Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-30 / 100. szám
4 NfiPÜJSAO 1964. április 30., csütörtök # Elüzem a Miskolci Postaigazgatóság Heves megye középiskolásainak szayalóyersenye ÁPRILIS 28-ÄN zajlott le a megyei középiskolák legjobb vers- és prózamondóinak hagyományos seregszemléje. Ezúttal az egri Gárdonyi Gimnáziumban került megrendezésre, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a megyei könyvtár közös gondozásában. 32 versenyző adott egymásnak találkozót: a középiskolások mellett jólesett látnunk Gyöngyös és Hatvan ipari tanulóit a versenyzők között, s új színt jelentett, hogy most kapcsolódtak be először a „falusi” gimnáziumok (Füzesabony, Heves, Selyp) a megyei szavalóversenybe. Az előkészítések során a versenyzők olyan irányítást kaptak, hogy lehetőleg a legújabb • kor magyar líráját, vagy próGyarapodik a könyvtári tagok «zárna a gyöngyösi Xll-es aknánál A gyöngyösi XII-es aknánál kiosztották a József Attila ol- jelvényeit azak- a fiataloknak, akik a moz- keretében egy év alatt Bzépdrodalmi művet olvastak él. Az oivasámozgalom népszerűségére jellemző, hogy csupán az aranyfokozatot 43-an nyerték éL Jelenleg több mint 200 olvasója van az üzemi szakszervezeti bizottság könyvtárának. Ám ahogy Bakos Lászlóné könyvtáros elmondja, ez a létszám ebben az évben majdnem a duplájára emelkedik majd, mert az üzem 22 szocialista brigádjának a vállalásában értékes helyet foglal él bizonyos számú szépirodalmi ma elolvasása. De a KISZ-vezetőség is határozatot hozott —, hogy 1964- bem az üzemnél dolgozó valamennyi fiatal tagja lesz a könyvtárnak. Könyvekben nem lesz hiány, mert 1700 kötetes könyvtár várja a művelődni vágyó bányászokat (—laczák—) As utolsó simítások as előcsarnokban Közeleg a több millió forinios költséggel felújítóid egri Gárdonyi Géza Színház átadás sának határideje. Reméljük, nem, lesz újabb „határidő-módosítás”. Képünkön a színház világos, modem előcsarnoka. (Foto: Kiss Béla) záját szólaltassak meg. így is történt. Szívesen hallgattuk Baranyi Ferenc, Váczi Mihály, Garat Gábor, Jobbágy Károly és mások, új témákat megszólaltató művészi alkotásait. De hadd tegyünk egy megjegyzést: múltra emlékezésünk, — és itt most elsősorban a fasizmus borzalmaira gondolunk — minden időkben figyelmeztető kötelességünk marad ezután is, de a választott versek témáit illetően az volt az érzésünk: túltengett a tragikus, a temetői hangulat. Pedig jelenünkben van már elég verőfény és jövőnek szóló biztatás ahhoz, hogy ezekre is felfigyeljünk. Van okunk az életvidámságru és különösen van oka ma az ifjúságnak. — A témaválasztásban megnyilatkozó hangulati egyoldalúság nem egy versmondónál éreztette hátrányát. Amire a felnőtt visszaemlékezik, a fiatalság számára már sokszor nem élményanyag: élménnyé tenni azt versmondás közben — nem könnyű feladat. — Ezt a komorságig feszült hangulatot szerencsésen és példamutatóan törték meg a Gárdonyi Gimnázium szavaiéi. A versenyzők általában jó felkészültséget mutattak: 12 arany, 8 ezüst fokozatú kitüntetés került kiosztásra, de a többi versenyző is megérdemelten részesült bronz fokozatban, vagy dicséretben. Aranyérmet nyertek: Bukta László (Dobó Gimnázium, Eger), Deli Mária (Gárdonyi Gimnázium, Eger), Kiss Angéla (közgazdasági technikum, Eger), Kiss Anna (Gyöngyös), Juhász Csaba (Dobó Gimnázium, Eger). Köles József (Bajza Gimnázium, Hatvan), Molnár Ágnes (Vak Bottyán Gimnázium, Gyöngyös), Nagy Edit (közgazdasági technikum, Eger), Rá- duly Margit (Szilágyi Gimnázium, Eger), Rosszik Erzsébet (Gárdonyi Gimnázium, Eger), Szabó Erzsébet (Gárdonyi Gimnázium, Eger), Udvarhelyi Mária (Vak Bottyán Gimnázium, Gyöngyös). A középiskolások szavalóversenye valóban a szép magyar szó ünnepe volt. — Sok fáradságot jelentő előkészítéséért, kifogástalan lebonyolításáért elsősorban Szabó Gábor megyei szakfelügyelőt illett dicséret. Abkarovits Endre Helytelen pedagógia Vonaton utaztam a napokban. A velem szemben lévő ülésen fiatal házaspár ült egy négy év körüli, kék szemű, angyalarcú, rakoncátlan kis ördöggel. A fiúcska nyűgös volt. minden kérdését újabb és újabb miért követte. Minden baja volt, ami csak egy hajna' - ban felköltött kis emberkének lehet: éhes vagyok, szomjas vagyok, — hangzott a véget nem érő panaszok sorozata. A szülők, amit tudtak, orvosoltak, nyugtatták a kicsit, aztán mikor minden érvük elfogyott, suttogó hangon, szigorú arcot vágva megfenyegette a mama a kis legényt. — Gyurika, ha nem nyughatsz, odaadlak a cigánynak. Szólni, vitatkozni a vonaton lem lett volna semmi értel' :ne ... — De kedves ismeretlen j anyuka! j Biztos vagyok abban, ha végiggondolta volna fenyegetését, nem mondja ki. Higgye el, nem más ez önben, mint egy régi gyermekkori élmény visszhangja. Talán önt is így fenyegették, mikor rossz volt. Csak hogy azóta eltelt egy-két évtized. A gyermekkori benyomások azonban rendkívül tartósak, mélyek, különösen ha a szülőktől kapjuk őket, ezért gondolja meg jól, mielőtt valamelyik gyermekkori élményét átadja kisfiának, mert mi szeretnénk, ha a következő generáció csak könyvekből, a történelem lapjairól ismerné a fajüldözés sötét, középkori szokását. Ha mindenáron ragaszkodik az ijesztéshez (bár ezt nem helyeslem), akkor már inkább a mumus, vagy a gonosz boszorka még mindig sokkal kevésbé veszélyes, mint a fajelmélet akár legkisebb csírája. My, Korábban kezdi 1 műsorát májns I-én a televízió A Magyar Televízió május elsejei, pénteki műsorát a kiadott programtól eltérően 7.55 óra helyett 7.45 órakor kezdi. Ekkortól közvetítik Moszkvából a Szovjetunió fegyveres erőinek díszszemléjét. MDAtt rifiCNC a 20. Pedig nagyon szeretett barátkozni, akkor volt a legboldogabb, ha kitárulkozhatott az emberek előtt, s azok is őszinték voltak hozzá. Moszkvában, Hamburger Jenő lakásán sokszor éjszakákon át beszélgetett a házigazdávál, Karikás Fricivel és egy-két más, szivéhez közelálló emberrel. Vele volt Pallós Margit is, az élettársa. Ezeken a moszkvai beszélgetéseken sose mulasztották el, hogy rágyújtsanak valamelyik magyar nótára. Csak hangfogóval persze, hogy a szomszédokat ne zavarják. Kicsinyek voltak még a moszkvai lakások, eléggé zsúfoltak, nagy tapintattal kellett viselkedniük az embereiknek egymás iránt Budapesten idegen, ellenséges világ vette körül Sallait Egyszer mégis elment Luká- csékhoz a Család utca ötbe. A fiatal költőt és feleségét Fürst révén ismerte. Kedves, rokonszenves emberek voltak. Jólesett velük elbszélgetni irodalomról, művészetekről. Ritkán adódott ilyen alkalom az illegalitás nehéz körülményei között. De kellett ez is, mint a friss levegő, mint a fény. . Sallai újra elhúzta a függönyt A nagykapu mellett keskeny, üveges boltajtó mögött képkeretező szorgoskodott Ritkán nyomta le megrendelő a kilincset, későn nyitott, korán zárt. Kihalt volt a Thék Endre utca, havas eső szitált. Még egy látogatást tett Sallai az előző napokban: elment Szabó Ferenchez, a zeneszerzőhöz. Ö valóban az volt: zeneszerző. Fürst Sándor is ott volt. Egy egész estén át József Attiláról beszélgettek: milyen ember ez a furcsa, fiatal költő, sok-sok ellentmondásos megnyilatkozásával. Voltak, akik dicsérték, akadtak, akik rosszat beszéltek rá. Salíainak az volt a véleménye: Attila igazi művész, jó elvtárs, a munkásosztály költője. Szilárdan eltökélte, hogy megvédi őt azoktól, akik bizalmatlanok voltak iránta, akik szektás ridegséggel elfordultak tőle, hamis, rágalmazó szólamokkal akarták elleplezni, hogy „a térdéig sem értek”. Ezt Sallai mondta, nagyon találóan. Ezen a megbeszéljen határozták el: pártmegbízatást adnak József Attilának, indítson új irodalmi lapot, mert Mad- zsarék Társadalmi Szemlé-je nem pótolja az űrt, ami a 100 százalék megszűnése óta tátong. Ez a lap — Madzsaré — jellegénél fogva nem közölhetett verset, elbeszélést, novellát, a „Forrás” pedig egymaga nem volt képes kielégíteni a szocialista irodalomra szomjazó munkások — különösen a fiatalok — igényét. Sallai beszélt a költővel. A szemináriumokat szépen leépíted, átadod másnak — mondta neki. — A szerkesztői munkakörre nincs nálad rátermettebb, ez most fontosabb minden másnál. Elhatározták: az új lap címe: Front lesz. Attila a megbeszélést követő hetekben lázas lelkesedéssel látott munkához, gyűjtötte az első szám anyagát Illyés Gyulától, Nagy Lajostól, dr. Schönstem Sándortól, Gereblyés Lászlótól, Kodolányi Jánostól kapott kéziratot. Az első számba zászlónak szánta a Munkások című versét ... ígyen készül a világ, ahol a munkásság majd a sötét gyárra, világítón kitűri zászlaját. Ez volt a vers első változatának befejezése. Attila később átírta, mert a Front első kinyomott számaira lecsapott a rendőrség, elkészült példányait a nyomdából egyenesen a Zrínyi utcai főkapitányság pincéjébe szállította. Fürst Sándor arra készült, hogy hamarosan elutasrik. Berlinbe hívták. Ügy volt, hogy előreláthatólag május elsejére jön vissza. De Budapesten volt már — ezekben a napokban érkezett — Frid. Az illegális munka nem ismert szentimentalizmust. De Sallai nem titkolta meghatott örömét, hogy újra találkozhat, együtt dolgozhat majd Karikással. öt esztendővel idősebb volt nála ez az erőteljes, széles váliú vasas, magyaros bajuszával, izmos váltóival, dús hajfürtjeivel. Olyan volt akár egy földgömböt tartó Atlasz. Karikás megérkezik Míg Sallai Bécsiben, Moszkvában, Pokrovszkban dolgozott, Karikás Párizsban élt Virágh Ferenc néven. Szoros kapcsolatot tartott, rendszeresen tárgyalt a „gróffal” — Károlyi Mihállyal —, akit levelezésükben — nehogy bajba keverjék — Galambos néven emlegettek. Karikás Látós Gábor néven bérelt szobát a Lónyay utca ötvennyolcban az ötödik emelet hármas számú lakásban Ziehn Alfrédné tanítónőnél. A Thék Endre utcában mindig ebéd után láttak munkához. Koszpemé már ismerte a szokásukat. Amikor leszedte az edényt az asztalról, Gabi és Gyuri bezárkóztak, iratok fölé hajoltak, írtak. Máskor elmerültek papír és levélkötegek tanulmányozásába. Ilyenkor vigyázni kellet, hogy senki ne zavarja őket. Ezúttal nem kezdtek munkához. Vártak valakit. Gabi jó előre megmondta, ha megérkezik, kopog és azt mondja „Sándor küldött”. Kopogtak. Koszpor Lajos nyitott ajtót. Ö érkezett, akire vártak. Nagy volt az öröm. Ga- binak is, az érkezőnek is köny- nyes lett a szeme, ölelkeztek, hátba veregették egymást. Bécsben találkoztak utoljára, a Westbanhofon és előzőleg egy alkalommal a Mettro- pol kávéházban. Az újonann érkezettet Tibinek szólították. Forradás látszott a homlokán, kardvágás nyoma. Nem lehetett tudni, hogy hol szerezte, itthon-e a harminckilences dandár élén, vagy odakint, amikor Kolcsák és Vrangel ellen verekedett. Szerszámlakatos, iparszervező. író és újságíró volt egy személyben Karikás. Most azért jött, hogy átvegye Fürst munkáját. Sebtében asztalhoz ültették, még nem ebédéit. Kosepemé látta, ízlett néki az ebéd. — Frissen jobb volt, mint újra melegítve —, mentegetőzött. De Tibi megnyugtatta: — Soha rosszabbat! Még ketten érkeztek késő délután: Pista — Garai Károly —, és Bajki János, a vörösesszőke, tagbaszakadt mo nori földmunkás. Éjszakába nyúló megbeszélés kezdődött. Pista az apparátusról tájékoztatta a titkárságot. Munkába kezdett néhány új nyomda. Az egyik jól el- konspirált lakásban, Pestújhelyen. Remélhetőleg hosszú életű lesz. A terjesztéshez is új emberék csatlakoztak. — Csepelen — mondotta —, Csúkróné lakásán, a Templom téren és Sebestyén Géza szabómesternél a Ferenc utca tizenöt alatt van röplap előállítására alkalmas írógép, papíranyag és sokszorosító. Jó terjesztőgárda vár megbízatásra: Csapó László géplakatos, Szigeti Lajos fonó, Gál Béla lakatos ... — Budán a második kerületben a Görgey Artur utca húszban Kopacsek Margit varrónőnél állítjuk elő a „Kommunista” egy részét — számolt be Pista. — Tőle Peszta- lics Emmi viszi él, egy fiatal munkásnő a hatodik kerületbe. Ö a Petneházy utca tizennyolc bében, a földszint tizenháromban lakik. Glotz, Kálmán, Hajdókné, a kalocsai Ruzsinkó Mihály és mások a terjesztők. Fürst Sándor vette át a szót. — Az Eötvös kollégiumban egy diákcsoporttal tartunk kapcsolatot — mondta. — A két Oszkó testvér. Aladár és Gyula tartozik közéjük, Olt Károly, Mód Péter és többen. De veszteségeink is vannak. Terjesztés közben nemrég lebukott néhány fiatal elvtárs. Ágoston Imre nyomdász, Kádár János műszerész, Fenákel Böjti János kocsifényező, Farkas József géplakatos, Kiszeli Lajos mintaasztalos. Sorolhatnám. Aztán itt varrnak újabban a tömeges lefogások. A Hársfa utcai tornászok és a szavalókórus tagjai, a Pálma kávéházi szeminárium hallgatói. És egy sor kisdiák, gimnazisták a Barcsay utcából, a Mester utcai Fáy reálgimnáziumból, a Thököly úti építőipari iskolából, a Mester utcai és az Eötvös utcai középiskolákból. akiket a Kőris utcából a bőripari munkások testedző köréből vittek éL... — Erősíteni kell a konspi- rációs fegyelmet — jegyezte meg Salai. — Nem győzöm ismételni. És az eddiginél is jobban szemmel kell tartani azokat a frakciósokat, különféle kétes alakokat, akiket a rendőrség a nyakunkra küld, beépít a szervezetekbe, hogy kézrekerítsék a legjobb ifjúmunkásokat. A végén Bajkai mondott tájékoztatót a munkanélküliek közötti hangulatról. (Folytatjuk) \ Heves megyei postások a kitüntetettek, jutalmazottak között (Tudósítónktól.) Két napja a Miskolci Posta- igazgatóság — amelyhez Heves megye is tartozik — az élüzem büszke címét viseli. Több száz részvevő előtt a miskolci 1-es számú postahivatal kultúrtermében, a Borsod megyei és a miskolci pártós társadalmi szervek vezetői előtt Horn Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettese nyújtotta át Andrásy Aladárnak, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjének a kiérdemelt, megtisztelő kitüntetést. Horn Dezső beszédében hangsúlyozta: az összes postás, dolgozók, intézmények, szervek nem rekordra törő, de lelkiismeretes, szorgalmas munkájának, a vezetés hatékonyságának, a politikai szervekkel való jó együttműködésnek eredménye az élüzem cím elnyerése. Az elmúlt évben 158 postahivatal 1600 dolgozója vett részt a szocialista , munkaversenyben és 11 hivatal a kiváló címet nyerte él. 1963- ban 132 dolgozó érte el a kiváló szintet, 49 brigád versenyez a szocialista címért. Je lentős eredményt hozott az ifjúság közötti mozgalom, i szakma ifjú mestere címért — 136 fiatal vizsgázott eredmé nyesen. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az igazgatósás 103,4 százalékra teljesített« forgalmi tervét, önköltség mutatója pedig 99,6 százalékrí alakult. A feladatok hangsúlyozás: után a miniszterhelyettes kife jezte elismerését a postaigaz gatóság minden egyes doigo zójának, majd annak a rémé nyénak adott kifejezést, hog3 az igazgatóság a jövőben is eredményesen birkózik meg • megnövekedett feladatokkal. A politikai és tánsadalm szervek képviselőinek köszön tése után került sor a kitünte tések, a soron kívüli előlépte tésék és a jutalmak átadására- A Heves megyei postások kö- zül Szedmák Sándor vámos- i györki hivatalvezető A posta- kiváló dolgozója kitüntetés- ben, Báiint Tibomé, az egri t 1-es számú postahivatal, Lég- ; rádi János egri központos mó- ; szerész soron kívüli előlépte- i tésben, Tóvári József, az egri i műszaki fenntartási üzem vezetője; a hatvani fenntartási i üzem, Pártos Ferenc, az egri- 1-es számú posta hivatalveze- tője, valamint helyettese, dr.- Baranyi Károly, Koczka Antal- gyöngyösi hivatalvezető és Do- t bős Károly hivatalvezető-he- 3 lyettes, Kővári Géza hatvani a hivatalvezető és helyettese Parádi László, Kállai László i füzesabonyi, Mayer József hat- vani, Szendrei Géza hevesi- Kelemen János káli és Koron- di Antal recski hivatalvezetők . pénzjutalomban részesültek.
