­lenségig zártak. A legszimpa­tikusabb forma az úgynevezett „ceruzavonal”. De csak fiús alakú lányon csinos, ugyanis nem feszül a testre, még csak nem is simul. (Leginkább egye­nes szabású zsákruhára emlé­keztet.) Napozáshoz megfelelnek, de úszáshoz kényelmetlenek az tás e’őtt alaposan fontoljuk meg, mi illik a legjobban élet­korunkhoz, alakunkhoz; in­kább kevésbé divatosak le­gyünk, de sohasem ízléstele­nek. Első három rajzunkból húsz éven aluli, karcsú, de nem so­vány olvasóink meríthetnek öt­letet; a negyedik rajzunkon látható dressz már ápol és el­takar, csontosabb alkatú ak is hordhatják; az ötödik képün­kön szereplő fürdőruha kor- és súlyhatár nélkül viselhető. Az utolsótól viszont a kövérek tartózkodjanak, de negyven éves korig még a teltkarcsúak- nak is jól áll. Fóti Margit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom