Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

VTLÄG PROLETARIAN EGYESÜLJETEK! |ü AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Komárom megyében Nyikita Szergejevics Hrus- s csov, a hazánkban tartózkodó i szovjet párt- és kormánykül- ] dötlség vezetője és felesége, to- j vábbá a szovjet delegáció tag- ; jai csiü törtökön Komárom me- ] gyébe látogattak. Útjukon el- < kísérte Kádár János, az - MSZMP Köziponti Bizotteágá- j nak első tátikára, a forradalmi ] munkás—paraszt kormány el- < nőké és felesége, továbbá Ne- j rnes Dezső, az MSZMP Politd- ( kai Bizottságának tagja, a KB . titkára, és Németh Károly a < Központi Bizottság titkára. 3 A kedves vendégek érkézé- ] séruek hírére a komáromi pá- } lyaudvaron és környékén már j a kora délelőtti órákban sok- ] ezrein gyűltek össze. Ott voltak < a város üzemelnek, intézmé- : nyernek képviselői, a kornyék- . beli termelőszövetkezetek, álla- j mi gazdaságok és gépállomások , dolgozói. A nemzetiszínű szov- , jet és vörös zászlókkal díszí- . tett pályaudvarra pontosan 11 órákkor gördült be a vendégek , különvonata. Nagy taps kö- ! szöntötte a vonatból elsőként kilépő N. SZ. Hruscsovot és Kádár Jánost, valamint a szov­jet párt- és kormányküldöttség tagjait. Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Komán yrti megyei pártbizottság el» > titkára, Kroszner László, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke és Havasi Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára, to­vábbá a megye és a járás más vezetői üdvözölték a látogató­kat. Ezután a megye fiataljai­nak nevében' KISZ-egyenruhás lányolt, középiskolások, és ifjú­munkások nyújtották át virá­gaikat a vendégeknek, akiket hosszan, melegen ünnepelt a sokezres tömeg. Nemeslaki Tivadar rövid be­szédben tolmácsolta a komá­romiak örömét, hogy szovjet vendégeinket körükben üdvö­zölhetik, alkalmuk nyílik kö­zelebbről is megismerkedni a megye munkásainak, paraszt­jainak életével. Ezután Kádár János üdvözölte a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kormány nevében az egybegyűlteket. Majd Ny. Sz. Hruscsov kere­setlen szavakkal köszönte meg a baráti, testvéri fogadtatást, és sok sikert kívánt Komárom megye dolgozóinak további munkájukhoz. Szavai után so­káig zúgott a taps, s a szov­jet párt- és kormányküldött­ség vezetője mosolyogva vi­szonozta az üdvözlést. ..Éljen a dicső szovjet nép!” — „Él­jen a magyar-szovjet barát­ság!” — hangzott a kiáltás, amikor a vendégek búcsút vettek a pályaudvaron egybe­gyűltektől. Verőfényes tavaszi napsü­tésben. nyitott gépkocsin foly­tatta útját -N. Sz. Hruscsov és Kádár János. Komárom utcái zászlódíszben pompáztak, ez­rek és ezrek álltak az utak mentén, zászlókkal, virággal integettek, forró szeretettel köszöntötték a vendégeket. Kisigmándon, Nagyigmándon — amerre a gépkocsioszlop haladt — pirosnyakkendős út­törők. munkásőrök álltak dísz­sorfalat, s a községek apraja- nagyja az utcán volt, hogy ha csak néhány pillanatra is lát­hassa a vendégeket. Minde­nütt üdvözlő feliratok, nem- zedszírű és vörös zászlók dí­szítették a házakat. Nagyig- mánd határában kisdobosok intettek búcsút a delegáció­nak. Bábolnán a község bejáratá­nál díszkapu fogadta a iáto­N. SZ. Hruscsov köszönetét mondott a szakszerű és részle­ges tájékoztatásért és elismerés­sel állapította meg, hogy a számszerű adatok tanúsága sze­rint a bábolnai állapii gazda­ság a hasonló típusú szovjet me­zőgazdasági üzemekhez viszo­nyítva is igen jó eredményeket mutathat fel. Amilyen jóleső érzéssel hall­gatták a dicsérő szavakat a gazdaság szakemberei, olyan feszült figyelemmel kísérték Nyikita Szergejevics szavait, amikor arról beszélt, hogy a Szovjetunióban milyen beható­an tanulmányozzák a mezőgaz­daság fejlesztését és lehetősé­geit, feltételeit Mosolyogva fűzte hozzá, hogy nemrégiben Nyecsajev szovhoz-igazgató, alá személyesen járt Bábolnán, levélben hívta fél figyelmét az itt alkalmazott termelési mód­szerekre. Utalt arra, hogy a Szovjet­unióban sokhelyütt, — ugyan­úgy, mint nálunk — lebecsül­ték a baromfitenyésztés jelen­tőségét.. Ebben persze ludas az a „íérfiszemlélet” is, amely azt tartotta: a baromfitenyésztés az asszonyok dolga. A teremben jelenlévő mezőgazdasági szak­emberek — többségükben fér­fiak — élénken helyeseltek, amikor Hruscsov elavultnak nevezte ezt a felfogást és azzal is teljesen egyetértettek, hogy ma már a baromfitenyésztés intenzitásának növelése éppen olyan fontos, mint a többi me­zőgazdasági ág termelésének fejlesztése. Hruscsov hangsúlyozta: jól­lehet a bábolnai gazdaság ered­ményei igen szépek — de a legjobb szovjet szovhozokhoz hasonlóan — még mindig el­maradnak a legfejlettebb tőkés mezőgazdasági nagyüzemek eredményei mögött. Hozzáfűzte: világos a feladat: mielőbb el kell érnünk, sőt, túl kell szár­nyalnunk a legjobb nyugati termelési mutatókat. Ehhez azonban meg kell' teremteni a megfelelő körülményeket, szé­les körben meg kell ismertetni dolgozó parasztjainkkal a he­lyes gazdálkodás legjobb mód­szereit, az agro- és zootechnika legújabb eredményeit, biztosí­tani kell a munka-fegyelmet. Hruscsov elvtárs beszéde N. SZ. Hruscsov elmondotta: a Szovjetunióban a tapasztala- i tok szerint a gazdálkodás kellő feltételeinek biztosítása a leg­időszerűbb feladat. Tréfákkal fűszerezve ugyan, de pontos adatokkal mutatott rá, hogy a fejlődést rendkívül meg lehet gyorsítani, ha helyesen gazdál­kodunk a munkaerővel és a takarmánnyal A példák egesz sorával bizonyította, hogy a ka­pitalista országok gazdaságai­nak rekordjai is túlszárnyalha­tok, tehát a legjobb gazdaságok sem elégedhetnek meg az eddi­gi eredményekkel. Ezután arról beszélt, hogy a szocialista mezőgazdaság adott­ságai minden reményt megad­nak arra, hogy ezt a célt elér­jük. Megszüntettük a kizsákmá­nyolást, megteremtettük a nép hatalmát, győzelemre vittük a szocializmus ügyét. Bizonyos, hogy gazdasági téren is győzel­met aratunk a kapitalizmus fe­lett. Elsősorban a szakembere­ken, az agronómusokon, a ne­mesítőkön stb. múlik, hogyan aknázzuk ki a minden eddigi­nél nagyobb lehetőségeket, — mondotta. Nagy derültséget keltett, ami­kor N. SZ Hruscsov arról be­szélt, hogy a bábolnai gazda­ságban a tojáshozam igen jó, de ha a tyúkok beszélni tud­nának, alighanem az monda­nák: az évi 262 helyett szívesen tojnánk akár 305-öt, ha még jobban gondoznának, takar- mányoznának bennünket. Hruscsov kitért a hústerme­lés másik fontos területére, a sertéstenyésztésre is. Tréfál­kozva beszélt azokról, akik a hizlalás tudományos módszere- : it lebecsülik és azt mondogat­ják nem kényúr az a híz», hogy ; tálcán hordjuk eléje az ételt, ' meglesz az enélkül is. Komoly­ra fordítva a szót megjegyezte; abban igazuk van, hogy nem pusztul el a sertés ilyen bánás­mód mellett sem, de nem is gyarapszik, vagy ha igen, sok­kal lassabban. N. SZ. Hruscsov rendkívül közvetlen hangú beszédét azzal ; zárta, hogy a bábolnai állami gazdaságban szerzett tapaszta­latokat magukkal viszik és át- ’ adják a szovjet szakemberek- '■ nek. Majd azzal a baráti ta- ' náccsal búcsúzott, hogy a gaz­daság dolgozói a jó eredmény i ellenére se bízzák el magukat, ne elégedjenek meg az eddigi • sikerekkel. ség megvan. A másik fontos cél, hogy a bábolnai állami gazdaságban elért termelési színvonalat országosan általá­nossá tegyék. Ezen a téren szintén vannak szép eredmé­nyek, ma már több állami gazdaság és termelőszövetke­zet termel a bábolnaiak szint­jén. A fő profilhoz igazodik a gazdaság többi termelési ága is. Megemlékezett a gazdaság klasszikus üzemágáról a nagy­hírű telivértenyésztésről is. Há- romsizázhúsz angol telivér és hetven arab telivérkanca alkot­ja a gazdaság törzsállományát. Sárközi János, a pártszerve­zet munkáját ismertette. El­mondotta, hogy az alapszerve­zetek üzemágamként működnek és a pártsizerveizet törekvései­nek központjában a gazdasági munka támogatása áll. Jelen­tős része volt a pártszervezet tagjainak abban, hogy legyőz­ték az újtól való idegenkedést és a baromfitenyésztésre való áttérés sikeresen, aránylag ke­vés zökkenővel mehetett vég­be. gatókat. „Üdvözöljük a kom­munizmust építő szovjet nép küldötteit.” — hirdette a fel­irat. Testvéri szeretettel fo­gadták a vendégeket az álla­mi gazdaság művelődési háza előtt, ahol már jóval az érke­zés előtt soltszázan gyűltek össze. A gépkocsiból derűsen, mosolyogva kilépő Nyikita Szergejevics Hruscsovot és a többi vendéget, valamint a társaságukban lévő magyar állami és pártvezetőket. Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter, Gécs Pál a Komá­rom megyei állami gazdasá­gok igazgatóságának vezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatója, és Sárközi János, a gazdaság pártbizottságának titkára üd­vözölte. Úttörők virágcsokrok­kal kedveskedtek a küldött­ség tagjainak, akik ezután a művelődési ház nagytermébe mentek. Itt Burgert Róbert be­mutatta a látogatóknak a köz­ség és az állami gazdaság ve­zetőit, majd beszámolt a gaz­daság fejlődéséről, eredmé­nyeiről, és jövő terveiről. Elmondotta, hogy a gazdasá­got 175 évvel ezelőtt, 1789-ben alapították, mint lótenyésztő állami birtokot. A felszabadu­lás után általános gazdálko­dásra tértetk át, majd három év óta fokozatosan kialakítot­ták a gazdaság új fő profilját, a baromfitenyésztést. A gazdaságban jelenleg 320 ezer baromfit gondoznak. A népgazdaság részére az idén öt és félmillió naposcsibét adnak át, a jövő évben ezt a számot 15 millióra kell a terv szerint növelni. Pillanatnyilag 120 000 a gazdaság törzsállománya, amely lehetővé teszi ennek a célkitűzésnek az elérését. A gazdaság jelentősen járul hoz­zá a baromfihús és tojásterme­léshez, a hízócsirkéknél 63 nap alatt érik el az egy kiló 40 de- kás súlyt. Lényeges eredmé­nyeket értek el a gazdaságos takarmányfélhasználásban is. Jelenleg egy kilogramm élő- húst 2,7 kilogramm takarmány­ból állítanak elő, az egy tojás­ra jutó takarmányfelhasználás pedig 195 gramm. Korábban 270—300 grammot kellett egy tojás előállítására fordítani. A további terv az, hogy minél hamarabb elérjék a legfejlet­tebb kapitalista üzemek ered­ményeit. Erre minden lehető­Látogatás az üzemegységekben — pazar lovasbemutató A vendégek ezután az állami : gazdaságok vezetőinek kalau­zolásával a nagy baromfite­nyésztő gazdaság két üzem­egységébe látogattak. Előszóra farkaskúti baromfihizlaló tele­pet, a broiler-üzemet tekintet­ték meg. Majd a losonci tojó­üzemet látogatták meg ezután a szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai. Valóságos tojás­gyár tárult a szemük elé: nem kevesebb, mint tizenhatezer nagy tojáshozamú hibridtyúkot gondoznak itt N. Sz. Hruscsov arról érdeklődött: milyen faj­tákat nevelnek ebben az üzem­részben. — Nick chick tyúkot — hang­zott a válasz. A jó eredményben azonban ..részes” a korszerű berendezés is, amely teljes egészében há­zilag, helyben készült A ven­dégek nem fukarkodtak az el­ismerő szavakkal és sok sikert kívántak az üzemnek további munkájához. A nagy múltú gazdaság neve. 175 éves fennállása óta, elvá­laszthatatlanul egybefonódott a magyar lótenyésztés történe­tével. Ezek a tradíciók ma is elevenen élnek Bábolnán. Ezt bizonyította az állami gazda­ság ménes-udvarán rendezett pazar lovasbemutató. Amikor a vendégek az udvarra érkeztek, megszólaltak a harsonák, s pattogó induló hangjaira, ma­gyaros díszruhába öltözve, fel­vonultak a bábolnai ált. iskola lovas úttörő szakkörének tag­jai. A legifjabb lovasok be­mutatója után felvonultak a gazdaság legértékesebb törzs- ménei, köztük a híres, 13 éves Obaján. Ezután a fiatal te­Gépesítés, szakosítás = magasabb jövedelem Ezután Zaborszky Zsigmomd a termelőszövetkezet és a köz­ség pártszervezetének tevé­kenységéről adott tájékoztatót. N. Sz. Hruscsov köszönetét mondott a tájékoztatásokért és megjegyezte: a termelési muta­tók tanúsága szerint önök ugyanazon a területen máris lényegesen többet termelnek, mint korábban az itteni egyéni gazdák, sőt a legeredménye­sebb egyéni gazdálkodók szint­jét is elérték. Ez nagyon jó dolog. Felhívta a termelőszövetke­zet tagjainak figyelmét a me­zőgazdasági termelés szakosítá­sának jelentőségére. Elmondta, hogy Ukrajnában például van­nak olyan körzetek, ahol a fő­növény a len. Másutt főleg do­hányt, illetve kendert, cukor­répát, vagy más ipari növényt termesztenek. A szakosított termelés mind a népgazdaság­nak, mind a termelőszövetkeze­í tek tagságának előnyös. Növeli . a terület-egységre eső hozamot és a jövedelmet is. A találkozás néhány percen • belül közvetlen hangú, szakmai t tapasztalatcserévé alakult, ä Hruscsov elvtárs a fejlődés- egyik alapfeltételeként a gé- c pesítés fokozását jelölte meg. s Több példát hozott fel arra, , hogy a Szovjetunióban a gépe- i sítés milyen nagy mértékben- csökkenti a munkaráfordítást.- Szvetlicsnij, a kiváló, szovjet ) traktoros például már úgy dol­gozik, hogy a cukorrépa-terme­- lés minden műveletét géppel- végzi, így elérte, hogy egy má­- zsa cukorrépa megtermelésére , mindössze 9,5 perc munkaidőt- kell fordítania. A beszélgetés során hama­- rosan szóba került á kukorica­- termesztés is. Szépek az itteni t eredmények — mondotta Hrus- t csov —. de gondolom, a mun­- kaszervezés további ésszerűsí­- lése, a munkafolyamatok foko­zottabb gépesítése még bősé­ges tartalékokat rejt magában. Késő délután volt, mire a rögtönzött tapasztalatcsere be­fejeződött. A vendégek azon­ban még szakítottak időt arra, hogy megnézzék a 7500 holdas közös gazdaság sertéshizlaldá­ját és sertésfiaztatóját. A ko- csiak joggal büszkék sertés- tenyésztésükre: összesen 2500 angol fehér hússertést gondoz- nak, 185 anyakocájuk van. ét az egy kocára jutó évi szapo­rulat 16 malac. Tavaly a közös gazdaság 1900 mázsa sertés­húst adott a fogyasztóknak. A látogatás utolsó állomása­ként megtekintették a baromfi- telepet is. Már lassan sötéte­dett, amikor N. Sz. Hruscsov és a többi vendég búcsút vett a házigazdáktól, az Arany­kalász Tsz vezetőitől és agjai. tói. A vendégek az esti uráliban érkeztek vissza Budapestre. iák ajándékát, az ötös fogatot, 4 szovjet párt- és kormány- lüldöttség vezetője meleg szá­rakkal köszönte meg az aján- iékot. A ménes-udvarról Nyikita Szergejevics Hruscsov és Ká- iár János, továbbá a szovjet Dórt- és kormányküldöttség tagjai átsétáltak a bábolnai gazdaság üzemi étkezdéjébe útközben sokan köszöntötték testvéri szeretettel a vendége­ket és N. Sz. Hruscsov moso­lyogva, derűsen viszonozta az üdvözlést. Két munkásőrrel, Németh Károllyal és Török Istvánnal néhány szót váltott, s melegen kezet szorított ve­lük. Az üzemi étkezőben az MSZMP komárom megyei bi­zottsága és a megyei tanács ebédet adott a vendégek tisz­teletére. Az ebéden Nemeslaki Tiva­dar, az MSZMP Komárom me­gyei Bizottságának első titká­ra, a Központi Bizottság tagja és N. Sz. Hruscsov pohárkö­szöntőt mondott Ezután aján­dékokat nyújtottak át a vendé­geknek, amit a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője emléktárgyakkal vi szón zott A közvetlen, baráti hangu­latban nehéz volt a búcsúza-. de a vendégeknek folytatrüok kellett útjukat, mert Kocsom már várták őket az Aranyka­lász Termelőszövetkezet dolgo­zói. A falu határában díszkapu fogadta, a látogatókat, orosz és magyar nyelvű felirattal: „Testvéri üdvözlet a kommu­nizmust építő szovjet népnekF Az út mentén zászlók lengtek, a falu apraja-nagyja kint volt a házak előtt, s lelkes éljen­zéssel, zászlócskákkal, kendők­kel integetve, fogadták a ven­dégeket. Az MSZMP klubja előtt Kollok Péter, a tatai já­rási pártbizottság titkára. Ko­vács György, a járási tanács vb-elnöke. Körmendi Miklós, az Aranykalász Tsz elnöke. Záborszky Zsigmond. a terme­lőszövetkezet párttitkára és Stubnya Viktor, a községi ta­nács elnöke köszöntötte a kül­döttséget. A falubeli úttörők piros szegfűcsokrokat nyújtot­tak át N. Sz. Hruscsovnak és feleségének, valamint a többi vendégnek. A klubhelyiségben Körmendi Miklós tájékoztatta a vendégeket a szövetkezet múltjáról, fejlődéséről és a tervekről. nyészkamcák és a magyar fél­vér sportlövők bemutatója kö­vetkezett. Végül a vendégek megismerkedhettek az összes magyar fogatolási módokkal. Végül díszes ötösfogat vonult el a vendégek előtt, öt, vakí­tóan fehér szőrű arab tenyész- kancát fogtak be, fekete csip­kés magyar szerszámmal egy magyaros cseklészi kocsi elé. A szovjet és magyar vendégek elragadtatással figyelték a pompás látványt nyújtó foga­tot, sőt N. Sz. Hruscsov és Ká­dár János a „gyakorlatban” is kipróbálták: beszálltak a ko­csiba és egy kört tettek a mé­nes-udvarban. Kedves jelenet következett ezután: Burgert Róbert arra kérte N. Sz. Hruscsovot, hogy a bábolnai látogatás emlékéül fogadja el a gazdaság dolgozói­

Next

/
Oldalképek
Tartalom