Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

1964. január 9., csütörtök NÉPCJSÍG Vila, amelynek csak ára van... ku,Ta32au,on,a,ában Átadás ellőtt az új ház. s az átadást várják szívrepesve, izgatottan az új lakók. A ház azonban, hogy finoman fejez­zük ki magunkat, csak emeie- teá számában éri el az előírt színvonalat. A jövendőbeli la­kók felsóhajtanak, mormognak néhány szót, amelyet illetlen­ség, de egyben felesleges idő­töltés is lenne papírra vetni, — és várnak. Várnak! Az építők pedig vitáznak. Ki a hibás, ki a felelős, kinek kell javítani és repkednek a széttárt karok a levegőben, mentséget keresve és önmagukat igazolva. Hibás a gyártmány. De ki a hibás? Az alapanyagot gyártó cég? A szerelés? A tervezés? A meo? És újfent ismét megindul a vita, amelyet mindennek le­het nevezni, csak éppen alko­tónak nem. s amelynek legfel­jebb egyetlen vállalat látja hasz­nát, de a társadalom egésze aligha. Ezek a viták meglehe­tősen elharapództak az embe­rek legnagyobb bosszúságára, hogy nem kevesen azok közül, akik értelmetlen vita harcosai ma, holnap maguk is a bosz- szankodójí népes családja tag­jának tekinthessék magukat. Kell, szükséges a vita? Fel­tétlenül. Kell és szükséges, hogy megállapítsák a felelőst, ha valamilyen kár érte a nép­gazdaságot? Természetesen. A probléma azonban nem ebben van, hanem sokkal inkább ott, hogy ezekben a vitákban ép­pen a felelősségvállalás hi­ányzik, a mosakodás nem, ép­pen a felelősség vállalása ke­restetik. de annak áthárítása már annál kevésbé. Igaz, ha valamilyen építőipari, vagy szakipari vállalat elismeri, hogy a hibát ő követte el, ak­kor azt'ki kell javítani, az ter­mészetesen pénzbe kerül, ami kihat a vállalat gazdálkodására és közvetve a dolgozók jöve­delmének alakulására is. Végül azonban csak fény de­rül arra, ki is a felelős. A munkát el kell végezni, annak gazdasági kihatásait tudomá­sul kell venni és vállalni is. De amíg erre sor kerül, csalá­dok várnak hetekig, talán hó­Válaszol az illetékes IGAZA VOLT A ZENEKARNAK A recski ércbánya zenekara panasszal fordult a szerkesztő­séghez. Meghívták őket a hon­védség november 7-i ünnepsé­gére, azonban nem vették igénybe szereplésüket, s ezt sérelmesnek érezték. Panaszu­kat a Pétervásári Járási Ta­nács VB művelődésügyi osztá­lya vizsgálta ki. A kivizsgálás során felkeresték a Honvédsé­get,ahol közölték velük, a recs­ki ércbánya zenekara jogosan panaszkodott, szervezési hiba volt, hogy a szereplésük elma­radt. A honvédség illetékes tisztje maga is felkereste levél­ben a zenekart, hogy elné­zésüket kérje a sajnálatos eset miatt. / VIZSGÁLATOT TARTOTTUNK A CIKK ALAPJAN A Népújság október 31-i szá­mában „A társadalmi tulaj­don védelme az építőiparban” címmel cikket közölt, s a cikk nyomán vizsgálatot indítot­tunk. Megállapítottuk, hogy az É. M. Heves megyei Építőipari Vállalat az egri rendőrkapi­tányság tár sadlomtulaj dón vé­delmi osztályával nem •tart fenn megfelelő kapcsolatot. _ E hiányosság megszüntetése ér­dekében a vállalat igazgatója a főigazgatóság képviselőjével együtt felkereste a rendőrka­pitányság társadalomtulajdon- védelmi osztályának vezetőjét Megtárgyalták, milyen intézke­déseket tesznek, s megállapod­tak abban, hogy a kivitelező vállalat ezután sokkal szoro­sabb kapcsolatot tart a rend­őrség illetékes osztályával. Tartottunk vizsgálatot a sajtócikktől függetlenül is, s ennek során is több hiányossá­got észleltünk. Ezek felszámo­lására is felhívtuk a vállalat vezetőinek figyelmét. Glass Tamás É. M. Építőipari Főigazgatóság, Budapest napokig, amíg beköltözhetnek az új lakásba; nem kezdődhet meg a termelés egy új üzem­ben, vagy üzemrészben; a gyártmánysorozat hibái esetleg milliós kárt okozhatnak a nép­gazdaságnak. Ezért a huzavo­náért, ezért a közvetett emberi és anyagi kárért azonban nincs felelősségre vonás! Amíg fény derül, ki a fele­lős ezer forintért, elvész köz­ben húsz-, vagy éppen százezer, s amíg fény derül százezer fo­rint sorsára, millióit mehetne« veszendőbe. Ilyen gazdagok va­gyunk? De közben folyik, gyű­rűzik a vita, mindenki mossa magát, mindenki a másikban keresi a hibát, s szűk, prakti- cista módon saját kis világa, üzeme, zsebe arányában méri a „népgazdaság érdekeit”. Ügy gondolom, szinte lehetetlen, hogy ezek a naiv „népgazdasá­gi elvek” összességükben akár csak egy esztendő alatt is mennyi kárt okoznak anyag­ban, pénzben és valóban a nép­gazdaságnak, — saját magunk­nak. Arra aztán végképpen nincs és nem is lehet statiszti­ka, hogy ezek a viták mennyi időt, ideget emésztenek fel, mennyi mérget bosszúságot termelnek — „népgazdasági szinten”. De sebaj! Vitázzunk és mo­sakodjunk, keressük csak min­dig. még akkor is másban a hibát és a felelőst:, amikor tud­ván tudjuk, hogy a hibát ma­gunk követtük el, a felelősek mi vagyunk. Tehetjük nyugodtan, ezért nincs felelősségre vonás! Mert mi ilyen gazdagok va­gyunk! Gyurkő Géza A brüsszeli harc a Közös Piac vezetéséért. Kellemetlen perceket szerzett egy kutya az egyik DC-6 típu­sú repülőgép utasainak. A re­pülőgép podgyásztermében ket­recbe zárva egy juhászkutya „utazott” Stuttgartból Berlin­be. Valahogyan sikerült kisza­badulnia a ketrecből és „fel­fedező útra” indult a gépen. Eközben egy fémlemezből álló boltozat mögé mászott, ahol az automata vezérlő berendezés acélhuzaljai futottak. Az állat ráfeküdt a huzalokra és így akadályozta az automata be­rendezések működését. Amikor a pilóta észrevette, hogy csődöt mondtak az auto­mata kormányzókészülékek, azonnal bekapcsolta a kézi kormányt és riasztotta a tem- pelhofi repülőteret. A repülő­térre a tűzoltóság és a mentő­alakulatok óriási készültséggel vonultak ki. Közben azonban a kutya meggondolta magát és kimászott rejtekhelyéről, s így az automata berendezések is­mét hibátlanul működhettek. A gép minden baj nélkül föl­det ért. Az utasoknak az ijed­ségen kívül „kutyabajuk” sem történt. Nem illik hallgatózni! De amikor olyan jó. . . * Már hallottam a férfi és a nő önzetlen barát­ságáról. A n6 80, a férfi W eves volt. * A szemérmet az ember a ruhával együtt vette fel, s azzal együtt veti le . . . * — Mondd, öregem, ho­gyan tudtál ilyen csú­nya nőt feleségül venni? — így biztosítva, látom., hogy nem csalnak meg - soha . . . Soha nem értettem a síelőket? Mi a boldog­ság abban, hogy valaki a csúcsról villámgyorsan lesuhan a mélybe. Ha ezt léc nélkül tennék, pletyka lenne belőle. * A pesszimista filozó­fiája: A boldogság csu­pán a szenvedés közti szünet . . . Az optimista filozó­fiája: A szenvedés kis kellemetlen intermezzo, s már az is boldogság, ha abbamarad . . . (- ó) LEVELET KAPTAM Rendes napi mun­kám mellett, amely­nek célja a bering- tengeri zárógát fel­építése, levelet kap­tam a Középközpont­ból, hogy miután azt mondtam Kajevác Tihamérról, hogy a bal füle jobbra áll, ezt indokoljam meg bővebben. A bal ket­tes keszon szögfügg­vényének tangensét számoltam éppen az elektronikus számo­lógépen, így tehát ért­hető, hogy néhány pillanatra félretettem a levelet, amelyre és Kajevác füle ügyé­ben választ váriak tőlem... Estére sikeresen el­végeztem a számítá­sokat és még lefekvés előtt hozzáláttam a Liszabon—New York transzatlantik-híd ter­vezéséhez. Már a ti­zedik hídívnél és a harmadik hétnél tar­tottam, lefogyva tíz kilót, mert valahogy nem jutott eszembe enni. amikor nyo­matékos levelet kap­tam a Középközpont­tól: írom, vagy nem írom az indoklást, miért mondtam Kaje­vác bal füléről, hogy az jobbra áll. Meg­hökkentem: tényleg, erre nekem már va­lamit válaszolni kel­lene, meg kellene ír­nom, hogy mindezt azért mondtam Kaje­vác füléről, meri egé­szen közelről láttam a fül ivét, amint me­rész ívben íveli át az ívsugárnak megfele­lően kiszámított del- ta-ipszilon-függvény szerint a nyolcszázav dik kilométert a ten­ger habjai felett... Bár ez a delta-ipszi- lon-függvény, mint­ha... igen... lehet, hogy nem is ipszilon, hanem iksz, s akkor a híd ive, ugyebár... Amikor egy hónap múlva készen voltam a híd tervezésével és hozzáláttam a szikes talajokból nyerhető uránium kivonási módszerének megol­dásához, szűk szavú levelet kaptam a Középközponttól, amelyben közlik ve­lem, hogy az ismételt felszólításra is elmu­lasztott válaszból ar­ra következtetnek, hogy hanyag és fele­lőtlen fráter vagyok, akiben még annyira sem lehet megbízni, hogy állást merjen foglalni Kajevác fü­lének ügyében. Ezek után — szói a levél —• a Középközpontnak le kell vonnia a kö­telező tanulságokat és kénytelen felmente­nie állásomból... „Tekintettel azon­ban. hogy humánum és megértés vezeti munkánkat, amelyet önnél, sajnos, nem tapasztaltunk, fel­ajánljuk az ön szá­mára az alagsori ik­tatóban a segédirattá- rosi beosztást,,.” Elfogadtam. Két hó­nap múlva kirúgtak, mert ahelyett, hogy segédiktattam volna, amiért a fizetésem kapom, oliran hülye­ségekkel foglalkozom, mint például az ár­apály-erőművek ter­vezése. .. (egri) ISKOLATELEVÍZIÓ Nem szürke hír. Jelentős kul. turális mérföldkő. Már első visszhangjai is örömmel üd- vözlik. Tulajdonképpen alapos elemzést érdemelne az a tudó­sítás, hogy 1964. február 5-én megkezdődnek az Iskolateleví­zió adásai. Mi ez? őse különféle formákban a De más községekben sem ki­elégítő még a lakosság között végzett tudományos, türelmes, meggyőző munka, — az ateis­ta propaganda. Mikófalván és Egerbaktán. ahol még igen erős a vallásosság befolyása, a párt­ós társadalmi szervek, a köz­ségi tanács ideológiai felvilá­gosító munkája még nem nőtt fel a megnövekedett feladatok hoz s a községi kulturális munkaterv sem fordít kellő fi­gyelmet az ateista propagan­dára. A múlt évben mindössze egy ilyen előadás hangzott el s a helyzetre és erőviszonyok­ra jellemző, hogy a községi ta. nács vb-elnökénél még emiatt az egy előadás miatt is tiltako­zott a római katolikus lelkész.. azzal, hogy a természettudopná- nyos előadás erkölcstelenségre nevel. Egerbaktán az öregek napjának megszervezésekor azt tartották a legfontosabb ténye­zőnek az időpont kiválasztásá­nál, hogy a pap és a vallásos emberek nem néznék jó szem­mel, ha az péntekre, böjti nap­ra esne. A zokban a községekben viszont, ahol tervszerű volt a népművelés és a párt- szervezet nagyobb gonddal, lel­kiismeretességgel irányította az emberek világnézeti nevelését, mint például Ostoroson és Eger. cselii-bányateleven. már évek óta nincs hitoktatás, a temv- lomba járók száma minimális, s a fiatalok más, hasznosabb elfoglaltság után néznek, mint­hogy egyházi szertartásokon vegyenek részt. Ezekben a köz­ségekben sok embert mozgat­nak meg az ismeretterjesztő előadások, a pártoktatás, a tsz- akadémia és a kultúrotthon kü­lönböző rendezvényei. Hasonló­képpen sikeresnek mutatko­zott a tudományos ismeretter­jesztő munka Verpeléten is, ahol tudományos ateista fil­mek vetítésével, materialista, marxista világnézeti alapon írt könyvekkel is segítették a fel- világosító munkát. A legszembetűnőbb « fejlő­dés a pártszervezetek tagjain kívül a fiataloknál, akikre nagy hatással volt a szocialista szel­lemű nevelés, bár a KISZ több helyen még mindig nem tud a_ fiatalok igényeinek megfele­lő, színes és vonzó kulturális, nevelő programot biztosítani. A fiatalok többsége egyre in­kább mentes a maradi szoká­soktól, előítéletektől, a káros, marxista ellenes nézetektől, melyek még a felnőttek között igen erősen hatnak.,A fiatalok egyre inkább szembekerülnek szüleik maradi ideológiai és vallási nézeteivel és annak is fellelhetők a jelei, hogy a fia­talok kedvező hatással vannak szüleik világnézetének formá­lására. Tehát az ifjúság mar­xista nevelése gyümölcsözik a felnőtt lakosság nevelésében is. Eaerrsebi—bányatelepen pél­dául a fiatalok sokszor szülei­ket is meggyőzik az egyházi szertartás nélküli családi ün­nepségek ielentöséeéről s elő­fordul. hogy szüleik akarata, el­lenére is megtartják a KISZ­esküvőket. névadó ünnepsége­ket. Az ifjúság világnézetének pozitív irányú fejlődését iga­zolja az a fokozódó társadalmi aktivitás, szakmai és általános műveltségre való törekvés is, amely különösen üzemekben, de az utóbbi időben már a ter­melőszövetkezeteknél is tapasz­talható. A községi KlSZ-szer- vezetek egy része azonban még nagymérvű támogatásra szo­rul, hiszen kulturális program­juk nem mindig felel meg az ifjúság világnézeti igényeinek, ezek a rendezvények ritkák, s legtöbb esetben a házasságkö­tés után a fiatalok kikapcso­lódnak a szervezeti munkából. jV/íint korábban is elmon- ITJl doí’tuk, a vallásosság főleg a nők Itörében érvénye­sül, ezért a nőtanácsokra a nők világnézetének formálásá­ban is komoly feladatok vár­nak. Nagy jelentőségű az a tény, hogy ma már az asszo­nyok a közélet szinte minden területén megtalálhatók, s ezeknél a nőknél erőteljesen csökkent a vallásosság befolyá­sa, a hitéleti tevékenység. Kö­zöttük nem kis számban lehet találni kommunisták család­tagjait, akiket hosszú évekig tartó türelmes, felvilágosító munkával győztek meg a val­lásos ideológia káros hatásá­ról. A nőtanácsok világnézeti és főleg vallásellenes tevé­kenysége azonban még nem mindenütt céltudatos, s tar­tózkodás tapasztalható az ate­ista előadások szervezésénél, népszerűsítésénél. A több hetes vizsgálat azt is bi­zonyította, hogy az utóbbi években a járás értelmiségi dolgozóinak világnézetében po­zitív fejlődés mutatkozik, egy­re kevesebben szemlélik kö­zömbösen a társadalom fejlő­dését, részt vállalnak a TIT tudományos ismeretterjesztő munkájában, bár a burzsoá ideológia maradványai, — így a vallásosság is fellelhető még nézeteikben, cselekedeteikben. Különösen azoknál az értel­miségieknél, akik nem munka­közösségekben dolgoznak. Az egri járásban folyó ate­ista és világnézeti nevelőmun­ka helyzetét értékelve megál­lapíthatjuk, hogy a párttagok és a pártonkívüliek körében komoly tényezőként jelentke­zik az az eszmei offenzíva, amelynek célja, felszámolni a múlt szellemi örökségét, káros ideológiájának hatását, hogy a* minél kisebb mértékben akadályozza fejlődésünket. El­érkezettnek látszik az az idő, amikor újabb és az eddigiek­nél is bátrabb lépést tehetünk az emberek szocialista öntxida- tának formálásában. Ez az új helyzet egész sor tennivalót követel; az ideológiai munka fokozását, beleértve az ateista és antiklerikális propaganda növelését is. Lapunk legköze­lebbi számában ezekről a fel­adatokról adunk vázlatos is­mertetést. Kovács Endre rádió volt. Nyelvtanfolyamo­kat, tudományos előadásokat, a Ids és nagy diákok eredmé­nyesebb tanulását előmozdító adásokat hallottunk a rádió­ban eddig is. Az Iskolatelevízió minőségileg összehasonlíthataí. lanul fejlettebb változata ugyanennek az igénynek és tö­rekvésnek. Azzal, hogy a han­got párosítja a képpel, a film- szerűséget a felnagyított szem­léletességgel — a tanítás egyik legmodernebb és leghasznosabb eszközévé válik. Fejlődésének lehetőségei beláthatatlanok. Bármilyen rohamosan gaz­dagodik is új életünk, azt még nem sikerült elérnünk, hogy kivétel nélkül, minden egyes iskolánk telítve legyen a leg­modernebb iskolai szemléltető eszközökkel és fizikai kísérle­tezésre alkalmas berendezések­kel. Az Iskolatelevízió, ha nem is véglegesen lezárt formában, de kielégítően megoldja ezt a problémát. Az Iskolatelevízió adásait száz iskola kötelezően veszi át, de minden iskola beiktathatja tantervébe, amennyiben tv-ké- szülékkel rendelkezik. Az il­letékes fórumok a tapasztala­tokat feldolgozzák, s ezek alap­ján a megkezdett munkát sza­kadatlanul tökéletesítik. Az iskolák február 5-én reg­gel, 8 óra 5 perckor veszik át az első adást': egy 20 perces orosz nyelvleckét. A következő óra anyaga a környezetismeret. Minden adás után elegendő idő marad a téma helyi megbeszé­lésére. Havonta egyszer, szer­dán, gyárlátogatásra invitálja meg a hetedikeseket és a nyol­cadikosokat az Iskolatelevízió, Ez a módszer felfokozotrtan tár­ja fel a hasznos tudnivalókat, és mindig premier plánba ál­lítja azt, amire a diáknak ér­demes és szükséges felfigyel­nie. Az Iskolatelevizió a gyár. látogatások kivételével a dél­előtti adásokat délután megis­métli. A felnőttek este tanul* mányozhatják a fizikát az Is- kólatelevíziőn keresztül. A tanulásnak ez az új formá­ja — nemcsak perspektiviku­san — az előnyök egész sorát tartalmazza. Magas fokú a szemléltető ereje. Hatásosan segíti a pedagógusok munká­ját. Állandó és rendszeres ta­nulásra osztóhoz kezdőt és ha­ladót egyaránt. Alkalmazkodik az iskola tanmenetéhez. Eljut­tatja a legmagasabb fokú tu­dást akár a legtávolabbi ta­nyaközpontba is. Ezért kívána­tos, hogy a művelődési ottho­nok figyeljenek fel a lehető­ségekre: tájékoztassák közön­ségüket az adottságról. Üze­meink és gyáraink klubjaiban szintén betölti hivatását az Is­kolatelevízió, amelynek adásait a felnőttek számára vasárna­ponként megismétlik. Nem túlzás azt mondani, hogy kulturális forradalmunk új lendületet kap az Iskola­televíziótól. Üjabb tömegek számára nyitja meg a tanulás lehetőségét és kedvvel is szol­gát hozzá. Megint tettünk egy nagy lé­pést előre, a szocialista haza és művelt nép ideáljának teljes megvalósítása felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom