Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

6 RSPOJSAO 1964. február 23., vasára*# A téli olimpiák lebonyolítá­si technikai berendezések nél­kül ma már szinte leheteten. A műkorcsolyázás eredményéi például kilenc pontozóbíró ér­tékeli 1—6 közötti osztályzat­tal — tizedes pontnyi finom­sággal. Sok tényezőt kell a pontozóbírónak figyelembe vennie. Ezért 1956-ban, Corti- na-ban — nem kevesebb, mint 8 óra hosszat tartott az ered­mény végső megállapítása. A Cortina d’Ampezzo után négy évvel, Squaw Valley-ben már 12 perc múlva tudták ki­hirdetni a műkorcsolyázás eredményeit. Itt alkalmaztak első ízbái elektromos agyakat. Ez a módszer fényesen bevált a római olimpián is — nyáron. Innsbruckban még korszerűbb gépeket alkalmaztak: két da­rab IBM—RAMAC—1401. tí­pusú berendezést és két IBM— 1440. típusú gépet. Ezek a gé­pek eredménylistákat állíta­nak ki, amelyeken feltűntetik a sportolók nevét, teljesítmé­nyét és a helyezését. Innsbruckban a hírközlés egyáltalán nem volt egyszerű. A városban és környékén kü­lönböző helyeken folytak a rendezvények. Nem ritkán 40 kilométer távolságra egymás­tól. Technikailag tehát igen nagy feladatot jelentett a saj­tó, a rádió és a televízió igé­nyednek kielégítése. Innsbruck­ban 1500 sajtótudósító műkö­dött Ezek részére a sajtóköz­pontban 85 távbeszélő-. 32 gép távíró-csatlakozás és 20 kép távíróvonal állott rendel­kezésre. A stadion sajtó- alközpontjában 15 távbeszél ő- és 8 géptávíró-csatlaikozás mű­ködött Hasonló arányokban szereltek még több más alköz­pontot is. Sőt a nagy hírügy­nökségek minden központban külön vonalakat kaptak. A rádió és a televízió tudó­sítói részére minden verseny- pályán 20—20 rádió- és tv- fcözvetítő fülkét biztosítottak. Elektromos agy, 85 távbeszélöcsatlakozás, 32 géptávíró- 20 képtáv íróvonal, Tv-studiók és közvetlen televízióközvetítés Amerikába Mintegy 60 torony és emel­vény szolgálta a fényképésze­ket A rádióriporterek külön 20 kisautót kaptak és több tv- stúdió is működött. Az USA Telstar szerződést is kötött ar­ra. hogy Innsbruckból közvet­len helyszíni közvetítéseiket kapjon az Egyesült Államok részére. Innsbruckban első ízben al­kalmazták sportversenyen a teleprocessing rendszert Ez a készülék a rajt és célbafutás idejét s így a síversenyző, a dob, vagy versenyszánkó tel­jes versenyidejét közvetlenül az IBM központba adta le, az elektronikus számolórendszer­be. Ezáltal két másodperccel azután, hogy a versenyző át­futott a célon, a hangszóró — verseny köziben is — jelentet­te az eredményt Ezzel egyide­jűleg az adatok világító be­tűkkel megjelentek a nagy eredményt hirdető táblán. E technika mellékterméke a lyu­kasztott szalag volt, amelyek a versenybíróság kontrolja sza­mára készültek. Lényeges újítás volt az is. hogy a verseny minden egyes színhelyén közölték a pillanat­nyi, közbenső eredményeket is — azokat, amelyeket más pályákon érték el. A központban levő elektro­nikus számítógépek előkészíté­se és prograramozása, tehát a nevek, rajtszámok, nemzetek, országos rekordok és egyebek — lemezeken, vagy magnó­szalagon történő tárolása kö­rülbelül 30 hónapot vett igény­be. Az 50 IBM készülék, amely az egyes versenyszínhe­lyeken és a főközpontban mű­ködött, távbeszélő vonalakkal is egybe volt kötve. fi. ffy ) Belorusz MTZ-52 jelzéssel új traktor készült el a minszki traktorgyárban. Diesel-motorjának teljesítménye 50-55 lóerő, kerekei hidraulikus teleszkópos rugózásúak. A négykerék haj­tású traktor sebessége kilenc fokozatban változtatható 1-24,3 km között. Elülső és hátsó kerekeinek nyomtáva 120-180 centiméterig bármilyen távolságra beállítható, tengelymagas­sága is szokatlanul nagy (64 cm), így a traktor különböző sorszélességű és magasságú növénykultúrák megművelésére alkalmas. Színes vakolat: újítási Találmányok, felfedezéseit Marko János építésvezető és társai oltott mész és fagyálló mészkőzú zalék megfelelő ke­verékéből színes vakolatot ké­szítettek. A keverék a mésztej és mészkőzúzalék — a vakolat felrakása után a száradás köziben teljesen „vissza”-kö- vesedik és a hozzá kevert kő­zúzalékkal egy páncélszerű lemezzé változik. Az így ki­képzett vakolat csaknem tíz­szer olyan szilárd mint akár­milyen másfajta hagyományos Gépkocsiban és otthon Szép formájú, gépkocsiba épít­hető, de kéz­ben is hordható új táskarádióvá jelentkezett a magyar ipar. A tranzisztoros, teleszkópos-an­tennái Térte 1042-es készü­lék teljesítmé­nye és korszerű formája elis­merést és bizo­nyára megbe­csülés szerez a vásárlók és szakemberek körében egy­aránt vakolat. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy az így va­kolt épületeket nem kell tíz­tizenöt esztendő után újra ta­tarozni, vakolni, hanem erre a műveletre esetleg ötven vagy száz esztendő múlva lesz ismét csak szükség. Nem ne­héz elképzelni, hogy ez mit jelent gazdasági és építőipari kapacitás felhasználása szem­pontjából. A Markó-féle színes vakolat színezése a különböző színű fagyálló. kőzúzalék megfelelő arányban való adagolásával történik. Ez a kőzúzalék pedig adva van. A bányák meddő kőzetei szinte ingyen kínálják magukat ehhez a felhaszná­láshoz. Az ilyen módon szí­nezett vakolatok tartósabban megőrzik színüket, mint ame­lyeket az import útján beszer­zett különböző oxid-festékek- kel érnek él. Milyen színeket lehet a Markó-féle vakolattal elérni? A kérdés annál is inkább lényeges, mert az épületek színhatása döntő mértékben meghatározhatja egy épület jellegét vagy a városképét. A Markó-féle újítás ebből a szempontból is kiállja a vizs­gát. Az így előállított keve­rékkel a legváltozatosabb, — fehér, zöld, sárga, piros, kék, szürke és ezek árnyalatai — színeket lehet előállítani. Amíg a szokványos vakolat anyagból a falra vagy a hom­lokzatra 1,5 centiméter vas­tag réteget kéll felvinni, addig a színes vakolatból elegendő a 3—4 milliméteres réteg felhor­dása. Markó János azt mondja az újításról: — Az eddigi tapasztalatok szerint a Vár építkezéseinél, a budapesti V. kerületi házak tatarozásánál nagyon jól be­vált a színes vakolat A lé­nyeg az, hogy a keverékből semmi esetre sem szabad „ki­spórolni” a kötő anyagot. A színes vakolat felhasználása, széles körű elterjesztése előtt semmi különösebb akadály nincs. A színes vakolat meg­valósításához minden szüksé­ges anyag „itthon” rendelke­zésre álL A keverék készítés recept­jét, az alkalmazandó technoló­gia leírását pedig bárki meg­kaphatja a 41. sz. Állami Épí­tőipari Vállalattól — Markó János építésvezetőtől. Tokár Péter A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai metellurgiai kutatóintézetében plazma fű­tésű olvasztókemencét szer­kesztettek a fémek olvasztásá­ra és finomítására — ez a vi­lág első ilyen berendezése. A 10 ezer C fokos hőmérsékletű plazmát villamos ívvel állítják elő a berendezésben, amellyel kitűnő eredménnyel olvasztha­tok és finomíthatok a magas olvadáspontú fémek (wolfram, molibdén, titán, nióbium, stb.) A szénbányákban használt szállítószalagok annyira felhe- vülhetnek munka közben a szalag és a hajtóhengerek kö­zötti súrlódás hatására, hogy akár ki is gyulladhatnak — tűz üthet ki a bányában. Csehszlo­vák bányatechnikusok most ér­dekes berendezést szerkesztet­tek az effajta tűzvészek meg­akadályozására A szállítósza­lag két hajtóhengere közé olyan alacsony olvadáspontú ötvözetből készült csövecskét dugaszolnak, amely 72 C fokra felhevülve, megszakítja az áramkört, s leállítja a szállító- szalag hajtómotorját. Ezzel egyidőben vizfecskendőt he­lyez üzembe, s vízzel hűti a felhevült szállítószalagot. A berendezés teljesen önműködő, s nem zavarja a szállítószalag normális üzemét. CT téli olimpiák technikai újdonságai ■ ■ *•* *♦* *** *•* *1* •!* ‘I* *1* «*♦ *J* •«« *,♦ •$* «$> *J* «J» «5» ;* ♦$* «J» «'* *'• ♦*■» «J* «J* «$» «$* **• «$• «$* r Újfajta univerzális traktor Közelebb a csillagokhoz A modem technika új kor­szakot nyitott a legrégibb tu­domány, a csillagászat törté­netében. Ezúttal nem új táv- csőóriásakról, elektronikus vagy automataberendezéseikkel felszerelt új obszervatóriu­mokról lesz szó, hanem azok­ról az érdekes kísérletekről, amelyek során emberek, táv­cső- és műszerautomaták, fényképező berendezések elő­ször emelkedtek a Föld sű­rűbb légköre fölé. Léggömb­csillagászat Vajon mit nyer a csillagá­szat az égitestek nagy távol­ságához képest elenyészően csekély s mégis roppant nagy költségele árán élért 10—20, esetleg néhány száz kilométe­res magassággal? Tényleg kö­zelebb jutunk a csillagokhoz? Feltétlenül, mert kikerültük a légkört, amely állandóan tor­zító, tompító fátylat von a földi távcső és a megfigyelt égi célpont közé. A csillagok pislogását okozó légköri áram­lások jó részét kiküszöbölhet­jük, ha a magasba emelke­dünk. A Föld légkörének 75 százaléka tíz kilométer alatt helyezkedik el s huszonöt ki­lométer magasan a légkörnek mindössze 5 százaléka marad felettünk. A távcsövet tehát ki kell emelni a sűrűbb légré­tegekből. Az első kísérletet a francia A. Dollfus végezte éppen tíz évvel ezelőtt. Hidrogén töltetű ballonjának megfigyelő kosa­rában 28 cm-es távcsövet he­lyezett el és 7000 méter ma­gasban először mutatta ki a Mars bolygó légkörének víz- pára-tartalmát. öt évvel ez­előtt 105 kisebb léggömbből álló „ballon-vonat” több, mint tíz kilométer magasba emelte Dollfust és műszereivel kimu­tatta a Venus bolygó légköré­ben a vízgőz jelenlétét. Nem világraszóló szenzációk ezek, de a lényeget így is megért­hetjük: e két eredményt a vi­lág legnagyobb távcsövei sem tudták elérni a légkör mélyé­ről Az amerikai csillagászok más állásponton voltak. Sze­rintük a magasság fokozása a fontos, ember nem szükséges, az észleléseket automaták is elvégzik. Az amerikai Strato- soope távcsőautomata 24 kilo­méter magasba emelkedve 8100 felvételt készített a Nap felszínéről. A 30 cm átmérőjű távcsövet és a filmfelvevő gé­pet fényérzékeny félvezetők­kel vezérelt parányi villany- motor állította a Nap irányá­ba, így a Stratoscope-ot mél­tán nevezhetjük „napraforgó” távcsőnek. Ezekből a felvéte­lekből ismertük meg először a napfelszín cellás szerkeze­tét. A Nap felszínének ún. granulációi szüntelen mozgás­ban vannak, áramlanak s e mögött kell keresnünk azt az ismeretlen mechanizmust, amely a Nap és a csillagok belsejéből felfelé szállítják a hőt. Közben a repülőgép is bevo­nult a csillagászat fegyvertá­rába. Az 1961. február 15-i napfogyatkozás alkalmával szovjet és külföldi vendég­csillagászok különleges TU— 104 típusú repülőgépekkel szálltak a Hold gyorsan vonu­ló árnyéka nyomában s így néhány perccel sikerült meg­hosszabbítaniuk a fogyatkozás tudományos szempontból érté­kes időtartamát. Rakéták, mesterséges holdak a csillagászat szolgálatában A csillagászat és az űrhajó­zás közötti kapcsolat igen sokrétű, ezért csak néhány mondattal vázoljuk a főbb ku­tatási területeket. Függőlege­sen fellőtt kutatórakétákkal fényképezik a Napot, színké­pet készítenek róla s mérik a Nap különböző sugárzását. így állapították meg, hogy a Nap röntgensugárzása majdnem teljes egészében a napkoroná­ból ered, míg az ibolyántúli sugárzásnak a napfelszín a ha­zája. Kimutatták, hogy a vi­lágmindenség főként ibolyán­túli fényben sugároz, sókkal erősebben, mint a látható fény tartományában. Sajnos az emberi szem erre a sugárzásra nem érzékeny, ezért nevezzük a világűrt sötétnek. (Ha az ibolyántúli fényt is látnánk, a világűr éjjel is fényesen ra­gyogna.) A Föld körül keringő mes­terséges holdak műszerei fő­ként a Földnek, mint égitest­nek a kozmikus környezetét kutatják hat év óta. Felfedez­ték a Föld mágneses övezeteit, az ún. magnetoszférát, ame­lyet régebben „Van Allen- íéle sugárzónának” neveztek. Ezek tanulmányozása vezetett a Napból eredő elektromos töltésű részecskék áramának — ezt szoláns szélnek nevez­zük — a nyomára. A Napból „fújó” elektromos szél a Nap­rendszer egyik legjellemzőbb sajátossága. A Szpu tnyik—3 fedezte fel a Föld porgyűrű­jét s azóta kimutatták, hogy a porrészecskék 1000 kilomé­ter magasságban a leggyako­ribbak. A mesterséges égitestek egy másik csoportja megkezdte a Hold, a bolygók és a bolygór közi tér fizikai tulajdonságai­nak vizsgálatát. Az első és a második Lunyik felderítette a Hold körzetét s kimutatták, hogy a Hold mágneses tere igen gyenge lehet. A második Lunyik 1959. szeptember 15- én a Holdnak ütközött és a becsapódás nyomán keletke­zett porfelhő igazolta a ma­gyar kutatók még 1946-ban tett elméleti felfedezését: a Holdat finom porréteg borít­ja. A Lunyik 3. esete bizonyítja, hogy valóban elér­kezett az a korszak, amikor az ember közelebb megy a csilla­gokhoz — vagy legalábbis a naprendszer égitesteihez. A Lunyik 3. automatái a Földtől több mint 400 ezer kilométer távolságban lefényképezték a Hold ismeretlen oldalát. Múlt év végén az amerikai Mariner 2. pedig 34 ezer kilométerre megközelítette a legközelebbi bolygót, a Venust. Kimutatta, hogy a Venus mágneses tere gyengébb lehet, mint a Földé. Az adatokat 58 millió kilomé­ter távolságiból sugározta a Földre. E dióhéjban ismertetett ku­tatási eredmények egy téren közösek: új kutatóeszközök bevezetése új és gyakran meg­lepő eredményekkel jár. A léggömbös, rakétás csillagászat s a mesterséges holdak, űrra­kéták olyan területekre hatol­tak be, amelyeket klasszikus földi” mód ’/erekkel rmm kid- tun'.r megközelíteni. Amit a légkör elzár előlünk, a légkö­rön kívül tófűik kutatni, s ha ez is kévé«, fel fogjuk keresni az égitesteket. Gauser Károly. a budapesti ZEISS Planetárium vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom