Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

1964. február 33., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 ■m/P% 3d volt ^üenie &átidez /H átírása? Amikor Jel­lasics a Drá­ván átkelt, hogy elfog­lalja Magyar- ország fővá­rosát, s ezzel vérbe fojtsa a magyar sza­badság küzdelmét, a hivatalos „magyar” katonai parancsnok, Csányi László akarata ellenére, csak a fiatal Noszlopy Gáspár késleltette hevenyészve had - rendbe állított parasztfelkelői­vel a bán hadainak vonulását. Az arisztokrácia kígyót-békát kiáltott Noszlopyra, nyegle, mű­veletlen akamoknak nevezte, holott Noszlopy színjeles tanu­lója volt a pápai kollégiumnak, és itt Petőfi, Jókai iskolájában szerezte meg jogi képesítését, majd 1846-ban a marcali kerü­let albírájává választották. Kossuth megbízólevelével in­dult el, hogy 1849. április 29- én már többezredmagával — csupa szegényemberrel — ro­hammal visszafoglalja az el­lenségtől a megyeszékhelyet: zsákmányt küldtek Komárom- Kaposvárt, majd felszabadítót- t>a, ahová később maguk is ta Szigetvárt, és kezében tar- megérkeztek, miután Noszlopy- totta egész Somogyot, Tolna, nak az a törekvése, hogy a Ba- Baranya,^ Zala hadászatilag konyra támaszkodva, haaája fontos részeit. teljes felszabadítására 80 ezer Serege sohasem gondolt ar- főnyi sereget szervezzen, nem ra, hogy letegye a fegyvert Az sikerült. Noszlopy harcostár- ellenség kellős közepén, szün- sait bemenekítette Komárom télén harcok közt, tüzérséggel, várába, maga azonban keve- huszársággal kelt át a Balato- sedmagával kívül maradt és non, átmenekitve teljes felsze- dacolva minden üldözéssel — relésüket, közben még ahhoz fejére 1000 forint vérdíjat tűz- is volt erejük, hogy megsarcol- tek ki — még Világos után is ják az ellenséget és töméntelen szervezkedett, agitált, konspi­sikerült expedíciót bált rendeztek az számú Bornemissza úttörőcsapat tagjai » Jól farsangi egri 813. Gergely szombaton. — Az egri VII. szí Alt Is­kola hatodik osztályos expe- díciós őrse az épülő TEFU-te- lepen, valamint a baromfikel­tető állomáson és a szövetke­zeti hajtatóházban tett felfe­dező utazást (Tóth Lajos) — Jól sikerült őrsi összejö­vetelt rendeztek a minap a zaránki úttörők. A csapatnév- adójáról: Ságvári Endréről var ló beszélgetés után a község kis taván jégkorong-mérkőzést rendeztek. Az első számú csa­pat 4:2 arányban győzött a 2. számú csapat ellen. (Berta János) — Az egri Vili. számú Alt. Iskolában ezermester szakkör működik. Vezetője Forgács Ernő igazgató. Legutóbbi fog­lalkozásukon közlekedési jel­zőtáblákat készítettek, ame­lyeket osztálytársaiknak aján­dékoztak, hogy jobban elsajá­títsák a közlekedési szabályo­kat. (Barta Katalin) cJL nfitanaas HÍREI Csinos kiskosztüm tavasz­ra. Érdekes a felsőrész zseb­megoldása. Gyűlést tartott a héten az egri Rákóczi Tsz nőtanácsa, melyen megválasztották az új vezetőséget. A gyűlésen részt vett a városi tanács elnöke, Varga Ferenc elvtárs, aki „A nők szerepe a termelőszövet­kezetben” címen tartott elő­adást A szövetkezet elnöke az idei tervet ismertette a rész­vevőkkel. * Már ezekben a napokban ké­szülnek Szűcsiben a nők nap­jának megünneplésére. A szö­vetkezetben ezen a napon kis ajándékokkal kedveskednek az asszonyoknak, s a szövetke­zet vezetősége megjutalmazza a munkában élen járó nőket. * A szülői munkaközösségek vezetői értekezletet tartottak Egerben, amelyen a nőtanács városi titkárának vezetésével a nevelési problémákról tár­gyaltak. * Megrendezik a termelőszö­vetkezeti asszonyok áktívaülé- sét a hevesi járásban. Az ak­tívaülésen a nők feladatáról, a tavaszi munkákról, a tojás- és baromfinevelési versenyben való részvételről tárgyalnak a termelőszövetkezetek női mun- kacsaDatvezetői. kiváló dolgo­zói. Ezen az aktívaülésen ad­ják ki a jutalmakat is az el­múlt év legjobb eredményt el­érő baromfigondozöinak. A ravasz rókáról és a még ravaszabb nyálról A nagy tél, az éhség összebéldti a legvadabb ellen­ségeket is. Így tör­tént, hogy az egyik téli reggelen, ami­kor már a kamrá­ból kifogyott a leg­utolsó falat is, el­indult a nyuszi ele­sései keresni. Út­közben találkozott a rókával. — Hová, hová. Nyuszi pajtás? — Megyek vala­mi élelmet szerez­ni! — Veled tarta­nék, Nyuszi paj­tás, ha nem lennék terhedre — mo­solygott a róka, mint egy számító himtalnok. — Jó — egyezett bele a leisnyül. Elindultak a vá­ros felé. Egyszer csak meglátnak egy péklegényt, nagy kosarat ci­pelt a vállán. Ösz- szesúgták. — Nyuszi pajtás, gyorsan feküdj le az út közepére, te­tesd magad holt­nak. Meglátod, a péklegény rögtön leteszi a kosarat és odaszalad hoz­zád. Én ezalatt el­lopom a kosarat a pompás zsákmány­nyal. Néni kérette ma­yát a nyuszi, végig­nyújtózott az or­szágúton. A pék­legény, amikor meglátta, letette a kosarát, indult a nyúlért. A róka felkapta a kosarat és elszaladt. De a rókából élő­bújt az álnokság. Miért felezné meg a hadizsákmányt, hiszen ö lopta el a péklegénytől — gondolta és meg sem állt volna, ha nem gátolja útját agy nagy tó. Per­sze. az is lehet, hogy a nyúl mégis utolérte volna, hi­szen köztudomá­sú, hogy a nyúl jobb futó, mint a róka. Amikor a nyuszi észrevette komájában a rossz- indulatot, ő is ra­vaszsághoz folya­modott. — Tudod mit, Róka koma, sze­rezzünk a zsemlyé­hez halpecsenyét: Dugd a farkadat a vízbe, meglásd, mennyire kapnak majd a halak az újfajta csalétekre. A rókának tet­szett az ajánlat. Ámde a csikorgó hidegben néhány perc alatt befa­gyott a tó, s oda­fagyott a róka far­ka is. Hiába eről­ködött, siránko­zott, mozdulni ser­tudott. A Nyv pajtás közben ic étvággyal ropog tatta a zsemlyéké-, körbetáncolta ál­nak cimboráját. Csak az üres kosa­rat dobta a róka elé, akit azóta se látott a ravasz kis- nyűl a környéken. (Észt népmese) Nagyba m3 — Az ostorosi pajtások vi­dám karnevált rendeztek az elmúlt héten, ahol az úttörők különböző jelmezekben vonul­tak fel. A felvonulás után a novaji zenekar húzta a vidám talpalávalót a pajtásoknak. (Várallyay Zsuzsanna) — Pajtások! Szerkesztősé­günkbe az utóbbi napokban rengeteg szovjet és lengyel pajtás küldött levelet, ame­lyek magyar pajtások címeit kérik levelezés céljából. Aki szovjet, vagy lengyel pajtással szeretne levelezni, személye­sen, vagy levélben keressen fel bennünket az úttörőház­ban. E. CEPCEKOVÄ versei: A SÜNDISZNÖ KAMRÄCSKÄJA Csupa tüske az én hátam, Föld alatt van kicsi házam. Lépjetek csak kettőt, hármat, Megmutatom kamrácskámat. KÜRTE Én vagyok a császárkörte, Aranyból van ruhám szőve. Nagy a hasam, szűk a véllam, Nem találtok jobbat nálam. ŐSZIBARACK Mivel fácskám ősszel terem, Őszibarack az én nevem. Hamvas bársony arcom kerek, Szeret engem minden gyerek. ALMA Az én ruhám igen csinos, Innen sárga, onnan piros. Ha ügyesen bántok vélem. Friss maradok egész télen. SZILVA Kék szilvának hívnak engem, Meglelhettek minden kertben. Sok testvérkém nő egy ágon. Mézédesre növök nyáron. Fényes selyemruhám alatt Nedves húsom csupa zamat. 9-o //a Ki tud többet? Keresd a druszád I Minden pajtás kap egy irka­lapot, amelynek felső sorában egy író nevét találja. Feladat: meghatározott idő alatt, az il­lető író műveit kell a cédulára felírni. Pl: Móricz Zsigmond. Akinek ez a név áll az irka­lapján, az a következőket ír­hatja fel: Légy jó mindhalálig. Űri muri, Rokonok, Ki világos kivirradtág, Boldog ember, Be­tyár, Rózsa Sándor, Hét kraj­cár, Életem regénye, sfb A vetélkedő minden rész­vevője a következő feladatot kapja: Egy perc gondolkodási idő után nevezz meg két olyan történelmi személyt, akinek keresztneve megegyezik a ti­éddel. Pl: A játékost Kovács Katalinnak hívják. Ebben a2 esetben ő a következő feleletet adhatja. Katalin orosz cárnó. aki I. Nagy Péter orosz cár ha- lála után uralkodott. Hámár Kató a munkásmozgalom már­tírja. latok ugyanis kimutatták, hogy a fáradtság következté­ben a szervezetben felhalmo­zódott mérgező anyagok ter­melése a levegő negatív ion­jainak hatására csökken. Ezért ha a klímagép segítségével zárt helyiségben mestersége­sen fokozzuk a levegő negatív ion-tartalmát, a helyiségben dolgozók munkaképessége nö­vekszik. A lakásban pedig vagy hivatali helyiségben is az ózonnál telített, baktériu­moktól szűrt levegő az emberi egészség, a hosszú életkor egyik elősegítője. A légkondi­cionáló szerkezet rövid idő kérdése, hogy bevonuljon a lakásokba, hivatalokba. Gép... gép ... gép... Már napjainkban is, ha kö­rülnézünk egy jól felszerelt otthonban: a gépek egész tö­megét találjuk. A nehéz fizi­kai munkát segíti az ötletes szerkezetek sora: a mosógép­től a porszívóig, a habverő géptől az elektromos húsdará­lóig, jégszekrényig. A pihenő- órák szórakozását is egész se­reg gép nyújtja: házi vetítő­berendezés, televízió, ez a cso­datükör, mely szinte a lakás­ba ,,szállítja” az érdekes kul­turális, sport- és más esemé­nyeket. A rádió, a lemezját­szó, a magnetofon, melynek segítségével a családi élet ked­ves eseményeitől, egy gyerek első gügyögésétől, az első sely­pítő mondatoktól megörökít­hető és az egész élet emléké­vé „konzerválható” a családi „események” sorozata. Idetar­toznak a mai gyermekek szá­mára már szinte nélkülözhe­tetlen mesemondó lemezek. De a felnőttek számára sem kizá­rólag áriákat és táczenét nyújt a lemez, hanem nyelvleckét is. A könnyűzene mellett: ne­héz tanulmányokat. A korszerű otthon, mely a háztartás gépesítésének jegyé­ben alakult ltí — napjaink ember számára a technika vívmányaival teszi könnyebbé, szebbé, szórakoztatóbbá az életet Kiss István a legkülönbözőbb és legbonyo­lultabb munkafolyamatokat is elvégzi. A gépezetet egyszerű gombnyomással lehet vezérel­ni, a más-más fázisú munka- folyamatokhoz pontos szabá­lyozókkal átállítani. Ha a kí­sérleti példányok után áttér­nek az univerzális háztartási robotemberek gyártására — valóságos gépmindenese lesz ez a korszerű háztartásnak. A kulturgéptől — a klimatériumig Egy leningrádi kiállításon hatalmas feltűnést keltett a kultúrgép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hang­verseny élményeit egyesíti, el­érhető közelségbe hozza a tá­voli városok képkiállításainak anyagát, felcsendíti a meleg otthon nyugalmában a kon­certék puha, léleksimogató muzsikáját, a lakásba vará­zsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos regé­nyeket közöl illusztrációkkal, vetített képekben. A gép szin­te csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött, és a tele­vízióval folytatódott Legyőzi a távolság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kul- túrprogramjábói a legértéke­sebbeket Az ugyanabban az Időpontban egymástól távol eső helyeken játszódó művészi eseményeket kényelmes körül­mények között, családi kör­nyezetben, az otthon meleg nyugalmában élvezheti majd a pihenésre és szellemi felüdü­lésre vágyó ember. És a kul­túrgép már nem a „jövő ze­néje”, a Szovjetunióban az idén megkezdik gyártását Ma még költséges, így ma­gánháztartásokban egyelőre nem használják a kiima tóriu­mot «* úgynevezett „klímagé­pet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban találkozunk az ötle­tes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan nélkülözhe­tetlen és mindennapos cikk lesz, mint napáinkban a jég­szekrény. A ircgatív ionokkal telített mesterségesen előállí­tott „hegyi levegő” egész se­reg betegség megelőzéséhez járul hozzá. Biokémiai vizsgá­A nagy varázsló, a mérföl­dé® léptekkel haladó technika behatol az élet minden terü­letére. Nemcsak a felhők kö­zött jár a legkorszerűbb repü­lőgépek formájában, kószál szputnyikok és vosztokok vál­tozataiban, nemcsak a tenger­fenékre ereszkedik le, hogy a legkorszerűbb eszközökkel hajtson végre utazásokat, ha­nem eljut az otthonokba is, ahol a háztartás gépesítésével teszi könnyebbé a dolgozó em­berek életét. Modern konyha, amely inkább laboratóriumhoz hasonlít Kezdjük a konyhával, amely napjainkban is már kevéssé hasonlít akár a húsz év előtti konyhákhoz is. Sokkal inkább egy laboratóriumhoz, amely­ben !rkukta”-főzők, elektromos gépek, korszerű konyhai esz­közök segítik élő a dolgozó asszonyok házi munkáját. A technikusok, tudósok, újabb kísérletei alapján további új­donságok várhatók ezen a té­ren, s egyre inkább közele­dünk az úgynevezett „sugár­konyha” felé. Ez nemcsak a percek alatti főzést, sütést te­szi lehetővé, hanem azt is, hogy az ételanyagok vitamin- tartalma és íze szinte mara­déktalanul menjen át a kész ételbe. A „sugárironyha" legtöbb darabja napjainkban még csak kísérleti, úgynevezett minta- példányokban kiállítási tárgy­ként szerepel, de csak idő kér­dése, hogy sorozatgyártásra kerüljön, és a háztartásoknak mindennapi darabjává váljék. A kibernetikusok műhelyé­ben ma már olyan ördöngősen bonyolult gépek születtek meg, melyek szinte túlszárnyalják Capek, Wells, Kicsaleer fantá­ziáját is. Ezek között első he­lyen említjük a közei harminc műveletet végző robotembert, ezt a háztartási automatát, amely a mosogatástól a favá­gásig (pontosan beállítható, szabályozható méretekben) a csomagolástól a padlókefélésig üaeddikör Gépesített háztartás rólt, magyarországi vezére volt annak a mozgalomnak, amelynek irányítói Erdélyben Gál és Makk ezredesek voltak, Olaszországban pedig Füzesi Jenő — igazi nevén Jámbor Mátyás. Füzesi a szabadság- harc alatt honvédként harcolt az ellenséggel szemben. Ké­sőbb — büntetésül — az oszt­rák ármádiába sorozták be, így került egy Olaszországban állomásozó huszárezredbe. In­nen hamarosan megszökött és álöltözetben végigjárta az olasz- országi osztrák gamizonokat, szökésre, fegyveres ellenállásra bíztatva a magyar nemzetiségű katonákat. Füzesi Jenőt a mo- denai zendülés alkalmával el­fogták és Belfioreban felakasz­tották. Noszlopyt egy hónappal előbb végezték ki Pesten. Ha nem is sikerült a magyar és olasz erőket összefogni az osztrák elnyomás ellen, Nosz- lopy neve és vértanúságának ragyogó példája tisztelt és megbecsült marad az olasz ha­zafiak között. Ennek bizonyí­téka, hogy 1862-ben, Milanó­ban Vittorio Meringhi tollából „Noszlopy” címmel tragédia jelent meg könyv alakban, Noszlopy vértanúságáról. Kétségtelen, hogy a külföld­re emigrált magyar forradal­márok működése, de még in­kább a Noszlopyéhoz hasonló magyar hazafiak helytállása, vértanúságának példamutató ereje és nem utolsósorban a sza­badságharcunkat dicsőítő, kül­földön megjelent művek — köz­tük Vittorio Merighi írása — ad­tak indítékot Verne Gyulának, hogy megírja „Sándor Mátyás” című művét. Ha túlsúlyban van is ebben a műben az író fantáziájával alkotott törté­net, mégis elhihető erővel mondja el — valószínűleg — Noszlopy és társainak példája nyomán szabadságharcosaink küzdelmét, helytállását;

Next

/
Oldalképek
Tartalom