Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
4 NEPÜJSAG 1964. január 18., ®o tribal oníffrzz. BOCCACCIO 70 iT^T A harmadik filmnovella címe: A munka. Eredeti és átvitt értelemben van itt munkánál szó. A téma itt is, annyiban is boccaccioi, hogy az asz- azony szokatlan szerelmi megoldásra vállalkozik: esetenként 400 000 líráért lesz a férje szeretője. Számára ez a munka, ez a pénzkeresés. Hogyan jut él idáig a kis „Bube”, a milánói gróf felesége? A férj a lapok hasábjain szerepel, mint bortrányhős, akit az asszony apjának pénze tess — arisztokrata származását is beleszámítva — nagystílű éjszakai lovaggá. Amikor a botrány a lapok első oldalára kerül, a léhűtő gróf ügyvédi konzíliumot hív össze. S itt jön a kapitalizmus, a pénz logikájának tarthatatlansága: lehet erkölcsi kérdéseket jogi csűrés-csavarások. kai, megvesztegetésekkel megoldani? Aligha. A négy ügyvéd — köztük egy professzor — tehetetlenül állnak és ülnek órákon át a grófi palota . rönyvtártermében mindaddig, amíg a gróf félesége váratlan fordulattal megoldja az üzletemberek számára a gordiusi csomót: nem válik eü, hagyja. hogy az apja pénzét a férje lasználja. De kegyetlen a férjével és önmagával szemben: kéri az esetenkénti négyszázezret Mert ő így dolgozik. Ha Lilly megkaphatta és ha Imala, a nyilvánosház főnökasszonya, a lányok után még levágott a léha grófról háromszázezret, íme, a pénz szaga felülről, lu- .vusvilágífásban, művészi értékű bútorok között, exkluzív környezetben, rafinált szóáradatok, sziszegő szóváltások kíséretében. Luchio Visconti, a rendező mindent tud hőseiről, de csak a lényegeset mondja el. Azt hogy a társadalom tojáshéj vastagságú felső rétegében hogyan szennyeződnek be egymástól az emberek — a pénz miatt, a pénz hatalma miatt Komy Schneider a feleség vigasztalhatatlan pózában kitűnő alakítást nyújt; keresetlen mozdulataival és őszinte arcjátékával rokonszenvessé teszi ezt az önmagán is bosszút álló nagyvilági dámát, aki munkának látja férjének,, szexuális impulzusait?’ kiszolgálni — havi négyszázezerért. Frivol családi kép ez a történet, de igaz. A Renzo és Luciana az utolsó novella ebben az eggyé ötvözött és eggyé tartozó négy alkotásban. Itt a pénznek — hogy a borábbi kifejezést vegyem elő — alulról van szaga. Renzo kifutó ott, ahol Lucia- na gépkönyvelő. A gyárban a lányoknak nem lehet férjhez menniük és szülniök, mert akkor elbocsátják őket: így szer-, ződtek és a szerződést nem szabad megszegniük. Renzo és Luciana érthető okokból fogva megesküsznek, de titokban tartják, míg egyszer — éppen örömükben — a házasok elárulják magukat a gyári felügyelő előtt. A gyárból repülniük kell. A férj éjszaka dolgozik, reggel épp hogy találkozik Lucianával, aki nappali műszakban keresi a kenyeret. Gyermekről most sem lehet szó, mert van sok-sók részlet, amit fizetni kell. Luciana hajtja Renzot az esti iskolába is. Mindez a pénz miatt, mert a tőke, a pénz olyan, mint a gyárban, a felügyelő: önző és kíméletlen. Sivárrá és kapko- dóvá válik az élet, mert minden érdek a pénzhez kötődik. Renzo fáradtan jön haza, Luciana nyugtalanul, alszik egyedül éjszaka. Renzo a nappali alvásban álmodik a jövőről, amire szűkös és szorító körülmények között kell vámiok. Mindennel takarékoskodniok kell, a szerelemmel is. És hogyan kell megalázni a szerelmet és megalázkodni a boldogság miatt, még a szülők előtt is! Mennyi kezdődő és folytatódé emberi nyomorúság a modern bérpaloták és világvárosi neonreklámok között. A négy novella közül ez az utolsó a legsötétebb szürke: a sok millió kisember — nem kispolgár! — gyötrődését fogja össze képekké. Mario Monice,U és operatőrje, Armando Nan- nuzzi jellegzetes képkontrasztokkal rögzíti belénk a gyár hatalmasságát és a kisember kiszolgáltatottságát. Marisa Solinas a másik három női főszereplőhöz nem hasonlítható sem művészetben, sem alkatiban, de aprózó verébszámy. vergődéseivel, szüntelenül aggódó asszonyi fecsegésével sokat mond él a mai olasz kisemberek életéről. A Boccaccio ”70: négy kitűnő olasz rendező szándékát valósította meg: a mai életről elmondani a bíráló lényegeset úgy, hogy az mulattasson is és gondolkoztasson is. A film mindkét értelemben és mai módon volt Boccaccio szerinti. (farkas) 03 darab próbái kezdődtek a iéten a színházban. Király lezső—Vécsey Ernő Az igazi i zenés vígjátékának olvasópró- áját tartotta Hortobágyi Marni rendező. A próba egyik rdekessége Volt, hogy Vécsey írnő, a vígjáték zeneszerzője s részt vett azon és szemé- yesen interpretálta a darab eneezámait a darab szerepűinek. „Az igazi”-t a győri Cisfaludy Színház mutatta be Iső izDen és játszotta nagy si- :errel. Vajay Erzsi, Fontos 4agda, Antal László, Lórinczi '.na, Kanalas László, Bálint György és a színház fiataljai onutóak fel, hogy Egerben is ikerre vigyék a kedves vigjá- ekot. ★ Az Aiasz múlt év december 8-ára hirdetett tv-közvetí- ése, technikai okok miatt —■ mint arról akkoriban beszámoltunk — elmaradt. A közelítés új időpontja január 28. 1 televízió munkatársai minién előkészületet megtettek, togy ezúttal semmiféle aka- íály ne jöhessen közbe, s így anuár 28-án az egész ország áthatja a színház nagy sikerű Liasz-el óadását ★ A tv-közvetítéssel sem ér még égiet az Aiász és a Nőuralom ikeres pályafutása. Február izedikén ugyanis a budapesti özönség előtt is bemutatja a zínház a két darabok Az éledés színhelye a Fővárosi Ope- ettszinház lesz. Meleg nézőtér várja az első idei színházi előadást Gyöngyösön Hosszas huzavona után, sok lehézség elhárításával végre anuár I4-e óta „teljes gőzzel” nűködik Gyöngyösön a Városi Művelődési Házban a központi ütés. Az idei első színházi előadá- lon már jól fűtött, meleg né- jötér várja a közönséget. A gárdonyi Színház mutatja be létfőn 15,30 órakor és 19 órator a Doktor úr című kétré- Kcs vidám, zenés játékot, Három . napig Gyöngyösön tartózkodott Halasi Imre, a színház gazdasági igazgatója és Perlaky Kornél szervező titkár. A város vezetőségével, üzemek és hivatalok dolgozóival tárgyaltak a gyöngyösi állandó jellegű színházi előadások előkészítéséről. Mint út- jukról hazatérve beszámoltak, Gyöngyös dolgozói lelkesen fogadták a gyöngyösi színház megalakításának hírét és mindent megtesznek, hogy a vállalkozás sikeres legyen. ★ Varga Ferenc, az Egri Városi Tanács vb-elnöke a napokban ellátogatott a színházba. Ez alkalommal azonban nem este és nem előadás megtekintésére, Látogatásának ezúttal más volt a célja. Már arról toTélen gyorsan esteledik. A varjúsereg korán felgallyal a fákra és a nyálak, bemerészkednek egészen a tanyáig. Estefelé bőven akad munka az istálló körül. Égnek már a villanyok, amikor érkezem. Két ember csillében silót tol a jószágok elé, ■ tejházban az asszonyok kannákkal zörögnek. Köpcös, bőrmellényes ember a brigádvezetö, most ér ide 6 is az etetéshez. Figyeli a porciózást, viccelődik a menyecskékkel. A parányi dobkályha teteje már vörös a hőségtől, egy ember rőzsévef tömi szakadatlanul. — Tüzelj, Andris! — mutogat kézzel-lábbai Tilai, a brigádvezető és ledobja magáról a báránybör-mellényt. Andris néma. ötven esztendősnek nézem, de az is lehet, hogy negyven. Az asszonyok fázósan melengetik ujjaikat a leúlyha fölött, aztán fejéshez készülődnek. Andris sután mosolyog, az asszonyokra pillant, aztán újra indul egy kosár rózsáért. Ketten maradunk. — Ki ez az ember? — kérdezem Tilait — Ide tartozik. Hozzánk, a szövetkezethez ... Azelőtt a kutya se törődött vele, pedig itt él Tárkonyban, amióta csak az eszemet tudom. Régebben búcsúkra járt, még Szevtícátra lyik a tárgyalás, hogy mi legyen a rendeltetése a Rossztemplomnak, ha a színház kiköltözik belőle. Biztató előjel... Kautzky Ervin Elemér, Zárna»» Vilma pedig Júlia szelepét vette át a Dankó Pistában. Mindketten sikeresen oldották meg feladatukat és felváltva játsszák a szerepet Lenkey Edittel, illetve Huszár Lászlóval. Többszörös szerepváltásra került sor a Doktor úrban is. Kanalas László Puzsért, Szabó Mária Lenkét, Szilágyi Tibor Cseresznyést, Pálffy György pedig az igazgatót játssza az új betanulásban. hogy ha majd nem bírja már tovább a munkát, a rengeteg szerszámot, a hosszú évtizedek alatt összegyűjtött sok-sok munkaeszközt csak ócskavasként lehet értékesíteni. Kinek kellene mindez? A mester minden szavában borong a fájdalom: a szakmáját „temeti" már most, pedig nagyon a szívéhez nőtt. Hiába volt tizennyolc évig kényszer- szünetre ítélve, addig-addig fordult egyik hatóságtól a másikig', amíg 1962-ben vissza nem kapta az iparengedélyét. Mert szerinte nincs szebb, érdekesebb szakma a puskaművességnél. Mit kell tudnia a puskaművesnek? Nagyon sokat. Sorolja is: többféle méreggel dolgozik, ismeri a puskacső anyagának ötvözését, a világ szinte valamennyi fegyvergyárának termékét, a lövedékek sokféle mutatóit, hatékonyságát. Mindent, amit a fegyvergyárban a szakemberek csak külön-kü- lön tudnak. Itt, ebben az önálló kis műhelyben nem lehet a mesterségen belüli speciali- zálást megvalósítani. Szétrobbant a puskacső? Csinál helyette másikat. Eltört a puskatus? Farag helyette másikat És minden mást, ami csak valamennyire is összefügg a fegyverrel. Van ugyan néhány gép is a kis műhelyben, de főként kézi szerszámok találhatók mindenütt. A gerendás mennyezetre függesztve, a fal melletti állvány rekeszeiben, apró Ids faládikákban, a belső aprócska „raktárhelyiségben” — bárhois eljutott az öreg asszonyokkal. Padlásokon, kazlakban aludt, ha nagyon éhes volt, ké- regetett, de nem lopott soha. Andris behozza a rozsét, lekuporodik a kályha mellé és a vaságy alól előkapar egy jó csomó cirkot. IC ét üd(<j jószágokat Andrisnak köszönhetjük... Csodálkozva nézem Tilait. — Nyár végén valaki jókedvében idetévedt záróra után. Szállást kért a szalmában. Éjfél tájban Andrisnak valahogy eszébe jutott a „vendégAmA— Mégis, hogy került magukhoz? — Négy éve, amikor az a kegyetlen tél volt, félig megfagyva találtak rá egy elhagyott padláson. Amikor kijött a kórházból, azt mondta az elnök: — Andris a faluhoz tartozik. Dolgoznia, élnie kell neki is. ...Így lett Andrisból szövetkezeti tag. Igaz, kicsit esetlen szegény, de tiszta a gondolkodása. Azóta itt él. ebben a szobácskábán, a jószágok körül. Közben figyelem Andrist. Kezében a cirokszálak formás seprővé változnak, apró szerszámaival ügyesen dolgozik. — Az istállót, meg ezeket a kor belépett az istállóba, már füst volt és tenyérnyi foltot perzselt a cigaretta az alvó ember kabátján. Égett a szalma is. Segítséget nem hívhatott, mert tíz perc járásra van innen a falu, így aztán maga szaladt vízért, maga oltotta el a tüzet is... Az asszonyok lassan végeznek a fejőssel. A tejházból hangos nevetést hallok. Andris mintha csak egyedül lenne a világon, szorgalmasan kötögeti a seprőt. — Mint nappali őr kap munkaegységet — magyaráz tovább Tilai. A múltkor papírt, ceruzát leért, megcsinálta a háza „tervrajzát”. Azt magyarázta, hogy jövőre megkezdi az építkezést. Szoba-konyhás házat, szép leertet tervez... Kint kavarja a havat a szél. A kályhának, ha nem tömik, mindjárt lankad a tüze. Andris észreveszi, fellobbantja a lángot. A tejházból valaki üveget hoz és az asztalra állítja, Andris elé. — Itt a vacsorád. Andris csak a száj mozgását lesi és a fejével biccent. A brigádvezető megérinti, a karom: — Életfogytiglan tartó haszonélvezet. Közgyűlési határozat, benne van a jegyzőkönyvben is. A tűz óta Andris mindennap kap két üveg tejet „tiszteletdíj” címén... Mire végeznek az asszonyok, mi is szedelődzködünk. Tilai felráncigálja vastag bőrbeke- j eset, az asszonyok is előszedik a meleg kabátot, kendőt. Andris mindezekről csak akkor vesz tudomást, amikor a brigádvezető megérinti a vállát és köszönésre nyújtja a kezét. A kis szobán túl nagy darab szürkeség az egész világ, csak a hóbuckák világítanak. Tilait várnom kell, visszapillantok há>t az ablakon. Andrist látom, amint ül az ágv szélén és jóízűen kortyolgatja az üvegből a frissen fejt. meleg tejet... Szalay István dolgozák egy távcső felszerelésével: két' tartólábat kellett előbb elkészítenie, ebbe rugós csapok merevítik bele a távcsövet. És olyan pontossággal kellett a megmunkálást elvégeznie, hogy a távcső soha ne mozdulhasson ki a bemért irányból. Hihetetlen figyelmet, precizitást igénylő munka, és mindezt lényegében kézi szerszámokkal csinálta meg. Bármilyen furcsának tűnik is, a jó fegyverműves egyben nagyon kell, hogy szeresse a vadakat is, tudtuk meg most Hegyvári Sándortól. A vadászat ugyanis nem öldöklés, hanem „aratás” — a termésfelesleg betakarítása. Tehát a vadat úgy kell meglőni, hogy minél kevesebb fájdalommai járjon a kimúlása. „Tűzben rogyik össze a vad”.: ért a kifejezést használta. Az egyetlen halálos lövés azonban jó fegyver nélkül elképzelhetetlen . De az emberi élet megóvása is azt követeli meg a puska- művestől, ' hogy csalt tökéletes fegyvert adjon ki a kezéből. Ehhez szükséges az ..erőkémlelés”. Miből áll ez? Két lövésből. Előbb kéts^fces, majd másfélszeres mennyiségű puskaport tölt bele a lövedékbe, hogy kipróbálja: bírja-e a „szokásos" megterhelést a cső? Ha az erőkémlelés sikeres volt, jöhet a fegyverért a tulajdonos, személyesen méghozzá, hogy aláírásával igazolja a fegyver átvételét Amíg est meg nem történik, a puskáikat hatalmas páncélszekrény őrzi. Hogy tavaly, egy év alatt mennyi fegyvert javított meg? Megnéztük a könyvekben. Magánosoknak küencvenkettők közületeknek pedig száz- huszonhármat Arra is kiváncsiak. honnan hozták ezeket a puskákat Gyöngyösre? Csak egy szóval felelhetünk: mindenfelől. A műhelyben most is leg* alább tucatnyi, szétszedett fegyver látható. Van köztük, amelyiknek a csöve nyílt szét, mint a rózsa, van, amdnék a* agya vár javításra. A sarokból aztán előkerül egy nagyon régi fegyver. Hosz* sza közel járhat a két méterhez. Csupa cső az egész. Vastag, nehéz vascső. Az agya régi pisztolyra emlékeztet De szép, cizellált mintákkal futtatta be az egykori mester«, Kár, hogy az enyészet és a rozsda már kikezdte. Ügy halljuk, ez a fegyver lehet már néhány száz éves. Állítólag a riff-kabilok használták és aa Apponyiak fegyvergyűjteményéből származik. Az első elöltöltős, gyutacsos puskák egyike. Afrika északi hegyvidékein védhette valamikor a szülőhazát a betolakodó gyarmatosítókkal szemben. Még két érdekes fegyverrel ismertet meg bennünket Hegyvári Sándor. Nemrég két párbajpisztolyt tett alkalmatlanná műszakilag a használatra. Családi emlék, hagyaték a két fegyver. A másik, egy 1900-as évekből származó, nagyon szépen díszített vadászpuska, Bánffy báró fegyvere volt, amit volt vadásza örökölt, attól vette meg mostani tulajdonosa. G. Molnár Ferenc Felvétel az ápolónöftópzö iskolát tanfo yamaira A Fővárosi Tanács egészség- ügyi osztálya felvételt hirdet a fővárosi általános ápolónő- képző iskolák márciusban kezdődő tanfolyamaira. Felvételre jelentkezhetnek elsősorban budapesti leányok és asszonyok 17—35 éves korig. A felvétel iránti kérelmeket február 20-ig kell az iskolák címere beküldeni. A kérelemhez csatolni kell közép- vagy általános iskolai bizonyítványt, önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, orvosi igazolást és 2 darab fényképet. Az iskolában a hallgatók teljes ellátásban részesülnek. A budapestiek bejárnak, a vidékiek bentlaknak. Bővebb felvilágosítást az iskolák nyújtanak. HOL VAN ILYEN MESTERSÉG? Az ország egyetlen puskaművese Mi lesz az utánpótlással? - Ha nincs szerszámod, csináld meg magad! — A riff-kabil puskától a párbajpisztolyig mondja: abban bízik, hogy ezután talán fontolóra veszik az illetékesek — ennek a mesterségnek van jövője, mai körülményeink között is. Mert Hegyvári Sándornak legfőbb bánata, hogy nincs utánpótlás, nem vehet fel tanulót. Kisebbik fia szívesen átvette volna a mesterségét, de kérését a „zord” hivatal elutasította. Mintha halálra ítélték volna a puskaművességet. Kicsit fájdalmasan, némi öngúnnyal jegyzi meg a mester, vá nézünk. Saját maga készí- : tett el egy homyonfúró gépet, most készül a gyalugép. A súlyos vaslemezekben azonban még csak a mester látja meg a későbbi gépet. Van azon még munka, éppen elég! Honnan is tudna olyan gépet, szerszámot venni, amire szüksége van? A fegyvergyártól? Ha valamilyen javításhoz nincs szerszáma, előbb meg kell azt csinálnia, hogy a puska majd ismét működhessen. Most például már egy hete Lehet-e foglalkozást nagyon szeretni? Lehet. A foglalkozás szenvedéllyé válhat. így van ezzel Hegyvári Sándor is, az ország egyetlen önálló puskaművese. Érdekes mesterség -az övé. ö az utolsó mohikán ebben a szakmában. Miért? Nincs igény a puskaműves tevékenysége iránt?- A tények mást bizonyítanak. Ajánlom: nyissunk be a kis gyöngyösi műhelybe. Élénk mozgású, élénk beszédű, vékony, szikár férfi az 53 éves mester. Nemcsak szívesen beszél a munkájáról, hanem örül is annak, hogy az újság nyilvánossága elé kerül kedvelt szakmájának jövője. Mint
