Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

Véget éri a Nemzetközi Mauthausen-biiottság belgrádi ülése A jugoszláv fővárosban vé­get ért a Nemzetközi Mauthar- sen-bizottság háromnapos ülé­se, amelyen részt vettek a len­gyel, osztrák, szovjet, belga, francia, holland, luxemburgi, csehszlovák, nyugatnémet, ma­gyar és jugoszláv politikai de­portáltál? országos egyesületei­nek képviselői. Az ülésszakon több határoza­tot fogadtak el, A határozatok­ban elítéli!? a Nyugat-Német- országban működő náci szerve­zetek tevékenységét, valamint az NSZK-ban mindjobban ter­jedő militarista és revansista mesterkedéseket. Az ülés részvevői szembe­szálltak minden olyan kísérlet­tel, amelynek célja rágalmazni a Hitler-ellenes koalíció népei­nek harcát. „A legerélyesebben tiltako­zunk az ellen, hogy a nácizmus elleni mozgalom olyan harcosa­it, mint Alekszandar Rankovics jugoszláv köztársasági álelnök és Kocsa Popovics külügymi­niszter, — a legdurvábban rá­galmazzák, továbbá, hogy a történelmi lényeket e* ferdít­sék” — hangzik a határozat A Mauthausen-bizotteág belg­rádi ülésének határozata azt 's követeli, hogy ne korlátozzák a háborús bűnösök üldözésénél? határidejét. A nemzetközi Mauthausen- bizottság következő ülésszakát jövő év májusában, az egykori tábor helyén tartják meg. Küldöttválasztó vajdasági pártkoeferenciák Lengyelországban Megkezdődtek a LEMP vaj­dasági küldöttválasztó konfe­renciai. Bialystockban Wladis- law Gomulka, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra határozottan szembeszálit azzal a nézettel, mely lebecsüli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaság életében. Az egész népgazdaság nem feilődhet modem mezőgazdaság nélkül —■ hangsúlyozta beszédében a LEMP KB első titkára. A. Rapackl külügyminiszter beszédében nagy teret szentel a nyugatnémet imperializmus kérdésének. Mi — mondotta — az Odera—Neisse békehatárok elismerését, a fegyverkezés megszüntetését kívánjuk a nyugatnémetektől. A vajdasági pártkonferenci­ái? élénk és termékeny vita szellemében folytak le. Á CDU isméi a köztársaság Bonnban hétfőn ülést tartott a kereszténydemokrata parla­menti frakció elnöksége. Az „Bejük Baba” 159 éves és televíziós filmsztár Lórik kaukázusi faluban 150 terítékes családi asztalnál kö­szöntötték hozzátartozói a 130. születésnapját ünneplő Sirali Miszlimovot, vagy ahogyan azerbajdzsán nyelven szólítani szokták: „Bejük Babát.” Mlszlimov nyugdíjas, ker­tészkedik és szereti a hegyi levegőt. „Bejük Babét” a „nagy öre­get” születésnapján felkereste Azerbajdzsán köztársasági el­nöke, Iszkenderov, köszöntötte és tolmácsolta neki N. Sz. Hrus­csov jókívánságait. Lemiragrádi filmoperatőrök televízió filmet készítene!? Azerbajdzsán „nagy Öregéről”. A filmet több nyugati televízi­ós társaság máris lekötötte. Amerikaiak Dél-Vietnamban Lőszer- és élelem-utánpótlás helikopterről a dzsungel egyik tisztásán. MTI Külföldi Képszolgálat) (Rádiótelefoto Nyilatkozatok Afrika felszabadulásának napja alkalmából MOSZKVA: A Pravda hét­fői száma közli Nkrumah gha­nai elnök cikkét, amely han­goztatja, hogy az afrikaiak magasra értékelik a Szovjet­unióhoz fűződő barátságnirat, hiszen ennek az országnak a népe nyitotta meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­mal az elnyomott emberiség szabadsága felé vezető utat. Az elnök hangoztatja, hogy Afrikának egységesnek kell lennie, mert enélkül nem ké­pes teljes mértékben kihasz­nálni természeti kincseit Jomo Kenyatta kenyai mi­niszterelnök a Pravdán keresz­tül üdvözli a még gyarmati uralom alatt sínylődő orszá­gok szabadságharcosai t BRAZZAVILLE: Pascal Lissouba, a Kongó Köztársaság miniszterelnöke az afrikai szabadság napja al­kalmából nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Elmon­dotta, hogy az Addisz-Abeba-i értekezlet alaphangját Ben Bella adta meg, felszólítva a független afrikai országok né­peit: akár életük árán is, har­coljanak a gyarmatosítás és az imperializmus afrikéi állásai­nak felszámolásáért. Ben Bella nyilatkozata ma is aktuális. Nem lehetünk függetlenek ad­dig, amíg Afrika területének egy része a gyarmatosítók, a neokolonialisták, vagy a faj­gyűlölők elnyomása alatt síny­lődik. A Kongó Köztársaságban — mutatott rá Lissouba — ezt a napot a függetlenség megszi­lárdítására irányuló erőfeszíté­sek ietfvéhon ünnepük meg. CONAKRY: H. Cabral, Portugal-Guinea és Zöldfoki-szigetek Füffgetlen- ségi Pártjának főtitkára a TASZSZ tudósítóiával folyta­tott beszélgetésében méltatta az Addisz-Abeba-i konferencia jelentőségé*'. Az értek°rt<rt ha­tározatai íelentős mértekben elősegítették a porti igál-guíneai hazafiak mozgalmát. A jelenlegi helyzetről szólva, elmondotta, hogv a száraz év­szak befejeztével a hazafiak súlyos vnrcte»*»* b rr>r­tugál csapatokra. Meghiúsítot­ták a portugál parancsnokság­nak a felszabadított területek visszafoglaláséra irányuló ter­veit. DAR ES SALAAM: Nyilatkozott az évforduló al­kalmából Eduardo Mondlane, a Mocambique-i Felszabadítási Front vezetője is. Elmondotta, hogy népe kemény harc előtt áll A portugál gyarmatosítók az amerikai, angol, francia és nyugatnémet imperialisták tá­mogatásával erősítik Mocam- bique-i hadseregüket, hazafiak ezreit vetik börtönbe és ke­gyetlenül kizsákmányolják az ország lakosságát. Ä népet azonban nem lehet megfélem­líteni. Mocambique népe szi­lárdan hisz harcának sikeré­ben és hamarosan kivívja fel- szabadulását. i Lübkéf jelöli i elnöki tisztre ülés után közölték, a pártcso­port vezetősége a küszöbönál­ló köztársasági elnökválasztás­sal kapcsolatban megerősítetté azt a korábbi elhatározást, hogy a CDU—CSU ismét Hein­rich, Lübkét jelöli az elnöki tisztre. Egy kereszténydemok­rata szóvivő szerint az ülés részvevői „örömmel fogadták, hogy a múlt heti tegernseei konferencia eredményeként el­simultak a Strauss és Schröder közti ellentétek”. Wehner, a szociáldemok­rata párt alelnöke ezzel kapcso­latban gúnyosan kijelentette, hogy Er kardot Strauss és cso­portja orránál fogva vezeti. A kancellári palotához kö­zel álló körökben, viszont min­denáron el akarják hitetni, hogy a tegernseei konferencia sikeres volt, már csak azért is, mert Erhardnák sikerült meg­szereznie Ptrauss hozzájárulá­sát alihoz, hogy a parlament — jó háromnegyed éves huzavona után — végre ratifikálja a moszkvai atomcsendszerződési. Több lap bírálja és gyenge­séggel vádolja Erhardot amiatt is, hogy Seebohm közlekedés- ügyi minisztert nyílt revansista kijelentései miatt csak enyhe feddésben részesítette, de — bár a közvélemény Seebohm menesztését sürgette — tovább­ra is megtartotta az „elrabolt Szudéta-föld” visszaszerzését követelő minisztert kormánj’á- ban. Strauss a bajor CSU . a hét végén tartott nőgyűlésén kije­lentette: nem akarja ugyan csökkenteni Hitler erkölcsi vagy politikai felelősségét a másodil? világháború kitörésé­ért, de „meg kell állapítani, hogy Hitler nem akart világ­háborút”. Sajnálatos — foly­tatta Strauss —, hogy most is­mét csak arról beszélnek: a má­sodik világháborúért egyedül Németországot terheli a fele­lősség. Abdullah AI a toeni arab Köztársaság elnöke Abdullah AI Szalal marsall kiváló államférfi és katonai személyiség, az 1982. évi je­meni forradalom vezetője, a Jemeni Arab Köztársaság első elnöke. Abdullah AI Szalal 1917-ben született Szanaa-ban. Tanul­mányait kezdetben Jemenben, majd Irakban folytatta, ahol elvégezte a katonai akadémiát. Miután tanulmányai végezté­vel visszatért hazájába, külön­böző posztot töltött be a jeme­ni hadseregben. Ebben az idő­ben csatlakozott a monarchia- éllenes tisztek csoportjához. Abdullah AI Szálait 1948-ban letartóztatták. Hét évet töltött börtönben, 1959—61-ben a Szov­jetunió baráti technikai segít­ségével épülő hodeida-i kikötő munkálatainak vezetésével bízták meg. 1962-ben a jemeni hadsereg főparancsnoka lett. Ebben a minőségben irányította az 1962. szeptember 26-i forradalom előkészítését, melynek ered­ményeképpen megdöntötték a monarchia zsarnoki uralmát Jemenben és kikiáltották a köztársaságot. Abdullah AI Szalal lett a forradalmi tanács elnöke, mi­niszterelnök és katonai főpa­rancsnok, majd 1962. október 21-én köztársasági elnök, A forradalom céljait illetően Szalal kijelentette; „A forra­dalmunk nem egy vagy néhány személy érdekében végrehaj­tott államcsíny volt. A forra­dalom egész Jement érintette. El vagyunk tökéivé- gazdasá­gunk fejlesztésére és egész né­pünk kulturális színvonalának emelésére. Külpolitikai téren együttműködünk minden olyan országgal, amelyek tiszteletben tartják függetlenségünket, de határozottam szembeszéllunk belügyinkbe való minden­nemű külföldi beavatkozással.” Abdullah AI Szalal a jemeni forradalom első napjaitól kezd­ve szilái d magatartást tanúsí­tott a belső monarchists ellen­forradalmi erők elleni harcban és az imperialista hatalmak Jemen tXMUEyeibe váló beavat­kozása ellen. 1983. április 13-án lépett életbe a Jemeni Arab Köztár­saság ideiglenes alkotmánya, amely lerakta az új államrend alapját. A Jemeni Arab Köztársaság elnöke 1964. elején dekrétu­mot bocsátott ki az államhata­lom vezető szervének újjászer­vezéséről. Ezt követően a Je­meni Arab Köztársaságban megalakították a politikai bi­zottságot, mint törvényhozó testületet, a végrehajtó taná­csot és a nemzetbiztonsági ta­nácsot. Életre hívták a Jemeni Haladó Uniót, melynek elnöke á köztársasági elnök. Abdullah Al Szalal nagy fontosságot tulajdonít Jemen nemzetgazdaságának és kultu­rális élete fejlesztésének. Híve a pozitív semlegesség politiká­jának, ellene van a katonai tömbökhöz Való csatlakozás­nak. síkraszátl a béke megvé­déséért,- a gyarmatosítás mara­déktalan felszámolásáért, az atomfegyver betiltásáért. Jemen aláírta a moszkvai részleges atomcsendegy ör­ményt. Abdullah AI Szalal nagy fontosságot tulajdonít a szovjet—jemeni baráti kapcso­latok fejlesztésének. Abdullah AI Szalal 1964. ja­nuárjában részt vett a kairói arab csúcsértekezleten, ame­lyen fontos határozatokat hoz­tak az arab egység megszilár­dítása érdekében. ESEMÉNY EK — sorokfauti .\\\\\\\\V\,V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\S\\\\\\\\\Y BELGRAD: A jugoszláv főváros impo­záns kiállítási csarnokaiban va­sárnap megnyílt a Vili. nem­zetközi műszaki vásár. A kiál­lításon, amelyen' 27 európai és tengeren túli ország vesz részt, Magyarországot három vállalat képviseli. BUKAREST: A hivatalos látogatáson Ro­mániában tartózkodó Szalal jemeni elnök kétnapos vidéki látogatása után — amelynek során a többi között Ploestiben és Brassóban járt — vasárnap visszatért Bukarestbe. Vasár­2 HMEpB,MM 1964. május 26., kedd Két bonni minisztérium a revanspolitika szolgálatában V¥7 alter Ulbricht, a Német '' Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke még az elmúlt év végén nyi­latkozatot adott a nyuganémet Stem című hetilap munkatár­sának. A tudósító kérdéseire válaszolva részletesen kifejtet­te, hogy a két német állam kö­zeledésének legfőbb akadálya a bonni kormány kifejezetten nyílt revanspotitikája. Miben nyilatkozik ez meg? Mindenek­előtt a fegyverkezés fokozásá­ban. A nyugatnémet kormány évi. költségvetésének több mint egyharmada, körülbelül 19 mil­liárd márka hadügyi kiadások­ra megy el. Bonn hatalmas méretekben iparkodik növelni katonai haderejét, hogy a mo­nopolkapitalizmus uralmát ki­terjessze az NDK-ra is. Bonn nem ismeri el a második vi­lágháború után kialakult né­met határokat, nem ismeri el az NDK létezését és politikai koncepciójában a háború előtti 1937-es, vagyis a hitleri Né­metország határainak visszaál­lítására törekszik. Ebben hatá­rozható meg a német kérdés rendezésének és az európai bé­ke megteremtésének á legfőbb akadálya. Valóban, a Német Szövetségi Köztársaság a világ egyetlen állama, amely nem egy, de két minisztériumot is fenntart, hogy hódító céljait megköze­lítse: az össznémetügyi minisz­tériumot (Ministerium für Ge­samtdeutsche Fragen) és az át­telepítésügyi minisztériumot (Ministerium für Vertriebene). E két minisztérium mindazon nyugatnémet szervezet, egye­sület, intézet, mozgalom és saj­tó csúcsszerve, amely napról napra, kidolgozott terv alap­ján, egyre masszívabb akadá­lyokat gördít a német kérdés békés, tárgyalások útján való megoldása elé. E két minisz­térium látja el ezeket a re­vansista szervezeteket pénzzel; koordinálja munkájukat és kü­lön intézetet tart fenn (Göt­tinger Arbeitskreis), a göttin- gai munkaközösséget, politikai követeléseinek az összehango­lására. Az évi költségvetés: körülbelül 400 millió márka erre a propagandacélra. A bonni kormány hivata- los közlönye (Bulletin des Presse- und Information­samtes der Bundesregíorung) 1963. március 1-i számában közétette, pontokba foglalva az említett intézet által kidolgo­zott politika téziseit. Magáévá tette tehát az abban foglalt célkitűzéseket. Magáévá is kel­lett tennie, hiszen a göttlngai munkaközösség az össznémet­ügyi minisztérium hatásköré­ben működik. Mindjárt a má­sodik tézis így hangzik: „Az alkotmány által hasz­nált területi fogalom: „Német­ország” magában foglalja a nemzetközi jog értelmében ki­alakult államhatárokat. Ez a terület az 1937. december 31- én fennállt Németország.” Vagyis a hitleri Németor­szág. A harmadik tézis ugyan­is kimondja, hogy a „biroda­lom” összeomlása és a katonai kapituláció „nem jogalap” a határok megváltoztatására. A hatodik tézis az Odera—Neise határvonal elismerése ellen iz­gat. A tizenegyedik a nácik háborús bűntetteit mentegeti és „erkölcsi” érvekkel követel „német egységet”, ami alatt természetesen az NDK beke- belézést értik. A két minisztérium egyéb­ként a következő szervezeteket tömöríti ügyosztályaiba, a göt- tingai ideológiai központon kí­vül: az áttelepültek szövetsé­gét (Bund der Vertriebenen), amely 50 kisebb revansista szervezetnek az összefogója; az úgynevezett Landmannscha-fto- kat, az egy vidékről áttelepül­tek 29 szervezetét; a revansista ifjúsági szövetségeket; a „ke­let-európai kutatóintézeteket” és társaságokat; a revansista sajtót) és részben ide sorolhat­juk a szubverzív, a felforgató tevékenységre alakult intéze­teket. És tegyük még hozzá, hogy a hadsereg tisztjeinek 70—80 százaléka, valamint a tábornoki kar . fele ezekből a szervezetekből rékrutálódott. U'z a két minisztérium már magában külön nagy hatalom a bonni kor­mányban és 14 éven át hang­adója volt Adenauer külpoliti­kájának. Az idős kancellár gondoskodott, hogy szellemétől Erhard se szabadulhasson. A két minisztériumon kívül még egy súlyos örökséget hagyott utódjára: az úgynevezett koor­dináló bizottságot (Koordini- erungsaussgschuss), amelyet 1963 elején alakított meg. Ez tulajdonképpen a „második kormány” Bonnban, feladata az, hogy a bonni kormány kül­politikájának a „folyamatossá­gát” biztosítsa, vagyis a két minisztériumon kívül, de azzal szorosan együttműködve, napi­renden tartsa a revanspoliti- kát Tagjai között ott vannak az említett szervezetek fő kép­viselői, Oberländer ugyanúgy, mint a másik náci volt minisz­ter: Krüger, benne van e bi­zottságban a volt össznémet­ügyi miniszter, Barzel, azután a volt és a jelenlegi hadügy­miniszter, Strauss és von Has­sel,' meg von Brentano és Kro­ne, szóval mindenki, akiket a nemzetközi sajtó már csak két szóval jellemez: „bonni ult­rák”. Éppen ezért senkit nem lepett meg, hogy amikor Er­hard Adenauer örökébe lépett, e bizottság egyik tagja kijelen­tette: „Határozottan tárgyal­tunk Erharddal és kemény kormány-nyilatkozatot kér­tünk tőle. Nem árultunk zsák­bamacskát, nyíltan megmond­tuk külpolitikai követelésein­ket. Erhard mindezt elfogadta.” A folyamatosság, amint lát­juk, biztosítva van. Vámos Imre nap esite Gheorghe Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke foga­dást adott a jemeni elnök tisz- teletére. FRUNZE: Az afro-ázsiai szolidaritás kirgíziai bizottsága tiltakozik a kínai vezetők azon kísérletei ellen, amelyek célja: elszige­telni az afro-ázsiai szolidaritási mozgalmat a Szovjetuniótól, zárt csoportosulássá változtat­ni ezt a mozgalmat. GENF: Az osztrák és az o! asz külügy­miniszter hétfőn újbéil tárgyalt a dél-tiroli kérdésről Genfben. MÜNCHEN: Edward Kennedy szenátor, az elhunyt elnök öccse, vasár­nap Rómából Münchenbe érke­zett. A szenátor európai kőr­útján alapot gyűjt a Kennedy emlékére létesítendő könyvtár számára. ISZTAMBUL: Tizenhárom személy meg­halt, hét súlyosan megsebesült egy autóbusz és egy motor­kerékpár összeütközése követ­keztében Nyugat-Törökország- ban. HONGKONG: Kétszáz rendőr hatórai küz­delem után tudott csak ártal­matlanná tenni egy ámokfutó kínai parasztot Hongkong kör­nyékén. Az ámokfutó vaktában lövöldözve három rendőrt meg­ölt és tizenkettőt megsebesített mielőtt 6 is megkapta a halálos lövést. MOSZKVA: A vasárnapi Pravda közli Konsztantyin Szimonov, a vi­lághírű szovjet író cikkét a kí­nai vezetőség szovjetellenes sajtó- és rádiókampányéról. A cikkíró rámutat, hogy a kínai szakadárok rágalomhadjárata egyetlen szovjet embert sem té­veszt meg, senkit sem állíthat szembe az SZKP-val, a párt választott vezetőivel. TOKIÓ: A japán parlament felsőháza hétfőn ratifikálta a moszkvai részleges atomcsendegy«*­ményt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom