Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

4 REPÜJSÄO mi február 50., csütőrtJ* Golgotha és Ecce homo —r egyre inkább mutatják ered­ményei mellett festői képessé­geinek határait is: a nagyigé­nyű szándék ellentétbe kerül a naturalista részletlátással: ké­sőbbi képein pedig már beteg­ségének elhatalmasodása az in­venció teljes elvesztését okoz­za. Mégis ez időből származik portréfestészetének két remek darabja, valamint néhány re­mekbe szabott tájképe. Még két művéről kell megemlékez­nünk: a parlament ülésterme részére készült Honfogla­lás -ról, amely csak a felsza­badulás után kerülhetett a he­lyére, s utolsó művéről, A sztrájk -ről (1835), amely el­sősorban témaválasztásával fi­gyelemreméltó. Munkácsy helyét nem nehéz kijelölni a magyar festészet történetében: művészetét az emberi magatartás szenvedé­lyessége jellemzi, korai képei mélyről fakadó társadalmi hit­vallások. Iskolát -teremtett té­maválasztásával — művészi rangra emelte a parasztság küzdelmes életét — csakúgy, mint formakincsével: a, folt­szerűen kezelt festéssel, a fény —árnyékos felfogással, a szí­nek kontrasztjaira épített elő­adásmóddal. T? 1 szokták marasztalni, , J hogy az impresszioniz­mus virágkorának idején ér- zóktelen maradt e piktura érté­kei előtt: de az ő kifejezésmód­juk nem volt alkalmas a súlyos drámákkal, robbanásokkal ter­helt világ ábrázolására. Élet­műve hol magasra ívelt, hol se- kélyesen lappangott: legjobb alkotásaiban azonban sajáto­san magyar ízű pikturája egye­temes jelentőségűvé emelke­dett: ennél többet művészről aligha mondhatunk. Ián ez Sándor Pesf az csak Pest ? — Hiánycikk: az udvariasság — Unalmas kirakatok — „Vidéki'-e a vidék ? A népfront választó gyűlésekről Jelentik tudósítóink Végül is kire tartozik? Hal van, víz nincs, megakadt egy jó kezdeményezés Egerben,« Halaspiacon van a hajdúszoboszlói Halász Tsz halárusító helye. Néhány hó­napja mind többen és többen keresik fel a boltot, mert Oravecz Béla — aki egyéb­ként szakács — vállalta el az árusítást. Ezzel az egriek na­gyot nyertek, hiszen a sza­kács-elárusító nemcsak pa­pírba teszi és leméri a halat, hanem pillanatok alatt meg­tisztítja, felszeleteli, s otthon már csak sütni, főzni kell. Aki kérdezi, annak elmond­ja, hogyan is készítse el az ízletes, jó halászlét, vagy va­lami különleges halételt. Míg dolgozik, fürge ujjakkal tisz­títja, bontja a halat, sokan papírt, ceruzát vesznek elő, s írják a jó receptet. Sokan vannak olyanok is, akik meg­kérik, ne tegye oda a hal belső részét, mert nem szere­tik. Vannak, akik — éppen, mióta ő ott van — pontosan Gyakran summázza vélemé­nyét a bosszús vásárló: olyan vidéki ez a kereskedelem. Elöl­járójában sietek tisztázni, hogy fenti kifejezés nem földrajzi fogalmat jelent, inkább érték­mérőt, színvonaljelzőt. Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg a napokban lezajlott ta­nácskozáson egy kereskedelmi szakember, aki elmondta, hogy legalább 10 esztendőt maradt le Heves megye kereskedelme, az országos szinthez képest. Nem vállalkozom a lemara­dás mértékének pontos ellen­őrzésére, sőt arra sem, hogy kutassam a szerteágazó miérte­ket. Tény, hogy bár Heves me­gye kereskedelme nagyon so­kat fejlődött az elmúlt évek­ben, az országos szinttől még­is lemaradt. Különösen a vi­déki, a községi kereskedelem változott sokat, új áruházak, szaküzletek nyütak az élteit évtized alatt — főleg a közsé­gekben. A városok kereskedel­me— és ezen belül is főleg a megyeszékhelyé már évek óta egy helyben topog, de legalább­is nem tart lépést az igények­kel. Igaz. Egerben is rendsze­resen csinosítják, toldozzák- foídozzák a múltból átmentett szűk árudákat, de ezeken már az sem segít, hogy modem for­mába bújtatva, önkiszolgáló üzletekké szervezik át A me­gyeszékhely kereskedelmének hiányosságát, úgy gondolom, elég az önmagát rég kinőtt Ál­lami Áruházzal, az Anyák Boltjával illusztrálni, de foly­tathatnám a sort a padlásszo­bás, csigalépcsőé Leértékelt-N ilyen kis belső részért jön­nek el. Ez eddig nem volt, ki­mérték a halat, aztán kész. Két hónapja megállt a jó kiszolgálás. Most is megméri a halat Oravecz Béla, de hiá­ba kérik, nem tudja felszele­telni, megtisztítani, mert — nincs víz. Befagyott még de­cemberben, azóta szaladgál a Vízművekhez, a KIK-hcz, de sehol nem vállalják el a „ke­resztapaságot”. Senkinek ..nem asztala” a halelárusító hely. Az igaz, hogy a hajdú- szoboszlóiak halát árusítják itt, de az is igaz, hogy az eg­rieknek jó, ha percek alatt el­készíthető állapotban kapják meg az árat. Már most csak egyet szeretnének tudni a vá­sárlók: vajon ki lesz az. aki megcsinálja, vagy megcsinál­tatja a vízvezetéket, s mikor jön el újra az az idő, amikor szeletekben is lehet halat kapni?! (á) Mibe kerül egy cső ? rakomány alatt szállít­sa ki. haji vállalta a dolgot, de arra kért, hogy szerezzek neki egy neonhoz szükséges fojtótrafót, ami ugye­bár fogyóanyag. Fel­mentem Gébicshez, aki trafóutalványozásra jo­gosult. Gébics szívesen adott trafót, viszont azt kérte, hogy szerezzek egy kis tiszta szeszt. Nem probléma. Az egyik haverom felesége a laborban dolgozik. Mariska haj­lamos volt a tiszta szeszt megszerezni, csu­pán arra kért, hogy csináljak neki fűrész­lapból egy jó konyha­kést, mert otthon nincs mivel vágnia a kenye­ret. Mi az nekem! Más­nap megcsináltam a konyhakést. A problé­ma csak az volt, hogn Pista, aki a szomszéd gépen dolgozik, látta az egész műveletet és félreérthetetlenül tu­domásomra hozta, hogy ő sem szól senkinek, ha... Ha elintézem, a haji kivigyen neki három szál deszkát, amit véletlenül talált az egyik építkezésnél. Egyre komplikáló- dott a (lolog, de már nem lehetett abba­hagyni. haji rendes fiú, vállalta a deszkát, de nem hármat, ha­nem hatot, mert neki is kellene deszka. Szól­tam Pistának, aki azt mondta, hogy nincs akadálya az ügynek, ő még tud véletlenül ta­lálni három szál desz­kát. de akkor engedni kell, hogy Palkó, egv nagyon rendes pofa ott az építkezésen, találhas­son nálunk az enyém­hez hasonló vascsövet. Megkötöttük az alkut. Negyedik ■napra min­den el lett intézve, haH megkapta a trafót. Gé­bics a szeszt, Mariska a kést. Meglett a hat szál deszka és az újabb cső, amikor haji elő­állt, hogy a kocsikísé­rőt is be kell avatni a buliba. A kocsikísérő­nek vasdrót kellett. Megkapta. Ennek fejé­ben Keszölcei szakinak megígértem, hogy más­napra esztergályozta- tok neki egy tengelyt a a magnetofonjába. Szerencsésen kiszál­lítottuk a cuccot. Az antenna már fent van a tetőn. De a tengelyt Bicsak Marci csak úgy volt hajlandó megcsi­nálni. ha szerzek neki vidia kést. A vidiáért benzint szereztem To­polyának. A benzinért pvc-vezetéket kértek. Pvc-t csak úgy tudtam szerezni, ha adok érte egy sublert. A sublert Klofák kérte, de ad­nom kellett érte ... Mit is? Már pontosan nem is tudom. De mentsé­gemre szolgáljon, hogy az antennacsövet egy évvel ezelőtt hoztam ki. Azóta sem keresték, mert a szerelők még nem értek oda. Külön­ben is hiába jönnének, mert már nincs egy da­rab cső sem. Én pedig egy éve fizetem a csö­vet. Valamit valamiért. Ez a jelszó. Ha szíves­séget kérek, szívesség­gel kell fizetni. A cső szerintem eddig több tízezer forintba kerül­hetett. és a cső kiszál- lítáxáhan részesek meg- számi álhatatlanok. Már kezdem unni a dolgot, szeretnék túl­lenni radta. de ezt nem lehet abhahenuni Most. enn np.rvn f* ^ o -n r?r> rci f kell csi/nAlvrmt Palo- +aiwrr'k mnnvrítTizZm to. a lonn'i'rAfTt nmit Wl or\ovn nrrinV fidtn.m QZ gll (9** nil A nm.iórt a onnprfi w nrir'SrnnXni Q2 arm/t+v+át. Szóval, rfróna volt ez cl cső. Mé* v‘yoTcncsci hogy n-e.w ősz Ferenc Újabb 7 boldog gépkocsi-tulajdonos Az úgy volt, hogy a műhelyünkbe be akar­ták vezetni a gázt. Elő­zőleg odaszállították a csöveket. Szép, három- méteres vascsöveket, olyanokat, amiket az isten is tv-antenna tar­tóoszlopának teremtett. A csövek ott szerény­kedtek a műhely sar­kában és egy deli há­romméteressel nagyon megtetszettünk egy­másnak, és elhatároz­tam, hogy az enyém lesz. Ennek semmi aka­dálya nem lenne, hisz nálunk úgy építenek valamit, hogy előbb odaszállítják az anya­got, de a szerelők nem érkeznek meg, mert egy másik helyen várnak, hogy megérkezzen az anyag. Szóval, ott jelentke­zett az első probléma, hogy hogyan hozzam ki a gyárból. Feltéte­lezhető, hogy a kapu- őröknek feltűnne a do­log. Van egy haverom, a Laji, 6 sofőr, megbe­széltem vele, hogy egy áruk boltjával, a Bizományi Áruházzal, a Bútorüzlettel, vagy azzal a szomorú ténnyel, hogy Egerben nincs egyetlen­egy valamirevaló zöldség- és gyümölcsüzlet. Tudom, az évtizedes lemara­dást pótolni nem könnyű fel­adat, s nem megy egyik nap­ról a másikra. Ez főleg pénz­kérdés, helyiségprobléma, be­ruházás, kapacitás. — egyszó­val, évek kellenek hozzá Van azonban kereskedelmünknek egynéhány olyan szépséghibá­ja. amelyen nagyobb beruhá­zás nélkül is lehetne segíteni. Ami nem pénzkérdés. Ezekről szólnék most rövi­den. Pest, az csak Pest. E gyako­ri mondás érvényes nemcsak a kabarék színpadain, de az élet számos területén is. Például a kereskedelemben. A fővárosi üzletek, áruházak ellátása jobb, gazdagabb, mint a vidéki bol­toké. (A vidék, itt most föld­rajzi meghatározást jelent) Ez természetes, ezt mindenki tu­domásul veszi és a vásárlók nagy része kevésbé bosszanko­dik azon, ha több ezer forintos bútorért vagy esetleg egy ze­negépért kell a fővárosba utaz­nia De nagyon dühös a vásárló — s ekkor hozakodik elő a ke­reskedelem vidéki jelzőjével — ha a néhány fillér értékű ká­véfőző tömítőért, gyermeknek való olcsó házicipőért kell Bu­dapestre mennie Hetek, sőt hónapok óta nem lehet Eger­ben vásárolni fíirdőkáddugőt, függönyhöz használatos csigát, vagy éppen fából készült kar­nist. Tehát nem csak az olcsó twistpulóvert a harisnyanad­rágot vagy a divatos cipókét hiányoljuk, hanem a filléres, forintos árukat És sorolhat­nánk tovább is a bosszantó hi­ánycikkék listáját... Van itt mindjárt egy másik hiánycikk is: a segitőkészség, az udvariasság. Nem az egy­szerű, a kötelező udvariasság­ról van itt szó, hiszen a megye üzleteiben is kedvesek, barát­ságosak az eladok, visszaköu szönnék, sőt köszönnek is. De... Egerben van például egy fűszer- és csemegeüzlet. Fő­városi cég, Budapestről irá­nyítják. Az ellátása jobb, mint a KISKER boltjainak. Eddig rendben is van, ez helyzeti előny. De miért tudja a fővá­rosi bolt Egerben megszervez­ni az áruk hazaszállítását és miért nem alkalmazza ezt a gesztust a többi üzlet? Ha Bu­dapesten bútort vásárol az ember, becsomagolják, fel­adják a vasúton és házhoz is szállítják, ha Egerben talál a vásárló' megfelelő garni túrát* napokig szaladgálhat fuvaros után. Pedig milyen szívesen megfizetnék, ha ezt a bosszan­tó fáradságot valaki levenné a vállukról. Udvariasságból, de fizetségért. Itt lenne az ideje például létrehozni Egerben is a boyszolgálatot! Pesten, persze, minden más­képp van — kezdhetik az ellen­érvet. Igen, másképp van. Pes­ten újságban és moziban hir­detik, hogy ha csillárt vásárol, fel is szerelik a kedves vevő­nek a lakásába. Egerben ki­fizet az ember félezer forintot és karjai között cipelheti a 15 darabból álló felszerelést és egy hetét is elvárhat, amíg egy ráérő villanyszerelőre talál, aki felszereli az új szerze­ményt. Nem hiszem, hogy ezt ne lehetne másképpen vidé­ken is! Olyan sokat beszélünk a ke­reskedelem kulturáltságáról, úgy gondolom, az itt feljegy­zettek is elférnek ebbe a kate­góriába. A kereskedelem is hajlamos arra, hogy gyakran az adottságokra hivatkozva napirendre tér a hibák felett. Igaz, a körülmények is mos­tohák, de nem szabad mindent erre az egy számlára írni. Egerben például rosszak a ki­rakatviszonyok, de azért lehet­ne szebben, gyakrabban és fő­leg ötletesebben á trendem azokat (A gyerekek számára például aEg adnak látnivalót az egri kirakatok.) Szólni kell egy kényes kér­désről is. Az üzlet egy nagy ki­rakat, s benne ott állnak, dol­goznak az eladók. Mindig az emberek, a vásárlók előtt, csaknem reflektorfényben, mint színész a színpadon. Nem lehetne egy kicsit szebben, csinosabban öltözni, esetleg jobb minőségű, egyforma szí­nű köpenyben? Ápoltabban, fésültebb fürtökkel? Nem véletlen a fenti efas* nem is egyszerű szójáték. A pult egyik oldala. A másikról most nem szóltunk, az ered­ményekről, a kereskedelmi dolgozók szorgalmas munkájá­ról, de arról sem, hogy milyen sok gátja van a kereskedelmi hálózat fejlődésének; létszám, keret, bemutatóterem hiánya, és sokszor milyen kevés a se­gítség a várostól, a megyétől, de a minisztériumtól is. E megjegyzésekkel tehet vitázni, ellenérvek is felsorol­hatok, de merem remélni: egynéhány megoldható is kö- közülük, mégpedig beruházás nélkül. Hogy mégse legyen olyan vidéki ez a kereskede­lem. Márkusz László A pult egyik oldala A magyar ízű piktura mestere Munkácsy Mihály születésének 120. évfordulójára korának nyomorúságára em­lékszik vissza. Nemsokára megszületik első — ha stílusá­ban még felemás jellegű — nagyméretű alkotása is, mely művészi hírnevének kiinduló­pontjává válik: a Siralom­ház (1869), a mű 1870-ben a párizsi Saíonban is szerepel és elnyeri a zsűri aranyérmét. A két évvel később festett Tépés- csinálók már a saját hangjára talált mester nagyszabású al­kotása: az egyes alakok gazda­gon árnyalt jellemzése, a ta­lálóan választott típusok ér­zelmi és formai ritmus szerin­ti csoportosítása már teljes fegyverzetben mutatják Mun­kácsy! 1871-ben, heves szerelemre gyulladva De Marchet báró fe­lesége iránt, elhagyja Düssel­dorfot és Párizsba megy. Itt először nehezen találja a he­lyét, de a báró Colpachi birto­kán mégis magára talál. Ek­kor kezdődik életének legter­mékenyebb, leggazdagabb pe­riódusa: néhány év alatt re­mekművek sorát alkotja. Köz­ben színei felderülnek, előtér­be lép a valőrprobléma — az impresszionisztikus festésimód lényeges kérdése —, de azután megmarad saját útján, mélyet gyermekkori élményed és ta­nulmányai határoztak meg. 1874-ben feleségűi veszi De Marchet báró özvegyét — eu­rópai körutat tesznek, elláto­gatnak Magyarországra is: ez út emléke legszebb magyar tájképei, a Kukoricás és A poros út. Életében azon­ban ettől kezdve alapvető vál­tozás következik be, s ez fes­tészetében is kitörölhetetlen nyomot hagy. Tematikája megváltozik: ezt jelzi e kor­szakbeli első képe, A műte­remben (1876) is: ez a kép válik az úgynevezett szalon­képek kiindulópontjává, ame­lyet azután sok más követ. Ja­va alkotásai ez időben, e mű­veinek vázlatai, s csodalatos virágcsendéleteL U rdeklődése középpcuitjá- ^ ban továbbra is nagy kompozíciók állnak, de már nem a gyermekkor témái do­minálnak a Milton, majd a Krisztus-trilógia. — Krisztus Pilátus előtt, .JT evés művész van a ma- “ gyár piktora történeté­ben,' akinek neve, s életműve több vihart, helyeslést és ellen­zést váltott volna ki az utóbbi évek során, mint Munkácsy Mihály. Az 1950-es évek dog­matikus művészpolitikája Munkácsy Mihály nevét írta lobogójára, Munkácsy nevét, mint olyan realista festőét, akit a dolgozók széles tömegei fel­tétlenül megérthetnek és elfo­gadhatnak. Akinek alkotásai kétségtélenül magas kvalitá- súak, s akinek plebejus maga­tartása — különösen művésze­tének első, az 1870. év körüli periódusában — jól alátá­masztja az idézett korszak po­litikáját is. így vált Munká­csy, a XIX. század második fe­lének e kiváló festője a XX. század közepe magyar festé­szetének retrograd mintaképé­vé: mert ami jó és előremu­tató volt a múlt század máso­dik félében, szükségszerűen nem lehetett az a XX. század derekán. Első periódusának festészete az elmúlt évszázad közepe magyar parasztságának a szabadságharc elvesztése utá­ni éveknek elnyomással, bá­nattal és mégis reménnyel te­lített életét viszi vászonra. Ez a művészet nem mentes a ro­mantikus vonásoktól, néhol túlzásoktól sem — természetes tehát, hogy sem modorában, som felfogásában nem lehe­tett alkalmas a nagyvárosi modem proletariátus felszaba­dul! életének ábrázolására. Közhellyé vált már, hegy Munkácsy asztalosinasból vált nagy festővé. A fiatal gyerek 1863-ban került Pestre, majd itt támogatókra találva, Bécs- be megy tanulni, Rahl iskolá­jába: Itt látja meg a düssel­dorfi Knaus egy képét, s érik meg benne az elhatározás: az ő vezetésévél tanul tovább. Ezt a tervét azonban egyelőre nem valósíthatja meg: párt­fogóinak nagy élhatározására Münchenbe kell mennie. I nnen átrándul Párizsba: nagy hatással van rá a francia realista mesterekkel való megismerkedése. Egy év­vel később kerül Düsseldorfba. Itt festi első remekművét, az Ásító inast: ebben inas­A Hazafias Népfront válasz­tási nagygyűlését Hatvanban a Városi Művelődési Házban ren­dezték meg, amelyen dr. Bartos Imre városi népfromitelnök tar­tott beszámolót a kül- és bel­politikai helyzetről és a nép- írontbizattság négyéves tevé­kenységéről. A többi között el­mondotta, hogy a város lakói az elmúlt év során több mint másfél millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Ezt követően dr. Wéber János, a gyűlés elnöke, javaslatott tett a 83 városi, hat járási bizottsá­gi feig és az öt megyei küldött megválasztására, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfoga­dott. Az új bizottsági tagok meg­választották dr. Bartos Imre igazgató személyében a városi népfrontbitottság elnökét, Sztankovics István, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese a bi­zottság elnökhelyettesi tisztét, míg Német Gábor gimnáziumi tanár a titkári tisztet tölti be. Mikófalván a zsúfolásig telt művelődési házban Kovács Sándornak, az MSZMP közsé­gi szervezet titkárának megnyi­tója után került sor Pusztai Balázsnak, a Hazafias Nép­front községi bizottsága titká­rának beszámolójára. Ismer­tette, hogy a község lakossága az elmúlt időszakban a nép­frontbizottság szervezésében csaknem 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Ebbe a község csaknem min­den lakosa belekapcsolódott. A társadalmi munkának egy családra jutó értéke meghalad­ja 60 forintot, a tervezett 35-tel szemben. A község villamosí­tása, klubhelyiség építése, hangoshíradó felszerelése, több| utcának járdásítása mind a; társadalmi munkát dicséri. Aj kultórális. felvilágosító munka (j nyomán nagyszerűen halad af községben az ismeretterjesztő,: szakmunkásképző és ezüstka- ^ lászos tanfolyam. ? Az új bizottsági tagok és aj megyei küldött személyére tett; javaslatott az ülés egyhangú-^ lag elfogadta. Megjelent és: hozzászólt a beszámolóhoz. Polgár Miklós, az MSZMP ( megyei bizottságának munka-^ társa, és Himmer József, az- MSZMP járási bizottsága ágit.: prop. osztályvezetője. A jól sd-J került választási nagygyűlés [ után az úttörők adtak műsort. * i A gépkocsi nyereménybetét- könyvek 11. sorsolását a MOM Művelődési Házban tartotta az Országos Takarékpénztár. A szerencsekerék ismét „jól for­gott” Heves megyének, mert a tízezer forintosok közül öten, az ötezer forintos betéttulaj­donosok közül ketten nyertek gépkocsit. Az alábbi tájékoz­tató azt mutatja, hogy még a sasrencse „elosztása” is jó: 09, 000 252 Wartburg D. Lux Hatvanba; 09, 000 871 Skoda \ Octavia — Tiszanánára; 09, ( 001 762 Moszkvics — Domosz-; lóra, 09, 004 601 Trabant Lim-J Szarvaskőbe; 09, 007 089 Tra-: bánt Combi — Egerbe került.’ Az ötezer forintos nyeremény-* betétkönyvek közül a 09, j 501 291 Wartburg D. Lux Ata- ■ sáron,,a 09, 503156 Moszkvics; pedig Ivádon talált gazdára. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom