Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-06 / 30. szám
4 REPOJSAO 1964. február 6„ csütörtök Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban SCHILLER: STUART MÁRIA Szombaton este mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Schiller Stuart Mária című szomorú j átékát. Amikor a színház a klasszikusokhoz nyúl, önként adódik a kérdés: miért elevenedik fel annak vagy annak az irodalmi nagyságnak a műve a mai ember előtt? Évforduló vagy a nagyon is mai és egyben örök mondanivaló szokta indokolni a klasszikus művek, vagy — és ez nem utolsó szempont olykor- olykor — egy elmúlt történelmi epocha divatba jön és akkor játsszák annak a kornak a levegőjét árasztó műveket. Mi lehet a szempont egy bemutatónál? Ebben az évben négyszáz éves Shakespeare-évforduló alkalmából miért kell Schillert játszani? Még a Schiller korára való emlékezés sem aktualizálja egyébként a Stuart Máriát, még kevésbé a dráma mondanivalója. És itt néhány szóval el kell időznünk Schillernél és drámájánál. Schiller első alkotói korszakában megírta a Haramiákat, ' az Ármány és szerelmet, a Don Carlost. Schiller ezekben a színpadi művekben lázadozott a zsarnokság ellen, mert maga is súlyos zsarnokság alatt nyögött. A németországi állapotok, a fejedelmi ba- sáskodás. egyéni sorsa mind- mind sokágú gyújtózsinórként robbantották Schiller energiáját az alkotáshoz. Majd eltelt tizenegy év — hallgatással. Ez alatt az idő alatt lezajlott a francia forradalom, amelynek komor és fenséges szín játékától, a komor és fenséges élményekhez és színjátékokhoz egyébként a saját életében és műveiben is hozzászokott Schiller megrémült. Történelmi tanulmányai és vizsgálódó természete elvitték őt a Wal- lenstein-trilógia világába, de csábították őt a görög drámai élményeik és a görög történelem is. Egyéni kálváriája is, kielégítetlen szerelmi vonzódása is a Wallen:stam-téma után valami kedves, bájos csak egyszer volt alkotási lehetőség után kutatott. Így talált rá a XVI. századnak egy romantikus legendákkal körülvett alakjára, Stuart Máriára. Ebbe a viharos életű asszonyba, egyéniségbe és tragikus sorsába álmodta bele érzéseit és magasította fel drámájában. A Stuart Máriában glonat font egy asszonyi alakra, altit az ifjonti hevületű költő-óriás semmiképpen sem fogadott volna el drámai hősnek. KI is ez a Stuart Mária? Elmenekült Skóciából, mert törekvéseit — mennyi gyilkosság, cselszövés, összeesküvés, vér és hazugság! — a nép is ellenezte. A feudális katolicizmus előretolt bástyája ő, az aikkoriban igen ködös sorsú szigeten: a pápa, a spanyol trónon ülő II. Fülöp és Mária francia rokonai támogatták őt. Amikor Erzsébet fogságba vetette, az összeesküvések sorozata nem szakadt meg: asszony! furfangja, gőgje, becsvágya es politikai elkötelezettsége az angol trón megszerzésére sarkallta. Nem is magányosan. Hiszen amikor végül is a Ba- bington-féle összeesküvés utón Erzsébet fejét vétette Stuart Máriának, II. Fülöp félelmetes hajóhadával megindult Anglia ellen. S micsoda törvény- szerűsége a történelemnek, hogy az új szellem, a polgári Anglia férfiai a tengerbe ve- wze j tették a győzhetetlennek hitt spanyol ármádiát. És Erzsébet, a győztes ellenfél, a trónon maradó, kevesebb, vagy masabb talán, mint Stuart Mária? Egyéniségében ugyancsak zsúfoltan megtalálhatók a kor hibái, de övé a kor igazsága: a haladás szolgálata. Ö talán nem is sejtette, hogy Stuart Mária fővétele után II. Fülöp frontális támadásra indul majd, de azt tudta, hogy az angol tengeri kalózok, Drake hajóslegényei — arisztokrata származás és nagybirtok nélkül — történelmet csinálhatnak erejükkel. És csináltak is! Ezt nem látta volna Schiller jó két évszázaddal később? Látta, bizonyára tudta is az igazságot. De életében, a tizenegy évi hallgatás után, külsQ-belső körülményeiben is döntő fordulatok zajlottak le: ezért van az, hogy Stuart Mária alakja érzelmek gyújtópontjában álló asszony Schiller számára és nem az a nő és koronás fő, akiről a puritán skót prédikátor, Knox, vallási és politikai felháborodásában így beszélt népe előtt: „Isten! Szabadíts meg bennünket ennek a szajhának a zsarnokságától.” Ügy véljük, a színház a nagyszerű drámai dikciók, a pompás szerepek miatt vállalkozott & szomorújáték bemutatására. Ilyenkor a rendező abba a nem kényelmes helyzetbe kerül, hogy a sok örök emberi bölcsességet tartalmazó költői anyagot, a dráma szövegét és jellemeit hangsűlyi pontozással kell ellátnia. A mai néző azokat a momentumokat akarja megragadni és felfedezni a háromórás cselekmény mozzanataiban, amelyek az igazság és a jövő izgalmával gazdagítanak. Van erre lehetőség a Stuart Máriában? Van! A cselekmény fő hordozói: Stuart Mária, Erzsébet, Leicester és Burleigh. A legszürkébb ez a Burleigh, de a legkonokabb és legszívósabb. Még a királynőnek is odavágja, hogy ő inkább Angliát menti és óvja, mint a királyné életét. Minden gondolata, tette és fanatizmusa egy irányba húz: letörni a feudális katolicizmust és naggyá tenni Angliát. Ebben a hitében és törekvésében tántoríthatatlan még akkor Is, amikor Erzsébet, képmutatálsból és kényelmetlen érzéstől hajtva a Towerba küldi őt. Ha a rendező felfedezi a szövegben és a szöveg megett, a jellemek tükrén fénylő lehetőségeket, akkor más hangsúlyt, más fogalmazást ad a játéknak. A taglejtés, a hangsúly, a szemek játéka megváltoztathatja az egyébként kánonként kezelt szöveg tartalmát és érzelmi hatását. Véleményünk szerint ezt a többletet, ezt az egyáltalán nem kéretlen „korszerű értelmezést” kellett volna megtalálnia a rendezőnek ahhoz, hogy a közönség a magasztosan hangzó schillert retorikán és gondolatokon túl. valami olyasmit is kapjon, amitől nekünk fénylik a komor dráma kissé idegen csillogása. Ezzel a többlettel nyert volna a közönség,' megnőtt volna a feszültség Mária és Erzsébet között, megemelkedett volna Burleigh alakja, éles kontúrt kapott volna Leicester ügyes hitványsága és Mortimer elveszett, eszeveszett szerelme, őrült terve is. Latina László rendezői munkáját csak a schillert szöveg vezette. Külön-külön gondolta át a jellemeket, s úgy indította őket a küzdelembe, hogy a két tábor figuráit — az ütközet előtti kötelező egybehangolásról megfeledkezve — kötelékké fűzte volna. így nem maradt más hátra, mint a jellemeket következetes magatartósra kényszeríteni és a Schiller: pátosz vértezetében a párbeszédek tüzébe küldeni. De e rendezői adminisztráció körül is akadnak hibák: sok az indokolatlan gesztikulálás; Davisont engedi prózai akcentussal beszélni: Mária és Mortimer szerelmi jelenete köznapi: a két királynő találkozásánál Leicester jelentőségénél fogva jóval közelebb állhatna a szópárbaj idején Máriához és Erzsébethez: több színésznél nem kérte számon a tiszta színpadi beszédet A rendezőt lenyűgözte Schiller nagyszerű színpadi nyelve és ennek zengésére építette fel a cselekményt is. A címszerepben Kovács Máriát látjuk. A megálmodott schilleri nőideál megformálására tör Stuart Máriájában. Más az arca és hangja, amikor a régen elhagyott bűnökről beszél. Felcsillan a szeme, amikor Leicester üzenete és Mortimer vakmerősége a szabadságot ígéri. Fénylő belenyugvás az is, de más fényesség, mint az előbbiek, amikor a vérpadra indul és búcsúzik azoktól, akiket mostoha sorsa- ' nak nehéz fináléjában szeret- , hetett. Kovács Mária átéli az eszményített nő nemes fennköltséggel vállalt tragikumát, - nem is lázad ellene. Régi önmagából csak az indulatos önérzet robban fel benne, az is , csak egyszer: Erzsébettel tör- < tént egyetlen találkozásánál. A „testvér” szóval indul el a remek dialógus, hogy az egész dráma folyamán egyszer parancsoljon tekintetével és szavával, de akkor Erzsébetnek. Ezt a tekintetet és ezt a for- tisszimót emlékezetesnek tartjuk. A szerencsés királynőt, Erzsébetet, Demeter Hedvig játsz- sza. Józan számítás, asszonyi gyengeség, tétovázás és a mások háta mögött búvó kegyetlenkedés végigvonul Demeter : Hedvig játékán. Félig komo- 1 lyan vett pózzal tetszeleg a ; „szűz” szerepében. Demeter Hedvigben a komikai hajlam nem egy jelenetnél kibuggyanni igyekszik, s csak a schilleri retorika segít, hogy a feszült pillanatok át ne csapjanak a könnyed feloldásba: ahogyan az ítéletet kinyújtott nyelvvel aláírja, vagy ahogyan Davison- ' nal, a felelősségtől begyulladt írnokkal évődik, már több mint egy határozatlan asszony töprengése: humor a javából. A komor hangulatú utolsó felvonást kitűnően zárja le néma játékával. i Simon György alakítja Lei- cestert. A két királyi asszony között álló, a bonyolult diplomáciai helyzeteket és szerelmi bonyodalmakat ismerő és megoldani kész kalandort színesen oldja meg Jászai-díjas művészünk. Az önvád megrendítő hangjai szakadnak fel belőle, amikor a vérpadi jelenet rémképét elmondja. Példamutató az a sok-sok hangsúlyi váltás, a szavakkal való bánni tudás, amellyel az előadást gazdagabbá teszi. Csapó János öreg Talbot grófja értékes szólam az „Erzsébet és Mária” között folyó végzetes vitában. Paláncz Ferenc Paulet lordja — maszkját, mozdulatait és hangvételét tekintve — plebejus ízű, szándéka ellenére inkább egy múlt századi orosz hivatalnoknak tűnik. Felföldy László néhány rövid megjelenésében is ízig- vérig angol főnemes. Kent szerepében. Huszár László, mint Mortimer, egy lélegzetvétellel akarja átfogni a párbeszédek hatalmas mondatait. Nem bontja fel a feszültségeket rejtő mondatokat megfelelően beosztható részekre és így túláradó hevének ereje veszít mire a nézőkhöz jut. A szerep, a hős, a jellem mondatokból és gesztusokból apránként és nem' egy mozdulattal kényszerül építkezni. Huszár László így is és ebben a szerepben is fejlődött Annak ellenére, hogy Burleigh gróf szerepében a rendezői felfogás kitűnő lehetőségektől fosztotta meg Dariday Róbertét, el kell mondanunk, hogy az általa megalkotott jellem töretlen, mindvégig a konok akaraterőt képviseli. A királynők körül folyó hazárdjáték igazi erkölcsi vesztese ő, s ha épp e vesztésnél a rendező több játékra, magasabb, szintre irányítja, becsületes színészi munkája élménnyé nemesedhetett volna. Az Aiaszban kitűnő képességeket csillogtató Garay József Davison szerepében szürke marad, a verses szöveget stíluson kívül és alul mondja. Olasz Erzsébet Hannája említésre méltó az utolsó felvonásban látott búcsúzásért. Herédy Gyula kelti életre Stuart Mária udvarmesterét. Kisebb szerepekben Kauzky Ervint, Horváth Gézát, Jachi- nek Rudolfot, Kovács Sándort, Bán Brigittát, Kovács Imrét és Szabó Máriát látjuk a színen. A vendég Vata Emil díszletei stilizáltak és a börtön nyomasztó légkörét jól idézik, szándék szerint Greyuss Ildikó a két királyi asszony részére értékes jelmezeket készített, az angol főurak is korhűek, de a francia követség urait mostoha kézzel kezelte. A Stuart Mária Pákólitz István fordításában hangzik fel az egri' színpadon. A kitűnő pécsi lírikus jól beszélhető, a schilleri gondolatokat pontosan kifejező. érzelmileg gazdag nyelvre ültette át a drámát A zenei betétek Pethő Gyulától származnak. Hatásuk, főképp a darab fináléjában jó. összegezésül: bár az egri színházi élet, még akkor is, ha a lehetőségekhez képest a produkció szintje lejjébbre került, — egy rangot jelentő előadással gazdagodott — mégis a bemutatót műsorpolitikai hibának tartjuk. Farkas András AZ IGAZSÁG NYOMÁBAN Szakértői vélemény 126 év után róL De miért nem sebesült meg komolyan? Csak egyféle következtetés lehetséges: lovastestőri zubbonya alatt Dantes védőpáncélt viselt. A költő ellen tehát nem párbajozó lé• pett a pástra, hanem megfontolt gyilkos. A párbaj kimenetele élőre el volt döntve. Egész sor tény ' mutat erre, elsősorban Dantes viselkedése a párbaj alatt. Amikor a sebesült Puskin fel- emelkedett, hogy válaszlövését ' leadja, Dantes, aki egyébként- nem tűnt ki vakmerőségével, ■ nyugodtan állt a pisztoly előtt, ■ tudta, hogy a kötő betartja a ' megállapodást, nem fog a fe• jére lőni. A páncéllal nem vé■ dett testrészein kapott sebesü■ lés pedig nem életveszélyes, i A’ hatóságok viselkedése i szintén a párbaj előre eldön- : tött voltára utal. Jóllehet, tud• tak a küszöbön álló párbajról, nem tettek semmit annak meg. » akadályozására. Végül erre • mutat a cári kormánynak a • költő emlékét megcsúfoló ha- tórozata is, amellyel Dantes-1, 1 akinek a törvény szerint halállal kellett volna lakolnda, — csupán száműzték Oroszország; ból. , A bűnügyi szakértők kö- s vetkeztetése tehát igen ■ meggyőzően hangzik. , dék gellert kapott zubbonyának fémgombján. Nemrégiben a leningrádd bírósági szakértők újra visszatértek erre a tragikus eseményre. Megvizsgáltak 1550 dokumentumot, köztük a párbajsegédek és a szemtanúk feljegyzéseit, tanulmányozták 32, hasonló körülmények között lefolyt párbaj bírósági adatait és szakértői vizsgálatot tartottak a röp- pályát illetően is. Milyen eredményre jutottak? Plantes pisztolya lényege- " ^ sen nagyobb kaliberű volt, mint Puskin pisztolya és nagyobb ölőképességű. Ezenkívül Dantes a pisztolyt barátaitól vette át, ami már önmagában véve is nemcsak a párbajkódex megsértése volt, hanem bűncselekmény is. Puskin pisztolyát a párbaj szabályai szerint a párbaj előtt hozták el, lepecsételt dobozban az üzletből. Az életmentő gombról szóló híresztelés elégtelen érvelés. Megállapították, hogy Dantes zubbonyán egy sor gomb volt középen. Puskin golyója jobb mellét találta el. A röppálya- vizsgálat adatai azonban kimutatják, hogy a golyó egyenes szögben érte Dantest. Ezt támasztják alá a kortársak is, akik állítják, hogy a lövés ereje Dantes-t leverte a lábó. A szovjet kriminalisfáfc a bűnözéstől távol álló ügyekkel is foglalkoznak. Sokszor előfordult már, hogy nagy segítséget nyújtottak a régészeknek és a néprajzkutatóknak, fizikusoknak és csillagászoknak, történészeknek és művészettörténészeknek. 1837-ben egy téli napon két férfi indult egymás télé felemelt pisztollyal. Amikor tíz lépésre csökkent köztük a távolság az egyik sietve tüzelt. A másik elesett, de felemelkedett, célzott és meghúzta a ravaszt. „Brávó” — kiáltott, amikor látta, hogy ellenfele a hóba rogy... Két nap múlva egyikőjük meghalt, a másik pedig Pétervárott mulatott. Így zajlott le Oroszország egyik legnagyobb tragédiája: Alekszandr Puskin, a költő és Dantes, az emigráns francia arisztokrata párbaja. A költő halála megrendítette a kortársakat. Olyan hírek terjedtek el, hogy előre megfontolt gyilkosságról van szó. Lermontov verse, amelyet ezekben a napokban írt — „A költő halála” — félreérthetetlenül kimondja, hogy Puskint, az önkényuralom meggyőzódéses ellenfelét, politikai okokból ölték meg. Ugyanakkor egy olyan híresztelés is lábra kapott, amely Dantes könnyű sebesülését azzal magyarázza, hogy a löveA zárszámadásokról ielentiük: A jövő héten befejeződnek a zárszámadó közgyűlések megyénkben A megye másfél száz közös gazdasága közül ez ideig mintegy 110 tsz befejezte már zárszámadó közgyűlését. A gyöngyösi és a hatvani járásban végeztek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a zárszámadási adatok felülvizsgálatával is, úgyhogy várható, a jövő héten véget ér a zárszámadás Heves megyében. Az eddigi adatokból még végleges következtetéseket ugyan nem lehet levonni, de az máris megállapítható, hogy a rossz időjárás ellenére is gazdaságaink 1963-ban jelentősen fejlődtek. Mérleghiányos tsz nem volt, az egy tagra jutó jövedelem is mintegy 1000 forinttal lesz több mint az előző esztendőben volt számolóját pedig Kiss Albert tsz-elnök ismertette. Az elnök elmondotta, hogy egy munkaegységre 24,34 forintot tudnak fizetni. A hegyvidéki adottságokat figyelembe véve ez az eredmény nem mondható rossznak, hiszen az ittenieknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az eredményes gazdákodásért, mint az alföldi szövetkezeteknek. A főkönyvelő elmondotta, hogy egy év alatt 224 ezer forinttal emelkedett a tsz tiszta vagyona, a fel nem osztható alap pedig 242 ezer forinttal, amely számszakilag is bizonyítja a tagság eredményes munkáját. ★ Bélapátfalván délután 2 órakor kezdődött tegnap a kultúr- házban a helybeli Március 15 Tsz zárszámadó közgyűlése. Ez a tsz egy munkaegységre 29,30 forintot osztott, amelyet már kézhez is kaptak a szövetkezeti tagok. A jövedelem több mint felét az állattenyésztés adta, a növénytermesztés — az ismert rossz időjárás miatt — nem volt ennyire jövedelmező. ★ Megtartotta zárszámadó közgyűlését a mikófalvi Kossuth Tsz tagsága is. Kovács b. Ferenc elnök beszámolt a végzett munkáról és megállapította, hogy a búzatermesztés és a szarvasmarha-tartás és hizlalás terén van még bőven tennivaló, egyébként minden üzemágban jövedelmezően zártak. Megdicsérte az asszonyok munkáját A 150 családban 170 tsz-tag dolgozik, s ebből 99 nő. Mindannyian jól dolgoznak, a tagságnak mintegy 10 százaléka azok száma, akik még mindig nem veszik ki részüket a rendszeres munkából. A tsz tiszta vagyona 2 möBd 792 000 forint, a tiszta gyarapo* dás ez évben 158 400 forint <4 kaptak az államtól négyszázezer forint vissza nem térítendő dotációt A kiosztott munkaegység értéke 27,30 Ft de ax összes juttatással együtt 35,80 A késő délutáni órákig tárté közgyűlésen megjelent Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa,Kovács Ferenc, a járási tanács elnökhelyettese és a szomszédos községek vezetői, termelőszövetkezetek tűnőkéi. ★ Az elmúlt évben komoly természeti csapások érték aa átányi Dózsa Népe Termelőszövetkezetet Emiatt a kalászosokból igen kevés termett* s veszély fenyegette a tervezett 33 forintos munkaegység elérését Ekkor a vezetőség elhatározta, hogy az állattenyésztés fejlesztésével pótolja a gabonában keletkezett hiányt, s hozzákezdtek a pulyka nagyüzemi neveléséhez. A szövetkezeti tagság egy része bizalmatlanul fogadta a pulykatenyésztésről szóló híreket, mondván: „a pulyka kieszi vagyonából a szövetkezetét”, ám Sike Antal, a szövetkezet elnöke arról számolhatott be a keddet tartott zárszámadási közgyűlésen, hogy a közös gazdaságnak több mint 700 ezer forint bevétele származott a pulykatenyésztésből, s ezzel mintegy 6 forinttal gyarapodott egy-egy munkaegység értéke. A tervezettnél így többet, 36 forint 27 fillért tudtak fizetni munkaegységenként, s jelentős összeg, több mint 100 ezer forint jutott premizálásra is. A szövetkezet tagsága örömmel fogadta ezt a bejelentést, és elhatározták, hogy a következő évben még jobban hasznosítják a 10 ezer pulyka elhelyezését biztosító épületet. A zárszámadó közgyűlésen ezek után érthetően jó hangulat uralkodott, s már az idei év gazdálkodásának jobb megszervezéséről is sok szó esett. Fazekas István Tegnap tovább folytatódtak megyénkben a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései: a megye hat közös gazdasága rendezett ilyen közgyűlést. A délelőtti órában tartotta meg a verepeléti Petőfi Tsz, amely 1963-ban nagy fejlődésről tett tanulságot. Terveiket szinte minden vonatkozásban teljesítették, így a munkaegységértékük is meghaladta a 30 forintot ★ A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagsága a községi kultúrházban rendezte meg közgyűlését. A közgyűlésen megjelentek a járási párt- bizottság, a járási tanács képviselői is. A gazdaság egy munkaegységre az idén 24,90 forintot osztott. ★ A visontai Reménység Tsz gazdái tegnap vidám hangulatú közgyűlést tartottak. A vidámságnak oka a 61 forintos munkaegység-részesedés volt Hacsavecz Béla elnök a vezetőség beszámolóját ismertetve elmondotta, hogy az egy tagra jutó jövedelem meghaladja a 17,400 forintot ebben a tsz-ben, de prémiumra is fizetnek 582 ezer forintot Áruértékesítésd tervüket 172 százalékra, pénzügyi bevételi tervüket pedig 130 százalékra teljesítették. E nagyszerű eredményeket a tagság egész évi becsületes, jó munkájával érte el. így ma jogos okuk van arra, hogy vidáman, jókedvvel ünnepeljék a tavalyi év eredményeit ★ Tegnap délután egy órákor került sor a nagyvisnyói Alkotmány Tsz zárszámadó közgyűlésére is. A szövetkezet pénzügyi beszámolóját Kovács Márta főkönyvelő, gazdasági be
