Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
4 REPÜJSÄO mi február 50., csütőrtJ* Golgotha és Ecce homo —r egyre inkább mutatják eredményei mellett festői képességeinek határait is: a nagyigényű szándék ellentétbe kerül a naturalista részletlátással: későbbi képein pedig már betegségének elhatalmasodása az invenció teljes elvesztését okozza. Mégis ez időből származik portréfestészetének két remek darabja, valamint néhány remekbe szabott tájképe. Még két művéről kell megemlékeznünk: a parlament ülésterme részére készült Honfoglalás -ról, amely csak a felszabadulás után kerülhetett a helyére, s utolsó művéről, A sztrájk -ről (1835), amely elsősorban témaválasztásával figyelemreméltó. Munkácsy helyét nem nehéz kijelölni a magyar festészet történetében: művészetét az emberi magatartás szenvedélyessége jellemzi, korai képei mélyről fakadó társadalmi hitvallások. Iskolát -teremtett témaválasztásával — művészi rangra emelte a parasztság küzdelmes életét — csakúgy, mint formakincsével: a, foltszerűen kezelt festéssel, a fény —árnyékos felfogással, a színek kontrasztjaira épített előadásmóddal. T? 1 szokták marasztalni, , J hogy az impresszionizmus virágkorának idején ér- zóktelen maradt e piktura értékei előtt: de az ő kifejezésmódjuk nem volt alkalmas a súlyos drámákkal, robbanásokkal terhelt világ ábrázolására. Életműve hol magasra ívelt, hol se- kélyesen lappangott: legjobb alkotásaiban azonban sajátosan magyar ízű pikturája egyetemes jelentőségűvé emelkedett: ennél többet művészről aligha mondhatunk. Ián ez Sándor Pesf az csak Pest ? — Hiánycikk: az udvariasság — Unalmas kirakatok — „Vidéki'-e a vidék ? A népfront választó gyűlésekről Jelentik tudósítóink Végül is kire tartozik? Hal van, víz nincs, megakadt egy jó kezdeményezés Egerben,« Halaspiacon van a hajdúszoboszlói Halász Tsz halárusító helye. Néhány hónapja mind többen és többen keresik fel a boltot, mert Oravecz Béla — aki egyébként szakács — vállalta el az árusítást. Ezzel az egriek nagyot nyertek, hiszen a szakács-elárusító nemcsak papírba teszi és leméri a halat, hanem pillanatok alatt megtisztítja, felszeleteli, s otthon már csak sütni, főzni kell. Aki kérdezi, annak elmondja, hogyan is készítse el az ízletes, jó halászlét, vagy valami különleges halételt. Míg dolgozik, fürge ujjakkal tisztítja, bontja a halat, sokan papírt, ceruzát vesznek elő, s írják a jó receptet. Sokan vannak olyanok is, akik megkérik, ne tegye oda a hal belső részét, mert nem szeretik. Vannak, akik — éppen, mióta ő ott van — pontosan Gyakran summázza véleményét a bosszús vásárló: olyan vidéki ez a kereskedelem. Elöljárójában sietek tisztázni, hogy fenti kifejezés nem földrajzi fogalmat jelent, inkább értékmérőt, színvonaljelzőt. Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg a napokban lezajlott tanácskozáson egy kereskedelmi szakember, aki elmondta, hogy legalább 10 esztendőt maradt le Heves megye kereskedelme, az országos szinthez képest. Nem vállalkozom a lemaradás mértékének pontos ellenőrzésére, sőt arra sem, hogy kutassam a szerteágazó miérteket. Tény, hogy bár Heves megye kereskedelme nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, az országos szinttől mégis lemaradt. Különösen a vidéki, a községi kereskedelem változott sokat, új áruházak, szaküzletek nyütak az élteit évtized alatt — főleg a községekben. A városok kereskedelme— és ezen belül is főleg a megyeszékhelyé már évek óta egy helyben topog, de legalábbis nem tart lépést az igényekkel. Igaz. Egerben is rendszeresen csinosítják, toldozzák- foídozzák a múltból átmentett szűk árudákat, de ezeken már az sem segít, hogy modem formába bújtatva, önkiszolgáló üzletekké szervezik át A megyeszékhely kereskedelmének hiányosságát, úgy gondolom, elég az önmagát rég kinőtt Állami Áruházzal, az Anyák Boltjával illusztrálni, de folytathatnám a sort a padlásszobás, csigalépcsőé Leértékelt-N ilyen kis belső részért jönnek el. Ez eddig nem volt, kimérték a halat, aztán kész. Két hónapja megállt a jó kiszolgálás. Most is megméri a halat Oravecz Béla, de hiába kérik, nem tudja felszeletelni, megtisztítani, mert — nincs víz. Befagyott még decemberben, azóta szaladgál a Vízművekhez, a KIK-hcz, de sehol nem vállalják el a „keresztapaságot”. Senkinek ..nem asztala” a halelárusító hely. Az igaz, hogy a hajdú- szoboszlóiak halát árusítják itt, de az is igaz, hogy az egrieknek jó, ha percek alatt elkészíthető állapotban kapják meg az árat. Már most csak egyet szeretnének tudni a vásárlók: vajon ki lesz az. aki megcsinálja, vagy megcsináltatja a vízvezetéket, s mikor jön el újra az az idő, amikor szeletekben is lehet halat kapni?! (á) Mibe kerül egy cső ? rakomány alatt szállítsa ki. haji vállalta a dolgot, de arra kért, hogy szerezzek neki egy neonhoz szükséges fojtótrafót, ami ugyebár fogyóanyag. Felmentem Gébicshez, aki trafóutalványozásra jogosult. Gébics szívesen adott trafót, viszont azt kérte, hogy szerezzek egy kis tiszta szeszt. Nem probléma. Az egyik haverom felesége a laborban dolgozik. Mariska hajlamos volt a tiszta szeszt megszerezni, csupán arra kért, hogy csináljak neki fűrészlapból egy jó konyhakést, mert otthon nincs mivel vágnia a kenyeret. Mi az nekem! Másnap megcsináltam a konyhakést. A probléma csak az volt, hogn Pista, aki a szomszéd gépen dolgozik, látta az egész műveletet és félreérthetetlenül tudomásomra hozta, hogy ő sem szól senkinek, ha... Ha elintézem, a haji kivigyen neki három szál deszkát, amit véletlenül talált az egyik építkezésnél. Egyre komplikáló- dott a (lolog, de már nem lehetett abbahagyni. haji rendes fiú, vállalta a deszkát, de nem hármat, hanem hatot, mert neki is kellene deszka. Szóltam Pistának, aki azt mondta, hogy nincs akadálya az ügynek, ő még tud véletlenül találni három szál deszkát. de akkor engedni kell, hogy Palkó, egv nagyon rendes pofa ott az építkezésen, találhasson nálunk az enyémhez hasonló vascsövet. Megkötöttük az alkut. Negyedik ■napra minden el lett intézve, haH megkapta a trafót. Gébics a szeszt, Mariska a kést. Meglett a hat szál deszka és az újabb cső, amikor haji előállt, hogy a kocsikísérőt is be kell avatni a buliba. A kocsikísérőnek vasdrót kellett. Megkapta. Ennek fejében Keszölcei szakinak megígértem, hogy másnapra esztergályozta- tok neki egy tengelyt a a magnetofonjába. Szerencsésen kiszállítottuk a cuccot. Az antenna már fent van a tetőn. De a tengelyt Bicsak Marci csak úgy volt hajlandó megcsinálni. ha szerzek neki vidia kést. A vidiáért benzint szereztem Topolyának. A benzinért pvc-vezetéket kértek. Pvc-t csak úgy tudtam szerezni, ha adok érte egy sublert. A sublert Klofák kérte, de adnom kellett érte ... Mit is? Már pontosan nem is tudom. De mentségemre szolgáljon, hogy az antennacsövet egy évvel ezelőtt hoztam ki. Azóta sem keresték, mert a szerelők még nem értek oda. Különben is hiába jönnének, mert már nincs egy darab cső sem. Én pedig egy éve fizetem a csövet. Valamit valamiért. Ez a jelszó. Ha szívességet kérek, szívességgel kell fizetni. A cső szerintem eddig több tízezer forintba kerülhetett. és a cső kiszál- lítáxáhan részesek meg- számi álhatatlanok. Már kezdem unni a dolgot, szeretnék túllenni radta. de ezt nem lehet abhahenuni Most. enn np.rvn f* ^ o -n r?r> rci f kell csi/nAlvrmt Palo- +aiwrr'k mnnvrítTizZm to. a lonn'i'rAfTt nmit Wl or\ovn nrrinV fidtn.m QZ gll (9** nil A nm.iórt a onnprfi w nrir'SrnnXni Q2 arm/t+v+át. Szóval, rfróna volt ez cl cső. Mé* v‘yoTcncsci hogy n-e.w ősz Ferenc Újabb 7 boldog gépkocsi-tulajdonos Az úgy volt, hogy a műhelyünkbe be akarták vezetni a gázt. Előzőleg odaszállították a csöveket. Szép, három- méteres vascsöveket, olyanokat, amiket az isten is tv-antenna tartóoszlopának teremtett. A csövek ott szerénykedtek a műhely sarkában és egy deli háromméteressel nagyon megtetszettünk egymásnak, és elhatároztam, hogy az enyém lesz. Ennek semmi akadálya nem lenne, hisz nálunk úgy építenek valamit, hogy előbb odaszállítják az anyagot, de a szerelők nem érkeznek meg, mert egy másik helyen várnak, hogy megérkezzen az anyag. Szóval, ott jelentkezett az első probléma, hogy hogyan hozzam ki a gyárból. Feltételezhető, hogy a kapu- őröknek feltűnne a dolog. Van egy haverom, a Laji, 6 sofőr, megbeszéltem vele, hogy egy áruk boltjával, a Bizományi Áruházzal, a Bútorüzlettel, vagy azzal a szomorú ténnyel, hogy Egerben nincs egyetlenegy valamirevaló zöldség- és gyümölcsüzlet. Tudom, az évtizedes lemaradást pótolni nem könnyű feladat, s nem megy egyik napról a másikra. Ez főleg pénzkérdés, helyiségprobléma, beruházás, kapacitás. — egyszóval, évek kellenek hozzá Van azonban kereskedelmünknek egynéhány olyan szépséghibája. amelyen nagyobb beruházás nélkül is lehetne segíteni. Ami nem pénzkérdés. Ezekről szólnék most röviden. Pest, az csak Pest. E gyakori mondás érvényes nemcsak a kabarék színpadain, de az élet számos területén is. Például a kereskedelemben. A fővárosi üzletek, áruházak ellátása jobb, gazdagabb, mint a vidéki boltoké. (A vidék, itt most földrajzi meghatározást jelent) Ez természetes, ezt mindenki tudomásul veszi és a vásárlók nagy része kevésbé bosszankodik azon, ha több ezer forintos bútorért vagy esetleg egy zenegépért kell a fővárosba utaznia De nagyon dühös a vásárló — s ekkor hozakodik elő a kereskedelem vidéki jelzőjével — ha a néhány fillér értékű kávéfőző tömítőért, gyermeknek való olcsó házicipőért kell Budapestre mennie Hetek, sőt hónapok óta nem lehet Egerben vásárolni fíirdőkáddugőt, függönyhöz használatos csigát, vagy éppen fából készült karnist. Tehát nem csak az olcsó twistpulóvert a harisnyanadrágot vagy a divatos cipókét hiányoljuk, hanem a filléres, forintos árukat És sorolhatnánk tovább is a bosszantó hiánycikkék listáját... Van itt mindjárt egy másik hiánycikk is: a segitőkészség, az udvariasság. Nem az egyszerű, a kötelező udvariasságról van itt szó, hiszen a megye üzleteiben is kedvesek, barátságosak az eladok, visszaköu szönnék, sőt köszönnek is. De... Egerben van például egy fűszer- és csemegeüzlet. Fővárosi cég, Budapestről irányítják. Az ellátása jobb, mint a KISKER boltjainak. Eddig rendben is van, ez helyzeti előny. De miért tudja a fővárosi bolt Egerben megszervezni az áruk hazaszállítását és miért nem alkalmazza ezt a gesztust a többi üzlet? Ha Budapesten bútort vásárol az ember, becsomagolják, feladják a vasúton és házhoz is szállítják, ha Egerben talál a vásárló' megfelelő garni túrát* napokig szaladgálhat fuvaros után. Pedig milyen szívesen megfizetnék, ha ezt a bosszantó fáradságot valaki levenné a vállukról. Udvariasságból, de fizetségért. Itt lenne az ideje például létrehozni Egerben is a boyszolgálatot! Pesten, persze, minden másképp van — kezdhetik az ellenérvet. Igen, másképp van. Pesten újságban és moziban hirdetik, hogy ha csillárt vásárol, fel is szerelik a kedves vevőnek a lakásába. Egerben kifizet az ember félezer forintot és karjai között cipelheti a 15 darabból álló felszerelést és egy hetét is elvárhat, amíg egy ráérő villanyszerelőre talál, aki felszereli az új szerzeményt. Nem hiszem, hogy ezt ne lehetne másképpen vidéken is! Olyan sokat beszélünk a kereskedelem kulturáltságáról, úgy gondolom, az itt feljegyzettek is elférnek ebbe a kategóriába. A kereskedelem is hajlamos arra, hogy gyakran az adottságokra hivatkozva napirendre tér a hibák felett. Igaz, a körülmények is mostohák, de nem szabad mindent erre az egy számlára írni. Egerben például rosszak a kirakatviszonyok, de azért lehetne szebben, gyakrabban és főleg ötletesebben á trendem azokat (A gyerekek számára például aEg adnak látnivalót az egri kirakatok.) Szólni kell egy kényes kérdésről is. Az üzlet egy nagy kirakat, s benne ott állnak, dolgoznak az eladók. Mindig az emberek, a vásárlók előtt, csaknem reflektorfényben, mint színész a színpadon. Nem lehetne egy kicsit szebben, csinosabban öltözni, esetleg jobb minőségű, egyforma színű köpenyben? Ápoltabban, fésültebb fürtökkel? Nem véletlen a fenti efas* nem is egyszerű szójáték. A pult egyik oldala. A másikról most nem szóltunk, az eredményekről, a kereskedelmi dolgozók szorgalmas munkájáról, de arról sem, hogy milyen sok gátja van a kereskedelmi hálózat fejlődésének; létszám, keret, bemutatóterem hiánya, és sokszor milyen kevés a segítség a várostól, a megyétől, de a minisztériumtól is. E megjegyzésekkel tehet vitázni, ellenérvek is felsorolhatok, de merem remélni: egynéhány megoldható is kö- közülük, mégpedig beruházás nélkül. Hogy mégse legyen olyan vidéki ez a kereskedelem. Márkusz László A pult egyik oldala A magyar ízű piktura mestere Munkácsy Mihály születésének 120. évfordulójára korának nyomorúságára emlékszik vissza. Nemsokára megszületik első — ha stílusában még felemás jellegű — nagyméretű alkotása is, mely művészi hírnevének kiindulópontjává válik: a Siralomház (1869), a mű 1870-ben a párizsi Saíonban is szerepel és elnyeri a zsűri aranyérmét. A két évvel később festett Tépés- csinálók már a saját hangjára talált mester nagyszabású alkotása: az egyes alakok gazdagon árnyalt jellemzése, a találóan választott típusok érzelmi és formai ritmus szerinti csoportosítása már teljes fegyverzetben mutatják Munkácsy! 1871-ben, heves szerelemre gyulladva De Marchet báró felesége iránt, elhagyja Düsseldorfot és Párizsba megy. Itt először nehezen találja a helyét, de a báró Colpachi birtokán mégis magára talál. Ekkor kezdődik életének legtermékenyebb, leggazdagabb periódusa: néhány év alatt remekművek sorát alkotja. Közben színei felderülnek, előtérbe lép a valőrprobléma — az impresszionisztikus festésimód lényeges kérdése —, de azután megmarad saját útján, mélyet gyermekkori élményed és tanulmányai határoztak meg. 1874-ben feleségűi veszi De Marchet báró özvegyét — európai körutat tesznek, ellátogatnak Magyarországra is: ez út emléke legszebb magyar tájképei, a Kukoricás és A poros út. Életében azonban ettől kezdve alapvető változás következik be, s ez festészetében is kitörölhetetlen nyomot hagy. Tematikája megváltozik: ezt jelzi e korszakbeli első képe, A műteremben (1876) is: ez a kép válik az úgynevezett szalonképek kiindulópontjává, amelyet azután sok más követ. Java alkotásai ez időben, e műveinek vázlatai, s csodalatos virágcsendéleteL U rdeklődése középpcuitjá- ^ ban továbbra is nagy kompozíciók állnak, de már nem a gyermekkor témái dominálnak a Milton, majd a Krisztus-trilógia. — Krisztus Pilátus előtt, .JT evés művész van a ma- “ gyár piktora történetében,' akinek neve, s életműve több vihart, helyeslést és ellenzést váltott volna ki az utóbbi évek során, mint Munkácsy Mihály. Az 1950-es évek dogmatikus művészpolitikája Munkácsy Mihály nevét írta lobogójára, Munkácsy nevét, mint olyan realista festőét, akit a dolgozók széles tömegei feltétlenül megérthetnek és elfogadhatnak. Akinek alkotásai kétségtélenül magas kvalitá- súak, s akinek plebejus magatartása — különösen művészetének első, az 1870. év körüli periódusában — jól alátámasztja az idézett korszak politikáját is. így vált Munkácsy, a XIX. század második felének e kiváló festője a XX. század közepe magyar festészetének retrograd mintaképévé: mert ami jó és előremutató volt a múlt század második félében, szükségszerűen nem lehetett az a XX. század derekán. Első periódusának festészete az elmúlt évszázad közepe magyar parasztságának a szabadságharc elvesztése utáni éveknek elnyomással, bánattal és mégis reménnyel telített életét viszi vászonra. Ez a művészet nem mentes a romantikus vonásoktól, néhol túlzásoktól sem — természetes tehát, hogy sem modorában, som felfogásában nem lehetett alkalmas a nagyvárosi modem proletariátus felszabadul! életének ábrázolására. Közhellyé vált már, hegy Munkácsy asztalosinasból vált nagy festővé. A fiatal gyerek 1863-ban került Pestre, majd itt támogatókra találva, Bécs- be megy tanulni, Rahl iskolájába: Itt látja meg a düsseldorfi Knaus egy képét, s érik meg benne az elhatározás: az ő vezetésévél tanul tovább. Ezt a tervét azonban egyelőre nem valósíthatja meg: pártfogóinak nagy élhatározására Münchenbe kell mennie. I nnen átrándul Párizsba: nagy hatással van rá a francia realista mesterekkel való megismerkedése. Egy évvel később kerül Düsseldorfba. Itt festi első remekművét, az Ásító inast: ebben inasA Hazafias Népfront választási nagygyűlését Hatvanban a Városi Művelődési Házban rendezték meg, amelyen dr. Bartos Imre városi népfromitelnök tartott beszámolót a kül- és belpolitikai helyzetről és a nép- írontbizattság négyéves tevékenységéről. A többi között elmondotta, hogy a város lakói az elmúlt év során több mint másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezt követően dr. Wéber János, a gyűlés elnöke, javaslatott tett a 83 városi, hat járási bizottsági feig és az öt megyei küldött megválasztására, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Az új bizottsági tagok megválasztották dr. Bartos Imre igazgató személyében a városi népfrontbitottság elnökét, Sztankovics István, a városi tanács vb-elnökhelyettese a bizottság elnökhelyettesi tisztét, míg Német Gábor gimnáziumi tanár a titkári tisztet tölti be. Mikófalván a zsúfolásig telt művelődési házban Kovács Sándornak, az MSZMP községi szervezet titkárának megnyitója után került sor Pusztai Balázsnak, a Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának beszámolójára. Ismertette, hogy a község lakossága az elmúlt időszakban a népfrontbizottság szervezésében csaknem 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Ebbe a község csaknem minden lakosa belekapcsolódott. A társadalmi munkának egy családra jutó értéke meghaladja 60 forintot, a tervezett 35-tel szemben. A község villamosítása, klubhelyiség építése, hangoshíradó felszerelése, több| utcának járdásítása mind a; társadalmi munkát dicséri. Aj kultórális. felvilágosító munka (j nyomán nagyszerűen halad af községben az ismeretterjesztő,: szakmunkásképző és ezüstka- ^ lászos tanfolyam. ? Az új bizottsági tagok és aj megyei küldött személyére tett; javaslatott az ülés egyhangú-^ lag elfogadta. Megjelent és: hozzászólt a beszámolóhoz. Polgár Miklós, az MSZMP ( megyei bizottságának munka-^ társa, és Himmer József, az- MSZMP járási bizottsága ágit.: prop. osztályvezetője. A jól sd-J került választási nagygyűlés [ után az úttörők adtak műsort. * i A gépkocsi nyereménybetét- könyvek 11. sorsolását a MOM Művelődési Házban tartotta az Országos Takarékpénztár. A szerencsekerék ismét „jól forgott” Heves megyének, mert a tízezer forintosok közül öten, az ötezer forintos betéttulajdonosok közül ketten nyertek gépkocsit. Az alábbi tájékoztató azt mutatja, hogy még a sasrencse „elosztása” is jó: 09, 000 252 Wartburg D. Lux Hatvanba; 09, 000 871 Skoda \ Octavia — Tiszanánára; 09, ( 001 762 Moszkvics — Domosz-; lóra, 09, 004 601 Trabant Lim-J Szarvaskőbe; 09, 007 089 Tra-: bánt Combi — Egerbe került.’ Az ötezer forintos nyeremény-* betétkönyvek közül a 09, j 501 291 Wartburg D. Lux Ata- ■ sáron,,a 09, 503156 Moszkvics; pedig Ivádon talált gazdára. (
