Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
s NEPÜJSÁG 1964. február 2., vasán*» Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az I. oldalról.) tót tanulmányozta, s tagjai külön hangsúlyozták a magyar— francia kapcsolatok szélesítésének szükségességét. A mexikói delegáció a magyar belpolitikai helyzet és különösen a mezőgazdaság problémai iránt érdeklődött. A kolumbiai és a brazil képviselők — mint esst többször kifejezésre juttatták — korábbi ismereteikkel ellentétben igen kedvező benyomást, jó tapasztalatokat szereztek hazánkról. Eredményes volt az indonéz parlamenti delegáció látogatása is, s hozzájárult a két ország államközi kapcsolatainak fejlesztéséhez. Külön is örömünkre szolgált — mondotta Vas« Istvánná —, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a rokon finn nép parlamenti küldöttségét, melynek tagjai nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták, s elismerően értékelték Magyar- ország politikai, gazdasági és kulturális életét Meghívásunkra tavaly néhány napot töltött hazánkban az Interparlamentáris Unió belgrádi konferenciájának több delegátusa ie. Ezek a látogatások ugyancsak fontos szerepet töltöttek be nemzetközi kapcsolataink erősítéséiben» — Országgyűlési küldöttségeink 1963-ban viszonozták — folytatta Vass Istvánná —, a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegációk korábbi magyarországi látogatásait. Képviselőinket Az interpellációk A szünet után került sor a harmadik napirendi pontra: az Interpellációkra. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy Kántor Lajosné, képviselő a két gyemnek után járó Családi pótlék felemelése tárgyában tervezett interpellációjától elállt, mert kérdésére “Tímár Mátyás, pénzügyminiszter expozéjában már választ adott NAGT ZOLTÁN, Borsod megyei képviselő az Országos “Tervhivatal elnökéhez inter- bellált Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízhozama nem fedezi a gyorsan fejlődő Ózd igényét Azt kérdezte: mit tesznek az illetékesek a város vízellátásénak megjavítására? DR. AJTAI MIKLÓS válaszában megállapította, hogy a kérdés indokolt és jóllehet megépül a bánpataki felszíni vízkivételű mű, ennek üzembehelyezése sem szünteti meg a gondokat Ezért felül kell vizsgálni az ózdi körzet teljes vízellátási tervét és ennek alapján kell dönteni a gyökeresebb változást eredményező lázbérci víztároló ügyében. Kérte az országgyűlést: járuljon hozzá, hogy az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együtt elvégezze a tervek felülvizsgálatát * utána, de legkésőbb egy hónapon beiül, adjon választ Nagy Zoltán kérdésére. Tekintettel arra, hogy az ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a válaszadónak jogában éli egy hónapos halasztást kérni, s válaszát az inerpeUáló képviselőnek és az országgyűlés elnökének írásban megadni, az országgyűlés tudomásul vette dr. Ajtai Miklós előzetes tájékoztatását VARGA KAROLY Somogy megyei képviselő a kohó- és gépipari miniszterhez intézett interpellációt a Somogy megyei ipartelepítés tárgyéban. Elmondotta, hogy Somogy megye párt- és tanácsvezetői 1958 óta tárgyalásokat folytattak a kohó- és gépipari minisztériummal a hatáskörébe tartozó ipari üzemek fejlesztése, illetve új üzemek telepítése tárgyában. 1962 januárjában megállapodtak, hogy egyes vállalatokat Somogy megyébe telepítenek, illetve ottani üzemeket továbbfejlesztenek. Ennek ellenére az elmúlt két esztendőben kézzel fogható eredmény nem született. Megkérdezte a kohó- és gépipari minisztert, mit kíván tenni a megállapodás végrehajtása érdekéiben? Dr. HORGOS GYULA kohóén gépipari miniszter válaszában hangoztatta: Ismeri a SoPanama népe tiltakozik az amerikai agresszió ellen ülését, magyar Idő szerint 21.00 órára napolta el. ★ Panama népe tovább tiltakozik az amerikai agresszió ellen, több mint négyezer pedagógus nagygyűlésen biztosította a panamai kormányt támogatásáról. A gyűlés végén a részt vevők az elnöki palota elé vonultak, hogy kifejezzék együttérzésüket Chiari elnökkel. mogy megyei párt- és tanácsvezetők, valamint a kohó- és gépipari miniszter és a miniszterhelyettesek között 1962. január 8-án létrejött megállapodást Ez a megállapodás a Kaposvári Transzvill Vállalat és a Kaposvári Világítástechnikai Vállalat fejlesztését, továbbá Nagyatádon fémháló-, fémszövet- és fonatgyár telepítését irányozza elő. Elmondotta, hogy a kohó- és gépipari minisztérium az elmúlt években a Kaposvári Transzvill Vállalat fejlesztésére 25 millió forint beruházást fordított A cél az, hogy alkalmassá tegye az üzemet — amely eredetileg tanácsi vállalat volt — bizonyos erősáramú cikk«*, transzformátorok, kapcsolók, biztosítók, stb., gyártására. A minisztérium az eredeti megállapodás szellemében a tömegszerű gváriást a Budapesti Transzvill Vállalattól fokozatosan telepítette és telepíti át A megkezdett profil-áttelepítést folytatni kfvánia és a vállalat termelési értékét — kisebb beruházási keret fel- használásával — a jelenleginek körülbelül kétszeresére kívánja növelni. A világítástechnikai vállalat fejlesztésére — mondotta a továbbiakban — a kohó- és gépipari minisztérium az élmúlt három évben körülbelül 11 millió forint beruházást fordított A volt Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Tanácsi Vállalat vasszerkezeti üzemét 1961-től fokozatosan világítástechnikai cikkek gyártására tette alkalmassá. A megállapodásban előirányzott nagy volumenű rekonstrukció programját kidolgozták. A szükséges beruházás ösz- szege pontos gazdasági és műszaki felmérések alapján — körülbelül 120 millió forint és ezzel 1200 fő foglalkoztatása érhető el. A minisztériumnak az a véleménye, hogy ezt a beruházást. amely a Budapesti Világítástechnikai Gyár termelésének teljes kitelepítését szolgálja, meg kell valósítani. Miután azonban a második ötéves terv ilyen nagyságú beruházást nem tett lehetővé, ennek megvalósítása csak a harmadik ötéves tervben történhet meg. A miniszter ezután elmondotta, hog£ a megállapodás 3. pontját, amely a Budapesti Dróthál<>-, Fémszövet- és fo- natgyámak Nagyatá«ira történő áttelepítését irányozta elő. nem lehet végrehajtani. A felmérések alapján ugyanis a terület nem alkalmas ipartelepítésre, mert fekvése, épületei és nem utolsó sorban a szállítási körülmények nem teszik lehetővé ilyen típusú gyár«xla- telepítését. A dróthálóhoz, drótszövethez szükséges anyagot Miskolcon és Salgótarjánban gyártják. Évi viszonylatban körülbelül 30 000 tonna anyag szállítása az ország déli területére, nem gazdaságos. A minisztériumnak az az álláspontja. hogy a vidéki ipartelepítés további mértékét a regionális tervezés alapján, egyes országrészek és települések adottságainak együttes figyelembevételével kell meghatározni. VARGA KAROLT képviselő a viszonválasz jogával élve hangoztatta, hogy a miniszter által a két vállalat fejlesztésével kapcsolatban mondottakat megnyugvással veszi tudomásul — a minisztérium intézkedésed összhangban vannak a népgaz«iaság fejlesztésének érdekeivel, a vidéki ipartelepítés követelményeivel. Elismeri, hogy a tervezett ipartelepítés Nagyatádon valóban nem lenne gazdaságos, de az a kérése, hogy a minisztérium és az Országos Tervhivatal folytasson további tárgyalásokat és készítsen tervet a rendelkezésre álló épületek ipari hasznosítására. A miniszter válaszát elfogadja. Az országgyűlés az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul vette. HENSPERGER PÉTER Szabolcs megyei képviselő a nagyüzemi mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Mint elmondotta, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óba a népgazdaság évről évre nagy összegeket fordít a termelőszövetkezetek .új létesítményedre, egyes rossz típustervek és a rossz kivitelezés miatt azonban ebből az összegből sotemillió forint veszett és vesz kárba. Ezért megkérdezte a földművelésügyi minisztert, milyen intézkedéseket tesznek a tervezés és a kivitelezés megjavítására. LOSONCZI PÄL földművelésügyi miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy az elmúlt években sok hiba volt a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében. A régebbi épületek egy része nem felelt meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A tervező és kivitelező szervek kerestek jobb, olcsóbb megoldásokat, ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. — A mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítására — mondotta a miniszter — már a közelmúl'.iban több határozatot hoztunk. 1963-ban intézkedtek arról, hogy a termelőszövetkezetekben ezentúl a korábbi ideiglenes épületek helyet korszerű, időtálló és műszakilag megfelelő, az é’.'stto- nyésztés igényeit jól kielégítő épületek létesüljenek. A tervezőirodáknak, elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium tervező irodájának feladatává tettük, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz egységes szerkezetű, jó elrendezésű, a mezőgazdaság céljainak megfelelő típusterveket alakítsanak ki. A tervezési és az adaptálási kapacitás bővítése . érdekében az AGROTERV az idén már mint szakosított tervező vállalat, csak prototípus- és országos típusterveket) készít. A tervezőmérnökök mellé mező- gazdasági szakembereket osztottak be, sőt a gyakorlati szakembereket még a tervezésbe is bevonták. A közelmúltban rendelet készült arról, hogy a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak csak olyan épületek terveit lehet kivitelezésre ajánlani, amelyek kísérleti épületként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. BELAK SÁNDOR Veszprém megyei képviselő a talajjavító anyagok szállítása és biztosítása tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. — A rossz termőképességű és nehezen művelhető talajok' javítása, a gyenge termelőszövetkezetek jobb gazdálkodási feltételeinek megteremtése érdekében — mondotta — az utóbbi években több komplex talaj javítási terv készült. Egyik ilyen, nagyságánál és jelentőségénél fogva kiemelkedő program a Vas és Zala megye területét érintő, mintegy 300 000 hold javítását célzó őrség-hetési és göcseji terv. A program mielőbbi megvalósítását azonlpan nagymértékben akadályozza, hogy a MÁV nem elégíti ki a talajjavító vállalat szállítási igényeit. Az idei ta- lajjavitási tervhez 37 000 vagon mészanyagot kellene szállítani, s ehhez jön még a tavalyi évről a szerződésben lekötött, de a vasút által le nem szállított mintegy 20 000 vagon. A képviselő elmondotta, hogy a vasúti szállítás nehézségei miatt a talajjavító vállalat gyakran 50—60 kilométer távolságra is teherautóval szállítja a javítóanyagot. Így viszont az egy holdra szükséges javítóanyagnak csak a szállítása több mint 2000 forintba kerül. A képviselő véleménye szerint ezért célszerű lenne, ha i most használt kisebb hatóanyagú, lápi mésziszap helyett minél koncentráltabb és így kisebb szállítási kapacitást :génylő javítóanyagot biztosítanának. Ezt mea lehetne oldani akkor, ha mielőbb kibővítenék a javítandó területhez közelfekvő sümegi mészkőőrlő üzemet. Dr. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és posíaügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy bár a mintegy félmillió tonna javítóanyag szállítása a vasút teljes feladatához képest nem jelentős mennyiség, mégis figyelembe kell venni, hogy a vasút teljesitménye nem növelhető korlátlanul. Ha a vasutat a tényleges kapacitásénál nagyobb teljesítményre akarják kényszeríteni, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a népgazdaság termelési terveit a vasút teljesítőképessége determinálja. Ennek a megelőzésére már tettek egy sor fontos Intézkedést. így az idei terv már több új kapacitásnövelő műszaki létesítmény megvalósítását irányozza elő. Ezenkívül komoly erőfeszítések történnék a vasút munkájának jobb megszervezésére, rejtett tartalékainak kiaknázására. — Mindezek alapján — mondotta a miniszter — remélem, hogy a vasút teljesíteni fogja 1964. évi szállítási tervét és ezen belül a talajjavító anyagok szállításának előirányzatát is. Dr. AJTAI MIKLÖS, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában kifejtette, hogy a kitermelési és a szállítási költségeket egyaránt figyelembe- véve, s hatóanyagban számolva, a lápi mész és a mészkőőrlemény ára lényegében azonos, ez tehát nem indokolja a sümegi mészikőőrlő üzem bővítését. Emellett gondolni kell arra is, hogy talajjavítási programot akarnak megvalósítani az ország több más vidékén is, ahol még lépi mész- iszap sincs. A rendelkezésre álló összegből tehát elsősorban itt kell a mészkőőrlő üzemeket építeni, s csak azután kerülhet sor a sümegi üzem bővítésére. Bélák Sándor képviselő mindkét választ elfogadta, az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszát 11 ellenszavazattal, az Országos Tervhivatal elnökéét egyhangúlag tudomásul vette. KANTOR LAJOSNÉ, Borsod - Abaúj - Zemplén megyei képviselő azoknak az idős pedagógusoknak a nevében Interpellált Veres József, munkaügyi miniszterhez, akik az új nyugdíjtörvény életbeléptetése előtt mentek nyugdíjba, s akiknél nem veszik figyelembe az 1945 előtt munkában töltött éveket. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter válaszában megemlítette, hogy az interpelláció nemcsak az idős pedagógusokat, hanem más nyugdíjasokat is érint, akik szintén joggal vethetik fel nyugdíjuk visszamenőleges rendezését. Utalt arra, hogy az új nyugdíjtörvény mellett még többféle régi rendelkezés is életben maradt, s a más-más rendelkezések alapján megállapított díjak között jelentékenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959 évi nyugdíj rendezés például 541,9 millió forint, az 1963. január 1-i rendezés 146,5 millió forint kiadási többletet jelentett. Míg 1956-ban 573 000 volt a nyugdíjasok száma, addig 1964. év végére számuk előreláthatólag eléri a 750 000-et. 1956-ban a nyugdíjakra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki államunk, az idén kifizetendő összeg viszont 6 milliárd 59 millió forint lesz. Az új nyügdíjtöntóny 1929-ig visszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet azoknál a dolgozóknál, akik a törvény életbeléptetése után mentek nyugdíjba. Visszamenőleges hatály- lyal valamennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anyagi lehetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát interpelláló képviselőtársammal; igaza van abban, hogy a nyngdíjkérdés még nem oldódott nteg teljesen. Feltétlenül szükséges, hogy alkalmas időpontban ae 5s®- szes, nyugdíjra vonatkozó r ««ideieteket összhangba hozzuk az áj nyugdíjtörvénnyel, és ezzel «*gyütt az összes régi problémát to rendezzük. A feltett kérdésre azonban meg kell mondanunk: erre a rendezésre a közeljövőben nem kerülhet sor, mert anyagi kihatása rendkívül nagy. Ha gazdasági eredményeink tovább javulnak, akkor természetesen e kérdés r«*ndezése is közelebb kerül a megvalósuláshoz — fejezte be válaszát Veret József. A választ az interpelláló képviselőnő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök zárta be. (MTI) cxi követte ugyancsak 1960-ban, illetve 1961-ben az angol-magyar és a magyar-angol tagozat létrehozása. — A nemzetközi helyzet kedvező alakulása — folytatta — éreztette hatását az Interparlamentáris Unió 1963. évi belgrádi konferenciáján. Ennek tevékenységét elsősorban a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellem'ezte, s igen kedvezően hatott a Moszk. vában aláírt részleges atom- csendegyezmény. Először történt meg, hogy az unió ülésszakán — dr. Molnár Erik személyében — szocialista ország képviselője elnökölt. Küldöttségünk aktívan és eredményesen vett részt a konferencia munkájában. — A konferencia határozatai is mutatják, hogy az Interparlamentáris Unió munkásságának mindinkább a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásában van növekvő szerepe, jelentősége. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt) eddig is nagy fontosságot tulajdonított az Interparlamentáris Unió munkájából reá háruló feladatoknak és a jövőben is mindent elkövet, hogy az unió a népek békeakara+á- nak hatékony szócsövévé váljék. Vass Istvánné beszámolóját az országgyűlés elfogadta. Ezután az elnök szünetet rendelt el. mind a négy országban szívélyesen. udvariasa« fogadták, s mind a négy látogatás hozzájárult az érdekelt országokkal már eddig is örvendetesen javuló kapcsolataink további erősítéséhez. Franciaországi Iá. togatásunk alkalmával küldöttségünket fogadta a nemzetgyűlés elnöke is. Angliában járt küldöttségünk látogatása, találkozása igen sok parlamenti képviselővel, kétségtelenül elősegítette a magyar—angol kulturális és gazdasági kapcsolatok további kibontakozását. Nagy élményt jelentett küldöttségünknek az Indiában és Indonéziában tett út, amelynek során megismerhettük azt a nagy erőfeszítést, amelyet a két ország népe a gyarmati múlt felszámolásáért tesz. Mindkét országban szívélyes és magas színvonalú fogadtatásban részesültünk. Különösen örültünk mind a vezetők, mind a dolgozók résziéről megnyilvánuló figyelmességnek és baráti érdeklődésnek, mert úgy éreztük, bogy ebben a népköztársaságunk, népünk iránti fokozott megbecsülés jut kifejezésre. Az országgyűlés elnöke ezután az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Elmondotta, többek között; kapcsolataink kedvező alakulását mutatja, hogy már 1959-ben sor került az olasz-magyar, 1960- ban pedig a magyar-olasz tagozat megalakítására, s Szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési küldöttség érkezik hazánkba szerinte nem jelenti azt, hogy az USA kötelezettséget vállalna a Panama-csatorna használatára vonatkozó szerződések megváltoztatására. Az amerikai küldött kijelentette, az Egyesült Államok üdvözölné az AÄSZ tanácsának olyan értelmű felhívását, hogy a „két fél kerülje az összetűzéseket a csatomaövezetben”. Az AÁSZ tanácsa ezután WASHINGTON (MTI): Mint már jelentettük, Panama kérésére az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsa pénteken, magyar idő szerint este 10.00 óra után összeült. Moreno panamai küldött agresszióval vádolta az Egyesült Államokat és kérte, hogy emiatt hívják össze az AÁSZ tanácskozó testületét, amely a tagállamok külügyminisztereiből áll. Moreno felszólalásában beszámolt a Panama- csatorna övezetében január 9-én és 10-én lezajlott véres eseményekről, amelyek során amerikai katonák fegyvertelen panamaiakra tüzeltek. A csatomaövezetben lezajlott összetűzéseknek 23 panamai halálos áldozata volt. Niguel Moreno hangoztatta, hogy a panamai helyzet továbbra is kritikus, az Egyesült Államok katonai agresszión kívül gazdasági agressziót is elkövetett Panama ellen. Ellsworth Bunker amerikai küldött megkísérelte, hogy védekezzék a panamai vádak ellen. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész leülni a tárgyalóasztalhoz a panamai kormány képviselőivel a két ország közti vitás kérdések megtárgyalására. Mindez azonban. H. A. Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével a Magyar-Szovjet Gazdasági- és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság alakuló ülésére vasárnap szovjet küldöttség érkezik hazánkba. A küldöttség tagjai között van V. D. Lebegyev, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsának elnökhelyettese, A. V. Korobov, a Szovjetunió Tervhivatalának elnökhelyettese, H. J. Rakov- szkij, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő Műszeripari és Automatizálási Állami Bizottság elnöke és N. J. Sztro- kin, a Szovjetunió mellett működő mezőgazdasági gépgyártási, autó- és traktoripari állami bizottság elnöke, valamint számos vezető beosztású gazdasági szakember. A közös kormánybizottság ülésén a két országot érintő gazdasági és műszaki tudományos kérdésekről folytatnak tárgyalásokat.
