Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

rWuAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEPUJSÄ G Munkában a markolóaép AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER MAI jegyzetünk Ezer fiú, meg ezer lány jelent meg nemrég az egyik amerikai egyetem bálján. Ebben még nincs semmi kü­lönös. Illetve: a különösség előbb kezdődött... Belépés­ien minden fiúnak és lány­nak kérdőívet adtak a ke­zébe, töltse ki a rubrikákat, válaszoljon néhány kérdés­re. A kérdések is igazi jenki kíváncsiságról tanúskodtak: Milyen ételt szeret? Mi a hobbyja? Melyik színt sze­reti? Melyik oldalán szo­kott aludni? — és végül az ételek, a hobby, a színek mellett: Ki a kedvenc köl­tője? A kérdőívei kitöltötték mind a kétezren. S az igazi különösség, a szokatlan, s nem mindennapi dolog ez­után kezdődött. A kérdések­re adott válaszokat kártyá­kon kibemetiÍMi nyelvre fordították (kódolták) és számítógépekbe helyezték. A gépek azt a feladatot kapták, hogy a legjobban megegyező fiú- és leány- kártyákat párosítsák. Az egymásra talált párok úgy nyilatkoztak, hogy nagyon elégedettek a gépi eljárás eredményével. Egy világ omlott össze bennem. Nincs ezekben a fiatalokban semmi roman­tika! Kényelmesek, meg­spórolják az udvarlás ne­hézségeit. fáradságait, sőt megkímélik magukat az esetleges csalódásoktól, a visszautasítás szégyenétől is. Egyszerűen elintézik a házasságot: nem szükséges a szerelem, csak egy kiber­netikai gép; a fiú s a lány „érzelmeiket” kibernetikai nyelvre kódolják, s ha a gép megfelelőnek találja azokat a párosításban, ki­mondhatják mindketten a boldogító igent! Az ember legintimebb intimitásait sem tartják tiszteletben a kibernetika vad képzeletű megszállottjai. Grey Waltemak — a hí­res enkefálográfusnak — ju­tott eszébe, hogy kiberneti­kai úton segítse elő a bol­dog házasságokat. „A jó há­zasságok — mondotta — a számítógép-termekben köt­tetnek”. És — bírósápi tárgyaló­termekben bontatnak. Vagy lehet, hogy még ezt is a számítógépek végzik el? (pataky) CASTRO MOSZKVÁBAN MOSZKA (TASZSZ): Fidel Castro, a Kubai Szoci­alista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének első tit­kára kedden ellátogatott a Le­nin Mauzóleumba és koszorút helyezett el. Castro, Nyikita Hruscsov társaságában megte­kintette a Kremlben lévő Taj- nyickij-kertct, ahol a gyerekek éppen fenyőünnepélyt tartot­tak. Havannából keltezett TASZSZ-jelentés szerint Kuba lakossága nagy érdeklődéssel kíséri Fide! Castro moszkvai útját. A televízió rádión érke­zett moszkvai fényképekkel gazdagította adását. A fotók Castro moszkvai fogadtatásá­nak ünnepélyes perceit örökí­tették meg. A havannai esti lap, a Tarde vörösbetűs szalag-cím alatt számol be Castro moszkvai megérkezéséről, s első oldalán közölte Hruscsov és Castro re­pülőtéri beszédének teljes szö­vegét. Fidel Ca&tro levele a Pravda és az Izvesztyija olvasóihoz MOSZKVA (MTI): \ Az Izvesztyija hétfő esti és a Pravda kedd reggeli száma \ közli Fidel Castrónak azt a levelét, amelyet kevéssel Moszk- ? vába érkezése előtt a TU—114-esen vele együtt utazó szovjet i laptudósítóknak adott. A levél szövege a következő: „KEDVES BARÁTAIM! Amikor most ismét gyönyörű országukba érkezem, • amelyről annyi kellemes és felejthetetlen emlék maradt bennem, szeretném legtestvéribb és forró üdvözletemet. át- i adni a kubai nép nevében. Tudom, hogy olyan időpontban érkeztünk, amikor itt nagyon hideg van és nagyon sok a hó, — ez teljesen ismeret­len dolog olyanok számára, akik hozzánk hasonlóan trópusi országban élnek. Sokan felteszik maguknak a kérdést, hogyan fogjuk el­viselni a hideget? Ügy gondolom, hogy jól. Másfelől ez a táj merőben új számunkra és nagyon szép. Ezen kívül ezen a földön világít egy nap, amely soha nem megy le, nem ismer telet, — a legőszintébb barátságnak, a népek testvériségének, a békéért, az emberiség jólétéért és boldogságáért folytatott harc napja: a kommunizmus ■napja. Ragyogó sugaraiban sok a fény és sok a melegség, amely a nem is olyan távoli jövőben az egész emberiség tulajdona lesz Nagyon köszönöm önöknek és a szovjet sajtónak azt a vendégszeretetet, amelyben ismételten részesítenek ben­nünket. Testvéri üdvözlettel 1964. január 13.' FIDEL CASTRO Panama tiltakozik és követel nemzeti szuverenitásának meg­védésére. Galileo Solis panamai kül­ügyminiszter sajtóértekezle­ten közölte, hogy Panama csak akikor Hajlandó újból felvenni a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal,' ha „konkrét jelét” látja annak, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni a Panama-csatornára vonatkozó­an a két ország között 1903-ban kötött szerződés revíziójáról. WASHINGTON: A Fehér Házban a keddre virradó éjszaka nyilatkozatot adtak ki azt követően, hogy Johnson elnök Rusk külügy­miniszter és McNamara had­ügyminiszter. valamint több szakértő társaságában fogadta Thomas Mann külügyi. Cyrus Vance hadügyi államtitkárt és Ralph Dungan tanácsadót, akik múlt hét pénteken utaztak Pa­namába. röviddel a csatorna- övezetben lezajlott incidensek kirobbanása után. A közlemény szerint az amerikai kormány reméli, hogy újabb közvetlen tárgyalásokra kerülhet sor a két ország között, mihelyt „teliesen helyreállították a rendet a Panama-csatorna öve­zetében”. A Fehér Ház közle­ménye ugyanakkor kijelenti: „Az Egyesült Államok nem engedheti meg hogy a csator­na-övezet biztonságát veszé­lyeztessék”. HAVANNA: A kubai főváros utcáin hét­főn este sokezres tömeg tünte­tett Panama mellett. A felvo­nulók ilyen feliratokat vittek: „Panama is győzni fog!” „Űz­zétek ki a jenkiket Panamá­ból!” LIMA: A perui békemozgalotn ve­zetősége nyilatkozatot adott a sajtó számára, amelyben el­ítéli az amerikai katonaság panamai akcióját, az Egyesült Államok imperialistái által szított agresszív cselekménye­ket. MONTEVIDEO: Uruguay népe felháborodás­sal fogadta az amerikai impe­rializmus panamai önkényes fellépésének hírét. Montevideo házainak falán ilyen feliratok jelentek meg: „Jenkik, taka­rodjatok haza!” „Amerikaiak, vonul iátok ki Panamából!” A közvélemény megelégedéssel értesült arról, hogy az uru­guayi k ü lügyminisztérium utasította az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez kiküldött képviselőjét: támogassa Pana­ma követeléseit. PÁRIZS: A CGT hétfőn este küldött­séget menesztett az Egyesült Államok párizsi nagykövetsé­gére és konzulátusára. A kül­döttség petíciót adott át, amelyben a CGT tiltakozik az amerikai imperializmus pana­mai agressziója miatt és szo­lidaritását nyilvánítja a pa­namai hazafiak iránt. Erhard ma érkezik Londonba Az angol főváros vegyes érzelmekkel várja a kancellárt LONDON (MTI): Angol hivatalos körök nagy fontosságot tulajdonítanál! Er­hard nyugatnémet kancellár szerdán kezdődő kétnapos lon­doni látogatásának s csupán azon sajnálkoznak, hogy a bi­zonytalan kimenetelű válasz­tások közelsége miatt a kor­mánynak nincs módja mesz- szemenő megállapodásokat kötni. Ezt a gondolatot emeli ki a befolyásos Times keddi vezércikke is, majd ezt írja: „reméljük, hogy a szerdán njegerkező Erhard kancellár később is gyakori vendég lesz Londonban, amikor az új kor­mány már hosszabb lejáratra is elkötelezheti a brit políti kát az európai kérdésekbe® Nagy-Britannia további euró pai szerepe ugyan még tiszté zatlan, három mozzanat azon ban már eléggé világossá: megmutatkozik: Angliánál! nem iesz mega a kétes értékű öröme, hogy í Közös Piac nőm tud meglem: nélküle. A „hatok”, bár bels< súrlódásaik alighanem fakó zódni fognak, minden bizony nyal együtt maradnak. 'V_­J PANAMA: Az Amerikai Államok Szer­vezetének Panamába küldött békéltető bizottsága bejelen­tette, hogy Panama és az Egyesült Államok képviselőd elfogadták a bizottság javasla­tát, amelynek értelmében kö­zös amerikai—panamai „együttműködési bizottságot” hoznak létre a két ország közti nézetei térések rendezésére. Az Egyesült Államom képviselői hozzájárultak ahhoz, hogy a Panama-csatorna övezetében az amerikai zászló mellett ki­tűzzék a panamai lobogót is. A bizottság elnöke Manuel Truco nagykövet, Chile állan­dó képviselője az Amerikai Államok Szervezeténél. Panama fővárosában orszá­gos bizottság alakult az állam szuverenitásának védelmére. Több mint ötezer főnyi tömeg részvételével a bizottság hétfőn felvonulást rendezett Panama utcáin, majd Roberto Chiáari köztársasági elnöknek petíciót nyújtottak ét. amelyben tilta­koznak az Egyesült Államok Panamában elkövetett agresz- szív cselekményei miatt és ki­fejezik eltökéltségüket Panama Ismét gyilkolt a dominikai katonai punta NEW YORK (TASZSZ): A Dominikai Népi Szocialis­ta Párt nyilatkozatban leplez­te le. milyen véres gaztetteket követnek el a kormányon levő katonai junta parancsára a ha­zafiakkal szemben. Eszerint a junta parancsára bestiális ke­gyetlenséggel meggyilkolták a „Június 14—i forradalmi moz­galom” négy vezetőjét és a szakszervezetek két vezető funkcionáriusát Sok száz ál­lampolgár börtönben sínylődik a kormánnyal szemben tanúsí­tott ellenzéki magatartása mi­att. Az országban erősödik a til­takozó hullám a hatóságok ön­kénye ellen — mutat rá a nyi­latkozat. Egyre több társadal­mi szervezet követeli, köztük ifjúsági és nőszervezetek, hogy helyezzék szabadlábra a politi­kai foglyokat, szüntessék be a hazafiak üldözését és állítsák helyre az alkotmányos rendet. KINGSTON (Jamaica): (Reuter) A brit ' nemzetközösséghez tartozó karibi országok máso­dik értekezletének hétfői, meg­nyitó ülésén dr. Cheddi Jagan, Brit-Guayana miniszterelnöke hangoztatta, hogy hideghábo­rús megfontolások fosztották meg hazáját a függetlenségtől; Brit-Guayana haladását új gyarmatosító és kapitalista tö­rekvések akadályozzák. Azt a politikát kényszerítik a kor­mányra, hogy újabb és újabb ösztönzést adjon a külföldi be­ruházóknak, akik a lehető leg­rövidebb időn belül akarják megtöbbszörözni tőkéjüket — mondotta a többi között. Eric Williams, Trinidad mi­niszterelnöke a karibi körzet veszélyes, nyugtalan gócairól szólva Venezuelát, Panamát és Martinique-ot említette meg. Kuba helyzete ésszerű megkö­zelítést kíván, mert csak ezzel lehet kiküszöbölni a nyugati félteke hidegháborús feszültsé­gét — jelentette 3d. (Reuter) Változatlanul feszült a helyzet Hyugat-Bcngáliában 160 halott, 624 sebesült A Közös Piac nem fog tel­jesen magába gubózni, denen, is fog kitárulni a külvilág előtt, hanem inkább valami féle köaépútra tér a bélsí küzdelmek eredményeként. 8 Anglia nem remélheti, hogy bejuthat a Közös Piacba, ameddig Franciaországban De Gaulle van hatalmon. Addig is azonban — fűn hozzá a Times — „a személyes kapcsolatok kiépítése dr. Er- harddal, segítségünkre lehet a Nyugat-európai Unióban, va­lamint a Kennedy-menetről és a multilaterális atomütőerőről folytatandó tárgyalásokon.” A Daily Mail „Űj kezdet?’ című vezércikkében sürgeti a németellenes érzelmek fele­dését s melegen méltatja a kormányfői minőségében első alkalommal Londonba látogató Erhard „angol-barátságát!” e ennek alátámasztáséra idéz: a kancellár korábbi kijelenté­sét: „Európa csak torzó Nagy-Britannia nélkül”. A Daily Telegraph politikai pletykarovatában elárulja, hogy a londoni nyugatnémet nagykövetség rendkívül aktí­van szervezi Erhard angliai népszerűsítését és a Daily Ma­ilben idézett kijelentés is meg­található a sajtónál! szétkül­dött propagandaanyagában. A lap ezután némi iróniával hoz­záfűzi: a nagykövetség anya­gából azt is megtudjuk, hogy a kancellár kíséretében érke­ző Schröder külügyminiszter valójában nem is volt a náci- párt tagja, hanem csak tagje­löltje, de „érdeklődés hiánya miatt” törölték a lelöltek lí#- tójáról-í«.... _ ,/ “ KALKUTTA (MTI); Nyu­gati hírügynökségek keddi je­lentései szerint Nyugat-Bengá- liában, ahol az utóbbi napok­ban a hindu és muzulmán la­kosság közötti súlyos összetű­zések már-már az általános za­vargások jellegét öltötték, vál­tozatlanul feszült a helyzet, annak ellenére, hogy az indiai központi kormány a legszigo­rúbb intézkedéseket foganato­sított a rend helyreállítására. Üjabb csapaterósítéseket irá­nyítottak Kalkuttába és a ka­tonaság a város további kerü­leteire terjesztette ki uralmát. A katonai egységek vasszigor­ral betartatják a 24 órás ki­járási tilalmat és parancsot kaptak, hogy a legcsekélyebb provokáció esetén is lőfegyve­rüket használják. A szigorú in­tézkedések ellenére Kalkutta különböző városrészeiben még kedden délelőtt is folytak ki­sebb összecsapások és több he­lyen ismét lakóházakat gyúj­tottak fel a vallási fanatizmus­tól szított hinduk, illetve mu­zulmánok. A nyugat-bengáliai tartomá­nyi kormány kedden kiadott közleménye szerint a zavargá­sokban csütörtök óta 160-an életüket veszítették, 624-en pe­dig megsebesültek. A tetemes anyagi károk mel­lett a hatóságoknak a legna­gyobb gondot az okozza, hogy a gyújtogatások következtében legkevesebb 75 ezer ember vált hajlék­talanná, A zavargások elfojtását a hely­színen irányító Nanda indiai belügyminiszter nagyarányú segélyakciót jelentett be. A hatóságok ezenkívül mindent elkövetnek annak megakadá­lyozására, hogy a vallási za­vargások átterjedjenek India más államaira is. Elrendelték mindazoknak a területeknek szigorú rendőri ellenőrzését, ahol hindu és muzulmán la­kosság nagy számban él együtt. Különösen veszélyeztetettnek tartják Uttar Prades államot és Delhi óvárosát. Az indiai kormány ezenkívül felszólí­totta a kelet-pakisztáni ható­ságokat, hogy kövessenek el mindent az ott élő hindu ki­sebbség életének és anyagi ja­vainak biztosítására. (Ismeretes ugyanis, hogy a nyugat-bengá­liai zavargásokat megelőzően hasonló összetűzések zajlottak le Kelet-Pakisztánban.) Hírügynökségi kommentárok rámutatnak, hogy a vallási fa­natizmus mellett a rendkívül mostoha gazdasági körülmé­nyek is súlyosbítják a helyze­tet Kalkuttában. A városnak több mint 6 millió lakosa él ugyanis összezsúfolva, mond­hatni nyomortanyákon és igen sokan a szó szoros értelmében éheznek. Az UFI amerikai hírügynök­ség értesülései szerint olyan hírek is elterjedtek, hogy a zavargások szításában egyes földesuraknak is szerepűk van. Ezek ugyanis állítólag arra tö­rekednek, hogy a muzulmánok kiköltözzenek a nyomor-tanyák­ból és ezt máí eszkfriö’-k"1 aligha tudnák elérni. E lehető­ség kizárása védett a kormány rendeletet szándékozik kiadni, amely megtilt ia, hogy a zavar­gások folytán megüresedett otthonokba mások költözzenek be. mint azok, akik előzetesen ott: 1 «Irtat. A karibi kormányfők értekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom