Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
1964. április 24., péntek NÉPtJSAO s Április 24-én A gyarmatosítás és as Imperialismus ellen9 a békés egymás mellett élésért kiisdő ifjúság napjain „A riksás vezeti majd az államot ...” — énekelték milliók Indiában a forradalmi dalt, az 1946. február 21-ét követő napokban. Az elnyomott indiai páriák, a nagyvárosok utcáin rohanó, riksákat vontató kulik ezekbe a szavakba öntötték a felszabadulás iránti reményüket. Akkor már százmilliók ébredtek fel a kolonializmus teremtette szörnyű álomból. Ennek az ébredésnek volt egyik nagy eseménye 1946. február 21-én az indiai flotta bombayi lázadása. A Talvar angol hadihajó árbocáról az indiai matrózok lehúzták az angol zászlót és felhúzták helyébe az indiai lobogót. Ázsiában és Afrikában milliók tüntettek a bombayak mellett, egy esztendővel később pedig Egyiptom fővárosában követelték a brit gyarmatosítók távozását. Akkor már a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség javaslatára, minden esztendő február 21. napján, a földkerekség fiataljai kifejezték szolidaritásukat a gyarmati országok harcoló népei, ifjúsága iránt. A koionializmust felszámoló gőzihenger, Indiával és Kínával az élen, először Ázsiából, majd Afrika földjének tekintélyes részéről kergette ki a gyarmatosítókat, A világ térképén bekövetkező változásokat szemléltette 1955-ben, az indonéziai Bandungban megrendezett ázsiai—afrikai értekezlet Az egykori holland klub termében 29 ázsiai és afrikai ország kormányfője hozott határozatot: véget keli vetni az imperialista gyarmati elnyomásnak! A történelmi ítélet hangoztatta, hogy a gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn. A bandungi értekezlet már a megváltozott helyzetet mutatta: napirendre került a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Később, az ázsiai és afrikai diákok bandungi értekezletén határozták eü, hogy a világ fiataljai ezután február 21. helyett április 24-én, a bandungi konferencia évfordulóján emlékezzenek meg esztendőről esztendőre a gyarmatosítás elleni harcról, s azokról az alapelvekről, amelyek a békés egymás mellett élés politikáját meghatározzák. Április 24-e így vált a gyarmatosítás és az imperializmus ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság napjává. Azóta a földkerekség haladó és szabadságszerető fiataljai április 24-én minden esztendőben kifejezik szolidaritásukat a már felszabadult és a még gyarmati sorban szenvedő országok fiataljaival. Angola, Rhodézia, Mocambique, Brit- Guayana, Martinique, Réunion, Guadeloupe — összesen csaknem hatvanmillió ember viseli még a rabság nehéz láncait. Ezen a napon milliók tüntetnek mellettük, de szolidaritásunk, a szocialista országok fiataljainak támogatása más módon is megnyilvánul: ösztöndíjakkal, iskolák építésével, felszerelésével, s más anyagi eszközökkel támogatjuk a gyarmati elnyomás alól felszabadult fiatalokat. A DÍVSZ idei legnagyobb szolidaritási gyűlését a nyugat-afrikai Barnákéban rendezi, ahol Afrika fiataljaival a függetlenségért harcoló angolai, portugál-guineai szabadságharcosok megsegítéséről lesz szó. Amikor Bombayban, a tüntetők élén haladó ifjút, Ma- modrózát golyó ölte meg, a gyilkosok nem gondolták, hogy éveken át az ő nevével ajkukon indulnak majd ezrek és ezrek a kolonializmus ellen. S nem gondolták, hogy mintegy két évtized alatt sok ázsiai és afrikai országból, az egykori riksák, az elnyomottak kitessékelik őket, hogy egyszer „maguk vezessék az államot..." Sebes Tibor A hatodik tárlat Május elseje tiszteletére a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa kutúrotthonának földszinti sakktermében immár hatodik alkalommal nyitja meg képzőművészeti szakkörének kiállítását. A kiállításon azok a művek szerepelnek, amelyeket különböző foglalkozású emberek szabad idejükben, kedvtelésből készítettek. Fejlődésük számszerű bizonyítéka, hogy a kör 20 tagja közül 16 műkedvelő festő munkáját találta a bíráló bizotság kiállításra alkalmasnak. Az igazgatónő picit hátradőlt székén, és behunyta a szemét. Képzeletében sorra jelentek meg a képző egyes tantermei és a padokban, szigorú ülésrendben, a lányok ... Hopp, már meg is van. Harmadik Cé... Az első padban, baloldalt, mindjárt a katedrával szemben. Ott ült ez a mindig mosolygó, szépszemű kislány ... Várjunk csak ... Kató? Magda? Irénke? Júlia? Hát per_ sze, hogy Júlia ... Va- sadi Julianna. Az elsőben tanította is. Azért akkor még csali olyan süldőcske volt. Ids gombóc. Most meg csinos, formás — kész nő... Júlia... Julianna. örült, hogy ilyen szép, hozzáillő neve van. — Szóval, egy napra mennél el, Julika. És miért? — Bírósági tárgyalásom lesz, Erzsi néni. Tessék, itt az idézés — tette le ügyesen a blankettát az íróasztal közepére. — Tízre szól, de hátha várni kell. akkor nagyon elhúzódhat. Az igazgatónő letekintett a cédulára. Nem Háromágú magasát Budán, a Döbrentei téren. Alatta már autók is villamosok haladnak. QuLiítm. (jijézilme Jútévedett... Vasadi liánná. — Mi dolgod néked a bíróságon? — Sértett vagyok — felelte a lány. — Sértett, és felperes. Az a körülmény, hogy egyszerre két ilven fontos tisztséget tölt be, szemmel látható elégedettséggel töltötte el. — Ülj csak le, fiam — intett Erzsi néni. — Természetesen elengedlek. De mondd, mi ez az ügy, amibe belekeveredtél? — Rágalmazás és becsületsértés. Tetszik tudni — igazította meg a szoknyáját a térdén — a Lacim anyja fű- nek-fának azt pletykálja. hogy amióta felköltöztem a városba, ide a kollégiumba, az a fiú kap meg, aki csak akar. Mert. hogy én. . olyan rosszféle lettem. — Micsoda?! — ült l.i c döbbenet a kérdező arcára. — Ki az a Lacim anyja”’ Miiven ilyen kát? jogon terjeszt gyalázatosságo— Laci falumbéli — magyarázta türelmesen a kislány. — Már egy éve ud- varoL Mire én végzek, addigra ő is leszerel a katonaságtól, feleségül vesz. De Róza néni, az anyja, a Fentős Marikát szeretné menyének. Mert annak önálló fodrász az apja. Ezért pletykál rólam ilyeneket. Az igazgatónő lassan levette, és egy szarvas- bőr-darabkával gépiesen dörzsölni kezdte aranyszegélyű szemüvegét. Sápadt volt, és valahogy hirtelen nagyon fáradtnak, kimerültnek látszott. — Értem — állt fel. — Hát csak menj, Julika. Aztán majd meséld el, hogyan végződött a tárgyalás. Te kis boldogtalan — nézett utána, amikor a lány kilibbent a szobából. Nálunk még másfél éved van hátra, aztán az elosztásnál sírva kéred a bizottságot, hogv küldjenek bárhová, íjiinden munkát szívesen vállalsz, de a faludba, oda vissza semmiképpen nem mehetsz ... Miért? ,.. Csak ... Mert a falu szája — az valami borzasztó! ★ Harmadnap, alighogy csengetnek nagyszüne- netre, illedelmes kopogtatás az igazgatói szoba ajtaján. — Azt tetszett mondani, Erzsi néni — bukkan elő egy feketefürtös fej a kilincs felett — jelentsem, hogy mi volt a tárgyaláson. — Ne jelents semmit, hanem gyere be, foglalj helyet, és szépen mesélj el mindent. Így ni. Szóval? „Lacim anyja” ugyebár tagadta, hogy ő pletykált rólad? — Nem tagadhatta, tanuk voltak rá! — Értem. JÉs te? — Én nem szóltam egy mukkot sem. Még rá is mosolyogtam Róza nénémre. Amikor aztán a bíró megkérdezte. van-e valam; megjegyzésem, kérdésem, felálltam és letettem a bíró elvtárs elé az orvosi igazolást Csúcsforgalom a motorjavítóban IFtJL AZ ŰJ ERZSlIBRT-HlB Tegnap utaztak él Egerből a tbiliszi geológiai intézet harmincöt tagú geológus küldöttségének tagjai. Az uzsgorodi sofőr Budapestnek, majd Győr —Sopronnak irányítja ma az új formájú autóbusz kormánykerekét. A vendégek Debrecenből érkeztek megyénkbe — Oravecz József, a megyei tanács művelődési osztályának előadója kísérte őket — autóbuszuk szerdán délután öt óra előtt néhány perccel állt meg megyénk legkisebb községe, Üj- lőrincfalva tanácsiháza előtt. A társasgépkocsiból kiszálló szovjet embereket a falu vezetői üdvözölték, s a gyerekek üde tavaszi virágokkal kedveskedtek a napsütötte Grúziából jött geológusoknak. A feldíszített mozihélyiségben együtt foglaltak helyet a falu lakóival. Kovács Lajosnak, a községi tanács elnökének üdvözlése után pedig első útjuk a község felszabadítása közben hősi halált halt szovjet katonák emlékművéhez vezetett. A vendégek ezután a falu iskolás gyerekeinek társaságában Bede Benjámin tsz-elnök, Tori László agronómus és Gál Sándor főkönyvelő kalauzolásával megtekintették a közös gazdaság tanyaközpontját, elismeréssel nyilatkoztak a rövid múltú szövetkezet eddigi eredményeiről. Szergej SH. Sarkissian Szovjet vendégek látogatása Újlőrincfalván és Egerben kandidátus és felesége, Hja, először látogattak Magyarországra, a helybeliek szeretetteljes fogadtatása mély benyomásokat tett bennük. — Vannak nagyon jó magyar barátaim — mondta az intézet vezetője —, nem ismeretlen számomra ez az ország, de a vendéglátók szeretete, kedvessége, minden várakozáson felüli volt. Sok szovjet testvérem harcolt Magyarország felszabadításáért, a hősi halottak emlékét kegyélettel őrző újlő- rincfalviak nemes gesztusukért őszinte tiszteletünket váltották ki. A mostani találkozást legszebb emlékeim között őrzöm... A termelőszövetkezetet meglátogató szovjet vendégek ezután közös nagygyűlésen vettek részt a község felnőtt lakosaival, ahol Szabó Sándor, a járási pártbizottság munkatársa mondott beszédet, majd Gege- csiori Salva Grigorevics, a geológuscsoport vezetője szolalt fel. A vendégeket ezután vacsorán látták vendégül a község vezetői, ahol Bede Benjámin tsz-elnök és Grigorevics elv- társ mondott pohárköszöntőt. A szovjet vendégek szerdán, a késő éjszakai órákban érkeztek Egerbe. Tegnap délelőtt megtekintették a város történelmi nevezetességeit, majd elbúcsúztak a Heves megyeiektől. p. e. Arról, hogy érintetlen' vagyok. Több tanút! aztán már nem is hall-] gattak ki. A bíró ösz-j szeszidta Róza nénit,: és nyolcszáz forintra! büntette. Még az ülnö-l kök Is nekimentek. Azj egyiknek a hosszú ha-' jusza is rángatózott! mérgében, ahogyan rá-l kiabált. Alig tudtam j tartani, hogy ki ne' pukkadjon belőlem a ] kacagás. j — Hát ez idáig na-j gyón üdvös és tanulsá-j gos — sóhajtott fel azj igazgatónő. — És most! mi a terved a jövőre] nézve? j — A jövőre nézve?j — kerekedtek ki Júlia' szemei a csodálkozás-] tói. — Hát mi lenne?i Ami eddig volt. Mirej végzek, Laci is lesze-! rel. Feleségül megyékj hozzá, és óvónő leszek' nálunk a faluban. — És a „Lacim any-] ja”? Tőle nem félsz? i — Ugyan — kaca-( gott vidáman a lány.— j Takarékos, jó gazda- j asszony az. Még egyszer nem dob ki nyoic-; száz forintot az abla-j kon. ( Kürti András '■ Száztonnás, 12 méter hosszú hídtestet emelnek a daruk. Aat Ígérik az Erzsébet-híd építői, november 20-ára elkészülnék. Most lázas munka folyik, forrasztóvasak kék lángja villog, szegecselők kat- fognák, sípjeleket visz a szél a Ivíz felett, emelik a pályatestet, j Épül a híd... Milyen lesz? A fotóriporter a •kapuzat tetejéről nézett szét az I építkezésen. j Elkészült a Döbrentei téri ■háromágú feljáróhíd nagy ré- jsze, a Vár, a Gellérthegy és a j Gellert tér felől jövő utakat j vezeti a hídra. Készül a hídfő 'mögötti gyalogos aluljáró. Épül • a Rudasfürdő mellett a hegv- i oldalban az új reprezentatív • gyógyvíz ivócsamok, rendezik ]a Duna-partot, az alsó rakpart I lépcsőit, támfalait javítják. A j Döbrentei tér alatti boltozatos . csatornarendszert, az Ördögárkot torkolatánál 160 méteres j vasbeton gyűrű vei esősítik. Le- ■ rakták már a Tabán új villa- ]mosvágányadt, a Hegyaljai út I osztott pályatestén két irány- j ban száguldanak az autók. Változik; a pesti part is. Az I eredetileg 1046-ban épült Belvárosi Templom és a Március 15-e tér között lesüllyesztik: á teret. Lebontják a Váci utca—Duna utca sarkán álló négyemeletes házat, bővül a tér. A hídfőtől a Váci utcáig vasbeton felüljáró készül, amely oszlopsoron áll, alatta autóparkírozó lesz. A megszokott belvárosi Duna-part is átalakul. A rakpart lépcsőit kőburkolatú támfalak váltják fel, a 2-es villamos pályáját átépítik és az alsó rakpartot is dél felé a néhányszáz méterre lévő hajóállomásig. Aki a régi Pestet keresi, azért talál majd emlékeket, megmarad régi helyén a templom előtt egy szép törzsű, dús- lombú, magától kelt öt méteres fa... Pillantás a hídra, a híd jövőjére ... Ma szerelő indul a kábelek mentén, emelik a pályatest száztonnás darabjait... Épül a 6500 tannás első magyar kábelhíd. ► Az Egri Vas- ős Fémipari J Ktsz Foglár utcai motorjavító 'műhelyében főszezon van. • Megjött a meleg, mindenki ’motorozni akar. Előkerülnek a j téli holnapokra hűtlenül elha- ■ gyott kedvencek és persze, mindenkinek sürgős. Alig győ- i zik a munkát. Télen 14—16 j motort javítanak havonta, pe> dig 40—50 darab javítását is el ’tudnák végezni Ilyenkor tavasszal pedig 160—180 motor megy át egy hónapban a kezük alatt. Kevés a szerelő, pedig keret van. Vennének fel szívesen, de itt Egerben nincs jelefifkező, aki meg Pestről jönne, annak lakás keli. amit sajnos, nem tudnak biztosítani. A kereset is erősen hullámzó, 1600-tól 2600 forintig, hiszen a szerelők teljesítménybérezést kapnak.
