Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
flLAG PROLETÁRJAI, egyesüljetek? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA: 50 PILLÉR 0 kommunista párt mindent elkövet azért, hogy a kommunista építés programja valóra váljon Hruscsov felszólalása az SZKP plénumán Aláírták a magyar—olasz kulturális munkatervet Hruscsov' a plenum pénteki ülésén hangoztatta, hogy a teljes ülés ismét megmutatta a nép és a párt egységét, azt, hogy egyöntetű támogatásra találnak a Központi Bizottság erőfeszítései, amelyeknek célja a párt programjának megvalósítása. A plenum határozatai a XXII. kongresszuson elfogadott program válóravál- tását, a népgazdaság fejlődését, a nép fokozódó élelmiszer- szülcságleteinek kielégítését szolgálják majd. A decemberi plénumon elfogadott példátlanul nagy jelentőségű vegyipar-fejlesztési program nagy visszhangot keltett a nép körében, s az ott felvázolt tervet minden szovjet ember magáévá tette. Ha pedig az egész nép vállalja a nagy vegyipar megteremtését, bizonyosak lehetünls abban, bogy a párt vezetésével mégis valósítja ezt a nehéz, de halaszthatatlan és fontos feladatot — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A vegyipar gyors fejlesztését célzó intézkedések mélyreható befolyást gyakorolnak majd az egész kommunista építómunkóra. Különösen a mezőgazdaság szempontjából fontos a vegyipar fejlődése, míg az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés országban több évtized kellett a mezőgazdaság kémizálásához, a Szovjetunióban ezt a feladatot hét esztendő alatt fogják megvalósítani. E hét év alatt évente csaknem kilenc millió tonnával több műtrágyát kell előállítani. Ez azt jelenti, hegy egy év alatt ugyanannyi mű- trágyatermelő kapacitást kell üzembe helyezni, amennyi a szovjet hatalom első negyven esztendeje alatt létesült együttvéve. Hruscsov utalt egyes nyugat! politikusok állításaira, hogy „a vegyipari program meghaladja a szovjet gazdaság lehetőségeit”. A nyugati kritikusok azért mondják ezt, mert egyetlen fejlett tőkés ország sem volt képes ilyen rövid idő alatt nagy vegyipart kiépíteni. Hruscsov erről ki jelen tette: „a Szovjetunió azonban hatalmas szocialista ország, a nagy Lenin országa- A mi népünk, hősi munkásosztályunk, tudósaink. mérnökeink és technikusaink számára reális feladat a nagy vegyipar megteremtése. Ez a program — millióik munkájával — máris valósággá válik és kétségkívül teljesen megvalósul majd. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielégítését a legértékesebb élelmiszerek tekintetében is”. Hruscsov adatokat ismertetett a szovjet mezőgazdaság műszaki ellátottságának megváltozásáról. Majd a mezőgazdaságot szolgáló állami beruházások mérhetetlen növekedéséről beszélt, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kolhozisták 1953-ban munkájukért 1,6 milliárd rubel pénzbeli juttatást kaptak, 1963-ban ez az összeg már 7,2 milliárd rubelt tett ki. Ha erre az alapra építünk — mondotta Hruscsov —, akkor közeli feladatként tűzhetjük magunk elé a mezőgazda- sági termelés intenzitásénak gyors növelését. Az állattenyésztés fejlesztése elképzelhetetlen magas terméshozamú takarmánynövények, elsősorban a kukorica és a cukorrépa nélkül. A kolhozisták döntsék el önállóan, mennyi kukoricát és egyéb takarmánynövényt vessenek, hogy elláthassák takarmánynyal a fejlődő állattenyésztést A mezőgazdaság bel tejesítésében fel kell használni mindazt az értékes tapasztalatot amellyel a testvéri szocialista országokban találkozunk — mondotta Hruscsov, majd felhívta a plenum részvevőit mélyrehatóbban tanulmányoz, zák a tőkés országok mezőgazdasági tudományos és gyakorlati vívmányait is. „E kérdésben sem zárkózhatunk él nemzeti határaink között — folytatta. — Elmondhatjuk, hogy a tudomány lényegében nemzetközi és minden országban fejlődik. A tudomány és a tecnika fejlesztésében mind a szocialista, mind a tőkés országok nagy eredményeket értek él, ezért nem szabad magunkba zárkóznunk, elszigetelődnünk. Ostobaság lenne, ha csak azért nem tanulmányoznánk a külföldi tudományos vívmányokat, mert azokat valamely kapitalista országban érték él. Hruscsov elismerően szólt Garst, az ismert amerikai kukoricatermelő farmernek a szovjet sajtóban is közölt terjedelmes leveléről és megjegyezte: Garst úrra hatást tett a szovjet vegyipar rohamos fejlődése, a hibridkukoricavetőmagvak nemesítésében elért siker. A farmer, amikor másodszor járt a Szovjetunióban, megtekintette az új szovjet hibridkukorica-fajtákat és azt mondta, hogy többé nem beszéli rá az oroszokat az amerikai kukoricavetőmag megvásárlására. Hruscsov ab. ban is egyetértett Garsttal, hogy a Szovjetunióban egykét, Amerikában vásárolt gépet még jobbá tettek, mint az eredetileg volt. A jó gépet eredményesen felhasználhatjuk a szocializmus, a kommunizmus építésére, akár szocialista, akár tőkés országban készült — folytatta Hruscsov. — Mindenki tudja, hogy nem a gép határozza meg, kit szolgál, hanem az emberek, a társadalmi rendszer. Le kell váltani azokat a funkcionáriusokat, akik nem akarják tanulmányozni és meghonosítani a tudomány vívmányait, akik makacsul ragaszkodnak a régihez. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta, hogy az egész pártnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának a gabonatermelés növelésével összefüggő feladatokra kell fordítania figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy 1964- ben a gabonafelvásárlást 4,1 milliárd púdra (1 púd — 16,38 kg — a szerk.) kell emelni. S megállapította, hogy több köz. társaságba« a tervezettnél lényegesen nagyobbak a lehetőségek. „Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a termésnövelés feladatának megoldását arra az időszakra halasztanák, amikor már maradéktalanul ki tudnánk elégíteni az ásványi műtrágya-szükségletet” — folytatta Hruscsov. Az ásványi műtrágya minden kilogrammját ésszerűen kell felhasználni, elsősorban azokban a kerületekben és gazdaságokban, ahol a legnagyobb terméstöbblet érhető el a segítségével. A szervestrágya szerepét természetesen helytelen lenne lebecsülni. A műtrágyák legnagyobb hatékonysága ugyanis éppen a szervestrágyákkal való kombinálásuk esetén érhető el. Hruscsov megállapította, hogy országszerte megteremtették a cukorrépa-termelés jelentős növelésének és a lakosság bővebb cukorellátásának feltételeit. ' t Az egy főre eső cukorszükséglet az 1952-es évi 16,3 kilogrammról 1963-ra 31,5 kilogrammra emelkedett. Ebből adódik az a feladat, hogy biztosítsuk az évi 40—42 kilogrammos szükséglet kielégítését. Egyre nagyobb lehetőségünk van az ország cukorellátásának biztosítására — jelentette ki Hruscsov. A plenum részt vevői tetszésnyilvánítással fogadták következő szavait, amikor emlékeztetett, a Kubával kötött hosszúlejáratú egyezményre. A megállapodás értelmében a következő években Kuba évi ötmillió tonna cukrot szállít a Szovjetuniónak. Fokozottabban ki kell használni a lehetőségeket a burgonya és zöldségfélék termelésének növelésére, hogy minél jobban biztosítsuk a városok és ipari központok lakosságának ellátását — mondotta Hruscsov, majd rámutatott: — A mezőgazdaság továbbfejlesztésének egyik fontos tartaléka a lemaradt kollektív gazdaságok felemelése az élenjárók szintjére. Ezen a téren már jelentős előrehaladást értek el, s a g\ engébl, kolhozok száma lényegesen csökkent. Hruscsov rámutatott, a lemaradt kolhozok gazdaság fejlesztésének kulcskérdése, hogy ezeket a gazdaságokat tapasztalt vezetőkkel, ió szervezőkkel és szakemberekkel lássák eL A mezőgazdasági szakember- képzésről szólva, a szónok kiemelte a szakember-képzési rendszer gyökeres átszervezésének szükségességét. A mező- gazdasági szakiskolákba olyan fiatalokat kell felvenni, akik részt vesznek a kolhozok és szovhozok termelésében, s a mezőgazdasági munkának óhajtják szentelni ismereteiket Hruscsov ezután kifejtette javaslatait a kolhoztagok nyugdíjának biztosítására vonatkozólag. Véleménye szerint „országos, központi szociális biztosítási alapot kell létrehozni, s ebből kell folyósítani a kolhoztagok nyugdíját”. A kolhozok jövedelmük meghatározott százalékát fizetnék be erre ax alapra. Az ipar és a népgazdasági tervezés problémájáról szólva, Hruscsov megemlékezett a hétéves terv feladatainak sikeres teljesítéséről, „a kapitalista világ, az Egyesült Államok — mondotta — már a szó szoros értelmében maga mögött érzi lélegzetvételünket. A szovjet ipar számos ága. utoléri, sőt túlszárnyalja az amerikai szintet, a termelés szocialista rendszerének fölénye, az ipari fejlődés szovjet üteme olyan realitásokká váltak, amelyeket lehetetlen nem észrevenni” A szovjet kormányfő foglalkozott az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA nemrég közzétett félresikerült „dokumentumaival”. Ezek szerint a szovjet gazdaság fejlődési üteme állítólag lassúbb, mint az Egyesült Államoké és az utóbbi kétévben az évi 2,5 százalékot sem éri el. „Nos, imperialista urak — mondotta Hruscsov —, ha úgy tetszik, ringassák magukat .illúziókban. A mi szempontunkból ez se nem oszt, se nem szoroz. Tudjuk, hogy nem éppen szórakozásból vállalkoznak ilyen félrevezetésre. Azt akarják elhitetni országaink népével, hogy a szocializmus nem olyan jó, mint) amilyennek mondják. Az emberek azonban — s szerte a világon egyre többen vannak ilyenek — egyre inkább meggyőződnek arról, hogy mit nyújt a szocializmus, milyen magaslatokat ér el a termelőerők fejlődése a szocializmusban. . Az amerikai hírszerzők durva hibát követtek el. Selejtes munkájukat még a burzsoá sajtó is nevetség tárgyává tette. A szovjet és amerikai gazdaság fejlődésének valódi ütemét összehasonlítva Nyikita Hruscsov rámutatott, hogy az utolsókét évben a Szovjetunió ipari termelése 19 százalékkal a társadalmi össztermék pedig az 1963. évi rossz termés ellenére 11 százalékkal nőtt. A Szovjetunió ipari termelése 10 év alatt 171 százalékkal emelkedett, az Egyesült Államoké pedig 36 százalékkal. Az anyagi termelés valameny- nyi ágának összterméke (társadalmi össztermék) a Szovjetunióban 127 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 33 százalékkal növekedett ebben az időszakban. 1963-ban a Szovjetunió termelése már 65 százaléka volt az Egyesült Államokénak, míg 10 évvel ezelőtt a szovjet ipari termelés az amerikainak csupán egy- harmadát tette ki. Nyikita Hruscsov adatokat sorolt fel annak illusztrálására, hogy a Szovjetunióban abszolút számokat tekintve is magasabb az acél, a kőolaj és cementtermelés, s néhány más termék termelése, mint az Egyesült Államokban. A múlt év kedvezőtlen időjárási viszonyaival foglalkozva Hruscsov rámutatott: „a varjak most arról kárognak, hogy a Szovjetunió úgymond (Folytatása a 2. oldal on.^ Töföb napon át tartó szívélyes légkörben lezajlott kormányközi tárgyalások eredményeként pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták az 1964. évre és 1965. első felére szóló magyar—olasz kulturális munkatervet. A munkaterv tanulmányuta- kat, ösztöndíjasok utazását, tudósok és szakemberek cseréjét irányozza elő. Megállapodtak abban, hogy a római egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén magyar professzor fog működni. A tervek szerint magyar oktatót küldenek a pa- dovai, illetve a bolognai egyetemre. A budapesti és szegedi egyetem olasz oktatót fogad. Sor kerül művészeti együttesek cseréjére és kiállítások bemutatására is. A munkatervet dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke és dr. Ludovico Barattieri Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága irodája alosztályvezetőjének eredményes munkássága és a munkásmozgalomban kifejtett tevékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI) Castro nyilatkozata a Guantanamo! támaszpont elbocsátott kubai munkásai ügyében HAVANNA (TASZSZ): Fidel Castro, a Kubai Forradalmi Kormány miniszterelnöke a guantanamói támaszpont kubai munkásainak elbocsátásával kapcsolatos nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai kormánynak ez az önkényes, törvénytelen és embertelen cselekedete durván megszegi a munkáselbocsátás szabályait és csorbítja az Egyesült Államok presztízsét. Castro megfelelő rendelkezést adott a támaszpontról elbocsátott kubai munkások haladéktalan elhelyezésére. (MTI) Cipruson még mindig nincs nyugalom George Ball amerikai külügyminiszter-helyettes pénteken ismét felkereste Rücsük alelnököt, a ciprusi török közösség vezetőjét, majd — immár ötödször — Makariosz köz- társasági elnököt látogatta meg A megbeszélésről nem adtak ki hivatalos közleményt. Az AP és a Reuter hírügynökség azonban — magas rangú diplomáciai hírforrásokra hivatkozva — egybehangzóan azt közölte, hogy a köztársasági elnök nem adta be a derekát a fokozódó angolszász nyomással szemben: nem járult hozzá még a módosított angol—amerikai terv értelmében végrehajtandó angolszász megszálláshoz sem. Az idézett hírforrások szerint a ciprusi kormány képviselői a legrövidebb időn belül New Yorkba repülnek és az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik. Ball külügyminiszter-helyettes á Makariosz elnökkel folytatott sikertelen tárgyalás után azonnal a repülőtérre hajtatott és Ankarába repült, hogy ott folytassa korábban megkezdett tárgyalásait. Ball Ankara után Athénbe készül. Leválfotfáli \onnoul Péntekre virradóra az angol hadügyminisztérium bejelentette, hogy felmentik tisztségéből Peter Young vezérőrnagyot, a Cipruson állomásozó angol „békefenntartó erők” főparancsnokát Ebben a minőségben Richard Carver vezérőrnagy, a 3. angol hadosztály vezérkari főnöke váltja fel. A hadügyminisztérium egy újabb közleménye szerint Young tábornok továbbra is a ciprusi angol támaszpontok parancsnoka marad. Gyanús előkészületek egy törők kikötőben Százhatvan kilométernyire Ciprus partjaitól, Iskenderun török kikötővárosban — mint a Reuter jelenti — gyanús tevékenység észlelhető. A Törökország délkeleti partjain felevő kikötőből kitiltották a polgári hajókat és a kikötőt a török flotta ellenőrzése alá helyezték. Meg nem erősített hírek szerint Iskenderun körzetében riadókészültség ben van egy török szárazföldi hadosztály. Mint a Reuter írja, jól tájékozott körökben nem titkolják, hogy az egész török flottánál összetartást rendeltek el. a kimenő' engedélyeket visszavonták. Ankarában. Inönü miniszí erei nők pénteken két és fél órás megbeszélést folytatott Cevdpt Suray- ia> a török fegyveres erők vezérkari főnökével. Közleményt nem adtak ki. Az Elnöki Tanács ülése mánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya között a kölcsönös vasúti forgalom szabályozásáról kötött egyezményeket. Az Elnöki Tanács ezután egyeb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a közös teherkocsipark létesítéséről és együttes üzemeltetéséről Bukarestben aláírt, valamint a Magyar Népköztársaság korDi San Pieti'o rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. az Olasz Külügyminisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes vezetője írta alá.
