Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

A nyolcadik egri dalosünnepen nagy sikert aratott Cser Gusztáv Kantáta Egerről című műve és Kodály Zoltán Budavári Te Deuma AZ ELMt/LT szombaton és vasárnap nyolcadik alkalom­mal gyűltek össze Egerben a megye legjobb kórusai, a fő­város és Pécs kedves vendég­ként érkező énekkarai, hogy a nemes hagyományok szellemé­ben versenyre keljenek egy­mással, művészetükkel szóra­koztassák e nagy múltú város közönségét. A szombat esti műsor első részében az egri és a megyei legjobb énekkarok léptek fel. A Moskovszky Vincéné által vezényelt egri I. számú énék- zenetagozatú általános iskola énekkara Bárdos-, Bartók- és Szőnyl-művekkel bizonyította, hogy Egerben a kóruséneklés utánpótlása biztosított. Az Egri 'Tanárképző Főiskola Gyak. Ált. Iskolájának énekka­rát Pogány Ferencné és Pataki Ilona dirigálták. Mozart, Ka­rai, Bárdos művei közül Karai játékos Szán csengőjével arat­ták a legnagyobb,sikert. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara — Dienes Tiborné vezetésével —. szorgalmas munkájának ered­ményéképpen komolyan fejlő­dik. Bartók borongós hangula­tú műve. Bárdos derűs remi­niszcenciákat ébresztő kórusa Után Kodály Jeligéjét- hatáso­san énekelték az egri lányok. A Gárdonyi Géza Gimná­zium leánykarát Is elsősorban a lírai dalok, az érzelmek ára­dása érdekli. 'Szepesi György Palestrina-, Regnart- és Bar­tók-művet dirigált ez alka­lomból, s a leánykórus a fe­gyelmezett és kultúrált együt­tes benyomását keltette. A KISIPARI Szövetkezetek Egri Dalkörét Muszthy Zoltán ■, és Nyiri József vezényelte. Két Bárdos-mű, Lassus és Dargo- mlzszldj egy-egy alkotása al­kotta műsorukat, A nagy sike­rekre visszatekintő dalkör fia­talításra vár, mert egyes szó­lamaiban értékes és művelt hanganyag szólal meg, de nem azzal a zengéssel és tömörség­gel, amellyel mélyebb hatást el lőhet érni. Pedig Bárdos kurta kórusaival és a Lassus- mflvel a karmesterek értő munkáját igazolták az éneke­sek. Külön színt jelentett az est műsorában a komlói férfikar Eles Imre Vezetésével. Kodály Katonadalát adták elő előbb szemérmes elfogultsággal, majd a nagy teret is betöltő, szépen zengő énekléssel. Szabó Tivadart most a he­vesi járási pedagógusok ének­kara élén láttuk, Mendelssohn-, Pitoni- és Bárdos-művet vezé­nyelt, s kórusa az est egyik legegyenletesebb, legérettebb produkcióját nyújtotta. Ének­karát a kömlői férfikarral megerősítve elénekeltette Bár­dos Tiszai dallamok-jót, s e kórussal csak megerősítette korábbi véleményünkért ének­pedagógiai munkásságáról. A Budapesti Férfikórus és a Telefongyári Vasas egyesített énekkara Bánhegyi Sándor ve­zetésével két Kodély-kórust adott elő nagy sikerrel, A műsor második részében került sor Cter Gusztáv Kantá­ta Egerről című művének be­mutató előadására. A Nádas Katalin verseire írt négyrészes mű ünnepi lendülete vegyes­karral indít, hogy az alt szó­ló a dicső egri napokra for­dítsa a figyelmet. A mű máso­dik részében az 1992 előtti évek nyomasztó légkörét festi, amikor Eger az ország szivében végvárrá válni kényszerült. El­hagyta Egert a király óvó se­gítsége, el a nagyurak félénk hada, csak a bátrak, Dobó és harcosai várják a török roha­mát. Dobó felesége lánykájá­nak bölcsője felett énekli gon­dokkal ékesített bölcsődalát. Az aggodalom újjongó örömre változik a hívekben, mert Eger­ben, e „rozzant akolbán”, a hő­sök és a bátor asszonyok meg­állították a török ármádiát. Az újjongás nyomán, a harmadik részben gyermekkar hív a je­lenben a jövő felé: Szelíden áradj, te napsugár! Városunk nőjön a fényed! Távolból, akárki erre jár. Várja múlt, ragyogó és dús, viruló m/ti élet! A NEGYEDIK részben az egykori és mai, a mindig való és az életet mindig újra alkotó hazaszeretet himnikus hangjai szólalnak meg kórusokban, szó­lókban és a zenekar szenvedé­lyes futamaiban. A zárókart nemcsak mottó­ként, de az egész mű foglalata­ként idézzük: Szállj, te zengő ének fénylő hangjaid árján! Száll), te zengő ének, az erdők, a bércek, a tengerek távoli táján! És hirdesd a büszke, nagyszerű múltat, Él híre hős példaképp. Ma várnak dolgos évek harcai rámk, Ma bátor a szív, győz a nép. Cser Gusztáv, a fiatal ma­gyar zenés ^nemzedék egyik erőssége, a város, a történelmi múlt és a táj élményéből öt­vözte kantátáját. Nyilatkoza­tain túl ez a mű őszintén vall egri élményedről. A Szerzőnek és a városnak egyaránt dicsé­retére válik, hogy ez a kantáta a hazaszeretet himnuszává is emelkedik. Az ősbemutatót az est mint­egy másfél ezernyi közönsége lelkesen ünnepelte. A részt ve­vő tizennégy kórust és a Bu­dapesti MÁV. Szimfonikusokat a szerző vezénylete fogta ösz- sze. Jablonkat Éva altszólójáí a mű értése és mély érzelmi telítettsége jellemezték. Réti József (tenor), legjobb hazai oratórium-énekesünk, most az előadás erőssége volt, míg Ve­ress Gyula (basszus) különö­sen a kantáta második részé­ben érzékeltette nemes pátosz- szál a történelmi vihar levegő­jét. ★ VA8ARNAP este betegsége miatt Kodály Zoltán személye­sen nem jelenhetett meg a müveiből összeállított és tisz­teletére rendezett hangverse­nyen. Sorra csendültek fel kó­rusművei (Cöhors generosa, VíllŐ, Lengyel László, Ger­gely járás, Nagyszalontai kö­szöntő, Túrót eszik a cigány, Zöld erdőben. Fölszállott a pá­va, Esti dal, stb.), az ősz Mes­ternek a magyarságról, a ma­gyar népről szóló vallomásai. Az összikar A magyarokhoz cí­mű Kodály-művet Bárdos La* jós, Kossuth-díjas karnagy ve­zetésével nagy hatással éne­kelte. Az ünnepek betetőzéséül Kodály Budavári Te Deumát a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti MÁV Szimfoniku­sok Zenekara adta elő, Antii György vezénylése mellett. A szólókat Wernér Mária (szoprán), Réti József (tenor), Jablonkai Éva'(fűt) és Veress Gyula (basszus) énekelték. Kodály Zoltán a Te Deumot 1936-ban Irta, Budavár vissza­foglalásának 290. évfordulójá­ra. A középkori latin himnusz szövegére írott mű a trombiták diadalmas örömével indít, há­lát zeng, mert a török Iga alól felsizabadult a magyarság. A hálatelt szív azonban nemcsak az örömöt énekli meg, de ká­rért is fogalmaz. Amíg öröme határtalannak látszik, addig a lélek kér, finom pianókban, a szólók alázatosságával. Életet kér és halhatatlanságot — a nép számára. A záró részben a hangók széles áradása betölti szívünket, hogy aztán a szop­ránszóló alázatos pianója a bí­zás és a remény, az emberi lé­lek e két nagy erőforrását je­lezze. A Te Deum elhangzása után lehetetlen volt Kodály Zoltánra, az ősz tanárra hálá­val nem gondolnunk, aki gaz­dag élete csúcsain ig hat, al­kot, gyarapít. Dr. Parka« András Aratásra készülnek Gépek mellett szóhoz jutnak a kézikaszások is liömlőn és liszanánán A Medárd-napi nagy esőzé­sek után újra 30 lók fölé emel­kedett a hőmérő híganyszála és a kedvező körülményeit hatá­sára szinte szemlátomást fej­lődni kezdtek a növények. Kü­lönösen a kalászosok érése, nö­vekedése szembetűnő ezekben a napokban, s ha az idő to­vábbra Is kánikula marad, rö­videsen kasza alá érik a gabo­na. Végig a megyében árgus sze­mekkel figyelik a gabonafélék fejlődését a szakemberek, s mint elmondják; a jövő hátén Heves megyében is megindul­nak a gépek, megpendülnek a kaszák a táblákban. Ez a hét tehát sorsdöntő lehet a felké­szülésben, a hiányosságok pót­lásában ég nem utolsósorban mindennapi kenyérnekvalónk betakarításában is. Az aratás megkezdése előtt éppen ezért felkerestük me­gyénk két nagy szövetkezetét, s arról érdeklődtünk a gazda­ság vezetőinél: hol tartanak a felkészülésben, miképpen ter­vezik az aratás gyors lebonyo­lítását, és milyen termésre számítanak? Elsőnek Molnár Jánossal, a kömtől Május 1 Termelőszövet­kezet elnökével váltottunk szót, aki eflmondetta, hogy a 9 ezer holdas gazdaságnak ebben az évben ISeo hold kalászos, 600 hold borsó- és 139 hold lencse- véleménye vár betakarításra. E feladatok elvégzésére öt kom­bájn és egy aratógép áíí a gazdaság rendelkezésére. A gé­pek üzemképesek, de mint szá- mitgatják; nem lesz elég a gép, a kalászosok 70 százalékát tud­ja csak levágni, az idén szük­ség lesz a tagok, kétkezi mun­kájára, a kézikaszára is. A brigádokat már kijelölték. Egy-egy brigád 200—290 hóid aratnivalót kap, egy-egy arató- párra 3 hold esik majd. A ké­ziaratásnál mintegy 200 tsz-ta- got foglalkoztatnak. Mint ahogy az elnök tájékoz­tatójából kivettük, Kömlőn az idén „érdemes lesz” aratni. A gabona jó termést ígér. Az elő­zetes becslés ék a búzából hol­danként 13—14 mázsát várnak, az árpából pedig 14 mázsát, qplésen 300 vagon gabona termésre számítanak, majdcsak a tavalyi duplájára. Az elmúlt évben ugyani» hét mázsa körül fizetett a gabona holdanként ebben a községben. A termés elhelyezése gondot jelent, de szükségraktárakkal talán sikerül megoldaniuk ezt a „jó” problémát. Egyébként az embereik, bizakodva várják az aratás megkezdését, a jó gazda módjára készülnék rá. A szomszéd faluban: Tisza- nánán, két szövetkezet, de úgy is lehetne mondani: egy gaz­daság készül az idei aratásra. Tudniillik a Petőfi és a Lenin Tsz kimondta egyesülését, s bár még külön-külön végzik el a munkát, de már egy veze­tőség irányítja a két szövetke­zetét. így a 14 ezer holdas gaz­daságban bizony 4300 hold ga­bonát kell betakarítani. A főme­zőgazdász, Brukner József tá­jékoztatója szerint 7 kombájn és öt aratógép 611 majd a táb­lákba az aratás megkezdése­kor. A lábon álló gabona 30 százalékát géppel vágják le, 20 százalékát kézzel, de ha az idő nem szorítja a munkát, keve­sebb lesz a kézikaszára váró holdak száma. Tiszanánán — de a hevesi járás több községében is •— mezei pocok okoz károkat a kalászosokban, de hathatós vé­dekezést már csak az aratás végén tudnak ellenük tenni. Érmeik ellenére ahol tudják irt­ják a pockot, védik a termést, amely az előző évhez viszonyít­va mintegy 30 százalékkal lesz jobb. Elsősorban a fertődi-faj- ta búzából várnak jobb ter­mést. A tagok felkészülve várják az aratás megkezdését., a nö­vényápolási munkákban élőbb­re Járnak mint tavaly Ilyen­kor, de a takarmánynövények betakarítása is jól halad. így nem lehet probléma majd a munkaerővel sem. A hevesi járás e két szövet­kezetében tehát — 23 ezer holdnyi területtel rendelkez­nek — felkészülve várják az aratást a gazdaság vezetői és tagjai. E két községben az előjelek szerint gazdag lesz az idei ara­tás,.. — f.L — Protekció vagy kötelesség? Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat ellenőre Így ősz­szeg ezt e a véleményét: — Hiába szerzett protek­ciót, a vázát nem cseréljük vissza. Ha a protekción múl­na a hibás ára visszacseré- lése, egy szót sem szólnánk ellene. Viszont kötelességünk felhívni a figyelmet az olyan gyakorlatra, amely ellenkezik az érvényben levő rendelet­tel, sérti a vásárlót, és végső soron kárt okoz a vállalatnak is, mert elriasztja a vevőket, akik joggal érezhetik meg­bántva magukat, ha csalónak minősíti őket a vállalat hiva­talos személye — mint ahogy ez az idézett kijelentésből egyenesen kicsendül. Régi vitát zárt le az a mi­niszteri rendelet, amely sza­bályozza a kereskedelemben előforduló reklamációk sor­sát, elintézési módját. A ren­delet, nagyon helyesen, kiáll a vásárlók mellett. A hibás áru miatt a vevő nem kerül­het hátrányos helyzetbe. A vevőnek ahhoz is joga van, hogy orvoslásért a kereske­delmi felügyelőhöz forduljon, de ha tigy tetszik neki, akár magasabb szervekhez is. Ez még nem protekciót F.zt ná­lunk jogos érdekvédelemnek nevezik. Ha a vállalati ellenőr úgy látja, hogy a vevőnek nincs igaza, mondja meg. E» ha megindokolta a véleményék ragaszkodjék hozzá. Még eb­ben az esetben is joga van a vásárlónak felettes szervek­hez fordulnia. De nincs joguk a kereskedelmi dolgozóknak a vevőt megsérteniük, feltét©« lezniök, hogy csalni akar. Éppen a vállalat érdekében tesszük szóvá ezt a váza-' ügyet, amelynek színhelye a gyöngyösi 65. számú üveg- porcclánbolt volt. Mégha a vállalat gyakorlatában kivé­telt is képez az említett ügy. akkor sem mehetünk el szó nélkül mellette. Nekünk más elképzeléseink vannak a vál­lalati ellenőrzéssel kapcsolat­ban, mint ami ebben az eset­ben megmutatkozott. Ne tévesszük szem elől: a jogok biztosításának megke­resése soha sem jelent pro­tekciót. Nem lehet kétféle érdek a pulton innen éa a pulton túl. (g. mól—) őszi munkák végrehajtásának tervét. A két beszámoló után Furucz János, a megyei párt- bizottság vb tagja, a szakszer­vezetek megyei tanácsának el­nöke néhány szóban tolmácsol­ta a pártbizottság elismerését, átadta a vörös vándorzászlót és az elismerő oklevelet. Ez­után Ludvig Sándor, a járási versenybizottság elnöke adta át a járási tanács vb elismerő oklevelet és a velejáró 5 ezer forintos pénzjutalmat. > ­Ünnepi közgyűlés Boldogon Tegnap délután ünnepi kül­dött közgyűlésre gyűltek egy­be a boldogi Béke Termelőszö­vetkezet tagjai, amelyen sor került a múlt évben meghirde­tett termelési versenymozga­lom céljutalmainak átadására. A közgyűlésen megjelentek a járási párt- és tanács, Valamint a községi párt- és tanács kép­viselői. Lukács Dezső a szövet­kezet elnöke és Kepes János a tsz főkönyvelője ismertette a tavaszi intézkedési terv végre­hajtását és a nyárt, valamint rálnia, amik a rejtőzést lehetet­lenné teszik. — Ez némileg megnyugtató — jelezte felállással a beszél­getés befejezését az Őrnagy. — A nyomozást természetesen ha­ladéktalanul megkezdjük. A fejleményekről értesítem majd aZ elvtármkat. A látogatók is felemelkedtek a helyükről, búcsúzkodtak, — Égy pillanatra! — szólalt ledkeztek arról, hogy már kez­dettől ttt ült és a rendőrtiszt be ig mutatta nekik. — Két kérdésem lenne. Amint az önök előadásából ki­derült, a szemtanúk egybe­hangzó állítása szerint, a mű­soron kívüli adásban az a kö­vér férfi egy láthatatlan nővel enyelgett. Mire alapozták a né­zők, hogy a férfin kívül egyál­talán tartózkodott még valaki semmit. Ennek ellenére teljes illúziót keltőén mozgott, ága* rettázott, ivott, csókolózott. — Beszélt is? — ö nem, csak a férfi. — Mit mondott? — Becéző szavakat gügyö­gött. Aranybogár, cslllagvirág, mlstmókus, imádlak stb. A kis köpcös szorgalmasan jegyzett pepitafedelil, gyűrött noteszébe. Most felnézett. *— A második kérdésem; fel­ismerte valaki a kövér férfit a lakók közül? — Meglehetősen sötét volt a kép — tájékoztatta készségesen az osztályvezető. — És mind azt hitték, hogy valami új ma­gyar filmből vagy fllmszalagra vett színdarabból vágtunk be véletlenül egy szokásos háló­szoba-jelenetet. De így is na­gyon megoszlottak a vélemé­nyek. Volt. aki Kazalra eskü­dött, mások Szendrő Józsefet, vagy Tompa Pufit ismerték fel benne. Csak abban egyeztek meg,, hogy az álián kis sebta­pasz volt. — Ez a lényeg — bólogatott szaporán a civil ruhás nyomo­zó. — Mert az illetőnek szerin­tem oly kevés köze lehet a színművészeihez, mint itt bár­melyikünknek. Köszönöm fel­világosításaikat. (Folytatjuk) MPBssae 3 1964. június 16., kedd (3) Az íróasztal mögött helyet foglald egyenruhás rendőrtiszt arcán feszült figyelem, tükröző­dik, de csöppet sem ideges. A társaság negyedik tagja elmé- lyülten szemléli az áblakfüg- göny mintázatát. Se nem ideges, se nem kíváncsi. Látszólag! — Eleinte azt hittük, öfnágy elvtárs — fölytdttá tájékozta­tóját a tévé osztályvezetője —, hogy rossz tréfáról, gyérékes heccről van szó. Tévedtünk. A panasztevök készségesen kö­zölték neöüket, lakcímükét. Furcsa módon, mindnyájan egyetlen háztömbből valóit. Ez a háztömb a rózsadombi Gyöngyharmat Utca három épületét, a 37-es, a 3§-es, és a 4l-es számú bérházakat fog­lalja magában. Másutt minde­nütt szabályosán lett vége a filmnek. Néhány reklamáló­val sikerült ma (téláldtt szemé­lyesen is beszélnünk, fenn­tartják állításaikat. Meg kéíl jegyeznem, hogy a mi egyik munkatársunk is ott lakik, á 41-és számú épület második emeletén. Az ő tapasztalatai tökéletesen megegyeznek a töb­biekével. Ez a helyzet. A rendőrtiszt felállt Íróasz­tala mögül. Néhányszor végig­sétált vendégei előtt. — Pontosan mü várnak tőlünk ezzel az üggyel kapcso­latban? — fordult Végül a pa­nasz bejelentőjéhez. — Természetesen, hogy a le­hető leggyorsabban derítsék ki, voltaképpen mi történt teg­nap este? Ki és milyen célloj, zavarta meg a műsort, sugá­rozta saját felvételét? Felesle­ges magyaráznom, micsoda er­kölcsi, politikai, pedagógiai ká­rok származhatnak abból, ha az ismeretlen egyén a jövőben, esetleg már szélesebb nézőkö­zönség előtt, egyszerűen bele­vetít, belebeszél a hivatalos műsorba, vagy kénye-kedvé szerint, saját adásait sugározza helyette. A televíziót milliók nézik naponta. Az őrnagy figyelmesen hall­gatta az érvelést. Egy barnára pácolt faládikából cigarettát halászott elő, odaütögette a ke­ze fejéhez. Rágyújtott. 11 szobában? Es miből követ­keztettek arra, hogy a láthatat­lan partner nő? — Ez nagyon érdekes mo­mentum — reagált élénken a mérnök. — Különleges felvéte­li trükk lehetett. tAtták a nő­nek minden ruhadarabját, amelyeket a test formái kitöl­töttek. Tűsarkú cipőit, nyak­láncát, még a fülbevalóit is lát­ták, de az arcából, testéből -~ meg ékkor a köpcös emberke, aki mind ez ideig némán, szin­té észté sem vehetően kuksolt az egyik bőr karosszék mély ötében, ügy olvadt fel benne, miként a kaméleon vészi fel a környezet színét, és válik lát­hatatlanná. Jellegtelen, pufók arc, naív pillantású, porcelán- kék szemek. A két televíziós meglepetten nézett össze. Teljesen megfe­— Érdekes eset — mondotta tűnődőn. — Televíziót műsor leradítozááa, és maszek műsor­ral való helyettesítése még nem fordult elő a praxisunkban. Műszakilag miként vihető ez keresztül? Erre a kérdésre a másik lá­togató felelt. i- Kérem — igazította meg aranykeretes szemüvegét *“V engem is nagyon meglepett. Bevallom, ilyesmiről én sem hallottam, erre alkalmas hír­adástechnikai berendezést nem ismerek. Elméletileg elképzel­hető, hogy azonos frekvenciájú, de ellentétes potenciállal ren­delkező sugárhatásra neutral i- zálódik, eltűnik a katódsugár­csőben a központi műsor, és helyette más képanyag jelenik meg. Sőt, amint a tegnapi eset bizonyítja, ez már nem is csak elméletileg lehetséges. Túlzott­nak tartom azonban azt az ag­gályt, hogy a tettes nagyobb te­rületre is ki tudná terjeszteni működését. Ebben áz éSetbén mát olyan teljesítményekkel és berendezésekkel kellene ope-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom