Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

Megkezdődött Egerben az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése íiiosvtoUék a Bedő Albei>t>dí lakat * • ' f 3 ölsz»* szakember a tanácskozáson Az Országos Erdészeti Egye­sülőt 1064. évi vándorgyűlését tegnap délelőtt nyitották meg Égerben, a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében. A nagyszabású rendezvényre több mint ötszáz erdészszakem­ber sereglett össze, az ország különböző vidékeiről. Az ízlé­sesen feldíszített teremben dél­előtt 10 órakor, dr. Madas And­rás, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntötte a vándorgyűlés részvevőit, tartott rövid megnyitó beszédet. A díszelnökségben helyet foglaltak dr. Madas András, az OEE elnöke. Fekete Gyula, az OEE főtitkára, dr. Gál János, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, Sitkéi János, az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság _ főosztályvezetője, Stróbl Kálmán, a Faipari Tu­dományos Egyesület képviselő­je, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára, Tamás László, a He­ves megyei Pártbizottság tit­kára, tiolló Endre, a megyei pártbizottság. mezőgazda- sági osztályvezetője, Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, Furucz Já­nos, a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsának vezető titkára, lÁbertiny Sán­dor, Heves megye rendőrfőka­pitánya, valamint a megye, a járás, a város más párt-, taná­csi és szakszervezeti vezetői. Az elnöki megnyitó után Fe­kete Gyula, az OEE főtitkára tartotta meg főtitkári beszá­molóját. Beszámolójában különös hangsúllyal tért ki a műszaki fejlesztés egyes elvi kérdéseire, a tárggyal kapcsolatos felada­tokra. Hangsúlyozta, hogy erdőgazdaságai nk fejlesztése lényegében a műszaki fejlesz­tés részeként tekinthető, amelynek lépést kell tartania a tudomány fejlődésével. Ki­emelte, hogy az egyesület gon­dot fordít a műszaki propagan­dára. Műszaki fejlesztési, bi­zottság is alakult, amely koor­dinálja a szakosztályok mun­káját. A főtitkár beszámolójá­ban kitért az egyesület sok; oldalú tevékenységére, az Erdő című szaklap munkájára, va­lamint azokra a gyümölcsöző külföldi kapcsolatokra, ame­lyek az utóbbi időben mind széleskörű bbé válnak. A főtitkári beszámoló el­hangzása után került sor Adamkó Józsefnek, a Nyugat­bükki Állami Erdőgazdaság Igazgatójának ismertetőjére. Az igazgató tájékoztatta a ván­dorgyűlés részvevőit a gazda­ság helyzetéről, eddig elért eredményeiről és a jövő fel­adatairól. Elmondotta többek között, hogy az állományi lét­számon belül a gazdaságnál 24 erdőmémök, 8 egyéb főiskolai vagy egyetemi végzettségű szakember, 31 erdésztechnikus, 103 képesített erdész dolgozik és így minden műszaki és ad­minisztratív beosztásban levő személy rendelkezik az előírt Magyar nap Karlovy Varyhan Karlovy Varyban a XIV. filmfesztiválon csütörtökön rendezték meg a magyar napot. A késő esti órákban mutatták be Gál István és Sára Sándor Sodrásban című filmjét, _ ame­lyet a nagyszámú közönség tet­széssel fogadott. A. M. Brousil professzor, a nemzetközi zsűri elnöke, az MTI tudósítójának elmondotta, hogy az eddig vetitett filmek közül az ifjúság problémáival foglalkozó film újszerű meg­oldásokat tartalmazott monda­nivalóban és filmtechnikában. A bemutató után éjfélkor, Tárnok János, a magyar film- küldöttség vezetője a Moszkva Szálló termeiben fogadást adott, amelyen megjelentek a fesztiválon részt vevő küldött­ségek tagjai, rendezők, opera­tőrök filmszínészek. Jelen volt Csébi Lajos, hazánk prágai nagykövete is. szakmai képesítéssel. Szólott azokról is, akik jelenleg leve­lező úton, a különböző szintű iskolákban végzik tanulmá­nyaikat. Kiemelte a gazdaság igazgatója, hogy az elmúlt 14 év alatt összesen 17 519 hektár területen végeztek természetes és mesterséges erdőfelújítást, valamint telepítést. Ez évente 1168 hektárt tesz ki. A to­vábbiakban szólott a fásítás, az erdőnevelés problémáiról. Elmondotta, hogy a felszaba­dul ás óta 1600 hektáron vé­geztek eredményes erdőn kí­vüli fásítást. Äz erdőtelepíté­si, felújítási és fásítási mun­kákhoz szükséges 11 mijliq csemetét és suhángot a gazda­ság saját csemetekerti terüle­tén termeli. Az a törekvésük, hogy minél több, jobb és olcsóbb fát adjanak a népgazdaságnak, ki­fejezésre jut abban is, hogy az ipari fakihoizatalt 37-ről 40—50 százalékra növelték. Fahasz­nálati tervüket ma már kis lét­számú munkással, jól gépesít­ve váltják valóra. A termelés 30—40 százalékát korszerű, komplex termelési módszerek­kel végzik. Említést tett a gaz­daság igazgatója a fagyárt- mányterroeiésrőL Közölte, hogy az utóbbi négy év alatt 66 szá­zalékos ki hozatal mellett, évi tizennégyezer köbméter fát dolgoznak fel kész fagyárt­mánnyá. Az erdei mellékter­mékek, a pisztrángtenyésztés és a vadgazdálkodás helyzeté­nek ismertetése után a beru­házásokkal foglalkozott Az építési, beruházási és felújítá­si ágazat évi 4—6 milliós ösz- szeggel szerepel. Mindennél ékesebben magyarázták a fej­lődést azok a számok, amelyek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére vonat­koznak. Amíg a gazdaság 1958 -59-ben 1,9 millió forint vál­lalati veszteséggel zárt, addig az ezután következő években a veszteséget felszámolták és a továbbiakban nyereséggel gaz­dálkodtak. Az eltelt idő alatt 17,2 millió forint nyereséget produkáltak. A továbbiakban Adamkó József erdőigazgató a gazdaság előtt álló feladatokat, terveket ismertette. Az ismertetőt követően, a program szerint Kovács Jenő, Amikar a tanárak is csak diákoké Vizsgáznak a főiskola levelező haiigalói a gazdaság főmérnöke tartót nagy figyelmet keltő előadás. „Az erdészek szakosítása a mű­szaki fejlesztés szolgálatában’' címmel. A szakosítás alatt mi azt értjük — emelte ki az elő­adó —, bogy a kerületvezető er­dész az eddigi sokirányú mun­kája helyett, tevékenységét egy munkaterületen fejtse ki úgy, hogy azon a helyen a rendel­kezésre bocsátott korszerű termelési eszközökkel, a leg­kisebb ráfordítás mellett a legnagyobb termelékenységet biztosítsa. így lényegében azt a művezetői irányítást lehetne elérni, amelyet ma az ipar produkál. A továbbiakban pél­dákkal illusztrálta a fakiter­melés gépesítési fokát. Kitűnt, hogy amíg 1058—§9-ben mind­össze 36 százalékos volt a gépi termelés, jelenleg a gazdaság­nál mintegy 75 százaléknál tar­tanak. az olcsóbb gépi szállítás került előtérbe. Az egy főre eső termelési érték alakulásá­ról a gazdaság főmérnöke így nyilatkozott: 1958—59-ben 57 ezer forint volt az egy főre eső termelési érték, jelenleg 72 00<V forint. Az ismertetett tényada­tok után felvetette a kérdést; lehetséges-e, hogy a hagyomá­nyos és az új munkaszervezet egyforma szintű irányítást igé­nyel? A feltett kérdés után pontról pontra be­bizonyította, hogy a hagyomá­nyos kerületvezetői szervezeti forma ma már sok esetben korszerűtlen és e téren is for­radalmi változtatásokra van szükség. A vándorgyűlés a beszéd el­hangzása után szünetet tar­tott, majd sor került a Bedő Albert-dijak kiosztására, ame­lyet azok a személyek kaphat­nak, akik életükben sokat tet­ték az erdőgazdálkodás nemes ügyéért. Dr. Madas András, az OEE elnöke, ünnepélyes keretek között nyújtotta át a legmaga­sabb erdészkitüntetést Magyar Pál bélapátfalvi kerületvezető erdésznek, aki 31 éve áll az er­dészet szolgálatában. Farkas József káldi erdőművelési mű­szaki vezetőnek, valamint Dér­földi Antalnak, az Erdészeti Tudományos Intézet osztályve­zetőjének. — szalay — Az iskola elvégzése után? — Maradok tovább Szabolcs­ban és ha sikerüli beiratkozom az egyetemre. Nem minden vizsgázó álldo­gál azonban a folyosókon, vagy felel benn a termekben, van­nak akik egész másképpen töl­tik idejüket. Egy nagyméretű teremben egv csomó szerszám között né- hányan kék munkaruhában reszeigetnek, kalapálnak. Papp Lajos, debreceni általános is­kolai igazgató, és Szekeres Lász­ló nyíregyházi tanító a gyakor­lati ' feladatot, egy-egy fali üvegpolp állványzatánák elké­szítését végai. — Ez lesz az utolsó állam­vizsgánk — mondja Papp La­jos — műszála ismeretből kell felelnünk. Furcsa éraés, ha az em!>er diákká válik sok évi ta­nítás wtáfl- Megjúoridpm Őszin­tén, rni, felnőttek, jobban iz­gulunk, mint a gyerekek.' Ne­héz a vizsga. Hiszen a módsze­res munkafogásoktól kezdve a szerszámok kezeléséig, az elek­tromechanikáig, fizikáig min­dent meg kellett tanulnunk. Nekem most ment férjhez a lányom pár napja és öt évre elutazott Kairóba. így nem sok kedvem volt tanulni. — DE EZ MÄR AZ UTOLSÓ vizsgám, és ha minden j§l megy, akkor rövidesen műszaki szakos tanár leszek és ősztől fogva politechnikát tanítok. Remélem, sikerül.. (kap ősi) Nagyipari házépítés Soha nem titkoltuk, hogy az épülő lakások száma nem AU még arányban a lakást igénylők számával. Ez különben nem éppen „hazai specialitás” — világjelenség. A nehézsé­gek kétségtelenül nagyok. Építőiparunk vezetői úgy is igye­keznek segíteni a problémán, hogy megszervezik a nagyipari házépítést. A jelszó: „Négy és fél hónap az alapozástól a kulcs átadásáig.” Ezzel a módszerrel épül jelenleg Dunaújvároson a város egyik legnagyobb lakóháza. A dunaújvárosi Dózsa György úton ugyanis egy újabb városrész építését kezdték meg — nagypaneles épitőtechnikával. Maga az építés folyamatos. A nagypaneleket a dunaújvárosi házgyár készíti. Ugyancsak, ott gyártják a fürdőszoba, WC, konyhafal térelemeket is. Ezeket aztán az építkezés színhelyére szállítják és ott egyet­len emeléssel juttatják a helyükre. Képünkön egy térelem látható. (Fürdőszoba, WC, kony­hafal.) Ilyen előregyártóit térelemeket illesztenek a helyükre a földszinten és az emeleten egyaránt. (—) Három üzem munkás szénporos koromban lekiván- csiskodtam már oda várakozás «aim közben... Persze, nem olyan messzire, mint ötvenket­tő után! Két év óta megvan a lőmes- teri vizsgája. Többet azzal sem kap, nem is azért szerezte meg, csak egyszerűen; hogy legyen, „Jó ha máshoz is ért az em­ber.. Az idén már a legjobbak között emlegetett „Szorgalom” Antal József Munka után is bennmarad sokszor... egy kis „mellékes” keresetért: alkalmi rakodá­sokért, bármilyen segédmun­kára. Kell a pénz odahaza: négy gyermeket nevel fizeté­séből — s másik hármat — felesége árván maradt testvé­reit — támogatja Miskolcon ezzel-azzal... Lánya értelmes, okos gyer­mek, orvost szeretne belőle nevelni, nagyobbik fiából pe­dig téglást; de technikumi végzettséggel;..! És ha odahaza sem akad kü­lönösebb munka, Antal József, az MHS helyi lövész szakosz­tályában oktatja a fiatalokat, hasznosítja régi gyakorlatát, régi ismereteit... ★ A mezőről került a bányába, még 1952-ben. Igaz, a háború előtt is volt már „valami kö­ze” a recski üzemhez: szerző­dött munkásként színporos volt, az őrölt ércet szállította szekerével a bányából az állo­másra... De ezt az időt nem számítja. Csak amióta csillés­ként megkezdte a függőakmá- ba.n. Tizenkét esztendeje jegyzi pontosabban az időt Gál Gén­ért János, amióta hasznosab­ban telik az élete... Bejárta már a recski ércbánya nagy részét: dolgozott a „Felső- Györgyön”, „Közép-Györgyön”, „Katalin-szinten” és a „Maga­zin-fejtés” 2022., 2023., 2024. pontjain, meg talán egyebütt is, ami hirtelenjében eszébe sem jut a váratlan találkozás­kor ... Csillésből lett vájár, a kapát, vastálkát meg a négy­kerekű kis kocsit cserélte fe! a fúrókalapáccsal, fej tővel, csá­kánnyal, és a feszítővassal. öt évre rá, hogy igazi bányász­ként leszállt a tárnába, az is­meretlen sötétségbe. — Olyan nagyon éppen nem volt ismeretlen a recski bánya mélye, mert a háború előtt is, Gál (Gáncsi) János szocialista brigádnak a vezető­je. A címnek háromszoros bir­tokosa már ez a brigád, a ne­gyedikért most harcol... O nem mondja, a falakon be­keretezett oklevelek, fiókba, szekrénybe dugott papírok árulkodjak: sztahanovista, többszörös kiváló dolgozó... Gyón! Gyula MjMSMj 3 1964. július 18., szombat 1941 óta dolgozik a bélapát­falvi gyárban — annyi volt csak a megszakítása, anieny- nyit „katonáéknál” leszolgált a háború alatt. .. Lakatosként kezdte, még a javítóműhely­ben. De könyveket olvasott, 1 rajzokat, bonyolult gépeket, 1 berendezéseket tanulmányozott 1 és egy napon tanfolyamra je- J lentkezett A fiatal lakatosáé- 1 ~ j 1 *gj|§ j i Horváth Mihály 1 gédből így lett azután erőtele- j pi gépész. j Műszereket ellenőriz, kap- , csolásokat végez. Fontos, fele- ‘ lősségteljes beosztás az övé. s . ez izgalmassá teszi munkáját. | Ezért is szereti annyira. ; Figyelemmel kíséri az üzem l energia-ellátását, tudnia kell j mindenről, ami kinn a kőbá- i nyában, vagy benn a kemen­cék körül történik, s gyorsan ] cselekedni, ha valami hiba , adódik. ] — A tavalyi nagyjavítás ; idején új csövek kellettek ] volna az egyik kemencébe, de i a szükséges méretet sehol sem i tudtuk beszerezni ... Javasol­tuk, próbáljuk meg a pótlást valamelyik kazán csőrendsze­réből. Sikerült. De úgy ám, hogy a kazán teljesítménye sem csökkent.:.! Horváth Mihályt szeretik, megbecsülik ä Bélapátfalvi Cement- és Mészműben. Volt már üzemi párttitkár, szocia­lista brigád vezetője. Most turbinagépé&z, egyszerű bri­gádtag. És munkásőr, ötödik éve... 56 éves. Sok fiatalból nevelt már ügyes szakmunkást — és embert! Három gyermekéből is... Munkaidő után, ha hazake­rül az üzemből, legszívesebben a rózsák között időz, a kert­ben ... ★ Megtermett, vállas fiatalem­ber. Olyan éppen, amilyen eh­hez a munkához: az égető ke­mencék sokszor nyolcvan fo­kos melegéhez, a téglával, cse­réppel rakott csillék tologatá­sához kell... Nem régen, négy esztendeje végzi még csak ezt a munkát, azelőtt a hadsereg­ben szolgált, a vendéglátóipar­ban dolgozott, és mozdonyt fűtött, de úgy dolgozik, mégis, mintha mindig ezt csinálta volna. Kihordó .:. Görömbölyön kezdte, Miskolcról került a mátraderecskei tégla- és cse­répgyárba. Tavaly. Oda tették, ahol azelőtt sehogy sem akart menni a munka. A brigádja ma a szocialista címért verse­nyez ... Brigádvezető. 4300 forintot megkeresett az elmúlt hónap­ban is. De női munkatársai sem vitték haza kettőezernél kevesebbet...! — A jó fizetésért, persze, ugyancsak meg kell izzadnom, bírni a meleget, nyelni a sok port és elviselni marását. No, és éltologatni naponként, a hétórás műszak alatt azt a 30—32 ezer darab téglát, cse­repet ... AZ EGRI TANÁRKÉPZŐ Főiskola folyosóin áthatp csend fogadja a látogatót. Vége yan a tanévnek — gondolná az ember, de a folyosók egyálta­lán nem üresek jó néhány te­rem előtt ünneplő ruhás cso­port várakozik. Szó alig esik köztük, a sötét ruhás vizsgázók izgatottan lapozzák fel utcájára jegyzeteiket. A hét elején kezdődött meg telező hallgatók vizsgája, -gyéből: Borsodból, Haj- , Hevesből. NógrádbóJ és . ...aóolcsból a hét végéig 1650 hallgató kollokvál, szigorlato­zik és ál lám vizsgázik. Az első emeleti folyosó egyik ablakmélyedésében meghúzód­va, népes csoport vesz körül egy magas-, szőke hajú fiatal lányt — Hagy sikerült? ■ •. Mit húztál? ... Szigorú volt? . Tudtál? — kérdezgetik a cso­port tagjai, nem kis Izgalom­mal hangjukban. Szabó Magda boldogan vála­szol. látszik az arcán, hogy si­került a vizsgája, a fiatal szamosszogi tanárnő orosz iro­dalomból állam vizsgázott. — Nagyon ideges voltam, amikor bementem. Aztán ki­húztam a tételt és lassan meg­nyugodtam. Az 1930-as évek szovjet irodalmáról és Solohov Feltört ugarjáról kellett beszél­ni. Ügy gondolom, sikerült. — Bevallom őszintén, nekem nem sok gondot okozott a vizsgákra való felkészülés. Már általános: iskolás koromban sze­rettem a nyelveket, így most élvezet volt számomra az orosz tanulása. — A vizsgákon kívül még egy nagy eseményre készülök; két hét múlva lesz az esküvőm. NYUGODTAN MEG LEHET állapítani, hogy a földszinten ugyanolyan nagy a vizsgaléz, mint az első emeleten. Itt tör­ténelemből államvíasgáznak a hallgatók. Nyers János Szabolcs megyei tanár lassú léptekkel rója a folyosót, kezében jegyzetfüze­tet szorongat. Vizsga előtt áll. —- Mit mondjak? Az általá­nos iskola felső tagozatán taní­tok, hetenként 29 órát tartot­tam, amíg be nem fejeződött a tanév. Ezenkívül én vezetem a községi művelődési otthont, tanítottam a dolgozók esti is­koláján és nős is vagyok, két gyermekem van. Ráadásul Nyíregyházáról járok minden­nap ki a községbe és vissza. — Egy államvizsga pedig egészen más, mint például egy kollokvium. Már csak azért sem könnyű, mert a történe­lem anyaga a szabadságharc­tól a mai időkig terjed. De bí­zom benne, hogy sikerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom