Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

2

NÉPŰJSÁG

1964. március 11., tedd

A ígM iürilcistöttség hazaérkezett Bukarestbe

Hruscsov Ga*ruhán meghesaéléseket folytatott a küidüuség tagjaival

A Román Munkáspárt Központi Bizottságának; küldöttsége hétfőn a kora délutáni órákban hazaérkezett Bukarestbe. A küldöttséget Ion Ghe- orghe Maurer vezette, tagjai Emil Bodnaras, Nicolae Ceau- sescu és Chivu Stolca voltak. Mint ismeretes, a küldöttség tárgyalásokat folytatott Pekingiben a Kínai Kommunista Párt, Phenjanban a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának képviselőivel.

A küldöttség hazaérkezésekor a repülőtéren megjelent a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának valamennyi tagja és póttagja, Gheorghiu-Dej, a Központi Bizottság első titkára vezetésével.

★

Vasárnap és hétfőn Gagrá- ban, Ngikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott a Román Munkáspárt küldöttségével, amely Ion Ghe- orghe Maurer, a Politikai Bizottság tagja vezetésével Peringben és Phenjanban járt. A megbeszélésem szovjet részről

Anasztasz Mikojan, Vaszílij Mzsavanadze és Jurij Andropov, román részről Emil Bod- naras, Nicolae Ceauseseu és Chivu Stoica vett részt.

A két párt képviselőd véleményt cseréltek közös érdekű kérdésekről. A marxizmus— leninlzmus, a proletár nemzetköziség elvi alapján különös figyelmet szenteltek a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége és összeforrottsá- ga megszilárdításáért vívott harc kérdéseinek. A találkozó a testvéri barátság szívélyes légkörében zajlott le.

★

A Román Munkáspárt Központi Bizottságának Ion Ghe- orghe Maurer vezette küldöttsége elhagyva a Szovjetuniót, a különrepülőgép fedélzetéről táviratot küldött JMyikita Hrus- csovnak. A táviratban szívélyesen üdvözllk Hruscsovot és az SZKP Központi Bizottságát és sok sikert kívánnak a szovjet népnek a munkájához és a kommunizmus építéséért vívott harcához.

A nyugatnémet kancellár engedelmesen halad az elődje által kitaposott úton

Erhard beszéde a CDV hannoveri kongresszusán

A CDU hannoveri kongresz.

szusán hétfőn Erhard kancellár hosszabb beszámolót tartott a kül- és belpolitikai helyzetről. Külpolitikai fejtegetései arról tanúskodnak, hogy Erhard — Adenauemek vasárnapi beszédében kiadott jelszavát követve, — engedelmesen halad az elődje által kitaposott úton. A kancellár nem vetett fel egyetlen új elgondolást vagy eszmét sem, mely alkalmas lenne a nemzetközi problémák megoldásának megközelítésére és a nemzetközi légkör •megenyhítésére, ellenkezőleg, még számos vonatkozásban tizemmel láthatóan magáévá tette a CDU szélső jobboldalának merev, enyhülésellenes álláspontját.

A nyugati politikát Illetően Erhard leszögezte, hogy a bonni politikának sarkköve topábbra is a NATO, valamint a Franciaországgal kötött együttműködés marad, s Bonn az Egyesült Államokkal épp olyan ja barátságot akar, mint Franciaországgal, (Megfigyelők körében feltűnést keltett, hogy

Johnson nyilatkozata kul- és belpolitikai kérdésekről

Erhard — korábbi megnyilatkozásaival ellentétben — most meg sem említette Angliát.)

A német kérdésben Erhard ’smét félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy a bonni politika központi törekvése to, vábbra is az NDK bekebelezése marad. „Nincs két német állam” — hangoztatta, majd kijelentette, hogy kormánya „világosan a nem-et állítja szembe mindazokkal”, akik a nyugati szövetségen belül egyes kérdésekben kompromisszumos megoldásokra törekszenek, s azt hangoztatta, hogy egy ilyen politika „beláthatatlan, de mindenesetre tragikus következményekkel járna”.

Erhard bejelentette, hogy kormánya nemrégiben előterjesztette elképzeléseit szövetségeseinél a német kérdésben kifejtendő „új kezdeményezés" érdekében. Ezek a bonni elképzelések — mint a kancellár szavaiból kiderült — túlnyomó- részt a bonni politika régi téziseit tartalmazzák. Erhard szerint ugyanis minden új kezdeményezésnek a következő négy alapelven kell nyugodni: 1. A négy nagyhatalom annak idején kötelezte magát a német egység helyreállítására 2. A német kérdéssel kapcsolatos nyugati politika alapja ne egy „ideiglenes megoldás” legyen, hanem a „teljes újraegyesítés” — természetesen Bonn szájaize szerint. 3. A leszerelés és az európai biztonság kérdéseit össze kell kötni az újraegyesítéssel. 4. Keresni kell az utakat és módokat „a Németország megosztottsága által előidézett emberi nehézségek” áthidalására.

Ez utóbbi ponttal kapcsolatban Erhard kitért a berlini látogatási engedélyek ügyére is. Azt mondotta, az a felfogása, hogy tovább kell folytatni az ezzel kapcsolatos megbeszélésekét, ugyanakkor azonban vi- lágsan értésre adta, hogy Bonn továbbra Is saját feltételeinek elfogadásától teszi függővé a megállapodást. Így azt követelte, hogy „egész Németországban állítsák ismét helyre a teljes mozgási szabadságot”. Egy szóval sem válaszolt azonban Abusch-nak arra a javaslatára, amelyet az NDK miniszterelnök-helyettese egy

nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatában tett nemrégiben, hogy tudniillik ezt a kérdést az NDK és az NSZK kormányainak képviselői között folytatandó hivatalos tárgyalásokon rendezzék.

Erhard továbbá megígérte: „Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy mi is hozzájáruljunk szövetségeseinknek ama fáradozásaihoz, amelyek arra irányulnak, hogy enyhülés jöjjön létre a Szovjetunióhoz és más kelet-európai népekhez fűződő viszonyunkban.”

A kancellár ugyanakkor azt is értésre adta, hogy a nyugatnémet kormány továbbra sem hajlandó elismerni az Odera- Neisse-határt és miközben tiltakozott a revansizmus vádja ellen, nem átallotta „kommunista imperializmussal” vádolni a szocialista országokat.

Erhard részletesen foglalkozott a nyugat-európai együttműködés problémáival is. Hangsúlyozta: a bonni kormány kitart ama célja mellett, hogy a Közös Piacon túlmenően létrehozzák a nyugateurópai országok politikai egységét is, mert egy ilyen „közös politikai akarat által egyesített Európa világpolitikai felelősség hordozására is képes”. Elismerte azonban, hogy ennek az egységnek az ügye pillanatnyilag nem a legjobban áll és „nem Od okot túlzott reményekre”.

A közös piaci problémákkal foglalkozva, Erhard kijelentette, hogy a közös gabonaár kérdőében megvédik majd a nyugatnémet parasztság érdekeit, majd azt hangoztatta, hogy a Kennedy-menetről folytatandó tárgyalások „az atlanti társasviszony próbakövét jelentik és komoly próba elé állítják az európai gazdasági közösséget Azt hangoztatta, hogy a nyugati világ „létét vagy nem létét döntheti majd el”, vajon megszilárdulnak-e vagy pedig meglazulnak a kapcsolatok Amerika és Nyugat-Európa között

Erhard beszéde belpolitikai részében elsősorban gazdaságpolitikai problémákkal foglalkozott, s komoly aggodalmát hangoztatta „a lappangó inflációs folyamat” miatt.

Elutasította a szociális kiadások növelésére irányuló követeléseket, mondván, hogy „takarékoskodni kell”.

Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére

A Magyar Népköztársaság fegyveres erői április 4-én, hazán I? felszabadulásának 19. évfordulóján díszszemlét tartanak, A felvonuló egységek már készülnék, hogy az április 4-i díszszemlén, . felszabadulásunk évfordulójához méltóan juttassák kifejezésre fegyveres erőink erejét, egységét és fegyelmét.

Közzétették a LEMP KB l| . kongresszusának téziseit

A LEMP Központi Bizottságának IS. teljes ülésén megvitatták és elfogadták a LEMP 1964. június lS-re összehívott IV. kongresszusának téziseit. A tézisek ismertetik a népi Lengyelország fejlődésének - kétév- tizodes eredményeit, az ország új ötéves népgazdasági tervének Irányelveit ég a párt feladatait.

BOGON AD ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET Boconádon most nyíló büféfalatozója részére szakképzett

italboltvezetőt

keres, aki a főzésben is jártas. Erkölcsi bizonyítvány és működési bizonyítvány szükséges.

Keresünk

segédmunkásokat

április 6-án beinduló ásatási munkákhoz.

Nyugdíjast is alkalmazunk. Építésvezetőség, Eger, Vármúzeum

Fordította: Szalbmárí Gábor

tőket. Éppen akkor csaptak rájuk, amikor egy zuhanó- repülés után felfelé hilztak. A négy közül nyomban harcképtelenné vált egy.

Parázs légicsata keletkezett ott fenn a magasban. A gépek hol eltűntek áz éj Sötétjében, hol meg ismét előbukkantak. Színes lámpáik ilyenkor megmegcsillantak a hold gyér fényében. Tűzcsíkok cikáztak az égen. Valahol a felhők között egyszer csak egy vöröslő go rnolyag keletkezett. A követke. ző pillanatban — mintha csak tűzijáték lenne — ezer apró fénycsóva pattant ki belőle... Kigyulladt és felrobbant a levegőben egy gép.

Megérkeztek a tartalék Mes- serschmidtek is. Néhány perc múlva már tizenkét német vadászgép ellen kellett felvenniük a harcot, a szovjet repülőknek. Tizenkét gép. Nem nagy szám. Berlin és Hamburg légvédelmi egységei

mindössze ennyit tudtak nélkülözni. Az ő légiterükben is nagyszámú szovjet bombázókötelék tartózkodott. Kelet felől viszont mind újabb vörös csillagos vadászgép-csoport húzott Karlsluste irányába, hogy felváltsák azokat a repülőket, amelyeknek már fogytán volt a lőszerük, s benzinjük is csak annyi maradt, amennyi a Visszafelé tartó útra szükséges.

Fent, a felhők között, szünet nélkül folyt az öldöklő lé- giküzdelem. De lent a repülőtéren sem állt meg a munka, egy másodpercre sem. A súlyos teherrel megrakott szállítógépek egymás után emelkedtek a magasba.

Valamennyi gép Aszker feje felett repült el. Az úttesten feküdt az őrnagy, nem mesz- sae a két kocsitól, ott, ahol Véget ért a Torppal folytatott viaskódása. Aszker hallotta, amint felvijjogtak a magasban a német vadászrepülők. Azón- hal felismerte őket a motor jellegzetesen éles. apró megszakításokkal búgó hangjáról. Miért vannak itt ezek a vadászgépek? Csak nem jöttek rá a repülőtér elfoglalására? Úgy látszik, mégis így van. A repülőtér felől a távolság ellenére is tisztán hallotta a légvédelmi géppuskák fojtott kelepélését, majd egy lángokban álló, nagytestű repülőgép húzott el felette, a föld felé tartva...

Aszker felnyögött Sajgó fájdalmat érzett az egész testében. A halántékát dörzsölte a kezével, hátha alább hagy í uz éktelen zúgás a fejében. Kétszer is megpróbált felállni, de mind a két alkalommal olyan elviselhetetlen, pokoli fájdalom hasított az összeron312 dallasi esküdt nem nyilatkozik

Az angolszász törvénykezés furcsaságait ismerő megfigyelőket is alaposan meghöikiken- tette az a komédia, ami az esküdtszéki verdikt után lezajlott Dallasban, Belli ügyvéd Jack Ruby halálos ítéletének kihirdetése után keresetlen szavakkal szidalmazta a bírót és az esküdteket. Núliány perccel később Brown bíró viszont számos újságíró előtt pompás embernek, remek ügyvédnek nevezte Bellit. A következő félórában már Belli ragyogó bírónak nevezte Brown-t. Brown bíró pedig szarvasvadászatra hívta meg az ügyvédet.

Oswald gyilkosának ügyvédei perrendtartási tévedések miatt nyújtják be az első fellebbezést a texasi legfelső bírósághoz. Ennek elintézési ideje normális körülmények között három hónap. Minthogy azonban a bíróság a nyári hónapokban szünetet tart, a három hónapos türelmi időből lehet több is. Hacsak — vélekednek Dallasban — az esküdtszékhez hasonló váratlan gyorsasággal nem születik meg Austinban is a halálos ítéletet jóváhagyó végzés.

A 12 esküdt elvonult a világ zajától. Állítólag megállapodtak egymás között, nem nyilatkoznak, mi történt a dallasi bűnügyi bíróság elkülönített tanácskozótermében.

csőit lábába, hogy azonnal

eszméletét vesztette.

Most ismét kinyitotta a szemét. Nézte a sötét eget. Hall- gatózott. Csend volt körös-körül. Nagy nehezen felhúzta a mellére a földön elterült karját, amelyre az órája volt csatolva. Felemelte a fejét, hogy lássa a számlapot. De az óra nem működött, összetört.

Az erőlködés kimerítette. Egy ideig mozdulatlanul feküdt. Zihált a melle. Aztán elfordította a fejét, fény derengett. Közeledett a hajnal. Mennyi lehet most az idő? Négy óra? A jelek szerint négy körül járhat. Tehát mindjárt vége az akciónak.. Néhány percig még pihent. Ez az átkozott gyengeség... Attól az egy combsebtől lenne áz egész? Aszker mozdítani próbálta a beteg lábát. De a láb nem engedelmeskedett). Megmerevedett. Aszker felvette a földről Torp kését, amely ott hevert mellette. Felvágta vele a nadrág szárát, s megnézte a sebet. Hosszú, mély vágást, kapott. A dulakodás közben alaposan összeron

*30- lódott a seb széle. Egyhamar nem gyógyul be. Aztán megérintette kezével a sebet, amelyből rnég mindig erőteljesen szivárgott a vér. Aszker azonnal megértette: valami nagyobb véredényt vághatott el Torp kése. Sok vért Vesztett, azért . érzi ilyen gyengének magát.

Övatos-an, hogy ne tegyen egyetlen felesleges mozdulatot sem, amely gyöngítheti, lecsatolta a nadrágszíjgt, aztán jiggyel-bajjal körultekerté a combján, a seb felett, majd a szíj alá dugta a kés nyelét, S néhányat csavart rajta, hog*

gyökeréig nyúljunk, «— mondotta.

Az elnök a továbbiakban hangoztatta, hogy a polgárjogokról szóló törvény elfogadása jelenleg a kongresszus előtt álló legfontosabb feladat. „A négereket száz évvel ezelőtt felszabadították bilincseikből, de nem szabadították meg a bőrszín miatt adódó problémáktól és a még most is tapasztalható vak fanatizmustól. Mindent el akarok követni, hogy a polgárjogokról szóló törvényt elfogadják" — jelentette ki Johnson.

Az elnök „üres sajtófecse- gósnek” minősítette azokat a híreket, hogy Robert Kennedy igazságügy-miniszter és közte éles viták lennének. Hozzáfűzte azonban, ha őszinte akar lenni, akkor meg kell mondania, a mostani időpont nem alkalmas arra, hogy kampányt folytassanak a Demokrata Párt alelnökjelöltségi tisztéért.

vezetést. „Most teljesen mds világban élünk — mondotta. — Az országok saját maguk akarják kidolgozni politikájukat.” Az elnök célzott arra, hogy időről időre „lehangoló incidensek” történnek és az Egyesült Államoknak ezzel kapcsolatban komoly problémákkal kell megküzdenie. Sokszor „nem értenek meg bennünket, sőt, elferdítik álláspontunkat”.

Johnson televízióinterjúja során érintette a francia—amerikai kapcsolatok kérdését is. Elismerte, hogy a két ország kormánya között számos kérdésben nézeteltérés van. Ismét kijelentette, az Egyesült Államok helyteleníti, hogy Francia- ország diplomáciai kapcsolatokat létesített a Kínai Népköztársasággal. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a Kínai Népköztársaság elismerése nem vezet „Kína ENSZ-felvételé- hez”.

A kubai kérdésre térve az elnök hangoztatta, vannak az Egyesült Államokban olyanok, akik „nagyon gyors akciókat” sürgetnek, például azt kö. vételik, hogy az Egyesült Államok tengerészcsapatokat dobjon partra Kubában. Johnson ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak „olyan politikát kell folytatnia, amely fenntartja méltóságát és tekintélyét, de ugyanakkor tartalmazza a szükséges intézkedéseket is.”

Az Egyesült Államok és Panama kapcsolataira térve az elnök kijelentette, a washingtoni kormány nem egyezik abba bélé, hogy előfeltételek alapján folytassanak tárgyalásokat a Panama-csatornával kapcsolatos új szerződésről

Johnson ezután arról beszélt, szükség van arra, hogy az Egyesült Államok kiterjedt segélyben részesítse a külföldi kormányokat, hiszen ez „megfelel az Egyesült Államiak érdekeinek.”

Belpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy kormánya „harcot vív” a szegénység és a tudatlanság ellen. Arra törekszünk, hogy a problémák

Johnson amerikai elnök interjút adott három televíziós társaságnak abból az alkalomból, hogy száz napja tölti be az Egyesült Államok elnöki tisztét. Az elnök hangsúlyozta, kormányának mindenekelőtt erőfeszítéseket kell tennie a béke megvalósítására és „mindent él keli követnie, hogy rendezni lehessen a világon fellelhető nézeteltéréseket."

Johnson ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak e cél megvalósítása érdekében „fenn kell tartania erejét és haialmáf’.

A dél-vietnami helyzetről szólva az elnök kijelentette, hogy „az Egyesült Államoknak ott problémái vannak." A Sai gomból visszatért McNamara hadügyminiszter „terjedelmes beszámolót” terjesztett elő és ezt a nemzetbiztonsági tanács a jövő héten vitatja meg. Johnson hangoztatta, az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a mostani dél-vietnami kormány támogatására „megtel elő és hatékony terveket” dolgozzon ki.

Az elnököt felkérték, magyarázza meg a Los Angelesben elhangzott beszédének azt a részét, amelyet célzásként lehet értelmezni arra, hogy az Egyesült Államok kiterjesztheti a háborút Dél-Vietnamról Észak-Vietnamra. „Nem, én sohasem tettem ilyen célzást” —- mondotta az elnök. Johnson Hozzáfűzte, az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka, hogy Délkelet-Ázsiában marad és e térségben minden támogatást megad szövetségeseinek.

Johnsontól megkérdezték, milyen módon képzeli el az Egyesült Államok szerepét az új világban, abban a világban, amelyben kihívásokat tesznek az Egyesült Államok vezető szerepével szemben. Az elnök kénytelen volt elismerni, hogy a helyzet jelentősen megváltozott, és elmúltak már azok az idők, amikor az Egyesült Államoktól függő országok feltétlenül elfogadták az amerikai

U.

Amint a soron következő teherszállító repülőgép földet ért, s a betomkifutópálya végéig gurult, egy-kettőre megtelt a repülőgép belseje a hatalmas értékű ládákkal. Utána azonnal levegőbe emelkedett a gép. öt-hat szállítógép egy rajt képezett, — a levegőben várták meg egymást, amíg mindegyik megtelik —, s vadászgépek kíséretében Kelet felé indultak. ,

Két ilyen gépcsoport már elment. A harmadik is a levegőbe emelkedett és éppen készülődött, hogy rátérjen a megadott irányra, amikor négy német vadászrepülő támadta meg őket. A fasisztáknak csakhamar sikerült félgyújtaniok egy szovjet teherszállító gépet, amely néhány perc múlva füstölögni kezdeti, s egyre lejjebb ereszkedett. A szovjet vadász- repülők azonban azonnal észrevették a támadó Meeserschinid-