Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

1964. március 14., szombat NBP0J9AG 3 Osstrolenka véres csillaga 170 övvel ezelőtt született Bem József Közüggyé kell lenni a gyümölcsfa vedel met Növénytermesstési ankét Egerben Népgazdasági szemlélet — kulturális szemlélet Í\K\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\WV\\»\VVV WiXVWWWWWWWWV A kulturális tervek és a gaz­dasági tervek között van egy alapvető különbség: a gazda­sági tervet teljesíteni kell, le­hetőleg minden áron, a műve­lődési tervet ezzel szemben lehet magyarázni. A gazda­sági tervek teljesítését min­denki fontosnak tartja, és ez így is van helyesen. Ha egy termelőszövetkezet bevételé­ből kiesik százezer forint, és emiatt 2 forinttal a tervezett alatt marad a munkaegység értéke: erre magyarázatot kell adni, és a tsz a leg­több esetben mindent meg­tesz azért, hogy a lemaradást pótolja valamilyen terven fe­lüli jövedelemmel. Az üzemek vezetői anyagilag is érdekel­tek a tervteljesítésben. Ezen nem lepődik meg senki, hi­szen természetesnek tartja, hogy a tervek azért készülnék, hogy megvalósítsák őket: kü­lönben a tervezés gyermekek játéka — felelőtlen játéka ma­rad. Aki annak tekinti: lát­hatja következményét. Ezzel szemben vannak kul­turális tervek. Szükségességü­ket senki sem vitatja s leg­több helyen beható és alapos eszmecserék előzik meg a terv végleges formába öntését. Megvitatják a községi taná­csok végrehajtó bizottságai, és maguk a tanácsok. A terv a viták után határozat lesz: s itt kezd „külön utakon” járni a kulturális és a gazdasági terv. Mert a kulturális tervről, amint az kötelező határozattá emelkedik, „leveszik a kezü­ket” az érdekeltek, az illeté­kesek és a felelősök — és nem felelnek érte. A hatvani járás majdnem minden községében lemaradás mutatkozik, majd­nem mindenütt adósságot mu­tat az eddigi kulturális mér­leg: de a tanácsok nagyon gyengén érdeklődnek a hiá­nyok okai iránt, felelősségre vonásra pedig még nem volt példa. Pedig — mint Balázs Pál, a járási tanács vb-enökhelyette- se mondja — elérkezett a fe­lelősségre vonás ideje. A fal­vakban jó néhány ember kap — ha nem is magas — tiszte­letdíjat azért, hogy gördülé­keny és tervszerű legyen a kulturális munka: el is lehet várni tőlük, hogy ezt úgy is végezzék. És a községi taná­csoknak sem hatodrendű fel­adatuk a művelődésügy tá­mogatása, hiszen most az egész társadalom egyik legfőbb tö­rekvése a gazdasági szervező és kulturális munka kibonta­koztatása — miként azt a párt nyolcadik kongresszusán le­szögezték. A tanácsoknak is fő feladatuk a kulturális te­vékenység: ők egyáltalán nem társadalmi munkában végzik azt, amit ezután határozot­tabb formában is megkövetel­nék tőlük. ők tehetnek legtöbbet azért, hogy a „népgazdasági szemlé­let” sikeres meggyökereztetése után népszerű, elterjedt és természetes legyen a kulturá­lis szemlélet is: hogy a kultu­rális feladatok végrehajtását éppúgy követeljék meg, mint a gazdaságiakét, ők tehetnek legtöbbet azért, hogy a kultu­rális munkát a falvakban ne több-kevesebb tiszteletdíjjal megfizetett szükséges rossz­nak tekintsék, hanem feladat­nak — az értekezleteken és a jelentési határidők betartásán kívül is. Krajcz&T Elkészült a második tiszai vizilépcső beruházási programja Több mint félmillió hold öntözéshez ad vizet a kiskörei duzzasztó és tároló A Vízügyi Tervező Iroda irá­nyításával, 15 tervező és kuta­tó intézet közreműködésével elkészült a második tiszai vízi- lépcső beruházási programja. Megvalósítása előfeltétele an­nak, hogy a Tisza völgyében nagyobb arányokban fejlesszék tovább az öntözéses gazdálko­dást. Ez utóbbihoz azonban nem elegendő a főművek és csatornák megépítése, ezért a program kiterjed az öntözés hatékonyságát biztosító mező- gazdasági üzemi beruházások­ra is. A második tiszai vízilépcső Heves és Szolnok megye hatá­rán, egy kilométerrel a kiskö­rei Tisza híd felett épül meg. A tulajdonképpeni vízilépcső három részből áll majd: duz­zasztóműből, hajózsilipből és erőműből. A duzzasztómű, azaz : a mederelzáró szerkezet öt, egyenként 24 méter széles nyí­lással rendelkezik majd, s a jelenleginél 8 méterrel maga­sabbra duzzasztja a folyó vizét. A duzzasztómű szélesebb lesz, mint a tiszalöki vízilépcsőé, a mellette lévő hajózsilipet azon­ban amazénál kisebbre építik- A lezúduló víz energiáját hasz­nosító erőmű 25 megawatt ára­mot termel, 50 százalékkal töb- Yoet, mint a tiszalöki vízierő­telep. A vízilépcső féle bt, a Kisköre és Tiszafüred közötti hullám­térben óriási tárolót alakítanak ki, amely egyben az ország má­sodik legnagyobb tava lesz. A már régen kiépült, csupán megerősítésre szoruló árvédel­mi töltések között 28 000 holdon, vagyis a Ve­lenceitónál háromszor na­gyobb területen 260 millió köbméter vizet tárolnak majd az öntözés szükség­leteire. Élttől északkeletre, Tiszafü­red mellett, terméketlen, rossz talajon is épül egy viszonylag kisebb, 60 millió köbméteres tároló. A főművekhez csatlakozik majd a három öntözőrendszer: a Tisza bel partján a nagykun­sági, a jobb parton a jászsági, 9 a duzzasztómű felett, mind­két parton az első kettőnél kisebb böged. A három öntöző­rendszer több ágra oszló fő­csatornái több mint 200 kilo­méter hosszúak lesznek, s összesen 40, számos kisebb- nagyobb csatornából álló ön­tözőfürt épül rájuk. A három öntözőrendszer csa­tornái összesen mintegy 1 200 000 holdnyi területet há­lóznak be, s a duzzasztómű és a tároló ezen belül több mint fél­millió hold öntözésére elegen­dő vizet biztosít. A Tisza völ- 1 gyének ebben az óriási ktter- ' jedósű részében tehát csak­nem fele-fele arányú lesz majd ; a száraz- és az öntözéses gaz- ' dálkodáa. Az érintett területen jelenleg mintegy 70 000 holdon - van öntözőberendezés, de ezek is korszerűsítésire, átépítésre ■ szorulnak. Az öntözés számottevő vál­tozásokat hozd majd ennek a vidéknek egész gazdálkodásá­ban. Az üzemek jó részében meg kell változtatni a vetés- szerkezetet a vizet legjobban hasznosító növények javára. Gondoskodni kell a különböző üzemágak arányos fejlesztésé1- ről is. így például erőteljesen bővítik majd az állat- és ezen belül elsősorban a szarvas­marha-tenyésztést; mert az ön­tözött földeken több trágyára van szükségük, a mestersége« csapadék segítségével elért ta­karmánytöbblet pedig nagyobb állatállományt képes eltartani. A tervekben szerepel az öntö­zéses gazdaságok fokozottabb szakember- és gépellátása. fa, A vidék arculatának megválto­záshoz hozzájárul majd a ha­talmas tároló is. Ez lesz a* egész Alföld egyetlen nagyobb tava, amelynek partja üdülő- és sporttelepek létesítésére, vi­szonylag állandó vízszintje — a halászat mellett — a vtá- sportokra nyújt majd lehető­ségeket. A 127 négyzetkilomé­ter vízfelület nyilvánvalóan kedvezően hat majd a környék mikroklímájára is. A második tisizai vízSlépesS részletes építési üteméről _a közeljövőben, a dunai vízierő­mű építésével összhangba» döntenék. Annyi bizonyos, hogy a felvonulást és az építés helyi előkészületeit a jövő évben megkezdik. A duzzasztómű valószínűleg 1969-ben vagy 1970-ben lép üzembe, s addigra megépül a főcsatornák első szakasza és részben a mesterséges tó is, hogy még a harmadik ötéves tervben megkezdhessék az ön­tözést, A teljes félmillió hold öntözéséhez szükséges csator­nák, illetve telepek a belépés­től számítva 12 év alatt, tehát az 1880-as évek elejére épül­nek ki. Legalább ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a mező­gazdasági üzemek anyagilag, műszakilag és szakmailag meg­felelően felkészüljenek a gaz­daságos, hatékony öntözésre. A beruházási program előirány­zata szerint a második tiszai vízilépcső műszaki létesítmé­nyei mintegy 9 milliárd forint­ba kerülnek majd. Ezenkívül további mintegy 5 milliárd fo­rintot igényelnek a mezőgazda- sági üzemeknek a korszerű öntözéses gazdálkodáshoz szük­séges beruházásai. dítására küldte Kossuth La­jos. És Osztrolenka véres Csil­laga bosszúálló fénnyel járt a honvédseregek előtt: a bosz- szúálló fény gyorsan a hatá­rokig kergette a császáriakat, lecsapott az akkor Habeburg- hátországnak számító Bukovi­nára is. „Mi ne' győznénk? ..írja Petőfi a Bem vezette erdélyi csapatokról — hiszen Bem nemcsak a bosszúálló, lelkesítő fényt jelentette, nemcsak a személyes bátorság, kitartás nagyszerű példáját nyújtotta: emberségesen, lovagiasan bánt a legyőzőitekkel. A városokat valóban felszabadította és nem elfoglalta, nem dúlta fal az otthonokat, a kisüzemeket, katonai sikereivel nem zilálta szét a gazdasági életet — és nem ábrándította ki a lakos­ságot a szabadság ügyéből. „Lengyel kalandor” — mondóik róla íennhéjázóan a rangjukat kutyabőrre és nem tehetségükre kapott magyar tisztek is, mert a lengyel szár­mazású Bem József nemcsak a lengyel és a magyar szabad­ságmozgalmakat harcolta vé­gig: ott volt Bécs védelménél — mindenütt, ahol a forrada­lom ügyét veszély fenyegette. A z Erdélyt megtisztító **• honvédseregekről írt versében nevezte Petőfi Sán­dor Osztrolenka véres csilla­gának Bem tábornokot. Az el­lenforradalmi seregek által el­pusztított országrész felszaba­em állampolgársága *■” Vólt, hanem meggyőző­désé, gyűlölete az elnyomók iránt és szeretete, ami az el­nyomott népekért vívott küz­delem csatatereire vezette. Tárgyilagos ellenfelei is el­ismerik: mestere volt a had­viselésnek, a forradalmi hábo­rúnak. A napóleoni hadiiskola tanítványaként felismerte, hogy a kor csodákra képes fegyverneme a tüzérség, ka­tonai pályafutása alatt több­ször megismételte Bonaparte tóul or i „mutatványát”, amivel az ismeretlen francia katona­tiszt tábornoki rangot szerzett. A tüzérségi operációkhoz szükséges józanság, hideg szá­mítás nagyszerűen párosult benne a fanatikus lelkesedés­sel, a halálmegvetéssel. A magyar kormány altá- bomagyi ranggal tün­tette ki, a török kormányzósá­got bízott rá, a bécsi forrada­lom idején a tüzérséget vezé­nyelte, a lengyel felkelés vé­gén megakadályozta a kataszt­rófát, élet* legszebb évéit emigrációban töltötte, de az maradt, aminek Osztrolenká- nál eljegyezte magát: a sza­badság véres csillaga. nálja, mindenképpen meg kell akadályoznia benne. Mind a kettő nagy veszedelmet okoz­hat. Aszker fokozta a sebessé­get, s kissé balra tért. A két kocsi egymás mellé ért, a kö­vetkező pillanatban a Merce­des fél kocsihosszal már meg is előzte a terepjárót. Aszker ekkor jobbra fordította a kor­mányköreiket. Torp két kezé­vel kapaszkodott a volánba, s szintén jobbra tért, hogy elke­rülje az összeütközést. A pisz­tolyra már nem is gondolt. A Mercedes annyira nyomta Torp kocsiját, hogy az csak­hamar az út legszélére került. Miután teljesen elzárta előtte az utat, Aszker meghúzta a kéziféket, s kiugrott a kocsi­bői. Torp ugyanezt tette, Bő­szült vadként vetette magát Aszker felé, miközben — fut­tában — új tárat tett a pisz­tolyába. — Állj! — kiáltotta Torp, rekedt, artikulátlan hangos-». A továbbiak a másodperc tört része alatt játszódtak le. Aszker teljes testével hátra­bukott. Estében behajlította az egyik lábát, a másikat pedig, minden erejét összeszedve elő­relendítette, s a cipője orrával kirúgta Torp kezéből a pisz­tolyt. A Sturmführer ekkor kést rántott elő, azt dobta Aszker felé. Bal combját talál­ta el az édes penge. Torp ebben a pillanatban Aszkerre vetette magát. Mind a ketten fiatalok, erő­sök voltaik. A földön henger- gőzve keményen szorították egymás testét, s közbén — amelyiknek éppen alkalma nyílt. — kézzel, fejjel, térddel ütötte, rúgta, vágta a másikat. (Folytatjuk.) Sles kanyart vett, s befordult íz első útelágazáson. Aszker izonban éberen figyelt, nem lehetett őt félrevezetni. A kö­vetkező pillanatban már csak­nem egymáshoz ért a két ko­si. Elkkor kigyulladtak a Mer­cedes fényszórói. Torp a fény- pászta közepébe került. Asz- ter egészen jól látta most őt: talap nélkül volt, teljesen rá- íajolt a volánra. Rohant mind a két kocsi, rorp egyszer csak hátrafor­dult. Az erŐ6 fénytől hunyo­rogva, kinyújtotta a karját Élesen csattant a Mercedes szélvédő üvegje, s több apró lyuk keletkezett rajta, ame­lyekből apró szilánkokat so­dort a kocsi belsejébe a lég- huzat Aszker kidugta a pisz­tolyát, hogy visszalőjön. S eb­ben a pillanatban Torp újra Lőtt. A pisztoly valósággal ki­sodródott Aszker kezéből, s csattanva hullott a földre. Mi­csoda balszerencse! Egy vélet­len találat érte a pisztolyát, s most itt áll fegyvertelenül. Torp folytatta a tüzelést. Aszker, amilyen mélyen csak lehetett, lehúzódott a kor­mánykerék mögé, s számolta a lövéseket. „Hét” — mondta magában megkönnyebbülten felsóhajtva, amikor a lövések abbamaradtak. — „Tehát az egész tár”. Aszker egy másodpercre felegyenesedett. Azt látta, hogy Torp az ülésen kutat a kezével, mintha valamit ke­resne, s közben többször oda­kap a szélvédő ahlak alatti részhez, ahol feltehetően a rá- dióleadónalk kell lennie. Ügy látszik — gondolta Aszker — be akarja kapcsolni a rádió- leadót, vagy pedig tárat cserél a pisztolyban. Bármelyiket csi­kiáltozások hallatszottak. A világító légigyertyák fényénél a távolból is látni lehetett, hogy emberpárok hengergőz­nek a földön, s ütik egymást, ahol érik. Hol itt, hol ott dör­dült el egy pisztolylövés. Aztán a lövöldözés abbama­radt. s a kiáltozások is egyre ritkábbak lettek. Torp mind­ebből megértette, hogy az orosz felderítők lefegyverezték a konvoj őrségét. Tehát áz az illető, aki Upitzzal van — szintén orosz! Torp már lö­vésre emelte a pisztolyát. De aztán eszébe jutott: hiába lö­vi le ezt az egyet, a dolog ez­zel nem oldódik meg. Gyor­san vissza, hogy épségben ki­keveredjen innen, e valami úton-módon eljuthasson a leg­közelebbi katonai helyőrségig, ahonnan segítséget kérhet... S Torp visszafordult és a kocsijához rohant. Egy szem­pillantás alatt maximális se­bességgel száguldott az úton a terepjáró. Torp menetközben kinyitotta a kocsi ajtaját, s kigördítette rajta Ribin ezre­des holttestét. Egy perccel később Upitz kocsijához szaladt Aszker is. Akkor ért oda Percev a te­herautóval. — Upitz — mondta Aszker erősen zihálva, s közben a földek felé mutatott. — Ha törik, ha szakad, el kell fogni. Percev bólintott. — Aztán vezesd a. konvojt. Engem ne várjatok, érted? — Értettem. Aszker beült a kormányke­rékhez, s gázt adott. A terepjáró nem versenyez­hetett a gyors Mércédessél. Aszker utolérte Torpot. A Sturmführer észrevette, hogy üldözik. Igyekezett eltűnni. — Kétnaponként a tomporába lelkem.,. Balázs—Piri Balázs rajza MAI JAVASASSZONY ben könnyebben elintézhetik a konvojt kísérő fasisztákat. A számítás helyesnek bizo­nyult. Amint az első léglakna robbanása belehasított a leve­gőbe, a vezérkocai sofőrje fé­kezett, s kiugrott az ülésről az országúira, — Bombáznak, védd magad! — kiáltotta hátra, s teljes erőből futni kezdett az or­szágút melletti réten. A mel­lette ülő SS-ttszt is feltépte az ajtót, kiugrott a kocsiból, s a sofőr után eredt. Korzsov szélsebesen a nyomukba ira­modott. Ismét bomba robbant. A so­főr a földre vetette magát. Az SS-tiszt szintén. Ekkor ugrott rá Korzsov, s a közben felug­ró és odaszaladó sofőr segít­ségével hátracsavarta a kezét, elvette a fegyverét és össze­kötözte. Attól a pillanattól kezdve, ahogy kigyulladt a világító légigyertya, Percev egy pilla­natra sem vette le a szemét Upitz kocsijáról, s az utána törtető terepjáróról. Közben azonban észrevette, hogy meg­állt a két kocsi. Leugrott a lá­dákról, s gyorsan beült a vo­lán mellé. A teherautó előre indult. Percev valóban jól látta: az első robbanás hallatára, Upitz olyan hirtelen fékezett, hogy a terepjáró, amely addigra mát közvetlenül a nyomába ért, előre haladt. Torp Is megállította a ko­csiját, s hátra fordult. Látta hogy Upitz és társa kiugrót! az autóból, s mind a ketter rohantak az országút melletti árkon át, a földek felé. Torr utánuk eredt. Az útón, ahol a gépkocsika- taván megállt, lövöldözések Tegnap mintegy háromszáz tanácsi, földművesszövetkeze­ti, népfrontbizottsági vezető és termelőszövetkezeti szakember részvételével növényvédelmi ankétot tartottak a Szakszer­vezeti Székházban. Részt vett az ülésen Molek Jenő, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Haveüaitt Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, Papp Mózes, a Föld­művelésügyi Minisztérium szakreferense és más megyei szervek képviselői. Molek Jenő megnyitó szavai után Papp Mózes, az FM szakreferense tartott előadást a házikerti és szórványgyü­mölcsösök növényvédelmének jelentőségéről. Ismertette azo­kat a terméskieséseket, me­lyek a növényvédelem elha­nyagolása miatt keletkeztek. Múlt évben országosan csupán a pajzstetű kártétele követ­keztében 6900 vagon alma, és 5500 vagon csonthéjas gyü­mölcs esett ki a belföldi és külföldi értékesítésből. Heves megyében a kártevők miatt 84 millió forint volt a terméski­esés, Múlt évben a beindított vé­dekezési munkálatok már meghozták a kezdeti eredmé­nyeket. A termelők mintegy 140 000, mfe a szövetkezeti brigádok timb mint 85 000 ter- mőfaegységen végezték el a védekezést. Érthető tehát, hogy a növényvádőszerek for­galma megyénkben hatszoro­sára növekedett. Megyénkből a múlt évben- 240 vagon al­mát . küldtek exportra, amely a sokévi átlagnak több mint háromszorosa. Az előadás után élénk vita alakult ki, amelyben mintegy 25 felszóla­ló a múlt évi tapasztalatokat mondotta el. Ff’’"zólalt a vitában Havel- lant Ferenc, a MÉSZÖV igaz­gatóságának e’nöke. és hang­súlyozta, hogy a növényvéde­lem elsősorban a termelők feladata, amelyhez segítséget adnak a községek. Ez évben döntő súlya lesz a védekezési munkálatok elvégzésének, ezért teljes "téri kell a községi intézkedés’ tervekben elő­irányzott feladatokat. Szabó Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom