Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

4

NÉPÚJSÁG

1964. április 3., péntek

orü'm

Ú] Gilgames

Gilgames sok-sok bölcsességgel megírt ó-babilon eposz hőse: le akarta győzni a halált. A film Gilgamese fiatal néprajztudós, akivel az orvos közli, közel a halál, ha...

Solymár József lírai hangulatokkal teli és szenvedélyes emberszeretetet sugárzó írásából készült a forgatókönyv. (András Ida és Solymár József mtmkája) és ezt a ma is élő, a halállal szembeszegülni akaró és tudó hősiességet fogalmazza meg. Sok-sok vékonypénzű forgatókönyv és gyengébb magyar film után igényes írói alkotás jutott filmszalagra.

A kórházban idegekre menő és hitet felőrlő napok, órák, percek következnek egymásra. Operálnak és röntgeneznék, látogatókat fogadnak. Mindenki tudja, hogy ez a kórház már nem a további földönélés előszobája — a többség számára. Ez az az állapot, amelyben a gyötrelem, a halál közelségének kétségbeejtő tudata — nem hiszem, hogy ezt a közelséget végérvényesen meg lehetne szokni! — fintorokat szül, dühös mozdulatokat, és apatikus mozdulatlanságot. Az egészséges orvosban a gyógyí- fcaniakarás, és a lelkiismeret— néha a szerelem érzése is lázad a másik korai halála ellen. Tudásának és emberségének véges erői mögött az életben való bizakodást, a hitet keresi betegei számára is. Azt akarja, hogy ez a rákhalál elleni heroikus lázadás akiknél csak lehetséges, bekövetkezzék.

Dávid, a tehetséges fiatal tudós a makacsok, a kitartók fajtájából való. Megérdemli értéke és emberi méltósága szerint is, hogy őszintén beszéljenek vele. A fiatal gép- írónő-szépasszony is szeretne élni, annyira nagyon? akarja a boldogságot. A kórháznak ebben a fojtott levegőjében egymásra soroló halottak között győzelmet arat a hősies akarás, az életért való harc, a boldogság utáni vágyás.

A babiloni eposz hosszú és izgalmas versezet, a film is az. A képek beszélnék, a zene igyekszik érzékeltetni a lelkiállapotok hullámzását. Nincs sodró esemény, nem is lehet, hiszen a gyógyítás mechanikája, a súlytalan mindennapok lebegése élet és halál között a téma, és a sors mindenki számára. A szöveg csak annyira játszik itt szerepet, amennyire

MAGYAR FILM

a kép, a mozdulat, a zene szükségessé teszi a gondok és gondolatok közlését. A győzelem mámora is szófián, mert búcsúzással, reménykedéssel és visszaszorított kétkedésekkel fogózik össze.

Szemes Mihály, a film rendezője nehéz témát, csaknem külső történések nélküli belső küzdelmet, a lélek és az ideg- rendszer fárasztó viaskodását örökítette meg; egy nehéz sakkparti históriáját, amelyben a többség elhull és csak kevesen maradnak állva a

árnyék játéka magyarázóén beleszólnak a lelkiállapotok hullámzásába. Izgalmas az, ahogyan a hősök arcában felkutatja egyéniségüket, szenvedélyeiket, hitüket és kifosz- tottságukat

Darvas Iván alakítja a fiatal néprajztudóst. Korábbi filmjeiben az eleven arcú, jó kedélyű és a harsányabb hatásokat sem megvető művészt ismertük benne. Most márványszerűen mozdulatlan arcából az érett művész átélése sugárzik. Talán ez a film vontatott tusakoTudományos ülésszakot rendezett az Egri Tanárképző Főiskola

(Tudósi tónktól):)

Az Egri Tanárképző Főiskola szerdán, fennállásának 15- ik évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett a fegyveres erők klubjában. A széles érdeklődéssel kísért ülésszakon megjelent a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Bőlló Bertalan és Nábrádi István, Bíró József, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának első titkára, Nagy László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos osztályának munkatársa, a megyei és városi tanács képviselői. A társ- főiskolák

részéről Márk Bertáján, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója, Nagy István, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese, Lovász Tibor, a Budapesti Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója és három munkatársa vettek részt, míg a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében dr. Bar- ta Lajos, a Gyermeklélektani Intézet igazgatója, dr. Zibolen Endre, a Felsőoktatási Módszertani Bizottság titkára és Faludi Ferenc, a bizottság munkatársa jelent meg az ülészakon. Két külföldi vendége is volt a főiskolának: az

táblán. A párbeszédekben is a félelemmel és félelemben önmagára maradt embert szólaltatja meg. A lelkiállapot kifejezésére sokszor hozza premier plánban hősei arcát, mintha a szemükkel, az arcuk egy-egy vonaglásával jelezné a belső gyötrődés és a reménykedés váltólázát. Nincsenek kitérői, csak a sorsok lényegére fordítja a felvevőgépet: Jéna anyagbeszerző a lexikonnal, Nyíri Jani egyenruhás kisembere farkas-étvágyával, a főmérnök befejezett munkájával, Saoboszlai bácsi a kitöltetlen lottó-szelvényével

ugyanazt a gondot, válságot fejezi ki, mint amit Dávid, vagy Lilla átéL És mégis mind a maga módján, másként.

Hegyi Barnabás nagyszerű operatőri munkát végzett. Éles kontrasztjai, a fény és

dások sorozata lenne, ha nem jelenne meg sokszor a vásznon ilyen közelről és ilyen leplezetlen nyíltsággal ez az arc. Dómján Edit Lillája, az élni vágyó gépírómé, akit magához emel az új Gilgames, a néprajztudós. Pécsi Sándor Aradi doktor alakjában a magányos férfit, a gyógyítás lélikiismiere- tes hősét mintázza meg Dallos Szilvia a kórházi nővért játszotta. Kitűnően. Ascher Oszkár, Gázon Gyula, Házy Erzsébet, Kiss Ferenc, Rajz János, Sinkovits Imre és Szabó Ernő egy-egy jelenet erejéig gazdagították a kórház steril atmoszféráját egyéniségükkel és játékukkal.

Ez a film siker, mert az ember hite és akaratereje, győzelme vagy bukása megrendítő, főként akkor, ha azt művészi fokon ábrázolják.

FARKAS ANDRÁS

Tengeri kígyó — kazánból

Kerül-e pont a négy éve húzódó ügy végére ?

Változás a rádióműsorban

A Kossuth rádió műsora április 3-án a következőképpen változik: 17.05: ötórai tea, 17.52: műsorismertetés, 17.55: hírek, sport, időjárásjelentés, 18.00: „19 esztendeje. sdíszelőadás

közvetítése a Magyar Állami Operaházból, hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából. Kb. 20.00: hírek, időjárásjelentés. A továbbiakban a műsor változatlan. (MTI)

Senki sem gondolta volna, hogy ilyen sokáig elhúzódik a kazánok ügye. Még 1960. szeptember 12-én elment a megyei tanács tervosztályához az igénylés: a gyöngyösi Lenin úti lakóház részére kért a Városi Tanács Ingatlankezelő Vállalata két Marabu típusú kazánt, hogy a központi fűtést üzemeltetni tudja. A régi kazánok teljesen tönkrementek, javításuk sikertelen, mert csak ideiglenes megoldást hoz, illetve: nehezen vállalják a javítást, mert régi, elavult típusú kazánokról van szó, amiket már nem gyártanak.

Az Országos Tervhivatalban Takács György megígérte a személyes beszélgetéskor, hogy a kazánokat biztosítja, ha a megyei tanács tervosztálya az igénylést kedvező javaslattal sürgősen benyújtja.

Ekkor kezdődött.

összesen tizennégy esetben ment jelzés Gyögyösről a megyei tanács tervosztályához a kazánok ügyében, az utolsó kérő levél keltezésén 1964. március 2-ai időpontot találunk; Kazán azonban még a mai napig sincs. Sőt: a helyzet annyiban romlott, hogy most már a Posta téri, központi fűtésre berendezett lakóházak kazánjai is felmondták a szolgálatot. Félszáz család didergett az elmúlt télen is ezekben az épületekben, mert még kályhákat sem lehet beállítani a lakásokba, mivel kéményt annak idején nem építettek be ezekbe a házakba. A rossz, elavult, foltozgatott kazánok „segítségével” 15 fóiknál magasabb hőmérsékletet egyszer sem sikerült biztosítani a félszáz család részére. Most már évek óta.

Van ennek az ügynek még egy része, amit a teljesség kedvéért el kell mondanunk.

A szállító vállalat a két Marabu típusú kazán biztosítását 1961. augusztus 1-re igazolta vissza. Egy héttel a határidő előtt jött meg az értesítés az ingatlankezelő vállalathoz, hogy a megyei tanács tervosztálya a kazánokat Egerbe diszponálta át A vállalat érdeklődésére a június 17-i levélben érkezett meg a tervosztálytól az elutasító válasz.

Azóta a vállalat szinte az egész országot bejárta, hogy legalább a szétrepedezett kazántagok helyébe tudjon használhatót szerezni, de eredmény télén maradt minden kísérlete.

A megyei tanács tervosztályához fordultunk a kazánok ügyében a kérdésünkkel. Hortobágyi István osztályvezetőhelyettestől a következő választ kaptuk:

— A gyöngyösi kazánokkal kapcsolatban régi félreértést sikerült tisztáznunk a napokban. Kiderült, hogy nem kazántagokra van szükség, hanem teljes kazánokra. Egyébként a felterjesztett igénylésünket az Országos Tervhivatal évek óta elutasította; Most az a helyzet, hogy a pótkeretigényt elküldtük, a hiányzó kazánok egyrészét a meglévő keretből tudjuk majd biztosítani, a többit a pótkeretből. Előre láthatólag csak harmadik negyedév végére érkeznek meg Gyöngyösre a kazánok.

Ha minden jól megy, a következő télen már nem kell fagyoskodnia Gyöngyösön az ötven családnak;

(g. molnár)

erfurti Pädagogisches Institut részéről dr. Glocke és prof. Habel.

Az ülésszakot (témája „A főiskolai gyakorlatok és szemináriumok szerepe és jelentősége az oktató nevelő munkában”) dr. Szántó Imre, az Egri Tanárképző főiskola igazgatója nyitotta meg.

Bevezetőjében többi között a következőket mondotta:

— A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában fokozott mértékben kell törekednünk a cselekvő, az alkotásra képes, az életben helytállni tudó szakemberek képzésére; fokozott mértékben szükség van a szocialista gondolkodású és magatartású embereknek tömeges mértékben való kiművelésére; a szocialista munkamorál, a közösségért való felelősség kialakítására. Mindez előtérbe helyezi azokat a módszereket, amelyek az értelem kiművelése mellett) a gyakorlat, a tevékenység útján kívánja megközelíteni nevelési célkitűzéseinké*.

A főiskola tanárai közül dr. Somos Lajos, dr. Bakos József és dr. Berencz János, valamint az erfurti Pädagogisches Institut képviseletében prof. Habel tartottak a témakörrel kapcsolatos bevezető előadásokat.

A korreferátumok sorozatát dr. Szokodi József nyitotta meg, majd dr. Csicsai József„ dr. Glocke {NDK, Erfurt), Kocsis Károly, Sípos István. Ab- karovics Endre, Nagy Ferenc szóltak hozzá a gyakorlat és a társadalmi igény szempontjából az ülésszak vezérgondolatához.

Blaskó János gyakorlati bemutatót tartott a csendélefi rajzok előkészítésért.

A délutáni ülésszakon Somos János, Ködöböcz József, (Sárospatak), Bély Miklós. Szűcs László, dr. Bende Sándor, Vágás Endre, dr. Bihary József, dr. Udvarhelyi Károly, Rezessy László, dr. Futó József, dr. Pócs Tamás, dr. Istók Barnabás, Mikus László, Annám Ferenc és dr. Mátrai — Márkus — Szabó-féle korreferátumok hangzottak eL A tudományos ülésszak befejeztével dr. Bakos József, a főiskola tudományos bizottságának elnöke, összefoglalót tartott. Az ülésszak vendégei részére a főiskola művészeti szakkörei műsoros estet rendezett, amelyen a főiskola leánykara, kamarakórusa, tánc- csoportja és irodalmi színpada adott nívós műsort.

Így történt, hogy aznap este ért háttal állva válaszolt: úgy hét óra felé, amikor Tar- — Mi történne? Az, amit honyás a malomból hazaérke- üzentél.

Tarhonyás Vendel zsugori ember hírében áUt faluszer- te. Zsugoriságához következetesen hű maradt akkor is, amidőn a falu termelőszövetkezeti község lett. Ám ettől kezdve fukar természeté már nemcsak szűkebb családját, hanem cimboráit, fogatos társait is foglalkoztatta.

— Meg kéne leckéztetni egyszer ezt a Tarhonyást — fordult társaihoz egy alkalommal Kábái, a fogatos brigád vezetője. — Csak azt nem tudom, hogyan?

A minap aztám maga Tarhonyás akaratlanul is megadta az ötletet saját megleckéztetésé- hez. Este volt, kifogás után, s míg a lovak a jászol mellett az illatos lucernát ropogtatták, a fogatosok az istálló közepén cigarettázva diskuráltak. Politikáról. időjárásról, valamint a háztáji hízók étvágyáról, súly- gyarapodásáról. A beszélgetésbe Tarhonyás is bekapcsolódott. Dicsekvőleg közölte, hogy az ő disznaja már meghaladja a két mázsát, de még mindig úgy eszik, hogy alig győzi takarmánnyal. Hanem az öt gácsér, amelyet négy hete löm az asszony, az már kész! Kivált a gyűrűsnyakú hízott meg nagyra, nem akar sokat mondani, de testvérek között is megvan négy kilói

— n/vívCÍI' a löÜöiLUpi TUDÓIULpodon ehetünk majd jó kacsapörköltet — jegyezte meg a többiek felé kacsintva Kábái.

— Megvan már annak a helye — tért ki a provokálás élői Tarhonyás, s már bánta, amiért említést tett a hízott gácsérokról.

— Van rá öt liter borom, hogy megkóstolom a gácsérjaidat! — jelentette ki tenyerét fogadásra nyújtva Kábái.

— Nos, ezt már magam is szeretném látni — ment bele a játékba Tarhonyás.

Óvatosságból, amint hazaérkezett, első dolga volt a gácsérok megtekintése, majd miután meggyőződött róla, hogy megvannak valamennyien, fogta s a baromfiólból áthordta őket a szerszámos kamrába. Rájuk zárta az ajtót, majd Marost, a téglavörös színű kuvaszt közvetlenül az ajtó elé kötötte — őrnek.

— Ügy hallom, lopják a kacsákat — magyarázkodott odabent asszonyának —, ezért bezártam őket a kamrába, — s átnyújtotta neki a kulcsokat. A fogadásról azonban hallgatott, s ez okozta vesztét. Másnap ugyanis, miközben a tagok őröltetni való búzájával a ceglédi malomba járt, Kábái komoly ábrázattál állított be Tarh onyásékhoz.

— Üzenetet hoztam — mondta az asszonynak.

— Kitől? — kérdezte Tarho- nyésné.

— Vendeltől.

— Csak nem történt vele valami baj?

— Baj nincs, ellenben azt mondta, tegyem meg, ugorjak át a biciklvel, oszt mondjam meg, hogy az öt gácsérból hármat vágjon le vacsorára, mert az elnök, meg a fogatosok jönnek estére névnapot köszönteni.

Az asszony jámbor, de kételkedő tekintettel nézett Kábáira, majd így szólt:

— Ezt az este is megmondhatta volna. Aztán meg nem szokott az én uram névnapot tartani.

— Ez már nem rám tartozik

— indult az ajtó felé Kábái. — Én az üzenetet átadtam. Hopp!

— csapott hirtelen homlokára —, majd elfelejtettem, hogy még azt is mondta, a gyűrűsnyakú gácsér feltétlenül közte legyen a három kacsának!

Ez már hatott. Ha Kábái a gyűrűsnyakú létezéséről is tud. akkor igaz lehet a dolog: Kábái csakugyan beszélt az emberrel.

— Nem bánom — mondta nagyot sóhajtva. És mindjárt hozzáfogott a vacsorafőzés előkésztéséhez.

(Csont István illusztrációja)

zett, otthon már terített asztal, — Én? Kitől? Mit? porcelántányér, s a tűzhelyen — Azt, hogy vacsorára vág- illatozó finom kacsapörkölt fo- jak le három kacsát. Meg azt, gadta. hogy közöttük legyen a gyű— Hőst itt meg mi történik? rűsnyakú is.

Az asszony egy cseréptálból — a gyűrűsnyakút is levág- eppen a galuskát szaggatta, ez- tad?

— Le hét. De most nem érek rá diskurálni, inkább gyere, oszt! tartsd azt a tésztaszűrőt a vödör fölé, mert: mindjárt jönnek a vendégek, és még sehogyan se állok a vacsorával.

Tarhonyás a fejéhez kapott.

— Vendégek? Ki hívott ide vendégeket?

Már éppen egy kacskaringós káromkodásba kezdett, amikor kintről kutyaugatás, majd láb- csoszogás hallattszott, s a konyhaajtón Kertész Dani, az elnök, Kábái a brigádvezetó meg vagy öt tsz-fogatos „Sok boldog Vendel estéjét’ köszöntve lépett be. Valamennyien egy-egy üveg bort szorongattak a hónuk alatt, amit mindjárt az asztal közepére tettek.

— Gondoltuk, elkel egy kis itóka a kacsapörkölt mellé — mondta Kábái, miközben or egyik széken kényelmesen elhelyezkedett.

Követték példáját a többiek is, csak a hirtelenében házigazdává előlépett Tarhonyá állt az ajtóban, mint akit fejbevertek.

— Nyertél Kábái! — nyögte ki végül verejtékezve. Majr hirtelen az asszonyra ordított: — Tálalj, Juli!

A szemtanúk véleménye szerint Tarhonyás ezen az estért három púpozott tányér kacsapörköltet fogyasztott el, majr ügy éjfél körül, amikor a utolsó pohár bort is kiöntött a poharakba, átölelte Kábáii megcsókolta, és azt követőé az összes jelenlévőket meghír ta disznótorra.

ARI KÁLMAM