Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
4 NEPÜJSAG 1964. február 22., szombat orum GERMINAL Magyar franc a fi»m A társadalmi összefogás eredménye: Heves megyében emelkedett legkisebb százalékban a közúti balesetek száma Az elmúlt napokban értékelték az 1963-as esztendő közlekedési baleset statisztikáját Otai'aiiediéj röppent el az idő... A folt haloványodik, de Klárika lecseréli a térítőt. Még egy narancsot bont, megfelezi velem és tovább mesél. Egyszer, egy lélegzetvételnyi szünetben megkérdezem: — Mondja, Klárika, Sóskúti még az igazgató? — Meglepődik, aztán, hogy a szája tele van naranccsal, csak a fejét rázza. A... nem. Sóskútit már elhelyezték, most Péterdi a főnök. — És maga? Maga még mindig a régi helyen? Klárika nem szereti, ha érdeklődnek, most is érzem, legszívesebben másról beszélne. — Űay értem, mint titkárnő... A régi beosztásában? — Természetesen — válaszol kicsit idegesen és alig észrevehetően két vonalka fut össze a száia szönletén. Narancs után cigarettára maiét, engem likőrrel kínál. — Tűdén két hónapja újra boldog vagyok — néz rám most már kedves mosollyal. — Sóskútit elhelyezték és jött a másik. Én úgy viselkedtem, mint mindig. Reggel virágot cseréltem, letöröltem az asztalt, a gépet, aztán munkához láttam. Két nap múlva hivat az új igazgató és közli, hogy áthelyez a személyzeti osztályra. Nem akartam hinni a fülemnek. Csak álltam, néztem ezt az embert, néztem vöröses bajuszát, savószürke szemeit, a kékmintás nyakkendőjét, de szó nem jött a számon. Azt hittem, csak egy szörnyű álom az egész. — Engem? Engem helyez át, aki tíz éve ebben a szobában dolgozom?! Engem, aki országos gépíróversennt nyertem, és aki mellé most iött az ötödik igaznató? Klárika mesél, én töltök. — Amikor hurcol- kodtnm. a takarítónő menkönnucrett, és sírva panaszolta a folyosón: szörnyű ember lehet, hogy még Klárikát is máshová teszi. A vállalatnál mindenki rólam beszélt. Sajnáltak. És ez volt a leg- szömyübb. Másnap megjött az új titkárnő. Csinos és fiatal, összesen húszéves, szőke divatbaba. Betelepedett a szobámba és kijelentette, hogy itt nem kellemes, mert északi fekvésű az ablak. A virágokat is kicserélte, és közölte, hogy az igazgató engedélyével holnap új, cserepes növényeket hozat a kertészetből. A történet kezd érdekelni. Klárika ujjai, amelyek ki tudia hány milliárdszor ütötték le az írógép billentyűit, idegesen morzsolgatiák a narancshéjat, szemében izgatott vibrálást látok. — Huszonöt éve vagyok génírónő. Tíz év* ennél a vállaltnál dolgozom. soha lenkisebb baj nem volt velem, é< most... Nem vagyok szép és fiatal... — Nannal dolnoztam és hallgattam. Ez volt minden, amit afcfeor tenni lehetett. Nyolc, tíz órát zongoráztam a csillogó betűkön és estére nagyon fáradtan mentem haza. Akkor jólesett a fáradtság, és megváltás volt a munka. Mert mi jutott nekem eddig az életből? A munka! Akkor is, ha örültem, akkor is, ha bántott valami. Valaki csönget. A postás egy újságot hoz és egy levelet. Klárika félreteszi a könyvespolcra és tovább mesél. — Így ment két hónapig. Egyszer, egy szerdai napon hívat ae igazgató. — Sajnálom, hogy áthelyeztettem. Űj ember vagyok, gondoltam, nem árt a titkámőcse- re. Ha akarja, visszajöhet a régi helyére. A szobája már üres. — És azóta újra a régi helyemen ülök. napjaim ugyanúgy telnek, mint régen. Reggel friss virágot teszek a vázába, törlőm az asztalt, a aépet és dolgozom. Ügy, pontosam úgy. mint mindig, huszonöt esztendő alatt. ., Szalay István munkásokat egybekergető szükségszerűség forrongása, a tenni akarás nagy szándéka nem jelenik meg teljes erővel a képekben. Yves Allegret rendezése is inkább az egyes hősök jellemzésére tör. A lírát, az emberi érzelmeket, szenvedélyeket tartja fontosabbnak, mint a tömegmegmozdulások hiteles ábrázolását. Etienne alakítására is Jean Soréit szemelte ki, akiben nehéz kimutatni az agitátor szenvedélyességét és harcosságát Francia és magyar részről kitűnő színészek egész sora vett részt a produkcióban: Berthe Grandval, Claude Brasseur, Lea Padovani, Bernard Blier, Simone Valéré, Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Krencsey Marianne, Koncz Gábor, Agárdy Gábor, Barsy Béla, de ezek a jó színészi erők sem tudták átizzani a evegőt a filmen, hogy a zolai regény atmoszférája megszülessék. A szinkron hangjai közül ki kell emelnünk Bitskey Tibor, Nádassy Myrtill, Avar István, Tolnay Klári, Szakáts Miklós és Bánky Zsuzsa szövegét, bár a jól ismert hangok sokszor zavarják a képi élményt. Jean Bourgon és Hegyi Barnabás képei a rendező szándékát hangsúlyozták és inkább az érzelmeik festésére szorítkoztak. (f. a.) tudja, mit akar és mit kell tennie. Szervez, a tűrés helyett akcióra tör és buzdít A bányászok ráállnák a szervezkedésre, de a sokféle meggondolás különösen a kezdet kezdetén sokfelé húz. A tudat azonban világosodik, megfogalmazódik a cél: elszántan kell cselekedni. A küzdelem pillanatnyi változásaiban emberek hullnak el, olykor a leg- jobbak, de a folyamatot megállítani már nem lehet: egységgé záródik a közös sorsban a bánya munkássága. Zola regényét Charles Spaak írta át filmre. A gazdagon áradó cselekményből sok mindem akart képpé írni: az egyéni szenvedéseket, szenvedélyeket, a bányászok tömeges megmozdulásait, a harcot a bányában, a tulajdonossal szemben. A drámai fordulók robbanó folyamatát, Etienne Lantier-t és társait azonban nem tudta elmondatni nekünk úgy, ahogyan azok Zola regényében élnek. Mintha a küzdelem ritmusa, harmóniája és indokolása lenne elnagyolt ebben a filmben. Igaz, a bányászok élete és sorsa a szén piszkától és keservétől lesz sötétszürke, de ennek az életnek és sorsnak a zolai írásiban méltósága van. Mintha a filmből ezt a tragikumra épülő, a küzdelem értékét is fokozó méltóságot kifelejtették volna. A tömegielene- tek felépítése elnagyolt, a Sokszor leírtuk már, hogy híres regényt filmre vinni problematikus vállalkozás; sikere a regényéhez képest legtöbb esetben csak másodrangu lehet. Jelen esetben is messze elmarad a film hatása a regény sodró, megrázó élményétől. A Germinal-ról kisebb túlzással azt mondhatnánk, hogy a francia bányászok gyötrel- mes küzdelmeinek prózában írt eposza. Annyi tragikum, a sorsaknak olyan gyötrelmes és eleven egybekapcsolódása, ketté törése, halálos megpecséte- lése fogantatik a regény lapjain, hogy az olvasó megdöbben, ha a zolai világ hőseit közelről szemügyre veszi, hosz- szabban figyeli arcukat, harcukat és jellemüket. Nyomor és kiuzsorázás, kegyetlen önzés és gyermeki jókedv, hit és kiábrándultság. fáradság és lázadás szövődik itt egvbe. A társadalom belső háborúját vívja; a tőke fodros ruhájú arai a csaknem mindenükből kimeztelenített bányászokkal küzdenek, keservesen felajzott idegekkel. A munka értékét jóformán a bánya ura szabja meg és úgy növelheti profitját, ahogyan rafinált észjárása lehetővé teszi. Törvény látszatra van, de a jogot csendőrök szabják igen gyakran. Ebbe a küzdelembe lép be fiatalságának teljes vértezeté- vel Etienne Lan tier, ö már Szakközépiskolák nyílnak a felsőfokú mezőgazdasági technikumok melleti A következő tanévben három új mezőgazdasági szakközép- iskola nyílik. Ezeket az intézményeket a Földművelésügyi Minisztérium hozza létre, mégpedig az azonos tagozatú felsőfokú technikumok mellett. A két iskolatípus közelsége mind a kettő számára igen előnyösnek ígérkezik. A középiskoláknak a szaktárgyakhoz előadókat, valamint gyakorló teret és felszereléseket adnak a felsőfokú technikumok viszont megfelelő élőképzettségű hallgatókat kapnak majd a szak- középiskoláktól. 1964. őszén Keszthelyen növényvédő, Kiskunhalason növénytermesztő gépész, Nyíregyházán pedig gyümölcsfatermesztő és fais- kolaképző tagozatú szakközép- iskola nyitja meg kapuit. — Milyen további terveik vannak a balesetek megelőzésére? — További célunk, hogy a társadalmi szervek segítségét szervezettebbé tegyük, s fokozottabban bevonjuk munkánkba a társadalmi bíróságokat is. Ugyancsak tervszerűbb munkára van szükség a propaganda minden területén is. Mivel a közúti rend és fegyelem megszilárdítása közügy, a megye lakosságát őszintén tájékoztatni kell az elkövetett hibákról éppúgy, mint az elért eredményekről. Nagyon fontos, hogy megszüntessük azt a hely. télén gyakorlatot, hogy a tervteljesítés és az anyagmegtakarítás érdekében (sok helyen ez prémiumkérdés is) műszakilag hibás gépkocsikat engedjenek a garázsmesterek, szerelők a közúti forgalomba. Fontos a terv teljesítése, de ennél fontosabb, hogy minden családtag hazaérjen és ne hagyja életét vagy szabadságát a közúton. A törvény teljes szigorával eljárunk azokkal szemben, akik gyorsan, ittasan vezetnek, és akik elmulasztják a törvényesen, de emberi törvényeink szerint is kötelező segítség- nyújtást. 1964-ben biztosítani kell, hogy a kerékpárosok és lovaskocsihajtók is betartsák a KRESZ-t. Igaz, ez a szabálysértési hatóságoknak jelent majd több munkát, de megéri! Az ügyészség és a közlekedési rendőrség továbbra is számít megyénk dolgozóinak segítségére, hiszen minden ember a békés, boldog életért küzd, és nagyon fájdalmas, ha valakit gyász, tragédia ér mások lelketlensége, gondatlansága miatt — fejezte be nyilatkozatát a közlekedési ügyész. (4) baleseti veszélyre, aminek elhárításával komoly bajokat előztünk meg. A társadalom ilyen széles körű bekapcsolódása a közúti rend és fegyelem további megszilárdításába, fényes bizonyítékát ad’a annak az elvnek, hogy ez közügy, s nem kizárólag a rendőrség és az ügyészség dolga. — Milyen közvetlen intézkedéseket tettek a megelőzésre? — A tavasztól őszig tartó közúti forgalomnak talán legsúlyosabb veszélyeztetői a ki- világítatlanul közlekedő lovas kocsik. Intézkedtünk, hogy a termelőszövetkezetek szerezzenek be megfelelő mennyiségű viharlámpát, s a kocsikat haladéktalanul szereljék fel a szabályoknak megfelelően. Ennek ellenőrzésére a közeli hetekben kerül sor, s éppen időben ahhoz, hogy a meginduló tavasa munkák idején már mindenütt megelőzhessük a bajt Az AKÖV-nél ellenőriztük a garázsból kiinduló gépkocsikat, s minden olyan gépkocsivezető ellen, aki többszöri figyelmeztetés ellenére, rossz fékkel, vagy kormánnyal akart elindulni, fegyelmit kezdeményeztünk. Hatékony intézkedésnek bizonyult az ittas vezetők és gyorshajtók jogosítványának bevonása is. 1963-ban több jogosítvány-bevonást indítványoztunk a bíróságnál, mint a megelőző években bármikor. Az utak áteresztő képessége ugyanis nem nő olyan arányban, mint amilyen rohamosan emelkedik a gépjárművek száma. Éppen ezért a rendet és a fegyelmet, ha talán keményen is. de époen az emberek érdekében szigorúbb intézkedésekkel kell biztosítani. Heves megye a társadalmi erők összefogásával elérte, hogy a balesetek száma itt emelkedett a legkisebb százalékban, s így a jó megelőző és ellenőrző munka, a szigorú fegyelem meghozta a várt eredményt, — minden megyét megelőzött. Ebből az alkalomból kerestük fel dr Szoboszlay István közlekedési ügyészt, aki kérdéseinkre az alábbiakban válaszolt: — Hogyan értékeli a közlekedési ügyész az elmúlt évet? — Nehéz esztendő volt, hiszen új volt a KRESZ és olyan új szellemet kellett bevezetni a közlekedési munkában, ami minden tekintetben szakítást jelentett az előző felfogással, gyakorlattal szemben. Az ittas vezetéses ügyek száma 240 százalékkal nőtt a megyében. A jó munka és az ittas ügyek számának ugrásszerű emelkedése csak látszólag mond ellent egymásnak, mert itt tulajdonképpen arról van szó, hogy míg a megelőző időkben csak minden ötödik ittas vezetőt értünk tetten, addig az elmúlt évben minden harmadikat. Ez azt bizonyítja, hogy az ellenőrzés volt jobb. tartalmasabb. Szeretnénk elérni, hogy minden egyes ittas vezető fennakadjon az ellenőrzésen. — Milyen társadalmi erők segítették a közlekedési munkát? — A százalékban mutatkozó eredmények összefüggnek azzal is, hogy a propaganda- munkára nagyobb súlyt fektettünk, mint a megelőző időben. Ezt azért tartottuk szükségesnek, mert ezen keresztül tudtunk segítséget kérni a társadalomtól, s így értünk el mi is hozzájuk a nevelő, oktató KRESZ-t ismertető előadásainkkal. Ezzel a legfontosabb célkitűzésünk megvalósításához közeledünk, — megelőzni a baleseteket, megszüntetni azokat az okokat, amelyek sok száz ember halálát, élete vécéig való sérülését okozták. Megalakultak a balesetelhárítási tanácsok, amelyeknek tagjai ugyancsak a meg'lő7és munkájához nyúj'anak nagy segítséget az ellenőrzésekkel. Az elmúlt évben rendszeres, intézményes oktatást kaptak a KRESZ-ből a fiatalok, és az iskolás diákok. Ugyancsak a társadalom segítségének könyvelhetem el azt is, hogy sok dolgozó jelentette be, s hívta fel figyelmünket konkrét helyen Klárika narancsot hámoz és mesél. A narancs vére rátröccsen a térítőre és 6 ijedtében tejért szalad, mert olvasta egy öreg szakács- könyvben, hogy az effajta foltokat ez tisztítja a legjobban. A folttisztítás közben figyelem Klárikát. A községházán kezdte a gépírást, a főjegyző mellett, 1939-ben. Tíz éve, hogy itt dolgozik a vállalatnál. Igazgatók jönnek, mennek átszervezik a céget, de Klárika marad. Minden reggel friss virágot hoz a vázába, gondosan letörli az asztalt és úgy ül a gép mellé. Sárkú- tival dolgoztak legutóbb, az ő idejében leit olyan titkárnőféle, aki bizalmas aktákat, meg effajtákat gépel. Két éve találkoztam az anyjával. Könnyezve panaszolta, hogy Klárika még mindig egyedül van. — Csak a munkának, az írógépnek él. Színházba, moziba is csak egyedül iár. Mindig férfi nélkül. Egyszer régen a segédiecrnző is megkérte, de Klárika kosarai adott. Azóta pedig olyan gyorsan — Nekem is mindenem megvolt odahaza, de hat Best, ■t Pest... (Szegő Gizi rajza) adásra kerülő darabok színpadi kiállításáért. Az igazgató művészeti tanácsadója. Feladatai (többek között): a) részt vesz a darab tervezői által elkészített tervek elfogadásáról tárgyaló és döntő igazgatósági értekezleten, javaslatot tesz a tervek elfogadására, módosítására, esetleg visszautasítására; b) Irányítja és ellenőrzi az elfogadott tervek művészi és műszaki kivitelezését, észrevételeit a darab rendezőjével és tervezőivel, szükség esetén az igazgatóval közli; c) Az igazgató megbízása alapján esetenként ügyeletes rendezői feladatokat lát el, stb., stb. Amint látjuk, meglehetősen szerteágazó és felelős feladat hárul a szcenikusra egy darab színre- vitelében. És mivel művészi í munkát végez, neve azért kerül. a színlapra. ★ ( Hírt adtunk már arról, hogy^ M áriáss József Jászai-díjas. színművész rendezi Jókai; romantikus drámáját, A kő-- szívű ember fiaá-t. Érdeklődé-. síinkre elmondta, hogy nem ez; az első rendezése. Bár elsősor- ? ban színésznek vallja magát, ( szívesen tesz időnként kirán- ^ dulást a rendezés területére is.( „A kőszívű ember fiad” külö-( nősen szivéhez nőtt darab, kb.^ kétszázötvenszer játszotta benne Haynau szerepét Budapesten, százon felül Győrben. Nemcsak megtisztelő, hanem igen kedves megbízatás számára, hogy ez alkalommal nemcsak játszik a darabban (ismét Haynaut), hanem rendezheti is. ★ Egy hír kapott szárnyra, s mint már lenni szokott, terjedt el igen gyorsan a városban: megszűnik jövőre az egri színház, illetve összeolvad a miskolci színházzal. Szőllösi Gyula igazgatóhoz fordultunk ezzel kapcsolatban felvilágosításért, aki közölte velünk, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház az ország égjük legmodernebb színházépületében nyitja meg az új évadot, előreláthatólag október elején. (—czy.) Minden egyes bemutató — az izgalmakon és az új élményen kívül — a gyorsan múló időt. a rohamosan közeledő «íniévad végét is jelzi. A tegnap esti, Király—Véosey Az igazi című zenés víg játékának bemutatója volt az 1963/64-es évad hetedik premierje. Még mindössze három bemutató — A kőszívű ember fiai, a Potyautas, s a Lady Arizona — és bezárja kapuit a színház, ezúttal a szó szoros értelmében, hiszen a következő évadban már az új épületben nyit kaput A tegnapi bemutató különben jó hangulatban, sok taps és hangos nevetések közepette folyt le Ezúttal meglepetést nyújtott L ehóczky Éva és Ben- eze István, akikről eddig is tudtuk, hogy szépen énekelnek, tegnap óta azt is tudjuk, hogy jó karikirozó színészek is! ★ Üj felírással gyarapodott az utóbbi időben a színház plakátja. ,,Szcenikus: Kovács Lajos”, olvashatjuk a plakát alján. Bizonyára többekben felvetődik a kérdés: mi a szceni- kus feladata a színháznál és miért kerül neve a plakátra? A színházak szervezeti szabályzatában ezt olvashatjuk erre vonatkozóan: „Szcenikai vezető. Felelős a színházban elő
