Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

Hatszás kérvény — Hatszáz vizsgálat Kategóriák és igénylők — Mennyi lakás lesz? A lakáshelyzet Egerben A lakáskérdés országos, sőt Világprobléma, ez alól nem ki­vétel Eger városa sem. Az el­múlt években a lakásügyek az úgynevezett „kényes kérdések” csoportjába tartoztak, valami­féle misztikus homály takarta ezeket és nem lehetett tudni, ki, mikor és miért jutott lakás­hoz. Ez a helyzet adott azután alapot a szóbeszédnek, a félig igaz, vagy teljesen alap­talan, úgynevezett „jóértesülé­seknek”, amelyek rontották a közhangulatot. A fordulat ebben a tekintet­ben akkor kezdődött, amikor egy évvel ezelőtt életre hívták az igazgatási és jogi áb mellett működő lakásügyi albizottsá­got és megszervezték azt a szé­les körű aktívahálózatot, amely a város tömegszervezeteinek tagjaiból került ki és amely egy évvel ezelőtt megkezdte a helyszíni vizsgálatokat, a fel­méréseket. Társadalmi munkában A társadalmi aktívák mun­kához láttak. A lakáskérelmek százai kerültek elő és a társa­dalmi munkások, környezetta­nulmánnyal a kezükben, in­dultak útnak. Olyan nők és férfiak végezték ezt a rendkí­vül nehéz, nagy figyelmet és körültekintést kívánó munkát, akik maguk nem lakásigény- lök és akik munkaidő után, mint a KISZ, a Nőtanács, a szakszervezet, a Hazafias Nép­front aktívái, önként vállal­koztak a feladatra. A felmérés idején gyakran lehetett talál­kozni a belvárosban és a „vé­geken” egyaránt velük, akik késő este, esőben, fagyban, ház­ról házra jártaik, beszélgettek a lakásigénylőkkel, kitöltötték a környezettanulmányt és iparkodtak legjobb tudásuk szerint megállapítani a való helyzetet, önzetlen és fáradsá­gos munkájukért köszönettel tartozik nekik a város. A felmérő munka befejező­dött. Hatszáz lakásigénylehoz kopogtak be a társadalmi mun­kások, hatszáz helyzetet mér­tek fél személyesen. Egerben Ilyen munka még nem folyt. Az igazgatási osztály legjobb szándékai mellett sem volt ké­pes arra, hogy — hasonló tö­megkapcsolat hiányában — reá­lis képet alkosson a tényleges lakáshelyzetrőL A névsor elkészült Hatszáz lakáskérvény, hat­száz környezettanulmány. Ezek voltak azok a dokumen'umok, amelyekre a lakásügyi albizott­ság támaszkodhatott. A munka neheze akkor következett, amikor az igénylőket kategori­zálni és névsorba sorolni kel­lett. Alapos megfontolások után, az első kategóriába azok a lakásigénylők kerültek, akik­nek jelenlegi lakása életveszé­lyes, romos. Tizennyolc ilyen család van, akik hatósági bizo­nyítvánnyal dokumentálhatják jogosságukat. Helyes tehát, ha a következő lakáselosztásnál ők jutnak elsőként megfelelő lakáshoz. A második kategóriába azo­kat sorolták, akiknek jelenlegi lakása egészségtelen, zsúfolt, lakás céljára nem alkalmas, valamint tbc-fertőzés miatt az elkülönítés szükséges. A har­madik kategóriába a lakással nem rendelkezők, albérlők, csa­ládtagok, fiatal házasok, ágy- rajárók, stb. kerülnek. Ezek száma 268. A negyedik kategó­ria azoké, akiknek van ugyan lakásuk, de nem éri el a jogos lakásigényt, nem összkomfor­tos, kicsi. Az ötödik kategóriába a szö­vetkezeti lakásra igényt tartó­kat sorolták. A névsor alapos körültekintés, a kérelmek és környezettanulmányok alapos átvizsgálása után készült el és 30 napos közszemlére tették ki a városi tanácsnál. Sokak kí­váncsiságát és kételyeit. szűn­tetjük meg akkor, amikor ar­ról szólunk, hogy az I. kate­gória mindent megelőz, a többi kategóriák pedig annak idején 50—30—20 százalékos arányban jutnak egy időben lakáshoz. (Téves hát az a felfogás, hogy a III. kategória csak a második kategória után követ­kezik.) Az újonnan beérkezett lakásigények viszont csakis a jelenlegi névsorok végére ke­rülhetnek. A nyilvánosságra hozott, és kifüggesztett besoro­lás ellen a kiértesítés, szerint fellebbezni lehet. Van-e lakás és kinek adják? Az elmúlt esztendőkben Egerben csak elenyésző meny- nyiségű lakás épült, amelyet a jogos lakásigények kielégíté­sére lehetett volna fordítani. Az utóbbi egy-két évben némileg változott a helyzet és remény van arra is, hogy a lakásépítés a jövőben meggyorsul. A je­lenlegi lakáshelyzet a követ­kező: ez évben Egerben 272 la­kást kellett volna átadni. Az építőipar azonban ezeket a la­kásokat nem készítette el, il­letve nem tudja elkészíteni és a 272 lakás közül mindössze 119 kerül átadásra ez évben. A jö­vő évi terv 383 lakás. Ennek egy részéhez még ez évben hozzákezd az építőipar. Ahhoz azonban, hogy ez a 383 lakás felépülhessen, arra van szükség, hogy a lebontásra (szanálásra) kerülő lakások helyett a lakóknak új lakáso­kat adjunk. Ezt viszont csali úgy lehet megoldani, ha az i idén elkészülő 119 lakásból 80-at e célra már most áten­ged a város. Enélkül nincs to­vábbi építkezés. Kevesen tud­ják, hogy az egyes tárcák sa­ját pénzükből lakásokat építe­nek dolgozóik részére a váro­si kereten belül. Ezekkel a la­kásokkal viszont nem a váro­si tanács, a lakásügyi albizott­ság rendelkezik, hanem az építtető vállalatok vezetői. Ide kell sorolni a mindent meg­előző, közérdekből származó lakásjuttatásofcat, és a szövet­kezeti lakásokat is. Ha mindezeket számba vesz- szük, kiderül, hogy az idén már nem jut lakás a „lakossá­gi” keretre. Ezt őszintén és nyíltan meg kell mondani azért, hogy senki se ringassa magát illúziókban, viszont be­sorolása szerint a jövőt illető­en reális tényékkel számolhas­son. Nyílt sisakkal a lakásügyekben Most ott tartunk, hogy a széles nyilvánosság elé került egy megközelítőleg igazságos névsor, amely akkor válik véglegessé, ha a harmincnapi határidőbe beférő fellebbezé­sek befutnak, azokat a társa­dalmi bizottság kivizsgálja és megállapítja a végleges hely­zetet, amelyet a városi tanács vb jóváhagy. Ha valaki úgy érzi, hogy a társadalmi aktí­vák, a lakásügyekkel foglalko­zó albizottság méltánytalanul sorolta be, akkor fellebbezéssel élhet. A fellebbezés azonban nem állhat egyszerű kérelem­ből (engem 20—30 névvel so­roljanak előrébb), hanem konkrétan meg kell nevezni, kinek a besorolását tartja az illető maga előtt méltányta­lannak. A fellebbezési idő lejárta után a társadalmi bizottság aktívái újra elindulnak, hogy a kifogásolt helyzeteket meg­vizsgálják és személyesen a helyszínen győződjenek meg arról, kinek van igaza. A la­kásügyek teljes nyíltsága fe­leslegessé teszi, hogy a dolgo­zók a párt-, a tanácsi vezető-1 két, a társadalmi bizottsági tagjait lakásügyekkel felesle- j gesen zaklassák, annál is in­kább, mivel a városi ta-l nács, a lakásügyi albizottság j el van szánva arra, hogy a la-' kárigényeket a jövőben a vég-' leges besorolás szerint, a köz-| vélemény által már ismert: sorrendben elégíti ki. így megszűnhetnek a I felesleges magyarázkodással el .öltött viták, és a tanács il­letékesei. — mivel több idővel, energiával rendelkeznek majd — lényegesen többet foglal­kozhatnak éppen a lakásépí­tés problémái vak A jövő útja: az OTP építkezési akciói Eger lakásproblémáját teljes mértékben megoldani csakis a tizenöt éves építkezési terv keretében lehet. Ennyi idő kell ahhoz, hogy minden lakás­igényt kielégítsenek, hogy az éveken át elhanyagolt probléma végleg rendeződjék. A jövő útja azonban az, hogy a dolgozók elsősorban saját erőből, az állami támogatást és segítséget igénybe véve oldják meg lakásgondjaikat Szövetkezeti lakások, örökla­kások, társasházak és az OTP által szervezett egyéb akciók jelentik az utat, amelyen ki­ki viszonylag gyorsabban meg­oldhatja lakásgondjait. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben egy­általán nem épülnek állami la­kások, viszont jogos és méltá­nyos, hogy a dolgozók — külö­nösen a jól keresők — a kis családdal rendelkezők, minde­nekelőtt saját erejükre támasz­kodva segítsenek magukon. A jelenlegi kérelmezőik kö­zött nem egy olyan akad, aki saját gépkocsi, luxus lakásbe­rendezés tulajdonosa, sőt költe­kező életmódot folytat, ugyan­akkor huzakodife attól, hogy saját feoltséghozzáj árulással oldja meg lakáshelyzetét. Az államtól várni mindén lakás­igény megoldását nem lenne helyénvaló. A felméréseik befejezése, az a tény, hogy a társadalmi aktí­vák 600 lakásigénylőhöz sze­mélyesen is eljutottak és ennek alapján elkészülhetett a besoro­lás, az igényjogosultsági név­sor, egy szakaszt zár le ebben a vonatkozásban. Ma legalábbis megközelítőleg tiszta, világos képe van a városi tanács ille­tékeseinek arról, mi a helyzet ezen a téren. A lakásügy nem kényes kérdés többé, minden­ki megszemlélheti a névsort, ellenőrizheti, aszerint törté- ndk-e majd a lakáselosztás. A lakásigénylők kötelessége vi­szont az is, hogy figyeljenek fél a lakásüzérkedésre, azokra a személyekre, akik lelkiisme­retlenül kupedkodnak, cserebe­rélnek lakásokat, megpróbál­ják félrevezetni a hatóságokat és igyekeznek elgáncsolni a legjobb szándékú kibontako­zást Nem rózsás a hélyzet a la­kásügy terén Egerben — ezt mindenkinek világosan látnia kell Ugyanakkor értékelni fedi azt a törekvést fáradozást is, ame­lyet a város, a megye pánt- és tanácsvezetői azért folytatnak, hogy a megye székhelyén a le­hető leggyorsabban és legigpa- ságosabban megoldódjanak a lakásproblémák. Ehhez a dol­gozók megértésére, türelmére és jóindulatú támogatására van szükség. (—) Egy országot egy fürdőruháért •. • ... és elmegy a levél a messzi Kanadába, az Egyesült Államokba és eljön a csomag — mondjuk ide, Párádra —, hogy a szegény óhazaiak sorsán enyhítés történjen a rokoni szálak tengereken is átnyúló segítő erejével. Ki tudja, mit írnák és mit sírnak ezek a leve­lek, azazhogy ki ne sejtené már szinte a tu­dás biztonságával, hogy nem a háromszebás új ház felépítéséről számolnak be büszkén, mint sokkal inkább olyan tényekről, amelyek könnyre és csomagra fakasztják az újhaza- béüeket Nem sokan vannak itt Párádon sem azok, akik — s akiket itt helyben is megítélnek — a könnyek postáját küldik, hogy a rongyok csomagját kapják érte cserébe. S itt a világért sem akarja e sorok írója azokat sérteni, akik még gyűjteni is képesek fürdőruhától az esté­lyiruháig mindent, ami használt és viseltes, hogy segítsenek. S azt sem tilthatja meg senki, nem is akarja, hogy mindenki annyit panasz­kodjon, még ok nélkül is, amennyit csali akar, mert az alkotmány, úgy látszik, még a panasz- kodás jogát is biztosítja. Sőt, azt is tudomásul lehet venni, hogy egyesek — és nemcsak Pá­rádon! — úgy érzik, hogy a nyugati csomag- küldemény cikkeit széles körben terjeszteni kötelességük, mások meg, hogy mindezeket a cikkeket bebalékolják nyomorgó háztartá­sukba. Mind ez ideig magánügy és legfeljebb ízlés dolga. Mindez legfeljebb arra alkalmas, hogy az ember megcsóválja a fejét, kissé félrehúzza a száját és magában elmormolja egyáltalán nem dicséretes véleményét. Mert mind ez ideig ez legfeljebb csak szegénységi bizonyítvány, amelyet a hatóság helyett mindenkinek joga van, ha ízlése nincs is, ott és akkor kiállítani saját magáról, amikor csak kedve szottyan. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy e bizo­nyítvány-kiállítók szektája örvendetesen és rohamosan megcsappant az elmúlt évek alatt! Ez hozzátartozik az igazsághoz, miután a gazdagodó élet tényei, a feirakatok zsúfoltsá­ga, az árak olcsóbbodása, a választék bővülése és többek között a nyugati áruk importja is je­lentős változást hozott a belkereskedelem for­galmában, Mindezt észre nem venni lehet egyszerű, de talán gyógyíthatatlan vakság, de amely még mindig lehet magánügy. Nem magánügy azonban, hogy a kunyerálé levélek óhatatlanul olyan posta-varjak az axna. rikai kontinensen, amelyekről ott talán, és sajnos elhiszik, hogy segélykérő galambok, de itt nálunk mindenki látja és tudja, hogy var­júnak is öreg, ütött-kepott jószág. Ezek a le­velek éppen azok körében, akik a nyomor, elől „tántorogtak” ki Amerikába, s akik bár jobb, vagy kevésbé jó egzisztenciát teremtve is maguknak, szívükben mindig hazasajognak, — nos,, éppen azok körében terjeszt hazug és sértő képet a magyar népi demokráciáról. Hogy ellenségeinknek érvet ad, — az huszad­rangú kérdés1, mert egyrészt az ellenségre le­het fütyülni is, meg lehet azt is tudomásul venni, hogy aki rosszat akar mondani, az ha törik, ha szakad, keres hozzá argumentu­mokat. De, hogy barátainknak, elszármazott ha­zánk fiainak, ha gyanakodva — közeledve is figyelő becsületes dolgozók rétegeinek pana­szos hazugságokkal fessenek képet öt pár használt gyermekcipőért, ezt mindennek le­het nevezni, csak „sportszerűségnek” nem. Ézsau eladhatta egy tál lencséért elsőszü- löttségi jogát. Eladhatta, mert az övé volt. De vajon Párádon és másutt is, eladhatják-e né­pünk munkájának sikerét, a szocialista haza jó hímevét egy kivénhedt estélyi ruháért? A dolgozó nép becsülete nem egy tál lencse, szo­cialista vívmányaink nem ismerik az elsőszű- löttsógi jogot, csak az okot arra, hogy min­denki becsületes munkával éljen és megéljen ebben az országban.,Még — horribile dictu — kun yerá!ó levelek nélkül is. Mondom, kérni mindenkinek van joga, par nasákodmi is: a maga ügyében még ízléstelen is lehet, ha úgy találja gusztusosnak. De az ország becsülete ügyében kötelező a legmesz- szebbmenő ízlés, illem. S ez nem gusztus, ha­nem állampolgári jólneveltség dolga. A shakespeare-i király eladhatja egy lóért az országát. Ezeknek a levelezőknek még egy másik országért sincs joguk, nemhogy egy víz áztatta és viharvert fürdőruháért! Ezért és ennyiben nem magánügy ez! Ezért és ennyiben kellett erről írni! Gyurkó Géza ctmalúp edlLciíjásza t Elkészült az Uránia Csillagvizsgáló új kupolája A bemutató csillagvizsgáló átépítésének első szakasza most fejeződött be. Elkészült az új kupola és helyén van már a távcső is. (Első képünk.) Az apróbb szerelőmunkák el­végzése után, a közeljövőben átadják rendeltetésének az amatőr csillagászok „fellegvá­rát.” (Második képünk a ki tű ­nő csillagászati távcső összeál­lítását ábrázolja. Orgoványi János és Reindl János műsze­rész végzi a nagy szakértelmet kívánó munkát,) A csillagászat minden lelkes híve örömmel létesítményt. üdvözli az új (—) Szereljük le a par / Még ötig múltam kéthónapos, amikor \már tudtam, hogy j nincs veszélyesebb a tejbegríznél: a legvá­ratlanabb pillanatok­ban robbanhat, öt­éves koromban rá­döbbentem, hogy a \ trappista sajt köny- \nyen lángra lobban, óvatosan kell tehát 1enni, a legbiztosabb az azbesztkesztyú. Hallottam arról is, hogy a tejfölös pap- ' rikás csirke, ha 1 ügyetlen kézzel nyú­lunk hozzá, rendkívül i heves detonációval l reagál, rázni meg I egyenesen életveszé­lyes. Később valami N6- bel-féle glicerines dologról is hallottam, amely állítólag azért nem olyan veszélyes, csak fejszével nem szabad rácsapni. Fel­nőtt férfikoromban tudtam aztán meg, hogy az atom- meg a hidrogénbomba is veszélyes, de leszere­léssel ellenük is lehet védekezni. Mindezek után megnyugodtam, úgy éreztem, sikerült mindent megtudnom a robbanás tárgyai­ról, lehetőségeiről és veszélyéről, s e ma­gabiztos tudat birto­kában fölényes nyu­galommal nyúltam gyufához, sajthoz, di- namithoz és idei uborkasalátához egy­aránt. Am néhány nappal ezelőtt elsápadt arc­cal olvastam a hírt, hogy egy asszony la­kásában felrobbant a parkettpaszta. Elol­vastam még egyszer, nem, szó sem lehet tévedésről, parkett­pasztát melegített, a paszta felrobbant és — ez sajnos, már hu­morban se tréfa — tragikus tanulságul szolgált az életben maradottak számára. Mi ez? Artatla.n házi- szer, amelyet ha fel­kennek o parkettra, az fényes lesz tőle és hányát eshetek rajta, ami ugyan járhat tra­gédiával, de amire azért felkészülhet az ember. Hát nem: hát nem ártatlam házi­szer, hanem úgy lát­szik, korunk egyik rendkívül veszélyes, eleddig titokban tar­tott robbanóeszköze, amelynek stratégiai felhasználása ezek után már csak idő és paszta kérdése lehet. SmkMiWi üufietdc^& Balogh Antal, Eger: Panaszukat közöltük lapunk júl, 17-i számában Az olvasó kérdez rovatunkban. Az illeté­kesek válaszáról szintén a la­pon keresztül tájékoztatjuk a két utca érdekelt lakóit. Juhász Jánosáé, Füzesabony: Panaszukat továbbítottuk a községi tanácshoz. Á válaszról levélben értesítjük. Veres Béláné, Feldebró: Levelét közöltük lapunkban, s az illetékesek válaszát szin­tén közöljük majd. Reméljük, Telve vagyok aggo-1 dalommal és nem tu-s dóm megállni, hogy | ne hallassam tiltako-f. zó szavamat! Le régen húzódó problémájuk rö* robbanó pasztával! < videsen megoldást nyer. kTttpaszUkat, aa par- “) Béké*[ Tibor- Boconád: kettpa.szta tárolására, t A járási tanács mezogazda- továbbítására és sági osztálya közölte velünk, gyártására szolgáló,, hogy Kovács József né panasza eszközöket! Nemzet, 4 megoldást nyert, az idős néni közi pasztaellenőrháztáji földjét 800 négyszögöl- Zést, s új jelszót:7 re növelték. használj suvlckot! 2 Tóth László, Eger: Igaz, a suvlcktól fe-? Panaszukat közöltük lapunk ketén fénylik az eaw-ijúl. 17-i «zárná' n i kor sárga parkett de , zemi Vállalat válaszáról érte- legálább nem robban bitjük és a suvick megfelelő* Vasjáv0Si Gyöngyös: használatára mégy) megkaptu„ , h«,na­egy kétéves gyereket ,rosan közlésre kerül Várjuk sem kell tanítani. • újabb írásait. Békés suvickot* minden családnak! Le a robbanó par-i kettpasztával! (egri) MP§ní&j 3 1984, július 19., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom