Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
1984. április 25.. szombat NÉPÜJSAG 3 A legfontosabb: az. emberek biztúnsáe/a V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W^ A munkavédelmi tanácskozás tapasztalatai A bányászat több baleseti forrást rejt magában, mint más iparágak. A munka különlegessége fokozottabb figyelmet és óvatosságot kíván azoktól, akiknek feladata a baleseti veszélyek megelőzése, elhárítása. A munkavédelem azonban nemcsak a műszaki vezetők feladata. A gyöngyösi XII-es aknánál alakult meg az országban először a munkavédelmi őrség. Ma már minden üzemben működnek a társadalmi aktívák. Feladatuk nemes és sokrétű, Eredményeik pedig éppen a balesetek csökkenésével mérhetők le. Igaz, hogy évről évre az állam is sok millió forintot fordít a biztonsági berendezésekre. De csakis az állana anyagi segítsége és az embereik akarata, fegyelmezett összefogása hozhat végleges eredményt. A munkavédelmi őrség feladata tehát: őrködni dolgozótársaik testi épségén. A balesetelhárítás fokozása nálunk társadalmi ügy. Szinte jóvátehetetlen hibát követnek el tehát azok a műszaki vezetők, akik passzív közömbösséggel szemlélik a munkavédelmi őrség munkáját, és nem fordítanak kellő figyelmet a balesetet rejtő hiányosságokra. Ezeket a gondolatokat vetette fel Szerencsés József munkavédelmi felelős vitaindító beszámolója Gyöngyösön, a Mátra alji szakszervezeti bizottság által összehívott munkavédelmi értekezleten. Megjelentek itt szinte kivétel nélkül Heves megye bányáinak műszaki vezetői, szb-ti tikárai és az üzemek munkavédelmi aktivistái. Kitűnt, hogy akadnak tisztázásra váró problémák, né- ■étel térések és hiúságból fakadó mulasztások. Nem mindig a cél fontosságára helyezik a hangsúlyt Például Kékesi György, a gyöngyösoroszi ércelőmű küldötte tiltakozott az ellen, hogy a munkavédelmi őrök nem kérik, hanem valósággal követelik a műszaki hiányosságok kijavítását. — Ez rontja a műszaki vezetés tekintélyét — fejezte be hozzászólását. Mi pedig éppen ennek az ellenkezőjét állítjuk. Az mehec a tekintély rovására, ha a biztonsági követeléseket nem orvosolják azonnal. Ilyen esetben jogos a követelő szó. Nein beszélve arról, hogy a bánya biztonságát célzó előírásokat törvények és rendeletek szabályozzák. Betartása pedig büntetőjogi felelősség mellett kötelező a műszaki vezetőre. Helyes lenne, ha követnék Kerta-i Józsefnek, a XII-es akna üzemvezetőjének a példáját, aki ezeket mondta: — Mi szívesen fogadjuk és teljesítjük dolgozóink munka- védelmi követeléseit. Több szem, többet lát, előzzük meg a bajt. Nagy H. Vilmos istenmezei munkavédelmi felelős szerint náluk sem valami biztató a helyzet. Mert amit a munka- védelmi őrök a naplóba bejegyeznek, azt késve, vagy egyáltalán nem orvosolja az üzemvezetőség. A 9-es táróban vannak olyan munkahelyek, ahol rossz a szellőztetés, és valósággal fojtogat a füst Hetek óta sürgetjük az intézkedést. Vizet sem kapunk napokig, de a vizeslaj- tokat sem fertőtlenítik. A ciszternát is jelentettem az üzem- vezetőségnek. Tisztítani kellene, sok benne az iszap. Nem csinálják... Olyan mulasztások ezek, amelyek sürgős intézkedést kívánnak. Emberek és bányászok egészségéről van szó! A visontai bánya sem mentes a problémáktól. Miskei László szb-Utkár elmondta, hogy kevés a gumiruha. Pedig az emberek esetenként kénytelenek térdig, sőt derékig a vízben g^solva végezni munkájukat, E hiányossággal kapcsolatban azonban biztató, hogy Hegyi János, a tröszt biztonsági főmérnöke már az értekezleten ígérte a segítséget. Sok felszólaló, sőt Szerencsés József beszámolója is foglalkozott azzal a Kérdéssel, hogy mennyi időre válasszák meg a szolgálatot teljesítő munkavédelmi őröket. Többféle javaslat hangzott el, de általában az egyhónapos időszakot emlegették. Ezzel kapcsolatban talán Novák György felnémetii üzemvezető javaslatát kellene kiragadni, amikor ezeket hangoztatja: Ne szabjuk merev keretek közé a munkavédelmi őrök megválasztásának időpontját! Vegyük mindig figyelembe az üzem adottságait! Mert akadnak olyan munkahelyek, amelyeket egy hónap alatt meg sem tud ismerni a munkavédelmi^ őr. De az is helyes lenne a jövőben, ha az időszakos szemléket végző műszaki vezetők a munkahelyre érve elővennék és átnéznék a munkavédelmi őr feljegyzéseit. Nagy segítséget kapnának. Helyes volt epnek az értekezletnek az összehívása. Egyrészt, mert számtalan, régen vajúdó probléma a nyilvánosságra került. Másrészt, segítségét nyújtott a munkavédelmi örök további munkájához. Laczik János Propagandisták tanácskozása Gyöngyösön A gyöngyösi járás és a város párt-alapszervezeteinek propagandistái tanácskoztak tegnap Gyöngyösön. Először dr. Földi Pálnak, a Marxizmus—Lenin- izmus Esti Egyetem igazgatójának előadását hallgatták meg a marxizmus—leninizmus eszmei offenzivájáról, majd az elmúlt pártokitatási év eredményeit és tapasztalatait értékelték. A pártbizottság összesen 106 tanfolyamot szervezett a most záruló pártoktatási évben, amelyen mintegy 2500 hallgató vett részt. A 18 mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamon is közel 300 hallgatónak tartottak tanfolyamonként 20 órában politikai előadást. — Várjon, kérem, még neír» döntöttem. — Tessék sietni! Megbüntetnek, ha nyitva tartok. — Húzza le félig a redőnyt! Én még zárás előtt jöttem! Élég baj, hogy jöttél,,— futott át a mérges gondolat Ilonka agyán. — A végén nem vásárolsz, és Pista sem vár meg. — Ezt fel se kell tenni. A Bajazzók és azonkívül az Ave Maria is rajta van. Harmincöt.„ tér tiSL ófzMrnizmM Havonta 20 ezer liter tejet adnak az egerfarmosiak az államnak Egerfarmoson is jól haladnak a munkákkal a falubeliek. A legfontosabb növények vetését befejezték, most az úgynevezet áprilisi munkákat végzik. Egerfarmoson a tavaszi mezőgazdasági munkákon- túl sokat fáradoznak a falu régi jó állattenyésztést hírnevének megőrzésén is. A megcsappant állatállomány az idén a lehetőségekhez mérten megnövelték, de gondot fordítottak a háztáji állomány növelésére, a háztáji állatgondozók gondjainak enyhítésére is Tóth Illés tanácselnök tájékoztatása szerint a tsz-gazdák 53 vemhes üszőt és 30 anyakocát vettek, át felnevelésre a kihelyezési akció keretében. Jellemző, hogy napjainkban 499 szarvasmarhával szemben 530 van a községben, s ezzel, a múlt évi 10—12 ezer liter tejjel szemben havonta 20 ezer liter tejet tudunk az államnak eladni. A múlt évben 70 anyakoca volt a faluban, most pedig 245, a sertések száma Viszont eléri az 1800-at Ezen kívül sok szárnyast is nevelnek, s tervük, elképzelésük szerint megalapozott idei év után a jövőben még több állatot tudnak majd nevelni a közös és a háztáji gazdaságokban. 40 em maga» víg borítja még mindig as árterületet Porossiónál Poroszlón túl vannak már az árvízveszélyen a termelő- szövetkezetek, bár az árterületen továbbra sem tudnak dolgozni, mert a víz magassága a gátakon belül még mindig 40 centiméter magas. Mint a szakemberek elmondták: az ártér területén csak egy hónap múlva, május 20-a körül lehet megművelni. A helybeli Üj Erő Termelőszövetkezét tagjai úgy tervezik, hogy az árterületen kukoricát és burgonyát termelnek majd, ezzel igyekeznek csökkenteni az árvíz okozta hatalmas kieséseket. Egyébként a helybeliek a gátakon kívüli területeket teljes egészében felszántották és bevetették. Már ku az árpa, a cukorrépa és az úi vetésű lucerna, de'szépen mutatkozik a többi vetemény is. A szövetkezeti tagok most a vegyszeres gyomirtást végzik, 690 hold őszi kalászost vegyszeresnek* de emellett hozzáfogtak a saláta sarabolásához, valamint a dohányföldek előkészítéséhez, amelyből 22 holdat vetnek ebben az évben. Nagytályán megkezdték a dinnyepalántázást Nagytályán, a helybeli Viharsarok Termelőszövetkezetben a kukorica kivételével mindent elvetettek már a szó- vefkezti tagok. 150 hold kukorica vetési tervüket 60 százalékban teljesítették, de hamarosan végeznek ezzel a munkával, hiszen 80 ember fáradozik vetésével. A vegyszeres gyomirtást hétfőn kezdik, addig pedig két hold dinnye palántázásával is végeznek. Érdekességként említhetjük meg, hogy már befejezték a saláta sarabolását és folyamatosan végzik a mák sarabolását is. — f. I — Helyes üzemszervezés Besenyőtelken djil! Megerősített területvezetés 2400 hold vetés egy hónap alatt A KUKORICA kivételével befejezték a vetést a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezetben. Szemet nyugtató, üde a határ. A végtelen földeken feléledt a természet; rügyeiket bontják a fák, zöldell a vetés. Az őszi kalászosokban elvesz a varjú, csak néhány nap kell ebben az időben és már a nyúl sem látszik ki a vetésből. Ahol csupasz a föld, emberek dolgoznak, az előkészített magágyba vetőmagot rejtenék a gépek. Bölkényi Gábor, a termelőszövetkezet elnöke napi határjárása után ül íróasztalához. Tapasztalatait egyezteti a kiadott vetéstervekkel, Beszélgetünk. ' — Március 29-én indult munkába az első vetőgépünk, s attól kezdve folyamatosan Nagy vidéki áruhátz. Idő: négy perccel hét óra előtt. Ebben a pillanatban Ilonka megpillantotta a komisz vevőt a bolt előtt. Odaszólt Klárinak: — Megint záráskor jön ez a nő. Kérlek, te foglalkozz vele, engem vár Pista a sarkon. Különben is, te sokkal türelmesebb vagy. — Tudod, hogy nekem mozijegyem van, nagyon sajnálom, a nő a tiéd. A vevő bejött Ilonka mosolyt erőltetett arcára. — Mit adhatok? — Valami szép hegedűversenyt kérek. — Tessék, Csajkovszkij. Becsomagolhatom ? — Tegye fel, kedves. Miért kell ezt a világhírű lemezt leforgatni? — dühöngött magában Ilonka, öt másodpercet belehallgathatsz, azután vagy kell, vagy nem. Hango- tan így szólt: — Tehát ezt... — Miért vette le, kisasz- szony? így nem tudok dönteni. — Bocsánat, Csajkovszkij és Ojsztrah. Gondoltam, felesleges tovább, és különben is, zárunk. — Adja inkább Ravel Boleró jít! Ilonka csomagolni akarta, de a vevő mást gondolt: — Talán mégis a Schubert Rosamunda-nyitányt. De tegye fel... Ilonka gondolkozott... Ha most ridegen azt mondja, hogy a zárás ideje már el is múlt, ez a rémes nő még a panaszkönyvet kéri. Pista meg várja. Feltette a Bolerót. — Na, szervusz, — mondta kárörvendően Klári. — A kulcsokat a pultra tettem. Ne felejtsd el a kirákatvilágítást bekapcsolni! — Levehetem?' Ez folyton ismétlődik, ötven forint. Monaco énekli. — Most jut eszembe, Monacói már kétszer is vettem. Mit ajánl? • Legszívesebben azt ajánlanám, hogy tűnj már el az üzletből — mondta volna az eladó, ha szív# szerint beszélhet. Ehelyett így szólt: — Tessék talán holnap. Tízkor nyitunk... — Értem, de nekem ma kell ajándékba vinnem ' a lemezt, egy rokonomhoz. Ilonka megint csak gondolatban fejtette ki véleményét. — Pukkadj meg! Mosolyéivá kérdezte: — Tehát mit mutassak? — Mi a véleménye Modugnóról? » — Sokat keres ... Tehát egy Modugno. Ez a legújabb. — De nem tudom, hogyörül- nek-e neki? — Majd úgy csinálnak mintha orv nek. (Jaj, a Pista! Olyan türelmetlen fiú!) Megzörgette a kulcsokat. — Mit szólna egy jó tánclemezhez? — kérdezte a vevő. — — Bár nem tudom, hogy... Ilonka az órájára nézett. Hét óra tizenhat... Gyorsan feltett egy lemezt. — De hiszen ez nem tánclemez! Ez a Rákóczi induló! Miért tett fel indulót? — Mert elhatározásra jutottam ... Indulok! És a kedves vevőt sem hagyhatom a bezárt boltban... Palásti László vetnek a brigádjaink — mondja az elnök. —*■ Kiesést a húsvéti eső okozott, néhány napig nem bírta el gépeinket a talaj, de a lemaradást azóta behoztuk. Minden növényi kultúrát elvetettünk, kivéve a kukoricát. Folyamatos a vetés utáni talajlezárás, a cukorrépa egyes helyeken már sarjadni kezd. Befejeztük a kenyérgabona vegyszerezését és ugyanezt a munkát segíteni tudjuk Dormán- dom. Milyen üzemszervezési módszert alkalmaznak? — Tavaly mi voltunk az elsők abban, hogy bevezettük a brigádvezetők napi eligazítását. Fontosnak tartottuk, hogy a közei hatezer holdas gazdaság munkáit naponta megbeszéljük. Tévedtünk, s az idén már nem követjük ezt a gyakorlatot. Nem kevesebb, mint egy fél napot vettek igénybe a napi megbeszélések. KKÉMER MINDEN feladatot aprólékosan megbeszéltünk ugyan, de a munka mégsem úgy haladt, ahogy azt mi meghatároztuk. Az idén nagyobb önállóságot biztosítottunk a négy növénytermesztési brigádvezetőnek. Az év elején költség- gazdálkodásilag, munkaegység- felhasználás tekintetében lebontottuk a tervéket brigádokra. Dobó József központi ag- ronórrtus felmérte a terepadottságokat, a' brigádok teljesítőképességét, figyelembe vettunk egyéb körülményeket , és úgy szabtuk meg a brigádok ■1 adatait. Az eredményekről uetente két alkalommal kérünk jelentést. Az önállóságot segítettük elő azzal is, hogy a vetés előtt elosztottuk a gépi erőket és a fogatokat. Az önállósággal megnövekedett * brigádvezetők munkája, ezért technikumi, vagy annál magasabb végzettségű szakember-.»« két osztottunk be melléjük ag- ronómusnak. Melyek a tapasztalatok? — Mór a felkészülésben éreztette hatását az új módszer. A brigádvezetők lelkiismeretesen ellenőrizték a gépek javításait. A legtapasztaltabb embereket ültették a gépekre és nem cserélték őket, hanem a vetés idején mindig ugyanaz a munkagépkezelő dolgozott együtt az erőgép vezetőjével. A gépek mellett nagy szerepet adtak a lovas fogatoknak. A cukorrépát teljes egészében iófogatos vetőgépekkel vetették és már április 14-re a cukorrépa-vetőmag egy szemig a földben volt. Általában a sűrű söre« vetéseket géppel, a munkaigényeseket — mint a cukorrépa és az aprómagvaK — pedig lovon tatásű vetőgépek- kei oldották meg. Lényegesen jobb volt idén a gépek kihasználása, nem volt kapkodás a gépek irányításában, ami főleg a munka minőségének javulásával mérhető, mind a siló, mind a csa- lamádé és a kukorica vetését május elsejére befejezzük. A tavaszra tervezett 2400 hold vetést egy hónap alatt végeztük el, az előző évekhez mérten hiba nélkül. AZ UDVARRÓL egy csoport asszony és férfi a határba indul. A vetés már nem téma, a növényápolásról folyik a beszélgetés. A besenyőtelki Lenin Tsz-ben újabb sikeres év alapjait rakták le időben, amiben nem kis része van a helyes üzemszervezésnek. P. E. ÖRÖK NÖ ... Hol is hagytam abba71
