Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

\ A hegyvidéki termelőszövetkezetek helyzetéről, adottsá­gaik kihasználásáról írt cikksorozatunk befejező részében a szajlai Búzakalász Termelőszövetkezetben ' tapasztaltakról számolunk be. Gaxdálkodási recept — hegyvidékre Nemsokára ott drukkolunk a mákföldön vizsgálódó elnök­nek, aki nagyítóval „vallatja” a földet, adott-e elég nedvessé­get, jó ágyat a parányi mák­szemeknek. — Micsoda életerős csírák — mutatja szakemberi lelkesedés­sel a sötét héjat szétrepesztő hajtásokat Aztán alig győzzük követni a határt keresztül-kasul bejáró elnököt. Szereit mindenütt ott lenni, ahol valamit dolgoznak Segít, ha ekét kell állítani, ta­nácsot ad, ha műtrágyát szór­nák, de legfőképp akkor, amikor a földbe kerül a mag, mert más volt a régi gazdálkodás, s más követelményeket állít az új ^rotechnika a szövetkezet tágjai elé. A laposban egy Ws szakmai vitája támad az elnöknek a vetőmag sárközeit jelölő mező­ének Az öreg bizonygatja: ré­gen nem ilyen módon ültették a burgonyáit. Mire az elnök magyarázza, mennyivel más Igényei vannak a vetőburgo- nyánafc, mint az étkezésinek. Az érvelését elfogadják. Tud­ják róla, a közösség javát akar­ja tudásával gyarapítani s mil­liós bevételekkel bizonyította, a belterjes gazdálkodás életre­valóságát. — s ennyi munka mellett lépést tud tartani a rohamosan fejlődő mezőgazdasági tudo­mánnyal? Az elnök, aki korábban kör­zeti agronómusa volt a vidék­nek s ma sem szakította meg kapcsolatait a „tudományos vi­lággal”, arról beszéL. mennyire hasznos a Kompolti Kísérleti Gazdasággal tartott kapcsolata > egy-egy országos hírű szak­ember, vagy éppen a gyakor­lati gazdálkodásban jártas szövetkezeti elnöktárs ötlete. A kapáslucerna termesztését például Bócsa István nagyhírű szakember javaslatai alapján kezdte meg s egy-egy új nö­vény, vagy termelési módszer meghonosításánál ma sem res­tell nálánál okosabb, tapasztal­tabb emberhez fordulni segít­ségért. A télen mezőgazdasági mérnök továbbképzőn vett teszt, ahol a hegyvidéki gaz­dálkodás nehéz tudományából adtak újabb ízelítőt. — Akkor teháit sikerült tisz­tázni mi a titka az eredményes hegyvidéki gazdálkodásnak? — Kevés ahhoz egy tanfo­lyam — mondja, majd felso­rolja a hirtelen összeállított, de sok év tapasztalatát összefog­laló „receptjét”. 1. Tervezési lehetőség a pro­fil, a legjobban jövedelmező gazdálkodás kialakítására. 2, Talajvédelem. S. Gondos munkaszervezés, alaposan átgondolt, de határo­zott vezetés. 4. Időben, jó minőségben el­végzett munka. — Persze, ez így túl egysze­rű, az életben ezerszer bonyo­lultabb, — bizonyítja példákat citálva. A görög kereskedők elégedettek Az istállók körül járva rend fogadott bennünket és Oravecz József állattenyésztő, aki, mi­után érdemeiről esett szó, rög­tön behúzódott kedvenc állatai közé. Pedig ő és állattenyésztő társai, Lakatos István, Csabai István kihúzott mellel dicse­kedhetnének. — A kezük alól kikerült hl- zómarhákért Idejöttek a görög kereskedők. Extrém marhák­hoz méltó árat kaptunk jószá­gainkért, — dicséri tovább az elnök a szarvasmarhatenyész­tőket Később a bárányaik is Hél- laszba kerültek. — Miért éppen a szajlai bá­rány kellett a görögöknek? — Ügy látszik, megfelelt. A többi tsz is elhozta ide felkí­nálni bárányait, de azok nem érték el a követelményeket Az exportnál nagy az igény... — bizonygatja az elnök. A szajlai állattenyésztők jó­szágai megfeleltek az igények­nek s az idén is egymillió fo­rintos bevételre számítanak az állattenyésztésből, jelentős mennyiségű hízót, üszőbárányt, és állati terméket adva export­ra és közfogyasztásra. S bár a tejtermelés önköltségével még itt sincsenek megelégedve, az állattenyésztést már nyeresé­ges szintre hozták, elsősorban azzal, hogy a minőségre töre­kedtek, nem a számszerűségre. (Annyira nem, hogy még el­adásra is jutott takarmányuk. Bár ez soha nem tartozott a „jó vásárok” közé.) A sertésólakban szép, egysé­ges állomány röfög, ötvenet már átadtak belőle az állam­nak, de a helyi fogyasztásra is gondolnak. — Ezeket a háztáji állomány feljavítására hoztuk, — mutat az elnök a mangalica növen­dékekre. — Azt akarjuk, ott is fajtiszta sertések legyenek. A közösben ez már természetes ... Arra nagyon vigyázunk. Leg­utóbb AtkámM kaptunk volna húsz anyakocát, de nem hoztuk el, mert úgy láttuk, nem meg­felelő számunkra. A téhénistállónál megjegyzi az elnök. — Már csak három gumók ó- ros tehenünk van, nemsokára együtt lesz az egészséges állo­mány ... Mi neveltük vala­mennyit. Ferde ssemmel nézik a bárányokat — Nehogy azt higgye, olyan könnyen ment itt minden. Az emberek itt is nehezen barát­koztak meg az ipari növények­kel, a magtermeléssel, a juhte­nyésztéssel. Bár rengeteg pénzt kaptunk a juhtenyésztésből, annak idején négyszer kellett közgyűlés elé vinni, míg meg­szavazta a tagság a juhok be­szerzését. A párttitkár is megtoldja egy mondattal. — Legalább ilyen aggoda­lommal fogadták az aprómag- termesztésről szóló bejelentést is. Bizonygatták: tíz holdon sem terem három mázsa. —... És egy holdról többet szedtünk le, — bizonyítja az el­nök. A zöldségtermesztéstől, — bár százezreket hoz a szövetke­zetnek — még ma is fáznak. Elsősorban a vezetők érdeme, hogy mégis nekivágtak S bát­ran használják a modem ter­mesztési eljárásokat, növény­védőszereket s nem riadnak vissza az „istenként tisztelt”, de egyébként kis értékű füvet adó rétek feltörésétől, haszno­sításától sem. Azt tartják, az új módszerek alkalmazásával —, ha ez meg­felelő élelmességgel párosul — pénz terem minden barázdá­ban. S errefelé nem ismernek értékesíthetetlen terményt, föl dön elrothadó zöldséget, sőt, a magnak termelt dinnyét „két­szer is eladták” már, mint kü­lön a magját és külön a gyü­mölcsét. S míg más tsz-ekben nem tudtak mit kezdeni szabványtól nagyobbra nőtt sárgarépákkal, ők az üdülők­nek jó pénzért értékesítették. — A lehetőségek határa . . . ... végtelen itt is, mint más tsz-eknél — ez az elnök véle­ménye s bár ők e lehetőségek­ből, helyi adottságokból igen sokat hasznosítottak, még nagy tartalékok várnak felhaszná­lásra. Óbertal János brigádve­zető például abban látna fan­táziát, ha az erdejükből kike­rülő fát nem tűzrevalónak ad­nák el, ha feldolgoznák szer­számnyeleknek, hófogóknak, szénaszárító állványoknak. Má­sok a gyümölcstermelésben lát­ják a nagy lehetőséget (még egyetlen hold sincs a szövet­kezetben)/ ismét mások az ön­tözés meghonosításában, amely különösen a víztárolók meg­épülésével lesz majd aktuális amikor 300 holdon tudnak ön­tözéses gazdálkodóst folytatni s ez teremtheti meg majd & nagyarányú víziszárnyas-te- nyésztésnek is az alapját, vagy a halgazdaságnak, amely ko­moly bevételi forrása lehet a szövetkezetnek. A két hegyvidéki közös gaz­daságban szerzett tapasztala­tok közléséi befejeztük, azzal a reménnyel, hogy mindazok, akiknek szívügyük e nehéz 'kö­rülmények között dolgozó ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása, lehetőségeik még jobb kihasználása — elmondják majd véleményüket lapunk hasábjain. Kovács Endre Kialudt a villany. Hirtelen, váratlan, mintha egy kéz gyors és határozott mozdu­lattal elvágta volna va­lahol a vezetéket. El­hallgat a rádió, a ke­zemben úgy marad a könyv, amint éppen la­pozni készültem, s jó­magam is kissé előre­hajolva, kíváncsian kémlelem a következő oldalt, amelyet már nem láthatok a sötét­ben. Mintha megállt volna az óra is. kinn az utcán az emberek, megtorpant a levegő is, riadt tanácstalanság most minden körülöt­tem. Kialudt a villany. A civilizációhoz szokott ember tehetetlensége, kiszolgáltatottsága fon most körül és valami furcsa, érthetetlen és nevetséges félelem. A dolgok rendje, ha hir­telen megváltozik, az ember ősi ösztöne ve­szélyt szimatol. A vil­lany ég. Az este, az éj­szaka nem sötét, csak ha én akarom. Ha aka­ratomon kívül történik valami, tehetetlennek, kiszolgáltatottnak ér­zem magam, ebben gyökerezhet csak a fé­lelmem. Csak ebben vajon? Heves megye gazdasági szerveinek 1964. I. negyedévi tevékenysége A KSH Hevea megyei Igazgatóságának jelentése A megye gazdasági szervei­nek tevékenysége általában eredményesebb volt az egy év­vel korábbinál. Az egyes ága­zatok eredményeit az alábbiak jellemzik: Ipar A megye területén levő ipari üzemei a negyedévben átla­gosan 36 ezer főt foglalkoz­tattak, 11,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedéshez jelentősen hoz­zájárult, hogy a cukorgyárak­ban a répa feldolgozását ké­sőbb fejezték be a korábbi éveknél. Az idényjellegű élel­miszeripari vállalatok adatai nélkül a növekedés 7,5 száza­lék. Jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vál­lalat demjéni telepén, 24,5, az Egyesült Izzó Félvezető és Gépgyárnál 20,4, a Hajtómű­ég Felvonógyár egri telepén 19,6 százalékkal. A munkások átlagos havi keresete 2,8 szá­zalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.! A megfigyelt termékek zö­méből többet termeltek a ter­vezettnél : Termelés terve­az 1963. zett i. n. é. százalékban Villamosenergia 107,1 115,2 Lignit 101,1 113,1 Barnaszén 102,6 95,8 Kőolaj 108,3 149,2 Nyers bentonit 101,0 135,5 Cement 104,8 176,2 Égetett mész 121,7 203,3 Mészkőőrlemény 93,0 145,8 Liszt iqp,8 90,1 Takarmánykeverék 85,7 171,5 A helyi ipar (tanácsi és szö­vetkezeti ipar együtt) érték­ben a tervezettnél 3,0, az egy évvel korábbinál 18,1 száza­lékkal termelt többet. A ter­melés növekedésének 42 szá­zaléka a termelékenység növe­kedéséből adódik. A termelé­kenység 7,3 százalékkal maga­sabb az 1963. I. negyedévinél, és 3,8 százalékkal haladja meg a tervezettet Az állami építőipari vállala­tok a tervezettnél 8 százalék­kal kevesebb, az előző évinél azonban 78 százalékkal több, a szövetkezeti építőipar a ter­vezettnél 10, az egy évvel ko­rábbinál 20 százalékkal több érteket termelt. Az állami épí­tőipar 34, a szövetkezeti építő­ipar 11 százalékkal több épí­tőipari munkást foglalkozta­tott az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság Az őszi kalászosok jobban teleltek, mint az előző évben. A búzavetések 50—00 százaléka jó, 30—40 százaléka közepes és mintegy 10 százaléka gyen­ge minőségű. A késői tava- szodás miatt a gazdaságoknak a tavaszi munkát fokozottabb ütemben kell végezni. A ter­melőszövetkezetekben — az operatív adatok szerint — áp­rilis 25-ig mintegy 13 ezer kh területet szántottak meg, és befejezték a tavaszi árpa ve­tését. A cukorrépa vetését a tervezett területnek mintegy 95, a kukorica vetését 75—80 százalékán fejezték be. A ti­szai árterületben mintegy 4— 4 és fél ezer kh-on a tavaszi munkát csak az árvíz elvonu­lása után tudják megkezdeni. A tanácsi szektorban a szarvasmarha-állomány nem változott lényegesen, a sertés és tyúkfélék állománya maga­sabb az egy évvel korábbinál. A termelőszövetkezetekben a tehén- és anyakoca-állomány mintegy 10—10 százalékkal nőtt. Az állatfelvásárlás az egy évvel korábbi szántét nem érte el, ugyanakkor tejből 22 szá­zalékkal, bőrből 2,5-szer töb­bet vásároltak fel, mint 1963. I. negyedévében. A termelő­szövetkezetek a zárszámadási adatok szerint 1963. évben 10 százalékkal magasabb termelé­si értéket értek el, mint 1962. évben, és a tagok közösből származó jövedelme 11 száza­lékkal növekedett. A közös va­gyon egy év alatt 30 százalék- kai nőtt. A gépek, berendezé­sek és járművek együttes érté­ke másfélszerese az egy évvel korábbinak. Áruforgalom A lakosság pénzbevételének növekedését tükrözi a kiske­reskedelmi forgalom tavalyinál nagyobb mértékű növekedése. A kiskereskedelmi áruforgalom II, 5 százalékkal több, mint 1963. I. negyedévében. A forga­lom növekedését segítette az is, hogy a húsvéti vásárlásokat cÁ ülllaiuf kialszik Valahol, a házban hangos dörejjel ajtó csapódik. összerezze­nek a sötétben és ön­kéntelenül is felugróm a fotelból, a könyv puffanva esik a padló­ra és körülöttem a vak sötét, s fülemben még visszhangzik a becsapó­dott ajtó dörrenése. — Istenem... Mi­atyánk, ki vagy <» mennyekben — nyö­szörgőit fel az asszony és a kővetkező pilla­natban rémült törte- téssel rohant ki a szo­bából, le a lépcsőn, hogy eljusson az óvó­helyre. A házban nem volt még pince sem. Szemben, az úttest má­sik oldalán, ahol kis játszótérré szélesedett a szürke, sivár és re­ménytelen utca, óvóhe­lyet vágtak a földbe. Két méter mély, tete-t jén ha ugyanannyi a felpúpozntt föld. Olyan messziről, mint egy tö­megsír. Az asszony őr- . iöngő életféltésében oda bukdácsolt a kor­látba kavaszkodva, le az emeletről. A magosban repülő- P gépzúgás hallatszott, ügyetlen fényszórók ke­resték a gépet, de a hir­telen sötétbe borult vá­ros felett most csend volt. Az asszony, akit a robbanás és a nyomá­ban kialudt fény mene­külésre késztetett a szobából az ismeretlen és ijesztően idegen ut­cára, a tömegsír alakú óvóhelyre, néhány perccel ezelőtt még egy levelet olvasott. A le­velet a férfi irta, nem nevezve mást meg fel­adóhelynek, csak a tá­bori posta számát, s arra kérte, hogy vi­gyázzon magára. A fér­fi ott is rá gondolt, s onnan, ahol a halál tébláb unalmában is gazdag aratást lel, on­nan íria ide asszonyá­nak. hogy vigyázzon magára. Az asszony nézte a levelet. Nemcsak ol­vasta: nézte. Nem levél volt az, hanem egy élő ember, akinek arcát felraizolták a betűk, hangiát idehozták a szavak, s a ferdén le­felé futó sorok, mintha kissé görnyedt vállát mintázták volna a pa­pírra. Az asszony, a kis fotelben ült az ol­vasólámpa tenyérnyi fényében és éppen ott tartott, hogy: — ... vigyázz magad­ra, kedvesem, mert ha tudom, hogy semmi ba­jod, az megvéd engem U... ... amikor fordítani akart a levél utolsó ol­dalára. A villany hir- $telen kialudt és vala­hol, nagyon közel bomba robbant. Hogy a bomba robbant-e előbb, vagy a villany­fény menekülése meg- elözte-e, már nem is tudja. Kezében a levél kissé összegyűrve, s ösztönösen kikémlel a kamu alól... A szom­széd házból futó lépé­sek ritmustalan kovo- gása, alakot. ember• nem lehet látni. Azok is az óvóhelyre mene­külnek, G'ior* iramo­dét^ s máris ott —an a két méter méln és kit méter mana.s tömeasír- nél, amelynek úgy- aJiogy odarögzitett vas­márciusban bonyolították 1«, míg tavaly áprilisban. A kiskereskedelmi eladásom belül legnagyobb mérvű az élelmiszer forgalom növekedé­se (14,6 százalék), amely első­sorban a falusi lakosság egy­re fokozódó vásárlásával függ össze. A földművesszövetkeze- tek forgalma nagyobb mérték­ben nő, mint az állami kiske­reskedelemé. A falusi lakos­ság egyre nagyobb mértékben vásárol olyan cikkeket, melye­ket korábban gazdaságában állított elő. A földművesszö­vetkezetek pl. kenyérből 6, zsírból és szalonnából 41 száza­lékkal többet adtak dl, mint egy évvel korábban. A ruházati forgalom 7,3 szá­zalékkal volt több a múlt évi­nél, és ezzel — a több évi csök­kenés, illetve stagnálás után az 1960-as szintet is meghaladta. A vegyes iparcikkek eladásá­nak növekedése lényegében a tavalyi növekedés mértékének felel meg, a tartós fogyasztási cikkek forgalma azonban ki­sebb volt a múlt évinél. Csök­kent a hitelvásárlások értéke is, mert több cikket kivontak a hitelforgalomból. A tartós cik­kek forgalmának lanyhulását részben ellensúlyozta az élénk tüzelőforgalom. A TÜZÉP Vál­lalat kicsinyben! eladása 31 százalékkal volt több az előző évinél. Szénből pl. 464 vagonnal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Népművelés A lakosság kulturális igé­nyének növekedését tükrözi, hogy a televízió fokozott terje­dése mellett a mozil átogatók száma nem csökkent, és ugyan­akkor a színházlátogatók száma több mint 50 százalékkal meg­haladta az egy évvel korábbit Ez utóbbi annak eredménye, ho'*” a Gárdonyi Géza Szín­ház jelentősen növelte a falum előadásait. Népmozgalom A negyedév folyamán a me­gyében 357 házasságot kötöt­tek, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A születé­sek száma 1047, lényegesen nem változott, a halálozások száma 916, némileg csökkent. ajtaja felett nappal el­olvasható a rosszul írt tábla: „Ovohej”... Aztán az ovohejef* visszalapátolták és egy ideiglenes fakeresztet helyeztek fölé. Majd később végleges helyet, S' ahogy illik, mind­egyik külön fakeresz­tet kap. Az utcáról hangos nevetés trillázik fel. lányok és fiúk élvezik a nekem riasztó sötét­séget, s mintha a ne­vetés pákája összefor­rasztaná az imént el­vágott vezetéket, hirte­len fény önti el a szobát. A könyv, mint lőtt madár, szétterült, szár­nyakkal ott fekszik a lábam előtt és kissé hunyorogva, kissé szé­gyenkezve hajolok le érte. Megszólal a rá­dió is. zenét sugároz enii külföldi adó, nyu- ntlom. otthonosság, bé­kés. kissé talán ásíto- zó is az este. Vissza­ülök a fotelbe és olva­sok tovább. Utóvégre vem történt semmi, Semmi! Csak n villany aludt !.-• egy nercre! S ezért a villany iga­zán nem hibás ... Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom