Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ma délelőtt Egerben összeül a Heves megyei tudo­mányos békekonferencia. Nem az első ez a tudományos ülésszak a béke védelméért folytatott, szervezett harc­ban, mégis, a maga nemében kezdeményezés, új, mert arra a kérdésre akar választ adni a békemozgalom aktí­váinak: hogyan használják fel az emberekkel való foglal­kozásuk során mindazt az ismeretanyagot, amit az előző konferenciák, ülésszakok kezükbe adtak. Újszerű, s mindenképpen a cél felé közelítő lépésnek kell tekintenünk a mai nap eseményét, amely a nevelés tudományos módszerét kívánja aktívái elé tárni. Az előző békekongresszusok pontosan arra adtak választ, hogy a tudomány képes teljes fegyverzetével az emberiség jövője, boldogsága, a békés világ megteremtése mellé állni. Neves tudósok, az egyes tudományágak nagyságai döbbenetes erővel, a tudás száraz, mégis megrázó tényei- vel bizonyították a konferenciák dobogóiról: csak háború nélkül lehetséges a folyamatos, további fejlődés! Talán erősnek, túlzónak tűnik a „döbbenetes”, a „meg­rázó” jelző. De ki tudna másként gondolni azokra a szar­vakra, amelyek a világ minden tájáról jutottak el a tudó­sok ajkáról a világ népeihez? Vagy ki tudná másként jelölni azokat a szürke számokat, amelyek csupán ennyit mondanak az emberiségnek: jelenlegi világunkban becs­lések szerint 250 ezer megatonna robbanóerejű nukleáris fegyver áll a nagyhatalmak rendelkezésére. A tudósok megközelítő becslése szerint a világ atomfegyver-készle­téből 12,5 millió olyan bombát lehetne előállítani, mint amilyet az amerikaiak Hirosima ellen alkalmaztak. Föl­dünkön jelenleg több mint 20 millió ember áll a fegyve­res erők szolgálatában és több mint 100 millió személy fordítja energiáját háborúval kapcsolatos munkára. A világ tudományos erőinek 70 százalékát közvetlenül, vagy közvetve katonai területen használják fel. A Hirosimára ledobott atombomba a város 60 százalékát elpusztította, 100 ezer ember halt meg és ugyanannyi szenvedett súlyos sérüléseket. Vagy nem döbbenetes, megrázó-e az a kép, amit John Bernal egyik könyvében így fest: „... egy tizmegatonnás bomba robbanása nyomán városi körzetben 10 millió em­ber... halna meg...” — Eleket a számításokat megerő­síti Linus Pauling, aki a többi között ezeket írja: „... Ha ma kitörne a háború, valószínű, hogy egy New York felett robbanó bomba 10 millió embert, egy London felett robbanó bomba ugyancsak 10 millió embert, egy Moszkva felett robbanó bomba hatmillió embert... pusztítana el.” (No more War! című könyvéből.) Vagy ki tudna megdöbbenés nélkül elmenni ez adatok mellett: Egy Polaris mintájú rakéták indítására szolgáló amerikai tengeralattjáró építési költségéből 233 kórházat lehetne építeni. Egy atomhajtású repülőgéphordozó any- nyiba kerül, mint amennyi 2 750 000, tonna búza ára. Nem! A döbbenetes és a megrázó jelző ezekhez gyen­ge! A tudomány a tények fegyverével harcol, a tudós a tények szürke számait állítja az emberi értelem elé. A tudósok voltak az elsők, akik felemelték szavukat a háború, a fegyverkezési hajsza ellen. És ez nem vélet­len! Előttük az élet és halál kérdése nyitott könyv, kezük­ben a tudás, amelyiket egyaránt fel lehet használni a pusztításra és teremtésre. Ök tudják legjobban, hová jut­na a földkerekség sok millió gyanútlan lakója, ha elsza­badulnának azok az erők, amelyeket az emberi értelem ma még féken tart! Nos, ezért szólalnak fel a békekong­resszusokon, ezért hallatják szavukat a sajtóban, a tele­vízióban, ezért írják meg számításaikat azok számára, akik a békét, a pusztításmentes világot akarják megterem­teni — a békeharcosok nagy táborának. Ezért nem sajnál­ják a fáradságot roppant méretű és eredményű kutatásaik mellett attól a munkától, amit a békéért folytatott küz­delem jelent. Az ő lelkiismeretük már megszólalt. Mögöt­tük 1948 óta hatalmas tábor sorakozott fel. A ma élő tudósok megtették a magukét. Nemcsak felemelték tiltó, tiltakozó szavukat, de sokan n e m-et mondtak akkor, amikor a tudomány titkainak őrzőit, az irodalom mai nagyjait arra akarták kényszeríteni, hogy ártsanak az emberiségnek, a tudásból pusztulást fakasz- szanak. 1948 óta nőtt, terebélyesedett a világ szervezett békcmozgalma. Lehet, hogy először csak a félelem, a pusz­tulástól való rettegés fogta össze a néptömegeket, hiszen 1948-hoz még nagyon közel volt a háború. De ma már az emberiség tudatosan öt világrész békére áhítozó népe, felelősséggel vállalja a küzdelmet. 1964-ben már nem vágyálom, hanem cél a teljes leszerelés, a béke meg­valósítása az egész világon. Az emberiség nagy, vezető szellemeinek köszönhető, hogy a vágy felhőit lefosztották a népek óhaj-egéről, s megmutatták, mit ér az összefogás, milyen erős az ember, ha egy nagy célért egyesíti erejét. Ma már öt világrész békeaktívái tartják kezükben azokat a doku­mentumokat, azokat a nagy erejű tényeket, amelyek min­den becsületes gondolkodású embert arra késztetnek: áll­janak sorompóba a számítások, a feltételezések valóra váltása, az atomháború ellen. Az évek óta meg-megismétlődő konferenciák, kong­resszusok a béke aktíváinak, de az egész emberiségnek ügyeimét ébren tartották. Minden konferencia, minden kongresszus adott valamit ahhoz az első induláshoz, ami­kor a háborúból eszmélt népek még csak ennyit mondtak: Nem! Soha többé háborút! Minden konferencia tett vala­mit azért, hogy az emberek ébredjenek, tudatukban soka­sodjanak a tények, az érvek, minden pusztító törekvéssel szemben. A mai konferencia egy kezdő lépcsőfok azon az úton, amelyik azt akarja megmutatni, hogyan, milyen tudo­mányos pedagógiai módszerekkel próbáljuk átadni az emberek százainak, ezreinek mindazt a tudást, ami már magában véve is agitatív erejű. De ha ez módszerében, embert formáló munkájában is tudományos alapokon nyugszik, sokkal többet ér, sokkal többet jelent, és sokkal hatékonyabbá válik. A tudományos konferencia célja — megadni a békeaktíváknak azokat az alapvető nevelés- tudományi összefüggéseket, amelyeknek birtokában mun­kájukat tökéletesen tudják végezni. Cs. Adám Éva RANGOON (MTI); A Miko­jan vezette szovjet parlamenti küldöttség csütörtökön kétna­pos látogatásra Kangoonba, a Burmái Unió fővárosába érke­zett. A küldöttség találkozik majd Ne Wint tábornokkal, a burmai forradalmi tanács és a forradalmi kormány elnökével, valamint az ország más veze­tőivel. Tito elnök átrepült haxánk felett Jostzip Brez Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, útban hazafelé, csü­törtökön átrepült hazánk fe­lett, s táviratban üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, és Kádár Jánost a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a kormány elnökét. (MTI.) A francia atomütőerő terve Elkészült a francia atom- ütőerö fejlesztésénék 1965-től 1970-ig terjedő terve. A terv­ből még csak katonai szám­adat szivárgott ki, de abból kiderül, hogy Franciaország katonai kiadásai évente több mint egymilliárd frankkal nö­vekednek és I970-re elérik a 27 milliárd frankot A terv hidro­génbomba kísérleti támasz­pont létesítését irányozza elő a Csendes-óceánon. A támasz­pont építése legalább 4 mil­liárd frankba kerül majd. 1970- re várják az első atammeg- hajtású tengeralattjárót, kö­rülbelül egymilliárd frank költséggel. Hruscsov egy norvég leánykával. (TELEFOTO — MTI Külföldi Képszolgálat) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács’ csütörtökön ülést tartott. Határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán el­hangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői meg­vizsgálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kor­mányhoz előterjesztést tegyenek. A kormány megvitatta és elfogadta a pénzügyminiszter­nek az 1963. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését, s úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé ter­A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszternek az őszi országos mezógazdasagi kiállítás és vásár előkészületeiről szóló tájékoztatóját. A kormány jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi munkatervét, majd napi ügyeket tár­gyalt. (MTI) Kétéves a gyöngyösi szervizállomás, s azóta nemcsak megismerték, de meg is sze­rették a gépkocsi-tulajdonosok. Hetenként 180—200 személygépkocsi szervizét és javítását látják el az ott dolgozók. Két éve vezeti az állomást Bártházi István üzemvezető, akit most A közlekedés kiváló dolgozója-kitüntetéssel jutalmaztak. Ugyancsak kitüntetést kapott Csuzi István szerelő: jó munkájáért Kiváló dolgozó-oklevéllel tüntették ki. Képünkön « két kitüntetett. (Foto: Kiss Béla) lyek sokkal nagyobb mélység­ben is találhatók, amint azt eddig hitték. Kelet-Szi bériá­ban három kilométer mélység­ig fúrtak, s ennek sorén felfe­dezték, hogy egy már kiaknázott lelő­hely alatt felmérhetetlen kőolaj- és földgáztartalé­kok rejtőznek. A geológusok eddig az olaj­kutatásoknál nem hatoltak mélyebbre a kambrium-i ré* tegnél. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy az olaj bármely irányban szivároghat a föld alatt, és a szovjet geológusok feltéte­lezik, hogy a most kiaknázott olajlelőhelybe alulról szivárgott az olaj. A szovjet szakemberek rend­kívül nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy a pre-kambriumi rétegek­ben nagy mennyiségű ola­jat találtak* mert ez a felfedezés teljesen megváltoztathatja az olaj és földgéztartalékokról rajzolhat# világtérképet m ____ = ! Hruscsov a legnagyobb jwrw/My' nercén vegyipari üzemben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a megyei TANÁCS NAPILAPJA XV. évfolyam, 154. szám AHA: 50 FILLER 1964. július 3„ péntek A béke — élet! Mikojan Rangoonban Másodpercenként: ötven kiló műtrágya „Ah, ezek a tőkések../' — Ma közös nyilatkozat Amundsen hires haióia — Holnap: búcsú Oslótól PORSGRUNN. Kiss Csaba, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Nyikita Hruscsov csütörtö­köm ellátogatott a legnagyobb norvég vegyipar konszern, a Norsk Hydro Heröyi műtrá­gyagyárba. A gyár műtrágyán kívül mintegy harminc féle vegyipari terméket állít élő és a többi között fémmagnézium, nehézvíz és más nagyfontos­ságú termékek gyártásával is foglalkozik. A műtrágya nagy részét a világ számos országá­ba exportálják a gyár saját ki­kötőjéből amelyben évente mintegy négyezer hajót lak­nak meg. • , A gyár méreteire jellemző, hogy másodpercenként egy— ötven kilós zsák műtrá­gya készül el. Hruscsovot és kíséretének | tagjait, akik Gerhardsén nor- 1 vég miniszterelnök társasógá­MOSZKVA (TASZSZ): Szovjet geológusok bebizo­nyították, hogy kőolajlelőhe- 1 Szovjet geológusok nagy felfedezése káját, amelyet a gyár vezető­sége és a szakszervezet közö­sen hívott életre . a termeié» problémáinak intézésére. „Ah, hogy alkalmazkodnak ezek a tőkések a megválto­zott viszonyokhoz” — je­gyezte meg tréfásan Hrus­csov a gyár vezetőinek. A szovjet kormányfő részle­tesen elbeszélgetett a munká­sokkal, majd a gyár vezetősé­gének meghívására ebéden vett részt Nyikita Hruscsov délután külön vonaton tért vissza a nor­vég fővárosba. Este Gerhard~ sen miniszterelnök vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Ä nervégiai látogatás, utolsó, pénteki napjának programjá­ban Oslo néhány nevezetessé­gének megtekintése szerepel. Hruscsov a többi között felkeresi Nansen és Amundsen híres hajóját, a Fram-ot, valamint a nevezetes Kon-Tild tutajt is, amelyen Thor Heyer­dahl norvég kutató átkelt az óceánon. Előreláthatólag pénteken dél­után adják ki a közös közle­ményt a szovjet—norvég tár­gyalásokról. Este a szovjet nagykövetség ad fogadóst Hruscsov látogatása alkalmá­ból. Nyikita Hruscsov szomba­ton délelőtt utazik el Oslóbőt a Baskiria hajón. bem látogattak el az Oslótól mintegy 160 kilométer távol­ságra lévő üzembe, a gyár ve­zetői fogadták. Elsőnek Rolf Östbye, a konszern igazgatója ismertette a nitrogénműtrágya termelésének folyamatát. Hruscsov több szakmai kér­dést tett fel a gyár vezetőinek, mindenekelőtt a folyékony műtrágya termelésére vonat­kozóan. Elmondotta, a szov­jet vegyipart most az a kérdés foglalkoztatja, melyik a gazdaságosabb eljárás: a szilárd vagy a folyékony műtrágya ter­melése. A gyár vezetői kijelentették, véleményük szerint nem le­het egységes választ adiji őrre kérdésre, a. helyi .Jrörükné- nyéknek, talajviszonyoknak és a szállítási tehetőségeknek megfelelően kéül eldönteni, hogy melyik termelési eljárás a leggazdaságosabb. A Norsk Hydro maga is foglalkozik a folyékony műtrágya termelé­sének bevezetésével . Hruscsov ezután rövid kör­sétát tett a gyárban és meg­tekintette a termelés folyama­tát A szovjet miniszterelnök elismeréssel szólt a látottakról Ezután a szovjet kormányfő ta­lálkozón vett részt a munká­sok, a gyár szakszervezeti bi­zottsága vezetőinek képviselői­vel. A többi között ismertették vele a szakszervezeti bizottság tevékenységét és az úgyneve­zett termelési bizottság mun-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom