Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
4 NÉPÚJSÁG 1964. április 9., csütörtSS Kovács Mária — Jászai-díjas Stuart Mária — Kovács Mária Vérnyomásmérés az emberi agyban A svédországi Lund Egyetem Neurológiai Klinikáján új készülék méri a vérnyomást az agyban. Az eljárás a következő: a páciens fejét öt radioaktív mérőműszer közé helyezik, majd radioaktív gázokat juttatnák be a nyaki ütőérbe. A gázok a vérárammal bekerülnék az agyba, miközben a mérőműszerek kívülről regisztrálják az útjukat. Az impulzusokat szalagon rögzítik és diagrammot készítenek róluk. A teljesen fájdalommentes eljárás kimutatja az ember: agyban fennálló esetleges hiányosságokat, azáltal, hogy méri az időt, amelyre a gázoknak az agytekervényeken való áthaladásához szükségük van. A gyors áthaladás azt jelenti, hogy az agy nagy mennyiségű vérrel van ellátva. Ez a módszer lehetőséget ad az agy véredényeinek tüzetesebb vizsgálatára, az abnormális működés meghatározására. de semmiképpen sem olcsóbb! — hatású operett műfaiaoam, hanem a sorstragédiákban, drámákban teremtette meg. Amikor Schiller Stuart Máriájára készült, gyakran napközben, a nap rivaldafényében is a szánandó, de fenséges skót királynő buggyant ki belőle és ugyanez a „fenséges” villant fel a hétköznapi beszélgetések közben, gazdagon keverve komikai elemekkel, mikor Seribe Egy pohár víz című vígjátóká- nak bemutatójára készült. Kevesen tudják, hogy sanzon-énekesnőnek is kitűnő és azt még kevesebben gondolják, hogy operettben is megállja a helyét. Széles skálájú művész és mélységesen szerény, mert tud már annyit, hogy tudja: az igazi művész soha sem tudhat eleget (gyuikó) Gálaesttel fejezték be a háromnapos kulturális fesztivált Egerben ÁPRILIS 4-ÉN kezdődött és nagyszabású gálaesttel végződött az egri Gárdonyi Géza Színházban tizennyolc főiskola és egyetem művészeti csoportjainak fesztiválja. A kulturális szemle országos bizottságának megbízásából az Egri Tanárképző Főiskola, a megyei és városi művelődési szervekkel karöltve fogadta Eger falai között Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Kazincbarcika, Sárospatak, Gyöngyös, Jászberény főiskolás fiataljait néhány művészeti ágban való vetélkedésre. Másfél ezer- főiskolás lépett színpadra verssel, énekkel, tánccal, zenével. Hétfőn este, a fiatalok lelkes érdeklődése mellett került sor a gálaestre, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem fiataljainak irodalmi színpada vezetett be. Mondanivalójuk címe és mottója: A szép igaz, az igaz szép. Vezetőjük, Keleti István, emelkedett hangú, klasszicizá- ló szöveget alkotott a verseszenés, művészi igényű történelmi összeállításhoz. A BÖLCSELKEDÉSRE hajló, a szépnek és igaznak befogadására született emberről szólt az összekötő szöveg, amely eggyé ötvözött klasszikus verseket, középkori himnuszt és reneszánsz-dalokat. A finoman, átéléssel és kitűnő hanganyaggal éneklő három lány, Várbíró Judit, Zsadon Andrea és Csengery Adrienne, az este egyik legtisztább élményével ajándékozta meg a közönséget. Az irodalmi összeállítással vitatkoznánk: ha már az örök emberi szép- és igazságkeresés útját vetítik fel a hallgatóság előtt, miért kell ezt az utat csak félig bejárni? Miért nem kapott ebben az összeállításban hangot a forrongó XVIII. század, vagy a nehéz vajúdásokkal terhes XIX., vagy a XX. század testünkhöz is, sorsunkhoz is oly közel levő forrongó világa? A középkori himnuszok és1 bájos reneszánsz-dalok, madrigálok mellett egy- egy markáns mai hang bizonyára drámaibb és korszerűbb gyújtást adott volna az egyetemisták mondanivalójának. A budapesti tanítóképző ter- cettje (Kiszely Györgyi, Licskó Zsuzsa és Lanczkor Erzsébet) három Mozart-dalt adott elő Vásárhelyi feldolgozásában. A derűt és életörömöt árasztó Mozart-dalokkal tavaszt varázsoltak a színpadra a tehetséget pedagógusnövendékek. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kamarazene- kara Vivaldi Concerto fagottra és vonószenekarra című művét adta elő. Nemes Ferenc, az együttes vezetője játszott fagotton: művésze hangszerének. Réti Géza (budapesti műegyetem) szavalata után az Egri Tanárképző Főiskola kamarakórusa Mendelssohn Búcsú az erdőtől című dalával ért el hatást. Antal Mária, az egri főiskola jó orgánumú és drámai hatásokra törő szavalója Jobbágy Károly Sírok című versét adta elő. AZ EST ZENEI kuriózumát és a fesztivál egyik zenei meglepetését jelentette a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola ütőhangszer-együttesének fellépése. Bemutatták Ottó Ferenc Ária a scherzo ütőhangszerekre címet viselő alkotást. (Művészeti vezetőjük Urana József.) Eszünkbe jutott, hogy évekig cikkeztünk arról a divatról, amely Nyugaton rombolja a zenei közízlést, éppen a „zörejes művekkel”. Sokat írtak a szak- és nem szakfolyóiratok, hogy a modem élet zörejeit milyen profán módon, zene nélküli alkotásokba tömörítve, csaknem zenei instrumentumok nélkül játsszák előadótermekben. S most, itt hallottunk egy áriát és scherzót, ütőhangszereken. Nem célunk az ítélet mondása és megvonni a zene birodalmának határait, de ez a műfaj — még mai zörejei ellenére, a képzeletet és az idegeket itt- ott érintő, izgató volta ellenére is — a zene senkiföldjén látszik tartózkodni. Perszifiázs- nak, kuriózumnak tűnt ez az „ária” és ez a „scherzo”, érdekes hanghatásai ellenére is. A budapesti egyetem négy fiatalja korhű kosztümben charlestont mutatott be. Csanádi Pál, a Miskolci Nehézipari Egyetem hallgatója szavalta el Jobbágy Károlynak Lepkefogás című versét Versmondás volt a javából! A Budapesti Műszaki Egyetem tánccsoportja polkát járt, majd énekkaruk Tóth Béla karnagy vezetésével, két Beethoven-remeket és egy munkásindulót szólaltatott meg. AZ EGRI FŐISKOLÁSOK táncosai — dr. Kalmár Lajosné irányítása mellett — két népi táncot mutattak be, sikerrel. Ferenczi Katalin (Miskolci Zeneművészeti Szakiskola) fuvolán adta elő Hajdú Magyar pásztorok című művének első tételét. Az egri főiskolások Eger az irodalomban címmel mutatták be összeállításukat. Balassi, Arany, Petőfi és Gárdonyi műveinek tolmácsolásán túl, többet és jobbat vártunk a főiskola fiataljaitól. Arany Zsolt klarinét-szólója után az egri főiskolás énekkar Tar Lőrinc dirigálása mellett Kodály Vejnemöjnen muzsikál című kórusművét énekelte, a fejlődő együttest gyakrabban kellene szerepeltetni Egerben. Szabó Katalin (Jászberény) szavalata után a debreceni egyetem énekesnője, Terebessi Éva adta elő Leonóra áriáját Verdi A végzet hatalma című operájából. A kulturált hangú énekesnő nehéz feladatát kitűnően oldotta meg. Az átélés heve mintha hiányzott volna csak ebből a sodró erejű áriából. Gyepesi Ferenc (Budapesti Műszaki Egyetem) szavalata után a budapesti tanítóképző intézet énekkara Kodály Lengyel Lászlóját és , Lendvai Űj kor nyitányát énekelte, Kere- csényi László vezényletével. A debreceni agrárfőiskolások népi tánca komoly sikert hozott a debrecenieknek: a jól felépített évődés, játék, itt-ott felcsillanó virtuozitás megtette a maga hatását. A gálaestet a Miskolci Zene- művészeti Szakiskola tánczenekarának három száma zárta be. RÖVID SÜMMÁZATUL igazat kell adnunk a gálaest szónokának, Király Gyulának: egyetemi és főiskolás fiataljaink valóban komoly érdeklődést tanúsítanak a művészetek iránt. Igényüket az átélés és a művek tolmácsolásában mutatkozó színvonal igazolja. A legtöbben versmondásra vállalkoztak és ez természetes is: az önművelésnek^ a belső fejlődésnek egészséges is izgalmas útja a versenyekkel való foglalkozás a fiatal értelmiségi számára is. De mintha még merészebben, még sokszínűbben lehetne szavalni-dalolni korunkról, erről a változó, _ az emberséget és az emberiséget ki teljesíteni készülő világról. (farkas) ★ A háromnapos fesztiválon jól szerepeltek az egri főiskolások!. Aranyérmet nyert a népi tánccsoport és Antal Mária (vers). Ezüstérmet nyertek: irodalmi színpad, a női énekkar, a tár- sas-tánccsoport, Balogh Katalin, Balner Károly, és Balázsy ! Katalin (vers), Ájus Éva és Ki- I szela István (hagszerszedó). i Bronzérmet nyert a kamarakórus és a színjátszó csoport, [Megkezdték a SZOT ! tüzelőanyag- utalványok szétosztását Miért emlékeztetünk a hidegre, amikor végre kisütött a tavaszi nap? Azért, mert két hosszú és kellemetlen tél figyelmeztet arra, hogy idejében kell tüzelőről gondoskodni! Megyénkben április 1-én kezdték meg a SZOT tüzelőanyag-utalványok beváltását. Most kapható szén és arányosan fa is, ezt mondja a TÜ- ZÉP és azok is, akik elsőként jelentkeztek a tüzelőért. Az idei akció során 12 000 utalványt és mintegy 2800 vagon tüzelőt adnak ki. De ebből a mennyiségből 3000 utalványt áprilisra érvényesítettek. A torlódások és fennakadások elkerülése végett a TÜZÉP-tele- pek csak az utalványon feltüntetett időben válthatják be a szelvényeket. A határidő lejárta után az utalvány elvész,, helyette újabb nem igényelhető! A vállalatok és intézményei-: megbízottjai az egri és gyöngyösi tüzelőanyag-megrendelő rodánál és a hatvani TÜZÉP- seiepen vehetik át az utalvá- íyokat VADAfl FlfiCNC 3. Hallott már róla, megismerte. A húga volt, olyan, amilyennek Ilonka lefestette. A két testvér annyira különbözött egymástól, hogy senki se fedezhetett fel jóformán közöttük semmi hasonlatosságot. — Mama, ez Papp Feri, az ismerősöm, aki meghívott, hogy ide jöjjünk. Ezekkel az egy lélegzetre él- mondott szavakkal mutatta be Ilonka édesanyjának. A kislány is előnyomakodott, vidáman kezet nyújtott: — Kati. Kaszásné egy kicsit mintha kedvetlenül mondta volna: — örvendek. — Tekintetét gyanakvóan végigjáratta a termen. kA legtöbb asztalnál már Öltek. — Tudja, kedves Papp úr — kezdte nyugtalanul —, igazán csak Ilonka kedvéért néztünk be, ha már egyszer megígérte magának. Nem illik, hogy hálózzunk. Az apjuk, szegény, még éppen csak átesett az operáción. — Persze — felelte — megértem. De tessék elhinni, akkor éppen a legjobb helyre tetszettek jönni. Itt igazán szerényen lehet szórakozni. — Nem maradhatunk soká — mondta Kaszásné. Még mindig idegenkedve nézelődött. Feri örült: egyikét szaki mindjárt a segítségére jött, hogy a mama és a lányok kényelmesen letelepedhessenek. ö maga nem ült le velük. Visszahúzódott, ahogy illett. Csak komolyabb, régebbi udvarló teheti meg — gondolta —, hogy a mama jelenlétében a lány mellé üljön. De nem volt semmi baj. Fontos, hogy együtt lehettek, jól érezték magukat. Vagy talán ... Tényleg jól érezték magukat? ★ Klapka utca ... Ott ismerte meg Cigit. Sovány, fekete fiú, cigányoe képű, ezért Cigi. És csupa derű. A múlt ősszel, amikor elkezdett a munkás- otthonba járni, többször beszélgetett vele. Aztán, amikor már közelebbről megismerte a mozgalmi munkát — már túlesett a tűzkeresztségen: Zolival falfestő körúton volt Erzsébeten és Csepelen. Badantitól röpcédulát kapott, elvitte a Siemens gyárhoz, ahol egy nyurga lány várt rá. Cigi még inkább a bizalmába fogadta, sok újat és érdekeset mondott neki. Kurfmszky majdnem pontosan ellentéte volt Beke Zolinak. Zoli ha beszél, úgy érzed, azért kell hallgatnod, hogy tanulj tőle. Megkívánja a komolyságot, szigorú, kicsit majdhogy nem szertartásos. Cigi — huszonnégy éves, sok harc áll már mögötte — nem várja el, hogy kihúzd magad előtte, vagy valamifeLe tanító bácsinak nézd. Játékos, incselkedő, tréfacsináló. Ha bizalmába fogad, sok furcsa történetet mesél. Ezek megragadnak akkor is, ha eleinte nem figyeltél rá, ha éppen máshol jár az eszed. — Tavalyelőtt decemberben mondja Cigi — megyünk egy barátommal, Dinda Bélával a Nagykörúton, fütyö részünk. Ilyenek a suszterinasok. Közben tanakodunk, hogyan lesz ha odaérünk a szerkesztőség elé. Más irányból is igyekeznék oda a mieink, éL Stádium elé — érted? — a Honvéd utcába. Megtiszteljük az újságot néhány kődarabbal, mert gyalázatos hangon ír rólunk, és a munkanélküliekről, meg a forradalomról. Uszít a Szovjetunió ellen... A hekusok kiszagoltak valamit, vigyázni kell. Majd a helyszínen különösen. Vettem tíz deka sót, ha a rendőr ránk támad, a képébe hajítjuk. — Figyelsz? — Cigi féle patent. Jó mindenre felkészülni, nehogy úgy járjunk, mint szeptember elsején. — Akkor ml volt?. — A palotaiakkal igyekeztünk a Népszínház utcán át a Nemzeti felé. A rendőrök megvadultak. Kiabáltuk a jelszavakat. Látom, szikrát ver a kard hegye, ahogy végigkarcolja a ikőfalat Majd meg a vállaltira zuhan. Azt hittem, hogy a kabátomat vágta át, aztán észrevettem, hogy a pulóvert és az inget is. Szédülni kezdtem, egy kapu alatt jöttem rá, hogy mélyen felhajtotta a s karomat. A mellékutcáikon értünk a Lövölde térre, ott szálltunk villamosra. (Folytatjuk) őszinte parasztlány is. Évek óta egyik legnépszerűbb színész Egerben és a megyében, pedig népszerűségét nem a viszonylag könnyebb — Boldogan, de szerényen amilyen ő maga: így vette át néhány nappal ezelőtt Kovács Mária, az egri Gárdonyi Géza Színház művésznője a Jászai Mari-díjat. Nem egy alakításért kapta ezt a magas művészeti dijat, nem valamilyen különösen testre szabott szerep kimagasló megformálásáért, hanem immáron lassan kétévtá- zedes művészi pályafutásának eddigi összegezéséül. A Belvárosi Színház, a Nemzeti, Szeged, Békéscsaba, Eger: lokális állomások, egyben a művészi előrelépés, az ihletett- ség, a megértés, a belső fegyelem, a színészi eszközök nivellációjának lépcsőfokai is. A Noszty fiú esete Tóth Marival — Tóth Marijában lépett először színre és mint Baradlayné, Jókai, „A kőszívű ember fiadban kapta meg ezt a díjat. És közben, csak itt Egerben olyan szerepek, mint Ibsen Nórája, a Szent Johanna, a Tanítónő, az Ilyen nagy szerelem, Szophok- lósz: — klasszikusok és modernek, tragédiák és könnyed vígjátékok nagyszerű kavalkádja és sokszínű színészi játéka. Ama kevés színész közé tartozik, aki nem „fontoskodik” elméleteket játékára, aki nem gyárt „felfogást” korunk szín- padművészeiére. Valami egészen furcsa, sajátos és adott természetességgel keresd meg színpadi alakjainak belső, mélyen emberi motívumait, próbáról próbára hantja le a külső burkot a figuráról, kutatja a klasszikus hősben is azt, ami örök emberi, ami ezáltal mindig korszerű és mindig igaz. Szophöklész tragédiájában aző Thefcmésszája nemcsak klasz- szikusan szép szövegmondásával tűnt fel, de a nő, az anya lélekrajzának modern és korszerű megkamponálásával is, Szent Johannája nemcsak a megszállott Jean d’Arc, de a naív, a bájos és mélységesen
