Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

4 KBPÜiSAQ 1964. február 29., szombat MÉHKIRÁLYNŐ Magyarul beszélő olasz film Amíg estéjeként nagy siker­rel játsszák az „Igazi’-t, dél­előttönként a próbateremben Mártha Edith próbálja „Cica” szerepét Ö fogja ugyanis át­venni a szerepet Lőrinczy Évá­tól, aki „A kőszívű ember íiai”-ban Alfonsine-t alakítja, és a két darab egy időben sze­repel a színház műsorán. Nagy érdeklődés előzi meg Mártha Edith játékát, mert ez ideig csak operettszerepekben lát­hattuk a széphangú fiatal mű­vésznőt. ★ A Doktor úr 1963. december 6-i premierje óta már három darabból tartott bemutatót a színház, de a nagy sikerű Mol­nár-vígjáték még mindig visz- szatér a színház repertoárjá­ban. E héten, szerdán tartotta a 22. tájelőadást a darabból a ső ízben felolvasóest* kereté­ben színpadra állítani. ★ A gyorsan múló színházi évad utolsó előtti bemutatójá­nak, Dévai Potyautasának sze­reposztását olvashatjuk mér a színház próbatábláján. A bu­dapesti József Attila Színház nagy sikerű produkcióját Lacina László rendezi, aki rendezői diplomáját a „Stuart Mária” egri rendezéséért kap­ta meg. J. Dévai ezekben a na­pokban feleségével együtt ép­pen Budapesten tartózkodik, a darab 100. előadása alkalmá­val. Külön érdekessége a da­rabnak. hogy J. Dévai erede­tileg prózai vígjátékot írt és Magyarországon alakították át ezt zenés vígjátékká. Ez keltet­te fel az író érdeklődését is, és azért utazott Budapestre, hogy megnézhesse újjávará­zsolt darabját. ★ Kedves vendégei voltak Az igazi csütörtök esti előadásá­nak: Bürös Gyöngyi és Fonyó István, a szolnoki Potyautas két főszereplője látogattak el Egerbe, hogy kollégáikat az Igazi előadásán üdvözölhessék. (...czy) EGYRE TÖBB azoknak a háziasszonyoknak a száma, akik szívesen veszik igénybe a vendéglátó vállalatok „ki- hordásos” étkeztetését. A ház­tartásban tervszerűbbb pénz- gazdákodást teremt, ha pél­dául előre tudják, s nem a piaci áraktól teszik függővé a család egyhónapi ebédjének költségét. Emellett a háziasz- szonynak, vagy éppen a nagy­mamának több ideje marad arra, hogy a gyerekékkel fog­lalkozzék, élőbb végezve a há­zi munkával, megtakarítva a főzési időt, több figyelmet for­díthasson önművélésre, szóra­kozásra, vagy pihenésre. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a vendéglátó vál­lalatok lehetővé tették, meg­szervezték az ebédhordást, de ma ez már kevés, továbbfej­lesztésre van szükség. Egerben két vállalat — az Egri Vendéglátóipari és a Fel­sőmagyarországi Üzemi Ven­déglátó Vállalat — konyháiról mintegy hétszázra tehető azok­nak a családoknak a száma, akik hazaviszik az ebédet. Ez még hárommal szorozva is több mint kétezer embert je­lent. Minden bizonnyal emél- kedne ez a szám, ha néhány vitás ügy megoldódna, s a mennyiség és minőség önma- F gának csinálna propagandát. Az alapvető minden étkez­tetésnél az anyagnorma. Nem­hiába terjedt él a városban, hogy az Üzemi Vendéglátó Vállalat sokkal bőségesebb, íz- letesebb és változatosabb ét­keztetést biztosít, minit az egri Vendéglátó típusebédjei. Ugyanis az Üzemi Vendéglátó­nál az anyagnorma élég ma­gas: 5 forint 30 fUüér, s ezzel egy hónapom belül dolgozik a konyhavezető. Ebből valóban képes minőségileg jót, mennyi­ségileg többet és változatosat adni. Az ebéd ára így 6 forint 60 fillérre emelkedett. Itt is jobb lehetne az ellátás, válto­zatosabb a konyha ebédje, ha végre megoldódna a tápláló, olcsó belsőrészeik ellátása, s például időnként vadhúst is beszerezhetne az Üzemi Ven­déglátó Vállalat. AZ ÜZEMI VENDÉGLÁTÓ kísérleti konyhán dolgozta ki azt a szükséges anyagnormát, amelynek félhasználásával biz­tosítani tudja a kétféle válasz­tékot és a három fogást. Az Egri Vendéglátóipari Vál. lalatnál más a helyzet. Évek­kel ezelőtt országosan megál­lapították a típusebédek ala­csony anyagnormáját, s az az­óta is maradt: 3 forint 93 fil­lérből valóban nem lehet sem Cfai's anqi álcuFe&k Az Humanité Dimanche-bol A Shakespeare-színház Budapesten Qjőll/ŐÍIÍJlU lezárt egri üzlethelyiségek körül... színház Atkárom. Ezzel a zenés vígjáték 46. előadását érte meg. ★ Március 7-én a Stuart Má­riát mutatja . be a színház Gyöngyösön. A színház veze­tősége mindent elkövet, hogy az immár állami jellegű gyön­gyösi előadásokat a legmaga­sabb művészi fokon tarthassa meg. A színház műszaki sze­mélyzete napok óta dolgozik szabad idejében is a gyöngyösi művelődési ház színpadának javításán. Közel 25 ezer forin­tos beruházással javítják a színpad technikai felszerelé­sét. hogy á székhelyi előadá­sok színvonalának megfelelő legyem a gyöngyösi előadások bemutatója is. ★ A napokban ismertette Jachinek Rudolf, a színház KISZ-szervezetének titkára, a KISZ-szervezet féléves mun­katervét. Bizonyára örömmel fogadja a város közönsége a KISZ-íiatalok elhatározását, hogy április első hetében fel­olvasó-estet rendeznek a szín­házban. A végleges döntést még nem hozták meg, de minden valószínűség szerint Anouilh pacsirtáját fogják el­A világhírű angol Shakespeare-színház, a Royal Shakespeare Company társulata Buda­pestére érkezett és óriási sikerrel mutatkozott be a Vígszínházban. Bemutatják a Tévedések vígjátéka és a Lear király című Shakespeare remekeket. A budapesti közönség forró ünnep- lesben részesítette a valóban kiváló együttest, amely Angliában egyrészt Stratíord-on-Avon- ban, Shakespeare szülővárosában, másrészt a londoni Aldwych színházban tartja előadá­sait. Az európai turnén szereplő társulatot első budapesti előadása után vendégül látta a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Képünkön dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke beszélget az angol művészekkel. Eger kereskedelmének egyik jellegzetessége a belváros adottságai révén rendkívül kedvezőtlenek a helyiség viszo­nyai. Rendkívül kevés az üz­lethelyiség ... Éppen azért szúr szemet sok embernek egy egész sor, immáron hosszú-hosszú hónapok óta lezárt, tehát nép- gazdaságilag ki nem használt helyiség. A pálmát kétségtelenül a Széchenyi utcai, volt OTP-he- $dség viszi el, mely immár 1B62 decembere óta üresen áll! A. helyiségben, a mellette lévő íidrászüzlet bevonásával, az Idegenforgalmi Szálloda és Ét­terem Vállalat reprezentatív cukrászdát kíván létesíteni, de bizony még mindig üresen kong — a helyiséggazdálkodás nem nagy dicsőségére — a ha­talmas helyiség. Az a körül­mény, hogy az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat ott időn­ként alkalr^i árusításokat ren­dez, semmiképpen sem tekint­hető rendeltetésszerű haszná­latnak. A kiskereskedelem, mely alkalmilag bérli a helyi­séget, bizony nem sok gondot fordít rá, hiszen a múltkoriban is hosszú napokig a már ki­ürített és lezárt teremben éj­jel-nappal 10 fénycsőarmatúra ontotta hasztalanul a drága fényáradatot. 1962-ben joggal remélte mindenki, hogy 1964- re, az idei idegenforgalmi idényre elkészül a régen várt egri reprezentatív cukrászda. Sajnos, a cukrászda építészeti kialakításának még csak az el­ső kalapácsütése sem hangzott fel — még mindig kihasználat­lanul áll és várja az építőipar munkásait. Az Alkotmány utca 12. szám alatt egy kis férfifodrászat mű­ködött egész a múlt nyár dere­káig. Akkor szélsebesen bezár­ták, krétával kiírták az ajtóra, hogy tatarozás alatt lesz csak zárva. De bizony ma is csukva van, s az idő, az eltelt hosszú hónapok viszontagsága le is mosta a felirat egy részét. Mintegy nyolc hónapja üresen áll és joggal méltó elégtételért kiált, annál is inkább — mivel nem éppen szabályosnak ne­vezhető eljárás keretében — egy időre az Állami Áruház raktározás céljaira vette igény­be, illetve bérbe. A rossz szer­vezés révén, mint nekünk ille­tékesek mondották, majd talán nyárra, ha sikerült a picinyke, néhány négyzetméternyi helyi­séget tataroztatni. Addig, ami biztos, az biztos elv alapján zárva marad! Ha már az üzlethelyiség- gazdálkodásról van szó, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy noha még tavaly, az év derekán megkapta a Patyolat Vállalat az Alkotmány utca 6. szám alatti helyisége*, de azt egy pillanatig sem vette használatba, hanem hosszú zár­va tartás után — szabálytalan módon — bérletbe adta egy másik vállalat részére! Ezek az elgondolkoztató pél­dák áttekintőbb, megfontol­tabb üzlethelyiség-gazdálkodást kívánnak az illetékesektől.- Sugár István A szatíra akkjor hat igazán és meggyőzően, ha a legvég- ietesebb ellenpólusokat állítja egymás mellé. De érvényesül a kontraszt; akkor is, ha a jel­lemek rövid idő belül és nagy gyorsasággal saját ellentétük­be csapnak át. A jellemek hi­bája ez csupán? Ki a felelős a végletekért, a kontrasztokért és az áldozatokért? Mindezek a kérdések felve­tődnek bennünk a Méhkirály- nő lepergése után. Alfonso negyvenéves férfi, barátjával együtt szerelmi al- és felvilági életet él. De Alfonso olyan mátkára áhítozik, akit a szűzi lányszobából vezethet az oltár elé. E házassággal Reginával együtt kerül közelebb föld­rajzi és vallási értelemben a Vatikánhoz. Regina rokonai papok, szerzetesek, vénasszo­nyok és vénlányok, akik a Va­tikán szellemi és erkölcsi bű­völetében, családi és vallási tradíciókban, előírásokban él­nék és halnak. Regina kiüt kö­zülük. Hiába a Vatikán kö­zelsége, hasztalan a rokonok feszes jámborsága, a belső meggyőződés és a külső maga­tartás előírásossága, Regina a testi szerelmet mindennél több. re és élőbbrevalónak tartja. Feljogosítja őt erre a házas­ság? Igen. Feljogosítja őt erre az erkölcs? Igen. Vétkezik ez­zel férje ellen? Nem, mert az asszony mohóságával nem lé­pi túl a hűség korlátáit, nem sérti meg a kánon előírásait, sőt! Az asszony jogosan megy férje után, jogosan kényszerí­ti őt a viszatérésre, mert a házasság az a kötelék, amely­ben a vágyak megszentelőd- nek és értékké nemesednek — mondja a filmszatíra. Ezt mondja az olasz közfel­fogás is, a vallásos meggyőző­dés. Ez ellen a felfogás ellen lövöldözi ki nevetéssel meg­mérgezett nyilait ez a szelle­mes pikáns játék. Regina min­den más téren normális, csak a szerelem terén nem ismer határt: kitűnő háziasszony, nagyszerű üzletember, hűsé­ges és odaadó, amikor beteg férjét ápolnia kell. Ez a méh- királynő ebben a „koncentrált kiadásban” valószínűleg nem létezik olasz földön sem, de a filmben sok alkalmat kínál arra a szerzőnek, rendezőnek és nézőnek egyaránt,' hogy az erkölcs régi és mai normáin elgondolkozzék, csipkelődjék, mérleget vonjon és döntsön. Mert a vakonélésnek, az előírá­sokban való megnyugvásnak végzetes következményei le­hetnek és vannak. Marco Ferreri a fenti igaz­ságot nevetve, könnyed ötletek sorozatos csattogtatása közben elébünk ejti. Lám, így jár a hetyke legény, aki az utcalá­nyok közül kilépve, azt hiszi, hogy a szűz lányok oldalán a hetedik boldogságba jut. A film meséje elsősorban arra jó, hogy kitűnően jellemzett alakok vonulhassanak fel a morális csata mindkét arcvo­naláról. Apró jelenetek hosszú sora bizonyítja, Marco Ferreri igazát, és azt, hogy a test és lélek harmóniája, a szenvedé­lyek biztonsága nem a gyógy­szereken és nem a morális elő­írásokon múlik. Regina megmintázásáért Ma­rina Vladyt kell dicsérnünk, játékának finomságáért, mű­vészi eszközeinek nemességé­ért. A kényes téma ezzel a színésznői alkattal megmintáz­va nem válik obszcérmé, mert a szemében, az arcán mindig ott bújkál az a bájos mosoly, amelyet szeretünk egyéniségé­ben. Ugo Tognazzi Alfonso-ja ér­tékes partnere Reginának. A megadás, a kiszolgáltatottság kifejezésére rebbenésnyi rán­dulások ugranak össze arcán, gesztusai a lelkiállapot pontos és plasztikus mutatói. Nagy színész. Ennio Guamieri képei telibe találnak, akár az asszony jel­lemét .festik, akár a család többi tagjait mutatják be. Zsá­nerképei sokszor megnevettet­nek a robbanó ötletekkel. A szellemes forgatókönyvet Rafael Azcona és Marco Ferre­ri írta. A szinkronból kiemel­jük Várady Hédi, Gera Zoltán és Márkus László hangját. (f. a* Megoldásra vár a családtagok szervezett étkeztetése változatosan, sem választéko­sán főzni. Igaz, csak 5,35 Ft a típusebéd ára, de azt egy fo­rintot már szívesen megadnák a vendégek, ha ezért minősé­gi és mennyiségi ebédet kap­nának. Felül kellene vizsgálni az anyagnormát, s javaslatot ten­ni az emelésére. Másik „minő­ségi akadály” is van, ami el­gondolkodásra késztet. Az Egri Vendéglátóipari Vállalat egy­ségei nagyon kicsik. Az étter­mek feladata, hogy az ülő ven­dégeket jól kiszolgálja, szá­mukra gyorsan, változatosan készítsen ebédet, és a nap minden szakában valamiféle választékot. Ezért nem valami szívesen foglalkoznak a kihor- dásos ebédek gondjával. Ugyanazzal a személyzettel, ugyanazon a konyhán, más anyagnormával nehéz is meg­oldani ezt a kettős feladatot, különösen akkor, amikor a ta­vasztól őszig tartó csúcsforga­lom idején még az ülő vendé­geket is alig tudják kiszolgálni. Ilyenkor nehéz elképzelni, hogy még a szűk folyosón sorakozó — nyáron ugyancsak sokkal több — ételhordós vendéget is kiszolgálják. Egyre jobban szükségletté válik, hogy a fölösleges házi munkától megszabadulva, az idő nagyobb részét eredmé­nyes munkára, tanulásra, pi­henésre és szórakozásra for­díthassa a háziasszony, a ház­tartást vezető nő. Nagy szerep jut ebben a törekvésben ,a vendéglátó vállalatoknak. A tapasztalatok alapján egy ja­vaslattal élünk: Az üzemi Vendéglátó Válla­latnak kellene kezébe vennie az ügyet, s a tanács segítségé­vel megteremteni a családok számára készítendő ételek el- hordását. Egyetlen nagy kony­ha kellene csupán, amely ki­zárólag ilyen hazaszállított ételt főzne, s munkaalkalmát lehetne teremteni egyben több ember számára, akik vállal­nák az ebéd hazaszállítását. Hónapos előfizetés mellett, ha meg is emelné az ebéd árát, minden bizonnyal nagy tábora lenne ennek az újszerű kony­hának. FÖLTÉTLEN foglalkozni kell a gondolattal, mert a bér­ből és fizetésből élő emberek számára nagy előnyt jelentene, ha családtagjaik számára te­remtenének olyan lehetőséget, ahová változatos, a kalória és vitamin értékét figyelembe ve­vő ebédet fizethetnének élő (ádám)

Next

/
Oldalképek
Tartalom