Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
FARKAS ANDRÁS: FORGÁCS KAROLT: A lázas szobrász... A lázas szobrász nyugtalan agyagja Lelket nyer el tíz fürge újjon át S a lélek által egy álom nyomát, Ami a szobrászt vallja és tagadja. A mű még nem kész, mert a rossz anyagba A művész önző szívvel adja át Márványt kívánó legjobb önmagát, örülve és a kész műtől riadva. A láz és szenvedély lassúdva érik A rút agyagból márványló fehérig, Míg végül is az alkotás lezárul. A mű csak áll és végső tartozásul Hosszan tekint a félszeg alkotóra: Mond, hol maradt a régi, lázas óra? POLNER ZOLTÁN^ Esti béke Ha megjövünk s munkához kezdesz csöpp gyöngyöket formál kezedre s átfénylik szobánk tiszta rendjén szelíd mosogatóvíz cseppje. Arcod csupa jókedv és édes lobogó öröm az egész otthon s te szived minden tisztaságát teríted szét az asztalunkon. Vallani jó Vallani jó, mert gyökerek szakadnak, s kötelek, melyek rossz helyre kötöttek. Elég, ha csak a talpam tapad könnyed erővel a földhöz. Jó súlyt szavamnak a mindenfelé-mozgás íze adhat. A szén s a meddő: a mélységből jönnek, termése mindkettő a megtört földnek, mégis, miből meleg és fény fakadnak, csak az gyümölcs. A többi léha pelyva, mely áthull a rostán súlytalanul. Szólalj meg szó és vallj, arról, ki túl sok meddő harcon, mégis fellobogva ölel meg stűz hajnalt, megesett estét, mert az örömök néha megkeresték. HARGITAI ISTVÁN: Február hava Zeng, zuhog a hó, szikrázva roppan A tél jege. Ámyatlan nyárfasor Dűlőt jelez: — amott nyári napokban Forró gomolygással szállott a por! Farkastoroktól retteg itt az erdő, Ahol máskor róka is lopva jár, Jégvirág harangoz s füstgomoly dfi, Pattog az égett kukoricaszár. Az ég nyílásán sas zuhan a nyálra, Az, csak fehér leheletét kifújja, S felszáll a mennybe, — néki sikerült! KURT KLINGER (Ausztria?: EPIGRAMMA Fénylő gyümölcsök És tompa mélabú. Szerelmesen szállók A bolondul Kirajzó méhekkel Szerelmesen — Az ellenség kezébe. Fordította: Bán Ervin A roppant havon most menyét fut által: Jólakott, izmos, — zsákmányába üt Fényesre fent ragadozó fogával;. ? MOLtfAR JENŐ: Tisztaság Fehér reggel van, s egyre hull a hó, fehér kacagás, puha hófolyó, röppenő lányka; piros, mint a tűz, forró szerelem, kart a karba fűz, könnyű reggel, a lélek messze lát, tiszta fehérség, fehér tisztaság. ÍA Karib-tenger tájainak IRODALMA t A nyugat-indiai szigetvilágról lesz szó, ahol .‘!a spanyol, francia, angol és a holland uralom 4* az irodalmi nyelv káoszát hagyta hátra, ahol £mind a mai napig ismeretlen dialektusok éltnek. A gazdásági okok miatti vándorlás, a *:*nagy népmozgás, a fajtáit keveredésé, valamint ❖a második világháború tájakat és népek sorsát ❖megmozgató eseménye elősegítette a nyelvi ❖zűrzavart és a szociális forrongást. $ Az új erő, amely mély változást idéz majd ❖elő e tájon: a kubai forradalom. Ebben az ^írásban most csak azt a tájat vizsgáljuk, áhol i-angolul beszélnek: Guyanát, Jainalkát, Trinlda- Vdot és Barbadosi. A kisebb szigeteik közül ide ❖tartozik Grenada, Antigua, Sta Lucia. A kubai ❖győzelem nyomán ezeken a helyeken a legerő- £sebb a társadalmi forrongás a kolomializmus ❖ellen. § Húszesztendős évfordulóját ünnepli ez az ❖irodalom. Jamaikán 1943-ban alakult meg a ❖ „Focus” („Fáklyaláng”); ez a 130 oldalas prózai ❖és versesgyűjtemény volt az első irodalmi ^megmozdulás a második világháború nyomán. ❖ 1944-bén Jamaika önálló lett. Az akkor Születő íés izmos fejlődésnek induló irodalmat az am❖ gol kritika is elismerte: G. R. Coulthard ❖hosszabb tanulmányában méltatta a kartb- ❖temgeri táj irodalmát („A Brit Nemzetközösség •>irodalma” — The Commonwealth Pen, 1961. § Cornell University Ress). ❖ Az alsó és felső iskola angol kultúrformát ❖ad: az indiai és a kínai, aki otthon anyanyelvi* vét beszéli, semmit sem tud India, Kína ezer- 5éves kultúrájáról, de alaposan áttanulmányoz- ❖za az olvasókönyvből Shakespearet, akinek ❖reneszánsz metalórái nem sokat mondanak ❖neki. Ezek a fekete emberek teljesen elveszítették nyelvüket — cserébe valamilyen dialek- ❖tust tőrnek, amely messze, nagyon messze van ❖a „királyi és királynői” angol nyelvtől. A ❖ karib burzsoázia Angliában tanult; Jamaika és ❖az Antillák szigetvilágának embereit angol ❖gyárak nyelik él. A tudás és a műveltség a ❖kolomializmus ellen fordítja ezeket az embe- íreizet. Mindszteri bársonyszéket, dékáni láncot ❖kívánnaík, véget akarnak vetni szigeteiken a ❖ fehér faj uralmának. | Edgar Mittelholzer az első hivatáí sós Író, áld kiharcolta létéit az angol kritikáiban. Megalapítója a karib-téri irodalomnak, ❖bár csak mint kiadó alapító Jön számításiba. ❖Félig német származású , (Brit-Guyana-rói); ❖hivatalnok volt Gyorsan felismerte, hogy a ❖fojtott levegőjű trópusi vidék, a népek és jed- ❖lemek tarkasága olyan anyag, amelyet faldol- ‘sgozhat, kihasználhat. Nem használta ki a lehe❖ tőségeket: témáinak mélységeit nem mérte fél; *% gyors an végzett az anyaggal, majd újabb és ❖újabb anyag mintázásába fogott. „Reggel <u ❖irodában” című írásában a mássafoű tisztvi- ❖eelők és gépírónők sorsát írja meg; a trinldadi ❖kikötő, a város e nyugat-indiai szerző számára íúj írói órát jelent; még Londont is meglegyin❖ tét te a trópusi szél, és a Kari b-szi getek a viliág irodalmi térképeire rajzolódtak. ❖ A brit és holland Guyana régi gyarmati X történelme Jelenik meg írásaiban, elsősorban ❖a „Kaywana gyermekei”-ben (Childre of ❖ Kaywana). Alakjai a nem nagyon válogatós ❖közönségnek egy csapásra kedvelték lették. A ÍXVIII. századi dél-amerikai cukomád-ültetvé- ❖nyek, gyarmati háborúk, a szörnyű sorsú él❖ nyomottak adták az eleven és megrázó témát ❖ az írónak. A feketék az őserdőikbe menekülnek ❖a fehér ember kegyetlenkedése elől, ahonnan ❖ a „szabad indiánok” a fehér ember szolgáidként újból visszahassák őket az elátkozott .£ sorsba. ❖ * ❖ » I Roger Mais (190S—1955) félig reális, féltig poétikus képeikben írja meg a jamaikai ❖falusi és városi, kikötői életet. Szűkebb helyre Xvetíti reflektorát, amely élesein megvilágítja a ❖jamaikai proletáriátus harcát a szabadságért. X„A hegyek együtt örültek (The Hilla Were ❖Joyful Together, 1953) „A Fivér” (Brother ’:*Man) című könyvekben ez a jamaikai, szánal- ❖mas kikötői élet az elesett emberek feltörő ❖harca kavarog. A „Fekete ragyogás” egy távo- *;.li fekete falu életének nagy eseményét mutatója meg, ahol a fantaszta Jake, Sámson koloez- ❖szális szobrát készíti el; a népi erő kifejezése ❖ez a szobor, amely előtt a falu népe, amely Smég nem ébredt önmagára és erejére, idege- ❖nül, értetlenül áll; nem értik a szobrot: mi ez? ? Miért faragta a művész? mit akar vele mon❖ dani az embereknek? — Roger Mais későin ❖kezdett írni és korán halt meg. | ★ ❖ Vic Reid Mittelholzert előzte meg. A* J „Űj nap” (New Day 1949) politikai témáját a ❖történelmi regény fejezi ki, párhuzamot lehet ❖belőle vonni a mára. Témája: az 1865-ős ja- X maikai véres felkelés és annak leverése, vala- ❖mint a brit hivatalnokok a felkelést követő í brutális megtorlása. Írásában először jelenik ❖ meg a népi dialektus, a kevert angollal együtt. ? Úttörő lépést jelentett ez a könyv; további ❖ előrelépést pedig a „Leopárd” (The Leopard, ❖ 1958.), amelyben • jamaikai bennszülöttek „Afrika” gondolata és érzése öltött testet, de nem absztrakt tézisekben kifejezve, hanem művészien megmintózva. Hemingway: Az öreg halász és a tengerének hatása érződik a könyvön. A fekete faj konfliktusa az őserdők vidékén — ezt írja meg Reid ebben a könyvbén. ★ Andrew Salky a jamaikai feketék megőrizték a törzsi rituális hagyományokat. „Az erőszak robbanása” (A Quality of Violence. 1959.) című könyvében fekete faluba vezet el, ahol mindent megégető szárazság pusztít, ahol ezer imádság sem segít. Ekkor a pogány szokásokhoz menekülnek az embereik és a civilizáció vékony hártyája alól előtör az erőszak. A fanatikus fantaszta most már akármit tehet a megrémült tömeggel. Káosz, erőszak kap lábra, amely tragikus események után lassan csitulni kezd, de a szárazság és az éhség tovább tart. Nagyszerű epizód ez a jamaikai^ nép évszázados szenvedéséből. ^ ★ INeWllie Davis adja a jamaikai nép életének legszélesebb skáláját. A város, a falu élete, a hivatali alakjai és levegője, az ideológiai harc, a pártok élete, az utcai összetűzések — mind helyet kapnak Írásaiban, „Az utolsó varázslat” (The Last Enchantment 1930.) valódi eseményeket ad költött nevekkel; érződik rajta a szatirikus szociológiát angol regény hatása. A 40-es évek végén, az 50-es évek elején vagyunk: a szigeten és az emberek lelkében Jamaika önállóságának gondolata érik. Kingston városban az önfeláldozás és a durva önzés leírását kapjuk, „mégpedig” a színes, buja éle. tű burzsoázia hatalmas palotájában, melyet a népi felkelés jeled tarkítanak, melyet a felkelés viharos hulláma dönget. „Dr. Philips tudtul adta, hogy a miniszterelnökségi hivatal számára — csekélység. Tovább vitte ügyvédi irodáját — és minisztereket ajánlott:, szerzett: aZ egészségügyi miniszter biztosítási ügynök, a válóperes specialista ügyvéd postaügyi, a volt lóverseny-tréner ia- kolaügyí miniszter lett, a Fisk Egyetem hallgatója pedig a földművelésügyi miniszteri tárcát kapta”. ★ Sámuel Selvon és V.S. Naipul két trinldadi író indiai származásúak és az indiai kisebbség életéről imák. A mindennapi élet nyugodtságának ábrázolói. Selvon: „A napnál fényesebb” (A Brighter Sun. 1951.) könyvében egy primitív indiai földműves mindennapi, idillikus életét tárja elénk; íme ilyen a nap és az ember, valamint a kezében éló munka ritmusa, amely tegnap is úgy hullámzott, mint holnapután is ringatni fog. Az Idegen szigetein elveszve, a hontalanság érzését leküzdve az egy nap nyújtotta szépségeket megejtő nyugalmakat iparkodik megtartani magának. Valamilyen ázsiai nyugalom vonul végig a könyvön. „A sziget a világ” (An Island is a World)-ban azt mondja az író, hogy a nemzetiségi türelmetlenség ellen egyetlen orvosság — az Indiai idealizmus, amiben maga sem hisz. Naipul: „A titokzatos gyúró” (The Mistle Masseur 1957)-ban bolygó, kis alakot rángat elő az élet sűrűjéből, aki aztán a gyarmati burzsoázia félelmetes ellensége lesz. Apró svindler, aki kapva kap a prosperitáson, aki —- tud ími(!) amiért a bennszülöttek csodálják. Gyógyítani is tud; kezében valamilyen kóklerség egyszerre „csoda” lesz. És Ganesh Ram sumaír híre napról napra nó, végül maga is elhiszi, hogy „égi” ereje van. Egyik honfitársa Londonban jár, ahol ajánlják neki: keresse fel honfitársát, a kis kóklert, aki azonban gőgös hidegséggel mutakozik be: „Pardon, sír G. Ramsey Muir vagyok”. Felelős tudósító, az író, aki Trinidadból Londonba, onnan Trinidadba megy. „Szorosokon át” (Middle Passege, 1962.) utazik, szirtek és kétségek között, s szerte a kolomializmus elleni harc — nacionalizmust szül. Az intellek- tuel humanista, akárcsak az író is — mindenhol idegen Naipul Angliában a Karib-tenger- ről jött; Trinidadban: indiai jövevény. Martinique szigetén, ahol franciául beszélnek — angolnak számit, mert angolul beszél. ★ George Lamming _ nyeivjútó. uj ritmust vernek írásai. Hosszadalmásán írja le batíosd gyermekkorát, amelyben fények vil- lódznak. árnyak húznak; egészen a szigeté az író: innen indul, ide tér vissza. Az izmos néger bátor hangja duzzad „Bőröm városában” (In the Castle of My Skin 1953.) című könyvében. Kimondja, hogy a társadalmi helyzet nehézségéhez még a fehér emberben lélektani értetlenség is járul. Két, ha nem hét harcot vív a barbadosi nép; ezt a harcot ez a néger, ez a bátor hangú bennszülött is szítja szavaival. Minden szó vád, ütés és megbélyegzés. De a kolondallzmus ellen nincs elég szó és nincs elég harc. A karib-tengeri népek is tudják, íróik is írják: végig kell vinni ezt a harcot! Egészein a győzelemig. A. Usln: Eső. (linómetszet) Morvay Gyula
