Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás 1. oldalról.) A belkereskedelem fejlődésével összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az utóbbi években egyre határozottabban és világosabb formában kezd kirajzolódni a különböző Intézkedésekből és az alkalmazott módszerekből egy rendezési elv, amit nevezhetünk „kereskedelmi koncepciónak” is, de jelentőségénél fogva megérdemli a „kereskedelempolitika” elnevezést is. Egyre több joggal mondhatjuk, hogy mér nemcsak gazdaságpolitikánk, plusz kereskedelmi rögtönzéseink vannak, hanem már van a gazdaságpolitikából levezetett kereskedelempolitikánk. Akad persze még jócskán rögtönzés is, néha meggondolatlanság Is, de jelen van már a tudatosság, az átgondoltság, a tervszerűség. Ha fogyasztási árpolitikánkat tesszük mérlegre, megállapítható, hogy az lényegében helyesnek bizonyult.. A főbb cikkeknél a rögzített árak jól védik a fogyasztók érdekelt. Az áruk nagyobb hányadánál — természetésen a nem alapvető közellátási cikkek' esetében — azonban indokoltnak látszik a fogyasztói árak rugalmasabb kezelése. Rugalmasságon azt értjük, hogy a belkereskedelmi és ármegállapító szerveknek a kereslet-kínálat tartós megváltozása esetén — legyen módjukban egyes cikkek árát korrigálni anélkül, hogy az egész árszínvonalat emelnék. Tehát nem szabad áralakulásról, hanem továbbra Is hatósági árjóváhagyásról van szó, de úgy, hogy a.z egye9 árak ne merevedjenek meg hosszú időre. Továbbra is fontos feladat marad a burkolt áremelések meggátlása, büntetése. különböző fokozatai vannak, a cél az, hogy a dolgozók szaktudásban egyre magasabb fokra jussanak. A szocialista mun kaerköíesnek azonban nincsenek fokozatai. Vagy megfelel valaki a szocialista mun- kaerkölcs szigorú és magas követeltnónyeinek, vagy nem, a cél az, hogy minden dolgozó megfeleljen. Milyen konkrét követelményekről van szó? Négy fő követelményről, melyek külön- külön is nagy fontosságúak, de tuladonképpen egészében, együttesen érvényesítendők. Az első a megfelelő, szüntelenül bővülő áruismeret, A második az emberismeret, a fogyasztói magatartás ismerete és megértése. Harmadik a vásárló megbecsülése, udvariasság. Negyedik a szocialista tulajdon gondos kezelése. Aid ezek valamelyikének nem képes megfelelni, nem való kereskedelmi pályán, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló beosztásra. A vezetők elé az említetteken felül még további feltételeket is kell állítani, amelyek a vezetési módszerekkel kapcsolatosak. gojem, megismertetni és gadtaimi. Tisztelt edvtársak! A Belkereskedelmi Minisztérium irányító munkájában, munkamódszerében az utóbbi időben javulást tapasztalhatunk. Különösen a minisztériumnak. azt a gyakorlatát kell Üdvözölnünk, hogy egy-egy megye kereskedelmi problémáit a minisztérium vezetői, a kollégium tagjai a helyszínen vizsgálják meg, esetenként a kollégiumi üléseket a helyszínen tartják. Valószínű, hogy egyik-másik minisztériumunk — nem mindegyik — sikerrel alkalmazhatná ezt a módszert. A miniszteri beszámoló szemléletét reálisnak látom, a fennálló gyengeségek megszűnésében reménykedem, a belkereskedelem egészének további fejlődésében bízom. Ezért a beszámolót elfogadom. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Boros Gergely, Békés megyei képviselőnek adta meg a szót. Négyezer on kiszolgáló egység Budapesten és a nagyobb városokban pozitív hatású, hogy az ételmiszerfriskereskedel'em- ben, az áruházi kereskedelemben és a vendéglátóiparban bizonyos fokú verseny van a szocialista szektor különböző vállalatai között. Ez a verseny szocialista vállalatok között folyik, nem teszi uralkodóvá a spontaneitást, semmiféle anarchiát nem eredményez. Miután meghatározott keretek között folyik, főként élelmiszerek vonalán, ahol az áruk forgási sebessége gyors, a készletek növekedésére sincs említésre- méltó negatív hatással, viszont nem árt, ha a fogyasztó „kegyéért” versengenek a különböző vállalatok. Ugyanakkor pozitív szerepe van a piaci kereskedelemben a szocialista és a magánkereskedelem, valamint a termelői felhozatal közötti párhuzamosságnak. Ennek társadalmi,- gazdasági hátrányai kicsinyeik. Nagyobb az az előnye, hogy a piacokon árubőség van, hogy a komkurrencia fokozott erőfeszítésre ösztönzi a szocialista kereskedelmi szervezeteket, aminek végső fokon a fogyasztó látja előnyét Az utóbbi években szembetűnően csökken a lakosság élelmiszer-fogyasztásában az önellátó fogyasztás és a szabadpiaci beszerzés aránya. Míg 1955-ben még 50 százalékot tett ki, jelenleg már 33 százalékra csökkent. Hogy tekintsünk erre a folyamatra? örülhetünk is, meg nem is. Annyiban örülhetünk, hogy tükrözi szocialista parasztságunk pénzbevételének növekedését és választékosabb fogyasztását. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem pedig szépen fejlődött és az igényeket ki tudja elégíteni. Annyiban azonban aggasztó, hogy kissé túl gyors volt ez a folyamat és esetenként a háztáji gazdaságok termelésének csökkenésével is összefügg. Ez utóbbi szempontból most már meg kellene állítani ezt a folyamatot, mert ha folytatódna, a háztáji gazdaságok termelési lehetőségei kihasználatlanul maradnának, bolti, raktározási és szállítási beruházásokkal pedig nem győznénk, hisz a bolti fogyasztás enélkül is szüntelenül növekszik. Ez kereskedelmi kérdés ugyan, de lényegében a termelés területén dől el, s arra kell törekednünk, hogy kedvezően dőljön el. örvendetesen bővül az önkiszolgáló boltok és önki- szolgáló éttermek hálózata. Kielégítő eredményként könyvelhetjük el, hogy 4000 önkiszolgáló egység működik. Ezek számát a jövőben indokolt tovább növelni, egyrészt mert ez a legolcsóbb boltfejlesztés, másrészt, mert gyorsabb kiszolgálást eredményez. A kereskedelmi automaták ugyancsak fontos kiegészítői a korszerű kereskedelmi hálózatnak. Az automaták hálózatát azonban olyan ütemben célszerű bővíteni, ahogyan a javító-karbantartó apparátus fejleszthető. A kereskedelmi szolgáltatások egyes fajtái — például a kölcsönzés — szépen, más ágai azonban a szükségesnél lassabban fejlődnek. Általában a lakosságnak nyújtott szolgáltatások méreteivel és minőségével még mindig nem lehetünk elégedettek. Ez vonatkozik a kereskedelemre, és az iparra is. Ruházkodásban már nincs különbség fain és város között hogy sok tekintetben nem megfelelő a belkereskedelmi piackutatás. Előfordul, hogy nem ismerik kellőképpen a fogyasztók igényeit, ami zavarja a lakosság áruellátását. Ezután Pólyák János elnök szünetet rendelt él. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével folytatódott a vita. A következő felszólaló Hunyadi Károly, Tolna megye képviselője volt. Bevezetőben elmondotta: Örömmel vette tudomásul, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a- kereskedelem helyzetének, munkájának vizsgálatát Egyebek között azért is fontos ez, mert ez minden bizonnyal további lendületet ad majd a tanácsok kereskedelemmel foglalkozó munkájának. A belkereskedelmi miniszter jelentését elfogadta. Dr. H. Nagy Anna Heves megyei képviselő felszólalása Nagyobb önállóságot és felelősséget a boltvezetőknek A hagyományos boltokban is szükséges a kiszolgálás továbbá egyszerűsítése, gyorsítása. Ahol az együtemű kiszolgálás módszerét, vagyis a hélybenfizetést bevezették, általában bevált. Az áruházi igazgatókat és a nagyobb boltok vezetőit fel kellene hatalmazni arra, hogy ahol ésszerűnek és lehetségesnek látják, vezessek be a helybenfizetést. A bolti adminisztráció egyszerűsítése terén is van még mit tenni. Esetenkint bizony csupán a szocialista tulajdon védelmének szempontját érvényesíti, a gyors kiszolgálást nem, vagy nem eléggé. Ezek nem igényelnek látványos intézkedéseket, de fontosságuk igen nagy. Az új kereskedelmi objektumok építésében észrevehető fejlődést tapasztalhatunk. Általában célszerű és szép üzleteket, vendéglőket, szállodákat építünk. Ugyanez kevésbé mondható el egyes üzlet-átalakításokra. Sajnos, még fő útvonalainkon sem ritka, hogy az átépítéssel teljesen célsze2 JSÉP&JSM 7 1964. június 27., szombat rűtlen portálokat és kirakatokat alakítanak ki a tervezők, széles üvegkirakatok helyett kis ablakmélyedéseket, azért, hogy a ház földszintje is eredeti formájában váljék láthatóvá. Ezzel néha legforgalmasabb kereskedelmi negyedeinkben sikerül visszavarázsolni a XIX. század utcaképét és sikerül messzire száműzni a célszerűséget, a kereskedelmi szempontokat. Útját kell állni az ilyen roszszul értelmezett „műemlékvé- delem”-nek. Végül a kereskedelmi dolgozók munkájáról, mint a társadalom szempontjából nagy fontosságú és közérdekű kérdésről szeretnék szólni. Ha azt mondjuk, hogy a belkereskedelem fejlődött, ezzel már azt is kifejeztük, hogy a dolgozók munkája egészében javult. Az egyetemes dicsérettel azonban megkerülnénk a lényeget, a sommás bírálattal viszont igaztalanok lennénk. A dolog lényege, hogy éppen gazdaság- politikánk nyomán nőnek a követelmények a kereskedelmi dolgozók munkájával szemben. A követelmények két irányban, egyrészt a szakértelem, másrészt a szocialista munkaerkölcs érvényesítése terén növekednek. A szakértelemnek A jó ellátás előfeltétele — állapította meg — az ipar és a kereskedelem, a termelés és az értékesítés tervszerű, operatív együttműködése. Az együttműködés legfontosabb tényezője az, hogy állandóan figyelemmel kell kísérni a fogyasztói igényeket. A helyzet ezen a téren még korántsem kielégítő. A képviselő ezután a megye kereskedelmi forgalmának emelkedéséről beszélt, majd a továbbiakban megállapította, hogy növekedni fog a vendéglátóiparral szemben támasztott igény. Ezt a legszembetűnőbben az előfizetéses menük számának növekedése mutatja. Nagy gond a megyében a szálloda-helyzet. Ezért égetően fontos tehát a szállodakérdés mielőbbi megoldása. A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt években is tovább emelkedett az ipari munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a parasztság reáljövedelme. A bolthálózat azonban nem tart lépést ezzel a növekedéssel, különösen kicsinyek és ezért is zsúfoltak az élelmiszerboltok. Ezzel szemben az iparcikk-üzletek eladótere jobb az országos átlagnál. A jövő útja tehát az élelmiszerüzletek fejlesztése, új kiszolgálási formák bevezetése, a boltok szakosítása és gépesítése. A jelentést elfogadta. Dr. Katona Lajos, Győr- Sopron megyei képviselő arról számolt be, hogy a megye kiskereskedelme az elmúlt esztendőben több mint hárommil- liárd forintos forgalmat ért el. Azt is elmondhatjuk, hogy ma már ruházkodásban sincs különbség falu és város között. Megnőtt a különböző nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek forgalma. A kiskereskedelem forgalmának növekedésétől elmarad az üzlethálózat fejlődése. — Olyan visszásság is előfordul — idézte a további megyei példákat a képviselő —, hogy a Győrött gyártott hordós ecetet — Szombathelyen palackozzák, s innen szállítják újra Győrbe. A megyében forgalomba kerülő évi kétezerháromszáz mázsa étolaj Budapestről érkezik, jóllehet az 50-es évek közepéig a Győri Olajgyár az egész Dunántúlt ellátta. A jelentést elfogadta. Bartha Árpádné, Hajdú- Bihar megyei képviselő választóinak gondjairól, azokról a minőségi hibákról szólott, amelyek megrontják az új ruha, cipő, háztartási gép, stb. örömét. A különböző minőségi fogyatékosságok jelentős része a hanyag, lelkiismeretien munka következménye. Jobb szervezéssel. szigorúbb ellenőrzéssel sok bosszúságtól kímélhetnék meg a vevőket. A továbbiakban arról szólt, Dr. H. Nagy Anna, Heves megyei képviselő a kiskereskedelem problémáit elemezte felszólalásában, majd rámutatott, hogy az áruforgalom rohamos növekedésével nem tartott lépést a kereskedelmi hálózat bővítése. A felszólaló ezután a megye idegenforgalmi kérdéseivel foglalkozott. Eger városát és környékét is minden hét végén több ezren keresik fel. Hangoztatta, hogy a növekvő idegenforgalom fokozott feladatokat ró a megye vendéglátóiparára. Gondoskodni kell a vendégek étkeztetéséről, ellátásáról, az éttermek és a konyhák kapacitásának növeléséről. Nemcsak az Idegenforgalom lebonyolítása, hanem a helyi lakosság ellátása szempontjából is szükség lenne új, nagy befogadóképességű vendéglátóipari egység létesítésére. Elmondotta a képviselő, hogy megfelelő idényjellegű éttermeket és vendéglőket kellene nyitná a Mátrafüred és Mátraháza közötti sástói camping- telepen, továbbá Mátraházán, Mátraszentimrén, Mátraszent- istvánon és nem utolsó sorban Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn is. Szükséges lenne a gyógyvizéről hires Bükkszék fejlesztése is. A felszólaló javasolta: Eger városában a következő években építsenek 400—500 vendég ellátására alkalmas éttermet, nagy áruházat és szállodát. Indítványozta továbbá a mátrai és bükki területek ellátását szolgáló vendéglátóipari egység létesítését. A vitában elhangzottakra Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a hozzászólások, — amelyek a kereskedelem erényeit és fogyatékosságait egyaránt érintették —, értékes, hasznos segítséget jelentenek a kereskedelem munkájának javításában. Hozzáfűzte, hogy áz észrevételeket, javaslatokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a kormány behatóan, alaposan megvizsgálja és az illetékeseket kötelezi a megfelelő intézkedések megtételére. A miniszter részletesen reflektált a felszólalásokra. Bejelentette, hO'Sy a vitában szóba került, konkrét intézkedést igénylő kérdésekről, a kérések, javaslatok sorsáról az érintett képviselőket személy szerint is tájékoztatja majd. Az országgyűlés a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést és a belkereskedelmi miniszternek a vitában elhangzottakra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás.' A tárgysorozat szerint dr. Szénást Géza legfőbb ügyész beszámolója következett, a törvényesség helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvényes rend és a törvényesség szilárd; törvényeink a társadalom egészének és ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárólag annak van oka tartani, aki szembeszegül a törvényes rendelkezésekkel. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyve és a büntető eljárásról alkotott tárvény, illetve törvényerejű rendelet hatálybalépése óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új büntetőkódexek megfelelnek az élet követelményeinek. Bíróságunk, ügyészségünk és rendőrségünk lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy az új büntető rendelkezések végrehajtása és gyakorlati alkalmazása — az ország egész területén — úgyszólván zökkenőmentes. Ezek a jogszabályok több olyan új rendelkezést tartalmaznak, amelyek a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok^ között feltétlenül alkalmasak a szocializmus építésének hatékonyabb szolgálatára. Alkalmazásuk előmozdítja a törvényesség további szilárdítását, hozzájárul a közrend és a köz- biztonság megerősítéséhez, védelmet nyújt a társadalmi rendünk, vagy annak gazdasági alapja ellen támadókkal szemben. Az új büntetőrendelkezések helyes gyakorlati alkalmazásához igen nagy segítséget nyújtott a jogpolitikai irányelvekről, szóló kormányhatározat. A társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedő törvénysértőkkel és a visszaesőkkel szemben a bűnüldöző szervek munkáját egyre inkább a kellő szigor jellemzi, amely nem mondható el az egyéb köztörvényi ügyekben történő ítélkezésekről. Bíróságaink differenciáltabban járhatnának el, mert ez adott esetben szigort is jelenthet, nem csupán enyheséget. Kedvezően alakul a kifejezetten nevelő jellegű intézkedéseik aránya. (Folytatása a 3. oldalon) Országgyűlési jegyzetek Karcsú vízibusz úszott a Dunán. Mintha millió sztaniollemezt szórtak volna a folyó hullámaiba, villant, csillant a sugárzó, forró délelőtti napsütésben. A Parlament hűvös folyosóján viszont a fényképezőgépek vakui villantak. Aztán tíz órakor kezdetét vette az országgyűlés tanácskozásának ülésszaka. Amelyen gyakran berregtek a film- híradó és a Tv-hír- adó felevevőgépei. A belkereskedelem helyzetéről szóló beszámoló feletti vitában a pénteki napon hatan szólaltak fel A felszólalást Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, s megyénk képviselőjének dr. H. Nagy Annának szavai zárták. A Parlament 100 méternyi magas impozáns kupolacsarnokában mészkő és pi- rogránit királyok szobrai alati két napirendi pont tanácskozása közötti szünetben beszélgettünk Heves megye képviselőivel, Hevér Lajossal, a Hevesi Gépjavító Állomás igazgatójával. Hevér Lajos a belekereskede- lem helyzetéről szóló beszámoló feletti vitában elhangzótI felszólalásokról a következőket mondotta — Tausz János belkereskedelmi miniszter beszámolójában reális képet tárt az országgyűlés elé. Megnyugtató. hogy nemcsak azok a képviselők látják a hibákat, fogyatékosságokat, akik vidéken élnek, nap, mint nap találkoznak ezekkel, hanem felelős vezetőink is megfelelően elemzik, értékelik belkereskedelmünk helyzetét. — A vitában felszólalt képviselők véleményével nem mindig és nem mindenben értettem egyet. Toltak. akik általánosságban dicsérte) ■nátok — mint a pénteki napon felszólalt. Hajdú megyei képviselő is — eltúlozták a hibákat. Az eredményeket viszont elhallgatták. Véleményem az, hogy a beszámolóban is felsorolt hibák nem a felsőbb irányítás, hanem a középszintű, helytelen szervezés és elégtelen kooperáció kontójára Írandó. Helyes és szükséges volt az országgyűlésben foglalkozni, de eredményes csak akkor lesz, ha a felvetett problémákat sürgős és szükséges intézkedések követik. 90 perces szünet után délután az országgyűlés részvevői dr. Szénássi ~réz-3, legfőbb ügyész 3számolóját hallgatták meg. majd az országgyűlés interpellációkkal zárult. (P. B.| A munkafegyelem fokozása h-dekéban kívánatos az eddiginél valamivel nagyobb önállóságot és felelősséget ruházni az alsóbb vezetőkre, főként a boltvezetőkre, jutalmazási és fegyelmezési izem pontból egyaránt. E téren a szemléletet is formálni kell. A szocializmus érdeke nagyobb munkafegyelmet követel. A bérezés területén helyes törekvése a minisztériumnak és a szakszervezetnek, hogy növekedjék a fizetéskülönbség * kezdő és a gyakorlott képe- tített dolgozók között. Kivána- tos, hogy a jövőben módgzere- tebben, jobban differaneiál- junk a végzett munka mennyisége és minősége szerint. Időnként szó esik a „pult másik oldaláról” Is, arról, hogy a fogyasztók, a vásárlók egy- része is nevelésre szorulna. Ez igaz, el kell ismerni. A fo- lyasztói magatartás normáit a szövetkezeti szerveknek, a szakszervezeteknek, tanácsoknak és különböző társadalmi szerveknek kell jobban kidől-
