Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

— Eger Nigéria VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! »mm Togo, Irak, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évf., 96. szám Ama- so ni j ek 1964. ápr. 25., szombat >!AI fiu/íjícetiuilz ji.ucuu.oan a bizottságok­kal úgy vagyunK, nogy megaaassal vesszük tudo­másul, tia létezésükről hal­lunk. újabb bizottság, újabb ülés: valahogy így össze­gezzük a véleményünkét. Mert ez a következteles egy­ben véleményt is takar. Az igazság az, hogy a bi- zottsagoKra. a tegtöoo eset­ben valóban szükség van, komoly feladatok megoldá­sát segítheti az ilyen, oizott- ságokoa való alkalmi, vagy hosszabb időre nyúló társu­lás. Hogy nehányuk csak az időfecserlés „eszközévé” vá­lik, annak nem a „bizottság” az oka, hanem a — tagság. Mindezt azért említem, mert Gyöngyösön a napok­ban újabb bizottság ala­kult. Minden felfokozottság nélkül: az élet „igényelte” a megteremtését, a város to­vábbi, előre láthatóan nagy arányú fejlesztése; szellemi „szülője” pedig a Hazafias Népfront és a városi tanács. Egyszerűen arról van szó: több szem többet lát, a vá­ros további sorsának megha­tározójaként kimondott dön­tések felelőssége is igényli, hogy minél több hozzáértő szakember mondja el véle­ményét a városfejlesztéssel kapcsolatban, segítsen a la­kosság érdekében a leghe­lyesebb, éppen ezért a leg­fontosabb elvek kialakításá­ban, de segítsen a „gyakor­lati” munkában is, amikor az „idő” — a hetek, esetleg a napok — a legnagyobb úr, mert a sürgősség a minél gyorsabb megoldást köve­teli, s ilyenkor minél több gondolatra és tettre van szükség. Ez lenne a feladata a vá­rosfejlesztési akció-bizott­ságnak, amelynek tagjai építőipari szakemberek. Az építés, a város építészeti ar­culatának kialakítása pedig Gyöngyösön is nagy gond. Annál is inkább, mert ha­gyományként sem maradt a városra olyan egységes épí­tészeti stílus, mint más, „ne­ves” kortársaira. Hogy úgy mondjuk: egyéniségét még csak ezután lehet kialakí tani. A mostani bizottság tehát nagy gondot vállalt magá­ra, ennek megoldása, a megoldásba való bekapcso­lódás valóban komoly szel­lemi erőfeszítést és fele­lősséget tételez fel. Talán éppen ezért nem ártana, ha megkeresné a kapcsolatot a Tudományos Egyesülettel, ahonnan bizton kérhetne és várhatna további segítse get. Ugyanis: minél szélesebb a társadalmi összefogás, annál eredményesebb lehet. (g. molnár.) v. __________> Sz irmai lenő a SZŰVOSZ elnök - a iidmíívesszövetkezeteki és a íöldmnvesszövetkezefi szervek 1964. évi tevékenységéről Pénteken, a Magyar Sajtó Házában, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a földmű­vesszövetkezetek és a földmű­vesszövetkezeti szervek 1964. évi tevékenységéről. Nagy ér­deklődéssel kísért tájékoztató­jában többek között áttekin­tést adott a zöldség—gyümölcs­termeltetés, felvásárlás és ellá­tás legfontosabb problémáiról. Hangsúlyozta: Az illetékes kormányszervek határozata szerint a következő 3—4 évben — milliárdos nagyságrendű be­ruházásokkal — felszámolják a zöldség—gyümölcs-felvásárlás és értékesítés technikai elma­radottságát. Megfelelő, a zöld­ség-gyümölcstermelés szerke­zetét érintő határozatok szol­gálják azt a célt, hogy a ter­melés az eddigieknél lényege­sen jobban igazodjon a kül- és belföldi piac igényeihez. Haté­kony anyagi ösztönzéssel el kívánják érni, hogy gyorsan és nagy mértékben növekedjen a csonthéjasok, a bogyósok, s ál­talában a nyári gyümölcsök termelése. Az elmúlt években 650 termelőszövetkezetben ki­alakultak a nagyüzemi zöld­ségtermelés feltételei. A szőlő- és gyümölcstermelésre szako­sodásban ugyanekkor mintegy 1200—1500 közös gazdaság tette meg a kezdeti lépéseket. A korszerű technikai felszerelé­sek, s általában az úgynevezett járulékos beruházások hiányát a következő években pótolni fogják. Az említett tervek nem vál­toztatnak azon a tényen, hogy az idén még nagyon komoly nehézségekkel kell megküzde­ni a kereskedelemnek. A múlt évre tervezettnél mintegy 15 ezer vagonnal több árut kell felvásárolnia és továbbítania. A múlt évinél magasabb fel­vásárlási-értékesítési terv vég­rehajtását a kitűnően bevált szerződéses rendszer biztosítja. A szerződéskötéseknél az el­múlt évek gyaksrlati tapaszta­lataira alapozottan, több új el­vet valósítottak meg. Így pél­dául az értékesítési lehetőség­hez viszonyítva, meghatároz­ták, milyen növényekből sza­bad a tervezettnél nagyobb te­rületre szerződni, s melyekből nem. így esetleges helyi tájé­kozatlanság miatt sehol se ter­melnek majd eleve eladhatat­lan árut. Hasonló fontos válto­zás volt az is, hogy az idén először lehetőség volt nem te- ) ______________________ rü letre, hanem mennyiségre < kölni a szerződést. A régi rend- * szer ugyanis, sokszor nehéz \ helyzetbe hozta a jobb techni- • kát alkalmazó szövetkezeteket., Az átlagosnál magasabb hozam \ értékesítési gondokat okozott < nekik. Fő elv, hogy a termésük J egészére szerződő termelőszö-« vetkezetektől, minden körül- < mények között, minden árut; át kell venni. A termésük egy \ részére szerződő közös gazda- Ságokkal szemben csak a le-i szerződött mennyiség átvéte- 5 lére vállalnak feltétlen kötele-? zettséget j A felvásárló-kereskedelem-$ nek e fő elvek szigorú betar-í tása mellett természetesen to-2 vábbra is fontos kötelessége, 5 hogy minden megtermelt, s fo-r gyasztásra alkalmas árunak 2 piacot találjon. Gondoskodnia 4 kell a szerződésen kívül tér- 5 melt, úgynevezett szabadáru 2 felvásárlásáról és értékesítésé-? ről is. Magától értetendő azon-a ban, hogy a kölcsönös kötele-5 zettséget vállaló szerződőket 2 előnyben részesítik, még a sza-4 badáru felvásárlásában is, aj szerződött áruért pedig teljes? anyagi felelősséget vállalnak- ? Ez évre is változatlanul ér-a vényben marad az az elv, mely? szerint a felvásárlók hibájából? származó kárt meg kell téri- 5 tani, mégpedig — s ez új vonás ? az elmúlt évihez viszonyítva —2 azonnal. Széles körű anyagi í ösztönzés bevezetésével fogják a elősegíteni, hogy az áru váló- ? gatása, osztályozása és csórna- ? golása a termelőhelyen történ-a jen meg Hasonló módon —5 számottevő kedvezményekkel 2 — ösztönzik a szövetkezeti 4 gazdaságokat arra is, hogy 5 maguk oldják meg a szállítást? Ezzel az áru útja lényegesen? megrövidül. 5 A félvásárlási és a fogyasz-5 tói árak közötti különbséggel,? az úgynevezett árréssel foglal-z kozva, Szirmai Jenő rámuta-5 tott, hogy az árrés hazánkban? még a szocialista országokhoz« viszonyítva is a legalacso- < nyabb. A felszabadulás előtt aj magánkereskedők a burgonyát? 160 százalékos árréssel értéke- j sítették. Most ugyanez mind-' össze 45 százalékos. Az alma? árrése ugyanebben a viszonyí- | tásban, 240 százalékosról 50 < százalékosra esett. (MTI) 10 __11 fokkal csökkent a hőmérséklet Ma összeül Budapesten u Bélie-világtanáes Elnöksége Ma Budapesten, a Gefflért Szállóban, összeül a Béke-vl- lágtanács Elnöksége. A testü­let ülésén, múlt évi betegsége óta először, reszt vesz J. D. Bemal professzor, a Béke­világtanács ügyvezető elnöke is. Az elnökség megvizsgálja a nemzetközi helyzet újabb fej­leményeit és ennek megfelelően meghatározza a béke-világmoz- galom soron következő felada­tait. Döntést hoz a Dél-vietna­mi néppel való új szolidaritásig akcióról és néhány szervezetig kérdést tárgyal. A Béke—Vi-? lágtanács Elnökségének szá- 2 mos tagja már megérkezett a? magyar fővárosba. Néhány napon keresztül ked­ves vendégeket kalauzoltak az egriek, gyöngyösiek, paródiák. Szívesen adtak felvilágosítást a furcsa kiejtésű „magyar” kér­désekre, kicsit meg is nézték a megyénkbe látogató idegene­ket, de mindenkor örömmel beszélgettek a csinos Victoria Aseklianne-val, aki nadrágban, pulóverben, elegánsan kötött kendőjében igazán feltűnést keltett. Nigériából jött Magyar- országra. Néhány napos tanulmányút­jük során ellátogattak a megye ipari és mezőgazdasági üze­meibe, megtekintették a váro­sok és egyes fölvált nevezetes­ségeit, fiatalokkal, tsz-tagdkhai és ipari munkásokkal talál­koztak, beszélgettek, törték a magyart hősiesen, » vasszorga- lommal igyekeztek, hogy tol­mács nélkül értessék meg ma- . gukat. ! Mindenütt megszerették az f örökké mosolygó diákokat, s I vendéglátóik ajándéka, meleg ! szava, szíves fogadtatása és a „viszontlátásra” jegyében zajle búcsúztatása kedves emlék ma­rad számukra. Felső képűnk Victoria Asek- lianne Nigériából, Bahál al Jobori Irakból és Annie Dedoh Togoból jutott el a Heves megyei városba — Egerbe. A másik képen Anni Dedoh. S hogy miért mosolyog? „Anni gondol Togora!” — mondotta. Nos — ezért kapcsolódott ki kissé társai közül, hazájára, is­merőseire emlékezett ezen a szép, élményekkel teli tavas napon. j 0'oéo: Süss Béla.) •V' Az Atlanti-ciklon hűvös léghullámai közül az utolsó csütörtökön országszerte zápo­rokat, zivatarokat okozott. A nyugati légáramlást pénteken a jeges-tenger |elől délnek tö­rő erős hideghullám váltotta fel, amely péntek délben elér­te Budapest — Kaposvár vona­lát. A front mögött a délutáni órákban 9—13 fokos maximu­mok alakultak ki, ugyanakkor az ország középső és keleti vi­dékein még 14—20 fokot mér­tek. Az előző napi maximu­mokhoz képest a Dunántúlon 10—11 fokot csökkent, a hőmér­séklet. A Meteorológiai Intézet Központi ' előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy az erős lehűlést a Dunán­túlon 25—32 kilométeres órán­kénti sebességű szél, kiterjedt és tartósnak ígérkező esőzés kíséri. A dunántúli megfigyelő állomások zöme reggel ^ óta tartó közepes erősségű esőzést jelentett.A csapadék _ mennyi­sége több helyütt máris meg­haladta a 15—20 millimétert. A lehűlési és esőfront a szombat­ra virradó éjszaka átterjed az ország keleti vidékeire is. Az északnyugati, északi szél to­vább erősödik, a Dunántúlon helyenként viharossá válik. A szombat reggeli hőmérséklet 4—8. a nappali maximumok — most már országszerte — 10— 14 fok között alakulnak ki, s valószínűleg több helyütt foly­tatódnak az esőzések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom