Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

4 ÄEPOJSAO 1964. március 17., kedd A% ércbányászat terveiből A JÉGCSAFROJ T OK úgy lógnak, mint valami hatalmas szakáll Függőleges, friss, alu- miniumszínű jégszőrzet — négy és fél méter magas. Ennyi voll a víz esése, amíg a Szalajka- patak a sziivásváradi malmot hajtotta. Ilyen magasról zu­hant a víz a régi fakerék lá­dáiba, s az újabb vasturbina lapátjaira. Most áll a víz. A zsilipet le- ' zárták, s mögötte jéggé kemé­nyedéit a „legerősebb ital”. Vastag jégkéreg borítja a fel- duzzasztott kis tavacskát és környékét. A környék pedig: az egész udvar. Az udvart „felverte” a jég, csak a malom tornácán látszik ki a föld. A malom mögött, ahol a „bakó” áll, hallani, hogy zúg a víz. A tp partjait annak idején rosz- szul szigetelték, s a jég alatt gyülemlő víz betört az udvar alatti' üregekbe, az épület alá. Ügy morajlik, mintha föld alatti vízesés lenne. A nagyon régi molnár fele­sége, lánya és veje laknak a malomépületben, a gyerekeik­kel. A molnámé — nyolcvanhat i éves asszony — mondja: Mozi lesz itt, ugye? Ügy mondják. — Múzeum — javítja ki az általános iskola igazgatója, s az asszony nem érti a szőrszál- hasogatást. — Akkor se marad­hat ilyen „csintalan” az udvar, mert, hogy emberek járnak er­re majd. Azzal a jéggel bizony kellene valamit csinálni.' Délután három lehet, de meggyűjtják a petróleumlám­pát, nem lehet látni. Villany nines, pedig a vezetékek ott kúsaiak a viharvert ház tete­jén. A házról lepattogzott a vakolat, a fal csupasz tégla­testén látszanak az „operáci­ók” nyomai, az idők folyamán végzett javítások, tatarozások, betoldások, a rossz szigetelés hegei. KfSÉRTETHÁZ. Mellette el használt malomkő, múlt szá­zadbeli gépalkatrészek, iromba vasdarabofc. Épen maradt emlék — a múlt Ipartörténetéből? Restaurált, szigorúan prak- ticista célok érdekében felújí­tott emlék. Nemrég leszerelték a kis teljesítményű géneket s a malom már óránként két mázsa búzát is meg tudott őrölni. Régebben? Négy-öt mázsát naponta — mondja egy hetvenöt éves mol­nár —, de csak akkor, amikor már beszereltem a vasturbinát. Negyven éve is van már annak, amikor „agyonütöttem” a fa- kereket Tetszőt tudni, korhadt volt, semmire sem való. A mostani berendezés a hu­szadik században készült. A gépek „őröltek más malomban” ik a felszerelés egy rész» a Jcömlői malomból kérőit ki. S a szomszédos falvakból hajna­lonként megindultak a „távoli szekerek”, hozták a búzát, ami először a parasztkőre ment, s ha finomlisztet akartak, to­vább a pikiere. A malom százötven, kétszáz éve épülhetett. A Keglevicheké A Mátrai Érc- és Ásvány­bánya Vállalat éves termelési terve kétmillió forinttal keve­sebb ugyan, mint a tavalyi volt, ám az üzemek feladatait tekintve, mégis emelkedés mu­tatkozik a legfontosabb terv­feladatokban. A vállalati vi­szonylatban történő tervcsök­kenést a recski ércbánya két­ezer tonnával kevesebb terme­lési terve okozza. Szükség volt Recsken a kapacitás szűkíté­sére, mert jelenleg is 14 400 tonna rézszínpor vár elszállí­tásra. Gondot és kiadást jelent ez a vállalatnak, mert bár­mennyire is hibájukon kívül fekszik ez a nagy mennyiségű készlet Recsken, a bank a készletezésért közel kétmillió kamatot számol éves viszony­latban. Ez pedig nem előnyös sem a vállalati gazdálkodás szempontjából, sem a dolgozók nyereségrészesedése tekinteté­ben. Ugyanezt mondhatjuk él a felnémeti őrlőművel kapcso­latban is, ahol 52 200 tonna őrlemény vár elszállításra. Hangsúlyozzuk, nem az üzem vezetőinek hibájából. Pedig a mezőgazdaság igényli ezt a ta­lajjavító szert. Ezért helyes lenne végre, ha a MÁV illeté­kes vezetői szállítási eszkö­zökről gondoskodnának. Mert hiába készítünk terveket a szikes talajok megjavítására, ha az ehhez szükséges anyagok nem jutnak el rendeltetési he­lyükre. — Az üzemi tervek emelke­dése főleg a gyöngyösoroszi bányánál és ércélőműnél mu­tatkozik meg — folytatja nyi­latkozatát Mitnyik János terv- volt, míg az idén 6000 tonnát osztályvezető. — Ölomszínpor- kell adnunk. A felnémeti mész- ból például a tavalyi 1830 ton- őrlőműnek is 1000 tonnával nával szemben, az idén 2200 kell többet adnia az elmúlt tonnát készítünk. Clnkszíhpor- évi tervhez viszonyítva, ból a tavalyi terv 5147 tonna " (Laczik) KISIPAROSOK. FIGYELMÉBE 1 A Minisztertanács a Kisipari Ex­portra Termeltető Irodát (KETI-t) már 1955-ben azért hozta létre, hogy a szállítási szerződések tekin­tetében, mint szocialista szektor át­hidalja az állami és szövetkezeti vállalatok, valamint a magánkis­iparosok közötti termeltetési és oénzügyi problémákat, szervezze a kisiparosok export, közvetett export és importpótló tevékenységet olyan gények kielégítésére, melyet más állami vállalatok valamilyen oknál fogva kielégíteni nem tudnak. A KETI az elmúlt évek alatt ezt a feladatot a vonatkozó rendelke­zések által körülírt módon megfe­lelően látta el és néhány év óta or­szágosan, vidéki vonatkozásban is sokat tett. A vidéki, illetve vidék­re telepített iparvállalatok részéről azonban egyre több igény merül fel és szükséges, hogy még több helyi, megyei kisiparos kapcsolód­jon a munkába, olyanok, akik ki­váló szaktudással és megfelelő mű­nely berendezéssel rendelkeznek. Ezt a szervező munkát az ország különböző területén létesített ki- rendeltségek látják el a KIOSZ megyei titkárságok közreműködé­sével. Felhívjuk a kisiparosok figyel­mét, — főleg a lakatos, öntő. mű­szerész, idomszerész, esztergályos* stb. szakmabelieket —, hogy je­lentkezzenek a területileg illetékes KIOSZ megyei titkárságom, kér­jenek felvilágosítást és előzetes ajánlati lapokat. Szerződéses viszony esetén a kis­iparosok igen jelentős adókedvezr ényben részesülnek, szükség sze­rint anyagot, vagy anyagkiutalást kapnak és megfelelő munkaalkal­mat nyernek. Az eredményesen végzett KETI munka alkalmas arra, hogy az egyéni és közérdek e téren is na­gyobb összhangra találjon és a lakosság helyi igényei is jobb ki­elégítést nyerjenek. f—I Biztos ami biztos... Az ok­tató felügyelete mellett még egy utolsó ellenőrzés a motor fölött: üzemképes-e, nincs-e valami hibája, aztán ki a vá­rosból, s előre a felnémeti or­szágúton! Tehergépkocsival — tanuló­vezető mellett... Ha Veréb János nem ülne most velünk harmadik sze­mélyként a vezetőfülkében, — tudom, — kétszer is meggon­dolnám ezt az utat! No, ezen csak úgy magamban morfon­dírozom, világért sem bánta­nám meg bizalmatlanságom­mal a komlói termelőszövet­kezet derék vontatósát... Az oktató azonban, úgy látszik, gondolataim között olvas: — Csontos Józseffel, már nyugodtan mehetne nélkülem is, rá merném bízni a kocsit, de a szabály az szabály: vizs­ga előtt őt sem engedhetjük még útnak önállóan! Nyugodt tempóban, egyenle­tes zúgás mellett harapja te­herautónk a kilométereket* akadály, szabad a pálya. Tanulóvezetővel 11 v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w^^ — országúton, városban ... — Mennyivel megyünk? — Ötvennel... Óvatos va­gyok. Idekinn az országúton különben hetven a maximális, lakott területen pedig legfel­jebb negyven — válaszol a tanulóvezető... Kerülöm a szót, feleslegesen nem kérdezgetem, nem zava­rom egyikőjüket sem, inkább csak jegyzem, amit ők beszél­nek: — Menet közben, gyakran nézzen a visszapillantó tükör­be, figyelje, valami más jár­mű nem akar-e előzni... Az országút felezővonalán ne menjen át feleslegesen, ne aka­dályozza a forgalmat. Ellen­őrizze az cúajnyomást! Ha tó­csát lát, s az út szélén járó­kelőt, lassítson, ne csapja össze sárral az embert! Na, de most már elég is talán, fordulha­tunk — rendelkezik hirtelen az oktató —, 'visszamegyünk a városba... Hogyan veszi a kanyart? — Jobbra kis ívben, balra pedig nagyban! Az országúton még csak hagyján, de benn a városban, már lényegesen nehezebb a közlekedés. A szabályos veze­tés, bizony, alapos próbára te­szi, még a régi, gyakorlott pi­lótákat is... Eger, különösen jó ,Iskolaterep’: utcái szűkék, — és ráadásul a gáz- és csator­naépítkezések ... Meg az a sok tábla: ember legyen a talpán, aki pontosan eligazodik közöt­tük! — Nono, csak lassan, szaki! inti óvatosságra tanítványát az oktató — előttünk szekér áll a--------------------------------------\ já rda mellett, szemközt pedig, nézze csak, személygépkocsi közeledik. Várjon... Jó, rend­ben, ha nincs mögöttünk előző, bátrabban is mehet tovább! Húzat, jó, most kapcsol, így... — vezényel az oktató. Tapasztalt, kipróbált ember Veréb János, negyed százada dolgozik szakmájában, „ci­vilben”: garázsmester a MÁVAUT-nál... van hát kitől tanulnia az újoncnak! — Csontos kolléga — így mondja már az oktató —, meg is ragad minden kínálkozó al­kalmat a szakmai fogások elsa­játítására, nem is panaszkod- hatom rá! De, hiszen így is kell tennie, ha már a vontató­ról teherautóra kívánkozott... A Széchenyi utca közepe tá­ján lassít a kocsi, megcsikor- dul a fék, — s a járdaszélre húzódva megállunk. Így van ez mindig, a „körutazás” innét indul, és itt is ér véget: a KPM Autókőzlekdési Tanintézetének kirendeltségén... iSVÓM) Biztosítás - biztonság! Mert kár mindenkit érhet, de kártérítést csak a biztosított kaphat. Az előrelátó ember idejében köt biztosítást életére, testi épségére, valamint vagyon­tárgyaira. Magyarországon 3A mimé embernek biztosítása. Korszerű, sokféle kárra kiterjedő biztosítási módozatokkal állunk a lakosság rendelkezésére. Állami biztosító Heves megyei Igazgatósága Felveszünk fiúkat szakács, cukrász, felszolgáló tanulónak. Érettségizettek előnyben. Illetmény és munkaruha-ellátás az idevonatkozó rendelkezések értelmében. Egri Vendéglátóipari Vállalat Központja, v Eger, Dobó tér 2. Vezető diétásnővér munkakörbe 1600 forint havi alapbérrel megfe­lelő szakmai gyakorlattal rendel­kező okleveles diétásnővért a lkai- • máz az egri megyei kórház. Posta­cím: Eger 1. Pí. 15. Diétásnővért 1400 forint havi alapbérrel alkalmaz az egri megyei kórház. Postacím: Eger 1. Pf. IS. 1 szoba konyhás családi ház be­költözhető^ éggel és szépasszony- völgyi 22-es számú pince eladó. Ér­deklődni: Eger, Szalóki út 2. ez. alatt. Folyó hó 13-án, a reggeli személy­vonaton felejtettem 2 zsebes irat- táskámat, benne fontos iratokkal. Megtalálója hasznát nem veheti. Iratokat küldje vissza Tóth István munkavezetőnek Gyöngyös, Zöld­fa u. 6/1. — nagy jutalom ellené­ben. Különleges hálószoba-berendezés, kombinált és televíziós szekrények, antik és stílbútorok, tervek sze­rint is. Fizetési könnyítéssel. Sző­ke műasztalos, Üjpest, ősz utca 41. Gyár- és Gépszerelő Vállalat ke­res diósgyőri és tiszaszederkényi munkahelyeire lakatos, kovács, he­gesztő, csőszerelő szakmunkásokat és segédmunkás okát. Keresünk to­vábbá munkavédelmi vizsgával rendelkező munkavédelmi előadót. Jelentkezés március 16-tól 21-ig. Miskolc—Diósgyőr kertésztelepi le- gényszájló (Hámor étteremmel szemben), vagy Bp., VI., Paulay üde u. 52. alatt. Hízó eladó. Jakba Károly. Felné­met, Rákóczi u. 30. Egy db 800-as Kirschner négy- márkás szalagfűrész eladó. Cím: Pőhle Tamás, Gyöngyös, Petőfi u. 102 . Jöjjön el, nézze meg! Péterváeá­ra és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezeit március 20-án, este 18 órai kezdettel kultúrműsorral egy­bekötött divatbemutatót rendez, A járási tanács kultúrtermében. Be­mutatásra kerülnek a tavaszi nőlj férfi és gyermek konfekciók. Könyvbarátok közöljék érdeklő­dési körüket ANTIKVÁRIUM, Bu­dapest, XII., Kiss János altábor­nagy u. 54. Rekamiék, garnitúráig olcsón* részletre is. Farkas kárpitosnál. Budapest, Wesselényi u. 26. Nagy­diófa u. oldalon). QMPWm A Magyai Szociálisul Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megye) tanács lapja. Pöszerkesztő: PAPP JANOS Szerkesztőség: Eget, Beloiannisz utca 9. Telefon: 12-51 12-<3 PoétaOók: S3. Kiadja: a Heves megye) Lapkiadó Vállalat Felelős madó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger, Baicsy-Zstllnszky utca I. Telefon: 24-44 PostaBók: HL l SZ.: 23 062 Terjeszt) a Magyar Posta Előtlze*- oető a . hely) postahivataloknál ér • kézbesítőknél Heves megyei Nyomda Vállalat Eger. Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán Józset a malmon is: hiába újították fel a berendezést — elcsende­sedett. Az emeleten, a gabonát szállító csövekben a huzat ka­paszkodik a futószalag kana­laiba, a földszint rideg, nedves falai között kiszellőztethetet- lenül megszorul a dohos, rossz levegő. Múzeum? Mit tennének a múzeumba? Csak az egy-két évvel ezelőtti gépek lennének a látnivalók? — Ki kellene cserélni a gé­peket. Ha sikerül „eredeti”, korhű berendezést szerezni, ér­demes lesz megnyitni a mú­zeumot. A malom így is a me­gye egyik legértékesebb ipar- történeti műemléke — mondja Bakó Ferenc, az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum igazgatója. — Talán a Gabonatröszt központ­ja segít majd. És itt lehetne el­helyezni azt a gyűjteményt is, amelyet Gál Gyula általános iskolai igazgató lakásán tekin­tenek meg a környék múltja, régészeti és néprajza emlékei után érdeklődő idegenéit. Múaeum lehetne — a jégen. A FESTŐI VIDÉK még egy nevezetességgel gyarapodna. Múzeum lenne a pusztuló, ipar- történeti emlékből, amely most valahogy a kulturális és ipari „senki földjén” terül el. A ma­lomipar nem tart rá igényt, mert korszerűtlen, nem gazda­ságos, elavult. A múzeumok sem tartanak rá igényt — mert túl fiatal, „talán még mo­dem” is. Krajczár Imre / Malom a jégen volt valamikor, majd a lovag : Wesalyek tulajdonába került, s ■ legutolsó gazdáik a Pallavici- niek voltak. — A gróf nem szerette a ma­lom zaját, azért vette meg egy árverésen, hogy elhallgattassa — mondja a legutolsó molnár. Az öreg, aki „agyonütötte” a kereket, nem akar emlékezni rá, hogy a malom időközben másé lett. A Pallaviciniek fülét nem is annyira az egyenletesen, kelle­mesen zúgó malom hangja sér­tette, hanem a malom végében levő kender-bakó. A tompa ütések monoton zaja, a kender- csomókra csapóe„ sújkok puf­fanása elől nem lehetett me­nekülni: a nesz betört a kas­tély leeresztett redőnyei mögé, hiszen, amikor megindult a malom, s a „bakoló” asszonyok leültek a tuskók mögé, úgy dongott a föld, mintha vágtató lovak közelednének. ÁRVEREZTEK, gazdát, ma­lomkereket és garatot cserélt a vízimalom: háború volt, béke, önkényuralom: csak a kocsik nem kanyarodtak máshova, a környéken híres „finomlisztet” őrölő malomban sohsem járt üresen a garat. Évszázadok tanúja... A dű- ledező romok előtt hajtatott el 1856-ban Ferenc József császár, mikor Miskolcról Egerbe uta­zott. „Szomorú időket élünk” — írták a református egyház- közösség jegyzőkönyvébe. A szomorú idők nyomot hagytak így most az igények 60 száza­lékát tudják csak kielégíteni. Szert kénytelenek a fő tenge­ly es javításokat saját maguk elvégezni, amelyhez viszont kevés a jelenlegi felszerelés. Az MTZ traktorok javítása a hidraulika miatt elhúzódik, nincs olajnyomás-mérő óra, különböző tömítőgyűrűk: a DT 413-soknál a hátsó híd terve­zési hibája miatt állnak a gé­pek. De nincs hengerpersely, hengerblokk, csapágyak, s ezek hiánya szinte megbénítja a ja­vító szolgálat tervszerű mun­káját. — Sok gondot okoznak a nagyjavító vállalatok is — mondja végezetül Hevér Lajos. — Rengeteg minőségi hibát vétenek, s e hibákat is ne­künk kell korrigálni. Január elsejétől például két szerelőnk csupán ezt a munkát végzi. Ebben az évben 470 ilyen mo­tort kell garanciálisán javíta­ni. Nem is beszélve arról a 200 ön tözömotorról, amelynek esetleges javítását szintén ne­künk kell ellátni ... Ezek a tények valóban nehe­zítik, akadályozzák az „új” üzem jelenlegi tevékenységét. Az átállás pillanatában éppen ezért, több segítséget kaphat­nának a javító állomások. Fazekas István — Az idén, az összevonások, átszervezések következtében sok erőgépet átadtunk a ter­melőszövetkezeteknek — foly­tatja a magyarázatot a főmér­nök. — Az új helyzetnek megfe­lelően, ránk elsősorban a gé­pek javítása, karbantartása, felújítása vár. Ha szakszerűen akarnám kifejezni magam, azt mondhatnám: a termelőszö­vetkezeti gépek teljes műszaki javítása és kiszolgálása lesz a fő feladatunk. Beszélgetés közben derül ki, hogy már tavaly 32 ipari ta­nulót szerződtettek szerelő­nek, az idén pedig 24 tanuló­val emelik a létszámot. Pilla­natnyilag biztosítani tudják a gépek javítását, de ha már ki­sebb javítások elvégzése is az ő feladatuk lesz, több szerelő­re és tágasabb szerelőcsarno­kokra, korszerűbb felszerelés­re, sőt, sokkal jobb anyag- és alkatrész-ellátásra is szükségül«- lesz. És ezzel máris a régi prob­lémára terelődik a szó: az al­katrészellátásra. Az átállási gondok mellett az alkatrészel­látás kegyetlen útvesztői is nehezítik az amúgy is nehéz, sok gonddal járó munkát. A nagy gépjavítóktól nem kap­nak elég motort, s főleg időben késnek sóikat ezek a motorok. Az új név: Tamaszentmik- lósi ÁUami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás hevesi köz­pontja, Az udvaron kőműve­sek bontják a falakat Abla­kokat, ajtókat raknak be, nyitnak új. bejáratokat, köz­ben épületszámnyal is toldják a régi irodákat, hogy minél előbb rendes kerékvágásban végezhessék új feladatukat a volt gépállomás dolgozói. Az igazgatót: Hevér Lajost keresem, de egyélőre ered­ménytelenül, mert az irodák szükségmegoldásként szana- széjjel vannak. így találom meg az egyik helyiségben Fal- esik Béla főmérnököt, aki áll­ványok, szétbontott falak kö­zött vezet él az igazgatói iro­dáig. Arról beszélgetünk: miért volt szükség a gépállomások megszüntetésére, a gépjavító állomások összevonására, s eb. bői kifolyólag, mát várhatunk ezektől az állomásoktól? Mi a feladatuk ebben az évben, s az elkövetkezendő időkben? — Az élet tette szükségessé a gépállomások megszünteté­sét — magyarázza Hevér Lajos. — Ma már majd minden szövetkezetiben elegendő erő- és munkagép áll rendelkezésre. Az az igazság, a gépeknek ott kell tartózkodniuk, ahol használják is őket.' ÁTSZERVEZÉS ALATT Megszűnnek a gépállomások — Feladatuk: a gépjavítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom