Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

Miért halt meg Bíró László? Fogasra került a tiszai halak réme Régóta azt tervezte már Ferencz József, a füzesabonyi Zrínyi utcában, hogy régi, öreg lakását lebontja, s he­lyette újat épít. Meg is kapta a bontási engedélyt, s már­cius 7-én, egyik ismerősével nekifogott a munkának. Más­nap már több segítsége volt: fiatalok, akik nagy kedvvel próbálgatták erejüket. A ház egyik falát alácsáklyázták belülről, s kívülről meglazí­tották a vakolatot. A fal mindjárt az első nekirugasz­kodásra megmozdult, dőlni kezdett, de nem befelé, mint számították, hanem ellenke­zőleg. Az ijedt, figyelmeztető kiáltásra szaladt mindenki a veszélyes helyről. Bíró Lász­ló fiatalkorú, futtában meg­botlott, a földre esett, s a le­zuhanó 2 méter magas, 40 centis vastag vályogl'al — maga alá temette. A fiatal fiút mentő szállította az egri kórházba, az orvosok hiába hajtottak rajta végre több műtétet is, egy héttel a sze­rencsétlen baleset után sérü­léseibe belehalt. Miért halt meg Bíró László? Nem egy ember okozta a fiatat fiú halálát, jóllehet a vádlottak padján a füzesabo­nyi Járásbíróság dr. Perbfró tanácsa előtt csak Ferencz József ült egyedül. A bontási engedély előírja, hogy bon­tásoknál szakképzett ácsnak és kőművesnek kell lennie, csak szakemberek jelenlété­ben szabad ilyen munkát vé­gezni. Jól tudta ezt Ferencz József, de semmibe vette a törvény szavát. Jól tudták ezt a Füzesabonyi Járási Tanács építési csoportjánál is, de eszükbe jutott-e egyszer is el­lenőrizni, hogy betartják-e az óvórendszabáiyokat, szakkép­zett kőművest és ácsot alkal­maznak-e a bontásoknál?! Ferencz Józsefet gondatlan emberölés bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték; az ítélet végrehajtá­sát, az enyhítő körülménye­ket figyelembe véve, — ideg­beteg, állandó gyógykezelés alatt áll —, 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették. Az ügyet ezzel a ténnyel mégsem lehet befejezni. Nem lehet, mert — a bírósági tár­gyalás adatai alapján Is meg­állapítást nyert, — Füzes­abonyban és a környező köz­ségekben szinte egyetlen eset­ben sem tartják be a bontá­soknál megszabott előíráso­kat, A felelőtlenségnek, gon­datlanságnak Immár van egy halálos áldozata Is! A Füzes­abonyi Járási Tanács építési osztálya remélhetőleg levon­ja a szükséges következteté­seket, s szigorú, tüzetes ellen­őrzéssel — együttműködve a helyi tanácsi szervekkel — sürgősen elejét veszik a soro­zatos törvénysértéseknek. Nem kell várni a következő áldozatig! (kyd) fiz erősebb segítse a gyengéi A tiszai halállománynak veszedelmes ellenségei az el­szaporodott vidrák, amelye­ket az utóbbi időben a kör­nyékbeli vadászok is pusztí­tanak, A veszélyes ragadozók egyik legnagyobb példánya került terítékre az elmúlt na­podban. A gyönyörű prém­mel borított állat a kiskörei országúton keresztül éppen a folyó felé vette útját este, amikor egy autó reflektor- fényébe került, ahonnan már nem tudott menekülni és a kerekek elgázolták. A mint­egy 15 kiló súlyú vidra le­nyúzott bőre már a fogason függ a kiskörei vadásztársa­ságnál. (kovács) !\<íhnelt kevesebb gyógyszerre van szükségük A St. Louis-i Grwer Labo­ratórium orvosai kísérletileg megállapították, hogy nőknél a koffein-tartalmú fejíájáscsiila- pítók, altatószerek és különféle egyéb gyógyszerkészítmények testsúly-kilogrammonként azo­nos adag bevételénél, nagyobb reakcióikat váltanak ki, mint a férfiaknál. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nők lehetőleg ritkábban szedjenek gyógyszert és ha már okvetlenül szüksé­gük van rá, kisebb adagokat vegyenek, mint a férfiak. A titokzatos ejtőernyős hant, egyre gyorsuló sebesség­gel. Nem várta meg az ernyő automatikus nyílását, hanem gyors, határozott mozdulattal megrántotta ernyője önkioldó­ját A lágy selyem engedelme­sen kilobbant, s a kupola sza­bályosan kinyílt. — Megmenekültem! — sza­kadt ki Kálmáncheyből az örömteli kiáltás. Ösztönösen lefelé tekintett A földet érés helyét fürkészte. Hatalmas, zöld gabonatábla ringatózott alatta. Semmi baj. Kitűnő hely. Alig száz méternyire lehetett a földitől, amikor megpillantot­ta a magasfeszültségű elektro­mos vezetéket. A májusi szél éppen a vezeték felé sodorta. Hideg borzomgéis futott végig a gerincén. „Mégsem menekülök meg’ Szénné égek az áramütés- tői?” GYORSAN megmarkolta a feje fölött ernyője n-[1«ny zsi­nórját és erőteljes rántással féloldalt behúzta, a kupolát. Éppen az utolsó pillanatban. Ha szemvillanésmyl idővel ké­sőbb teszi, menthetetlenül rá­zuhan a vezetékre. öt méternyire az egyik tra­verz mellett, baj nélkül ért földet. Leoldotta ernyőjét, majd ká­bán, tétován megállt. Hosszú percekig öntudatlan állapotban tapogatta a zsebeit. Cigarettát keresett. Ekkor pillantotta meg a két közelgő kerékpárost. Bertalan István MtPSn&G 3 1964. június 5„ péntek Az üzemszervezés műhelytitkai 50 000 normaóra megtakarító# 5,5 sssátsalékos termelékenység-emelés Az Egyesült Izzó gyöngyösi ! gyárában kicserélték a forgá­csoló gépeik 35-40 százalékát. : Könnyű nekik, különben is ez : nem az ő érdemük. Beruházási hitelkereten és a felügyeleti szerven múlik — hallom a tár- : gyilagos választ, amibe azon- ■ ban egy kis irigység is kevere­dik. Nem is az új gépekről, hanem azok elhelyezéséről, a gyártás és az üzemszervezés eredményeiről szeretnék most hírt adni. Igaz, a májusi esőre mond­ják, hogy aranyat ér. De a gyárak csarnokában nem hull ,,égi áldás”, azonban meg lehet és meg is kell teremteni a jobb eredmények feltételeit. Mégpe­dig Időtől és természeti feltéte­lektől függetlenül tehetjük, csak idejében ismerjük fel és ésszel alkalmazzuk a gyártás- és az üzemszervezés „rejtett tartalékait”. Sokan talán csak formaság­nak, vagy figyelmes gondosko­dásnak tartják, hogy az Egye­sült Izzóban tágas ablakok ontják a világosságot, a meny- nyezetet és a falakat fehérre festették, a világítótesteket pe­dig sorosan függesztették fel. Gyöngyösön sok gépet mozgat­tak meg, de ma már mindegyik a lehető legjobb világítást kap­ja. Hogyan térül meg a szere­lés és a festés költsége? Vilá­gosság, rend és tisztaság lett úrrá az üzemben: kevesebb a selejt, jobb kedvvel és eredmé­nyesebben dolgoznak az embe­rek. Nem Gyöngyösön találták ki, de itt is eredményesen alkal­mazzák a debreceni tapasztala­tot: gumítámot tettek a gépek alá. Így már nem rezeg a gé­pünk, nem zavar a szomszéd terem sem — mondja a hely­zetfúróban Gambár István esz­tergályos. A műhely sztárja a háromdimenziós másoló ma­rógép. Kevés lehet ilyen az or­szágban — büszkélkednek a munkások. Amíg kellően meg nem ismerték, nem kis gondot okozott a technológusoknak is. Misi Béla művezető irányí­tásával kisebb csoport új gépet szerel a 3-as hajóban. U. F. L.- 3 fénycsőfejelö automata — magyarázzák az emberek. Min­dennek előre kijelölték a he­lyét. Az első két hajóban az ampullázó gép alkatrészeinek forgácsolását szervezték meg. 'Csoportos gyártásra rendez­kedtek be. Takács István fő- technológus mérte ki, hogy melyik eszterga, maró- köszö­rű- és fúrógép hová kerüljön. Izsó Gyula és Árgyélus János voltak a munkatársai, de több műszaki vezető és szakmunkás véleményét meghallgatták, míg megszületett a „Csoportos {gyártás 8*erve*ése“ címet viselő kétkötetes tanul­mány. Alapvető körülmény, hogy a gyártmány megmunká­lás közben ne hagyja el a két hajót és minél kevesebbet ci­peljék és utaztassák a munka­darabot. Ezzel időt, energiát és lényeges költséget takaríthat­nak meg. A csoportos gyártás megkez­dése után kérlelhetetlenül fi­gyelték a hibákat. Beválik-e a munkaadagolás új rendszere? A nap minden szakában és mindkét műszakban kellően ki­használják-e a gépeket? Szűk gépkapacitás nem veszélyezte­ti-e a csoportos gyártás folya­matosságát és megszabott üte­mét? Ellenőrizni, elemezni kell, ha rendellenesség mutat­kozik az . előkészületi, vagy a befejező időben. Természetes követelmény, hogy a dolgozók munkaidejük minél nagyobb százalékát töltsék produktív munkával. Csökkenjen a szer­számkivételezéssel, anyag, rajz és műveleti utasítás várásával elveszített idő. Mindezt nem elég csak óhajtani és Önmagá­ban nem vezet eredményre az utasítás és ellenőrzés. A ta­pasztalat és a gyöngyösiek gya­korlata azt mutatja, hogy a gyártás- és az üzemszervezéssel a lehetőségeket kell megterme. tent, de szükséges az új Jelen­tőségének megértetése, begya­korlása. Gyöngyösön arra töreksze­nek, hogy a munkás a rajzok­kal és a művelettervvel együk tálcán kapja a munkalapot és a szerszámo­kat is. Ha mégis hiányzik va­lami, azt közei és hamar kap ják meg a munkások. Inkábl alkalmaztak még egy raktá rost, mint hogy naponként sor ba álljon 50 szakmunkás. í vacuumteehnikai gépgyártás ú és nagy feladatokat követel ; forgácsoló műhelytől, vezetők tői és beosztottektóL A műnké sok és a vezetők állandó jelle gű és szoros kapcsolatára van szükség. Az Egyesült Izzóban ezt azzal is elősegítették, hogy az üzemvezetői és művezetői iro­dákat a csarnokokban, a mun­kahelyek, a szakmunkások köz­vetlen szomszédságában helyez, ték el. Nem formális ez a meg­oldás. De tartós eredményre csak akkor vezet, ha kölcsönös megértés és segítő szándék ve­zeti a műszaki vezetőket és munkásokat. A gyöngyösi eredmények biztatóak — még akkor is, ha most anyaghiánnyal küzdenek — hiszen 50 000 normaóra meg­takarítást, és 5,5 százalékos termelékenység-növekedést ér­tek el az üzemszervezéssel. Te­hát Gyöngyösön érdemes ezt folytatni, másutt pedig érde­mes elkezdeni. Dr. Fazekas László EGY SZÉP májusi napon, nem sokkal déli tizenkettő után, a K.-d Béke Termelőszö­vetkezet két tagja mesziról észrevette, ogy különös öltözé- kű ejtőernyős ereszkedik a gazdaság jókora rozstáblájára. Éppen a viruló határt áthidaló magasfeszültségű vezeték egyik traveze mellett ért földet és ' eltűnt a zölden ringatózó rozs- bem. A két tsz-tag kerékpárra pattant, hogy megnézze kieső- [ da a magasból érkezett jöve­vény. A rozstábla szélén meg­torpantak. A travez mellett ott állt az ismeretlen, olyan zöld öltözékben, akár a derókig^mel- lig élő rozs, csak különös for­májú, fehér sisakja villogott messzire, fénylőén, titokzato­san. — Jöjjenek közelebb, élv tár­sak! — kiáltott akkor váratla­nul a tétovázók felé az ejtőer­nyős. — Segítsenek levenni a sisakot! A tétovázók erre félbátorod­tak. A fehér sisak levétele után különleges öltözékű férfi hálá­san kezet nyújtott segítőinek. — Kálmánczhey László szá­zados vagyok. Vadászrepülő. Kérem, vezessenek a legköze­lebbi telefonállomásra. 1 Mi történt a vadászrepülő- iVéL? Azon a napon Kálmánczhey 'százados tizennégyezer méter I magasságban száguldott hang- , sebességet jóval meghaladó .gyorsasággal vadászgépén, má­jkor hirtelen leállt a hajtómű. • Kálmánczhey nem tudta, mi [okozta a váratlan üzemzavart (Sohasem volt még ilyen hely­zetben, A repülőgép hajtóműje leállásának esélye igen csekély. Csaknem a nullával egyenlő. És most mégis. LÁZAS gyorsasággal, de teljesen tiszta logikával kon­centrált: „A gép minden bérén, dezése kifogástalanul működik. A hajtómű mégis leállt. Nem tudom, miért. Be kell indíta­nom ... Mindenképpen be kell indítanom.. „Gázkar... Tőmler-kapcso- lók ... Műszereit... —■ kon­centrált tennivalódra. — Most... Mindjárt beindul... Máris pö­rög ...” Nem. Csak a hajtóműn átsi- vító levegő pörgette meg a tur­bina-lapátokat. „Még egyszer megkísérlem ... Sikerülnie kell...” Másodszorra, sőt harmadszor­ra sem sikerült. S a gép ma­gassága veszedelmes gyorsa­sággal csökkent. — Azonnal jelentse tartózko­dási helyét!... Azonnal Jelent­se... Ez a repülésvezető, Szabó József százados hangja volt. ö irányította a repülőtér harc­álláspontjáról rádión Kál- máncheyt. A pilóta nem ismerte ponto­san tartózkodási helyét. Klte- i Wntett a kabintető plexi- üve­gén. Szíve hirtelen nagyot dob­bant. A gép meredek siklási szögének irányában megpillan­tott egy betonos repülőteret. — Repteret látok — jelen- : tette Szabó századosnak. — . Megkísértem a leszállást. Szabó százados felismerte Kálmánchey szándékát: meg akarja menteni a gépet... Nem, nem engedheti meg a kockázatos kényszerleszállást. Ez a pilóta életébe kerülhet. Vesszen inkább a gép ... — Ne kísérletezzen! — har­sogta szinte ordítva a rádióba. — Katapultáljon! Azonnal ka­tapultáljon! Közben Kálmánchey ne­gyedszer Is megkísérelte a haj­tómű beindítását. Ezúttal Is hasztalanul. Hirtelen, észrevette, hogy gé­pének meredek siklási szöge időközben megváltozott és ép­pen egy kis falura irányul. Ha a településre zuhan a gép, a tűz és a robbanás szörnyű pusztítást végez. Energikus mozdulattal oldalra irányította gépét. — Mire vár? Ne tétovázzon! Azonnal katapultálni 1 — is­métlődött a korábbi parancs. Kálmánchey tudta, hogy már nincs más választása. Sorsára kell hagyni a gépet. A KATAPULT berendezés robbanótöltete az üléssel együtt ágyúgolyó sebességgel repítette ki a kabinból. Egész testén és jobb kezén hatalmas ütést ér­zett, s néhány másodpercre teljesen cselekvőképtelenné vált. Gyorsan öntudatra eszmélt, ösztönösen az ejtőernyő nyu­galmat és biztonságot jelentő kupoláját kereste maga felett. Sehol sem látta. Zuhant, zu­Opera ősbemutatóra készül Gyöngyös Beszélgetés a szerzővel Szombaton este rendkívüli zened esemény színhelye lesz Gyöngyös. A szabadtéri szín­padon opera ősbemutató hang­zik fel. És ha azt is elmondjuk, hogy a zeneszerző Záborszky József, a Gyöngyösi Állami Zeneiskola igazgatója, érthető­vé válik fokozott érdeklődé­sünk. Az ősbemutatóról, a próbák­ról és a további tervekről be­szélgettünk a szerzővel Elmondta, hogy Aszoka cí­mű operáját tavaly nyáron komponálta. A hangszerelés­sel csak az idén tavasszal ké­szült el. Az opera régi hindu történetet elevenít fel. Az i. e. harmadik században élt Aszo­ka, aki hódító háborúja közben borzadt meg a szörnyű véron­tástól, és maga ajánlott békét a legyőzőiteknek. A téma meg­jelölése egyben az opera mon­danivalóját is elárulja A kö­zel kétezer éves történet lé­nyegében a ma emberéhez szól, életünk egyik legfonto­sabb kérdésében: a háború és a béke kérdésében foglal ál­lást. A zeneszerző a bemutató előtti szokásos lámpaláztól el­tekintve bizakodva tekint a szombat este elé. A próbák azt mutatják, hogy a főszereplők: Szabó Anita, Nagypál László és Gárdos Miklós egyre na­gyobb kedvvel készültek a be­mutatóra. Szabó Anita a szín­padról szinte azonnal Bécsbe megy, szerződést írt alá a Bécsi Állami Operához. A rendező, Sarkady Lili legfel­jebb a színpadkép kialakításá­ban „vitázik” a szerzővel a próbákon. De mindenki szíve­sen munkálkodik az Aszoka minél sikeresebb előadásáért. Mintha a szerzőn kívül a köz­reműködők is személyes ügyet csináltak volna a bemutatóból. Záborszky József elmondotta, hogy zeneszerzői munkásságá­nak Aszoka nem az első állo­mása. Gyöngyös topánka című gyermek-dal játékát már elő­adták, ezenkívül közönség elé került már több fúvós és vonós kamaraműve és szívesen ír dalokat Ady-versefcre. A jövőt illetően is vannak tervei. Ben Húrról és Bornemissza Ger­gelyről akar operát írni. A szombati ősbemutatóra várja többek között Kóródy Andrást, az Operaház zene­igazgatóját. A rádió az operá­ról felvételt szándékozik ké­szíteni, és angol nyelvű adás­ban1 India részére sugározza majd. Érdeklődéssel várjuk a szom­bat esti ősbemutatót. (g. molnár) Vannak szép hangzású jel­mondataink, amelyeknek egy részét elfelejtettük, a másik részét pedig szerényen tarto­gatjuk. Az élet azonban válto­zik, alakul elképzelésünk egy- egy dologban és sok mindent megvalósítunk anélkül, hogy a jelmondatot emlegetnénk. Nem a jelmondat a hibás abban, hogy üresnek, frázisnak tűnik használata, hanem az ember, aki (volt idő) jelszavakkal akart szocializmust építeni. Az erősebb segítse a gyen­gét!” Nagyszerű gondolat van ebben a mondatban. És lehet e mondatnak gazdagabb tartal­mat adni, mint most, a nagy átalakulás Időszakában, ami­kor a termelőszövetkezeti moz­galomért ezrek és tízezrek fá­radoznak? 1983-ban megyénkben 152 szövetkezet készített zárszáma­dást. Az értékelés alapján a szövetkezetek közül 47 jól 83 közepesen és 22 gyengén gaz­dálkodik. Ha figyelembe vcsz- szük a természeti adottságokat, azt a hallatlan gazdasági el­maradottságot, amelyet egyik­másik tsz örökölt, akkor nem lehetünk ezzel az eredménnyel elégedetlenek. Különösen ak­kor van okunk bizakodásra, ha tudjuk, hogy a 22 gyenge szö­vetkezet közül ma már több az erőteljes , felemelkedés útját járja. Az állam hallatlan erőfeszí­téseket tett és tesz ma is azért, hogy a gazdasági stabilitás mi­nél gyorsabban bekövetkezzék. Ezúttal azonban szóljunk in­kább arról, hogy e jelszó no- gyan gyümölcsözik, milyen eredményeket hoz és hol van­nak e téren adósságaink? Vegyük elsőnek az állami gazdaságokat, ahol e téren sok még a kívánnivaló. A februári párthatározat külön fejezetben foglalkozik az állami gazdasá­gok szerepével, a termelőszö­vetkezetek segítő feladataival. A hevesi, a füzesabonyi és a többi állami gazdaság is adott ugyan szakembereket a szövet­kezeteknek, esetenként gépek­kel is segítik őket, de a gazda­sági irányításban, a szakta­nácsadásban nyújtott segítse gük még szegényes. Jó hallani, hogy egy-egy erős szövetkezet hogyan segít a gyengébben. Példa volt erre a füzesabonyi Petőfi Tsz vezetőinek esetében is, akik a szihalmiakat patro­nálják. E gerszóláton az idén először fogtak oltványkészítés­hez a szövetkezeti gazdák. Já­ratlanok, — mondjuk meg őszintén — tudatlanok voltak még ebben a munkában, ezért Abasárhoz fordultak segítsé­gért. Így történt, hogy a ta­vasszal két hétig az egerszólátj oltványkészítésnól húsz abasá- ri ember dolgozott, a szőlőkiis- kolázásnál pedig 10 napon át 30—40 abasári gazda segített. A téli szőlőoltó tanfolyamon az abasáriaik 16 egerszólátt szövetkezeti gazdát tanítottak meg az oltás nagy figyelmet és türelmet igénylő munkájára. Az egerszóláti tsz évek óta a gyengék sorában volt, most nagy erőfeszítéseket tesz a megerősödésre és ehhez sok­ban hozzájárult az abasáriak testvéri segítségnyújtása is. Vannak még ma is községek; ahol egy jó és egy gyenge szö­vetkezet gazdálkodik. Azono­sak a feltételek, a termelési viszonyok, csak éppen az ered­mények térnek el egymátál Mi az oka? A válasz esetenként változik, hiszen az egyik he­lyen a vezetésben, máshol ® hozzáértésben; a harmadik he­lyen a tagság szorgalmába® keresendők a gyökerek, de ez­úttal nem is ez a lényeg, ha­nem az, hogy az erősebbek sok helyen még nem segítik s gyengét, örülnek saját ered­ményeiknek, sikereiknek é* keveset törődnek azzal, m van a szomszéd portáján. A segíteni akarás szép példá­ját láthattuk a tavasszal Eger- szalókon és ahol erőgépgumik- kal segítették a bajba jutott balatoniakat. A hevesi járásban már nincs gyengének minősített szövetke­zet, így a megye sokszorosan kitüntetett és legjobb szövetke­zete, a tamabodi tsz patroná- lást vállalt az egri járásban és a nagyvisnyói gazdaságot se­gíti. Ennek szép példája volt egy teherautónyi palántaszál­lítmány, amely Tarnabodról tápkockákban érkezett Nagy- visnyóra. Sajnos, akadnak olyan esetek is, amikor az egyik szövetkezet a másiktól kér gépet, alkatrészt és a szom­széd még a legelemibb segítsé­get is megtagadja. A jelmondat igazi tartalma: Segítés, jó szándék, emberség. Ilyen tartalommal van csak értelme a mozgalomnak is: Az erősebb segítse a gyengét! iz. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom