Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-06 / 3. szám

10 NÉPÚJSÁG 1964. január a., vasárnap megszerzése után. Bizony me­gint Bozsik kiemelkedő teljesít­ményére, ezúttal remek védő­munkájára volt szükség, hogy a Honvéd megússza 2:2-es dön­tetlennel a meccset, miután a Partizán felülkerekedett és kiegyenlített. — Nehéz percek következtek! — meséld Bozsik. — Kétszer 15 perc hosszabbítás! A fiúk a nagy nyári melegben izzadtak. visszavonulása óta legfölénye­sebb, legkönnyelműtob, valóban „játékos.” játékosa odalépett Seipeüthez. , S azután egyszerre csak fel­zengett a kispesti szurkolók diadalorditása. Kotász pedig a mellét düllesztette, s a maga gonoszkodó, gúnyos mosolyá­val vetette oda a nézők felé: — Engem akartak ezek sor­solásban lefőzni?! rSsÄS! Bozsik, az „öreg” Bozsik visszatért gyermekkori álmai színtéré* , a csatársorba. Éppen egyedül harcol a teljes újpesti védelemmel« Néhány elmarasztaló szó a jégpályáról A KK megalapítása óta má­sodszor fordult elő (először 1' 1939-ben), hogy két magyar , csapat jutott a döntőbe! Az 1959. évi döntő első mérkőzé­sére augusztus 19-én kerüli sor a Népstadionban. Az MTK-ban ekkor már nem szerepelt Hidegkúti. Illetve csak nem játszott, — szerepel­ni szerepelt. Edzőiként A Hon­véd ragyogó kezdés után már 4:l-re vezetett. Később ugyan megint visszaesett, de azért 4:3- ra sikerült győznie. A szeptember 9-én villany­fényben lejátszott visszavágón, megint kivágott két reméli tíz percet a Honvéd, s megint ve­zetett 2:0-ra. Aztán ugyanúgy fölényeskedni kezdett és pihein- getoi, mint annak idején, s az MTK egyenlített. Csakhogy ‘ most ez a 2:2-es döntetlen élég volt a Honvédnek ahhoz, hogy — fennállása óta először — bir­tokába vehesse a Közép-euró­pai Kupát. Rózsik vette át a díiat, s magasra emelve 60 000 ujjoneó néző vastapsa közepet», te vitte, vitte, vitte... (Következik zárófejezetünkr A századik!) csurgóit róluk a verejték. Lo­csolóval, szódás üveggel spric­celte őket Babolcsay. Én nem kértem, belőle. Még inni sem ittam, csak kiöblítettem a szám, megnedvesítettem a kiszáradt torkomat. Aztán újra nekikezd- tünk. Most megint mi támad­tunk, óriási fölényben. De most meg a belgrádiak fiatal kapu­sa, a Soskics gyerek tett ki ma­gáért, meg a Juszufi, aki akkor került át az ifiből az első csa­patba. s ma Európa egyik leg­jobb hátvédjének számít. Nem esett újabb gól. Sorso­láshoz hívta a csapatkapitá­nyokat Seipelt, a bécsi bíró. Erre a közönség elözönlötté a pályát, mindenki látni akar­ta a sorsolást, amelyen a Hon­véd KK-sorsa eldől. A jugo- szlávok kapitánya. Galics már ott toporzékolt. A Honvéd-játé­kosok közül senki sem akart odamenni sorsolni. — Én nem megyek — mond­ta Bozsik. — Engem minden szerencsejátékban balszerencse üldöz. És ez már nem futball, ez szerencsejáték. Menjen a Toncsi! Tones! azaz Kotász, a ma­gyar pályáknak Nagymarosi Az egri szülők és4 gyerekek nem győznek eléggé hálásak lenni a Dózsa sportkörnek, hogy létrehozta az annyira áhított jégpályát. Szívesen be­fizetik a két forintot, s a kísé­rőknek kötelező egy forintot is, sokan váltottak bérletet, öröm­mel fogadták a lehetőséget, hogy volt vállalkozó, aki s botladozó kicsik számára jég­iskolát” nyitott, egyszóval mindezekért csak hála és kö­szönet jár. De... ha • már van jégpálya, akkor talán meg lehetne olda­ni a tisztítását is. Jó lenne pél­dául középről valahová elhor­dani a havat, mert lassan csak ötven fillért érő terület áll p korcsolyázók rendelkezésére. Aztán az sem ártana, ha job­ban fűtenének az öltözőben, mert * gyerek észre sem veszi, hogy alaposan megfázik a hi­deg helyiségben, míg hosszas ügybuzgalommal lecsatolja a korcsolyáját, vagy éppen cipőt vált. Véleményünk szerint, ez nem olyan „nép-jégpálya,” meg is fizetik azt a korcsolyá­zók, hogy a hótól megtisztítva, középen is szabadon hagyott jégen száguldjanak, s készül­jenek a versenyekre, vagy csak egyszerűen — szórakoz­zanak a nagyszerű téli sport tükörsima pályáján. (ádám) — JANUÁR 5-ÉN, vasárnap délelőtt a népkerti jégpályán rendezik ineg Eger város gyors- és műkorcsolyázó-bajnokságát. Nevezni a helyszínen lehét Balogh Tibor edzSaéL A halál aratása 1963-ban Négy, államfő lett merénylet áldozata Uagw iiaiaszivoiúti | millió ember halt meg. Reg- többen betegágyban, de arány­lag elég sokan drámai körül­mények közt. A nyár elején a pakisztáni árvíz következtében több mint 30 000 ember vesz­tette életét; a szkopjei föld­rengés 1500 emberéletet köve­telt: a Flora nevű katasztrofá­lis vihar Kubán és Haitin 4000 halottat hagyott maga után; a Báli szigeten levő tűzhányó váratlan kitörése 1687 ember­életet ragadott el; a Piave völ­gyében gátszakadás következ­tében 2117 ember pusztult el. Ehhez még hozzá kellene tenni több olyan szerencsét­lenséget és katasztrófát, ame­lyek nem voltak olyan nagy méretűek, mint a szkopjei, pakisztáni vágj’’ a báli, de mégis megrázó hatást tettek az emberiségre. Ezek közé tarto­zik a Tresher atomtenger­alattjáró katasztrófája (129 áldozat), a Lakonia hajón ke­letkezett tűz és néhány nagy repülőszerencsétlenség. Angliában öngyilkos lett dr. j Ward orvos, a brit kormány- i változás -előidézője. A halál nem kímélte meg az j angol alsóház ellenzéki cso­portját sem. Elhunyt Hugh Gaitskell, a laburisták 56 éves vezetője, helyébe Harold : Wilson lépett, egy olyan poli­tikus, akiről sokan úgy vélik, I hogy elgondolásaival nagy ha- ’ tással lehet korunkra. A halál a nyugatnémet el- ■ lenzéki párttól, a szociál- < demokratáktól elragadta Erich . Ollenhauer pórtvezetőt.. El­hunyt továbbá Heuss volt nyugatnémet elnök is. A halál a múlt évben a mű­vészek közül is több kiemelke­dő személyiséget ragadott el: Georges Braque festőt. Jean Cocteau költőt, regényírót és festőt, Aldous Huxley filozó­fust és regényírót, Edith Piaf sanzonénékesnőt, Gustav Grindgenst, az egykor leghíre­sebb német színészt. A múlt évben összesen 45 Elmondható, hogy az 1963-as évben a halál nagy úr volt. Nem volt ugyan olyan telhe­tetlen, mint a viharos háborús években, de mégis úgy válo­gatta meg áldozatait, hogy né­pek pusztítása nélkül is meg­változtathassa a történelem folyását. Többek között két olyan embert ragadott él, akik ké­szek voltaic követőik élén új utakon elindulni. Ez John Kennedy és XXIII. János pápa volt A pápa és. az amerikai elnök csalc rövid ideig uralko­dott, mégis mély nyomot ha­gyott maga után. A texasi tragédia előtt Dél- Vietnamban a halál áldozata lett egy zsarnok is. Az élő máglyaként elégett buddhista papok kirobbantották a . Ngo I zsarnoki család elleni lázadást. Néhány hónappal előbb a lá­zadók lövései végezték két ál­lamférfival,. az iraki Kasszem- mal és a togói Sylvanus O lympióval. részt azzal, hogy magas szintű 1 mennyiségi és minőségi áruter- 1 melést biztosítsanak, másrészt ] viszont azzal, hogy a megter- ' melt árut szőlőben értékesít- i sék pincegazdaságunknál. E vonatkozásban külön ki J keli emelnem a gyöngyöstar- 1 jáni Győzelem, a nagyredei 1 Szőlőskert, a visontiai Remény- ■ ség, az egri Petőfi, a gyöngyö­si Mátragyöngye termelőszö- ' vetkezeteiket —, bár sorolhat- 1 nóta még számos szövetkezetei —, amelyek össztermésüket teljes egészében, szelektáltan szőlőben adták át. A szövetke­zetek számára a megfelelő ár­rendszer alkalmazásával e tö­rekvés igen előnyösnek bizo­nyult. 1 S­Értesülésünk szerint nemrég tért haza Franciaor­szágból. Nyilvánvalóan az ottani szőlő- és bortermelés módszereit is tanulmányoz­ták. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatosan? A körelmúltban szőlészeti és ; borászati szakemberekkel — ■ közöttük dr. Sinkó Flóriánnal, a gyöngyöstar jáni Győzelem Termelőszövetkezet elnökével ■ ■ — a Comite Bourgogne elnö­kének meghívására tíz napon át tanulmányoztuk a francia . szőlő- és bortermelést, különö- : sen a mi borvidékeink adott- i ságaihoz legközelebb álló . Burgundia területét. Az utazá- . sunkkal kapcsolatos tanulsá- , gok és eredmények feldolgozá- . sát most végezzük. Elöljáróban csak annyit, ■ hogy a két ország szőlő- és bortermelésének össrehason- . lításánál és tanulságainak le- . vonásánál feltétlenül figyelem- i be kell vennünk mindenek- 1 előtt a szőlőmunkák gépesíté- . sével kapcsolatos tapasztalato- j kát. Ott a szőlőtermesztés na- - gyón fontos kérdéseként keze- ; lik a művelés szinte minden - munkafolyamatának gépesi- i tését. Hosszasan tanulmányoz- t tűk ezen gépeket, az ügyes - szőlőművelő traktorokat. Tár- - gyaltunk a traktorokat előállí­tó speciális gyárak vezetőivel . és konstruktőreivel. | A látottak és tapasztaltak megerősítettek bennünket ab­ban, hogy a jelenleginél sok- . kai nagyobb figyelmet kell for- . dítanunk a szőlőmunkák gé- ‘ pestiesének problémáira. Ügy • vélem, az illetékes szerveknek *■ e tekintetben konkrétabb se- . gítséget kellene nyújtaniok ter- ; melőszövetkezeteinknek. Hi­szen éppen a munkaeröhélyze- 1 tünk, a termelésre ható külön- " féle közgazdasági tényezők, de - nem utolsósorban a művelési költségek alapvetően megköve­telik, hogy igen komolyan, fog­lalkozzunk ezzel a kérdéssel. Tanulmányutunk ideje alatt igen sok hasznos tapasztalat­tal gyarapodtunk, de a műve­lés gépesítésétől eltekintve — úgy vélem —, boraink minősé­ge, pincekultúránk tekinteté­ben nincs mit szégyenkeznünk! Talán nem ártana meglevő eredményeinket jobban pro­pagálni! “ —mmm Milyen célkitűzések megvalósítását kívánják az 1964. évben elérni? Elsősorban a minőségi mun­ka tekintetében eddig elért eredményeinket szeretnénk megtartani, és a lehetőség­hez mérten tovább fokozni. Ezt szolgálják ama beruházásaink, melyeket ez évben szőlőfeldol­gozó telepeink további korsze­rűsítésére kívánunk fordítani. Egyik jelentős munkánk lesz a gyöngyösi telepeinknél törté­nő új gépsorok beállítása. To­vább kívánjuk fokozni és erő­síteni a szőlőbeli átvételnek, mint a minőségi bortermelés alapjának rendszerét. Ezt szol­gálja a most megvalósításra kerülő több évre szóló szerző­déskötési rendszer megszerve­zése is. A nemzetközi szinten meg­változott borízlés, valamint az a tény, hogy a borfogyasztás egyre inkább a palackozott áru fogyasztásában nyilvánul meg, nagy feladat elé állítja pincegazdaságunkat. Köztudo­mású ugyanis, hogy működési területünk olv. jelentős törté­nelmi borvidékeket ölel fel, mint az egri, a Mátra alji és az e borvidékekről származó bor­fajták, mint például az egri bikavér, medok noir, vagy a debrői hárslevelű, nemcsak belföldön, hanem külföldön is elismert és keresett márkának számít. Utóbbi tény egyre inkább megköveteli tőlünk, hogy a minőségi bortermelés fokozá­sát szo’gáló munkánkat tovább finomítsuk. Ennek érdekében kívániuk mélyíteni a megyénk termelőszövetkezeteivel fenn­álló eredményes és jó kapcso­latainkat, mert az együttesen végzett jó munkával egyre in­kább közelebb jutunk ezen cél­kitűzés megvalósításához, vég­ső fokon pedig szőlőkultóránk világhírnevének öregbítéséhez. — fejezte be nyilatkozatát Dancz Pál, a pincegazdaság igazgatója. XXIII. Nyolcvanötödször ... kilenc- venedszer... Ez a meccs, a Stockholmban Wales ellen el­vesztett világbajnoki meccs újra megérlélte benne a visz- szavonulás gondolatát. Most meg Sós Karcsi hurrogta le, akinek előadta tervét. — Tudja, mikor vonuljon vissza? Ha túl lesz a századik válogatottságán! Boksik nevetett rajta, nem is gondolt többé válogatott­ságra, csaik a klubjában akart még játszani, amíg nem akad nála jobb ... 1957 évi tizenegyedik helye­zés után a Honvéd 1958-ban is, 1959-ben is, egyetlen egy ponttal maradt csak le a baj­nokság győztesétől, s lett II., illetve III. Ezzel pedig jogot szerzett magának ahhoz, hogy részt vegyen a Közép-európai Kupa mérkőzésein. KK-beii első meccsén. 1959. július 4-én, Bécsben a 88. per­cig vezetett a Honvéd 1:0-ra. A végén aztán két perc alatt két gólt kapott. Győzött 2:l-re a WAC. Bozsik sérült volt, be­tegeskedett is, nem játszha­tott. A visszavágóra azonban már Rozsikot is beállította a csapatba Sós edző. 7:0-ra győ­zött ekkor a Honvéd! — Mi a magyarázata ennek az óriási különbségnek? — faggatták odahaza Kliwitedhet, a WAC edzőjét. — Becsaptak minket a ma­gyarok! Azt mondogatták, hogy Bozsik már kiöregedett, csak kegyeletből került a csa­patba. Mi erre el sősorbart Ti­chy lefogására rendezkedtünk be. És erre kisült, hogy — Bo- zsiké a pálya! Következett a KK második j fordulója, Belgrádiban 3:3-ra végzett a Partizánnal a Hon­véd. . — Teljes volt a döntetlen — emlékezik vissza Bozsik. — Lőttem egy gólt. miután pár perccel előbb vétettem egy ön­gólt, 1:1... De ne a szerény Bozsik Csendes megjegyzései alapján ítéljünk! Inkább hallgassuk meg a szaklapok akkori bírá­latait: „Bozsik igazi .játékmester­nek’ bizonyult... 90 percen át játékban volt... Higgadtan, önfeláldozóan látta el védő és támadó feladatát... Megint produkált egy mesteri gólt: a védelemben szerezte meg a labdát.'felvezette egész pályán át. Mólkor , a belgrádi bekkek már nagyon szorongatták, két remek csel után Tőr-öcsikhez passzolt, s maga előretört. A visszakapott labdát azután 11 méterről kapásiből a bal sarak­ba vágta...” A visszavágó mérkőzésre 25 ezer kispesti szurkoló tódult ki a régi sporttelepre. Kispesti pályacsúcs!... Csakhogy, ez a visszavágó nem ment simán! Egy kicsit talán el is bizakodott a Hon­véd. főleg a 2:0-ás vezetés Felkerestük az Eger—Gyön­gyösvidéki Állami Pincegazda­ság igazgatóját és arra kértük, az új év küszöbén nyilatkoz­zék elért eredményeikről, ter­veikről. Kérdéseinkre az aláb­bi válaszolhat kaptuk: m I I Milyen eredményeket hozott az 1963-as év? A szőlőfeldolgozás korszerű­sítése és ebből eredően a mi­nőségi munka továbbfokozása tekintetében jelentős előreha­ladás történt. Különösen meg­mutatkozott ez a törekvésünk az elmúlt évi szüret szervezé­sénél és eredményes lebonyolí­tásánál. Nem mellőzhetem an­nak hangsúlyozását, liogy pin­cegazdaságunknak a szőlőfel­dolgozás fejlesztésére irányuló szándékét elsősorban a korsze­rű borkezelés, a minőségi ered­mények céltudatos biztosítása indokolta. A szőlőbeni átvételek foko­zása szükségessé tette feldolgo­zó telepeink technológiai szín­vonalának további jelentős nö­velését. Műszaki apparátusunk, feldolgozó telepeink szakem­berei kivételes eredményeket produkáltak a technológia kor­szerűsítésében, a műszakfej­lesztésben, valamint az átvétel és feldolgozás sokrétű munka­programjainak tervszerű lebo­nyolításánál. Mi sem bizonyltja ezt job­ban, mint az a tény, hogy az elmúlt szüreti idényben 160 000 mázsa szőlő szakszerű feldol­gozását végeztük el, annak el­lenére, hogy pincegazdaságunk fennállása óta az elmúlt szü­reti idényben bonyolította le a legnagyobb mérvű szőlőátvé­telt és feldolgozást. Eredményt hozó volt az el­múlt év szőlőgazdaságunk te­kintetében is. Egymás után fordulnak termőre az évekkel ezelőtt elkezdett telepítéseink. Az 1963-as év jó bizonyítéka annak, hogy a tervszerű talaj­erő-utánpótlás, az idejében al- kalihazott védekező munka és a korszerű szőlőművelés meg­valósítása együttesen meghozza a kívánt eredményt: az elmúlt évben nem egy üzemegysé­günkben a 38—40 mázsás átlag­termést szüreteltünk. A boraink forgalmazásának és fogyasztásának kulturáltab­bá tétele egyre inkább meg­követeli a palackos árule ará­nyának növelését. Ezért az el­múlt évben tovább fokoztuk palackozó üzemünk termelését. 1963-ban 3 800 000 palack bort hoztunk forgalomba, félmillió, val többet, mint a megelőző évben. Újabb borfajtával, a kitűnő minőségű debrői hárs­levelű palackozásával pedig to­vább bővítettük megyénk már­kás borainak forgalmi válasz­tékát. m I I Hogyan alakult a ter­metei sző vetkezetek és a pin­cegazdaságok közötti kap­csolat az elmúlt évben? Örömmel mondhatom, hogy a kapcsolat a kölcsönösség alapján egyre inkább eredmé­nyesebb. Egyik lényeges fel­adatunknak tartjuk, hogy sző lőtermeiő szövetkezeteinknek mindazokat a támogatásoka megadjuk, amelyek szüksége­sek megyénk szőlő- és borkul­túrájának növelésére. Ügy vélem, az elmúlt évber ebben nem volt hiány és ez példázza az idei szüret ered­ményes lebonyolítása is. Tér melőszóvetkezeteinkkel — ame­lyek ma már többnyire jó képzett szakemberekkel ren­delkeznek — minden terme léssel, áruátvétellel és feldől gozással kapcsolatos kérdés meg tudunk tárgyalni. A fel merülő problémákat közös ér dekeinknek megfelelően egyez tettük. A minőségi eredményekr való törekvéseink biztosítása hoz a megfelelő alapot elsőd legesén mrmelőszövetkezete inknek -• --inregy EREDMÉNYEK ÉS TERVEK az Egei* - Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaságnál DANCZ PÁL IGAZGATÓ NYILATKOZATA A SZÁZSZOROS... # Bozsik József életregénye #

Next

/
Oldalképek
Tartalom