Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-17 / 89. szám
4 NÉPÜJSAG 1964. április 11., péntek Kompolt intézete a tudomány fellegvára A TÁJ NYITOTT tenyerén fekszik a falu; szomszédságában a templomnak emelkedik a volt grófi kastély, Károlyi Mihályé. Azt hiszem, ha a kövek gyűlölni tudnák egymást, a templomkövek átka miatt a kastély mór régen összerogyott volna. Mert Kompodon nem a templom a zarándokhely, hanem a kastély, az Északkelet- magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet telepe; a precízen gondozott parcellák, tágas, tiszta, világos üvegházak, csillogó műszerek garmadát rejtő laboratóriumok. Gesztes László, az intézet gazdasági „tábornoka”, főkönyvelő fellapozza a vaskos vendégkönyvet, melynek oldalain sokasodnak az elismerés sorai. Tallózunk a bejegyzések között; tavaly 10 külfödi csoport látogatta meg az intézetet, s idén már jártak itt keletnémetek, mongol szakember és három hete sincs, hogy a KGST rostipari konzultáció részvevői választották tanácskozásaik színhelyéül a kompoltá tudós intézetet. És ki tudná számomtartani a honi delegációkat, amelyek tsz-ek- ből, állami gazdaságokból érkeznek, hogy újat lássanak, tanuljanak. Most még nincs is sok látnivaló, majd inkább májustól szeptemberig, amíg a vegetáció tart, akkor egymásnak adják a kilincset külorszá- giak és magyarok. Lourdes-ba istent látná, imádkozni zarándokolnak, Kompodra a tudomány vonzza az embereket. Kompolt — a tudomány „Lo- urde$”-ja! Csak magamban gondolom, hogy így van, szavakkal nem mondom, mert tudom, önkényesnek tartanák ezt a jelzőt, tiltakoznának ’ ellene kutatók, tudósok; mert ami itt történik, nem csoda, s főként nem isteni csoda! Az akarat és az ész eredménye; az ember fürkészi a természetet apró magvakban, a talaj építőelemeiben, levegőben, lombikokban, kémcsövekben vagy mikroszkópok lencséi alatt s a titok, amelynek birtokába jut — visszavehetetlenül az övé! NYITOTT TENYÉR a táj. Itt a határa az alföldi síkvidéknek, s kezdete a dombok- nak-hegyefknek. Szerencsés hely. Akár a klímát, akár a talajtípusokat vesszük, egyenként megtalálni a végleteket, természeti szélsőségeket. Neves búzanemesítőnk, Székács Elemér tudta, milyen helyet választ, mikor pont ide jelölte a Vetőmagnemesítő és Értékesítő Rt. nemesítő telepét hatvannégy évvel ezelőtt; ő küldött hívó üzenetet a szerémi Rumára Fleischmann Rudolfnak, szervezné meg a telepet, s legyen a vezetője. A tudósnak kőbe faragott mellszobra ott áll most a kastély fái alatt, az intézet udvarán. A házat, ahol 32 éven át Fleischmann lakott, sajnos nem kímélte az idő, már csak a csupasz falak meredeznek, le kellett bontani. Tizennégy éve halt meg a tudós, de ma is minden az ő emlékét idézi fel. Az F. 481-es őszi búza, az F. zab, F. rozs, F. korai sárga lófogú kukorica, és az F. őszi simabükköny — az államilag törzskönyvezett és elismert öt növényfajta ma is Fleischmann nevével jelzett. 32 éven át Kompodon minden nemesítési eredmény ehhez az egy névhez fűződik, az ő munkássága jelenti azt az alapot, amelyre felépülhetett a mezőgazdasági tudomány mai fellegvára. A tudós agrárius 1918-ban elültetett fácskája izmos törzzsé növekedett, lombot hajtott, s gyümölcsöt terem. BENN AZ INTÉZETBEN, laboratóriumok csendjében, ragyogó tisztaság, mint az orvosi rendelőkben. Kutatók, technikusok és alkalmazottak vetőmagvakat csíráztatnak, üvegházak tiszta fényű és párás levegőjében gondozzák az ezer és ezer magból sarjadt szálakat, lesik az ébredező életet. A tavasz robbanó láncreakcióját. Szalay György igazgató, dr. Bocsa István igazgatóhelyettes, a növénynemesítési osztály vezetője, és Mórász Sándor, növénytermesztési osztályvezető fontos megbeszélést szakítanak félbe — azt veszik számba, mit építsenek két év alatt, a 3 milliós beruházási összegből —‘ hogy dióhéjban elmondják: milyen küldetést teljesít az intézet, mik a feladatok, tervek, elképzelések. Mindenekelőtt kender-, mák-, lucerna-, baltacím- és árpanemesítéssel, ipari és takarmánynövények, gabonafélék nemesítésével foglalkoznak, zab, .őszi búza, rozs, kukorica, kompolti gyöngybab, és a simabükköny fajfenntartásával. Nem kis feladatot lát el a növénytermesztési osztály, lejtős területek agrotechnikai és talajvédelmi módszereit kutatja, búza elővetemény és műtrágyázási kísérleteket foly. tat. önálló témákat vizsgál az intézet üzemszervezési csoportja, analizálja a hegyvidéki tájak gazdálkodási rendszerét, annak lehetőségét kutatja, hogyan lehetne a dimbes-dom- bos, lejtős területeken a arága, ráfizetéses termelés helyett jövedelmező gazdálkodást teremteni. Tíz hegyvidéki és tíz síkvidéki adatbázist szolgáltató gazdaságot szerveztünk, hogy a! statisztikát is vallassuk, milyen j vetésszerkezet, talajvédelmi rendszer alkalmazása a legmegfelelőbb a helyes, gazdaságos üzemi arányok megvalósítására — mondja Szalay igazgató. — E kutatási téma keretében készítette el az intézet a borsodi Tiszaluc község tsz- einek egyesítési tervét. Fan- csalon azt vizsgáltuk, mennyi idő szükséges a ráfordítás visz- szanyeréséhez, a zaránki tsz- ek egyesítési tervének elkészítésével pedig a profilirozás feltételeit kívánjuk feltárni. Üj, nagy vállalkozása az intézetnek: az erózió sújtotta gyenge termőképességű Északi Dombvidék gazdálkodásának megjavítása. Két éve fogtak hozzá e nehéz feladat teljesítéséhez, s azóta két helyen folytatnak kísérleteket kis parcellákon, nagyobb táblákon a víz romboló hatásának megakadályozására, a termőerő fokozásé, ra, új növénykultúrák bevezetésére. Putnok, Abaújszántó, Fancsal és Szalaszend mellett ősszel indítanak hasonló, eróziót leküzdő kísérletet a Kere- csend és Demjén közötti Alber t-maj orban. KÍSÉRLET, kísérlet, új kutatási témák, feladatok. Ezernyi és ezernyi kísérletet végeznek, tízezernyi megfigyelés eredményeit rögzítik. De jut idejük arra is, hogy elképzeléseiket, a kísérletekből leszűrt következtetéseiket megismertessék a világgal. Olasz, amerikai, argentin és nyugatnémet tudományos szaklapokban publikáltak eddig a kompalti tudások s köztük is dr. Bocsa Iván neve a legismertebb, aki több nyelven eredetiben olvassa külföldi tudóstársai munkáit, s legtöbbet ő jelentkezett cikkeivel más országok tudományos lapjaiban. Kompolt intézete a tudomány fellegvára. Pataky Dezső Óvjuk erdeinket a tűzkártól! Az időjárás javulása következtében mind többen járnak az erdőrészekben. A gondatlan emberek és a felügyelet nélkül kiránduló gyermekek tiltott módon tüzet raknak (gazt) égetnek) eldobnak égő gyufát, és cigarettavéget. Az elmúlt év tavaszán kilenc erdőtűz fordult elő, mert a ki- j rándulók tiltott helyen raktak ! tüzet, és azt őrizet'.e.nül hagy-1 ták, vagy égő < .njarettavéget dobtak el. Ezzel veszélyeztettek a népgazdaság nehezen pótol- | ható faállományát. Törvényünk szigorúan bünteti azt a személyt, aki erdőtüzet okoz, aki erdőben és annak közelében tüzet talál, s nem oltja el, vagy ha nem tudja eloltani, s azt a legközelebbi hatóságnak (tanács, tűzoltóság, rendőrség, erdő kezelője) azonnal nem jelenti. A Heves megyei Tűzrendészet! Parancsnokság. Alig titkolt irigységgel olvasom az útibeszámolókat, amelyek szerencsére ismét ' bőven és ami még szerencsésebb, imlóban érdekesen és izgalmasan számolnak be a honi olvasóknak a soha nem látott tájak és emberek életéről. Afrika, Dél-Ame- rika, Űj-Zéland. Alaszka: nevek és riportok, amelyeket én olvasok és nem én írok. Olvastam már olyat is, ahol az újságíró elefánt-, sőt . tigrisvadászaton vett [ részt, sőt olyat is. ahol szemtől szemben állt a félelmetes kajmánnal. Én eddig csak egy fél kiló marhafartővel álltam szemben, s akkor is én voltam a veszélyes a marhafartőre, s nem az énrám. Ez így nem mehet tovább. Izgalmas ri- portútra indulok, s már a cím, a téma is megvan: „Ürgevadászaton a Zambézi-üdülőben” Állítólag az ürge is veszélyes állat. Foga van! (— 6) Válaszolnak az illetékesek Egy falu ellenáll című cikkünkre Lapunk március 27-i számában „Egy falu ellenáll” című cikkünkben szóvá tettük és sürgettük Gyöngyöshalász mozi problémájának megoldását. Írásunkra két válasz érkezett. 1. GYÖNGYÖSHALASZRÓL ... Tény, hogy a jelenlegi mozi nem felél meg a követelményeknek. A falu azonban nem áll ellen, sőt követeli a mozihelyiség megépítését. Megjegyzem, hogy az építésben G yön gyöshalász már kivette a részét, hiszen több mint másfél millió forint költséggel modem művelődési háziat épített. Ez az épület alkalmas arra, hogy benne helyet kapjon1 a mozi is. Igaz, hogy más községek tapasztalatai alap; i az a vélemény alakult ki, *»ogy ha a mozi beköltözik a kultúrházba, akkor visszaveti a kiultúr- csoportók munkáját. Véleményem szerint azonban ez a probléma megfelelő vezetéssel, irányítással megoldható. Helyesen veti fel a cikk a községi tanács és a moziüziemi vállalat közötti kooperáció szükségességét, s egyetértünk azzal is, hogy a falu dolgozói szívesebben járnának egy jól és szépen berendezett filmszínházba. Céljaink közösek, s ezért helyes lenne, ha a felsőob szervek is segítenének községünk moziproblémájának megoldásában. Hogy Gyöngyös- halászon szükség van mozira, az is bizonyítja, hogy bár községünkben 83 tv-készülék van — az utóbbi időben mégis emelkedett a látogatók száma. Mi szeretnénk, ha rövidesen lezárulna ez a meddő vita, s reméljük sikerül megegyeznünk a Heves megyei Moziüzemi Vállalat vezetőjével. Lévai László vb-titkár, Gyöngyöshalász 2. A MOZIÜZEMI VÁLLALATTÓL Vállalatunk több alkalommal tárgyalt a gyöngyöshalószi községi tanáccsal és sürgette a mozinak a kultúrházba való beköltözését. Mi vállaltuk,- hogy az üzemeltetéshez szükséges feltételeket . biztosítjuk. Gondoskodunk gépház építéséről, gépekről, s a fűtésről. Sajnos a mennyezet szigetelését (deszkázását) — amit a községi tana« kért tőlünk — nem tudjuk vállalni. Ilyen kiadásokra nincs pénzünk. Vállalatunk nem sajnálja a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, hiszen tudjuk: a mi szégyenünk is, hogy még mindig ilyen mostoha körülmények között működik a gyöngyöshalászi mozi. A gépházépítésére és a fűtés megoldására mintegy 60—80 ezer forint áll rendelkezésünkre és kb. százezer forintos beruházást jelent a mozigépek beszerzése is. Ha sikerül megegyezni a községi tanáccsal, úgy a legrövidebb időn belül normál filmszínházat létesítünk a gyöngyöshala- szí kultúrházban. Megjegyzem, szerettünk volna szélesvásznú vetítést biztosítani, de a szakemberek véleménye szerint az alacsony terem ezt nem teszi lehetővé. Papp Ernő, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója A mi megjegyzésünk csupán ennyi: reméljük, nagyon gyor- san megvalósulnak az ígéretek, s több éves vita után megoldódik Gyöngyöshalász mozigondja. VADÁÉI fCGENC a 9. Gyors-csárdás után tangó következett. A fiú szerette volna, ha legalább csak néhány percig magukra hagyják őket. Szorosan tartotta a lányt. Tapintatosan, csöppet se tolako- dóan dúdolta: Egy szerelmes tangó, Egy kacér leány, Simuljon hozzám, Ezen az éjszakán... Ilonka mosolygott: — Nem bánta meg, hogy hallgatott rám? — Nem, ha magával táncolhatok ... Egy kicsit elszégyellte magát, mert valahogy sután, félszegen hangzott ez az indokolás. Már vége is volt a tangónak. Ferinek úgy tűnt, alig egy-két percig tartott. De most legalább kart karba fűzve, körbejárhattak a teremben. A fiú hangulata nehezen oldódott. A lány jókedvű volt, otthonosan érezte magát. Szünet után, ahogy táncolni kezdtek, egy elegáns idegen lépett melléjük. — Szabad? Feri átengedte Ilonkát. Eszébe jutott: Katit is illene felkérni. öt most is a fiatalabb fiúk szórakoztatták. Felkérte. A lány meleg pillantással mondott érte köszönetét. — Aranyos kislány — állapította meg Feri. Amint elvitték Katit, újra Ilonkát kereste. Most már valahányszor felkérte, néhány lépés után újra és újra hallotta a mind kihí- vóbb hangot: — Szabad? Ilonkát át kellett adnia. Bosszankodott. Ez az elegáns fráter rájuk akaszkodott. Egészen magához szorította Ilonkát. Feri tehetetlenül nézte. Akkor közvetlenül mellette megszólalt egy hang: alacsony, szeplős képű fiú mondta a szomszédjának. — Nézd a Lakyt, milyen klassz nőt fogott. A kis szeplős alak Ilonkára mutatott. — Figyeled? — Üriszabó, teheti — mondta a szomszédnője. — Jól megy neki. — Ezt is beprotezsálja az apja műhelyébe, mint a Babát, legalább kettő között válogathat. Feri vörös lett a haragtól. Gyors léptekkel a tán colókhoz sietett. Dühében elfelejtette, hogy a fiú tőle kérte el Ilonkát. — Lépj le, öcsém! — mordult rá a Lakynak emlegetett kikent fickó. Megállt és nekitámasztotta vállát az övének. Feri türtőztette magát. — Nono! Ne olyan hevesen — válaszolta. De nem hátrálhatott. Megismételte: — Szabad? Laky kakaskodott, szembefordult a fiúval. Még mielőtt bármit is tehetett volna, hatalmas pofont mért Feri füle tövére. Kire neheztel Ilonka? Feri úgy érezte, mintha vízbe zuhanna. A csattanásra többen felfigyeltek, ösztönösen meglendült a keze, vissza akart ütni, de néhányan közéjük ugrottak. ökle a levegőt érte. Szörnyű szégyenérzet vett rajta erőt Ilyet még sose élt át Ez az egész, ami történt, annyira valószínűtlennek tűnt, hogy szinte levegő után kapkodott Ügy tűnt, mintha rossz álom tört volna rá, zúgott a füle, forgott véle a terem. Ebben a percben ott termett Zsíros. — Miért ütött meg? — kérdezte. — Semmiért — mondta ő. — Az én ismerősöm ez a lány. — Ja, vagy úgy? — fogta fel a helyzetet Zsíros és megmarkolta Laky mellét, aki harciasán állt Ilonka mellett Villámsebesen pótolta, amit Feri elmulasztott Amúgy is szívesen fitogtatta erejét, most még annak a kockáztatásával is, hogy az idősebbek megbot- ránkoznak eljárásán, még mielőtt az egyet is szólhatott volna, három hatalmas pofont mázolt Laky Béla képére. /Most nyilvánvaló lett, hogy milyen nagy tekintélye van Nándinak. Néhány másodperc telt el néma döbbenetben, aztán többen köréjük sereglettek, közbevetették magukat: — Ügy kell neki! Megérdemelte! Feri ellenfelét kisodorták a folyosóra. Velük ment ó is. Az arca égett, de jobban égette belülről a szégyen. Iszonyú — gondolta. — mit gondol most rólam Ilonka? Mi lesz, ha megtudják a gyárban ...? Ha Ba- dantinak meg a többieknek a fülébe jut... hogyan állok elé- bük? A folyosón félcsattant Zsíros hangja: — Hogy mertél ilyet tenni, te nyavalyás? Hirtelen még két pofont mért a megrettent úriszabó képére. — Ez már nem az első eset — pattogott Zsíros. — Meghívnak a bálra és pimasz módon botrányt csinálsz. Bántott téged ez a gyerek? Feri nem tudta, örüljön-e, vagy sírjon, hogy Horváth Nándi ennyire apáskodó kiállással kelt a védelmére. Megfosztotta őt a bosszú elégtételétől, bíráskodik, mintha ő ott se lenne. Sokan álltak körülöttük. Néhány lány is. Ilonkáék bent maradtak a teremben. De Feri bizonyossággal érezte, hogy a két lány s az anyjuk így is megtudja, mi történik a folyosón. Gondolt egy nagyot, fél- retolt mindenkit, aki köztük állt. Zsíros pofonjai pirosra festették Laky Béla fülét. Ezért ő beérte azzal, hogy kétszer egymás után megcélozta a jól vasalt fiatalember fenekét. De Laky ezt már nem fogadta olyan megadással, mint a bivalyerős Zsíros pofonjait. Készült, hogy bírókra keljen Ferivel, öklök emelkedtek a levegőbe. Feri meglepődött: a bálozó társaság őt védte. Ismeretlen emberek igazságérzete fellázadt és megfékezte a gyűrűkkel felcicomázott, piperkőc alakot Laky megtorpant. Jobbnak látta, ha elpárolog. Hóna alá fogta a télikabátját, öklét rázva ment le a lépcsőn. Feri zavartan, bizonytalan léptekkel ment vissza a terembe. — Mi lesz most? — szorongott. — Kinevetnek. Próbálta vigasztalni magát: sokan tudják, hogy letörlesztette az adósságot, Laky sem úszta meg szárazom ... Sőt... De azért továbbra is nehezen oszlott a zavara Mit szól Ilonka? Mekkora kalamajkát okoztam... Hirtelen felötlött benne a kérdés: Melyik csapás érintette Ilonkát kellemetlenebből, az-e, amelyet ő kapott Lakytől, vagy amit Zsíros sózott Laky Béla nyaka közé? Nem tudta, miért gondol erre, de ezekben a percekben mellbetaszította a gyanú: hátha Ilonka szívesen táncolt Lakyval, hátha ... Ostoba voltam, otromba — tört rá a kétségbeesés. — Nevetséges: visszakértem a táncosától. Most már mindegy — gondolta Feri elkeseredetten. — Eldől, hogy melyikünket választja. Odament a lányhoz, felkérte. Ilonka szótlanul követte. Arcáról semmit se tudott leolvasni. Vajon mire gondol? Megkérdezni nem merte. Hogyan kérdezhetné? Üjrt érezte a pofon nyomát. Valósággal égette. Most talán még erősebben, mint előbb. Nem mondhatta meg Ilonkának, nem kiálthatta oda az embereknek: Visszafizettem! Lehet, hogy tudja és éppé: ezért neheztel? — szorult ösz- sze a torka. — Talán szíveseb ben táncolna most is Laky Bé Iával? Bárcsak most kezdődne Az emberek úgy viselkedtek mintha mi sem történt volna Futó pillantást vetett Kaszáméra. Se kedvesebbnek, se barátságtalanabbnak nem látszott, mint korábban. Ilonka is tapintatos volt Egy szót se szólt, csak nézte. Aztán elmosolyodott. Nem gúnyosan. De azért Feri megkérdezte: — Kinevet? — Miért? Előfordul fiúk ke zött... — De mégis... hallgató lett. — Dehogy. — Akkor mondja meg, he gyan vélekedik erről a kelle metlen dologról. Ne haragúd jón, röstellem.... — Magának nincs mit. Bél; volt a hibás. Borzasztóan szem télén. Azt hiszi, neki minden szabad, mert... Feri várta, hogy folytass Arra gondolt, ha Ilonka tén leg így érez, miért nem ad ezt Laky tudtára? Ö maga k< hette volna: ne engedje ve táncolni, kérje vissza. (Folyta< h
