Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
4 ItCPÜ JS AG 1964. február 11., kedf * Árva Simon története (Rádiójáték) Ivan. Cankar novellája a népmesék elöregedett szegényemberét keltó életre, úgy, hogy az embertelen társadalom lel- kiismeretét meg lehessen mutatni általa. Árva Simon tízéves korában került Naposfalváról a városba, ahol harminc évig dolgozott kovácsként. Amikor karja már nem bírta felemelni a kalapácsot, a gazda kiadta a parancsot: mehet a szobából, mert azért fizetni kellene. A hatóság úgy rendelkezett Árva Simon felől, hogy szülőfalujának kell a magatehetetlenről gondoskodni. A két szomszéd falu bírái a formai lehetőségeket kiaknázva egymás nyakába akarták varrni Árva Simont, míg ő e miatta indult küzdelem alatt meg nem értve és meg nem segítve meghalt egykori szülőházának omladékán. Halála után kilenc évvel érkezett meg a legfőbb bíróság döntése arról, kinek kellett volna gondoskodni Árva Simonról A keresztényi jóság és irgalom megcsúfolásáról meseszerű hangon, a békés belenyugvás fájdalmával mondott határozott ítéletet Ivan Cankar novellájában, amelyből Mitja Me jak írt rádiójátékot. Hőse a társadalom elesettje, aki önhibáján kívül kerül az árok szélére. Dolgozott a gazdájának, munkaképtelen lett, kidobták és öregen, magányosan, szánandóan terhére lett a hatóság, a két falusi bíró és a társadalomnak. Mit csinált a bíróságok? Fontoskodtak, jogokkal hadakoztak, a tényeket csűrték-csavarták, a pandúrokat odaül tették íjz éhező, jár- tányi erővel sem rendelkező rokkant munkás mellé, mert az „ügyet valahogy él kellett intézni”. Nem az ember volt a fontos, hanem az igazság valamilyen fajtájának a kiderítése. Ivan Cankar szocialista szlovén író (1918-ban halt meg) szeretettel és mély emberséggel formálja meg hősét, az öregségére megrokkant kovácslegényt. Nincs senkije ennek az ágrólszakadtnak. Árvasága nevén túl is elhagya- tottság, megalázás, számkive- tettség. A végleték által előhívott és határolt helyzetet egy álom ürügyén fordított megoldásban is lejátszatja Ivan Cankar Árva Simon álmában, azért, hogy még jobban ki tessék, minő képmutatás és embertelenség orraBo»' dott abban a világban, afaol neki élnie adatott. A rádiójáték rendezéséibe*! Török Tamás a népmeséi hang megszólaltatására törekedett A két falu bírája és a ké! pandúr kárognak, viaskodnak a szegény kovácslegény felett. Nyerseségüket és embertelen nemtörődésüket éles kontúrokkal jelezte a rendező Misoga László formázta Árva Simont. Az addig inkább tiszavirágéletű komikus jelenetekben élő és gondolkodó színészt most új oldaláról ismertük meg. A népi hős figuráját, a szánalomra méltót, annak teljes passzivitását adta Árva Simonban mindaddig, amíg kísértő leiekké nem változik. Akkor hangvétele megváltozott és felnevetéseivel valóban idézte a falubeliek lelkiismereti gyötrelmét Siménfalvy Sándor imofc, Tompa Sándor és Bánhidt László bírája, a két paridul szerepében Basilides Zoltán és Kun Vilmos a szlovén falvak egykori világát keltették életre. Marjai* Vodopicev aenéj* fontos és értékes eleme • rádiójátéknak. A rádió nemcsak azzal tett jó szolgálatot az irodalomnál« hogy egy nép« ízű irodalmi alkotást megismertetett hallgatóival, de alkalmat adott megismerni a szomszédság életének egy darabkáját is. (farkas) Rövidesen megkezdik a vízgyűjtést a Toka-patak völgyében Több mint 40 víztároló tó épült eddig az országban. Rövidesen megkezdi már a vízgyűjtést a Tóka-patak völgyében épített 18 méter magas gát is, amely majd 300 000 köbméter vizet tart vissza a Gyöngy ösoroszi Ércelőkészítő Mű részére. Az utolsó simításokat végzik most a Vízügy* Építő Vállalat munkásat A legnagyobb hidegben is dolgoztait, hogy a nagy hóolvadás idejére készen fogadhassa a vizet az új tó medre. A várható erős hullámverés miatt 22 000 betonlappal kell megvédeni a 85 méter hosszú gát víz felöli oldalát. A védőburkolat ■ elhelyezése mindössze egyhetes 'munka, mégis ez a feladat ^most a legnagyobb gond, mert (ha nem kgpnak gyors segítséget a MÁV-tól, akkor a betonalapok szállítási késése miatt S elszalasztják a vígyűjtésre leg- r kedvezőbb alkalmat, a tavaszi 'olvadást S A vízügyi szakemberek vizsgálatai szerint a dombvidékeiken még több mint 17 millió 'köbméter vízhez jutna az or- jszág. Ezekben a tavakban (egyenként átlagosan 3 millió ^köbméter vizet tárolnak, de 97 helyen 10-10 millió, a Bodva- i völgyében pedig 90 millió köb- rméter vizet lehetne összegyűj- 'teni. Az idén hét 1-3 millió J köbméteres tó épüL Ebben az (évben készül el az ország ímásodik legnagyobb dombvi- Sdéki víztárolójának, a hatmillió köbméteres berhidai tónak -a terve is. A Séd völgyét lezáró '11 méter magas gáttal dúz- jzasztják fel a patak vizét. I ----| Háromszázhúszezer látogató I az egri várban 5 Eger város az ídegeníorga- (lom egyik legnagyobb vidéki ^centruma, ahol évről évre nö~ yvekszik a látogatottság. Az eleméit évben 353 ezren keresték <;fel a történelmi várost, és 320 j. ezret meghaladta azoknak a száma, akik látogatást tettek a vár kazamatáiban. Különösen „ nyáron tömeges a látogatás, de az év minden hónapjában számottevő az idegenforgalom. Diákok, tsz-gazdák és ipari dolgozók érdeklődése is nagy a műemlékekben gazdag város iránt. A csúcsforgalom a harmadik negyedévben* volt, amidkor a kirándulók száma elérte í a 163 ezret. Kétszányolc csoportban mintegy 7 200 külföldi , vendég ismerkedett 1963-ban •EgerréL mór rég befogták volna a száját? Persze, ha olyan raffinált lennék, és annyi időm volna. Ha egyszer nagyon sok időm lesz, kiszámítom, hogy hány órát fordítottam erre a hercehurcára ... Már komolyan gondoltam arra is, hogy hagyom a fenébe ezt a húzófejet, és készítek egy beadványt arról, hogy hányféle felesleges elfoglaltsága van az embernek, és miért engedi a társadalom azt, hogy néhányan korlátolt kicsinnyeskedésükkel tönkretegyék mások energiáját. Amikor meglátom a fiókomban az ügy aktáit, a leveleket, a végzéseket, olyan gondolataim vannak, hogy magamat sem erezhetem különbnek, mint őt.., Szinte kedvem támad átvenni az ő módszereit ... — Azt hiszi,. képzelődöm... megmondom őszintén, gondoltam erre is, amikor bekopogtattam ide a pszichoterápiára. — Miért nem szerez magának elégtételt? Hiszen megrágalmazta a szomszéd. Azt írta a feljelentésében, hogy maga a szocialista összeköttetéseinek köszönheti a lakást. Ezért beperelheti — mondta az orvos. Ö így fejezte be: — Ugye, beperelhetem!? Legalább törlesztek valamit, mert biztosan megnyerem a pert. Csak azt kell még bizonyosan megtudnom, hogy tény. leg benne van-e ez is a feljelentésben. — Kiír, doktor őr? Szanatóriumba küld? Nem baj, majd az ügyvédem elintézi. Én úgysem akarok részt venni az egészben. Az ügyvédem... Hogy az úgysem segít rajtam? Kerüljön ő is ide! Ha a törvény engem nem védett meg... J^utyaharapást szőrével •.. Krajezár Imre : 3Cu tu a!tar apást szót'ével babonáról, hogy a mérnökök agyonkeresik magukat, és irigykednék ránk a jogászok, pedagógusok és ahogy mondani szokták: még sokan mások. És ha még tanácstag is az illető, biztosan „arra is felhasználta a... lehetőségeit”. A megyei főügyész még csak elhalasztotta az ítélet végrehajtását, a Legfelsőbb Bíróság nem semmisítette meg a döntést Mit gondol, miért nem? Látom, mosolyog, azt hiszi, üldözési mániám van, komplexumaim vannak, mindenkiben ellenséget látok. A városi tanács mérnökének szakvéleményét ugyanis meg kellene erősíteniük a megyei tanács illetékesednek is, akik már egy hónap óta ülnek az aktán. Ne mosolyogjon, nem állítom fejvesztés terhe mellett, hogy szándékosan packáznak vélem, de említettem, hogy a felperesnek remek ismeretségei vannak, és ők is meghallgatják, amikor arról beszél, hogy én szocialista ösz- szeköttetéseimnék köszmöhe- tem nemcsak a lakást, hanem azt is, hogy az én „váram”- hoz csatolták azt a két négyzetmétert. ök is úgy gondolkoznak, letörik a szarvát a mérnöknek, aki azt hiszi, neki mindent lehet, mert pénze, mint a pelyva... i se látszom a munkából és ilyen marhaságokkal kell foglalkoznom, mert egy lehetetlen alak piszkál? Hogy ezt mindenütt meghallgatják, mert arra tud hivatkozni, hogy ő senki, ő egyszerű ember. Elhiszi, ha én is a gép mellett állnék, egy évben lenne két igazolatlan mulasztáson» Ez az ember — bét évet végzett a jogon is, minden hájjal megkent időmilliomos — mindenkit ismer, és minden követ megmozgatott, hogy minden fórumon neki adjanak igazat. A feljelentésben, állítólag, azt is írta, hogy én a lakásomat is azért kaptam, mert jók a szocialista összeköttetéseim. Ha egy bíró meghallja, vagy elolvassa ezt a vádat, eleve előítélettel nyúl az ügyhöz. Igaz? Pedig higgyél el, teljesen szabályos volt a kiutalás, ezt a munkát nem is lehet albérleti lakásban elvégezni. Összeköttetései psedig inkább neki vannak: hiszen mindenkit ismer a városban, s a bíró, add kihirdette az ítéletet, jó cimborája. — Mindketten kiváló anyagi körülmények között élnek: a bíró most kapott kocsit Nyu- gat-Németországbói, a tanár úr pedig már öt éve kocsin szaladgál. Nekem még nincs. Nem azért, mintha nem tudnám megvenni: mondja: mikor ülhetnék én bele? Tavalyelőtt utaztam legutóbb magánügyben: amékor az apámat temettük. De mit gondol, igazat adnak nekem? Amint kiderül, hogy ta- nácstag vagyok, számítok valamit az üzemben, sőt a tudományos életben is, nem is vizsgálják rendesen az ügyet: azt tartják, hogy a „közéleti személyiség” éljen tisztán és puritánul. És mintha mindenki a fejébe vette volna, hogy nem adnak igazat nekem egy lehetetlen, antiszociális — bocsásson meg a kifejezésért —, de nem emberrel, hanem szadistával szemben. Biztosan hallott már arról a leges hangszigetelő kárpittal borítottam be ezt a falat. Mondom, nem új a ház, valamikor leválasztották a lakást. Emiatt az én spájzom egy folyosóról nyüott. amit annak idején, a nagy sietségben nem falaztak hozzá a lakásomhoz. Ha ki kellett menni egy befőt- tes üvegért: fel kellett venni a kabátot a pizsama fölé. A nyáron végre tatarozták a házat, és akkor ezt a folyosórészt is elfalazták: azóta a spájz is a lakáson belül van. A szomszéd viszont be- perelt engem, birtokháborítás címén, és én elveszítettem a p>ert. Pedig nem is én építtettem —, de különben sem háborították az ő birtokát, mert ő változatlanul kényelmesen tud bemenni a saját lakásába — Emlékeztetni kívánom arra, hogy ő is éppen olyan bérlő, mint én, csak neki több az ideje, meg nagyobb a szája Szóval, elveszítettem a pert elsőfokon, éppen úgy, mint másodfokon. A másodfokú ítélet kötelezett arra, hogy fizessem meg a per költségeit, és a saját költségemre bontassam le a falat. Ne felejtse el: a falat a városi tanács emelte és az építkezés megfelelt a műszaki követelményeknek, s a tanács most is ragaszkodik a tervhez —•, nemcsak én. Ez a szerencsém, mert a tanács velem együtt beadvánnyal fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A megyei főügyész egyébként — tekintettel a téli hidegekre — felfüggesztette a határozat végrehajtását. A szomszédom ezerkilenc- százötvenkilencig osztályvezető volt a megyei tanácson. ■így kezdte eä: A gyárban én vezetem a kereskedelmi osztályt Mérnök vagyok, s hat év óta dolgozom az új húzófej tervein. Nincs időm, hogy leüljek a rajzok mellé — most meg a beosztásom is megváltozott. De az igazgató azt mondotta: szakember kell ide is. aki érdemben tud tárgyalni a külföldiekkel is. Azóta még úgy sem tudok érdemben foglalkozni a húzófejjel, pedig biztosan ez is érdekelné a külföldet. Nyolc éve én vagyok a körzet tanácstagja. Az emberek ide járnak hozzám a gyárba, mert a fogadóóráimat sem tudom megtartani. Biztosan nem hiszi el: két éve nem láttani délutáni napsütésben a parkot, mert amikor egy szabad időm van, akkor a bíróságra járok. Kérem, én este és éjszaka dolgozom. Nyugalomra, csendre van szükségem: ha számolt már tizennyolc jegyű számokkal, meg tudja becsülni a csendet Régi házban lakom, a szomszédom egy pedagógus házaspár. Kémiaszakosak és botfülüek: az asszony zongorázik, a férfi trombitál. Hangosam, éppen akkor, amikor én dolgoznék. A cigarettavékony falak remegnek, meg a papírok is a kezemben. Néha, amikor elhatározom, hogy azért sem hagyom magam bosszan.- tani, azon gondolkodom: a trombitától remeg a papír, vagy az én kezem remeg a dühtől? Hétszer szóltam már nekik: ha a csendrendelet nem érdekli őket legalább arra legyenek tekintettel, hogy dolgozom. Azóta tíz óráig nem zenélnek: addig a leghangosabban bőgetik a -rádiót, vagy a televíziót. A KIK dupla szigetelőfalat húzott a két lakás kőié: én ötezer forintért különEgy nagy magyar nyelvművelő Balassa József emlékezete lehetőségét is elvette. Egy nagy nyelvész, aki már fiatalon olyan jelentős műveket alkotott, mint ,A fonetika elemei”, vagy „A magyar nyelvjárások osztályozása”, a „mély béké”- ben sem lehetett egyetemi professzor nyíltan hangoztatott, haladó . nézetei miatt. A Horthy-korszakban a Tudományos Akadémia kiadója nem vállalkozott művei megjelentetésére. s így lett Balassa József a nyelvművelés, a nyelv- helyesség és a nyelvtörténet népszerűsítője. A szükségből azonban erényt csinált, s a már említett ,,A magyar nyelv könyve” —, amelynek felelős kiadója Lactókó Géza volt, a kiváló író, Balassa József egykori diákja — máig is egyik legjobb ismertetője a magyar nyelv múltjának és jelének. Ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok előadóinak és hallgatóinak figyelmébe ajánljuk ezt a könyvet. Mint ahogy egyáltalán a közvélemény, a „nemzeti emlékezet” figyelmébe, szeretetébe ajánljuk a munkás életű, szerény emberségű tudós, Balassa József alakját és műveit. A. G. TÉLI DÉLUTÁN Bíró Györgyiknél álmosítóan duruzsol a kályha. Senkinek sincs kedve kimenni a hol havas, hol lucskos utcára. Tél van még, vicsorog a hideg is, jobb olvasgatni, kézimunkázni, rádiót hallgatni. A hatrongyos- pusztai öntöző- mesternek nincs kisfia, így mindig örül, ha átjön a szomszédék Józsikája, szívesen hancú- rozik a gyerek „öreg pajtásával’’, s ha elfárad, csendesen hallgatja a mesét. A lányok horgolását az eldugott vidék mintaszépsége gazdagítja. Nem keresnek mintát, maguk eszelik ki, s alakítják a szebbnél szebb térítőkét, függönyöket, beleszövik minden szép, fiatal álmukat így télen, a tanyai csendességben... (Foto: Kiss Béla) pitotta meg, hogy a „történelmi szempont társadalmi szempont is: a társadalom alakulása befolyással van a hangtan, a szótan, a mondattan, a nyelv egész gramatikája alakulására.” Éppen száz esztendeje, hogy — Baján, a kiskereskedői családból — megszületett Balassa József. Sokan ismerhettük a viszonylag fiatalabb generációk tagjai közül is külsejében és magatartásában szerény, de idős korában is minden iránt érdeklődő személyét, hiszen Balassa 1943-ban halt meg és még a halála előtt néhány nappal is itt sétált kedvelt Múzeum kőrútján, a könyvesboltok kirakatait nézegetve. De különben is barátkozó ember volt, s ha már kicsit tavaszias volt az idő, a Múzeum tér padjain válaszolt az egyetemisták kérdéseire. Egyetemen — hivatalosan — csak 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt taníthatott: az első magyar proletárdiktatúra bukása után barátját, fegyvertársát, Simányi Zsigmondot halálba kergette az ellenforradalom, Balassa Józseftől pedig — egy időre — még a középiskolai tanárkodás A magyar nyelvtudományt a XVIII. század és a XIX. század fordulóján Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel, majd Révai Miklós, a nagy rendszerező alapozták meg. Az ő hagyományaikat, s az utánuk következő Reguly Antalok és Szarvas Gá- oorok munkáját folytatta a múlt század hatvanas éveiben született magyar nyelvésznem- /.edék, amelynek figyelme kiterjedt a történeti nyelvtanra, nyelvünk hangállományának, szó- és alaktanának, kifejezésmódjának és készleteinek fejlődésére, amely kialakította az alkalmazott nyelvtudomány egyik fontos ágát, a nyelvművelést. Simonyi Zsigmond, Szinnyei József és Balassa József voltak ennek a nemzedéknek a legkiválóbbjai, akik — több más, a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatási feladat mellett — különösen jelentős hivatásuknak tartották a leíró nyelvtan gyakorlati alkalmazásán alapuló nyelvhelyesség népszerűsítését, a nyelvtisztaság ápolását, és végül a nyelvszépítést, vagyis azt a törekvést, hogy nyelvünk alkalmassá legyen az érzelmi, hangulati elemek sokféle változatának kifejezésére. Ez a nemzedék — és három „nagy”-ja — fejlesztette tovább a Szarvas Gábor által alapított folyóiratot, a ,-Magyar Nyelvőr”-t, amely az első olyan nyelvtudományi közlöny volt nemcsak Magyar- országon, de talán egész Európában, amely a legszorosabb kapcsolat/hídját verte a nyelv- tudomány művelői és a szépírók között „A nyelvművelés élharcosai az írók — hangoztatta Simonyi Zsigmond — mi tudósok csak a muníciót szolgáltatjuk, annak minőségét ellenőrizzük”. Balassa József pedig — a magyar hangtan első történeti szempontú kutatója — szinte minden könyve bevezetésében leszögezte, hogy az alkalmazott nyelvtudomány ezer szállal kapcsolódik nemcsak az irodalomhoz, hanem a történettudományhoz is. „Nincs önmagában álló, elszigetelt nyelvészet! — írta legnépszerűbbé lett könyvében, „ A magyar nyelv könyvé”-ben. — Egyoldalú tudással, a nyelv múltjának, egész szerkezetének ismerete nélkül bármely nyelvi kérdés bírálata csak tapogatózás marad”. S ugyanott könyve egy másik helyén azt álla-
