Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
6 RSPOJSAO 1964. február 23., vasára*# A téli olimpiák lebonyolítási technikai berendezések nélkül ma már szinte leheteten. A műkorcsolyázás eredményéi például kilenc pontozóbíró értékeli 1—6 közötti osztályzattal — tizedes pontnyi finomsággal. Sok tényezőt kell a pontozóbírónak figyelembe vennie. Ezért 1956-ban, Corti- na-ban — nem kevesebb, mint 8 óra hosszat tartott az eredmény végső megállapítása. A Cortina d’Ampezzo után négy évvel, Squaw Valley-ben már 12 perc múlva tudták kihirdetni a műkorcsolyázás eredményeit. Itt alkalmaztak első ízbái elektromos agyakat. Ez a módszer fényesen bevált a római olimpián is — nyáron. Innsbruckban még korszerűbb gépeket alkalmaztak: két darab IBM—RAMAC—1401. típusú berendezést és két IBM— 1440. típusú gépet. Ezek a gépek eredménylistákat állítanak ki, amelyeken feltűntetik a sportolók nevét, teljesítményét és a helyezését. Innsbruckban a hírközlés egyáltalán nem volt egyszerű. A városban és környékén különböző helyeken folytak a rendezvények. Nem ritkán 40 kilométer távolságra egymástól. Technikailag tehát igen nagy feladatot jelentett a sajtó, a rádió és a televízió igényednek kielégítése. Innsbruckban 1500 sajtótudósító működött Ezek részére a sajtóközpontban 85 távbeszélő-. 32 gép távíró-csatlakozás és 20 kép távíróvonal állott rendelkezésre. A stadion sajtó- alközpontjában 15 távbeszél ő- és 8 géptávíró-csatlaikozás működött Hasonló arányokban szereltek még több más alközpontot is. Sőt a nagy hírügynökségek minden központban külön vonalakat kaptak. A rádió és a televízió tudósítói részére minden verseny- pályán 20—20 rádió- és tv- fcözvetítő fülkét biztosítottak. Elektromos agy, 85 távbeszélöcsatlakozás, 32 géptávíró- 20 képtáv íróvonal, Tv-studiók és közvetlen televízióközvetítés Amerikába Mintegy 60 torony és emelvény szolgálta a fényképészeket A rádióriporterek külön 20 kisautót kaptak és több tv- stúdió is működött. Az USA Telstar szerződést is kötött arra. hogy Innsbruckból közvetlen helyszíni közvetítéseiket kapjon az Egyesült Államok részére. Innsbruckban első ízben alkalmazták sportversenyen a teleprocessing rendszert Ez a készülék a rajt és célbafutás idejét s így a síversenyző, a dob, vagy versenyszánkó teljes versenyidejét közvetlenül az IBM központba adta le, az elektronikus számolórendszerbe. Ezáltal két másodperccel azután, hogy a versenyző átfutott a célon, a hangszóró — verseny köziben is — jelentette az eredményt Ezzel egyidejűleg az adatok világító betűkkel megjelentek a nagy eredményt hirdető táblán. E technika mellékterméke a lyukasztott szalag volt, amelyek a versenybíróság kontrolja szamára készültek. Lényeges újítás volt az is. hogy a verseny minden egyes színhelyén közölték a pillanatnyi, közbenső eredményeket is — azokat, amelyeket más pályákon érték el. A központban levő elektronikus számítógépek előkészítése és prograramozása, tehát a nevek, rajtszámok, nemzetek, országos rekordok és egyebek — lemezeken, vagy magnószalagon történő tárolása körülbelül 30 hónapot vett igénybe. Az 50 IBM készülék, amely az egyes versenyszínhelyeken és a főközpontban működött, távbeszélő vonalakkal is egybe volt kötve. fi. ffy ) Belorusz MTZ-52 jelzéssel új traktor készült el a minszki traktorgyárban. Diesel-motorjának teljesítménye 50-55 lóerő, kerekei hidraulikus teleszkópos rugózásúak. A négykerék hajtású traktor sebessége kilenc fokozatban változtatható 1-24,3 km között. Elülső és hátsó kerekeinek nyomtáva 120-180 centiméterig bármilyen távolságra beállítható, tengelymagassága is szokatlanul nagy (64 cm), így a traktor különböző sorszélességű és magasságú növénykultúrák megművelésére alkalmas. Színes vakolat: újítási Találmányok, felfedezéseit Marko János építésvezető és társai oltott mész és fagyálló mészkőzú zalék megfelelő keverékéből színes vakolatot készítettek. A keverék a mésztej és mészkőzúzalék — a vakolat felrakása után a száradás köziben teljesen „vissza”-kö- vesedik és a hozzá kevert kőzúzalékkal egy páncélszerű lemezzé változik. Az így kiképzett vakolat csaknem tízszer olyan szilárd mint akármilyen másfajta hagyományos Gépkocsiban és otthon Szép formájú, gépkocsiba építhető, de kézben is hordható új táskarádióvá jelentkezett a magyar ipar. A tranzisztoros, teleszkópos-antennái Térte 1042-es készülék teljesítménye és korszerű formája elismerést és bizonyára megbecsülés szerez a vásárlók és szakemberek körében egyaránt vakolat. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy az így vakolt épületeket nem kell tíztizenöt esztendő után újra tatarozni, vakolni, hanem erre a műveletre esetleg ötven vagy száz esztendő múlva lesz ismét csak szükség. Nem nehéz elképzelni, hogy ez mit jelent gazdasági és építőipari kapacitás felhasználása szempontjából. A Markó-féle színes vakolat színezése a különböző színű fagyálló. kőzúzalék megfelelő arányban való adagolásával történik. Ez a kőzúzalék pedig adva van. A bányák meddő kőzetei szinte ingyen kínálják magukat ehhez a felhasználáshoz. Az ilyen módon színezett vakolatok tartósabban megőrzik színüket, mint amelyeket az import útján beszerzett különböző oxid-festékek- kel érnek él. Milyen színeket lehet a Markó-féle vakolattal elérni? A kérdés annál is inkább lényeges, mert az épületek színhatása döntő mértékben meghatározhatja egy épület jellegét vagy a városképét. A Markó-féle újítás ebből a szempontból is kiállja a vizsgát. Az így előállított keverékkel a legváltozatosabb, — fehér, zöld, sárga, piros, kék, szürke és ezek árnyalatai — színeket lehet előállítani. Amíg a szokványos vakolat anyagból a falra vagy a homlokzatra 1,5 centiméter vastag réteget kéll felvinni, addig a színes vakolatból elegendő a 3—4 milliméteres réteg felhordása. Markó János azt mondja az újításról: — Az eddigi tapasztalatok szerint a Vár építkezéseinél, a budapesti V. kerületi házak tatarozásánál nagyon jól bevált a színes vakolat A lényeg az, hogy a keverékből semmi esetre sem szabad „kispórolni” a kötő anyagot. A színes vakolat felhasználása, széles körű elterjesztése előtt semmi különösebb akadály nincs. A színes vakolat megvalósításához minden szükséges anyag „itthon” rendelkezésre álL A keverék készítés receptjét, az alkalmazandó technológia leírását pedig bárki megkaphatja a 41. sz. Állami Építőipari Vállalattól — Markó János építésvezetőtől. Tokár Péter A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai metellurgiai kutatóintézetében plazma fűtésű olvasztókemencét szerkesztettek a fémek olvasztására és finomítására — ez a világ első ilyen berendezése. A 10 ezer C fokos hőmérsékletű plazmát villamos ívvel állítják elő a berendezésben, amellyel kitűnő eredménnyel olvaszthatok és finomíthatok a magas olvadáspontú fémek (wolfram, molibdén, titán, nióbium, stb.) A szénbányákban használt szállítószalagok annyira felhe- vülhetnek munka közben a szalag és a hajtóhengerek közötti súrlódás hatására, hogy akár ki is gyulladhatnak — tűz üthet ki a bányában. Csehszlovák bányatechnikusok most érdekes berendezést szerkesztettek az effajta tűzvészek megakadályozására A szállítószalag két hajtóhengere közé olyan alacsony olvadáspontú ötvözetből készült csövecskét dugaszolnak, amely 72 C fokra felhevülve, megszakítja az áramkört, s leállítja a szállító- szalag hajtómotorját. Ezzel egyidőben vizfecskendőt helyez üzembe, s vízzel hűti a felhevült szállítószalagot. A berendezés teljesen önműködő, s nem zavarja a szállítószalag normális üzemét. CT téli olimpiák technikai újdonságai ■ ■ *•* *♦* *** *•* *1* •!* ‘I* *1* «*♦ *J* •«« *,♦ •$* «$> *J* «J» «5» ;* ♦$* «J» «'* *'• ♦*■» «J* «J* «$» «$* **• «$• «$* r Újfajta univerzális traktor Közelebb a csillagokhoz A modem technika új korszakot nyitott a legrégibb tudomány, a csillagászat történetében. Ezúttal nem új táv- csőóriásakról, elektronikus vagy automataberendezéseikkel felszerelt új obszervatóriumokról lesz szó, hanem azokról az érdekes kísérletekről, amelyek során emberek, távcső- és műszerautomaták, fényképező berendezések először emelkedtek a Föld sűrűbb légköre fölé. Léggömbcsillagászat Vajon mit nyer a csillagászat az égitestek nagy távolságához képest elenyészően csekély s mégis roppant nagy költségele árán élért 10—20, esetleg néhány száz kilométeres magassággal? Tényleg közelebb jutunk a csillagokhoz? Feltétlenül, mert kikerültük a légkört, amely állandóan torzító, tompító fátylat von a földi távcső és a megfigyelt égi célpont közé. A csillagok pislogását okozó légköri áramlások jó részét kiküszöbölhetjük, ha a magasba emelkedünk. A Föld légkörének 75 százaléka tíz kilométer alatt helyezkedik el s huszonöt kilométer magasan a légkörnek mindössze 5 százaléka marad felettünk. A távcsövet tehát ki kell emelni a sűrűbb légrétegekből. Az első kísérletet a francia A. Dollfus végezte éppen tíz évvel ezelőtt. Hidrogén töltetű ballonjának megfigyelő kosarában 28 cm-es távcsövet helyezett el és 7000 méter magasban először mutatta ki a Mars bolygó légkörének víz- pára-tartalmát. öt évvel ezelőtt 105 kisebb léggömbből álló „ballon-vonat” több, mint tíz kilométer magasba emelte Dollfust és műszereivel kimutatta a Venus bolygó légkörében a vízgőz jelenlétét. Nem világraszóló szenzációk ezek, de a lényeget így is megérthetjük: e két eredményt a világ legnagyobb távcsövei sem tudták elérni a légkör mélyéről Az amerikai csillagászok más állásponton voltak. Szerintük a magasság fokozása a fontos, ember nem szükséges, az észleléseket automaták is elvégzik. Az amerikai Strato- soope távcsőautomata 24 kilométer magasba emelkedve 8100 felvételt készített a Nap felszínéről. A 30 cm átmérőjű távcsövet és a filmfelvevő gépet fényérzékeny félvezetőkkel vezérelt parányi villany- motor állította a Nap irányába, így a Stratoscope-ot méltán nevezhetjük „napraforgó” távcsőnek. Ezekből a felvételekből ismertük meg először a napfelszín cellás szerkezetét. A Nap felszínének ún. granulációi szüntelen mozgásban vannak, áramlanak s e mögött kell keresnünk azt az ismeretlen mechanizmust, amely a Nap és a csillagok belsejéből felfelé szállítják a hőt. Közben a repülőgép is bevonult a csillagászat fegyvertárába. Az 1961. február 15-i napfogyatkozás alkalmával szovjet és külföldi vendégcsillagászok különleges TU— 104 típusú repülőgépekkel szálltak a Hold gyorsan vonuló árnyéka nyomában s így néhány perccel sikerült meghosszabbítaniuk a fogyatkozás tudományos szempontból értékes időtartamát. Rakéták, mesterséges holdak a csillagászat szolgálatában A csillagászat és az űrhajózás közötti kapcsolat igen sokrétű, ezért csak néhány mondattal vázoljuk a főbb kutatási területeket. Függőlegesen fellőtt kutatórakétákkal fényképezik a Napot, színképet készítenek róla s mérik a Nap különböző sugárzását. így állapították meg, hogy a Nap röntgensugárzása majdnem teljes egészében a napkoronából ered, míg az ibolyántúli sugárzásnak a napfelszín a hazája. Kimutatták, hogy a világmindenség főként ibolyántúli fényben sugároz, sókkal erősebben, mint a látható fény tartományában. Sajnos az emberi szem erre a sugárzásra nem érzékeny, ezért nevezzük a világűrt sötétnek. (Ha az ibolyántúli fényt is látnánk, a világűr éjjel is fényesen ragyogna.) A Föld körül keringő mesterséges holdak műszerei főként a Földnek, mint égitestnek a kozmikus környezetét kutatják hat év óta. Felfedezték a Föld mágneses övezeteit, az ún. magnetoszférát, amelyet régebben „Van Allen- íéle sugárzónának” neveztek. Ezek tanulmányozása vezetett a Napból eredő elektromos töltésű részecskék áramának — ezt szoláns szélnek nevezzük — a nyomára. A Napból „fújó” elektromos szél a Naprendszer egyik legjellemzőbb sajátossága. A Szpu tnyik—3 fedezte fel a Föld porgyűrűjét s azóta kimutatták, hogy a porrészecskék 1000 kilométer magasságban a leggyakoribbak. A mesterséges égitestek egy másik csoportja megkezdte a Hold, a bolygók és a bolygór közi tér fizikai tulajdonságainak vizsgálatát. Az első és a második Lunyik felderítette a Hold körzetét s kimutatták, hogy a Hold mágneses tere igen gyenge lehet. A második Lunyik 1959. szeptember 15- én a Holdnak ütközött és a becsapódás nyomán keletkezett porfelhő igazolta a magyar kutatók még 1946-ban tett elméleti felfedezését: a Holdat finom porréteg borítja. A Lunyik 3. esete bizonyítja, hogy valóban elérkezett az a korszak, amikor az ember közelebb megy a csillagokhoz — vagy legalábbis a naprendszer égitesteihez. A Lunyik 3. automatái a Földtől több mint 400 ezer kilométer távolságban lefényképezték a Hold ismeretlen oldalát. Múlt év végén az amerikai Mariner 2. pedig 34 ezer kilométerre megközelítette a legközelebbi bolygót, a Venust. Kimutatta, hogy a Venus mágneses tere gyengébb lehet, mint a Földé. Az adatokat 58 millió kilométer távolságiból sugározta a Földre. E dióhéjban ismertetett kutatási eredmények egy téren közösek: új kutatóeszközök bevezetése új és gyakran meglepő eredményekkel jár. A léggömbös, rakétás csillagászat s a mesterséges holdak, űrrakéták olyan területekre hatoltak be, amelyeket klasszikus földi” mód ’/erekkel rmm kid- tun'.r megközelíteni. Amit a légkör elzár előlünk, a légkörön kívül tófűik kutatni, s ha ez is kévé«, fel fogjuk keresni az égitesteket. Gauser Károly. a budapesti ZEISS Planetárium vezetője.
