Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

Heves megye tömegsportjáról es továbbfejlesztési lehetőségeiről Persze a tömegesítést nagyban elősegítené ha a sportkörök és az iskolák többet törődnének a természetjárással. Mindenesetre a másfélezer természetbarát és a közel 300 fős versenyzőgárda komoly magvát képezi az elkövetkezen­dő évek tömegsportjának! tatni az eddigi ;eket egészsége, vagy a nemzet dicső­sége? Ügy gondoljuk, hogy a szocialista elveket valló sport­emberek előtt nem lehet kétsé ­ges, hogy a ' nemzet egészsége a fontosabb, hiszen a<z egész­séges, erős, kisportolt töme­gek nemcsak a munkában ál­nak jobban helyt, de biztosít­ják élsportunk számára a kia­padhatatlan utánpótlást is! Éppen ezért a sportkörök ed­digi egyoldalú tevékenységét sürgősen át kell formálnunk. Szervezzék a szakosztályi mun­kát, de tartsák szem előtt a tömegsport-feladatokat is . és sportolóinkat neveljék szocia­lista szellemben. Sajnos a sportkörök többsége még akkor is minőségi feladatok megoldá­sára törekszik, amikor ehhez egyébként nincsenek biztosítva a működési feltételek. A jövő­ben a sportköri munka értéke­lésének mikéntjét is meg kell változtatni, s elsősorban a tö­megesítésben elért eredménye­ket kell figyelemben venni. Az legyen a legjobb sportegyesü­let, amelyik viszonylag a leg­több személyt vonja be a test- nevelési és sportéletbe. A ter­melőszövetkezeti sportköröknél bő lehetőség kívánkozik a sportmunka szélesítésére, hi­szen különböző sportágakban tsz-ek közötti, falurészek kö­zötti, utcák közötti versenye­iét, bajnokságokat rendezhet­nék. Hasonlóan lehet kialakí­tani a tömegsport-életet üze­meinkben vállalatainknál és egyéb intézményeinknél. A já- -ási TS-ek pedig mérjék fel mielőbb: mély területeken le­let körzeti bajnokságokat lét­rehozni azon csapatok számára, »melyek sem járási, sem maga­sabb szintű bajnokságban nem kerepelnék. A tömegsport fejlesztéséhez szükséges gazdasági alapokat a cöltségvetéseken belül kell biz- osí tanunk. A sportkörökben neg kell javítani a tagdíj fize- ési morált! A pályahiány felszámolásá­ba fejlesszük tovább a me­sénkben már jó bevált pálya­építést mozgalmat, s a helyi :ezdeményezéséknél minden setben kérni kell a helyi taná­sok segítségét: a községfejlesz- ési alapból nyújtsanak megfe- elő anyagi támogatást A történész — Don Jozé nem Kínából úszott át — szögezte le Gyula. — Ö ott született a forró parti fövénybe beásott tojásból,, és ott élte le gyermekkorát is. Eredeti brazil volt, mégpedig különleges fajta. Ezt Bandi állapította meg, aki biológus az állatkertben. Felkért a tu­domány nevében, hogy en­gedjem át nekik. Másik álla­tot ajánlott fel cserébe. — Mandarin urat? — tört ki belőlem a totózó, — Nem — felelte Gyula, ingerülten a félbeszakítás miatt. — Nem Mandarin urat, hanem egy őzet. — Tréfálsz? — hápogtam. — Egy műanyag borítású bre- kuszért egy komplett őzet? — Don Jozé speciális, hosz- szú nyakú példány volt — em­lékeztetett barátom. — Egyéb­ként nagyon kérlek, ne vágj mindig közbe, mert elvesztem az események fonalát, és ak­kor érdektelenné válik az egész. — Többé nem fordul elő — ígértem határozottan. — Foly. tasd, mi lett az őzikével? — Természetesen nem fo­gadtam el. Egy bérházban ne­héz őzet nevelni. Ezek futká- rozni, ugrándozni szeretnek. Széna kell nekik, meg külön­féle erdei szamócák. Bandi ekkor ausztráliai vadkutyát ajánlott, úgynevezett dingót. Nagyon meggyőző érveket so­rakoztatott fel. Kiderült, hogyha átveszem, nem kell ebadót fizetnem utána, mert vadállatnak számít. — Hozzátok került a vad­kutya — koccantak össze fo­gaim a rémülettől. — Nem fél­tetek? — De féltünk — nyugtatott meg Gyula. — Nem fogadtuk eL Erre fiatal nőstény mosó- medvét kínáltak cserébe. — Azt még kevésbé fogad­tátok el — rikoltottam vidá­man, mert már kezdtem bele­jönni a játékba. — Minek egy ilyen dög nektek, hiszen hol­land mosógépetek van?! r- Tévedsz — intett le Gyu­la. — Ágnes asszony hozzánk került. Több mint egy évig élt nálunk. Nem bántuk meg a cserét. Különösen a gyere­kek imádták. Sajnos, nagyon megnőtt, a végén rengeteget zabáit. A cirkusznak ajándé­koztuk oda. — Mandarin úrért! — üvöl­töttem. m Ugye, Mandarin úrért? — Nem — ingatta a fejét a barátom. — Ingyen adtuk. Amint már mondtam — aján­dékba. Te megint nem fi­gyelsz! Torkon ragadtam. — Ki vele! — sziszegtem. — Rátérsz-e végre Mandarin úrra, erre a rusnya dögre, vagy kiszorítom belőled a tör­ténész lelkedet! Kiszakította nyakát a mar­komból, megigazította nyak­kendőjét, és méltatlankodva jelentette ki: — Vedd tudomásul, hogy brutális viselkedésed miatt egy szót sem hallasz tőlem Mandarin úrról. Pedig az előzményeknek már a végére is értem volna. Rövidesen. KÜRTI ANDRÁS Sok évi szünet után a sarki csemegebolt előtt találkoztam össze Gyulával, és a kölcsö­nösen szívélyes üdvözlések után megkérdeztem: mit visz abban a stanicliban? — Napi eleséget Mandarin úrnak. — Ki az a Mandarin úr? — Mandarin úr az én kínai teknősbékám. Nagyon tetszett nekem a dolog. Az is, hogy Gyulának teknősbékája van, az is, hogy az illetőt Mandarin úrnak hívják, és kiváltképpen én tetszettem magamnak, akinek ilyen, ilyen érdekes barátja van. — Szóval te odahaza tek- nősbékát nevelsz — állapítot­tam meg elégedetten. — Ez pompás! Mesélj róla. Miért kínai, mit eszik, hány éves, mekkora... ? — Álljon meg a meneti — vetett gátat a kérdésáradat­nak. — Előbb tisztázzuk az alapproblémát. Néhány lapos közhelyet, semmit mondó ap­róságot akarsz hallani a Man­darin-ügyről, va,gy történeti­leg is hiteles, részletes, elem­ző tájékoztatást? — Csakis az utóbbit! — Szóval nem valami fel­színes, olcsó kispolgári kíván- csiskodás vezérel, hanem min- denoldalúan ismerni kívánod a Mandarin úrral kapcsola­tos események alakulását, azok okozati összefüggéseit, belső logikáját? Nem mazso­lákat akarsz, hanem históriai áttekintést? — Pontosan erről van szó! — jelentettem ki lelkesen. — Nincs kerek e földön téma, mely jobban érdekelne. — Rendben van — bólintott Gyula. — Engem ugyanis semmi sem hoz ki könnyeb­ben a béketűrésből, mint mi­kor a felületes informálódás igényét tapasztalom ember­társaimnál^ Tehát a tárgyra térek. Két évvel ezelőtt tör­tént. Brazíliába készült egy sakk-versenyző barátom. El­utazása előtt felkeresett és érdeklődött: mit hozzon ne­kem e távoli vidékről? Kaj­mánt, feleltem tréfásan. Az­tán meg is feledkeztem a do­logról, és képzelheted meg­lepődésemet, amikor pár hét múltán beállít, kis ládikóvál a hóna alatt. Mentegetőzve közli, hogy a brazil hatósá­gok újabbon nagyon meg­nehezítették a kajmán-kiho- zatalt, ezért — teknősbékát hozott. — Tehát Mandarin úr így került hozzátok — kottyantok közbe. — Mandarin úr? — mereszt nagy szemeket Gyula. — Nem értelek, hiszen már az elején közöltem, hogy Mandarin úr — kínai teknős! Ez pedig bra­zil volt. Kajmán helyett ér­kezett. Don Jozénák hívták. És kérlek, figyelj jobban, mert ha mindent kétszer kell elmondanom, estére sem érünk a végére, és nekem még más dolgom is van. — Bocsáss meg — hebegtem szégyenkezve —, én csüngök szavaidon, de azt hittem, ta­lán Kínából Brazíliába úszott át a barátunk. tékonyabban ke® fejleszteni megyénkben. Mindenekelőtt sürgősen fel kell számolni a közönyt, az ellenszenvet, a ha­nyagságot és a nemtörődömsé­get. A sportkörök vezetői, az iskolák igazgatói, pedagógusai, az úttörővezetők, . az eddigi­nél nagyobb intenzitással fog­lalkozzanak a részfeladatokkal. Ne kampányszerűen, hanem rendszeresen biztosítsák a pont­szerzési lehetőségeket. A TS-ek és a testnevelő szakfelügyelők fokozzák és állandósítsák az ellenőrzést. Fokozni kell a szervező munkát, mert még mindig találunk néhány isko­lát — Poroszló, Nagyréde, Gyöngyöshalász — ahol nyoma sincs a mozgalomnak! Az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomban 20 600 Heves megyei fiatal vesz részt. A negyedik követelmény telje­sítését igényesebb sportköve­telményekhez kellene kötni, s egybe-kapcsolni a Kilián Test- nevelési Mozgalommal ★ A Mátra és a Bükk rendkívül kedvező lehetőséget biztosít a természetbarát mozgalom szá­mára. A fejlődés ezen a vona­lon számottevő, hiszen amíg 1961-ben 16 szakosztály műkö­dött 756 taggal — 1963-ban már 30 szakosztály 1307 szerve­zett természetjáróját tartották nyilván. Az idei szervezések még biztatóbbak, éspedig első­sorban azért, mert az ifjúság érdeklődése nagymértékben nő a természetjárás iránt! 'A me­gyei természetbarát • szövetség mindent elkövet a túramozga­lom kiszélesítésére,- az ' általa rendezett diák vártúrákon pl. minden esetben nagy számmal jelentek meg az- Eger és Gyön­gyös környéki fiatalok. Tardo- son és Lajosházán túraközpon­tok vannak kialakulóban — INNEN—ONN AM — A MISKOLCON megrendezett területi egyéni vívó bajnokságon Heves, Borsod és Nógrád megye legjobb vívói Indultak. A kard­bajnokság komoly egri sikereket hozott, de ebben a fegyvernemben jól szerepeltek a gyöngyösiek is. A kardverseny végeredménye: 1. Vígli Sándor (E. Vörös Meteor), 2. Bérezés (DVTK), 3. Jakab (E. Vörös Meteor), 4. Bablonkai (E. Vö­rös Meteor), 5. Dr. Badich (DVTK), 6. Tímár (Gyöngyösi Spartacus), 7. Kőszegi (Gyöngyösi Spartacus), 8. Meszes (SBTC). A három egri vívó közül az ifjúsági Jakab volt az esélyes, a jó napot kifogó Vígh azonban jobban bírta a bá- gyasztó hőséget. Bablonkai meg­bízhatóan, formásán vívott. BEFEJEZŐDÖTT a középiskolás kosárlabda-bajnokság. Az elmúlt héten a baj alak 19 pontos győ­zelmet arattak a Bp. Eötvös Gim­názium felett, s ezzel elnyerték a bajnoki címet. A 3. helyet az egri Dobó Gimnázium együttese szerezte meg. — GYÖNGYÖSHALASZ—H. Spar­tacus 5:0 (4:0), Gyöngyöshalász, megyei' n. osztályú labdarúgó­mérkőzés. A jó formában levő Acs négy gólt lőtt a hatvaniak hálójába, az 5. gól szerzője Hege- cte volt. A mezőny legjobbja, Áos* és Veres mellett Szabó, Kádár nyújtott jó teljesíttnényt. — A KOSÁRLABDA női NB H. keleti csoportjának állása: U BVSC 2. Duna Cipő 3. Egri Dózsa 4.. Vasas Izzó 5. Debrecen 6. Nagykőrös 7. ózd 8. Nyíregyháza 9. Békés 10. Szolnok 2 769:608 30 1 814:527 29 5 944:756 27 6 813:720 26 7 847:767 25 9 822:750 23 6 10 702:804 22 5 11 756:744 21 2 13 548:817 17 1 15 488:830 17 — KARCAGON megrendezett országos jellegű ifjúsági birkózó- versenyen Bata Gyula, a Gyön­gyösi Spartacus tehetséges fiatalja értékes IL helyet szerzett. — HEVES megye 1964. évi ifjú­sági tekebajnoka Szeregényi Mi­hály (Petőfibánya) 414 fával. A további sorrend: 2. Kurfürszt (Lő­rinci) 411, 3. Gáspár (Lőrinci) 389, 4. Zombori (ESZ Spartacus) 385, 5. Kassléder (Petőfibánya) 384, 6. Kiss Imre (ESZ Spartacus) 373. — Az Egri Spartacus csapata két mérkő­zést játszott Csehszlovákiában. Eb­ből a Rimaszombati Lokomotív el­len 2477:2428, a Rimaszombati Slo­van ellen pedig 2474:2346 arányban győzött. Jólsikerült kirándulást rendez­tek vasárnap az egri kórházi dol­gozók, akiket kisvonat szállított Vöröskő-völgyön át1 a Stimetz- házig, ahol kellemes pihenéssel, vidám szórakozással töltötték a napot. Ugyanakkor két külön au­tóbusz is indult a szép környezet­ben fekvő Guba-kúthoz. Mátraházán nagy érdeklődés mel­lett zajlott le a házaspárok me­gyei bajnoksága. A nehéz, ni. osztályú terepen a Bodonyi há­zaspár (Mátra Klub) szerezte meg az első helyet a Miklós házaspár (Egri Vasas Elektromos) és a Tóth —Daru házaspár (Mátra Klub) előtt. ★ A Mátraházi Lendület öt termé­szetjárója a hét elején egyhetes túrára indul. Túrájuk során a tá­voli zempléni hegyeket keresik fel. Jó ütemben folynak a július 19-én megrendezésre kerülő, ha­gyományos Dobó István tájéko­zódási emlékverseny előkészüle­tei. A rendezőbizottság szerint sok újdonság, érdekesség fogadja majd a részvevőket. A Bükki Vörös Meteor természetjárói az első íz­ben megrendezésre kerülő egri városismertető verseny megrende­zésén munkálkodnak. Az Egri Ki­nizsi pedig június 28-án, vasár­nap, tájékozódási gyakorló-ver­senyt bonyolít le Tardos környé­kén. jgfh '«•j“ Sporthírek |) — JULIUS 4-én,- Belgrádiban nemzetközi úszóversenyt rendez­nek, amelyen. négy magyar úszó indul, köztük az egri Mártonffy Tamás és Szölgyémi Ferenc. — AZ EGRI Dózsa NB II. lab­darúgó-csapata szerdán délután Egerben, barátságos mérkőzést ját­szott a Borsodi Bányász NB I. B-s csapatával! A jó formában le­vő egriek 9:1 arányban győztek. A Gyöngyösi Tej'üzem hosszabb gyakorlattal ren­delkező adminiszfrátorl felvesz, gyöngyösi lakost. Jelentkezés: Herezeg Gábor üzemvezetőnél. i amelyek jelentőségéről talán . nem is kell külön szólnunk, Meg kell változ nézel Tömegsportunk helyzetét összegezve megállapíthatjuk, hogy a különböző tömegsport- versenyeken a megye lakossá­gának 18 százaléka vesz részt. A sportkörök közül harmin­cán terveztek bizonyos össze­geket a tömegsportra és ez fe­lét teszi ki annak a 200 000 forintnak, amelyet általában évente a tömegsportra fordí­tunk. Sportéletünk átszervezése, az MTS megalakulása új távlato kát nyitott a ' fejlődésben. Mindenekelőtt azonban meg' kell változtatnunk a sportveze­tők tömesporttal kapcsolatos eddigi zsemléletét, bővítenünk kell a szakember-képzést, a pályaépítési mozgalmat. Na­gyon fontos szem előtt tartani, hogy a sportszövetségek min- ’ dennemű s porttevékenység gazdáivá váljanak, az üzemi, ■ falusi, intézményi, iskolai sport megszervezésének és lebonyolí- ; tósának irányítását a sportszer- . vek végzik. A sportkörök él- ■ nökségei és a szakosztály veze- ■ tőségek pedig saját területükön ■ szervezzék meg a tömegsport- ! versenyeket — hiszen ez az a terület, ahol a legtöbb a javíta­ni való! ^ A tömegsport jelenlegi hely- < zete magával hozza a szakem- < berképzés gyorsításét, eddig 5 sok olyan tomegverseny zaj- . lőtt le, ahol nem álltak meg- ] felelő szakemberek rendelke- 3 zésre, s ez sok vitára, meg -| nem értésre adott okot. Az 3 MTS káderképzéssel kapcso- < latiban hozott határozat végre- 1 hajtásával megnyugtató módom j megoldható a tömegsport min- j den szakember-igénye! i Általános tapasztalat, hogy s sportéletünk fejlődésével a lé- s tesítmények nem tudnak lé­pést tartani. Városban és falu- s ban egyaránt kedvezőtlen a 1 helyzet, nincs elég sporttelep, t öltöző, s legtöbb helyen a hi- r giénia elemi követelményeivel t sem találkozhatunk. ★ r Sportvezetőink nagyrészében f ma még túlzottam a verseny- e sport iránti rajongás él, még k nem érzik, hogy hasonló ran- € gú feladat a tömegsport is. Pedig mielőbb fontolóra kell írennünk, hogy mi a fontosabb t jgy nemzet életében: a nemzet 1< Végül a feladatok elvégzésénél megfelelő módon hangsú­lyozni kell a társadalmi munka jelentőségét és értékét. A sport tömegesítésében végzett munka tartozzék a legbecsüle­tesebb munkák közé, a jól dolgozó társadalmi aktivistákat ré­szesítsék rendszeresen elismerésben. Az MTS Heves megyei Tanácsa felkéri a szakszervezeteket, a KISZ-t, az OKISZ-t, a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy támogassák sportéle­tünk tömegesítési programját, segítsék elő ifjúságunk és egész dolgozó népiünk szocialista testnevelését. Ismét fellendülőben a Kilián-mozgalom Külön ke® foglalkoznunk a Kilián Testnevelési Mozgalom­mal. Helyzete megyénkben nem ' nevezhető jónak, 235 helyen találkozhatunk vele, eb­ből 120 az általános iskola, 16 a középiskola, 40 a termelőszö­vetkezeti sportkör, 38 az üzemi sportkör, 1 főiskola és 20 egyéb sportkör. A jelentkezettek szá­ma több mint 20 000. A moz­galom fejlődése 1963-ig egyen­letes volt, a részvevők száma elérte a 20 440 főt, jelvényt viszont csak 3464-en szerezték. 1963. év végén a hanyatlás je­lei mutatkoztak, ugyannyira, hogy a taglétszám 16 600-ra csökkent — noha a jelvényesek száma 6771 főre nőtt. Kevés kivétellel sehol nem tudtak megbirkózni tehát a szervezés­sel és a jelvényszerzéssel járó nehézségekkel. A KTM adatai nagy végleteket takarnak. Sok helyen — Atkár, Novaj, Tófalu, Eger II., V., XII. szá­mú általános iskola, Gyöngyös I, II. számú iskola — a jelent­kezők 80—90 százaiéira jutott jelvényhez, vannak viszont olyan iskolák, ahol még a mai napig sem szereztek egyetlen jelvényt sem. 1964 első fele ismét fellen­dülést hozott, remény van arra, hogy június végén a jelvényesek száma eléri a tízezret, a mozga­lomban részvevők száma pe­dig a tizennyolcezret!! Rendkívül fékezőleg hat a mozgalom sikerére a sok hely­telen szemlélet, a nem megfe­lelő hozzáállás. Pedig a KTM célkitűzése, alapelve helyes, és az MTS Heves megyei Taná­csának az a véleménye, hogy a mozgalmat újult erővel és ha­10 MPÜJS&G 1964. június 28„ vasárnap II. A közép és iparitanuló isk< Iákban — a kötelező testnevs lesi órák alacsony száma mia — a képzés meglehetősen . e: maradott. Ezt a sportkörö munkájának fejlesztésével k hetne csökkenteni. A középií kolás sport másik liibája, hog a versenyeket nem mindi előzi meg folyamatos, rend szeres felkészülés, sok esetbe: csak a kötelező testneveiéi órák jelentik az egyedüli fel készülést. Az osztályok közötl versenyek kiszélesítését nagy mértékben gátolja a létesít ményhiány, iskoláink többség még udvarral sem rendelkezik! Az eddigi tapasztalatok sze rint üzemeinkben, vállalata inknál rendkívül népszerűéi voltak az üzemi bajnokságok az üzemrészék közötti verse­nyek, mérkőzések. Volt odyai esztendő, amikor 6—7 ezer dől ;ozó vett részt ezeken a viada- okom. Sajnos, az átszervezi: itáni időkben ezen a területér ' izonyos megtorpanás észlel­hető. Ennek egyik okát abbar útjuk, hogy a sportszövetsé gek gyakorlatilag még nerr élnek” az üzemekben, nine« megfelelő kapcsolatuk az üze­mek vezetőivel, a társadalmi Fejlődik a Szépen fejlődik a községek testnevelése és sportja. A me­gye 117 községéből már csak ötnek nincs sportköre! A két­ségkívül legnépszerűbb labda­rúgás mellett egyre inkább tért hódítanak egyéb sportágak is, mint a röplabda, kézilabda, asztalitenisz, sakk, teke, atlé­tika. A falusi dolgozók spartakiád­jának évtizedes hagyománya van. Nagyon sok községben a spartakiád nyomán kialakult sportoló-gárda alakított sport­egyesületet. A versenyeken részvevők száma évről évre emelkedő tendenciát mutat, 1959-ben alig ötezer fő versen­gett egymással — ez a szám 1963-ban már elérte a tízezret! A falu sportéletéhez tartozik a kultúrházakkal fennálló kap­csolatok legalizálása. A megyei tanács vb 1962 végén határo­zatot hozott arra, hogy a kul- túrotthonokat versenyrendezési célokra, a sportkörök rendelke­zésére kell bocsátani. Néhány kivételtől eltekintve (például szervekkel. A magasabb szinti sportszervezetekbe át nem vett vagy a sportköri vezetésbe b< nem vont aktivisták javarész« visszavonult, s így gyakorlati lag elveszett a sportmozgaloir számára. Ez utóbbiak újra be­kapcsolására a szakszervezetek­kel karöltve sürgős intézkedé­seket kell hozni. Persze mind­ezek ellenére találunk olyar üzemeket, ahol töretlenül és nagyon szépen folynak a tö­megsport-versenyek. Petöfi- bányán a szakszervezet és a KISZ közösen bonyolítják le az üzemrészek közötti bajnok­ságokat, amelyben évente kö­rülbelül kétezren vesznek részt. De folynak üzemi bajnoksá­gok a Gyöngyösi Vasas Izzónál, a Gyöngyösi XH-es Aknánál, a Hatvani Kinizsinél is. Nehe­zebben megy viszont a szerve­zés a Recski Ércbányánál. Sajnos, a munkahelyi testneve­lés megyénkben eddig sehol sem honosodott meg, pedig hasznossága elvitathatatlan. A Gyöngyösi Vasas Izzóban, a Mátravidéki Fémmüvekben és az Egri Finomszerelvénygyár­ban mielőbb hozzá kellene kez­deni a szervezéshez. alu sportja Poroszló) nincs különösebb fennakadás. A lakóhelyi testnevelés és sport fejlesztését a mindjob­ban erősödő, úgynevezett „vá- rosodási folyamat” teszi szük­ségessé. Eltűnnek a grundok, jóformán minden talpalatnyi terület beépül. Városrészek emelkednék anélkül, — s ez a fő baj — hogy sporttelepet, vagy megfelelő játszóteret épí­tenének hozzá. Égerben például 300 állami gondozott gyermek részére sok millió forintos be­ruházással gyermekvárost hoz­nak létre — sporttelep nélkül! Az elmúlt évek során a megye területén elkészültek a város és községfejlesztési tervek. A tervek megvalósításába sajnos, nem vonták be az illetékes sportszervefcet, s így nem is tervezték megfelelő játszótere­ket, üdülőparkokat, sportpályá­kat. Nem volt ritka az az eset sem, hogy meglévő sporttele­peket) építettek be, mielőtt az újat műszakilag átadták, vagy egyáltalán megépítették volna! [Lásd: Eger, Verpelét.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom