Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Alszemérem nélkül Felnőtt társadalomban élünk, nemcsak az elmúlt évek tettek felnőtté bennünket a mi társa­dalmunk éghajlata alatt, ha­nem az a józan felelősség, amivel látjuk és felfogjuk éle­tünket, megítéljük cselekede­teinket, mérlegeljük elhatáro­zásainkat. Mégis vannak dolgok, amik­ről még ma sem beszélünk szívesen, amikről csak az elves általános, éppen ezért homá­lyos áttételén keresztül va­gyunk csak hajlandók szót ej­teni. Lehet, hogy most akad­nak majd farizeusok, akik szemérmesen elpirulnak, meg- botránkozva elfordulnak, és megkérdezik: miért? Miért kell erről az újság nyilvánossága előtt beszélni? Miért kell erről egy megyei lap hasábjain pole­mizálni? Mielőtt a kérdésre választ próbálnék adni, nézzük a té­nyeket, a leplezetlen, nyers tényeket, valóban felnőtt őszinteséggel, szépítgetés nél­kül. Méghozzá egy kényes kér­désről, de ha úgy tetszik: talán a legkényesebb kérdésről. Ki az oka ? Ä fiatal asszony csak az első percet bírja ká sírás nélkül. Aztán a könnyek feltartóztatha­tatlanul megerednek a szemé­ből, Mire a zsebkendőjét elő­rángatja, már a ruhájára ’ po­tyognak. Mondják, az asszonyok kőny- nye-n sírnak. Erős fegyverük a könny. Ha férfivel szemben valamit el akarnak érni, azon­nal sími kezdenek. Varrnak, akik nem hisznek a női köny- nyekben. K. Z.-né most nem srinészkedik. — A férjem állandóan iszfflc. Nem élünk rosszul, elég szé­pen keres, nékem dolgoznom eem keH — mondja azután, •mikor már letörölte könnyeit De nem néz fel. — Minek ne­künk még egy gyerek? Hogy eggyel többen legyünk, akik szégyenkezünk a részeges apa miatt? — Nem íb akar több gyere­ket? — Ha nem jön rendbe a há­zasságunk, nem. Minek? Ha el ken válnunk, egy gyerekkel nekem is könnyebb lesz;. K. Z.-né fiatal asszony. Har­minckét éves. Jól öltözködik, ápolt külsejű. Aki nem ismeri a helyzetét, könnyen mondaná rá, hogy boldog. Pedig hol van attúM Hatodszor is Az eftső hallásra sehogy sem tadom 'megérteni. Z. J.-né na­gyon rosszad él a férjével, ahogy mondja, még látni sem szereti, mégis már hatodszor keffl. döntenie: vállaljon-e újabb gyereket. — Nem ember az én férjem — tör ki belőle az elkeseredés, pedig titkolni szeretné lealázó helyzetét. — Ha beiszik, nem törődik semmivel. Még azzal sem, hogy a gyerek ott van. Mint egy állat. Már gondoltam árra, hogy megölöm. A legszí­vesebben a baltával mennék neki, amikor büdös, borgőzös leheletét az arcomba fújja. És a gyerek előtt is nagyon szé­gyellem magam. Szörnyű ez! Pedig olyan jó ember volt, de az ital... Z. J.-né azért vállalt most munkát, hogy a kórházköltsé- get elő tudja teremteni. Férje majdnem kétezer forintot ke­res, de a családnak alig ad haza valamit Olykor még a vacsora biztosítása is gond az asszonynak. — Meddig bírja ezt még? — Mit csináljak? Hová men­jek a gyerekkel? — kérdezi vissza tehetetlenül, tanácstala­nul. Betegség miatt L. L-né friss mozgású, beszé­des természetű asszony. Neki is van már egy gyereke. Min­den zavar nélkül, nyíltan be­szél, kérdezni is alig kell. Csak mondja, mintha a szom­szédasszonnyal a másnapi ebédről csevegne. — Nem akarok még egy gye­reket Hogy miért? Nézze, a férjem nem jó ember. Hazud­nék, ha azt mondanám, hogy bánt Kiabál, fenyegetőzik, ha beivott, de nem ver meg. Inni viszont nagyon szeret. A csa­ládjával alig törődik. Nem is tudom, mi lesz velünk. Én aztán igazán nem beszélhetek boldog családi életről. Csak vagyunk egymás mellett De az is leshet, hogy már nesm sokáig. Minek éljünk így együtt? De nem csak ezért nem akarok még egy gyerekei), hanem azért sem, mert én beteg vagyok. Nem hi­szi el? Itt az orvosi igazolás. A tüdőmmel volt baj. Már el­múlt, de..i Szóval: félek. Ér­ti már? Hát csak ennyit tudok mondaná. Még a tanulás is BSoA már csak summázva néhány érvet): M. K.-nónak pil­lanatnyilag a legnagyobb gond­ja az új ház. Nemrégen vettek egy régi, kis épületet, azt akar­ják átalakítani. Nemcsak min­den pénzüket, de minden ide­jüket is az új ház veszi eL Semmi egyébre nem tudnak gondolni és nem is akarnak másra gondolni. Előbb a ház. aztán lehet még egy gyerek. A férjével együtt, ketten sem ke­resnek. kétezer forintot havon- • ta. í. F.-né albérletben lakik, építkezni akarnak. Nekik is van már egy gyerekük. A má­sodikról egyelőre szó sem lehet. Az építkezés miatt. Az albér­let miatt. És aki azért nem akarja a második gyereket, mert most tanul, az C. D.-né. Az iskoláját nem akarja otthagyni a gye­rek miatt, a kettőt pedig nem tudja összeegyeztetni. Azt mondja, van még idejük, még csak huszonhét éves, ha vár­nak egy-két évet, még akkor sem lesz későn. De a tanulás, a vizsga, minden energiáját az emészti fel. A nagyszülők messze élnek, rájuk sem számíthatna. Szép szavak helyett A tények után most már tér­jünk vissza az eredeti kérdés­hez: Miért kellett ilyen kényes kérdést a nyilvánosság elé te­regetni? Ügy gondolom, a felelet egyszerű. A felsorolt tények tanulsága szerint ebben az ügy­ben sem a vészharangot kon­gató siránkozás, sem a radi­kális adminisztratív intézke­dés nem hozhat eredményt. A példák bizonysága szerint két területen kell mélyreható vál­tozásokat elérnünk, hogy az egykék gyakorisága megszűn­jön, hogy a lélekszám ne stag­náljon, hanem emelkedjék. Az egyik: a családi élet, a rende­zett családi étet biztosítása. Ez a nehezebb. Az általános mű­veltség mértékétől is függ. Te­hát hosszadalmas medicina. A másik, a könnyebb: a ma em­beréihez méltó lakáskörülmé­nyek megteremtése. Persze, itt is legalább két évtizednyi gondunk van még. És hogy szélsőséggel ne vá> dalhassanak, hadd tegyem hoz­zá az elmondottakhoz, nem ke­restem a rendkívüli eseteket. Nem válogattam a példák kö­zött. Ahogy az élet sorjázta őket egymás mellé, úgy írtam le valamennyit. Általánosítás­ra tehát alkalmasak. Tehát alkalmasak arra is, hogy felnőtt társadalmunkban felnőtt józansággal ítéljük meg őket. A cselekvő tenniakarás- hoz elég sok támpontot adnak. G. Molnár Ferenc Jlev eleinktwl ... JÜNIUS VÉGÉN új darab bemutatójára készül a Petőfi- bányai Ifjúsági Irodalmi Szín­pad. Az érdekes bűnügyi tár­gyú komédia címe: Asszony a pácban. A szereplők, s a ren­dező egyaránt tudásuk legjavát adva készülnek a nyári bemu­tatóra. (Kiss Ágnes, Petőfibá- nya.) ...35 EZER HOLDON ter­melünk a megyében 40 fajta vetőmagot. A terület egyhar- madán külföldi cégek a meg­rendelők. ( Nagy István, Eger.) ... A PÉTERVÁSARI JÁ­RÁS községeiben a községi ta­nácsok és á Hazafias Népfront helyi bizottságai évente kétszer közös tanácskozást tartanak, ahol a legfontosabb feladatok­ról tárgyalnak. Legutóbb Bá­torban és Sírokban került sor ilyen tanácskozásra. (Maruzs János, Pétervásá- ra.) ÍRÓASZTALÁNÁL csak a megkezdett napot látom: aktákat vaskos kötetben, nyi­tott dossziét, papírlapot, egy rögtönzött rajzzal, meg a go­lyóstollát .;; A kolléga lement az üzembe, ott keresse — iga­zít útba egy megkérdezett Hát, utánamegyek. Furcsa járatban vagyok: fia­tal műszaki nyomát kutatom a hatalmas üzemben, pályakez­dő embert keresek a Mátravi- déki Hőerőműben. A nevét tudom csak, s korát sejtem, in­nen a harmincon. Kérdezősködésemre jókora generátor szomszédságában akadok rá a fiatalemberre... Svájcisapkás, munkásruhás, kö­zéptermetű fekete férfi nyújt­ja a kezét barátságosan: Kis Tamás mérnök, a villamos osztályról. Olyan éppen, mint akit kerestem. Három éve kezdte szakmáját itt, az erő­műben ... Faggatom: magáról valljon, munkájáról, életéről. Elcsodálkozik a különös kéré­sen, mert váratlanul éri itt a csarnokban, a nagyfeszültségű berendezések között^ a lekötő problémák sűrűjében. — Emlékezzek erről a kevés­ről? Olyan gyorsan elsuhant fölöttem ez a rövidke idő, hogy szinte alig vettem észre... Az első évben jobbára csak is­merkedtem a környezettel, az új munkahellyel. A könyvből megtanultam én sok mindent, de a lőrinci erőművet sohasem láttam azelőtt: idegen volt előttem az egész. Érthetően, minden érdekelt hát, ami kö­röttem történik. Gyerekes iz­galommal jártam be a munka­helyeket, kérdeztem lépten- nyomon, attól éppen, aki utamba akadt, régi gyakorlott 0 kispolgári forradalmiság zsákutca A munkásmozgalom régi átka a kispolgári hatá­sok céltévesztő vissza­tükröződése az elméletben és a gyakorlatban. Nem mentes tőle a kommunista mozgalom sem, «mely megszületésétől kezdve kétfrontos harcban kénytelen küzdeni ellene az alkotó marxizmus—leninizmus, a következetes proletárosztály- harc védelméért és alkalmazá­sáért Az utóbbi években a kispolgári elhajlások közül a Kínai Kommunista Párt veze­tőinek támadásai következté­ben különösen veszélyessé vált Ik „baloldaliság”. Ez az elhajlás a jobboldali- B&ghoz hasonlóan kispolgári hangulatokat tükröz, de ellen­tétben vele, általánosságban nem a jobbmódú kispolgár­ságtól származik, hanem a sze­gényebb rétegektől, a »dü­hödt kispolgároktól”. Jellemző 'rá a türelmetlenség, a fegyel­mezetlenség, az ingadozás, az állhatatlanság, az álforradalmi hangoskodás, a gyors fellobba- nás és az apátia váltakozása, a végletekben való csapongás. A kispolgá -i forradalmiság az elméletben és a politikában nem a realitásokból indul ki, hanem a szubjektív óhajokból, amiért is kalandorkodás felé Igyekszik szorítani a kommu­nista pártokat. A tömegekkel nem tud megfelelően számol­ni, irreális feladatok elé állít­ja őket, előre fut és állandóan azzal fenyeget, hogy a pártot elszakítja a történelem döntő erőitől. Végső fokon mind a hatalomért folyó harcban, )Wtnd p>edig a szocialista épí­tésben lehetetlenné teszi, hogy a kommunista párt betöltse az élcsapat szerepét. Mindezért nem kevésbé veszélyes a jobb- oldaliságnál. Mint Lenin ki­mutatta, a „baloldaliság” min­den forradalmi mozgalmat alá­ás, ha nem folyik ellene kö­vetkezetes harc. Egyébként is a jobboldalisá- got és a „baloldaliságot”, osz­tálygyökereiknél és természe­tüknél fogva nem választja el kínai fal: az egyik könnyen át­csaphat a másikba. Ez jellemzi például a trockizmust, amely tagadta a szocialista építés munkáját a Szovjetunióban, és a „szocialista világforradalom” hívének kiáltotta ki magát, s mint ilyen, sürgetően követelte a forradalom exportját. J óllehet a trockizmus és a „baloldaliság” számos más korai irányzata ve­reséget szenvedett, a „balolda­liság” felélénkülésének veszé­lye korántsem múlt el. Lenin már 1920-ban figyelmeztette a kommunista világmozgalmat, hogy a „baloldaliságot” nem szabad csak absztrakt módon, vagyis általában elítélni és csak a régi baloldali hibák bí­rálatára szorítkozni, mert ez az irányzat képes teljesen várat­lanul, új formákban és új jel­szavakkal feltámadni. Ehhez tápot adnak a kispolgári han­gulatok, amelyek betörnek a munkások soraiba és a kom­munisták közé is. Különös«! megvan ennek a veszélye a forradalmi fellendülés és a sikerek idején, amikor a „bal­oldali” illúziók könnyebben elterjedhetnek. Ilyenkor gyak­rabban fordul elő az ellenség erejének alábecsülése, a lehe­tőségek és a realitások szub­jektív megítélése. Ma a „baloldali” nézetek legfőbb képviselője a kommu­nista világmozgalomban a Kí­nai Kommunista Párt vezetése. E párt vezetőinek felfogása rokon a trockizmussal, de a jelenlegi helyzet hatása alatt sajátos, „modernizált” tartal­mat és formákat kapott. A do­log lényege azonban minden­képpen az, hogy természeténél fogva „baloldaliság”. Elmélete a kínai sajátosságokat anti- marxista módon értékelve, ál­talános, mindenkire kötelező törvényszerűségeknek kiáltja ki. A marxizmus—leninizmus alkotó munkáját dühödten tá­madja és helyébe a szubjektí­vizmust, a személyi kultuszos dogmatizmust akarja állítani. Politikája nem számol az élet realitásaival, hanem a kispol­gári forradalmiság óhajait sze­retné realizálni. Ezek szem­pontjából akarná átalakítani a világot, méghozzá azonnal, minden áron és minden esz­közzel, figyelmen kívül hagyva a népek és a többi kommu­nista pártok felfogását. A kö­vetkezetes proletárosztályharc erőivel ízemben bizalmatlan és lenéző. Magának követeli az egész kommunista világ­mozgalom vezetőjének szere­pét, hogy annak erejével kí­sérelje meg a lehetetlent, a forradalom exportját. Ilykép- pen szembe került a kommu­nista világmozgalom stratégiá­jával és taktikájával, anti- marxista álláspontra helyezke­dett a nemzetközi élet alap­vető kérdéseiben és szakádár tevékenységet fejt ki. S emmiképpen sem vélet­len, hogy a Kínai Kom­munista Párt vezetői idejutottak. Szubjektív „baloldali” nézeteik bizonyos objektív körülményekkel ösz- szefüggésbem alakultak ki. Közismert, hogy Kínában a hatalmas városi és falusi kis­polgári tömegek nagy hatással vannak a pártra. Ezek nevé­ben egyes szubjektív ultrafor­radalmi elemek türelmetlenül követelik a nehéz életviszo­nyok és az elmaradottság gyors megváltoztatását, megfeled­kezvén arról, hogy minden nép kemény és szívós munká­val alakítja ki a maga életét. Ezáltal objektíve szembekerül­nek a szorgalmas kínai néppel is, amely áldozatosan építi a szocializmust. A Kínai Kom­munista Párt vezetői nem is­merik kielégítően a nemzet­közi helyzetet, az egyes kom­munista pártok helyzetét és a munkásosztály történelmi sze­— Itt van ni — hozza és mutatja a néhány szél árpát a tiszanánai Petőfi Tsz öreg udvarosa. — Tessék. Szem semmi — és csóválja a fejét nagy értetlenül. Mert igaz is, ho­gyan lehet megérteni, hogy Sarudon, de Komlón is akkora, de akkora eső volt hát mindenesetre volt eső. Aztán meg a Ti­sza mellől is szalad­tak ám befelé, hogy szalma kell az ottani jószágok alá, mert olyan eső volt, hogy elvitte az almot. Itt meg semmi. Mondom az öreg­nek, hogy ugyebár országosan kell néz­ni a dolgokat és ... Rám néz,- aztán csen­desen közbeszól: — Na, hát Tiszaná- na nem az ország? Ha itt nincs, másutt is megérzik ... Na ugye. Hogy a fene enné meg... Ez utóbbi természe­tesen az esőnek szól. Mert az embernek le­het, de az esőnek ki tud parancsolni. És nézi azt a néhány szál árpát és csóválja a fejét. — Mert hogy az ember megszokja a 40 forintos egységet... (-6) „...jó így indulni a pályán” szakemberektől, vagy éppen segédmunkásoktól. Jólesett, hogy mindenki segíteni akart. Sokat tanultam az ismerkedés éve alatt, hasznát vettem a kérdezősködésnek: tavaly ta­vasszal már önálló munkakört kaptam. , Üzemviteli mérnök lettem. Sok milliós berende­zést bíztak felügyeletemre: üzembiztos, gazdaságos mű­ködtetésük lett a feladatom, figyelemmel tartom a védel­met és az automatikát, gon­doskodom a hibás alkatrészek kijavíttatásáról, ügyelek a kü­lönféle életbiztonsági szabvá­nyok szigorú betartására. NEM SOK EZ EGY KICSIT? — Az lenne bizonnyal, ha egyedül, magamra hagyva vé­gezném nap nap után ... Jólle­het önállóan dolgozgatom már, de a problémák mindig közö­seik. S a megoldásban — to­vábbra ia — nemcsak főnö­köm, Jávor György segít szün­telen, hanem az összes kollé­ga. Amikor érdeklődnek napi munkám iránt, nem ellenőr­zésből, nem számonkérésből te­szik: hanem természetes kiván- csiságbóL Jólesik mindez, jó így indulni a pályán ... Szere­tek itt lenni, érzem támogat­nak, és megbecsülnek. Ezért iparkodom... sokat kell még tanulnom, ötéves gyakorlat alatt nem is mérnök a mérnök. És nekem még mindig kettő kell az öthöz... aztán meg a többi. Az egyetemen könnyű volt tanulni, gyakorlati rutint szerezni annál nehezebb! Ah­hoz idő kell... kinek mennyi. Mit csinál munkaidő után? — Néha egy kicsit „tanárko- dom”, próbálgatok már én is adni: a szaktanfolyamok hall­gatóinak. Nagyon örülök, ha si­kerül „törlesztenem”, ha sike­rül megértetnem valakivel egy- egy fogalmat, elképzelést vagy témát... Ha könyvet veszek a kezembe, többnyire szakiroda­lom az ... három év alatt is sokat változott a világ, formá­lódott a technika, lépést kell tartani a korral. Elhatároztam még, hogy beiratkozom rövide­sen a Műszaki Egyetem mér­nök—közgazdász szakára is. Valószínűleg már az őszön ... szükségem van erre a kiegé­szítésre. — Csak a munka, csak a hi­vatás? ELMOSOLYODIK a naív kérdésen. Ugyan minek nézem? — Élek is... itt a lakótele­pen, szépen berendezett szol­gálati szobában. Szórakozom* televíziót nézek, moziba járok, színházba olykor-olykor, ha Hatvanban előadnak valamit Remélem, később majd arra is futja, hogy a fővárosba, s ahová csak akarok, gyakrabban eljuthassak..; Majd- össze­spórolunk valamire... ti- tokzatoskodik. Az ujján karikagyűrű csil­lan: vőlegény. Huszonhat éves. Pályakezdő mérnök. (gyómi) népét sem. A mai nemzetközi erőviszonyokból és a nagy si­kerekből helytelen következ­tetéseket vonnak le. Szubjek­tív talajon állva ilyen körül­mények között óhatatlanul el­lentmondó döntések születnék, a politika kiegyensúlyozatlan­ná és kalandor jellegűvé vá­lik. Ez a politika fel szeretné szabadítani magát a felelősség- teljes és fárasztó „hétköznapi” munka alól, hogy átadja magát a „nagy forradalmi harc”, a „végső csata” illúziójának. A kommunista világmozga­lom azonban tisztában van ve­le, hogy a forradalom és a szo­cialista építés nem pillanatnyi fellobbanást, nem felelőtlen hangoskodást, hanem kitartó, hosszú időt követelő marxista —leninista munkát követel Az alkotó marxizmus—leniniz­mus és az egész emberiség ne­vében elutasítja, leleplezi és leküzdi az uítraforradalmisá- got. Hatalmas erejével meg akadályozza azt, hogy a vita elterelje a figyelmet a szocia­lista világforradalom igazi fo­lyamatáról és feladatairól. A magyar nép saját, ta­pasztalatai és érdekei alapján is minden ere­jével támogatja ezt a harcot. A magyarországi jobb- és bal­oldali hibák elleni kétfrontos harc gazdag tapasztalataiból tudjuk, hogy a kispolgári han­gulatok és törekvések leküz­dése csak a marxizmus—leni­nizmus következetes érvénye­sítése alapján lehetséges. Sütő Ottó rOál(uzűl AZ ILLETÉKES W\\\\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V A HÜSSZALLlTASI PANASZRA Ugyancsak május 22-i szá­munkban tettük szóvá a beér­kezett levelek alapján, hogy Egerben a Húsipari Vállalat nem az előírásnak megfelelően szállítja az árut. Dr. Dely Já­nos városi főorvos a panasz kivizsgálása után megtette a kellő intézkedést a hússzállí­tásnál fennálló hiányosságok megszüntetésére. A MAKLÄRI BÉKE TSZ PANASZÄRA Patkó József, a MÉK igazga­tó elnöke közölte, hogy a mák- lári Béke Tsz paprikájának át­vételénél a felvásárló az MSZ 3592—57. számú szabvány elő­írása szerint járt eL Az áru­átvételnél dolgozó felajánlotta, ha a minősítéssel nem értenek egyet, hívassanak szakértőt, azonban a termelőszövetkezet ezt az ajánlatot nem fogadta eL A GYÖNGYÖSSOLYMOSI UTASOKNAK Lapunk május 22-i számá­ban szóvá tettük, hogy a gyön­gyösi MÁVAUT-megállónól nincs feltüntetve a Gyöngyös- sólymosra induló autóbusz me­netrendje. A 4-es számú AKÖV személyforgalmi osztályáról k:- vizsgálták a panaszt, s kide­rült, hogy szerepel ugyan a busz indulási és érkezési ideje, de nem Gyöngyössolymos, ha­nem Mátrafüred jelzéssel. Mi­után az utasok tájékoztatása így nem pontos, intézkedtex. hogy a menetrenden feltünte­tik, melyik járat közlekedik Gyöngyössolymoson át. 1964. június 14., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom