Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

4 REPOJSAO 1964. március 33., vasárnap Világjárók albumából AMERIKÁBÓL JÖTTEM... Egy amerikai látogatás él­ményeiről beszélgetünk dr. Besznyák István egri körzeti orvossal. Egy hónapot töltött az Egyesült Államok keleti vi­dékén, járt Philadelphiában, New Yorkban, Washington­ban, Atlantic Cityben és a Nia­gara vízesésnél. Képeket mu­tat épületekről, terekről, váro­sokról, kertekről: de az idegen- forgalmi látványosságokról nem sok mondanivalója van. Az ország méretei nem nyű­gözték le — szerényen csak annyit mond: Keveset láttam belőle. És „másról” beszél. — Ridegek az emberek, a kapcsolatokat a lehető legdur­vábban befolyásolja és kifejezi a pénz. A szupertechnizált vá­rosi életből a pénz meglepő, és másutt nem tapasztalható bru­talitással öli ki a konvenciókat. Az emberek közti viszonyok, kapcsolatok hűvösek, szinte ke­gyetlenül ridegek. Voltam egy ravatalozáson, ahol összegyűltek az ismerősök — búcsú zkodni. Az elhunyt hatvanéves asszonynak nézett ki — huszonhattal idősebb volt. A száját fcirúzsozták, a gyűrött, törődött arcot paraffininjek- dókkal „felüdítették” és fel­öltöztették, a ruha is divatos ▼olt rajta. A „balzsamozás,, legalább ezer dollárba került. A holttest körül két-háromszáz dolláros csokrok virítottak. A búcsúcsokrot az is elhozta, aki életében észre sem vette az asszonyt De a búcsú sem volt a meg- ffletődés, a gyász órája, a bú­csúzásra szánt dollárok kifize­tésével az élők számára „befe­jeződött” az ügy. Láthatólag nem feszélyezte őket a halott jelenléte sem. A pénz... Európai ember­nek megdöbbentő, hogy ezen az „egyhangú” nyelven min­dent ki akarnak fejezni az Új­világban. Közeli rokonokat lá­togattam meg, akik egy bér­házban laknak. Mielőtt eljöt­tem volna, megkeresett a ház- tulajdonos és adott öt dol­lárt — Vártam, hogy megláto­gat az irodámban — mond­ta. — Mivel eddig nem talál­koztunk, nekem sem volt időm, hogy beüljünk valahová: itt van az öt dollár, egyék, igyák érte — egészségünkre. — És elköszönt. A szociális és egészségügyi politika is különös módon be­New York­folyásolja az ember és a pénz kapcsolatát Ha a munkás, vagy az alkalmazott betegség- biztosítást akar, minden száz dollárból huszonöt—huszonhat elmegy a különböző biztosítá­sokra. A sok részletfizetés, az olcsón elérhető tömegáruk, a kisebb-nagyobb üzleti lehető­ségek gyakran elvakítják az embert s másra költi ezt a nem is kevés pénzt. És ha kórházba kerül, megbetegedik: odalesz az eddig tartott létnívó, mert a kórház, a szanatórium na­gyon drága. A kórházban is dollárban számolnak mindent: ha a beteget meglátogatja a magánorvosa, az orvos hono­ráriumát kifizetik és hozzáír­ják a kezelési költségekhez. Kórház, orvos ... egy jobban látogatott orvosi rendelő elő­csarnokában nincs „tapaszta­latcsere”, a kezelésről távozó beteg nem találkozik az újak­kal, nem mondhatja él, hogy elégedett a vizsgálattal, a gyógyítással vagy sem. Egy nagy, négy ragyogóan beren­dezett helyiségből álló rende­lőben például az egyik szoba csak arra szolgál, hogy onnan — távozzanak a betegek. i panoráma. — Nékem megér annyit, hogy az elköszönő elégedetlen betegek ne vegyék el a többi­ek kedvét... — mondta az or­vos. Ügy látszik, nem is vették el, néhány év alatt vagyont gyűj­tött. Rideg világ. — De vannak kellemesebb benyomásaim is. A tisztaságot kultikusan tisz­teletben tartatják a hatóságok. Ha valaki az autósztrádán ki­dobja a kocsiból a szemetet, és elkapja a rendőr: száz dollár büntetést fizet Aki az út mel­letti étkezőasztalon, vagy az őrizetlen „menedékház”, a kis motel asztalán hagyja a sze­metet, a maradékot, — nagy büntetést fizet. Érthető is a szi­gorúság: a társadalom erőtel­jesen védekezik az egyik leg­nagyobb közellenség, a szemét ellen. Az utakat az utak kör­nyékét különösen féltik. Egy hónap Amerikában ... A látnivalóikhoz, a látványossá­gokhoz, a tudnivalókhoz képest semmi az a harminc nap. És szerénykedve hozzáteszi: Ügy mentem él, mint a régi viccék falusi kislánya Pestre, és úgy is jöttem haza. Nem erről győzött meg a be­szélgetés. Krajczár Imre KI VOLT OSWALD? 4. 1962. júniusában isimét Moszkvába utazik és kihallga­tást kér az amerikai nagykö­vettől. A biztonsági szolgálat tisztje, akinek szobájába veze­tik, hosszan elgondolkozik, majd végül dönt. Végül is ez az ember már harmadik éve tartózkodik a Szovjetunióban, otthon sok mindent el tudna mesélni. Hosszas habozás után az amerikai nagykövetség vál­lalja Oswald és felesége uta­zási költségeit. Mr. Dalim isméi jelenluezi« Dallas, 1963. szeptembere. Joe Sidney és Georges Walner unatkozva figyelik az exkluzív éjjeli mulató „Skynight” mű­sorát. Nem azért jöttek ide, hogy a sztriptiz-görlök bájaiban gyönyörködjenek, vagy a kar­csú pincémőket csipkedjék, akik Éva-kosztümben szolgál­nak fel az asztalok között. Sidneynek és Walnemak ma este még fontos tennivalójuk lesz. Találkozójuk van egy férfival, aki még csak négy napja. tartózkodik Dallasban: J,ee Harvey Oswalddal. Már több mint egy hete kézhez kap. ták Oswald aktáit, jól ismerik emberüket. Mindketten a „Füg­getlen konzervatív választók információs és koordinációs szolgálata” fedőnév alatt műkö­dő elhárító szolgálat ügynökei. A Szovjetunióból való haza­érkezése után Oswald először szülővárosába, New Orleansba utazott Szeretne családjával ott letelepedni, ahol fiatal­korát leélte Innen ír rögtön egykori pártfogójának, Dalim­nak, aki azonnal küldi az ösz- szekötőt. Oswald pénzt és azt az uta­sítást kapja, vegyen részt a szélsőjobboldali „Egyetemi hallgatók egyesülete Kuba fel­szabadításáért” nevű szervezet céllövő kiképzésében. El van ragadtatva a feladattól, úgy érzi, ez végre neki való fel­adat. Éppen ezért ellentmondás nélkül vállalja a következő fel­adatot: ezután a Castro-barát „Adjatok lehetőséget Kubá­nak” mozgalomban tevékeny­kedik, hogy ott beférkőzhessen a vezetők bizalmába. Nagyobb feladatokat kívánnak később rábízni ... Röpcédulákat osztogat, majd a kikötőben huligánok össze­verik, csaknem úgy, min* an­nak idején New Yorkban. A rendőrbíró mégis őt ítéli 10 dollár büntetésre. Azt reméli, hogy ezzel bebi­zonyította hűségét a Fidel Castróval szimpatizáló szerve­zet vezetősége előtt. Oswald egyre jobban belelát a mozga­lom belső szervezetébe és er­ről állandóan értesíti a kubai ellenforradalmárokat. Megbízói elégedettek vele, most már ta­lán sikerült annyi bizalmat szereznie, hogy Dallin megbí­zásával elindulhat Kubába. Ügy látszik, hogy akik a hát­térben állnak, jól előkészítették a tervet és mindent átgondol­tak. Ui székhely — Dallas Mexikóba utazik, ahol az ot­tani szovjet nagykövetségen jelentkezik. Beutazási vízumot kér a Szovjetunióba, ahova — állítása szerint — szívesen visz. sza térne. De előtte szeretné Kubát és talán a többi szocia­lista országot is meglátogatni. Kérése indokolásául megbí­zói csinos mesét adtak a szá­jába: az USÁ-ban nem érzi jól magát, csak most látja, mit vesztett, amikor a Szovjetunió­nak hátat fordított. Miről regél egy árok mélye ? AZ EGRI SZÉCHENYI utcán nagy munka folyik: megkez­dődött a közmű-vezetékek, csa­tornák felújítása. Mély csa- tomaárok húzódik az útvonal mentén, a járókelők egy része bosszankodva, a többség azon­ban reménykedve, és főleg ér­deklődéssel nézi a munkálato­kat. Még a nem szakemberek figyelmét is megragadja, hogy mennyi régi csővezeték, csa­torna kerül elő a föld mélyé­ből, és milyen érdekes, hogy a mostani utcaszintnél lejjebb, az árakfalak elütő, más színű rétegeződést, sőt kőmaradvá­nyokat is mutatnák. Az árok- ásás azután a Szakszervezeti Székháztól dél felé haladva, egy még különösebb, nagy je­lentőségű szakaszhoz ért: a Marx Károly utca torkolatánál, körülbelül 100—200 cm mély­ségből, hatalmas vörösfenyő gerendák, rőzsefonás és külön­féle apróbb tárgyak kerültek elő... Igen, nem kétséges, az álta­lunk már régen sejtett, régi leírásokból ismert létesítményt, az itteni középkori út marad­ványait tárta fel az ásó! Itt vezetett évszázadokon át az az országos jelentőségű útvo­nal, amely az Alföldet Egeren át a Felvidékkel, az észak-ma­gyarországi bányavárosokkal kötötte össze. Egerben, és hogyan folyt az utak megépítése? Első írásos adatunk, amely a város völgyének ingoványos mivoltát említi, a XVI. század­ból való. Estei Hippolit, Má­tyás király sógora (1498-1520 között volt egri püspök) „1517 telén jelenik meg másodszor (!) egri székhelyén. Előkelő kísé­retével vadászatra jött, az ide­genek ... megcsodálták az egri meleg vizet, mert télen sem fagy be és így nagyszerű soly- mászatok folytak rajta vízi madarakra”. A török hódoltság idejében változatlan volt a helyzet. Evlia Cselebi török utazó 1644- ben még elmondja, hogy „ ... a Hatvani Kaputól észak fe­lé... a Martalóc Kapuig (mai néven Ráckapu!) menve, desz­kával fedett, ezerötszáz lépés széles (ez túlzás!) tiszta főút volt...” Ez a feljegyzés éppen a most szóban forgó út török időbeni fennállását bizonyítja! Az utak állapota a török megszállás után lassan kezdett változni. 1719 március 24-én például még kimondotta a vá­rosi tanács „Bíró Uramnak Commitáltatik, hogy az M. I. háza mellett lévő elromlott Uc- zát... Fábul a’ hol legh Szük­ségesebb reparáltassa.. De azután mégis felvetődött a tökéletesebb, kövezett utak megépítésének a gondolata. Így például 1756-ban a tanács már közmunkát rendelt ki: „A Szt. Miklósi Utczának (ma Széchenyi utca (Ki Tütésséhez) (feltöltés!) ... és Útnak repa­rálásához applicáltatni fognak Felnémethi Hóstyán és Város­ban találandó Szekerek.. A KŐVETKEZŐ évtizedek­ben azután bekövetkezett a belváros mély köztereinek a fokozatos feltöltése, és a XIX. század elejéig legtöbb helyen a végleges útburkolatok kiépíté­se is. így történt, hogy Eger múltjának eme érdekes fejeze­tei már csak a mélyre hatoló ásók nyomá- kerültek felszín­re — és így meséltük el a város múltja iránt érdeklődőknek. Hevesy Sándor Az Eger-patak völgye a tör­ténelem előtti időkben ingo­ványos, mocsaras terület volt. Ez a vizenyős ártér a mai Széchenyi utca—Knézich Ká­roly utca között helyezkedett el. Közepén sziget állott. Az árvizeknek a hordaléka alakí­totta ki később a piac helyét, a mad Dobó István terel), ahol a középkorban templom, majd török mosche állott. Északon, a Malom utca felett, a patak egy „hideg tavat” alkotva lé­pett be a város területére, és délen, a mai strand helyén „meleg tó”-val bővülve hagyta el városunkat. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK kö­zött) kellett megoldani az utak kérdését. Nem volt más lehe­tőség, mint a mély, mocsaras részeken, az utaknál gerenda­vázat készíteni, és erre rőzse- fonást, kavicsréteget helyezni, hogy így a járművek, lovasok az iszapban el ne süllyedjenek. Az így elkészített utakat meg­találtuk a város számos he­lyén, a jelenlegi terepszint alatt 100—180 cm mélységben és ilyen út került most elő a Széchenyi utcán. Meddig tartott ez az állapot Modern lakásba modern bútort! Megkezdik-e az új lakóhálószoba-bútorok gyártását Gyöngyösön A Heves megyei Bútoripari Vállalat III-as számú gyöngyö­si telepének munkáján nem észlelhető a januári átszerve­zés nyoma. Serényen folyik a munka, vígan kopognak a ka­lapácsok, vászon, majd színes huzat kerül a kecsesen hajló bútorokra. És a vásárló talán nem is gondol arra, hogy mennyi kéz munkája rejtőzik egy-egy ilyen kényelmet szol­gáló használati tárgyban. — Gyártmányaink minőségé­re vigyázunk — mondja Far­kas Lajos telepvezető. — Egy­részt lelkiismeretességből, más­részt mert az ország legtávo­labbi vidékein is ismerik gyártmányainkat. — Jelenleg melyek a fő gyártmányféleségek? — Régi profilunk a Béke- garnitúra, amely — minden dicsekvés nélkül mondhatom — országos hírnevet, készítői­nek pedig elismerést szerzett. — Mennyit készítenek belő­le? — Ebben az évben száz da­rabot. — És ezenkívül... ? — ötven szóló rekamiét ét 280 sezlont. — A közeljövőben a hagyo­mányos bútordarabokon kívül számíthat-e a vásárlóközönség valami újdonságra? Hosszasan fontolgatja a szót, ám végül is... — Erről nem szívesen beszé­lek előre, mert az is lehet, hogy a tervek csupán papíron maradnak. — Ezek szerint a megvalósí­tásnak valami akadálya van? — Van ... Éspedig az, hogy jóváhagyja-e a központunk és az illetékes kereskedelmi szerv. — És mi lenne ez az újdon­ság? — feszegetem tovább a kérdést. — A lakóhálószoba-gamitú- ra... — Milyen darabokból áll? Mi az előnye a vásárlók szem­pontjából? — Háromajtós szekrényből, két heverőbői, egy kihúzható asztalból áll és ehhez termé­szetesen megfelelő kárpitozott székek tartoznak. Végered­ményben ez egy háló és kom­binált szóba keveréke ... Elő­nye pedig, hogy ízlésesen be lehet vele rendezni a mai kis lakásokat a kényelem megtar­tása mellett. — Jelenleg ilyen típust se­hol sem gyártanak nálunk? — Külföldről szállítjuk, mert ott nagyon kedvelik, és hazai viszonylatban igen kapós áru­cikk. Hát ha kedvelik a hazai vá­sárlók, és főleg ha előnyös, mi is gyárthatnánk. Mert az tény, hogy a régi, hagyományos bú­torféleségek elhelyezése az új, nem valami tágasnak mond­ható lakásokban gyakran gon­dot okoz. Ezért lenne helyes, ha bútoriparunk is lépést tar­tana, , illetve igazodna a jelen­legi építkezési módhoz. Gyön­gyösön pedig erre lehetőség van. Csupán az szükséges hoz­zá, hogy a Heves megyed Bú­toripari Vállalat illetékesei jó­váhagyják a gyártási terveket Laczik János Acrt**'-’ — Giziké, ne keltse lel ben­nem az alvó oroszlánt. öt nap múlva közlik, hogy kérését nem teljesítik, egyben a kubai nagykövetséghez uta­sítják. De ott sincs szerencséje. A New Orleans-i ajánló levél nem túlságosan bizalomkeltő. Éppen ezért még aznap éjjel elhagyja Mexikót. Balul végződött kísérlete után nem maradhat tovább New Orleansban sem. Itt már túlsá­gosan ismertté vált. Dallin és emberei úgy látják helyesnek, ha más városban adnak Os­wald számára megbízást. Lát­ajánlják emberüket. Ez a szer­vezet egyike a legjobboldalibb beállítottságúaknak, amely a leszerelés ellen küzd és fana­tikusan követeli az USA kilé­pését az „amoralis, ateista, ne­künk teljesen idegen beálk'tott- ságú Egyesült Nemzetek Szer­vezetéből”. Ezek az emberek szereznek számára és családjának lakást. Irving elővárosban Mrs Paine- hez költözködnek be. Mrs. Paine jól beszél oroszul. Egész életén keresztül össze­kötőként műkö­dött a mense- vikek, trockis- ták, szociáljor- radalmárok és az USA szov­jetellenes szer­vezetei között. Mrs. Paine szá­mára egész éle­tében két fon­tos dolog léte­zett: a pénz és az antikommu- nizmus. Ö fog tehát Oswald- ról és családjá­ról gondoskodni. Könyv a Szovjet­unióról Sidney és Wal- ner otthagyják a sokak által látogatott éjjeli mulatót és ke­vésbé forgalmas helyen talál­koznak Oswalddal. Oswald most múlt 24 éves. Mindkettő­jükre kedvező benyomást gya­korol. Karcsú, jól szabott öl­tönyt visel, mégha meglehető­sen viseltesnek is látszik. (Folytatjuk) Oswald New Orleansban röpcédulákat terjeszt. ják, hogy számíthatnak rá, en­gedelmes eszköz a kezükben kisebb feladatok végrehajtásá­ra. Éppen ezért Dallasba irá­nyítják. Eddigi gazdái a „Független konzervatív választók informá­ciós és koordinációs szolgá­lata’’ szervezet figyelmébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom