Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
é KEPÜJSAG 1994. február ÜL, »aglruap Újdonságok a patikapolcokon infravörös mikroszkóp Világszerte szinte kórtünet i gyógyszerszedés, betegek és gészségesek orvosi tanács, ellenőrzés nélkül önállóan gyógyszerezik magukat, a legkülönfélébb készítményeket szedik idegességük, fájdalmaik, fáradtságuk, vagy álmatlanságuk enyhítésére. E jelenség veszélyeiről manapság sokat beszélnek és írnak. Mi most nem „prédikációt” akarunk tartani ellene. A felvilágosult laikusok érdeklődését az életfunkciókat, kedélyálla- potot mesterségesen szabályozó szerek iránt már úgysem lehet visszaszorítani, s talán nem is lenne célszerű. Inkább az ismereteket tegyük pontosabbá. Részint ezt szolgálja ez a cikk, részint olyan új magyar készítmények bemutatását, amelyek valóban komoly és nehezen befolyásolható betegségek gyógyításában jelentenek segítséget az orvos kezében, s amelyre joggal lehetünk büszkék. Új görcsoldók A „legnagyobb klinikai fájdalmak” néven tartják nyilván a különböző simaizomgörcsöket, amelyeket főképp epe- és vesekőbetegségeknél tapasztalhatunk. Tudniillik az epehólyag és a húgyhólyag, valamint az ezekből kivezető csatornák falát a rendellenes hatásokra különösen érzékeny simaizmok borítják. De ugyanígy az egyéb üreges szerveket, a mehet, beleket, sőt az erek falait is az őket körülvevő simaizomgyűrűk teszik rugalmassá. Ezek beidegzése akaratunktól független. Ha bármilyen kóros ok folytán (epekő, vesekő, angina, stb.) a simaizom-fallal ellátott szervek görcse lép fel, a fájdalomérzet olykor elviselhetetlen. Oldására számos gyógyszer van, mindenekelőtt a Papaverin és Perparin. Ám, ha egy „igazi” vese- vagy epekő-roham kapja el a beteget, az ismert görcsoldók nem sokat használnak, és végül is morfin-származékokhoz kell nyúlni, amit egy orvos sem szívesen tesz, mert a megszokás veszélye fenyeget. Ezek után érthető, hogy orvosok és betegek egyaránt nagy örömmel fogadták az új, az eddiginél háromszor- négyszer hatásosabb görcsoldó, a No—Spa forgalomba kerülését. Hatásmechanizmusának az a titka, hogy gyorsan és erősen kötődik a simaizmokhoz, ugyanakkor lassan és kis mennyiségekben szabadul fel, ezért erősebb és tartó- sabb hatású, mint elődei. A klinikusök és mentőorvo- sók véleménye szerint a legtöbb esetben feleslegessé teszi kábítószerek használatát. A kőbetegségektől eltekintve, gyomorfekélyben, fekélyes bél- gyulladásiban szenvedők kínzó görcsös fájdalmai ellen is jól használható gyógyszer a No- Spa. Érszürkület esetében — aminek legenyhébb formától egészen a vérkeringés megszűnéséig, az üszkösödésig menő fokozatai vannak — ugyancsak bizonyos segítséget nyújthat. Frenolon, új nyugtató A nyugtatószerek egész sorát ismeri és használja a közönség a régi Valeriánától az újabban Andaxin, Trioxazin néven forgalomba került készítményekig. Legújabb társuk — amelyhez csak orvosi tanácsra szabad nyúlni — a Bre- nolon. Nyugtató, feszültségoldó hatását részint a központi idegrendszer útján éri él, részint úgy. hogy a környék; idegdúcokban lassítja az idegingerület áttevődését. Anélkül, hogy altatna — tehát a normái agyműködést befolyásolná — rendkívül jól old minden feszültséget, szorongást. Más gyógyszerekkel kombinálva, kitűnően bevált műtéti előkészítésre. Egy-két napi szedés után a beteg szinte közönyös lesz a vele történő esteményekkel szemben, félelem, szorongás nélkül néz elébe a műtétnek. Plasztikai és ortopédiai műtétek előtt vagy után, amikor a beteg hosszú, sokszor mozdulatlan kényszerfekvésre van kárhoztatva (például öregkori combnyaktörés esetében) ugyancsak jó szolgálatot tesz a Fre- nolon. A belgyógyászatban is számos célra alkalmazható, különösen anginás rohamok csillapítására. Ismeretes, hogy a szív ereinek görcsét idegi reflex-mechanizmus hozza létre. Helyileg ható értágítók — Nitromint, Nitropenton, újabban egy elnyújtott hatású értágító, a Corontin — segítségével oldják, s az idegrendszer befolyásolásával, nyugtatókikai próbálják csökkenteni a rohamok előfordulását. Klinikai megfigyelések arra vallanak, hogy az eddigieknél alkalmasabb szer a Frenolon. Aki ismeri az anginás rohammal járó kínzó, szorongó, halálfélelemmel kísért érzéseket, tudja, milyen megkönnyebbülést jelent . ezek megszűnése. Egyébként neuraszténia, depresszió, hisztéria kórképeinél is, és még számos olyan betegségnél, amelynek kialakulásában az idegrendszernek fontos szerepe van, sikerrel alkalmazzák a Frenolont m\'y m t A ' Az MIK—I. infravörös mikroszkóp a szem számára láthatatlan, 1,2 milliméter hullámhosszú infravörös stfgaralcat fényképezi. A műszerben elektron-optikai átalakító van. Az új mikroszkóppal 2500-szoros nagyítás érhető el. Mit mond a tudós? Ä megszelídített neutronról és a rcmos megbetegedésekről Mintha kicserélték volna ... Újabb eredmények a szervek átültetésében Régi tudományos feltevés, hogy bizonyos szervek átültetésével, vagy a szervezetbe való beültetésével meghosszabbítható az émberi élet, illetve az elhasználódott szervek helyébe újak ültethetek. A húszas években Voronov profesz- szor Párizsban ivarmi rí gyek átültetésével pőrbálta az öregeket megfiatalítani, kísérletei azonban kudarcot vallottak. Napjainkban már jóval előbbre haladt az orvostudomány a szervezet átültetése, a transzplatáció kérdésében. Ma már tudjuk: Voronov kísérletei azért vallottak kudarcot, mert nem vette figyelembe a szövet- és vércsoportokat, nem kapcsolta össze a mirigyeket a véredényekkei és ezért a mirigyek idővel felszívódtak. Szív és fejátültetés A század eleje óta folyó kísérleteknek több érdekes áll omása volt. Oroszországban Kul- jatko professzor keltett életre egy szívet szervezeten kívül. A szív, amikor a fiziológiás sóoldatot keresztülszivattyúzták rajta, egyenletesen összehúzódott. Később Krakov akadémikus holttestről lemetszett újlakat előbb kiszárított, majd érrendszerén táplálékot áramoltatott át, s erre az ujjak visszanyerték formájukat, s a körmök nőni kezdtek rajtuk. Világhírű kísérlet volt Brju- henko professzoré: egy különleges készülékkel, amely oxigénnel telített vért sajtolt a szervezeten kívüli testrészbe, egy levágott kutyafejben bizonyos ideig megtartotta az életet. A tálra helyezett fej az erős lámpafény villanására lehunyta szeméi), fütyülésre hegyezte a fülét és a hangforrás felé nézett. Ez mind a század első évtizedeiben történt. Nye- govszkij professzor viszont a második világháború évedben a klinikai halál állapotából keltett életre embereket. Az izolált szervekkel és az egész szervezet felélesztésével végzett kísérletek azonban csak bevezetőül szolgáltait a transzplantáció fejlettebb formában való alkalmazásához. Ilyen előzmények után új fejezetet jelentettek a szervátültetési kísérletek történetében Demihov szovjet sebész eredményei. Egy kutya szervezetébe beültetett egy második szívet úgy, hogy az az eredeti szív munkájának egy részét) elvégezte, sőt, amikor az eredeti szív működését megállították, az átültetett szív teljesen ellátta a szervezet vérellátását. A biztató kísérlet után Demihov hozzáfogott a fej-átültetéshez. Egyik moszkvai sebész-kongresszuson bemutatták a kétfejű kutyát. Egy idősebb kutya feje mellé egy fiatalabb kutya fejét varrták. Bebizonyosodott, hogy mindkét fej megőrizte sajátos adottságait. A fiatal kutyafej játékos volt, az idős barátságtalan és mogorva. A kétfejű kutya is hasonló kísérletek a fantasztikus mesékre emlékeztetik az embert. Mégis, ezekben a kísérletekben semmi fantasztikus sincs, a fejlődés évein át ez az út vezet az emberen végzett hasonló műtétekhez, mellyel, amikor szervei egy része elkopott, elhasználódott, szerv- átültetés után „mintha kicserélték volna.. Szervek átültetése állatból emberbe Csillag István, a transzplantáció egyik kiváló szakértője, a várható fejlődés útjával kapcsolatban rámutat, hogy elsősorban az idegen anyagokkal való szöveti pótlás kérdésében még sok a tisztázni való. Van néhány olyan szerv viszont, amelynek már állatból emberbe való átültetése máris teljes, vagy részleges sikerrel, járt. Az ilyen' operációk jelentősége azért is figyelemre méltó, mert súlyos betegségek is meggyógyíthatok általuk. Ilyen állatból emberbe átültethető szervek egyebek között a belső elválasztésú mirigyek. Belső élválasztású mirigy át. ültetése sikerrel járt a kóros soványság esetén. Az úgynevezett Simmonds-kórnál, borjú- agyfüggeléket ültetnek be a hasüregbe. Előfordult, hogy baleset következtében meghalt ember mirigyét használták fel ilyen átültetésre. Nemi mirigyek átültetésével is sokat foglalkozták mind kísérletekben, mind klinikai gyakorlatiban. A pajzsmirigy átültetése akkor bizonyult eddig a leghatásosabbnak, ha magába a pajzsmirígybe ültettek. Fogak átültetésével is eredménnyel foglalkoztak. A kivégzett ember veséje A veseátültetés terén is biztató kísérletek voltak már. Egyik érdekes ilyen kísérletet öt francia orvos hajtotta végre. Egy asszony veséje elégtelenül működött. A beteg asz- szonyba átültették egy kivégzett ember veséjét. A műtét a kivégzés után három és fél órával már be is fejeződött. A vese 19 napig kifogástalanul működött. A közelmúltban Angliában teljes sikerrel hajtottak végre ilyen szervátültetést. Marcus amerikai kutató a kísérleti kutya hasüregébe egy másik kutya szervezetéből kioperált) szívet és tüdőt ültetett át és ezt az átültetett sziv-tüdő rendszert életben tudta tartani. A második szív is működött, a második tüdő is lélegzett. Mindez azt mutatja, hogy a szervátültetés, ha a tudomány a biológia kérdéseit is teljes mértékben meg tudja oldani, egyike lesz a súlyos betegek regenerálását biztosító orvosi műveleteknek. A „kísérlet”, az elhasználódott, beteg szervek helyett újat kapott ember ma még némileg fantasztikusként ható elméletét talán egy évtizeden belül realitásként ismeri meg az emberiség. Kiss István A technika és a tudomány rohamos fejlődése nemcsak egyre szédületesebb lehetőségeket tár fei, hanem új veszélyeket is. Az egyiket, a neut- romsugárzást a közelmúltban „mutatta be” szakértő hallgatóságának ár. Stanyik László tudományos kutató. Amint elmondotta, a neutronok tulajdoniképpen régi ismerősei már az embernek: a kozmoszból minden másodpercben négyzetcentim éterenként kettő érkezik le a föld felszínére. Ehhez a „bombázáshoz” az emberi szervezet már rég hozzáedződött, bár van olyan feltételezés is, hogy a rosszindulatú daganatok egészen elenyésző kis há.n'"ada egy-egy különlegesen szerencsétlen neutron-találat következménye is lehet Amint az eddigi, mintegy másfél évtizedes kutatások bebizonyították, a neutronsugárzás iránt, amely — akárcsak a többi sugárzás — a sejtekre, illetve azok alkatrészedre hat, a legérzékenyebbek a gyomor- és bélcsatoma hámsejtjei, a csírasejtek, a szemlencse és a vérképző szervek sejtjei. A sugárzás ezeknek a fontos szerveknek a megtámadásával az életet is megrövidítheti, a csírasejteken át pedig az utódokban okozhat fejlődési rendellenességeket. A kutatók mindent elkövetnek, hogy eredendő ^ellenségünket” az ember barátjává szelídítsék. Erre máris mutatkozik egy lehetőség. A bélnyálkahártya sejtjei 2—3, a nyiroksejtek 4—5 napig élnek, szemben a vörösvérsejtek 100—120 napos és az idegsejteknek sssü- letésünktől halálunkig terjedő élettartamával. A neutronsugárzást tehát éppen a gyorsan szaporodó sejtek viselik ed a legnehezebben Erre alapozták azt az eljárást, hogy a rosszindulatú daganatokba „neutronéhes” elemeket — például bárt — juttatnak, majd neutromsugáraást bocsátanak rá, hogy elpusztítsák a jellegzetesen gyorsan szaporodó rákos sejteket Ha a remények beválnak, az eredmény nemcsak átmeneti siker lenne, mert a neutronok által okozott roncsolások — legalábbis külső beavatkozás nélkül — nem regenerálódnak. A kutatás természetesen továbbra is teljes erővel folytatódik, hiszen minél jobban megismerjük a neutronokat, annál inkább hasznosíthatjuk a számunkra kedvező tulajdonságaikat. Különösebb védekezésre ellenük szükség nincs. Az atomreaktoroknál alkalmazott védelem már most is megbízhatói és egyre tökéletesedik, a légkörön át pedig ina sem érkezik hozzánk neutron olyan mennyiségben, ami már veszélyt jelenthetne az emberiség számára. Nyomócsövek betonból Rendkívül tartósak azok a betonból készült nyomócsövek, amelyekhez előfeszített csőcs:tlákozást alkalmazták. Az ilyen csövekből lerakott főútvonali vízvezetékek évtizedekig eltartanak. A Volga Vidéki Kujbisevi Vasbetonkészítmények Gyára már meg is kezdte az 500—1200 milliméter átmérőjű, 5 méter hceszú csövek gyártását
