Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
flLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA 80 FILLER Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Egyhangúlag fogadták el az 1964. évi állami költségvetés törvényjavaslatát " Az országgyűlés szombati ülését dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, Fork Jenő, Kállai Gyula, dr. Miinnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek a vitában Blaha Béla Borsod megyei képviselő szólalt fel. Blaha Béla: A szénbányászat teljesítette idei január«' tervét A szénbányászát kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a bányászati iparágak az elmúlt esztendőben megfeleltek az eléjük állított követelményeknek. A szénbányászat — a párt és a kormány felhívásának eleget téve — több mint egymillió tonna szenet termelt 'orvén felül. Ebben az eredményben sok fáradság, áldozatkészség, erőfeszítés tükröződik. Megmutatkozik benne a műszaki, gazdasági vezetés és a fizikai dolgozók között kialakult szoros összefogás is. Rámutatott a képviselő, hogy nőtt a bányászat dolgozóinak jövedelme, többel költhettek szociális, kulturális igényeik kielégítésére. Hangoztatta, hogy az idén bányászainkra ugyancsak jelentős feladatok várnak. A szénbányászatnak 1964ben 31.2 millió tonnát kell kitermelnie. Ez a mennyiség 2.6 százalékkal, azaz 800.000 tonnával haladja meg a múlt évi termelést. A továbbiakban a szénbányászat gépesítésének problémáit fejtegette a felszólaló, hangoztatta, hogy változatlanul fontos feladat a munkahelyi gépesítés, nevezetesen a jö- vesztés, a rakodás, a szállítás gépesítése, továbbá a korszerű biztonsági berendezések széles körű alkalmazása. A kisegítő munkafolyamatokat is minél élőbb gépesíteni kell. — A tennivalók közül — mondotta — kiemelkedik a vágathajtások és a frontfejtések sebességének növelése. Mindez szoros összefüggésben van a munka- és üzemszervezéssel. A kedvezőbb munkafeltételek megteremtésével növelni lehet a dolgozók teljesítményét. Örömmel állapította meg, hogy az idei költségvetés 2300 millió forintot irányoz elő szénbányászati beruházásokra — 15 százalékkal többet a tavalyinál. Ebből az összegből 16, értékhatár feletti beruházást kell az idén befejezni. A beruházási tevékenység során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók biztonságát és egészségét szolgáló létesítményekre. Bejelentette a képviselő, hogy a széribányászat teljesítette idei januári tervét és a további eredményes termelőmunka érdekében kérte a folyamatos vagonellátást. Ezután a szakszervezeti mozgalom szempontjából értékelte a költségvetést. Az 1964. évi költségvetés — mondotta — reális, mentes a túlzásoktól, helyesen méri fel lehetőségeinket. A költségvetést elfogadta. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a, költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. vezésével. a munkafegyelem megszilárdításával. Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran nehezíti vagon- hiány — ugyanakkor jónéhány helyen vagonok százai állnak hosszabb-rövidebb ideig kira- katlanul. A jobb szervezés tehát a szállítási gondokat is enyhítené. Tímár Mátyás a továbbiakban részletesen beszélt a mezőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése, termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, az ipar jó együttműködése a mezőgazdasággal, már ebben az évben is számottevő eredményeiket hozhat. Államunk évről évre növekvő összegeket költ lakásépítésre Kitért a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket költ lakás- építkezésekre. Állami erőből 1961-ben 16 80Ó, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP-hitellel történő építést. Több képviselő szóvátette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan számbavették a vízszolgáltatás javításának lehetőségeit. Pécsett például mintegy 120; millió forintos Vass Istvánná: beruházás szükséges — s ennek megvalósítására a következő években fokozatosan sor is kerüL Teljesítik a veszprémiek régi kérését is: Veszprém új áruházát előreláthatólag 1965- ben átadják rendeltetésének. Tímár Mátyás válaszában kitért arra is. hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költségvetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott javaslatokat az illetékesek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, mérlegelik megoldásük lehetőségeit, s a következő évek terveinek, költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik. A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az országunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasz* után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a költségvetésről szóló tör vényj avaslatot. Az . országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügy miniszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass István* né, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól, és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. A Költségvetési vita összefoglalója A miniszter hangoztatta, jgy a költségvetési vitában ilszolalt képviselők számos •tékes, hasznos gondolatot, gyei ein remél tó indítványt ítettek fel az élet különböző Tül étéiről, s ezek nagy se- tségel adnak idei feladataink legoldásához, a következő fék tervéinek .kialakításához. vegyipar fejlesztésére voltkozó észrevételekkel kap- iolatban megemlítette, hogy >ben az évben 1,1 milliárd irintfal többet juttatok vegyipari beruházásokra, önt tavaly, s az idén az itnak vegyipari beruházásokig mint tavaly, s az idén az jnásodik felében elkészülő ■tesítmények működésének legkezdése is biztosíték arra, ogy vegyiparunk fejlődése •rétién lesz. Részletesen' foglalkozott tokkal az észrevételekkel, ozzászölásolckal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, oltásán, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Ez ugyan ázzál jár, hogy bizonyos igényeik kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valamennyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Tímár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül in-' dokolt és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva aláhúzta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsítésével, jobb szerFontos feladat a parlamentek közti kapcsolatok kiépítése Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testületéivel. Meghívásunlira a világ különböző tájairól — szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar országgyűlés küldöttségei is több európai és ázsiai országbah jártak. Országgyűlésünk fontos feladata, a kapcsolatok kiépítése és erősítése a különböző népekkel és parlamentjeikkel. Ez része annak a külpolitikának, amelyet pártunk és kormányunk a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításáért folytat; annak a békepolitikának, amelyet a Magyar Nép- köztársaság minden fórumon — ahol módja és lehetősége van — hangoztat és érvényesít. Országgyűlésünk ezzel a tevékenységével is hozzájárult a népek barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez, a béke megszilárdításához. A parlamenti delegáció-cserék országgyűlésünk életében csaknem kilenc éves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból — 55 küldöttség látogatott hazánkba. A delegációkkal mintegy 420 különböző pártállású képviselőt fogadtunk. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — köztük 11 szocialista országban tettek látogatást. Delegációnk külföldi látogatásaiban összesen 120 országgyűlési képviselő vett részt A Magyarországon járt parlamenti küldöttségek száma évről évre növekszik. Míg 1955—58-ban 17, s 1959-622 Kádár János elvtárs és a Központi Bizottság tagjai az országgyűlésen. ben 26 delegáció látogatott hazánkba, a jelenlegi országgyűlési ciklus eddig eltelt, nem egészen egy éve alatt 12 kül ' döttséget fogadtunk! Emelkedett a magyar or - szággyűlési delegációk száma is. 1955—58-ban 6, 1959—62ben 11, 1963-ban 4 országban jártak küldöttségeink. Ügy érezzük, hogy e szamok is tükrözik hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését. Vass Istvánná ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttégek Látogatásai során az előző országgyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegáció- cserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Ebben az évben szocialista országban nem járt országgyűlési küldöttségünk, viszont a szocialista országok közül Jugoszláviából hazánkba látogatott a Szkupcsdna küldöttsége. Találkozásunk a jugoszláv képviselőkkel hozzájárult a két nép barátságának további erősítéséhez, az országaink közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséhez. Az elmúlt évben tovább szélesedtek az országgyűlés kapcsolatai a kapitalista és a voll gyarmati országok parlamentjeivel is. Hazánkban tartózkodott a francia, a mexikói, a kolumbiai, a brazil, az indonéz és a finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások általában igen eredményesek voltak, s mindegyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségeiről. Az egyes delegációk tevékenységét ismertetve az előadó elmondotta, hogy a francia parlamenti küldöttség elsősorban a magyar ifjúság helyze<Folytatása •> ? oldalon.'
