Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

'(adás előtt: A gyöngyösi új SZTK-rendelőintézet lyittf» főorvostól ók a kórból titkárától, Somfai Józseftől hallom: — Az Új rendelőintézet lé­nyegesen korszerűbb, tága­sabb, nagyobb kapacitású lesz mint a meglévő régi,,, Csaknem teljesen magában foglalja, egy területre vonja össze a korábban városszerte szétszórt különféle szakrende­léseket. Lesz itt belgyógyászati, sebé­szeti, gyermek -és nőgyógyá­szati, onkológiai, gégészeti szemészeti, urológiai, EKG. röntgen, laboratóriumi, ideg­gyógyászati, alkoböleivonó es valószínűleg bőrgyógyászati szakrendelés. De az új létesítmény nem csupán annak a napi 1690-17Q0 embernek a kezelésére lesz al­kalmas, Iranern ezen túlmenő­en, például a sebészeti fész is, kisebb műtétek lebonyolításá­ra is lehetőséget ad... A ren­delőintézet * legújabb mdsíerakM, berendezésekkel lesz felszerel­ve, amelyeknek beépítése rész­ben már el is kezdődött több helyütt... Noha a jelenlegi rendelőintézet is megmarad, korszerűsítést nyer, mégis bi­zonyos aggályaink vannak már az új létesítmény üzembe he­lyezése előtt: félünk, nem lesz képes teljes mértekben kielé­gíteni a ’ jelentkező igényeket. Hiszen g terv szerint is nem­csak Gyöngyös ellátáséra, ki­szolgáláséra hivatott, hanem az egész gyöngyösi járás, a iászárokszállási és hevesi kör­zőt betegeinek kezelésére, gyógyítására js-,. Túlzottnak tartjuk ezt, fő­ként, ha a visohtai külszíni fejtés és hőerőmű is megin­dul, Ügy gondoljuk, hogy ak­kor alig löszünk előbbre, mint jelenlegi körülményeink mel­lett , •, — Az új gyöngyösi rendelő­intézet teljes átadását, meg­nyitását mindannyian nagyon várjuk már- Felkészülten fo­gadjuk: dolgozóink méS a megnyitás eJ§tt ­kiveszik szabadságukat, hogy tpljes kapacitással, teljes lét­számmal kezdhessünk a gyó­gyításhoz az új munka­helyen ... A Fepdalőintézet dolgozóiról még annyit; hogy 22 orvos és mintegy 60 egész­ségügy} dolgozó fogadja majd a betegeket, A rendelés egyéb­ként reggeltől estig lesz, a zsúfoltság elkerülése végett, sürgős eseteket kivéve, dél­előtt vidékiek részére, délután pedig a gyöngyösieknek ... INSTRUKTOR A VAKUSBÓL CZ? GD I / — Látják emberek, így kell izzadni!!! (Erdei Sándor raj») Átalakították a füzesabonyi kisvendéglőt A füzesabonyiak és sok át­utazó vendég kedvelt helye volt a vasútállomás mögötti Muskátli kisvendéglő, Három évvel ezelőtt önkiszolgáló rendszerűvé alakították ét, azóta a forgalom majdnem a kétszeresére növekedett, A közkedvelt szórakozóhe­lyet három héttel ezelőtt be­zárták, P mintegy i?Q ezer fo­rintos költséggel korszerűsí­tettek, átalakították, Korszerűsítették a konyhát la, olajtüzelésű tűzhelyet és 1000 uteres hűtőszekrényt vá­sároltak, Az újjáépített kisvendéglő­ben a szövetkezeti dzsessz-ze­nekar közreműködésével min­den este tánc lesz, s havonta egyszer fővárosi művészeket látnak yendégül, (Sz ) Lakai a klubhelyiségen Hatvanban a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Tolbuehm ut­cai klubhelyiségének ajtaján hónapok óta lakat díszeleg. Pedig a klub valamikor — nem is olyan régen — még működött. Tavaly tavasszal hozták létre, szépen beren­dezték, teieyíziő, könyvek szolgálták a vállalat hatvani dolgozóinak szórakozását. Volt is látogató. Munkaidő után szívesen beültek az em­berek beszélgetni, televíziót nézni, vagy belelapozni a könyvekbe- A klub azonban nem bizonyult hosszú életű­nek. Még a múlt év őszén valaki lakatot tett a? ajtajá­ra- és azóta a beszélgetések helyett néma csend honol a fizobábsi). Lakat a klubhelyiség ajta­ján ... <— semmiképpen sem szívderítő látvány, inkább lehangoló, elkeserítő. Lehan­goló, mert a klubnak szép célkitűzése volt: az emberek nevelése, szórakoztatása. És most neip egyéb egy üres szobánál, benne néhány po­ros kijnyvyel, televízióval, Gúnynak hat a falon a fel­írás: klubhelyiség. Nem lehetne hosszú hóna­pok »tán az ajtóról végre le­venni a lakatot? Nem lehet­ne a poros szobát kisöpör»! és újra megtölteni tartalom­mal? Valószínűleg igen. Nem kellene hozzá különösebb erőfeszítés, hogy a vállalat dolgozói újra birtokukba ve­hessék a művelődés egy na­gyon kicsi, de akkor is jelen­tős bástyáját, (kapós!) TARNABODI TÜKÖR Befejezték az aratást — Félezer holdqt szántottak — „Királybóbí" a nylonzsákban (Tudósítónktól); Modern vonalú, tetszetős színezésű, kerítéssel ölelt épü­lőiét emeltek a gyöngyösi kór­ház előtti terep tavaly, már­ciustól az ÉM, Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei.,. Az új SZTK- rendelőintőzet még nincs kész egészen, Jrivüi-beiüi utolsó „si­mításaikat” végzik a kőműve­sek, villanyszerelők, festők, la­katosok, parkosít a negyven kertész, de máris sok a „láto­gató”, Megálló járókelők, kíváncsi érdeklődök kérdezgetik, nézegetik: milyen is lesz, mikorra készül el,,,? Az építkezést irányító Nagy Sándor főművezető szíves szóval válaszolgat ennek is, annak is, készséggel kalauzol végig az épületben; a fpjyősö­kön és 343 különféle rendelte­tésű helyiségen,,, =■ IS és fél milliő forintos költséggel építjük a rendelő­intézetet, a minisztérium által engedélyezett típusterv hlap- jón. Eddigi munkánkat alig akadályozta különösebb ne­hézség: anyag is, létszám is biztosítva volt... A tervezés­nél „reúszott ba” inkább itt is egy „kis hiba”: figyelmen kí­vül hagyták, hegy a röntgen- szobák falait és nyílászáró szerkezeteit a szabvány szerint ólommal keltett volna szigetel­ni ,,. Más megoldás híján = a röntgenszerelő vállalat javas­latára a röntgensugarakat speciális műanyagbevonattal fogjuk visszatartani... A he­lyiségek festését szakembe­reink külön megbeszélték a főorvosokkal, a rendelők mind megfelelő színt kapnak- A fa­lakat mindenütt Wallkyd mű­anyag festékkel vonjuk be, amelynek előnye, hogy nem fog és könnyen mosható... A munkák menete minden vo­nalon jő ütemben halad, ha­táridő előtt, augusztus 10-30 között szeretnénk átadni a lé­tesítményt ,., Ezeket tudtam meg az épí­tésre!, de mi lesz tovább, mit mondanak a kórház illetéke­sei, akiknek felügyelete alá fog tartozni az új gyöngyösi rendelőintézet? A továbbiakat tőlük, dr, Ko- bulniczky Emil igazgatóhe­KÉVÉKKEL rakott szeke­rek igyekeznek a széFű felé. A szalmakazal tetején messzi­ről picike fekete pontnak tű­nik az ember. Vastag porfel­hő száll a cséplőgépek körül, a gépek dohogásától alig ér­tem a szót, Fekete bőrű ern­te* állnak a zsákok mai­tett. a törekhordó asszonyok hunyorogva nézik a napot. — Harminchárom fok van napon — mondja valaki és kiszáradt torkához emeli a pokróccal letakart detni- zsont. Kovács Gáspár elnökhe­lyettes most érkezett a géphez. Nem volt még hajna­li három, amikor felkelt és öreg este volt már, amikor hazakerült a szövetkezetből. Tájékozódó kérdéseimre jól­eső érzéssel kell nyugtáznom a választ: A tamabodiak több mint nyoleszáz holdon befe­jezték az aratást, két gép végzi a csépiért. Ha nem szól közbe az idő, egy hét múlva zsákokban lesz minden szem gabona. Varga István a ha­talmas tőreiké» kazal tetejéről most jön te éppen, neki is az a véleménye, hogy simán, zökkenő nélkül fejezhetik be az idei aratást. A FALU KÖRÜL trakto­rok dübörgését hozza erre a szél. A kombájnok utáni szalmalehúzást befejezték, öt erőgép már a szántást végzi. Félezer holdnál tartanak. Ügy megy jtt a munka mint aho­gyan 6zakkőnyvekben olvas­hatja az ember. Egyik nap aratnak, másnap már trak­toreke hasltja a barázdát. Mindenki tudja, hol mi a dol­ga. Naponta háromszáz em­ber szorgoskodik a szövetke­zetben hajnaltól esfig. A hatalmas paprikatáblán az asszonyok a paprikát sze­dik. A csomagolópavilonok­ban húszán, harmincán pa­radicsomot csomagolnak. A gimnazista lányok az uborkát pakolják a minőségi előírás szerint. Egyiküket most vet­ték fel az egyetemre, a töb­biek budapesti, egri, káli gimnáziumokba járnak. A szövetkezet jól fizet. Mun­kaegység szerint dolgoznak a segítők is, nyolcvan forint körül jár nékik a napi mun­káért. KANYARGÓS dűléút ve­zet a dinnyeföldre. Telt.po- fájú ürgék futnak az autó előtt, nyúl lapul a zöld leve­tek alatt. Negyven hold gö- rögddnmyése van. a gazdaság- nak. A tervezett bevétel a kertészeti brigádvezető sze­rint százötvenezer forint. A tábla szélén jókora dinnye­kupacok jelzik a szedők mun­káját. Dinnye, dinnye, amed­dig a szem ellát. A főkertést kézbe veszi, megtáncoltatja tenyerében a zamatos gyü­mölcsöt. A hangja jó, az ízé­re sincs panasz. „KirályhébibM" jó termés volt az Mén, a hazai faji* gyengébben sikerült. Távo­labbról a szedők közéjednek. Nézegetnek- válogatnak, ko­sarakba rakják az érett diny- nyéket. A tábla szélén azután megkezdődik a csomagolás- A híres Királybéhi szabvány szerinti átlátszó nylonzsákok­ba kerül és így indul el vi­lágkörüli útjára. Néhány óra múlva már jeges vagonok zárják gyomrukba a szállít­mányt és reggelre ki tudja hol, melyik piacon,, melyik háziasszony táskájába kerül a friss gyümölcs. DÉLFELÉ JÁR, mire vé­gigjárjuk a határt. Az irodá­ban á könyvelőkön kívül se­hol egy lélek. Az elnök, a brigád vezetők hajnal óta a határt járják. A parancsnoki poszt különösen nehéz ezek­ben a hetekben, a miitor négy- ötféle munkát kell szervezni, irányítani. A tarnabodiak szervezésből és szorgalomból ezen a nyáron is "jelesre” vizsgáznak. — szalay A hatvani városi parkban agy-két munkába siető cukor­gyári dolgozó és vasutas haladt keresztül. Hónuk alatt a táska, vagy zsebük dagadt a kenyér közé csomagolt tízóraitól. Megszokott látvány ez itt hét­fő reggelén. Két idős ember_ a pádon üldögélve élénk beszél­getés közepette kísérte szemé­vel a munkások siető lépteit. — Amikor búcsúztattak, azt mondták rólam, nagyon jó munkás volt maga, szaki. Húsz év gyakorlat után nem csoda. — Próbálnál meg jelentkez­ni a nagy dicséret után, hogy rendes fizetésért, meg nyugdí­jért eldolgozgatnál még. Képzelem, mit mondaná­nak. ■ —■ Irigykedünk, öregek? ugratja a kényelmesen támasz­kodó férfiakat az újonnan ér­kező. — Nem nyomhatod a blokoióórát? Nyugdíjasnak a pádon a helye, — mutat szó­noki pózai a pirosra mázolt deszkára és leül harmadiknak, aztán jelentőség teljesen adja át a Hétfői Híreket. —• No, csatalovak, olvassá­tok! Ránk is sor kerülj Lehet dolgozni a nyáron, havi 120Q- ig. Plusz nyugdíj. A két idős ember szinte be­leesik az újságba, Falják a so­rokat, s vitatják élénken. Hát persze, nem kis dolog, most már leket munkába menni, hó­nuk alatt a táskával. Nem itt kell tétlenül üldögélni a pá­don. Mintha tűnne arcukról az előbbi keserű kifakadás ke- délynyoraa. S mintha látnák már magukat, amint a megszo­kott gépek mellett, beidegző- dütt mozdulatokkal dolgoznak, érzik a felelősséget, vicceket tendálnak, legalábbis most, képzeletben, Mert a valóság, sajnos, még ridegebb és hely­zetük segítségre váróbb, mint ahogy a padokon békésen ül­dögélő nyugdíjasok itepe mu­tatja. A nyugdíj utáni „életveszély** A nyugdíjasok körében, bár­hol js üljenek össze egy kis beszélgetésre, a tépte: a mun­ka, a szokásos napi tevékeny­ség, amelyet egyik napról a másikra abbahagytak, s amely igen sokszor nemcsak kedély­állapotúkra, egészségi helyze­tükre, de életkorúkra is ko­moly befolyással van. Nézzük a halálozási grafi­kont és a magyarázó statiszti­kai adatokat. A lepedőpyi nagyságú kimutatásokból meg­szívlelendő tények kerekednek. Ezek közül is figyelemre mél­tó, hogy igen sok ipari mun­kás, de más foglalkozású férfi is életét veszti néhány hónap­pal, vagy évvel azután, hogy nehéz búcsút vége üzemétől, vállalatától, megkezdi rég várt nyugdíjas pihenését. Míg a nőknél a nyugdíjba vonulás utápi években egészen minimális a halálozás, (10ßS- ban megyénkben mindössze 13 nő halt meg a nyugdíjkorha­tárt követő évben), addig a fér­fiak nyugdíjkorhatárt követő éve egymás után lesz utolsó a munkából kiöregedetteknek. Az elmúlt évben is majdnem 30 százalékkal többen haltak meg a nyugdíjat kővető évben, mint előtte és utána. Az ipari szak­mát választók, s általában a férfi nyugdíjasok 8—12 évvel rövidebb ideig éltek, mint a nők, vagy az egyéb szakmákból pihenésre induló idős emberek. Miért szökik fel a halálozás grafikonja épp akkor, amikor könnyebb­ség, munka nélküli élet, meg­Nyugdíjasok orvossága... a munka érdemelt pihenés következhet a háromnégy évtizedes munka után? Akik e kérdéssel foglalkoz­nak, gzt mondják, hogy a műn. kátlanság a nehéz, egész éle- tűkön át tartó fizikai erőfeszí- tés' hirtelen megszűnése olyan hatással van szervezetükre, hogy nehezen bírják el a „nagy csendet”, a hirtelen rájuk, sza­kadt tétlenség >,súlytalan” álla­potát. A halotti anyakönyvek tanulsága és sok-sok beszélge­tés segített kitéljasíténi ezt a megállapítást. Néztük a Bél­apátfalvi Cementgyár, a Recsk környéki üzemek elhalt dolgo­zóinaik személyi adatait és egy­más Után kerülték be az ilyen feljegyzések: „B G. cement­gyári munkás. Nyugdíjba ke­rült másfél éve, azóta nem dol­gozott a gyárban, Meghalt 1903-ban.,. Kőbányában élte le életét. Elhunyt 67 éves ko­rában. Alighogy megkapta nyugdíját,.. Erdőmunkás, ku­bikus volt. Decemberben vette fel első nyugdiját. Áprilisban temették ■ ■ ■ ércbányász volt. A postás már csak özvegyének tudta átadni az értesítést, hogy nyugdíjkérelmét elfogadták,” A sor végtelen hosszú lehet­ne. A nyugdíjat követő évben ugyanis a férfiaknál 30 száza­lékkal szökik fel a halálozási arányszám. És akikhez hiába kopogtatott már a postás a kö­vetkező havi nyugdíjjal, főleg olyan emberek voltak« akik kemény fizikai munkát végez­tek életükben (ipari munká­sok, bányászok) és a rég várt pihenés jelszavával mostaná­ban léptek lei üzemük, bányá­juk kapuján, s akiknek eddig is kedvesebb tehetőségük volt szakmájuk folytatására nyug­díjas koruk eljöttével. Szinte csodálatos kivételként emlege­tik annak a recski nyugalma­zott pályaőrnek az esetét, oki sok-sok évtn át vhette föl nyugdíját, de ami tanulságos az ő eseté­ben is, hogy rendszeresen be­járt dolgozni, helyettesíteni. Azok közé tartozott, akik — ha nem is olyan tempóban, mint korábban, -- de munkál­kodtak nyugdíjas korukban is összehasonlíthatatlanul később jutva a sírhoz, mint azok, akik véglegesen félretették a szer­számot, a nyugdíjjogosultságuk napján. Bizonyítja ezt a feltevést az ugyanazon községben élő szö­vetkezeti nyugdí jasok példája is, akik járadékuk mellett dol­gozhatnak, dolgoznak is régi munkahelyükön és a statiszti­ka bizonysága szerint legalább egy évtizeddel tovább élnek nyugdíjas ipari dolgozó társa­iknál. Lőrinez András álla He­il yész tő, Berecz Sándor, Burtus Vince szövetkezeti tagok, kiás­ván Gergely pásztor s a többi bélapátfalvi, recski, parádi, 80 évnél idősebt» korban elhalt férfiak mindig tovékenykodő emberek voltak s két évtizedet toldhaítak nyugdíjas életükhöz ismerőseik szerint azért, mart nem állt be törés életükben, .»mikor meg­kapták ez első nyugdíjat. Ugyanúgy végezték tovább munkájukat, s szervezetük fo­kozatosan állhatott át a mind és mind kevesebb munkához, De hasonló a helyzet a peda­gógusoknál is, aMk már ko­rábban megkapják a jogot arra, hogy nyugdíjuk és fizeté­sük csorbíthatatlen&ága mel­lett dolgozhassanak, amíg ked­vük tartja. Életük meghosszab­bodásához szerintük az is hoz­zájárul, hogy egyenértékű em­berként dolgozhatnak nyug­díjaztatásuk Után is, nemkü­lönben az, hogy életvidám fia­talok között töltik nyugdíjas éveiket s nem hat rájuk olyan kellemetlenül a környezet, mint akik tétlenséggel, vélt vagy való sérelmeik hánytor- ga tanával töltik napjaikat. Amilyen sokat foglalkoznak a gyermekek, az Ifjú nemze­dék lelkivilágának problémái­val, annyira hiányos az öregek­kel kapcsolatos lélektan. Pe­dig Igen nagy szükség lenne rá, hiszen a korai elhalálozásoknál igen gyakran említenek olyan okokat, hogy az idős emberek nemcsak testileg viselik el ne-- hezen a rendszeres munka és a pihenés közötti átmenetet, de sokuknál okoz lelki defektust a felestegesség érzése is. Nem­rég Vajon Sándor pélyi mező­őr adott ennek hangot, amikor panaszolta, nemcsak az bántja őt és nyugdíjas társait, hogy dolgos élete után kevés öregsé­gi járadékot kap, hanem azt is nehezen viseli el, hogy csak afféle teddtóe-teddoda madár-. a me­ijesztőnek nézik őket. ö ezt szó szerint is értette, mivelhogy a határ vigyázása a feladata. S a fajtajabeli öregember az ilyen jelekből a mellőzést érzi. Feleslegességének, csökkent ér­tékének tudta — különösen, ha ezt durván tudomására is hoz­zák —, olyan törést idézhet elő életében, amely megrövidítheti hátralevő éveit. Amiti elértünk ebben, az ügy­ben, sok is, kevés is. Különö­sen a nemrég megjelent ren­delkezés segített ennek a prob­lémának megoldásában, amely­ben a munkaü©d miniszter hozzájárult ahhoz, hogy nyugdíjas pedagógusok, a zőgazdasági dolgozók nyugdi­juk mellett fizetésüket is meg­kaphassák, s ezenkívül az épí­tő, élelmezési, vendéglátó, köz­szolgáltatási, üdülési munka­körökben a nyugdíjasok idény­jellegű munkával 1300 forintot is megkereshessenek havonta. Az idős emberek sorsának megkönnyítésével, a rendszeres munka és a nyugdíja» pihenés közöltj átmenet veszélyteleneb­bé tételében sokat jelent ez az intézkedés, de még többen várnak hasonló biztató jelekre, hogy az orvos a gyógyszerek mellé felírhassa a leghatéko­nyabb orvosságot is számukra: a kedvvel végzett munkát. Kovács Endre / 1364- július 35., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom